Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)
1955-06-01 / 42. szám
6 1955 június 1, SZABAD MM, HÍD A rétsági járás állattenyésztési munkájáról A rétségi járás állattenyésztő csoportjának jó munkája nagymértékben hozzájárul a járás állatállományának növeléséhez. Dormán Miklós főállattenyésztő és Gál Dénes állattenyésztő azon fáradoznak, hogy a termelőszövetkezetekben emeljék az állatállományt, valamint az állati termékek hozamát, hogy termelőszövetkezeteink mindjobban megszilárduljanak. Az elmúlt évhez képest a szarvasmarhaállomány számszerűen nem emelkedett ugyan, de minőségileg sokat javult. Az elmúlt év első negyedében például 3,4 liter volt a fejési átlag, ez év első negyedében pedig már 6,8 liter. Egyes termelőszövetkezetek mór ezt az átlagot is túlszárnyalták. A nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezet tehenészetében a januári fejési átlag 6,3 liter, az áprilisi pedig már 10,5 liter volt. Mravik János és Vrece Pál, a tsz tehenészei résztvesz- nek á termelőszövetkezetek között folyó országos versenyben és igen szép eredményeket érnek el. Most felajánlották, hogy fejési átlagukat a hónap végére 12 literre emelik. Nagy fejlődés tapasztalható a diósje- r.ői Tolbuchin TSZ-nél, ahol januárban 4,7 liter volt a fejési átlag, most 10 liter. Szalaf László fejögulyás példamutatóan és becsületesen látja el munkáját, örvendetes, hogy a nógrádsápi Vörös Csillag Termelőszövetkezet is — amely a járás egyik legrosszabb termelőszövetkezete volt — az idén nagy gondot fordít az állattenyésztésre, különösen a szarvasmarhatenyésztésire. Fejési átlaguk 3,4 literről 6.5 literre emelkedett. A tejtermelés emelkedését nagyban elősegítette az — mondja Dormán eivtárs —, hogy a termelőszövetkezeti tagok mindjobban megértik a fejlett állat- tenyésztés kifizetődő voltát a tsz számára. Ezenkívül több termelőszövetkezetben a tejtermelés növelése érdekében a meddő és a kevé6 tejet adó teheneket kiselejteztük, és helyükre nagy tejhozamú, kiváló fajtákat vásároltunk. Az állatállomány feljavításán felül a tejtermelés emelkedését nagyban segítették, a termelőszövetkezetek fejőgulyásai, akik tisztán tartják az állatokat és megfelelően takarmányozzák. Ebben az évben az állatállomány számbeli növelése is célunk. Ezt elsősorban előhasi üszők vásárlásával, valamint saját nevelésű üszőkkel akarjuk elérni. A nógrádi Béke Termelőszövetkezetben például gyelemreméltó a javulás. Az idén 50 darab anyakocával van több a termelőszövetkezetek tenyészetében, mint az elmúlt évben. A baromfitenyésztésben a nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezet ért el szép eredményeket. A termelőszövetkezet A nógrádi Béke Termelőszövetkezet saját nevelésű üszői '* i ^fel- • ' ..1 -ív: A nógrádsápi Vörös Csillag Termelőszövetkezet előhasi Kornval-kncája. hat darab saját nevelésű üszővel növelik 'ehene:k szántát. Szép eredményeket érnek el a járás termelőszövetkezetei a sertéstenyésztésben is, mind számbeli, mind minőségi tekintetben. A múlt évhez képest fitörzsállománnyal rendelkezik, amelynek gondozását Lami János kiválóan végzi. Az idén a naposcsibék felnevelését is. jól oldották meg. Kevés volt az elhullás, a csibék szépen fejlődnek! fiúk, gyertek vájártanulónak! A magyar szénbányászat fej- iődésének legnagyszerűbb korszakát éli. Minden csákányütés, minden megrakott csille, az új, korszerű gépek beállítása lépésről lépésre viszi előbbre a mi szocialista hazánk felépítését. A hatalmas feladatok megvalósításából a mi Ifjúságunk is kiveszi a részét! Ök is részesei akarnak lenni ennek a dicsőségteljes munkának, amelyet a széncsaták hősei folytatnak. A bányamunka nehezét egyre Inkább megkönnyítik a gépek, a szovjet tapasztalatok. Felemelő tudat bányásznak lenni szenet termelni a Sztálin Vasműnek, a szocializmus többi nagy alkotásának dolgozó népünknek. Ezért hívunk minden fiatalt, Jelentkezzetek vájártanulónak. Korszerűen felszerelt Intézetünkben. tanbányánkban, iskolánkban elsajátítjátok az elméleti és szakmai tudást és jó bányászokká váltok. A ti életetek már a szabad őrség szabad ifjúságának élete. A lövő nektek épül. Hatalmas alkotások, dolgozóink lelkes, odaadó munkála boldog Jeleneteket, jövőtöket biztosítja. Ehhez Járultok hozzá, mikor vájártanulóknak jelentkeztek. A képzési idő 3 év. A Munk?erőtartalékok Hivatala 209. sz. „Zsinkó Vilmos” Intézetében felvételt nyerhetnek mindazon 14 — 16 éves (1939 év január 1 és 1941. év szeptember 1 napja között született) fiúk, akik az általános iskolának legalább VI. osztályát elvégezték, és a vájárszakmunkára egészségügyi és fizikai szempontból alkalmasak. A 14 éves fiúk közül csak azokat vesszük fel, akik az általános iskola Vili. osztályát elvégezték. A tanterv szerint a tanulmá- nvl idő első évében az elméleti oktatásra fektetünk súlvt és Igyekszünk a tanulókat fizikailag is (testedzés, snort útján) felkészíteni a bányász szakmára. A gyakorlati oktatás keretében az első évben a tanulók csak külszíni ismereteket szereznek. A tanulók előzetes Jelentkezése 1955. május 1-én kezdődött. A felvétel augusztus hónapban történik. Az otthonbahelyezés szeptember 1-én a tanév szeptember 15-én kezdődik. A tanulók felvétele egyéni bérelem alánján, kiválasztás útján történik. A felvételre az MTH által kiadott jelentkezési lappal kell jelentkezni. A levéSbeni megkeresésre Jelentkezési laphoz a tanulóknak csatolni kell: a) A születési anyakönyvi kivonatot* b) A legmagasabb iskolai végzettséget tanúsító iskolai bizonyítvány;. c) A kérvényező megfelelő egészségi állapotát tanúsító orvosi bizonyítványt, az úgynevezett előzetes szűrővizsgálatról. A Munkaerőtartalékok Hivatala a leszerződött tanulók részére élelmezést, lakást, ruházatot, Ingyenes tanítást és a tanulmányi eredményektől függően zsebpénzt is biztosít. Jelentkezni lehet, írásban a következő címen: MTH. 209. sz. Zsinkó Vilmos Vájártanuló Intézet Nagybátony —Bányavaros. S&S&éO'rff Rövidesen megkezdődnek a VIT jelvényszerző versenyek Az V. VIT jelvényszerző versenyek rövidesen megkezdődnek. A versenyeken minden 14. életévét betöltött férfi és nő indulhat. Jelentkezni lehet a munkahely, iskola, vagy a helyi sportkörben. Ahol nincs sportkör, ott a helyi DISZ-szervezetnél is lehet jelentkezni. A versenyszámok a TSB által rendezett, vagy ellenőrzött nyilvános versenyeken teljesíthetők, s ezeket érvényes atlétikai versenyszabályok szerint kell lebonyolítani, Az a részvevő, aki első alkalommal nem éri el korcsoportjában az előirt követelményeket, más alkalommal is megkísérelheti a szint teljesítését. A jelvényszerző verseny keretében hat meghatározott számban kei! elindulni. A végeredmény értékelése pontozásos rendszerrel történik az egyes számokban elért eredmények meghatározott alapszinthez és alappontszámhoz való hasonlítása alapján. Az a részvevő, aki korcsoportjában az előírt pontszámot a ü versenyükéin teljesítésével eléri, az az V. VIT versenyjelvényét kapja meg.. Aki nem vesz részt mind a hat versenyszámban, vagy nem éri el korcsoportjában az előirt pontszámot, jelvényt nem kaphat. A jelvényt a területileg Illetékes TSB adja majd ki. A VIT jelvényszerző versenyek próbáit sseptembér l-!g kell teljesíteni. Minősítő tornayerseny Balassagyarmaton Szépszámú közönség előtt, a Balassagyarmati Gimnázium tornatermében 8 csapat részvételével székesfehérvári, balassagyarmati és salgótarjáni tornász- csapatok versenyeztek a helyezésekért. A verseny eredményei a kővetkezők: Ifjúságiak versenyében, a fiúknál csapatban; 1. Székesfehérvár 322.0 ponttal, 2. Balassagyat/ mat 316.9 ponttal és 3. Salgótarján 295.1 ponttal. Ifjúsági leány csapatoknál: 1. Székesfehérvár 274.1 ponttal, 2. Balassagyarmat 266.8 ponttal. Serdülő lányok versenyén: 1. Balassagyarmat 265.8. 2. Salgótarjáni Bányász 265.2 ponttal. Serdülő fiúk versenyín: 1. Balassagyarmat 207.1 ponttal. Egyéni versenyben a fiú Ifiknél: 1. Császár Gyula Székesfehérvár 55.1 ponttal, 2. iát'kas Sándor Székesfehérvár 54.5, 3. Manga Mátyás Bgyarmat 54.3 és 4., Papócsi Kornél Bgyarmat 54.2 ponttal. Ifi leányoknál: 1. Csapó Kornélia Székesfehérvár 47.7, ponttal, 2. Hortobágyi Márta, Szíe- hérvár 46.8. 3. Lukács Magdolna Szfehérvár 45.9 4. Kosa Éva B.- gyarmat 45.5 ponttal. Serdülő lányoknál: 1. Manyitsz Ildikó S. Bányász 45.4 ponttal. 2. Szabó Györgyi Bgyarmat 45,3 ponttal. 3—4 Pálföldl Márta S. Bányász 44.7. Hollk Katalin Bgyarmat 44.7, 5. Szabó Mária Bgyarmat 44.3 ponttal. A Balassagyarmati Törekvés kitűnő rendezésében került lebonyolításra ez a tornaverseny, mely után szép tornabemutatóban gyönyörködött a nagyszámú közönség. A balassagyarmati ifjúsági fiú és leány csapatok annak ellenére, hogy a pzékerfehér- várlak között több országos válogatott ifi tornász Is szerepeli, szépen megálltak a helyüket és dicséret illeti meg a versenyzőket. A fiúk munkáján meglátszott, hogy edző nélkül készültek fel a versenyre, mert ha megfelelő edzésben részesültek volna, könnyen le is győzhették volna jó nevű ellenfelüket. Általános megállapítás az, hegv megyénk területén szépen fejlődik a tornasport. A Balassagyarmati Törekvésnél, a Salgótarjáni Bányásznál és a Salgótarjáni Bástyánál azonban még nagyobb gondot, kell fordítani az illetékeseknek a torna-szakosztályra, hiszen ez kötelességük a sportkor vezetődnek, hiszen a torna a kiemelt sportágak közé tartozik. A verseny hiányossága volt, hegy r.om láttuk ott a Salgótarjáni Vasas, a Nagybátony! Bányász és a megyénk többi sportköreinek tornászait. Ez a verseny feltétlenül segítséget nyújtott volna a többi sportkörök tornacsapatainak fejlődéséhez is. Hiszen az itt tapasztaltakat hasznosítani lehetett volna a továbbiak során. A verseny rendezésében végzett jó munkájáért dicséret illeti meg Panczél Ferencet, a Balassagyarmati Törekvés Sportkör tornászczakosztályának vezetőjét, aki fáradhatatlanul dolgozott a verseny lefolyásának zavartalanságáért. A megyei viszonylatban ezen a versenyen sok jóképességu tornász tűnt ki mind a serdülőknél, mind az ifjúságiak körében. A leányoknál: Szép Ágnes. Kósa Éva, Algóver Zsuzsanna, Horváth Ilona, Kerekes Anna, Manyasz Ildikó, Pálföldi Marika, Szabó Györgyi és Szabó Mária. A fiúk közül: Manga Mátyás, Sánta Lajos. Dóka Tibor, Sztol- mon Sándor, Papóczi Kornél stei István; Ezek a tornász fiatalok komoly munkával, sok szép eredménnyel gazdagíthatják megyénk tornász-sportjának hírnevét. Néhány szó egy labdarúgó-mérkőzésről Miért nem működik megyénkben az írócsoport ? Olyan kérdés ez, amelyről már sokat beszélgettünk, olykor-olykor tenni is próbáltunk valamit a szervezés érdekében, eredmény azonban a mai napig nem született. Pedig nem kis dologról van itt szó! A megváltozott táj, a változó életű és gondolkozásé, emberek ábrázolása, az írókra, ások tervszerű munkájára vár. Várják, joggal várják a róluk szóló írásokat derék bányászaink, vasasaink és a többi ipari és mezőgazdasági dolgozók is. Maradjunk azonban az íróknál. Itt élnek szerteszét a megyében. Többen közülük nem is tudnak egymásról. Külön dolgoznak, több-kevesebb lelkesedéssel, akarással. Nincs szervezet, amely összefogná őket, ahol megismerkedhetnének egymással, kicserélhetnék gondolataikat, beszélhetnének terveikről, megbírálnák a kész műveket. Az elszigeteltség, a magányosság egy idő után pányva: megfog, szorít, nem enged előre. Valamiképpen segíteni kell ezen! Mi történt eddig? Az MSZT kísérelte meg először a tarján- környéki írók összefogását. Párszor össze is jött néhány ember. Tervek születtek, aztán minden abbamaradt. Voltak néhányon, akiknek ott kel- Jotí volna lenniük, hívták is Őket, de el sem jöttek. Hiba volt az is, hogy csak a tarjám, tarjánkörnyéki írókra szorítkoztak, a megye többi részén nem is tudtak erről a kezdeményezésről. Szalmaláng volt, ellobbant. A megyei tanács népművelési osztálya figyelt fel ezután az írókra. Megindultak a megbeszélések, tervezgetések. Közben azonban megalakult a Társadalom és Természettudo- tnányi Ismeretterjesztő Társulat. Irodalomtörténeti és irodalmi szakosztálya is van. Mindenki ettől várta az írók összefogását. Történt is vala- nii. Megjelent a Palócföld! Nagyszerű gondolat volt! Folyóirat, amely összefogja azokat az írókat, akiket már ismernek; a folyóirat, amelyre biztosan felfigyelnek azok az írók is, akikről eddig nem is tudnak, de akik a folyóiratnál biztosan jelentkeztek volna írásaikkal. Sajnos, nem így lett. A folyóiratra nem sikerült engedélyt szereznie. Pedig a Palócföld egyetlen száma gyorsan elfogyott, ami arra enged következtetni, hogy szívesen fogadták a megyében. Mi történt a TTIT irodalmi szakosztályában? Nem tudom. Annyi azonban biztos, hogy egyetlen egyszer sem hívta össze az írókat. Nem érdeklődik terveik, műveik után. Már abba is beletörődtek, hogy a Palócföld „meghalt“. Maradt minden a régiben, noha az írók összefogására szükség lenne. És szükség lenne valamilyen megjelenési lehetőségre is. Azzal még nem lesz senki íróvá, hogy saját magának ír. Meg kell jelennie a műnek és el kell bírnia a kritikát. Ez a próbakő. Ma egyetlen megjelenési hely megyénkben a Szabad Nógrád. A Szabad Nógrád azonban politikai lap, nem az a hivatása, hogy verseket, elbeszéléseket jelentessen meg. Erre korlátozott lehetőségei vannak és csak elsődleges hivatásának betöltése után kerülhet sor irodalmi anyagok közlésére. így aztán sok kézirat csak kézirat marad. Mit kellene tehát tenni? Elsősorban a TTIT irodalmi szakosztályának kell betöltenie hivatását. Hívja már össze egyszer az írókat. Ismerkedjenek meg egymással az írók is. Biztosan termékenyítő hatással lenne ez mindenkire. És még valami! Az ország minden részén antológiák jelennek meg. Ha folyóiratra nem sikerült engedélyt szerezni, ezt kell megpróbálni. Bizonyára előkerülnek olyan írások is, amelyeket mindenki szívesen olvas. Megmutatnának ezek az írások valamit megyénkből, alkotómunkánkból, mindennapi életünkből. Vagy nem lehetne-e a megye íróinak műveiből az írók bevonásával irodalmi estet tartani Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Szécsényben, Pasztán vagy akár a nagyobb üzemekben is? Volt már erre példa Lapunk április 27-i számában „Kellemetlen utazás” címmel közöltük Kohánka Andrásnak, a Lenin Intését hallgatójának levelét. A levélíró felhívta a figyelmet arra, hogy a Pásztó és Bokor között közlekedő GN — 0»,-es rendszámú autóbusz kalauza any. nyira Ittas állapotban volt. hogy nem tudta ellátni szolgálatát. A cikk megjelenése utón értesítést kaptunk a levélben einlitett 34-es számú gyöngyösi Autóközlekedési Vállalat igazgatóságától. Közölték szerkesztőségünkkel, hogy állományukban GN—067. rendszámú autóbusz nem szerepel és Nógrád megyében. Pásztó—Bokor viszonylatban polgári járatuk nincs. Nőhány nap múlva azután újabb levél érkezett az ittas kalauz ügyében. Ezt a miskolci Autóközlekedési Igazgatóság írta. A levél megállapítja, hogy Bognár István kalauz, a salgótarjáni 33-as számú Autó- közlekedési Vállalat dolgozója követte el a cikkben leírt fegyelmezetlenséget. A vállalat a cikk megjelenése után azonnal fegyelmi vizsgálatot indított ellene. i A vizsgálat során megállapították, hogy Bognár István kalauz valóban ittasan kezdte meg szolgálatát és útközben is fogyasztott alkoholt, ennek következtében több szabálytalanságot Salgótarjánban. Természetesen alaposabb szervezéssel kellene hozzáfogni, mint ahogyan a Salgótarján felszabadulásának tizedik évfordulóján rendezett irodalmi estet szervezték. Szóval több lehetőség is van. Ne rettenjünk vissza a fáradságtól, amivel ez a munka járna. Nem lenne hiábavaló! A módon, formán ráérünk vitázni. De történjék végre valami, mert a semmittevésből még nem született eredmény! MOLNÁR JENŐ követett el. A fegyelmi bizottság ezért olyan határozatot hozott, hoov Bognár Istvánt két hónapi időtartamra alacsonyabb munkakörbe. segédmunkásnak kell áthelyezni. A határozatnál figyelembe vették, hogy Bognár István kalauz korábban kifogástalanul viselkedett és hasonló vétséget ezelőtt nem követett el. Pincemesteri szakképesítéssel rendelkezők önéletrajzukat küldjék meg sürgősen. Gyöngyös- Egervidéki Borforgalmi Vállalat Gyöngyös címre. SZABAD NOGRAD Az MOP Nóqrádmegyel Párt- bizottságának lapfá Felelős kiadó: Hajdú József. Szerkesztőség és kiadóhivatal Salgótarján. Damjanich út 2. Terjesztik: a Megyei Postahiva tál Hírlaposztál-a és hírlapkézbesítő postahivatalok. Előfizetés: postahivataloknál és kézbesítőknél. Havi előfizetés! díj- 3.50 Ft. Szikra Lapnyomda Budapest. VIII.. Rökk Szilárd-u. 6 Felelős vezető: Kulcsár Mihály Vasárnap délután 5 órai kezdettel került sor a Rákóczi telep és Karancskeszi község labdarúgócsapata! közötti mérkőzésre. Az eredmény a játék képéhez megfelelően Igazságos 2:2. Sok gólhelyzet volt. Az első félidőben a karancskesziek, a második félidőben a hazaiak támadósora használta ki rosszul a helyzeteket, elidegeskedték, nem tudták azokat érvényesíteni. Ezenkívül mind a két csapat kihagyott egy-egy tizenegyest. A Játék egész időn keresztül darabos volt. IIol az egyik, hol a más:u- csapat került percekig tartó fölénybe, de eredménytelenül, mert a csatárok elmulasztották a kapura lövést. Hiba volt még. hogy a támadások zöme egy oldalon gördült, a védelem is odahúzödott s a támadósor másik szárnya tisztán állva jó helyzetbe került, de nem használták ki ezeket. Különösen vonatkozik ez a Rákóczi telepiekre. Mindkét csapat játékára jellemző volt még. hogy lassú volt az adogatás, a játékosok sokáig tartogatták maguknál a labdát, így a védelemnek volt módja és ideje a lyukraszaladt csatárokat lesre állítani, vagy a pillanatnyi ló helyzetet elrontani. Az adogatások nem voltak elég gyorsak. kapuratörőek, mondhatnánk csak helyben adogattak egymás között. Ez a módszer nem mindig jó, sőt. s ebben az esetben rossz volt. Minden támadás annál jobb. minél gyorsabb s minél kevesebb húzásból áll. Ez az elv nem érvényesült a mérkőzésen, mert a játékosok nem mertek vállalkozni 15—20 méteres leadásokra sem. Nem értékelték a helyzetet, hanem annak adták át a labdát, aki legközelebb állt hozzájuk. így is alakult ki_ egy- egy passz, de ilyen 4—5 méteres húzásokkal, sokáig érték el az ellenfél kapuját s addig legtöbbször szétrombolták a támadásokat. Amikor ezt niegúnták. mindkét csapat, de leginkább a Rákóczi telepiek elkezdték a vag- dalásokat. Nagyon hiányzott a labdanélküli játék is. Rosszak voltak a helyezkedések. Sok esetben magéra hagyták azt a játékostársukat akinél a labda volt. Röviden így lehetne (ellemezni a mérkőzést. Inkább az erő játszott, mint az ész. Ennek ellenére nem volt a Játék durva. A kemény mérkőzés miatt sok volt a pályán való vitatkozás. Ezt leginkább a játékvezetőrek lehet felróni, aki engedte ezeve* a játéktól idegen vitatkozásokat, de nemcsak ez volt a hibája, m;r.d Leveleink nyomában: Felelősségre vonták az ittas kalauzt két fél részéről sok hibát vétett s nem valami nagy játékvezetői képességről tett tanúságot. Sokszor ellentétesen Ítélt mint ahogyan Harencsár Sámuel partjelző. áld azzal dicsekedett, hogy őt azelőtt minden héten két- hétre kitiltották a játékvezetésből Szabálysértés miatt. Meglátszott az akkori ítélkezésén Is. A Járási Testnevelési Sport- bizottság labdarúgó társadalmi szövetsége is sokkal több gondot fordíthatna az Ilyen és ehhez hasonló mérkőzések ellenőrzésére. mert különben nem tudjuk feltárni s kijavítani azokat a hibákat, amelyek falusi sportköreinket jellemzik. A felsorolt hiányosságok mellett külön meg kell említeni még a nézők magatartását, kik egyenesen buzdították a játékosokat a sportszerűtlen magatartásra. Nem megfelelő jelzőket használtak- az ellenfel játékosaira. A Rákóczi-telep rendezősége és a játékosok mérlegeljék az itt .felsoroltakat s a szocialista sport követelményeinek betartásával alaposabb felkészüléssel adjanak érvényt 'az igaz! sportnak, hogy az valóban szórakoztató és nevelő legyen. Dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek, szövetkezeti tagok Mielőbb kössetek bika (tinó) hizlalás! szerződést. Leköthetők 70—250 kg közötti súlyú, tenyészbikának alkalmatlan, vagy ókörnevelésre nem megfelelő növendék állatok. 300.— Ft. előleg. 400.— Ft. adókedvezmény. a 3/1954 il. 15 ) MT sz. rendelet szerint Atvéíeli ár- 9 10. !L— Ft !' v ként. a minőségi osztályzatnak megfelelően. Nógrád megyei AMatforgalml Vállalat Salgótarján. Ksranes u- 7 I
