Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)
1955-07-16 / 55. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÓGRÚD MDP NOGRADMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 4 5,017 + 225/112 RETSAAG 65 36 13 1115 'rli és rts | 6’». ette TÁVIRAT . SZABAD NOGRAAD 4344 ++i SZERKtSZTOfSf GF._ . SAIGOTAR JAAN ^ 1-w Tovébbfioilái A'.'u.-^cíiolyef. Hó és nap Űr., perc XI. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1935. JÚLIUS 16. KCEZOLLJUEK HOGY A RETSAAGI JAARAAS KISECSET KOEZSEGBEM 11 CSAUADDAL ICO K8 SZAr UJ MG TSZ ALAKULT ARAMYKA LAASZ NEVE* RETSAAG 1955 JULIUS 13 AAN - JAARAAS 1 TANAACS HtZOEGAZDASAAGIJ __CSZTA ALYA Sipes JAAN OS FSZ CSukuhi YtitluE +-----------------Ma radéktalanul hajtsuk végre az üzemi kollektív szerződéseket! Üzemeinknél, vállalatainknál 1951-ben vezette be kormányzatunk a korábban szokásos, de a fejlődés során már elavult iparági kollektív szerződések helyébe az üzemi kollektív szerződéseket. Ezekben kifejezésre jut az az alapelv, hogy népi demokráciánkban az egyes dolgozók érdeke és az állam érdeke elválaszthatatlan egymástól. A kollektív szerződéseknek ez a rendszere lehetőséget ad a dolgozóknak arra, hogy az állami rendeletek és határozatok szellemében, sajátos helyi adottságaiknak megfelelően, közvetlenül és hatékonyan résztvegyenek üzemük működésének megjavításában, továbbá munkafeltételeik, munkakörülményeik megjavításában. Széleskörű ellenőrzési jogot biztosítanak a dolgozóknak az üzemi kollektív szerződések, éppen ezért különös gondot kell fordítani mind az üzemek vezetőinek, mind a szakszervezeteknek a szerződések végrehajtására. Négy esztendő alatt évről évre jobban megszilárdult üze meinkben a kollektív szerződések tekintélye. Ma már a legtöbb helyen ezeket tekintik az üzem törvényének, a szakszervezeti munka alapjának. így van ez a Nógrádkövesdi Kőbánya Vállalatnál is, ahol reálisan, a helyi adottságok és a fellelhető belső tartalékok gondos mérlegelésével kötötték meg az 1955—56. évi kollektív szerződést, s a dolgozók kezdeményező erejének állandó felhasználásával lelkiismeretesen, határidőre teljesítik annak minden egyes pontját. Az első negyedévben például 20 pontot kellett megvalósítani az üzemnek, ebből 18-at határidőre teljesítettek, kettőt pedig folyamatosan hajtanak végre. Ugyanez jellemzi a Vasötvözetgyár munkáját is: itt a sportfej lesztésre vonatkozó égjük pont kivételével mind a dolgozók, mind pedig az üzem vezetősége és szakszervezete teljesítették a szerződésben foglalt kötelezettségeiket. A tömegesen tapasztalható jó példák ellenére sem mond hatjuk azonban, hogy most már minden rendben van a kollektív szerződések körül! Bányaüzemeinknél például még mindig nincs tisztázva a munkavédelmi beruházások kérdése. Ez a kollektív szerződésekből is tükröződik, hiszen bányáink közül egyedül a zagyvái üzem szerződésében szerepel 48 000 forintos munkavédelmi keretösszeg. De am; benne van a szerződésben, azt sem valósítják meg mindig határidőre. Súlyosbítja a helyzetet a^, hogy a legtöbb bányaüzemnél csak a múlt hónapban kapták meg a dolgozók a kollektív szerződést, sőt annak másolatát sokhelyütt ki sem függesztették. így aztán nem csoda, hogy a dolgozók ellenőrzésének hiányában vontatottan halad a szerződések teljesítése! Van azonban «ui«i kut/öüü eset is. A aatgótarjús»; Húsipari Vállalatnál a dolgozók még ma sem rendelkeznek kollektív szerződéssel. Ez a tűrhetetlen állapot éppen a vállalat ÜB- elnökének hibájából keletkezett, aki ahelyett, hogy szakszervezeti funkcionáriushoz méltóan harcolt volna a szerződés következetes végrehajtásáért, elfektette asztalfiókjában a kollektív szerződés tervezetét s így miatta nem tudták azt sokszorosításra átadni a nyomdának, miatta nem juthattak hozzá a dolgozók idejében a szerződés szövegéhez. Súlyos felelőtlenség volt ez! Megkérdezhetné valaki, hogy a jó eredmények helyett miért éppen a hibákkal foglalkozunk, miért azokat elemezzük? Azért, mert az 1955—56. évi kollektív szerződések megva.ásításának első szakaszában vagyunk, s ha most szó nélkül megyünk el az itt-ott még tapasztalható hanyagság, nemtörődömség mellett, akkor a beszámolókon csak hiányosságokról, a szerződés be nem tartásáról beszélhetünk a dolgozóknak. Pedig a munkásoknak rosszul esik az, ha a megígért üzemi, vagy szociális jellegű épületek, munkavédelmi berendezések nem készülnek ei határidőre! Elveszi kedvüket, lelkesedésüket az, ha látják, hogy az üzem vezetői elhanyagolják, semmibe veszik szerződésben vállalt kötelezettségeiket, vagy kényelmességből meghátrálnak az első nehézségtől, amely pedig közös erővel bizonyára leküzdhető! A dolgozók — nagyon helyesen — elsősorban arról íté.ik meg vezetőik tevékenységét, hogy_ bzok mennyire keresik a szerződés végrehajtásának lehetőségeit, mennyire használják fel ennek érdekében az üzem belső erőforrásait. S amilyen példát mutatnak a vezetők, aszerint teljesítik a dolgozók is a rájuk háruló feladatokat. Jó példával, a problémák nyílt, egyenes feltárásával, a végrehajtás nyilvános ellenőrzésének biztosításával érhetjük csak el. hogy a dolgozók maguk is kezdeményezzenek és szüntelenül kivegyék részüket a szerződés célkitűzéseinek megvalósításából. Az üzem vezetői mellett elsősorban a szakszervezeti funkcionáriusoknak keil élenjárniok az akadályok leküzdésében, az üzemi kollektív szerződések teljesítésében és ellenőrzésé Den. inkájukat megkönnyíti a SZOT elnökségének az üzemi kol- ie ttív szerződésekről hozott határozata, amely többek között k. mondja, hogy a szerződést az üzemi szakszervezeti munka alapjává kell tenni, ennek érdekében az üzemi bizottságoknak részletes munkatervet kell kidolgozniok szerződésben foglalt l e adataik végrehajtására, illetve a szerződés megvalósításának ellenőrzésére. Természetesen a munkaterv önmagában nem elég, ahhoz maradéktalanul ragaszkodnunk kell. Szakítsunk azzal a meglehetősen elterjedt, de helytelen gyakorlattal, hogy csak kampányszerűen, a negyedévi beszámolók idején foglalkozunk a kollektív szerződéssel! Ha az üzemi bizottság munkaterve vrlóban a szerződés alapján nyugszik és h - állandóan szem előtt tartjuk annak célkitűzéseit, akkor menet ’'őzben is elő tudjuk segíteni mind a dolgozók vállalásainak, mind az üzemvezetőség és a szakszervezet kötelezettségeinek teljesítését. Szakszervezeteink területi és üz_mi bizottság-inak sok jó módszer áll rendelkezésükre ebben a munkában. Ilyen például az, hogy brigádokat alakítanak a kollektív szerződés egyes fejezetéinek felülvizsgálására. Az ilyen brigádok tagjai között párt- és szakszervezeti aktívák, továbbá az üzem legjobb dolgozóinak képviselői foglalnak helyet. De akár ezzel, akár más módszerrel látunk feladataink végrehajtásához, sohasem szabad elfelejtenünk azt, hogy a kollektív szerződés nem önmagától válik az üzem töményévé, alkotmányává. A kollektív szerződés csak akkor lesz valóban az üzem törvényévé, ha az üzem vezetői, a párt- és a szakszervezet aktívái és maguk a dolgozók tiszteletben tartják és legapróbb részleteiben is lelkiismeretesen, mega’kuvás nélkül teljesíti*,: azt! Paál Lajos az SZMT munkatársa Mai számunkból: KomYnunisták az élre... 2. oldal. Miért mostohagyerekek?. 2. oldal. Rajtavesztett a spekuláló kántortanító. 3. oldal. Génitől — Genüg 4. oldal. COLL 11 1CQ 1955 13*——-------------------------------------------— Rf vvvv^WVCTVWrvvfyvyyyyYxtMOoetaoooo0oo0oooooooooo3oooooooooooooccaMooooooaoo> Versenyben a falvak A verseny kihívó Tereske jó példája A nyári munkák gyors elvégzésére az államnak járó kötelezettség időbeni teljesítésére, Tereske község dolgozó Radvánczki Péter tereskei élenjáró dolgozó paraszt parasztjai versenyre hívták ki a megye minden becsületes dolgozóját. Megindult a versengés. megindult a munka, az aratás, dolgozó népünk kenyerének betakart! ása. Nézzük meg, hogyan folyik a munka a versenyt elindító községben és a versenyt elfogadó Dejtár községben. Tereske község parasztsága, vállalásához híven, időben elkezdte az aratást. A faluban lévő őszi árpát már learatták és csak az időjárás akadályoz ta meg a cséplés elvégzését. A szérűn már ott áll a tolmácsi gépállomás két cséplőgépe, hogy megkezdje az őszi árpa és az aprómagvak cséplését. A dolgozók tudják, hogy a tarlóhántás helyes elvégzésével a jövő évi termést biztosítják. De nem hagyják üresen a felszántott területeket, másodnövényeket vetnek bele. Radvánczki Péter például a felszántott tarlóba borsót, 'marhakáposztát. silókukoricát vetett, hogy állatainak több takarmányt biztosítson. Radvánczki elvtárs jól dolgozik, minden munkájával azon van, hogy segítse faluját a verseny megnyerésében. Példát mutat dolgozótársainak a beadás területén is. Egész évi sertés-, vágómarha- és baromfi-, tojásbeadását már teljesítette, ígéretet tett arra. hogy gabonabeadását is a cséplőgéptől azonnal teljesíti Rajta kívül még Franka Mihály, Polohá- nyi Gusztáv. Szúnyog András és még több dolgozó paraszt becsületesen teljesíti beadását. Így érték el azt. hogy a falu egész évi beadását tojásból 97, baromfiból és vágómarhából 65 százalékra teljesítette. A dolgozó parasztokon kívül a falu hírnevét növeli a Zalka Máté Termelőszövetkezet tagsága. A tíz hold őszi árpájukat már learatták és a csép- lést is elvégezték volna, ha az időjárás engedi. Az eső megáztatta a kévéket és így a cséplést nem lehet folytatni. A búzát pedig még nem lehet aratni. De van munka bőven. A tagság a búza aratásáig, még harmadszor megkapálja a kukoricát, hogy minél nagyobb termést érjenek el. A szövetkezetnek sokat segít majd a tolmácsi gépállomás. Azókon a területeken, ahol nincs megdülve a gabona, géppel aratják, a többit pedig maga a tagság végzi el a családtagok bevonásával. Becsülettel teljesítették egész évi baromfi-, tojás- és sertés- beadásukat. A tejet is pontosan a beütemezés szerint teljesítik. Befizették félévi adójukat és egész évi biztosítási díjukat. Ha a termelőszövetkezel és a község dolgozó parasztsága továbbra is becsületesen dolgozik, cséplésnél az államnak járó kötelezettséget azonnal teljesíti, felesleges gabonáját az államnak beadja, a versenyből győztesként kerülnek ki. Dejtár se maradjon le! Kora reggel volt még, amikor a dejtári vasútállomásra érkeztem. Nagy volt a sürgés, forgás, a kocsik égési sora jött, ment az állomáson. A kocsikon burgonyával teli zsákok. A községből közel 20 vagon burgonyát szállítottak már éladásra. A minisztertanácsi rendelet megjelenése után, amely előírja, hogy új burgonyával is lehet teljesíteni a beadást — megindult a burgonya szállítása. Az elmúlt két hét alatt a kötelezettség 50 százalékát teljesítették. Vannak a községben becsületesen dolgozók, például Farkas Kálmán, Hegedűs László, Csókás Ferenc, akik egész évi burgonyabeadásukon kívül, a sertést, vágómarhát és tojást is 100 százalékig teljesítették. vekötő-aratógép és egy kombájn vágja a termelőszövetkezet gabonáját. A termelőszövetkezet hazafias kötelességének tartja az államnak járó beadás teljesítését. De vannak a faluban olyanok, mint Mészáros Ferenc. Nagy Sándor- né, Buth Gábor kulákok, akiit még a tavalyi évről is hátralékosak. A 37 holdas Nagy Sándorné például 679 kilogramm sertéssel. 487 kilogramm marhával. 36,7 mázsa burgonyával adósa az államnak és még szándékában sincs ezt beadni. Buth Gábort a tanács felszólította a burgonya beadására s ennek ellenére titokban 20 mázsa új burgonyát szállított és adott el. pedig 42 mázsával még adós. Az ilyen és ehhez hasonló Aratógép vágja a Dejtári József Attila TSZ gabonáját. A tanácsházán Fábián Ferenc tanácselnöktől megtudom, hogy ide is elérkezett a teres- keiek versenykihívása. Versenyben vannak ők is. Jól megy a munka, az aratás, a növényápolás területén. Az őszi árpát már learatták és most kezdik a rozs és búza aratását. De nem feledkeznek meg a tarlóhántásról sem. A József Attila Termelőszövetkezet itt is példát mutat. Az őszi árpa aratásának befejezése után, a gépállomás segítségével hozzáláttak a búza és a rozs aratásához. Két kékulákok járatják le a falut. Hiába teljesítik beadásukat a becsületes gazdák, ha a kulákok és a nagygazdák még az elmúlt évi beadásukat sem teljesítik. A tanács, a begyűjtési szervek, de maguk a becsületes dolgozó parasztok is legyenek azon, hogy a Mészárosék és a Nagyék ne rontsák le a falu jó hírnevét. Az aratás és cséplés idején, követeljék meg tőlük a beadás teljesítését. Csak akkor számíthatnak arra. hogy jó eredményt érnek el a versenyben, utolérhetik Tereskét HÍREK A MEZŐGAZDASÁGBÓL 600 hold őszi árpát arattak le a megye termelőszövetkezetei július 10-ig. - * 10 holdon vetették el a kölest másodnövényként az érsekvadkerti Dimitrov Termelő- szövetkezetben. * 143 holdon aratást és 140 holdon növényápolást végzett a tolmácsi gépállomás az elmúlt hónapban. * 1779 holdon végezték el a gépi kaszálást a megye gép* állomásai. ♦ A megyei tanács az eddig kiadott másodnövény vetőmagon kívül, most újra 420 mázsa silónak való kukoricát, kölest és szudáni fűmagot bocsátott a termelőszövetkezetek és a falusi dolgozók rendelkezésére. Az eddig átvett és most kiadott vetőmaggal megyénk jelentősen növelni tudja másodvetésű területét. * Másod vetésként 14 kh-n vetett silókukoricát és kukorica- csalamádét a berkenyéi Petőfi Termelőszövetkezet; Az érsekvadkerti gépállomás idejében elkezdte az aratást; Kombájnnal eddig 16 holdon, aratógéppel 120 holdon végezték el a munkát. A traktorvezetők közül Lázár József 28, Hekli János 27, ifj. Bállá János 25 holdat aratott le a termelőszövetkezetek földjein. Az aratás mellett 58 holdon végeztek tarlóhántást, amiből 38 holdon már elvetették a másodnövényt. * Az alkotmány tiszteletére indított begyűjtési verseny június havi értékelésénél a salgótarjáni járás lett az első, 26,5 százalékos eredménnyel; Második a rétsági járás 23.9 százalékkal. Kiemelkedik Salgótarján város, amely beadási tervét 77,1 százalékra teljesítette. A szécsényi és balassagyarmati járások az utolsó helyre szorultak 22,3 és 18,4 százalékos tervteljesítéssel. * Mesterséges juh-legelőt létesítenek 126 kh-n a rétsági járás termelőszövetkezetei, amely a tél beálltáig biztosítja majd a jó legeltetést. * 705 kiló bíborheremagot csépelt 1 kh-ról Dropka Mihály herencsényi dolgozó paraszt; Jövedelme ezen egy hold után a többtermelési jutalommal együtt 5800 forint. * Cimerezik a heterozis kukoricát a lőrinepusztai Dimitrov TSZ-ben. Az első cimerezést a 12 kh szerződéses vetésterületükön már befejezték.
