Szabad Nógrád. 1955. augusztus (11. évfolyam. 60-68. szám)

1955-08-06 / 61. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I MDP NÓGRÁDMEC 5YEI PÁRTBlZOr rsÁGÁh UK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 61. SZÄÜC ÄRA: 50 FILLÉR 1955. AUGUSZTUS 6. Gyorsítsuk a gabonabetakarítást, induljon meg minden cséplőgép! A gyakori nyári esőzések nagyon megnehezítik az aratás befejezését, a gabona szérűre való hordását és a cséplési mun­MA1 SZAMUNKBÓL: A szabadpiacról. (2. o.) — Lépjünk tovább, szalmatercsi elvtársak. (3. o.) — Emlékezés Hirosimára. (4. o.) Élő, eleven életet a Nép­frontbizottságokban. (5. o.) — Rádió, vasárnapi fejtörő. (6. o.) Megérkezik a magtárba a tolmácsi Szabadság TSZ gabonája. v->no(»yy)orofX5r>no0OO00OO0CX»CO00O3Q00000000C)0000000000CO00000000eXXXXX?000000000(XO0000 kát. Az aratni való gabona alig néhány száz hold. Ez a mennyi­ség azonban nem becsülhető le! A kombájnok és aratógépek kapacitásának teljes kihasználására, a dolgozó parasztok össze­fogására van szükség, hogy a kedvező időt kihasználva nagyobb szemveszteség nélkül befejezzük ezt a munkát. Tehát nagy fe­lelősség hárul a gépállomásokra — elsősorban a kisterenyei és karancskeszi gépállomásokra, —a községi pártszervezetekre és tanácsokra, amelyek irányítják és szervezik ezt a munkát. A tanácsok szervező munkája terjedjen ki a kétlakiak felé is, mert itt van a legnagyobb elmaradás. Az időjárás okozta nehézségek legyőzésének meg van a módja! A mostani esős időben a gabona a legnagyobb kárt a keresztekben szenvedheti. Az asztag már nagyobb bizton­ságú a nedvesség ellen. De lehet-e nedves kévéket asztagolni? Igen. Ennek is megvan a módja. Jó módszer a nedves keresztek szétrakása és a nedves kévék sátorba állítása. Hogy hány keresztet bontsunk meg, azt a rendelkezésre álló fogaterő és az az napi időjárás határozza meg. Amikor egy-egy táblán, vagy parcellán megraktuk a szekeret, a következő fordulóra szállítás végett annyi keresztet bontsunk meg, amennyit a következő fordulóval el tudunk vinni. Ha száraznak mutat­kozik az időjárás, esetleg többet is. A legjobb módszer azonban a kévékben való szárítás. Ahhoz, hogy asztagot rakjunk, be is kell hordanunk! Éppen ezért minden lehető időt, ha kell éjjel is, minden eső­szünetet ki kell használnunk a hordásra. Megyénkben még van mit hordani. Hisz bármerre járunk, mindenütt látni gabonakereszteket. A behordásnak még az 50 százalékánál sem tartunk. S ez mégcsak fokozza azt a veszélyt, hogy sok gabonánk megy kárba. Ezt pedig nekünk meg kell akadá­lyozni! A tanácsokra és pártszervezetekre vár az a feladat, hogy megszervezzék a kölcsönös segítségnyújtást. Elevenít­sék fel azt a jó, régi magyar szokást, hogy a dolgozó parasz­tok hárman-négyen összeállnak és így segítik a gabona szé- ,v>>*e való beliordásö'. Hiszen a legtöbb helyen több parcellá­ban varrnak a dolgozó parasztok földjei és így egy-egy dol­gozó paraszt két-három napig is elbajlódik a behordással, ami azt jelenti, hogy a gabona ugyanennyi ideig vár az asz- tagolás befejezésére és így még fokozódik a szemveszteség. Ezért kell megszervezni a lehető legtöbb helyen, a lehető leggyorsabban a dolgozó parasztok összefogását, a kölcsönös segítségadást. A termelőszövetkezetek, amelyek befejezték az aratást, hordást és a cséplést, segítsék ki az igával nem rendelkező egyénileg dolgozó parasztokat. S ezt lehet alkal­mazni fordítva is. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek igaerő hiánnyal küzdenek, vegyék igénybe a gépállomások vontatóit, hogy mielőbb biztos helyen, az asztagba legyen a gabona. Hogy a termelőszövetkezetek példásan, veszteség nél­kül teljesíthessék a feladatot, ezért a tanácsok és a gépállo­mások felelősek! Nagyot lendíthet a munkán a kombájnok be­állítása is. A cséplőgépeken kívül használjuk fel a földek végébe rakott asztagok elcséplésére a kombájnokat és ahol a talaj megengedi, csépeljünk asztagból kombájnokkal. Az is helyes, ha nem hordunk minden gabonát egy asztagba, hanem több helyen rakunk asztagokat, a földek végén, mert ezzel megrövidítjük a hordás útját, A kombájnok itt is jó munkát végezhetnek. Nem kisebb jelentőségű követelmény a rendelkezésre álló cséplőgépek erejének teljes kihasználása. E téren még súlyos hibák vannak, amelyért a gépállomások igazgatói és a megyei mezőgazdasági igazgatóság felelős! Termelőszövet­kezeteinkben, falvainkban már 249 darab cséplőgépnek kellene dolgoznia. Ehelyett csak 140 darab gép csépli a gabonát. Egyes gépállomási vezetők arra hivatkoznak, hogy lassú a behordás és esik az eső. Tény az, hogy azért nem vezényel­tek ki valamennyi gépet a szérűkre, mert fontosabbnak tar­tották a tarlóhántást. A tarlóhántás is fontos, de ez nem lehet elfogadható érv, amelyért el kellett hanyagolni a gabona- csépíés teljes ütemű beindulását. A tarlóhántást és a gabona- cséplést egyidőben is lehet s kell végezni. Csak rendet kell teremteni a munkaszervezettség terén. Most az a legsürgő­sebb feladat, hogy minden cséplőgép teljes erővel dolgozzon. Tanácsainkon a felelősség, hogy ezekben az órákban a csép­iéire minden alkalmas pillanatot felhasználjanak és felesle­gesen sehol se huzassák ide-oda a cséplőgépeket. A munka fontosságát, sürgősségét meg kell értetnünk a cséplőgép felelős vezetőkkel és cséplőmunkacsapatokkal. Hi­szen az ő munkájukon múlik, hogy a legkevesebb szemvesz­teséggel, a legrövidebb idő alatt zsákba és a magtárba kerül­jön a gabona. A tanácsok és a helyi pártszervezetek vezetői úgy szervezzék meg a cséplőcsapatok versenyét, hogy az a napi tervek túlteljesítését és a szemveszteség elkerülését eredményezze. A cséplőgép felelős vezetők vegyenek példát Szeles János szécsényi traktoristától, aki 1070-es cséplőgépé­vel 1774 mázsa gabonát csépelt el. Ez az eredmény már nem egyedüli a megyében. A cséplőgépvezetőkben, a cséplőmunka­csapatokban meg van az az erős elhatározás és lendület, hogy minden nap túlteljesítsék a cséplési tervet! Hordani és csépelni kell! Ezért ezekben a napokban áll­jon csatasorba minden mezőgazdasági dolgozó, minden párt- szervezet, minden kommunista, szedje össze szervezőképes­ségét és tapasztalatát minden tanácsszerv, a megyétől a köz­ségekig, mozgósítsák gépi erőiket gépállomásaink és állami gazdaságaink. A legnagyobb erőfeszítéssel dolgozzanak a be­gyűjtőszervek. Munkájuk akkor lesz eredményes, ha nyugodt, megfontolt irányítással, a helyileg legalkalmasabb módszerek felhasználásával, minden erő összefogásával azon dolgoznak, hogy gyorsan és veszteségmentesen a magtárba jusson az életet adó gabona! Híradás a gabonabetakaríiásról AIEV&EJV ERŐT A Ma már csak itt-ott találunk megyénk területén aratatlan gabonatáblákat. Falvainkban megindult a hordás és a csép- lés, mégis vontatottan halad az esőzés és a behordás miatt. A gabonakeresztek 40—50 szá­zaléka még kint van a szántó­földeken. Ahol a hordás lassan halad, mint a salgótarjáni járás köz­ségeiben. ott leggyakrabban az esőre hivatkoznak. „Sok az eső, nem lehet hordani” — mondják. Ez igaz, és rendkí­vül káros és helytelen, hogy az esőzések tétlenségre kár­hoztatják a termelőket. Na­gyobb erőfeszítéseket kell ten­ni a gabonabetakarítás meg­gyorsítása érdekében. A be­ázott keresztek könnyen meg- dohosodnak, kicsiráznak. Ezt pedig egyetlen gazda sem néz­NYOLC MÁZSA BÚZÁT ADOTT EL AZ ÁLLAMNAK Megindult a cséplés a pásztói ' »-járás Ecssg községében is. Már az első napon megmutatkozott, hogy az idén jó termést taka­rítanak be a falu dolgozói. Csonda József hat holdas dol­gozó parasztnak például 2 hol­don 24 mázsa búzája termett. — Van miből teljesíteni a beadásom, — mondja Csonda gazda a begyűjtőhelyen. — Jól Cvz. c&&m\GÍ? /zcJ/gcUtk e&icUrtt ß ty C'wza. &- * . -|ír- őteswoliial... iZtttOT /«\\ ion A l\ ' ____ 5 *f 1 pat dúi^a. „ —ize^/ Ä tarlóhántási mindenütt haladéktalanul eí kell végezni HEHORBÁSRAI heti tétlenül. A megázott ga­bonakereszteket eső után azonnal szét kell rakni és megszárítani, majd a megszá­radt gabonát azonnal asztagba hordani. A hordást úgy tud­juk meggyorsítani, ha három­négy gazda összefog és foga­taikkal egyik nap az egyiknek, másik nap a másiknap a ga­bonáját hordják be a szérűre. Minden községi tanács fel­adata megszervezni és mozgó­sítani dolgozó parasztságun­kat a hordás gyors befejezé­sére. A termelőszövetkezetek vegyék igénybe a gépállomás vontatóit, teherautóit és azok segítségével fejezzék be minél hamarább a behordást. Ez a legsürgősebb tennivaló annak érdekében, hogy biztonságban legyen minden szem gabona. fizetett a búzám a beadáson fe­lül még 8 mázsát adok el az ál­lamnak. Nagy szükségem van a pénzre, az állam pedig jó árat fizet érte, 280 forintot ad má­zsájáért és itt a helyszínen át­veszi. Nem kell vele kilométe­rekre a piacra menni és napo­kat tölteni az eladásával. A 8 mázsa búzáért 2240 forintot ka­pok, amiből felruházkodom ;;; A nyári munkák élenjárói AZ IFJÚSÁGI CSÉPLÖMUNKACS APATOK egyre élénkülő versenyében Rácz Lajos munkacsapata áll az élen. Ök a Szécsényi Gép­állomás 1070-es gépével eddig 1774 mázsa gabonát csépeltek el. Második helyen áll Gyet- vai István munkacsapata. Ez a munkacsapat 1449 mázsát csépelt el, szintén a Szécsényi Gépállomás körzetében. Har­madik Bállá Sándor cséplőcsa­pata 1364 mázsás teljesítéssel. Az esős időjárás ellenére if­júsági cséplőcsapataink min­dent megtesznek, hogy minél nagyobb eredményeket érje­nek el a verseny során. AZ ARATÖGÉPPEL dolgozó traktorvezetők közül legjobb eredményt Bódi Já­nos, az Erdőkürti Gépállomás dolgozója érte el. Aratógépjé­vel 142 holdat aratott le, má­sodik Schmidt József, a Tol­mács! Gépállomás traktorve­zetője 134 holdas teljesítmény­nyel. A KOMBÁJNOSOK versenyében Zsiros József, az Erdőkürti Gépállomás kombáj- nosa 144 holdnyi, 15 vagonos teljesítményével az első. Má­sodik Szabó Sándor, szintén az Erdőkürti Gépállomás kombéjnosa 134 holdnyi és 14 vagonos eredményével. 122 holdon 13 vagon gabonát ara­tott le a harmadik helyezett Kovács István, a Szécsényi Gépállomás kombájnosa. A BEGYŰJTÉSI VERSENYBEN a rétsági járás 10,78 százalé­kos gabonabeadással első a já­rások között. A cséplés meg­kezdésétől 16 vagon búzát és 12 vagon árpát adtak be a já­rás dolgozói. Második a szé­csényi járás 10,77 százalékos teljesítménnyel. Ebben a já­rásban 480 dolgozó paraszt fe­jezte be a cséplést és a jelen­tés napján csak két dolgozó paraszt volt hátralékos. Har­madik a balassagyarmati já­rás 6,5, negyedik a salgótar­jáni járás 5,3 és ötödik a pász­tói járás 3,1 százalékos gabona­beadással. Sok a hátralékos a pásztói járásban, ahol a jelen­tés napján még hat dolgozó paraszt nem teljesítette állam­iránti kötelességét. A járási és falusi begyűjtési szervek has­sanak oda. hogy minden gaz­da, a cséplőgéptől azonnal tel­jesítse kötelezettségét, ne le­gyen hátralékos egy járásban sem! Az aratással egyidőben meg­indultak A tarlöhantas és a MASODVETÉS munkálatai. Az aratás már be­fejeződött, de a másodvetések területe még mindig nem ki­elégítő. Termelőszövetkeze­teink a tervezettnek mégcsaik a 43,5 százalékát, az egyéniek pedig 29,3 százalékét vetették be másodnövénnyel. A járások között folyó má­sodvetési versenyben a rétsá­gi járás termelőszövetkezetei az elsők. Itt végeztek. a leg­több másodvetést: a terv 60.8 százalékát., Második a pásztói járás, harmadik a balassa­gyarmati járás, negyedik a salgótarjáni járás és az utol­só a szécsényi j áráss A Minisztertanács hatá­rozata az 1955. évi aratási és cséplési munkákról ki­mondja, hogy „A gabona­félék aratását és az ezt kö­vető tarlóhántást — kivé­ve a futóhomokot — össze­függő munkafolyamatnak kell tekinteni és az aratás befejezésével a tarlóhántást mindenütt haladéktalanul el kell végezniEnnék el­lenére megyénk területén még mindig lassan halad a tarlóhántás. A jobbágyi Ű) Otthon Termelőszövetkezet_ ben például a kombájnnal learatott területről még nem hordták le a szalmát. Így a kupacok akadályozzák a traktor munkáját. A rossz munkaszervezés akadályoz­za a tarlóhántás gyors el­végzését. A járások közül a pásztói járás termelőszövetkezetei végezték a legtöbb tarló­hántást; mintegy 800 hol­don. Legkevesebbet a salgó­tarjáni járás 160 holdon. Sok termelőszövetkezetben még mindig nem értik meg a tarlóhántás jelentőségét. Pedig a tarlóhántással irt­juk a gyomot, elősegítjük a talajélet kifejlődését, és az őszi talajművelés alapjait rakjuk le. Az idei tavaszon sokan meggyőződhettek a tarlóhántás előnyeiről, ami­kor a múlt évben gondosan előkészített földeken a szá­razságban is üdén díszlett a növény. Sok termelőszövetkezet­ben és egyéni gazdaságban legtöbbször ekével törik fel a tarlót, és azt gondolják elvégezték a tarlóhántást. Pedig tévednek. Ha a fel­szántott területet nem hen- gerezik meg, munkájuk, csak félmunka lesz. Az el­következő időben minden termelőszövetkezet használ­ja ki maximálisan a gépál­lomás gépeit. Fordítsanak nagyobb gondot a tarlóhán. tás minőségére, hengerezzék meg a felszántott területet, mert jó munkával a jövő évi nagyobb termést biztosítjuk. A vándorzászlók nyertesei Augusztus 20 tiszteletére in­dított munkaverseny egyre szé­lesebb méreteket ölt a mező- gazdaság területén is. Teres­ke község versenyfelhívásához csatlakozó községek igyekez­nek a versenypontokban lefek­tetett feladatokat végrehajta­ni. A községek közötti verseny­ben ezen a héten Őrhalom község került az élre, ahol a dolgozók példásan vég­rehajtották az aratást, behor­dást és a cséplés után már tel­jesítik az állam iránti kö­telezettségüket. De nem ma­radnak el a tarlóhántás és a másodvetéssel sem. A járások közötti versenyben ezen a héten legjobb eredménnyel a ba­lassagyarmati járás dolgo­zott. A termelőszövetkezetek kö­zötti versenyben első helyet a dejtári József Attila Ter­melőszövetkezet biztosította magának. A gépállomások közötti ver­senybe« első helyre az erdőkürti gépállomás került. Munkájának elismerése képpen a megyei tanács végre­hajtó bizottsága erre a hétre vándorzászlóval tüntette ki. Jó volt a termés - bőven jut a munkaegységre A tolmácsi Szabadság Ter- ** melőszövetkezet tagjai jó munkát végeztek az aratásnál és cséplésnél. Most vasárnap már az utolsó kévéket enged­ték a cséplőgép torkába. A termelőszövetkezet azonnal a cséplőgéptől teljesítette beadási !kötelezettségét és nagy meny- nyiségű kenyérgabonát adott el szabadáron az államnak. Kide­rült a cséplés alkalmával, hogy őszi árpából 13 mázsa, ta­vaszi árpából és őszi búzából 12 és fél. tavaszi búzából 9,9, rozsból pedig 11,14 mázsa volt a holdankénti termésátlag. így aztán nem csoda, hogy a kötelezettségek teljesítése után is bőven jut gabona a tsz tagjainak! Botlik János elnök úgy számítja, hogy az idén 3,5 kilogramm búza esik majd egy- egy munkaegységre. Tavaly csak 2,60 kilogrammot tudtak adni búzából munkaegységen­ként. Vasárnap, munlka közben, váratlan vendégek érkeztek a termelőszövetkezetbe. A rét­sági népi zenekar jött, hogy ajándéknótával köszöntse a szorgalmas, fáradhatatlan tsz- tagokat. A rögtönzött kis ün­nepségen először Csáthi elv­társ, a községi pártszervezet titkára üdvözölte az aratás és cséplés élharcosait, majd meg­szólaltak a hegedűk... A köz­ség egyénileg gazdálkodó dol­gozói is tanúi voltak a Szabad­ság TSZ köszöntésének. Az egyéniek közül többen megje­gyezték, hogy a tsz méltán ér­demli meg az elismerést, mert gyorsan és jól végezte el az aratást, cséplést. sőt egy-két nap múlva már a tarlóhántást is befejezik a tagok, alkik min­dent elkövetnek azért, hogy a jövő évi termés még bősége­sebb legyen mint az idei. Paulinyi János Rétság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom