Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)
1955-07-09 / 53. szám
2 1955. július 9. SZABAD Aí Öli 81 AD Az MDP-csoportok munkájáról A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának és a Központi Vezetőségnek szeptemberi, illetve februári határozatai előírják, hogy a tanácsok és egyéb tömegszervezetek tanácskozásaiban, a választott szervekben működő párttagok, MDP-csoportot alakítsanak. E határozatok egyben megszabják az MDP- csoportok feladatait is e szerveken belül. Megyénk területén a határozatoknak megfelelően a tanácsok és a hazafias népfrontbizottságok többségében megalakultak az MDP-csoportok. E csoportok munkájában vannak kezdeti eredmények. így például, javulás tapasztalható a tanácsok munkájában. A tanácsokban dolgozó kommunisták nagy része példát mutat az állam iránti kötelezettségek teljesítésében és egyre jobban látják el tanácstagi feladataikat is. Ezek között lehet említeni Somoskőújfaluban Angyal Gazsi István, Nádújfaluban Kotroczó Bozsik János kommunista tanácstagokat. A kezdeti eredmények további növelését azonban akadályozza, hogy a járási pártvégrehajtó bizottságok nem fordítanak kielégítő figyelmet az MDP-csoportok tevékenységére. Jórészt ennek következménye, hogy egy-két kivételtől eltekintve az MDP- csoportok a megalakulás óta nem üléseznek rendszeresen, vagy ha igen, akkor ezek az ülések formálisak, határozatot hoznak, de azok végrehajtása elmarad. Az MDP-csoportok kevés gondot fordítanak az olyan nagyjelentőségű útmutatások végrehajtásával kapcsolatos helyi feladatokra, mint a Központi Vezetőség márciusi és júniusi határozata. Elenyésző a kezdeményezés a tekintetben is, hogy a tanácstagok és elsősorban a kommunista tanácstagok példamutatásával járuljanak hozzá a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztéséhez. Ezektől is súlyosabb hiba, hogy még mindig vannak olyan községek. ahol meg sem alakult az MDP-csoport a tanácsban, vagy a hazafias népfrontbizottságban. Ilyen községek Karancskeszi. Zagyvapálfalva. Kisterenye. Pedig itt is nagy segítséget adhatnának a tanács és a népfrontbizottság munkájához. A már létrehozott MDP- csoportok akkor fognak tudni eredményes munkát végezni, ha az illetékes párt-végrehajtó bizottságok és alapszervezetek vezetőségei közvetlenül irányítják és segítik azok munkáját. Nem elégséges csak az MDP-csoporto- kat létrehozni. Az illetékes pártszervezeteknek fokozottabban kell törődniük azzal, hogy megalakulásuk után hogyan működnek, milyen segítségre van szükségük. Borsos- berényben, Érsekvadkerten, Sóshartyár.ban és számtalan községben szükséges több figyelmet fordítani a csoportok munkájára Az illetékes pártszervek az MDP-csoportok munkáját úgy irányítsák, mint a pártmunka bármely más fontos területét vagy eszközét. Mindenekelőtt biztosítsák a kommunisták példamutatását és egységes állásfoglalását. Ehhez az szükséges, hogy az MDP-csoport tagjai rendszeresen tájékozottak legyenek az előttük álló feladatokról. Ezért ne csak a tanács, vagy-a népfrontbizottság ülése előtti megbeszélésre szűkítsék le az MDP-csoport munkáját, hanem olyan kérdések megoldására is hívják össze, amelyek a párt politikájának helyi végrehajtásához szükséges. Például a jelen időszakban az aratás, cséplés és a gabonabegyűjtés nagy munkájára kell felkészíteni a kommunistákat. Ahol a dolgozó parasztok idegenkednek, a közös szérűre való hordástól, csépléstől, ott elsősorban a kommunisták legyenek azok, akik elmondják, hogy a közös szérű kevesebb szemveszteséggel jár, gyorsabban végezni lehet a betakarítással, és amellett olcsóbb is. A pártbizottságok MDP" csoportok segítségével is biztosítsák a kommunista és pártonkíviili tanácstagok közötti kapcsolat elmélyítését. Növeljék a pártonkívüli tanácstagok között a párt befolyását, s így fokozzák a dolgozók részvételét a párt és kormányhatározatok végrehajtására. Az illetékes párt- bizottságok és pártszervezetek biztosítsák, hogy az MDP- csoportok kezdeményezően lépjenek fel a tanácsokban a párt és kormányhatározatok végrehajtása, a község politikai tervek megvalósítása, a helyi erőforrások felhasználása érdekében. Az MDP- csoportok irányításához tartozik mindezeken túl az is, hogy a csoportok vezetőségét, illetve vezetőjét számoltassák be a kommunista tanácstagok vagy egyéb szemekben működő kommunisták munkájáról. Kapáljuk négyszer a kukoricát 11 JSAT.M9g.D0M Mvmiün JfdgyfM fapcmsal A kukorica is bővebben fizet, ha állandóan porhanycs állapotban, gyommentesen tartjuk a földjét. A porhanyítás és gyomirtás biztos eszköze a kapa. Gyakorlott gazdák tapasztalata szerint, azon az egy kát. hóid jó táperőben levő talajon, amelyen háromszori kapálással 26 mázsás csöves kukorica terem, — a négyszeri kapálás után 4 mázsás termés- töblettel —, vagyis 30 mázsás összterméssel számolhatunk. Tellát, a negyedik kapálás eredményéből meghizialhaíunk egy disznót. Kapáljuk tehát a kukoricát idejében, legalább négyszer. Ültessünk minél több nyári burgonyát Ha figyelembe vesszük hazánk, valamint megyénk elmúlt éveinek burgonyatermését, megállapíthatjuk, hogy egyéb gazdasági kultúrnövényeink terméshozamának növekedésével szemben, a burgonya termése, egyhelyben topog, sőt, sok helyen csökken. Burgonyáink terméscsökkentését nemcsak a fellépő betegségek, hanem a július hónapban rendszerint fellépő forróság, aszály is — okozza. A túlságosan felmelegedett talajból származó vetőburgonya csírái elváltoznak, s az ilyen gumóból csak satnya, erőtlen, csenevész növényzet fejlődik a következő évben. Annak érdekében. hogy egészséges vetöburgonyánk legyen, a Szovjetunió nyomán rá kell térnünk — az általunk már sokszor hangoztatott — nyári ültetésű vető- burgonya termelésre. A nyári ültetéssel a gumók kötése és későbbi fejlődése már a hűvösebb évszakra esik és így a vetőburgonyának a magas talajhőmérséklet leromlását megakadályozhatjuk. A nyári ültetésű burgonya termeléséhez felhasználhatjuk a tavaszi és nyári ültetésből származó vetőgumókat, amelyek legalább tyúk tojás nagyságúak és ha vastag, zömök csíraképződménnyel bírnak. Nagyon fontos, hogy a nyári ültetéshez ne daraboljuk fel a gumókat. Legmegfelelőbb a jó erőben lévő barna homok, vagy a laza vályog-talaj. A fészekműtrágyát — különösen a kálisót —, igen meghálálja. Ha nem tudunk fekete ugart biztosítani részére, úgy az őszi takarmánykeverék, vagy korán lekerülő jó erőben lévő gabonatarlójába is jó eredményt lehet elérni. Megyénk területén az elmúlt napokban leesett bőséges csapadék biztosítja a burgonya kikelését. Természetesen a helyes ta- iajelőkészítésnek és ültetésnek nem szabad elmaradni, amely a megfelelő mélységű szántásból (20—25 cm), 70x35 cm távolságú, homokon 15, kötöttebb talajon 10—12 cm mélységben való ültetésből, utána fogasolásból és hengere- zésből áll. Kikelés után foga- soljunk, 10 em-es magas növényszár állásnál kapálni kell, lehetőleg kétszer töltögessük. Gömöri Henrik »»a»»»— Nagyobb rendet a pártkiadványokterjesztésében! Már soks lar SOKSÍOr találkoztunk olyan esetekkel, hogy az állam felelősségre vonta polgárait az állami vagyon nem megfelelő kezeléséért. Az utóbbi időben, sajnos, többször előfordult, hogy maguk a párttagok is úgy bánnak a párt pénzével, tulajdonával, mint a „csáki szalmájával" — felelősségérzet nélkül. Legjobban szembetűnő ez a propagandaanyag terjesztő vállalat által küldött központi anyagok fel- használásánál. Pártszervezeteink titkárai és propagandistái elmulasztották ezen értékes anyagok darusítását, elszámolását és eddig — megyénkben — mintegy 300 000 forint adósság van emiatt. Vajon lehet-e egy párttag számára fontosabb, mint a párttól kapott kötelességek, megbízatások végrehajtása ’ Nem! S mégis annyi rendellenesség. visszaélés történt már — különösen itt. a propagandaanyagok kezelése terén. Patvarcon még ki sem bont- ták a központtól kapott, propagandaanyagot. Haggyák porosodni. pedig az ottani kommunisták számára is nagyon fontos lenne, hogy néha fellapozgatnák ezeket. A pártvezetőség az elmúlt hónapba . 41 kiló ilyen anyagot küldött vissza úgy, ahogy azt megkapták. Ezek között volt az oktatási anyag is. Kérdezhetnénk, miből tanultak itt a pártoktatásban részvevő hallgatók. Semmiből. Igaz, oktatás is csak névlegesen volt. Akadnak helyek, mint például Kányás, ahol több alkalommal személycsere történt a pártvezetőségben. Nem tudják, ki a felelős az adósságért. Egyesek azt gondolják, kizárólag Simon Ábel elvtárs. aki mindössze másfél hónap- ia D-jriíilkár. A kánvási 900 forintos tartozásért elsősorban azok felelősek, akik idejében az keletkezett. A jelenlegi pártvezetőség feladata legyen ho“v — ha szükséges, oártfe- gyelmi úton — megszüntesse az adósságot, vonja felelősségre az illetékeseket. Akadnak ezektől még durvább példák is. Egyes helyeken sem a pénzzel, sem az anyagokkal nem tudnak elszámolni. Azt mondják, hogy az anyagot kiosztották és az árát nem kapták meg. Homoktere- nyén Berze János, a község párttitkára, bár az anyagokért járó összeget — mintegy 200 forintot — részleteiben összeszedte. de azt már más célra elköltötte. A pártfegyelem egészen mást követel Bercze elvtárstól ! \ cserhátszüntivání pártszervezet 1200 forinttal tartozik a központi anyagokért. Nem kis összeg. Pedig a Központi Vezetőség nem is olyan régen elengedte az alapszervezetek ilyenirányú tartozásait. Sokan most is ebben bíznak. Pedig kár. A párt már most is, de a jövőben még keményebben fogja felelősségre vonni a mulasztókat — és ellenőrzi az anyagok fel- használását. Ez sok meglepetést okoz majd mint ahogyan Cserhátszentivánon történt. Kasza István párttitkár elvtárs bizony meglepődött az ellenőrző szervek láttán. Kérdéseikre adott válaszában elmondotta. hogy ő mindig pontosan elszámol a leküldött anyagokkal. Persze a tények nem ezt igazolták, és amikor megnézték a meglévő anyagokat. bizony ott találták még az elmúlt éviekét is felbontatlanul. beporosodva. Kasza elvtárs e téren elkövetett hibáját súlyosbítja még az őszinteség hiánva is, mely minden párttag számára alapvető követelmény. Felsötoldor js hasonló a helyzet. Itt ugyancsak 700 forint az adósság. Kozáron pedig 1039,20 forinttal tartoznak a propagandaanyagokért, Ecsegen Bagyinszki elvtárs. a párttitkár, egyenesen kijelenti. hogy megsem próbálták eladni a kapott propaganda- anyagokat és így mind megmaradt. S hogy feltűnést ne keltsen. így kétszerre küldték vissza. Az ilyen közömbösséggel amellett hogy anyagilag kárt okoz a párinak. hátráltatja a párttagok fejlődését. Kisterenyén Bristyán József elvtárs idején 1200 forint tartozása volt. A kiküldött anyagok is eltűntek s hogy az adósságot csökkentse, össze akarta szedni a korábban elárusított propagandaanyagokat, hogy azokat visszaküldje. Azóta új titkárt választott a párttagság, aki már változtatott ezen a tarthatatlan állapoton. Minden hónapban rendszeresen elszámol a pártkiadványokkal. Aláírás ellenében kiadja a pártaktíváknak az oktatási és pro- pagandaanyagokat. s így ellenőrizni tudja az anyagok felhasználását és nagy segítségére volt a pártoktatásban részvevőknek. Már a korábbi adósságokból is törlesztett 500 forintot. Jól dolgozik még Bende Je- nőné. a mizserfai községi párt- szervezet gazdaságvezetője is. Ügyesen és rendben vezeti a pártanyagokat nyilvántartó füzetet. Az alapszervezetnek nincs tartozása. De nem azért, mert idejében visszaküldik az anyagokat, hanem azért, mert minden esetben eladia azokat. Megyénk valamennyi pártvezetőségének hasonlóan kellene dolgozni. Pártveíctőségeinlí eiőtt az a feladat, hogy a jövőben gondosabban foglalkozzanak a központtól kapott propagandaanyagok kezelésével és felhasználásával. ne csak az elszámolásban lássák tennivalóikat. hanem az anyagok el- ánjsításában. mert ezek sokai adnak párttafriainknak. Különösen fontos, hosy a meglévő tartozásokat a legrövidebb időn belül rendezzék. Ennek érdekében a jelenlegi párttitkárok vonják felelősségre azokat, akik hibájából adódtak, ezek az adósságok. Kökényesi Béla I LEVELEINK NYOMÁBAN .1 kasári bányákban El kell ismernünk, hogy a2 utóbbi időben keveset írtunk a lcazári bányáról. Pedig ott is akad elég probléma! Ez tűk röződik azokból a levelekből, amelyeket az ottani dolgozóktól kaptunk. A levelek nyomán meglátogattuk hát a kazári bá nyát, s az ott szerzett tapasztalatokról most röviden beszámolunk olvasóinknak. Lefelé haladva a Gergely lejtősaknán, helyenként különböző vastagságú. hosszabb-rövidebb fákat látunk. Ezek biztonsági szempontból tartalékban vannak itt. A biztonsági berendezések is megfelelően működnek. A kötélen lévő csillék az előírt távolságra állnak egymástól. Már-már örülünk, hogy kifogásolni valót sehol sem találunk ... Az öröm azonban rövid ideig tart. Hogy miért, annak is elmondjuk az okát. A lejtős alatt jobbra, ócska, rozsdás drótkarikák hevernek, a mélyereszkében mindkét oldalon sárba dobált bányafák fekszenek. Ezeket mind ki kellett volna már szállítani innen. A víz szabadon folyik végig a vágaton, nagy a sár. Igaz, ahol víz van, ott nehéz száraz utat biztosítani, azt azonban alig hisszük, hogy a vizet ne tudnák árokba levezetni — ha egyáltalában akarnák. De valószínűleg nem is akarják, hiszen vizesároknak egyik oldalon sem látni nyomát. Ettől ugyan még folyhat a termelés, bár a víz levezetése a dolgozók járását könnyítené meg. ezáltal gyorsabban érnének a munkahelyükre. De ha ladjunk csak a munkahelyek felé. nézzünk szét ott is. A gépház előtt és utána mintegy 17 ácsolat fejfáját törte el a nagy nyomás. Lent az ereszkékben hasonló a helyzet.. Nagy fenntartást követel a bá nya, de itt úgy látszik keveset gondolnak erre. — Ugyan miért? — kérdezzük a dolgozókat. — Két-há- rom hónapig tari^ még. a bánya addig talán még kibírja. De fene bánná, ha csak addig tartana is, de legalább ne vol na olyan nagy meleg fent a kaparószalagon — felelik a dolgozók. Valóban, szokatlan hőség érezhető a szalagnál. Ráadásul — mint Tőzsér István és társai elmondják — vizet inni sem nagyon lehet, mert attól több napig tartó gyomorfájást kap nak a dolgozók. A lajtban ugyanis négy naponkint cserélik ki a vizet, s így az legtöbbször poshadt, meleg, sőt szagos is. Véleményünk szerint minden nap biztosíthatnának friss vizet, ha több megértéssel kezelnék a dolgozók legele mibb kéréseit. Délidő tájban betérünk a munkásszállóba is. Ebédre zöldborsólevest, ke! káposztafőzeléket füstölt hússal és kétféle rétest kapnak a szálló lakói. Az ételek ízletesek és elegendők. A koszt ellen nincs is senkinek különösebb kifogása. Annál több panaszt hallunk azonban alig néhány perc alatt a vízellátással és a rádióval kapcsolatban. Elmondják a lakók, hogy sokszor nem tudnak fürödni, mert a jelenleg használatos kis tartályban csak kevés víz tárolható. Körülbelül másfél hónappal ezelőtt kaptak ugyan egy nagyobb tartályt, de ezi mindeddig nem szerelhették fel, mert nincs rajta sem fesz mérő, sem biztonsági szelep Joggal sürgetik a dolgozók, hogy az üzem vezetősége szerezze már be végre ezeket a hiányzó alkatrészeket! <■ Sok bosszúságot okoz a szál ló lakóinak a rádió. Erre mái egyik levelezőnk is felhívta a figyelmünket, s most a hely színen láthatjuk, mennyire iga za volt. A szálló 15 szobája közül ugyanis csak az egyikben van egy néprádió, ezért a lakók többsége nem jut hozzá, hogy szabad idejében híreket, előadásokat. zenét hallgathasson Volt ugyan a szállóban egy komoly világvevő rádió, de mikor egyesek ezt szabálytalanul használták, elvették tőlük. Most lenn van a készülék a bányairodán a főkönyvelő szó bájában ... Nem helyeseljük ezt az eljárást! Igaz, hogy gon doskodni kell a rádió megfelelő használatáról és épségéről, de ennek az a módja, hogy megbízható rádiófelelősöket neveznek ki, nem pedig az, hogy egyszerűen elveszik a készüléket a szállótól. A dolgozók egyébként nem ragaszkodnak ahhoz. hogy visszakapják a nagy rádiót. Megelégednének azzal, hogy több néprádiót adnának nekik, vagy — és ezt találnánk a legjobb megoldásnak —, bekapcsolnák az épületet a vezetékes hálózatba. így mindenki részesülhetne a rádiózás kellemes és hasznos élvezetében. Szeretnénk, ha a Bányatröszt vezetősége kezébe venné a rádió-ügy rendezését... A pólyosi bejárat körül a délutános műszakba jövők kisebb nagyobb csoportokban álldogálnak. Érkezésünkre kissé közelebb jönnek és beszélgetni kezdünk. Először csak általános dolgokról, majd a termelésről, a munkaversenyről. Érdeklődünk a bánya állapota felöl, a műszaki feltételek biztosításáról és az üzem vezetősége által többször beharangozott melegcsákány- váltás mozgalomról is. — A termelés kielégítő, a verseny lendületes, megvan a melegcsákány-váltás is — hangzik készségesen a válasz. No, akkor éppen jó, hogy Pólyosra is eljöttünk, legalább szemtanúi lehetünk a lelkes munkának. Háromnegyed három az idő. A lejtősakna felöl a jelződuda hangja hallatszik. Leáll a szállítás. — Most már lemehetnek az elvtársak — mondja egy idősebb bácsi, aki gépész a lejtősakna tetőn. Odalép a jelzőhöz, hogy leadja a személyközlekedésnél előírt négy jelzést. Még mielőtt azonban a gombhoz érne. a lejtős alatti kapcsoló jelzi a személyközlekedést. Megindulunk mi is. A lejtős felében járhatunk, amikor a nappalos műszakból kifelé igyekvő dolgozókkal találkozunk. (Még egyszer ismételjük: még három óra előtt vagyunk!) No lám, ebben az üzemben mindent megtesznek a munkaidő teljes kihasználásáért. de úgylátszik csak papi- ron. Ezt kell hinnünk, hiszen a lejtősakna mélyén több. mint félórát várunk arra. hogy a délutános csapatok megérkezzenek. Ha a kazáriak szerint ez a melegcsákány váltás, akkor dobják félre, mert ez így több, mint két órával rövidíti meg naponta a munkaidőt, ami véleményünk szerint nem kevesebbet, mint 20 csille szénveszteséget jelent államunknak. Ilyen „melegcsákány-váltás- ra“ tehát semmi szükség. Búcsúzóul azt tanácsoljuk a kazári üzemvezetőségnek, sürgősen tisztázzák, mit is jelent tulajdonképpen a melegcsákány- váltás. (nem a kazári. hanem az igazi!), és mi a műszakiak kötelessége a munkaidő teljes kihasználásának biztosításában! (sz—m) Doipzo parasztok, termelőszövetkezetek, szövetkezeti tagok Mielőbb kössetek bika (tinó) hízlalásj szerződést Leköthetők 70—250 kg közötti súlyú, tenyészbikának alkalmatlan. vagy ökörnevelésre nem megfelelő növendék át latok „ 300 — Ft előleg 400.— Ft adókedvezmény, a 3/1954 (1 15.) MT. sz. rendelet szerint Átvételi ár- 9 10. 11 — Ft kg-on ként. a minőségi osztályzatnak megfelelően Nóqrád megyei Allatforga’mi Vállalat Salgótarján. Karancs u /
