Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)

1955-06-29 / 50. szám

4 SZABAD A’íkiSi'ÍD 1955. június 29. o MÍjaf djUMvkt'éaáíz&eCt i Több pamutszövet a Beikén legnagyobb pamutfonodájábóf A Balkán legnagyobb pa- hogy 1955. évi tervüket 103 szá- mutfonodája, Szófia közelében zalékra teljesítik és 4,15 száza- épült az „Ernst Thälman“ lékkai csökkentik az önköltsé- pamutgyár, amelynek teljes get. 1954-ben a munkatermelé- felszerelését a Német Demok- kenvség növelésére kidolgozott ratikus Köztársaság szállította, tervet 109,5 százalékra teljesí- Az üzem dolgozói vállalták, tették. Televíziós stúdiót kapott Kassa Ä csehszlovák népművelési minisztérium a napokban ad­ta át Kassa város vezetőségé­nek a televíziós stúdió beren­dezését. A stúdióban megtör­tént az első kísérleti televíziós adás is, amelynek keretében a kassai Állami Színház tagjai szerepeltek, • Kína rotációspapírt exportál A Kínai Népköztársaság 1955-ben 32 000 tonna rotációs­papírt exportál. A felszabadu­lás előtt Kína évente 70 000 tonna rotációspapírt vásárolt külföldön, • Varsóban tíz év alatt 110 000 gyermek született Ä lengyel fővárosban jelen­leg hatszor annyi gyermek szü­letik, mint a háború előtt. Á népi Lengyelország fennállásá­nak tíz esztendeje alatt Varsó­ban 170 000 gyermek született. Egyre több a házasságok szá­ma. A múlt évben a lengyel főváros területén csaknem 11 500 új házasságot kötöttek, * Fejlődik az RNK üdülőhálózata A Román Szakszervezetek Központi Tanácsának 1955. évi költségvetése a dolgozók és a gyermekek üdültetésére ki­lencszer akkora összeget irá­nyoz elő, mint 1949-ben, s 19,9 százalékkal többet, mint tavaly. Az üdültetési keret ilyen növelése lehetővé teszi, hogy az idén mintegy 220 000 dolgozó és csaknem 70 000 gyermek üdülhessen a Román Népköztársaság legszebb vidé­kein. Ugyanakkor további több mint 100 000 dolgozót utalnak be a különböző gyógyfürdőkbe. ADENAUER TEMPÓJA Washington felé AZ IVÓVÍZ ÍRTA: DR. BUGA LÁSZLÓ ÉRDEMES ORVOS M inél erősebben tűz a nap, minél jobban szo­rít a munka, minél jobban iz­zad a tarlók és szérűk szor­galmas betakarítást végző né­pe, annál nagyobb megbecsü­léssel tekint a víz felé. A falvaktól, tanyaközpontok­tól távoleső mezőgazdasági munkahelyeken érték a víz és a megbízható jó friss ivóvíz valóságos kincs. No, de miért beszélünk kü­lön értékről, kincsről, illetve vízről és ivóvízről? Azért, mert nagy különbség van köztük. Nem minden kút jó, nem min­den víz alkalmas ivásra, és az ivóvíz merítése, szállítása, fo­gyasztása különleges f igy el­met igényel. Hogyan fertőződhet szeny- nyeződhet a víz? Némelykor már a kútban ha a talaj ré­tegein, vagy a kútaknán át be­leszivárog a trágyalé, az ár­nyékszék leve, a piszkos, szennyes esővíz, vagy ha bele­hull a szemét, belevágja a szél a port és beleszór valamit a gyerek. Ezért kell a kutakat tisztítani, lefedni, környéküket feltölteni. Fertőzheti a vizet a piszkos veder, a vízhúzó szennyes ke­ze, vagy a piszkos korsó, üveg. vagy kanna is. Az artézi, a fúrt és a zárt­rendszerű kutak vize a legjobb. Megfelelő a tisztántartott, zárt ásott kutak vize is, de az el­hanyagolt, tisztítatlan és fe­detlen kutak vizének ivása már könnyen veszedelmessé válhat. A szennyezett, fertő­zött víz hasfájást, bélhurutot, hasmenést, szerencsétlen eset­ben vérhast, tífuszt is okozhat. A felmelegedett, buggyadt víz Sdem oltja a szomjat, nyugta­lanná, levertté teszi az em­bert. Az ilyen vizet csak elő­zetes kezelés után szabad fel- lasználni. A kezelés legnagyszerűbb módja az. ha a vizet felforral­juk olyan tiszta edényben, ami­ben étel még nem főtt, majd ugyanabban az edényben étel­től távol lehűtjük. Azért kell ennyire óvni, mert a víz ma­gába veszi az étel szagát és fogyasztásra alkalmatlanná válik. Ha lehűtés után literen­ként néhány csepp ecetet te­szünk bele, üdítő italt kapunk. Jó és kellemes kezelési mód az is, ha a gyanús vízből teát főzünk és citromsavval ízesít­jük. Végül úgy is lehet kezelni a nem megbízható vizet, ha az orvos által felírt másfél szá­zalékos pokolkőoldatból lite­renként egy cseppet cseppen­tünk bele és két óráig állni hagyjuk. A megbízható jó ivóvizet vagy a kezelt italt kellően ki­forrázott, kiöblített, szellőzte­tett és tisztántartott vízhordó­ba töltve, vagy lajtba engedve vihetjük csak a határba. Ügyeljünk arra, hogy szállítás és raktározás közben a víz fel ne melegedjék. Az üveg, a kor­só számára ássunk gödröt és takarjuk le gondosan, hogy nap ne érje, A lajtra is dob­junk vizes pokrócot, ponyvát, vagy frissen vágott falombot. Soha ne igyunk más ember szája után. Soha se lehet tud­ni, hogy kinek mi baja van. Vagy legyen mindenkinek sa­ját tisztántartott ivóedénye, vagy állami gazdaságoknál, tszcs-knél szervezzük meg úgy a vízellátást, hogy a víz­hordók ivóedényeket is vigye­nek magukkal. Nagy gond a vízellátás a nyári betakarítási munkák idején. Nagy gond, mert a szennyezett, fertőzött víz be­tegséget okozhat. Q ondoskodjunk megbízha­tó, jó friss ivóvízről, ami a szomjúság enyhülését, a test felüdülését, biztonságot és egészséget jelent. Bedő bácsi a palotást Május 1 TSZ farmvezetője állatai között. Bedő bácsi már öt éve vezeti a tyúkfarmot. 409 darab tojó­tyúkja az idén bő tojásliozamrnal örvendeztette meg. Új eljárások a rádhúié-üzemhon a teljesítmény további növeléséért A Salgótarjáni Acélárugyár ? rúdvashúzó üzemének dolgo­zói, amikor 23-án teljesítették az első féléves tervet, arra tet­tek Ígéretet, hogy terven felül 170 tonna rúdvasat húznak le mintegy 370 000 forintos érték­ben. Az üzem dolgozói nagy szorgalommal igyekszenek ele­get tenni ígéretüknek. A mű­szakiak sem tétlenkednek. Már felmérték azokat a lehetősége­ket is, ahol valami újítást, vagy újabb technológiai eljá­rást, változást fognak eszkö­zölni a második féléves terv teljesítése érdekében. Többek között tervbe vettek a 30 tonnás húzópad kettes húzásra való átalakítását is. Ennek eredményeként a gé­pen dolgozó két munkás a je­lenlegi normarendezés után 210—220 százalékos eredményt is elérhet. Vagyis a gép átalakí­tásával a 20—30 milliméteres vasrudakból műszakonként az eddig elért 50 mázsás teljesít­ménnyel szemben 65—70 má­zsát is termelhet a két dolgozó. A kettes húzásra való eltérés­sel havonta 90—100 tonnával 1 növekedik majd az üzem ter­melése. A 10 tonnás húzópadokra ollókat szerelnek fel és ezáltal a rúdvas végéi közvetlen a gé­pen tudják lenyírni. Ezzel megszüntetik a körülményes szállítást. Az ollók felszereié- j j sével nemcsak az üzem, de a ~ j dolgozók is jobban járnak, i Ugyanis premizálni fogják az ollóval végzett munkát. Tervbe vették azt is, hogy az 5—10 milliméter rastagságú vas- rudak daraboását, fényezését, rotációs egyer.getőgép beépíté­sével oldják r.eg. A gép beépítésével a dara­bolás és féryezés két mű­veletét most egy művelet­tel végezhetik majd a dol- g*zók, ezzel nagyban elősegítik a ter­melékenység növekedését. A rotációs gép beállításával a je­lenleg foglalkoztatott három dolgozó is felszabadul. Ez az intézkedés egy év alatt közel 300 000 forint megtakar,íást eredményez íz üzemnek. Eladó kísértet Az Eladó kísértet című angol filmet a mátramindszenti mozi jűl. 1—3-ig, a balassagyarmati mozi július 3—6-ig játssza. tdfri irrfiJ A helyi autóbuszjárat első tapasztalatai A salgótarjáni helyi autó- buszjárat megindulásának nemcsak a baglyasiak és a zagyvaiak örültek, hanem azok a salgótarjáni dolgozók is, akik távol laknak munkahe­lyüktől, s ezentúl autóbusszal közelíthetik meg azt. örö­münk azonban még nem za­vartalan. Ügy érezzük, a menetrend megállapításánál nem vették kellőképpen figyelembe a dol­gozók munkakezdését. Bag- lyasaljárói és Rónáról ugyanis reggel 5 órakor indulnak az autóbuszok, s már V26 előtt beérkeznek az Acélárugyár, a Tűzhelygyár és az Üveggyár megállóihoz. Nekünk, salgótar­jániaknak, akik a város távol eső részeire járunk dolgozni, már 5 óra előtt fel kell kel­nünk, ha el akarjuk érni az autóbuszt, ugyanakkor fél órá­val a munka megkezdése előtt megérkezünk az üzembe. Nem lenne helyesebb megoldás, ha Baglyasrói és Rónáról V46~kor indulnának az autóbuszok? s/46-ra így is mindenki odaérne a munkahelyére, s nem kelle­ne feleslegesen korábban kelni Sok dolgozótársunk szívesen igénybe venné mindennap az autóbuszt, de a jelenlegi vitel- díj mellett erre nincs módja. Az Acélárugyártól a megye: tanácsig 2,30 forintba kerül B2 út, aki tehát autóbusszal akai munkába járni, annak töbfc mint 100 forintjába kerül ha­vonta az utazás. Kedvezményes bérlet ugyanis nincs ezen a vonalon. Szeretnénk, ha a MÁVAUT figyelembe venné a dolgozók kívánságát és ked­vezményes munkásbérietet bo­csátana ki az érdekeltek ré­szére ! Azt hiszem, ezeket a kez­deti hibákat könnyen orvo­solni lehet. Ha a bérletrend­szer bevezetése és a menet­rend módosítása megvalósul még inkább magunkénak fog­juk érezni helyi autóbusz- járatunkat, amely kényelmes­sége és pontossága révén máris népszerű. Az acélgyári dolgozók nevé­ben Szabó József né Jó munka folyik ( Ha valaki először téved mostanában a mi falunkba, azt gondolhatja, hogy itt igen kevesen laknak. Az utcákon ugyanis csak öreg nénik, meg kisgyermekek járnak. A. mun­kabíró emberek mind a határ­ban vannak elfoglalva. Az idei tavaszi fagyok, a hosszú ideig tartó kedvezőtlen időjárás kés­leltette a növények fejlődését és megfelelő ápolását. Annál inkább iparkodunk hát a mun­kával most, hogy jobbra for­dult az idő. Gyomos föld már semerre sincs a határban. Pó­toltuk a fagy által elpusztított palántákat. Saraboljuk a cu­korrépát és ahol nem volt KELLEMES A nemrégiben lezajlott isko­lai vizsgák azt bizonyítják, hogy a balassagyarmati tanítóképző­sök jól dolgoztak, szorgalma­san tanultak ebben az évben. Sokan kaptak jó bizonyítványt, így hát a tanulók megérdemel­ten pihentek vizsga után a rá- rósi DISZ-táborban, Megvénk egyik legszebb vi­dékén létesült ez a tábor. Gyor­san és jól teltek a napok. Vi­dáman lubickoltak az Ipoly vi­zében a táborozó fiúk és leá­nyok, miközben a jó úszók tü­relmesen tanítgatíák a helyes úszásmód szabályaira, mozdu­lataira. Fürdés, napozás után a fiúk többsége szívesen rugdosta a labdát a réten. Mások egyéb, kedvelt sportágukban képezték magukat ezalatt. Érdekesek, iz­galmasak voltak az akadály- versenyek, a vidám számhábo­rúk. a céllövő verseny is, ame­lyek mind a diákok ügyességét fejlesztették. De legszebbek mégis talán a tábortüzek vol­tak. Esténként a fiatalok körül­ülték a tüzet és egymás után énekelték a szebbnél-szebb népdalokat, majd elgondolkoz­va hallgatták a Tőzsér Imre klarinétjából áradó magyar nőtincs! határban szükség másodvetésre. ott egyelik is. Nagyobb részben befejeződött a kukorica kapái lása, sőt némelyik gazda már másodszor is megkapálta ku­koricáját. Közben sokat beszélgetünk a szövetkezeti mozgalomról, tervezgetjük, hogyan lehetne nálunk is közösen dolgozni; Nemrégiben meglátogattuk a nagyoroszi termelőszövetke­zetet, s az ott látottak bizo­nyára hozzájárultak ahhoz, hogy egyre többen barátkozza­nak meg a közös gazdálkodás .gondolatával, Kuris Gábor Nőtincs nótákat. A nótaszót időnként humoros jelenetek szakították meg, ezeket a leleményesebb diákok rögtönözték. Sokszor az éjszakába nyúlt a tábortűz. Már mindenki nyugovóra tért a sátrakban, amikor még min­dig pislákoltak a lassan ham­vadé parázsdarabok. 5 ; Végeredményben igen jól si­került a tanítóképzősök táboro­zása. Nemcsak pihenésre adott alkalmat a fiataloknak, hanem eggyé kovácsolta őket, elősegí­tette a helyes közösségi szellem kialakulását. Ugyanakkor meg­tanulták a diákok a helyes tá­borbe vezetési módszereket Ta­pasztalataiknak néhány év múl­va bizonyára jó hasznát veszik, amikor ők szervezik majd a Nógrád megyei kis úttörők nyári táborozását. Nagy Zoltán Balassagyarmat Köszönetnyilvánítás Hálás köszönetünket fejez­zük ki mindazoknak, akik fe­lejthetetlen édesanyánk el­hunyta folytán részvétükkel fájdalmunkat enyhítették. Csépán család. *joooooc©ooooooockx»ocx>xxxxxxx>ooooc»coooocxx>ooocx»xiocxxx>oooooo^^ felsőpetényi agyagbányában Mi újság a A romhányi és felsőpe­tényi útkereszteződésnél, a romhányi hegy déli lejtőjén te­rül el a Pestvidéki Ásványbá­nya felsőpetényi üzeme. A bányát régen, még a hu­szas években tárták fel. Pa­pok, tanítók tulajdona volt. Naponta egy-két vagon agya­got termeltek csak és a bányá­szok teljesen elavult kezdetle­ges szerszámmal dolgoztak. A szállítóeszköz például, talicska, teknő, kosár volt. A bányától pedig a pap lovas szekerével szállították el az értékes tűz­álló anyagot az állomáshoz. Ma, körülbelül 32 éves az üzem. Naponta pedig 32 vagon agyagot termelnek a felsőpe­tényiek a porcelán és cserép­kályha gyárak részére. Nagyot fejlődött az üzem a felszabadu­lás után, de döntő fordulat csak 1953—54-ben állott be, amikor a bányát, a szállítást gépesítették. A régi kézi szer­számokat, elvetették, helyettük csilléket, villany-fúrógépeket, villákat, gumi és kaparószala­gokat helyeztek üzembe. A ter­melés szinte egyik napról a másikra emelkedett. A bányá­szok munkásbuszt is kaptak s életmódjuk teljesen megválto­zott. Mégis hiába volt a gépesítés, az üzem nem tudott teljes ka­pacitással dolgozni, mindig volt valami, ami akadályozta az üzem sikeres munkáját. Hiányt szenvedtek jól képzett szakem. berekben, a bányászok 99 szá­zaléka kétlaki dolgozó volt. A tavaszi munkák kezdetétől ara. tás és betakarítás végéig alud­ni és pihenni jártak csak a bá­nyába. Érthető, hogy ennek eredményeképpen a halálos balesetek, s a sérülések napi­renden voltak. Az üzem csak 80—90 száza­lékra tudta előirányzott tervét teljesíteni. Aggasztóvá vált a helyzet, Ekkor figyelt fel a rétsági pártbizottság s minden intézkedést megtett, hogy az il­letékes minisztérium minél előbb szakmailag és poitikai- lag jól képzett szakembereket küldjön a bányához. 1954 novemberében került az üzemhez Tamási Zoltán elv­társ, a hegyaljai ásványbányá­tól. A minisztérium helyezte Felsőpeténvbe üzemvezetőnek. Tamás elvtárs a pártbzottság, a középkáderek, a dolgozók tá­mogatásával helyreál ította a rendet. Ez év első negyedévé­ben már meg is mutatkozott az eredmény. A felsőpetéryi üzem elnyerte az élüzem kitüntetést. A dolgozók — a poliókai ne­velőmunka eredményeképpen — már nem pihenni, hanem dolgozni járnak a báiyába. A levegőellátás megjaviit és ami nagyon lényeges, haláleset ta­valy november óta nem fordult elő. A sérülések széna is erő­sen csökkenő iránytatot mu­tat, _ _ Á második negyedévben el­ért tejesítményük 101,1 száza­lék volt A dolgozók átlagkere­sete is 1200—1300 forintra emelkedett. És ez még nem minden. Ismeretes, hogy az ér­tékes tűzálló agyagot ma még tehergépkocsik és dömperek szállítják a bánki állomásra, de nemsokára megépül a négy és félkilométeres kévasút-vonal; A munkálatok már erősen foly­nak, s nemsokára Diesel-moz­donyok szállítják a fehér és szürke agyagot az állomásra^ Kultúrház és új irodahelyi­ség is épül rövidesen az üzem területén. Pártunk nem feled­kezik meg a dolgozók szórako­zásáról sem. Tamás elvtárs p^ig jó munkája jutalmául most már a „Kiváló bányász“, a „Pest­vidéki Ásványbánya kiváló műszaki vezetője“ kitüntetés mellett megkapta a sztahano­vista oklevelet is és dolgozó né. pünk elismerését. — Hadu —• :

Next

/
Oldalképek
Tartalom