Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)

1955-07-23 / 57. szám

MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XI. ÉVFOLYAM, 57. SZÄM.

ÄRA: 50 FILLÉR

1955. JŰLIUS 23.

MAI SZAMUNKBÓL:

Minél több jó kádert a falura! (2. oldal.) — Súlyos hibák a politikai gazdaságtan szakosított tanfolyamok szervezésében. (2. oldal.) — Még nagyon sok a teendő a Nógrád megyei Építőipari Vállalatnál. (3. oldal.) — Rádiómú- ’ sor. (4. oldal.)

A SZINJATSZO-CSOPORTOK MŰSORPOLITIKÁJÁRÓL

^ dolgozók öntevékeny kul- türmnnkájának igen sok fajtája van. Ezek közül a legfontosabb ág a színjátszás. .Azért legfontosabb. mert a leghatásosabb, legnagyobb a közvelen és közvetett hatása, a nevelő hatása nézőre és szereplőre egyaránt. A színjátszás képes leginkább mozgósítani a párt által kitűzött közvetlen feladatok érdekében. A színjátszás képes leginkább olyan jellemfejlesztő élményeket nyújtani nézőnek is és a szereplőnek is. amelyek az emberek gondolkozását, magatartását, a szocializmus építésének érdekében gazdagíthatják, jobbíthatják.

Ezeken kívül, a színjátszás a leghatékonyabb eszközök egyike az általános műveltség, közízlés terjesztésében, haladó hagyományaink, irodalmunk és anyanyelvűnk ápolásában, a proletárnemzetköziség eszméjének ápolásában.

A színjátszó-mozgalomban résztvevők nagy száma, az öntevékeny színi előadások nagyszámú közönsége, még jobban hangsúlyozza e mozgalom jelentőségét, a szocialista népművelésben.

Ahhoz, hogy a fentebb elmondottakat színjátszócsoportjaink elérhessék, nagyon

sok körülményt kell figyelem- bevenniök, és sok feltételnek kell eleget tenniök. Ezek közül most az egyik legfontosabb kérdéssel, a műsorpolitika kérdésével szeretnék foglalkozni.

p ártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata többek között rávilágított arra is, hogy a kispolgári szemlélet műsorpolitikánkba is befurakodott. Ezek közül a legveszedelmesebb, a színjátszás népnevelő hivatásának mellőzése, vagy éppen tagadása. Kevés kivételtől eltekintve, megyénkben is elterjedt az a helytelen nézet, hogy „Csak a szórakoztatás” a fontos, „Fő, hogy a néző jól szórakozzék, nevessen, mindegy, hogy min”.

Megyénk több színjátszócsoportja tervbe vette a Csárdáskirálynő előadását. Ezek a csoportok minden műsorpolitikai meggondolás nélkül figyelmen kívül hagyva, hogy rendelkezésükre áll-e megfelelő előadógárda, zenekar és színpadi felszerelés, csak azért tűzték műsorra, mert Budapesten is ment. a rádió is közvetítette és hát nagy sikere volt. Persze, ezek után, az előadásuk minden volt, csak' nem a Csárdáskirálynő. Még a Debreceni Csokonai Színház Csárdáskirálynő előadásában is — pedig ez az egyik legjobb vidéki színház — voltak hibák, hogyan bírkózhatik meg tehát egy műkedvelő csoport, egy ilyen darabbal?

Az ilyen esetnél még súlyosabb hiba, ha a csoport felutazik Budapestre „tanulmányi útra” és idehaza aztán lemásolják, utánozzák a budapesti szereplőket, persze rosz- szul. Üdvös lenne, ha ebben a Somlai Arthur Központi Stúdió is jó példát mutatna a megyei színjátszócsoportoknak. Megyénkben „az operett láz”

másik darabja a János vitéz. A ceredi kultúrcsoport, még a DISZ kulturális seregszemlén is ebből mutatott be egy felvonást, Elképzelhető, hogy milyen volt az előadás, amikor a zenekart egy tangóharmónika „képviselte”;

rp últengés mutatkozik a klasszikus darabok bemutatásában is. A seregszemlén a mohorai színjátszócsoport Csíki Gergely „Nagymama” című darabjából mutatott be egy részletet. Természetesen nem tudták visszaadni az igazi mondanivalót és így nem is volt sikerük. Pedig micsoda jó' színjátszó-együttes van Mo- horán! Ha a „Nagymamá”-ra elfecsérelt időt komoly, mai tárgyú egy-, vagy háromfelvo- násosra fordították volna, biztosan nem maradt volna el a megérdemelt siker. A három- felvonásosok közül eddig a Központi Csoport is csak klasszikus darabokat mutatott be.

A színjátszócsoportok gyakran hivatkoznak arra,

hogy nincsen műsoranyag. Ez nem igaz. A Népművészeti Intézet az előfizethető két sorozatában, a „Színjátszók könyvtárában” és a „Népszerű drámákban” sok jó műsorfüzetet adott ki. Hogy csak egy párat említsünk: Füsy József: Hajnal, Tersánazky J. Jenő: A harmadik fiú, Síró babák, Dé- ry Tibor: Talpsimogató, Szabó Pál: Darázsfészek. Krúdy Gyula: Az arany meg az asz- szony, Bartha Lajos: Tavaszi mámor stb. Van tehát műsoranyag elég, csak nem kell húzódozni a mai tárgyú magyar, szovjet, vagy egyéb daraboktól, az egyfelvonásosoktól, a komoly jelenetektől. Dicséret illeti ebből a szempontból a Nagybátonyi MTH Vájártanuló Iskola színjátszóinak előadását, akik a „Fiatalok” című darabot mutatták be, igen komoly színvonalú, nagysikerű előadáson. Nagyon helyes például az Acélárugyári kultúrotthon ez évi műsorterve, melyben szerepel a Talpsimogató, a Béke szigete, a Néma Levente. Nem mondható már ez el a bányász kultúrotthonról, amely például a Mária főhadnagyot is műsorra tűzte;

A műsorpolitikai irányítás

előreláthatólag még hosz- szú ideig egyik legfőbb gondunk marad.

A legfontosabb azonban az, hogy a DlSZ-bizottságok- nak, a színjátszó rendezőknek és a népművelési osztályoknak. a műsorválasztást politikai ügynek kell tekinteniök és nevelő, felvilágosító munkával irányítaniok kell a csoportok munkáját. A népművelési csoportok ne engedjék meg, hogy egv járásban öt-hat csoport ugyanazt a darabot tanulja be, és így még az egészséges csereműsorra se legyen lehetőség. Minden kultúrmun- kásnak elsőrendű kötelessége legyen azt elérni, hogy a rendelkezésre álló kitűnő műsoranyagból minden csoport, a számára legmegfelelőbbet tűzze műsorára.

Keményvári István színjátszó szakreferens

Az Európában fennálló államcsoportok közötti szerződés alapelvei

A Szovjetunió küldöttségének javaslata

Genf, július 21. (MTI)

A béke megerősítésének vágyától vezéreltetve és felismerve annak szükségességét, hogy minden eszközzel hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség csökkentéséhez és a bizalom megteremtéséhez, az államok közötti kapcsolatban, a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok. Franciaország és Nagy-Britannia kormányai megállapodásra jutottak abban, hogy

az európai béke fenntartása [ érdekében állna szerződést | kötni egyrészt az Északatlanti Szövetségben és a Nyugateurópai Unióban részvevő államok, másrészt a varsói szerződésben részvevő államok között. E szerződés a következő elveken alapulna:

| Egyrészt az Északatlanti “ Szerződésben és a párizsi egyezményekben részvevő álla. mok. másrészt a varsói szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy nem alkalmaznak fegyveres erőt egymás ellen. Ez a kötelezettségvállalás nem csorbíthatja az államoknak az egyéni vagy kollektív önvédelemre vonatkozó jogát, mint azt az ENSZ alapokmányának 51. cikkelye fegyveres agresszió esetén előírja.

2 A szerződésben részvevő ■ államok kötelezik magukat arra, hogy tanácskoznak

egymással minden olyan esetben, amikor véleményeltérések vagy viszályok támadnának közöttük, amelyek fenyegethetnék az európai béke fenntartását.

3 A szerződés ideiglenes ■ jellegű és addig marad érvényben, amíg fel nem váltják egy másik olyan szerződéssel, amely az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére vonatkozik.

A szovjet küldöttség határozattervezete:

„A négy hatalom kormányfői értekezletének határozata a fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyver betiltásáról“

Ezután Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke szólalt fel. Kijelentette: egyetért azzal, hogy a leszerelés nagyon fontos kérdés. Az Egyesült Államok igen fontos elvet szögezett le, mégpedig azt, hogy a fegyverkezés szigorú ellenőrzését kell alkalmazni.

Bulganyin elvtárs és Eisenhower barátságos beszélgetése a genfi tárgyalások napjaiban.

Eisenhower elnök ezután közvetlenül a szovjet küldöttséghez fordult és kijelentette!

— Mi, két nagyhatalom, borzalmas fegyverekkel rendelkezünk. Kell, hogy megegyezés létesüljön köztünk.

Faure francia miniszterelnök kijelentette, hogy egyetért az Eisenhower-javasolta, ellenőrzéssel.

Eden brit miniszterelnök bejelentette: örömmel fogadta a május 10-i szovjet javaslatot; Hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány helyesen teszi, hogy a leszerelés kérdését a nemzetek közti bizalomhoz kapcsolja.

*

I.

A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfői, hogy ' csökkentsék a feszültséget az államok közötti kapcsolatokban, megerősítsék a kölcsönös bizalmat egymás között és kiküszöböljék egy új háború veszélyét — szükségesnek tartják, hogy erőfeszítéseket tegyenek egy olyan nemzetközi megállapodás lehető leggyorsabb megkötése érdekében, amely a fegyverzet csökkentésére és az atomfegyver betiltására vonatkozik.

Miután eszmecserét folytattak a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyver betiltásáról, a következőkben állapodtak meg:

1. Az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság fegyveres erőinek színvonalát 1—iy2 millió főben állapítják meg mindegyik hatalomra vonatkozólag, Angliára és Francia- országra vonatkozólag 650 000 —650 000 főben. Magától értetődik, hogy a Kínát illetően előirányzott színvonal kérdését. valamint más idevágó kérdéseket, melyek Kína fegyveres erejére vonatkoznak, a Kínai Népköztársaság kormányának részvételével kell megvizsgálni.

Egyetlen más állam fegyveres erőinek színvonala sem haladja meg a 150—200 000 főt; ezeket egy ezzel foglalkozó nemzetközi értekezleten kell egyetértőleg megállapítani.

2. Az atom- és hidrogénfegyver teljes betiltása altkor

lép majd életbe, amikor a hagyományos fegyverzet és a fegyveres erők megállapított csökkentését 75 százalékban már végrehajtották. E fegyvernek az államok fegyverzetéből való kiküszöbölése és megsemmisítése a fegyverzet megállapított csökkentésének utoisó 25 százalékában való végrehajtása közben fejeződik majd be. Ettől kezdve minden atomanyagot kizárólag békés célokra fognak felhasználni.--3. Ugyanakkor, amikor meg- •-kezdődik a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentését célzó intézkedések végrehajtása, a négy hatalom — még az atom- és hidrogénfegyver teljes betiltásáról szóló egyezmény életbelépte előtt — ünnepélyes kötelezettséget vállal. hogy nem alkalmazza a nukleáris fegyvert, melyet — ami őket illeti — betiltottnak tekintenek. E szabály alól kivétel engedhető meg az agresz- szió elleni védelem céljából, ha a Biztonsági Tanács ilyen értelmű döntést hozott.

4. A fegyverzet csökkentésére és az atomfegyver betiltására vonatkozó program végrehajtásának egyik első intézkedéseként az atom- és hidrogénfegyverrel rendelkező államok kötelezik magukat, hogy beszüntetik az e fegyver- fajtákkal kapcsolatos kísérleteket.

5. A fegyverzet csökkentésére és az atomfegyver betiltására vonatkozó intézkedések végrehajtása fölött hathatós nemzetközi ellenőrzést létesítenek.

6. A négy hatalom kormányfői megbízták a külügyminisztereket, igyekezzenek megvalósítani a szükséges egyetértést azokban az eddig függőben maradt kérdésekben, amelyek a fen temlített megállapodással kapcsolatosak. E megállapodást meg kell vizsgálni az Egyesült Nemzetek SzervezetéA Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország kormányfői — azzal az eltökélt szándékkal, hogy nem fogják megtűrni az atom- és hidrogénfegyver alkalmazását,

amely az emberi lények tömeges kiirtásának fegyvere; valamint azzal az eltökélt szándékkal, hogy megóvják a népeket egy pusztító atomháború veszélyétől — ünnepélyesen kijelentik:

a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kötelezik magukat arra, hogy addig is, amíg létre nem jön a nemzetközi megállapodás a fegyverzet csökkentésére és az atomfegyver betiltására vonatkozólag — nem fogják elsőnek alkalmazni az atom- és hidrogénfegyvert egyetlen ország ellen sem és felhívják az összes többi államokat, hogy csatlakozzanak ehhez a nyilatkozathoz.

Iljicsov csütörtöki sajtóértekezlete

Iljicsov, a szovjet küldöttség szóvivője csütörtökön megtartott sajtóértekezletén elöljáróban bejelentette, hogy a kormányfők csütörtöki értekezlete a külügyminiszterek javaslatára korábban kezdődött. Az ülésen Bulganyin szovjet miniszterelnök elnökölt. A csütörtöki ülésen a kormányfők elhatározták: ismét megbízzák a külügyminisztereket, hogy péntek délelőtt 10 órakor kezdődő ülésükön vizsgálják meg a napirend 1. és 2. pontját. Iljicsov bejelentette az újságíróknak, hogy a csütörtöki ülésen benyújtott két szovjet javaslatot oszt ki közöttük.

A kormányfők csütörtökön a napirend 3. pontját, a leszerelés kérdését vitatták meg. A négy kormányfő kifejtette álláspontját az atomfegyverek betiltásának kérdésében.

Bulganyin miniszterelnök a szovjet küldöttség nevében javasolta a fegyverzet csökkentését, valamint az atomfegyver betiltását. A leszerelést csak akkor lehet megvalósítani — mondotta —. ha véget* vetnek a hidegháborúnaki Nagyszabású leszerelési program megvalósítása csakis ebben az esetben lehetséges.

A szovjet kormány szerint már most megegyezést kell létesíteni a négy nagyhatalom között: kötelezettséget kell

vállalniok arra, hogy nem használják az atom- és hidrogénfegyvert. Fel kell szólítani a többi államokat is, hogy csatlakozzanak egy ilyenértelmű nyilatkozathoz, anélkül; hogy megvárnák egy általános nemzetközi megállapodás létrejöttét e tárgyban.