Szabad Nógrád. 1955. augusztus (11. évfolyam. 60-68. szám)

1955-08-20 / 65. szám

1955. augusztus 20. SZABAD NOGRAD ■ 3 A tsz-mozgalom időszerű kérdései Vonják be minél előbb az új belépőket a termelőszövetkezeti munkába TÁMOGASSUK A TSZ ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁGOKAT Nagy gondossággal szárítsuk Megyerikben a termelő- szövetkezetek eddigi eredmé­nyei szilárdabb alapokra he­lyezték a szövetkezeti gazdál­kodást. Az egyéniek, látva a tsz-ek fejlődését, egyre többen térnek erre az útra. Január óta 480 tagot vették fel a szö­vetkezetek közgyűlésein és még 380-ról nincs döntés. Ép­pen ez a 380 az, amelyről szólni akarurik. Nem egy he­lyen az ilyen dolgozó parasz­tokat még kívülállóknak te­kintik, velük való foglalko­zás nem kielégítő. Termelő- szövetkezeteirik közgyűlései­ken még ebben a hónapban hozzanak döntést azokról, akik aláírták a belépési nyi­latkozatot. A tsz-pártszerveze- tek végezzenek felvilágosító munkát azért, hogy az új ta­gok megtalálják helyűiket a szövetkezetben, lépjenek fel a szektáns szellem olyan meg­nyilvánulása ellen, amely A diósjenői „Uj Barázda” mezőgazdasági szövetkezet nemrégiben alakult. Földjei még nincsenek elhatárolva, a többi négy szövetkezet, tszcs és az egyéniek földjeitől, de a vezetők, a tagok már hasznos terveket szőnek: miként fog­nak gazdálkodni, élni az elkö­vetkezendő években.j, „Még a II-es típusú Kos- suth-nak voltunk a tagjai — magyarázza Hanzel János el­nök —, amikor mi kilencen tagok Záhorcki Mihály vezeté­sével közös öntözéses kertésze­tet szerveztünk, csak úgy kí­sérletképpen. Már most — pe­dig csak egy hónapja, hogy ér­tékesíteni kezdtük a kertészeti termékeket — 1500 forint tiszta pénzjövedelem jut egy tagra. S még a földön van 2 vagon ká­poszta, fél hold uborka, fél hold tök, 1 kh karfiol, 1 kh kelkáposzta, köztesként 1 kh paprika és ugyanannyi paradi­csom. Mégcsak ezekből fog ömleni a forint::. A példából tanultunk. Az Uj Barázda — s ezt helyesli a tagság — a faluvégén elterülő füzesdülőben 15 kh öntözéses kertészetet fog létesíteni. A kertészeti föld mellett folyik egy bővizű patak, amelynek vizét motoros szivattyúval öm- lesztjük a földre. Kutakat is ásunk. Mihelyt a cséplés be­fejeződik, hozzáfogunk a mun­kához. A kápolnai dűlőben 12 kh földiepert fogunk ültetni. Mert jó pénzt hoz a házhoz az eper is. Hiszen a honti tsz-ben nehéz ezreseket vesznek le be lőle. Mért ne próbálnánk meg mi is. A szükséges palánta­mennyiség egy részét saját magunk termesztettük, a töb­bit a honti tsz-től fogjuk be­szerezni. Az eprest — addig is még termést hoz — köztes­ként foghagymával, vöröshagy­mával, zöldséggel, sárgarépá­val és salátával fogjuk hasz­nosítani, hogy addig se kapál­húzza-halasztja, hogy az új tagok bekapcsolódjanak a szö­vetkezet életébe. Igen szükséges meghonosíta­ni azt a jó módszert, ami Egyházasdengelegen és az ér- selkvadkerti Dimitrov Termelő- szövetkezetben is kialakult. Az új belépők — bár földjü­ket csak az új gazdasági év­ben adják a közösbe — segí­tenek a szövetkezet minden munkájában, melyért murika- egységet kapnak. Ugyan- ákkor a tsz-tagok is segítik őket, gépekkel, fogatos jár­művekkel és ha kell, embe­rekkel is. Az új belépők és a régi tagok közötti jó viszony és egyetér­tés kialakulásánák legfonto­sabb előfeltétele: kölcsönösen támogatni egymást a felada­tok megoldásában. Csak így fejlődhet ki igazán és legha­marabb a szövetkezeti élet alapja, a közösségi szellem. Junk hiába ;; -. Ezt a földterüle­tet most szántatjuk traktorral. A múlt évben 10 kh szilvást telepítettünk. Ez is az Uj Ba­rázdáé. Van 2 kh gyümölcsfa- csemete kertünk, amit éven­ként 1 kh-val bővítünk. El­akarjuk látni a környező ter­melőszövetkezeteket jó minő­ségű gyümölcsfacsemetékkel. Ügy számítunk, hogy évek múlva e területen is — persze meghagyva a csemetekertet is — vegyes gvülmölcsöst telepí­tünk. Az éghajlati és talaj­adottságok nagyon kedveznek a gyümölcsészetnek. Van már a községben egy zöldséges boltunk, így tudjuk hol értékesíteni a konyhakerti és gyümölcstermésünket. Az elmúlt napokban 2 kh tarlóba vetettünk sárgarépát, hogy ké­ső ősszel és télen is legyen mit árulni az üzletben; Nagy gondot fordítunk az állattenyésztésre is. Sertéshíz- lalássál, tehenészettel, ló- és baromfitenyésztéssel és méhé­szettel is akarunk foglalkozni. Van egy 32 férőhelyes tehén­istállónk, a sertéshizlaldát pe­dig saját erőnkből fogjuk megépíteni. A takarmány biz­tosítva lesz. Eddig 250 mázsa takarmányt és 1000 mázsa szal­mát gyűjtöttünk össze. S még további 100 mázsa takarmányt tudunk beszerezni az 5 kh lu­cernás termésen kívül. A lu­cernatermést a 26 kalapácsos darálóval fogjuk megőrölni, a sertéshízlaláshoz.” Az új szövetkezet ragyogó új terveit sorolta fel Hanzel János. S ősszel, amikor elké­szítik a hivatalos éves terme­lési tervet, az egész tagságra nézve törvényerejűvé válik ezek megvalósítása. E tervek megvalósulnak, mert maga az Uj Barázda tagsága akarja, hogy megvalósuljon. A járási párt- és tanácsszervek meg­adnák minden segítséget, a nagyszerű és magas jövedel­met biztosító terv megvalósí­tásához. A Központi Vezetőség már­ciusi és áprilisi határozatai megteremtették a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek egyik legfontosabb politi­kai előfeltételét: pártunk és kormányunk egységesen áll a mezőgazdaság szocialista át­szervezése mellett. Ennek lát­tán dolgozó parasztságunk a márciusi határozatból újabb bátorságot merített a termelő­szövetkezeti mozgalom szer­vezéséhez, Ezt az új erőt bizonyítja az, hogy megyénk területén is — a határozat megjelenése óta — 7 új ter­melőszövetkezet alakult, s emellett 22 előkészítő bizott­ság jött létre. Az új termelőszövetkezetet alakítani szándékozó, előkészí­tő bizottságokba tömörült dol­gozó parasztok azonban gyak­ran tájékozatlanok, nem tud­ják, miként is kezdjenek hoz­zá a szervező munkához, hová forduljanak segítségért, ho­gyan alapozzák meg közös gazdaságukat. Több helyen a községi párt- és tanácsszervek nincsenek minden tekintetben tisztában a feladataikkal, meg­felelő gyakorlati segítséget, támogatást a dolgozó parasz­toknak az új termelőszövetke­zet megalakulásában éppen ezért nem tudnak adni. Az előkészítő bizottság azok­nak az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak a csoportja, akik új termelőszövetkezet meg­alakítására szervezkednek. Ezt a kezdeményezést a köz­ségi pártszervezetnek, tanács­nak, a gépállomásnak, jól mű­ködő termelőszövetkezetnek azonnal fel kell karolni és ak­tívan részt kell venni a szer­vező munkában mindaddig, amíg az új termelőszövetkezet meg nem alakul. Az előkészítő bizottságok alakuló ülésén a dolgozó pa­rasztok a párt- és tanácsszer­vek segítségével beszéljék meg, hogy a megalakulásig még kiket és hány családot szerveznek be. Határozzák meg az agitációs módszereket. Agitációs munkájuk meg­kezdése előtt a már jól műkö­dő termelőszövetkezetekből dolgozzanak fel agitációs érveket, olyanokat, hogy milyen elő­nyökkel jár a nagyüzemi gaz­— Sose felejtem el. Egy ilyen csille kapcsolóhorog nega- tívját kellett kimunkálnom. — S ceruzájával szabályos kap­csolóhorog oldalnézetét körvo­nalazta. — Itt.— mutatott a papirosra —, itt a hajlásívet nem találtam, megfelelőnek. Gondoltam, elmondom az ész­revételemet Mile művezető úr­nak. Bele is kezdtem én, de még be se hagyta fejezni a mondanivalómat Azt mondja nekem, hogy: — Maga csak, azt csinálja, amit mondanak! Ne avatkoz­zon az ilyen dolgokba! Mit ért maga ahhoz! A múlt emlékeiből idézett Longauer József, az egykori szerszámlakatos, aki azóta ugyanabban a gyárban a rang­sor szerint először „élmurikás”- jelvényt, aztán „sztahanovis- ta“-jelvényt, újabban pedig a „kiváló műszáki dolgozó”-jel- vényt is megszerezte. Elmoso­lyogta magát és vele együtt mosolygott minderiki a Salgó­tarjáni Acélárugyár hyzalmű részlegének üzemfőnöki irodá­jában, amikor a papírcetli, amelyen a kapcsolóhorgot áb­rázolta, összegyűrve eltűnt a gyárrészlegvezető markában. Longauer elvtárs egyszerű ember, ugyanolyan egyszerű, mint amikor 1927-ben először átlépte a gyár kapuját. Megkü­lönböztető vonása, hogy az új élet levegője teltebbé tette, pi­rosra festette arcát, haja dere- sedésnek indult és szakmai kulturáltsága, politikai látókö­rének kitágulásával egyidőben magasra emelkedett. Longauer elvtárs megtanulta, hogy népgazdaságunk fejlődése és a népjólét emelése csakis a legfejlettebb technika szaka­dálkodás, mutassák meg a ter­melőszövetkezeti tagság ma­gasabb életszínvonalát. Az elő­készítő bizottságok, az agitá­ciós és szervező munkájukhoz legnagyobb segítséget a he­lyi, illetve a legközelebbi ter­melőszövetkezetek pártszerve­zetétől és tagságától kérje­nek. Az előkészítő bizottsági tagoknak mindenekelőtt ala­posan meg kell ismerkedni a termelőszövetkezet és csoport alapszabályaival, hogy szerve­ző munkájuk során felvilágo­sítást tudjanak adni a dolgo­zó parasztoknak. Nem vezet­het például eredményre az előkészítő bizottság munkája Szalmatercs községben, ahol a nyilatkozatot kitöltő tagság­nak legnagyobb része nem vesz részt az agitációs és szer­vező munkában. A már meg­alakult morgóspusztai terme­lőszövetkezetben nem támaszkodnak megfelelően a közeli termelőszövetkezetek agitációs munkájára. A párt­ós tanácsszerveinknek világo­san kell látniok, hogy helyte­len az agitációs munka olyan megszervezése, amikor nem vonják be az előkészítő bizott­ság, illetve az újonnan meg­alakult termelőszövetkezetek tagjait. Már az előkészítő bizottsá­gok megalakuló ülésén meg kell határozni, hogy az egyé­ni agitáció során elsősorban azokat a dolgozó parasztokat keressék fel és győzzék meg a szövetkezés előnyeiről, akik­nek földjei szomszédosak, egy dűlőben vannak az előkészítő bizottság tagjainak és a már beszervezett családoknak a földjeivel. Az előkészületeknél és szervezési munkánál a bi­zottságok és pártszervezetek vegyék figyelembe azt is, hogy a közös munka megszervezé­sét könnyíti meg később az olyanirányú előkészítés, ami­kor zömmel ugyanazon köz­ségnegyedben együttesen ala­kítanak termelőszövetkezetet, vagy figyelembe veszik, hogy rokonok, jóismerősök, szíve­sebben vannak ugyanabban a termelőszövetkezetben. Az elő­készítő bizottságok legfőbb célkitűzése az legyen, hogy az új termelőszövetkezetbe mind­azokat a becsületes dolgozó parasztokat beszervezzék, akik datlan növelésével és tökélete­sítésével biztosítható, hogy a munkatermelékenység emelése a legfontosabb feladat a szo- cializmus építése szempontjá­ból. Mint egyszerű lakatos, mun­ka után rendszeresen kezébe vette a műszaki könyveket. Tanult és kommunista módra kitartóan gyarapította tudását, így aztán hamarosan a kar­bantartási osztály vezetője lett. Beosztása megkövetelte, hogy megismerkedjék a gázgenerá- tor-teleppel, a villamosberen­dezéssel. Amit délután szak­könyvből tanult, azt még az­nap este a gyakorlatban is megismerte. Nem sajnálta az időt. Résztvett egy üzemgazda­ságtan tanfolyamon, megis­merte a gazdaságos gyártás mutatóit. Külön egy fél évig tanulmányozta a műszaki könyvtár „Gazdaságos üzem­vezető" című szakkönyvét. És Longauer József egykori laka­tos nemcsak elsajátította, ha­nem meg is nyergelte munká­ja technikáját. Már eddig 18 értékes újítást vezetett be, amellyel korszerűbbé, gazdasá­gosabbá tette a termelést. A különböző technikai eljárások tökéletesítésével már eddig mintegy 640 000 forint megta­karítást ért el. Mint a huzalmű gyárrészleg vezetője, most ott ül az üzem­főnöki irodában. Ez ritka eset, mert legtöbb idejét az embe­rék és gépek között tölti, ahol valójában eldől a termelés sor­sa. Az iroda ajtaja szinte per­cedként nyílik. Idősebbék, fia­talabbak. műszakiak és fizi- JMiak mind úgy mennek hoz­a társas gazdálkodás iránt ki­csit is érdeklődnek; Pártszervezeteink és taná­csaink állandó kapcsolatot tartsanak az előkészítő bizottságok ve­zetőivel és tagjaival, együtte­sen kérjék a járási bizottsá­gok, a járási tanácsok és a gépállomások dolgozóinak se­gítségét. A gépállomás pártszerveze­tének, dolgozóinak vállalniok kell, hogy ott, ahol körzetük­ben a dolgozó parasztok új termelőszövetkezet megalakí­tását kezdeményezik, munká­juk közben és szabad idejük­ben minél sűrűbben látogas­sák az előkészítő bizottságok tagjait és a velük kapcsolat­ban álló dolgozó parasztokat. Ismertessék előttük a gépál­lomás szerepét a szövetkezeti gazdálkodásban, mutassanak rá a gépi munka előnyeire, termésnövelő hatására. A gép­állomások tratoristái főleg azokat az egyénileg dolgozó parasztokat keressék fel, akiknek már eddig is szántot­tak, vetettek, akikkel állandó, jó kapcsolatba kerültek. A helyi párt- és államhatal­mi szervek, a tömegszerveze- tek és a gépállomások, a mű­ködő termelőszövetkezetek kommunistái részesítsék poli­tikai és erkölcsi védelemben az előkészítő bizottság és a hozzá csatlakozó egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok szervező munkáját azokkal szemben, akik igyekeznek megakadályozni az új terme­lőszövetkezet megalakulását. Leplezzék le és vonassák felelősségre azo­kat a termelőszövetkezettel szembenálló ellenséges eleme­ket, kulákokat, spekulánsokat, kupeceket, akik akár nyílt fel­lépéssel, akár burkolt akna­munkával a termelőszövetke­zeti mozgalom, a már működő termelőszövetkezetek, vagy az előkészítő bizottság tagjainak megrágalmazásával igyekez­nek meghiúsítani az új terme­lőszövetkezetek megszervezé­sét. Kiss József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa zá, mint igaz tanácsadójukhoz, segítőjükhöz: — Ember kellene, Jóska ... legalább egy munkaerőre len­ne szükségem. — Hová tároljuk az export­drótot, Longauer elvtárs ... — Egy perc az egész, Jóska bátyám..; S az üzemfőnök: Jósika, Lon­gauer elvtárs és Jóska bátyám emberi, de felelősségteljes han­gon minderikinek megadja a szükséges utasítást, útmutatást és tanácsot. Az irányítása alatt lévő huzalmű gyárrészlegnél egyre tökéletesebb technikával folyik a termelés, jobb a gép­kihasználás, gazdaságosabb az anyag- és szerszámfelhaszná­lás. Nemrégen még olyan gépen gyártották a bútorrugót, amely­nek 60 méter volt a percenkén­ti húzási sebessége. A fokozódó igények több bútorrugót kí­vánnak és így rövid kísérlet után a Breitenbach gépsorra tették át a bútorrugó gyártását, amelynék a húzási sebessége 120 méter. Ezzel a bútorrugó gyártást megduplázták. Ezelőtt a drága húzókövéket, fúró- és marószerszámokat nem raktározták, ma már ezek raktározásával mintegy 25 000 forint megtakarítást mutatott ki a 6 hónapos előkalkuláció. Nagy gondot fordít a dolgozók egészség- és balesetvédelmére is. Gyárrészlegénél a legutóbb 4 munkavédelmi újítást vezet­tek be. Ezek csak egy-egy kiraga­dott példák a sok megtörtént közül, de nézzük, mit mond a jövő terveiről: — Egy pillanatra sem állunk meg. Újabb és újabb techno­a nedves gabonát j Nagy munka folyik a £ szántóföldeken, igyekszik £ mindenki a kedvezőtlen £ időjárás ellenére is a ga- : bonáját behordani, élesé- S pelni. Tsz-eink dolgozó : parasztjaink fáradságot S nem kímélve — ha azt az » idő engedi — hordják és ■ csépelik a gabonát. Vi- • gyázzunk azonban arra, ■ hogy az elcsépelt, esetleg £ nedvesen bekerült gabona, £ kezelés hiányában a mag- s tárban vagy a padláson : el ne romolják. Ha minden magtárhoz ■ felelőst állítunk a forga- '■ tás, szellőztetés elvégzésé- £ re és az nemcsak arra tö- £ rekedik, hogy a munka- s egysége vagy napi bére : meg legyen, hanem a ga- ! bonát szükségszerinti idő- • közökben az aljától a fete- S jéig megforgatja, akkor S meg tudjuk előzni a sok * fáradsággal betakarított £ gabona esetleges elromlá- s sát. A száraz időben élesé- S pelt gabonát is meg kell 1 forgatni, szellőztetni kell i időközönként, különösen a • cséplést követő időben. ! Már pedig, ha a száraz • gabona megkívánja ezt a £ munkát, akkor az idei £ kedvezőtlen esős, párás, £ ködös időjárás esetén ezt s még inkább el kell vé- E gezni. A vezetők — különösen ! a pártszervezetek vezetői • — a legmegbízhatóbb elv- • társakat bízzák meg en- £ nek az igen fontos mun- £ kának végrehajtásával. A ; kommunisták álljanak az £ élre, mutassanak példát £ ebben a gabona megmen- i tési harcban. Ellenőrizzék j baráti alapon a dolgozó j parasztok által a padláson 5 vagy más helyeken elrak- ; tározott gabona kezelését £ is. A tanácsok hívják fel £ hangoshíradón, gyűlése- £ ken, vagy más módon a £ gabonával rendelkezők fi- £ gyeimét a helyes táró- t lásra. lógiai folyamatok bevezetéséi tervezzük. Eddig az volt a gya­korlat, hogy az 5—10 millimé­ter drótot a megrendelés sze­rint először méretre darabol­tuk és utána külön művelettel poliroztuik. Ezt a két művele­tet most összevonjuk... Egy másik problémánk, hogy a Breitenbach-sori dobok fordu­latai ezelőtt három fajták vol­tak: 96, 102 és 120 méter volt a húzási sebességük. Most már folyamatban van ezek egységes átépítése és mindet a leggyor­sabbra, a 120 méteres sebesség­re állítjuk át. Ezzel megszün­tetjük a különböző normákat, de a termelékenység is emelke­dik a Breitenbach-soron... Ugyancsak jelentős eredményt várunk a kettős rúdvashuzás további kiterjesztésétől. Eddig az 5 és 10 tonnás húzópadokon már jól bevált a kettős rúdvas- húzás és most a 30 tonnáson is bevezetjük. -.. S Longauer elvtárs mondja csak mondja tovább, ellenáll­hatatlanul, igazi szenvedély- lyel azokat a nagyszerű terve­ket, amelyek különösebb ne­hézség nélkül saját erejükből valósulnak meg és szolgálják majd a közeljövőben dolgozó népünk boldogulásának ügyét. Úgy beszél ezekről a termelé­kenységet emelő tervekről, mint szomjas ember a vízről. A múltban belefojtották a szót, s most kiapadhatatlanul árad belőle a termelés tökéletesíté­sének gondolata. Szavaiban ott vannak az egyszerű dolgozók véleményei is. Együtt tervez­nek, hogy azokat a gyakorlat­ban megvalósítsák és újabb terveket készíthessenek. Orosz Béla A kiállításon láthatjuk A járási Mezőgazdasági Kiállításon első díjat nyert a pásztói Szabadság Termelőszövetkezet 15 hónapos Huba nevű bi­kája. Láthatjuk majd az Országos Mezőgazdasági Kiállítá­son is. Új szövetkezet, új tervei A MŰSZAKI VEZETŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom