Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)

1955-07-16 / 55. szám

1953. július 1«. SZABAD nScrId 5 sTwtfZ CUíoontfiaédoi VfmfrKgOL Heves megye Állandó jellegű szín­házzá alakítják át, több műit 200 000 forintos beruhá­zással Eger jelenlegi színházát, amely szeptemberben nyitja meg kapuit. Az egri színház az elkövetkezendő sziniévad ideje alatt 220 helyi előadáson kívül 180 tájelőadást tart. Részben Heves megyében részben pedig a nógrádi ipar­vidéken elsősorban Salgótar­jánban. ★ MEGKEZDTÉK a híres boi- dogi káposzta betakarítását, amely ez évben is nagy jöve­delmet hoz Boldog község dol­gozó parasztjainak. A földmű­vesszövetkezet az első 250 má­zsa káposztát már felvásá­rolta, amiért mintegy 65 000 forintot fizetett a boldogi gazdáknak. ★ 250 000 FORINTOS BERU­HÁZÁSSAL épült népbüfé nyílt július 3-án, Egerben. A korszerűen felszerelt üzletben a Német Demokratikus Köz társaság nagyteljesítményű fagy’altkészítő-gépe, gázre- sós pultja és kétrészes presz- 6zógépe biztosítja a jó ellá­tást, Borsod megye BŐVÜL A SZERENCSI CSOKOLÁDÉGYÁR. Az üzem területén a nyersanyag és készáruk tárolására kéteme­letes raktárát építenek. Rövi­desen befejezik a központi iro­daház építését, s még ebben az évben 18 összkomfortos la­kást építenek a gyár dolgozói részére. k ÁTALAKÍTJÁK MISKOLC LEGNAGYOBB SZÁLLODÁ­JÁT, a Kossuth Szállodát. Az átalakítási munkálatokra — amelyek egy héttel ezelőtt kez­dődtek meg, — több mint fél­millió forintot fordítanak. k 600 DIÁK ÉRKEZETT A NAPOKBAN KAZINCBARCI­KÁRA, hogy a nyári szünidő­ben lelkes munkával járulja­nak hozzá az ifjú város építé­sének meggyorsításához. ★ KIGYULLADT A VILLANY ALSÓBERECKIBEN. Ezzel 85- re emelkedett. Borsod megyé­ben azoknak a községeknek a száma, amelyeket a felszaba­dulás óta villamosítottak. BÁNJANAK GONDOSABBAN AZ ÚJÍTÁSOKKAL A BÁNYÁKNÁL A legutóbbi években az újí­tó-mozgalom, a dolgozók mind nagyobb számát ragadta ma­gával. Néhány év alatt üze­meinknél a sztahanovista dol­gozók számának növekedésé­vel az újítók száma is meg­nőtt. A nógrádi szénmedencé­nek nincs egyetlen üzeme sem, amelyben ne lennének sztahanovisták és újítók. Ma már az újítók több százas tá­bora dolgozik bányáinkban a munka magasabb színvonalú megszervezéséért, a gépek gazdaságosabb kihasználásá­ért és az elhasznált alkat­részek hasznosításáért. Pártunk márciusi határozata kedvező helyzetet teremtett újítóinknak. E határozat ered­ményeképpen bányaüzemeink­nél az első félévben benyúj­tott újítások száma 173-ra emelkedett Ebből 127 alkalmas bevezetés­re, melyeknek egy év alatt el­ért gazdasági eredménye több mint 1 millió 290 ezer forintot tesz ki. Az újítók tevékenysége je­lentős mértékben járul hozzá a tervek határidő előtti telje­sítéséhez, a gazdaságos terme­léshez. Számos, országosan is ismert újítót ismernek bánya­üzemeinknél, mint Andó Jenő csoportvezető, Fényes Gyula főmérnök és Komlósi Ede la­katos. Újításaik révén hatal­mas idő és technológiai tarta­lékok szabadultak és szabadul­nak fel. Komlósi Ede a zagy­vái gépműhely akatosa a tal- bótajtó törés megszüntetésére beadott újítása egy év alatt 36 564 forint megtakarítást eredményezett és eredményez továbbra is a nép államának. Andó Jenő elvtárs a kistere- nyei szolgáltató üzemek talbót javítóműhelyének csoportveze­tője a talbót-ajtó törésének megelőzését automatikusan záró szerkezettel biztosította. Ezen újításával évi 18 000 fo­rint értékű anyagot és munka- díjat takarított meg. A moz­dony és talbót féltuskók át­alakításával évente 54196 fo­rint megtakarítást eredménye­zett a népgazdaságnak. Újítá­sával 90 százalékban biztosítja a féktuskók kihasználását a régi 50—60 százalékos kihasz­nálással szemben. Az újító-mozgalomnak két­ségtelen vannak eredményei. Tökéletesebb lett a bánya­munka szervezése, eredménye­sebb a gépek kihasználása. A fejlődés mellett azonban van­nak komoly hiányosságai is. Üzemeinknél annak ellenére, hogy pártunk márciusi hatá­rozata után javult az újítások elbírálása, még mindig nagy a felelőtlenség. Egyes üzemek­nél, — amint a tröszt újító osztálya ellenőrzései során megállapított — az újítások a fiókban porosodnak. A Nagybátonyi Szolgáltató Vállalatnál Pacsmár József lakatos a tolópad pontos be­állítását biztosító elektromos jelzőkészülék felszerelésére 1951-ben beadott újítását ak­kor elfogadták. Azért a tröszti újítási könyv kimutatása sze­rint 250 forint előleget is fel­vett. Az újítás azonban jó ideig a fiókban porosodott, majd később elveszett. A szol­gáltató vállalat műszaki veze­tőinek és újítási megbízottjá­nak nemtörődömségét igazolja az is, hogy Kaposvári Béla művezető újításának is nyoma- veszett, ami egyébként a villa­mosmozdony készítésénél hasz­nált anyagok beépítését bizto­sította volna. Ez az újítás nem kevesebbet, mint 90 000 forint megtakarítást eredményezne a népgazdaságnak. Joggal fel­tehető a kérdés, ha netán nem tartották érdemesnek az újítás bevezetését, akkor miért kel­lett kifizetni 300 forint előle­get az újítónak. Nem különb a helyzet a ka­zár! üzemegységnél sem. Sán­dor Bertalan elvtárs még 1953 nyarán beadta újítását a szur- doki bányaüzem fatelepének átépítésére. Az újítást akkor örömmel fogadták, mert ez nagymértékben megkönnyí­tette volna a bánya faellátá­sát. Az újítás bevezetésével 55 000 forintot takaríthattak volna meg évenként. Az újí­tásért 200 forint előleget ki is fizettek, de az újítás beveze­tése megrekedt. Ezek a jelen­ségek valamennyi üzemnél megtalálhatók. Az újító-mozgalomban meg­lévő hibák okai abból adód­nak, hogy a szakszervezetek és az üzemek vezetői nem is­merik eléggé a mozgalom je­lentőségét. Maga a tröszt újí­tási osztályai is, úgy vélte, hogy a mozgalom szervezésé­vel, irányításával egyedül az üzemeknél lévő társadalmi aktíváknak kell foglalkozniok. Akadályozta az újító-mozga­lom fejlődését az is, hogy a dolgozók által benyújtott újí­tások — gyakori esetben nem nyertek kellő elintézést. Az üzemeknél pedig azt tartották: azok az újítások amelyek nem előre kidolgozott sémák alap­ján történtek, nem lehetnek jók. Elvetették az újítást számtalan helyen azért is, mert a dolgozó az újításhoz szükséges rajzot nem készí­tette el. Ez a nagyfokú lelkiis­meretlenség az újítási-mozga­lom csökkenéséhez vezetett. Ezt bizonyítja a júniusban be­nyújtott javaslatok kis számai is. Az előző hónaphoz viszo­nyítva júniusban csökkent az újítások száma, mindössze 28 darab érkezett be az üzemek­től, amelyből 19-et már be is vezettek. Előre láthatólag 335 000 forint lesz az újítók által elért gazdasági ered­mény. A második negyedévben az újítások számának csökkenése mellett súlyos hiányosság az is, hogy csak elenyésző kis részét teszik ki az olyan újítások, amelyek közvetlen szénfal mellett dolgozó bányászaink adtak volna be. Igaz ugyan, hogy ez már hagyománynak számít bányaüzemeinkben, de nem jelenthet továbbra is megnyugvást és főleg nem je­lentheti azt, hogy ölhetett kézzel várjunk. A bányászokkal való nem kielégítő foglalkozás oda veze­tett, hogy áprilisban semmi, májusban eo- júniusban pe­dig mindössze két újítást nyúj­tottak be. Vajon az újítási mozgalom csak a két műhely­ben és gyárainkban valósít­ható meg? Erre a kérdésre mindjárt a mozgalom megin­dulásakor választ adtak bá­nyászaink, amikor tökéletesí­tették a munkafolyamatokat, amikor a nehéz szállítások megszüntetésére tett javasla­taikkal nemcsak a termelést növelték, hanem munkaerőt is felszabadítottak. Ezerféle lehe­tőség van arra, hogy bányá­szaink is újítsanak, csak eh­hez mindenesetre az kell, hogy kellően segítsék elő bá­nyászaink kezdeményezését. Különösen nagy jelentősége van most ennek napjainkban, amikor a tröszt pályázatot adott ki a szállítás megköny- nyítésére és a víztelenítéssel kapcsolatban. Az újító-mozgalomban mu­tatkozó lemaradásokat rövid időn * belül felszámolhatják üzemeink, csak ehhez az kell, hogy az újításnál megmutat­kozó bürokrácia ellen fel­vegyék a harcot. Az üzemi szakszervezeti bizottságok szervezzék meg a társadalmi újítási bizottságot. Tűzzék ki feladatul a mozgalom szerve­zését, irányítását és ellenőr­zését. Ebbe a munkába vonják be a műszaki - vezetőséget is. Szervezzék meg, hogy az újí­tók jogos' panaszaikat, ügyeik helytelen elintézését rendsze­resen elmondhassák a műsza­kiaknak. Törődjenek az újítók népszerűsítésével, az újítások megfelelő díjazásával, hozzák létre az újító-köröket, fordít­sanak nagyobb gondot az ‘újí­tók szakmai képzettségének növelésére. A műszaki veze­tőség kötelessége minden ere­jével hozzájárulni az újító­mozgalom és a szocialista ver­seny fejlesztéséhez. A termelés pártellenőrzése azt is jelenti, hogy pártszer­vezeteink ellenőrizzék az újí­tó-mozgalom fejlődését. Szá­moltassák be a műszaki veze­tőséget és a szakszervezetet. Ne tűrjék meg, hogy a dolgo­zók által beadott újítások hosszabb időn keresztül poro­sodjanak. hanem azokat meg­felelő időben el is bírálják. A pártszervezetek mozgósítsák a szakszervezetet, a műszaki ve­zetőket és a dolgozókat az újí­tások számának és minőségé­nek növelésére. Szabó Sándor Hírek Nagy népszerűségnek örvend a Baglyasalja—Salgótarján—* Zagyvaróna között közlekedő helyi autóbuszjárat, A beállított két autóbuszon naponta átlag 1400 utas közlekedik. Képünkön: beszállás Zagyvaróna felé a Salgótarjáni Városi Tanács előtti megállónál. 'V Befejeződtek az orosz nyelv- tanfolyam vizsgái a Salgótar­jáni Acélárugyárban. A tanfo­lyam mind a 11 hallgatója eredményesen vizsgázott. * A SALGÓTARJÁNI ÜVEG­GYÁR dolgozói igen lelkesen fogtak hozzá a második fél­éves tervük teljesítéséhez. Első dekád, tervüket 106 száza­lékra teljesítették. Az ered­mények eléréséhez nagyban hozzájárult Varga Árpád, és brigádja. 1700 db előirányza­tukat 17663 darabra teljesítet­ték. Urvölgyi István és bri­gádja szintén 1277 darabbal teljesítették túl tervüket, it Egészségügyi előadássoroza­tot indított Balassagyarmat város MNDSZ-szervezete. Az előadássorozatnak 30 hallgató­ja van. k A NÓGRÁDI SZÉNME- DENCE DISZ-brigádjai a hú elején tartott tanácskozásukon megfogadták, hogy a varsói VIT tiszteletére a negyedév végéig 10 000 tonna terven- felüli szenet termelnek. Július első harmadában máris szép eredmények láttak napvilágot. Szorospatakon az újonnan ala­kult Sulyok Gy. András elő- vájási DISZ-csapata, a többi 'ifjúsági brigádot megelőzve, máris 158,8 százalékos ered­ménnyel büszkélkedik. Elő­irányzott 15,3 folyóméter vá- gatkihajtást 24,3 méterre tel­jesítették. Budavári Károly Kossuth-dijas vájár DISZ- brigádja is méltó maradt ed­digi hírnevéhez. Július első 10 napjában az előírt 1061 he­lyett, 1500 tonna szénnel segí­tette a felajánlás teljesítését, k Tejfeldől gozőüzemct működ­tet a romhányi II. Rákóczi Fe­renc TSZ. ahol a szövetkezet szabad tejét dolgozzák fel. * A MAGYAR VASÖTVÖ- ZETGYAR első dekádtervét 101,1 százalékra teljesítette. A kohászok versenyében a Petőfi- bripád tört az élre, 102,3 szá­zalékos eredménnyel. A máso­dik Gerő-brigád 101,2, harma­dik helyen a Kossuth-brigád halad 100,9 százalékos ered­ménnyel. , MNDSZ-szervezctet alakítót. tak a mohorai, dejtári, pataki, valamint az érsekvadkerti ter­melőszövetkezetek asszonyai) Az alakuló gyűléseken az asz- szonyok a 200 munkaegység túlteljesítésére tettek vállalást* Az anyák világkongresszu-i sának tiszteletére a Salgótar­jáni Acélárugyár számos nő­dolgozója tett verseny vállalást» A vállalásokat tettek követték» A szegcsomagoló női brigádja például 162 százalékos napi tervteljesítéssel dolgozik. Az egyéni teljesítmények közül Pi- linyi Istvánná 220 százalékos eredménye emelkedik ki. * NAGYBÁTONY — KAZÁR, üzemegységek párosversenyé­ben a nagybátonyi üzemegység került az élre. Nagybátony 98,3 százalékkal'vezet Kazár 90.8 százalékos eredménye előtt. Szarvasmarha törzset állít be a diósjenői Tolbuchin TSZ, hogy biztosítsa a minőségi utánpótlást és kiváló egyede- ket adjon a később alakuló termelőszövetkezeteknek. A második negyedévi ’érté­kelés szerint, a MÉSZÖV bolti kiskereskedelem 107.9 százalé­kos eredménnyel a megyék között folyó országos verseny­ben az első lett. Jó eredményt értek el a salgótarjáni járás’ földművesszövetkezetei, ame­lyek a 109,7 százalékos ered­ménnyel, a járások között az első, ♦ A megyei vendéglátóipar második negyedévi tervét 115 százalékra teljesítette. Ezzel az eredménnyel hetedik lett a megyék között. A járások kö­zül 119,6 százalékos eredmény­nyel a pásztói járás lett az első. k A NÓGRÁDI SZÉNBÁ­NYÁSZATI TRÖSZT július 13-ig bezárólag 95,6 százalékra teljesítette esedékes havi tervét és 4400 tonna szénnel adósa népgazdaságunknak. ^^w^^vwwwiftn.vw«otva«wttOoooixx300ooooooooooocKaoooooOQOooooooQO(Xcooooocooooocoocooooixxx»oociooix»xja 1 J0<X>OCOOOO>iOC)COOCXXX>OCKXXX)GOOOOCiOOClOOO<X)aQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOC)COOOOOCXXXX>qCXXXJOOOOOCyxltXXX?OOUIf Pillanatkép: Ide a sapkába egy kiló ropo­gósát. All a cseresznye-vásár. „Ha kutatnak otthon az apróságok, hát ne kutassanak hiába... ” mondja ez a néni és teleönteti szatyorját cseresznyével, Jól fizet az idén a káposzta — meglátni ezt a piacon is, íme egy egész káposztahegy. (Gáspár Imre képriportja) Megérkezett a korareggel! szállítmány: egy egész teherautó káposzta, cseresznye, zöldbab, uborka és egyéb zöldféle futott be a Mezőker piaci standjára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom