Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)

1955-06-18 / 47. szám

1955. június 18. SZABAD AOf.nVn 3 Június 21-én és 22-én lesznek a beiratások az általános- és a középiskolákban Június 16-án fejeződtek be az évvégi összefoglalók az ál­talános iskolák I.—VII. osztá­lyaiban és a vizsgák az általá­nos iskola VIII. osztályában, valamint a középiskolák I.— III. osztályában. A bizonyít­ványosztás a június ft-én, il­letve 20-án rendezendő tanév­záró ünnepélyeken lesz. A beiratásokat az általános- és középiskolákban június 21- én és 22-én tartják. Az óvo­dákból az általános iskola I. osztályaiba kerülő gyermekek együttesen mennek majd az iskolai beiratásokra. A közép- iskolások közül, a nyári szün­idő megkezdése után, sokan vállalkoznak termelőmunkára, építkezésen, vagy a mező- gazdaságban. Pilinyben nincs hátralékos Piliny község dolgozó pa­rasztjai kimagasló eredménye­ket értek el a tojás- és barom­fibegyűjtésben. A kongresszu­si versenyben a község tojás­ból 132, baromfiból pedig 224 százalékos tervteljesítést ért el. A II. negyedévben a ver­senylendület tovább fokozó­dott. A község május hó vé­géig félévi tojás-tervét 98,4, baromíi-beszolgáltatási tervét pedig 84,1 százalékra teljesí­tette. Jelenleg Pilinyben hát­ralékos dolgozó paraszt nincs. Sokan vannak olyanok, mint például: Varga János, Tőzsér Ferenc, id.. Szabó János, ifj.. Szabó József, Kovács Mihály- né, Ruzsin szki Pál, akik már egész évi tojás- és baromfi­beadási kötelezettségüknek eleget tettek. Készülnek a mezőgazdasági kiállításra Megyénk területén egyre nö­vekszik azoknak a termelőszö­vetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak a száma, akik jelentkeztek a mezőgaz­dasági kiállításra és vásárra. Az elmúlt évben az érsek­vadkerti Tartós Béke Terme­lőszövetkezet 3 kh területen termelt dohányt. Holdanként 12,5 mázsás termést ért el. A munkacsapat vezetője, Szarv Imre, jó munkája jutalmául kormánykitüntetésben is ré­szesült. Az idén is gondos munkával, jó növényápolással azon fáradoznak, hogy a tava­lyinál nagyobb termést érje­nek el. A termelőszövetkezet dohányminta csomók bemuta­tásával jelentkezett a kiállí­tásra. Befejeződtek a gépállomási szemlék A napokban fejeződött be gépállomásainkon a nyári munkák megkezdése előtti gépszemle. A szemle-bizott­ság a legjobb felkészülést a karancskeszi gépállomáson ta­pasztalta, ahol az erőgépeket és a munkagépeket megfele­lően kijavították. Gyenge a felkészülés a szécsényi és a tolmácsi gépállomásokon, ahol elhanyagolták az erőgépek és az aratógépek kijavítását. Ezeknek a gépállomásoknak feladatuk, hogy a szemle-bi­zottság által feltárt hibákat minél hamarabb elvégezzék, és jól felkészülve kezdjenek hozzá az aratási és cséplési ■íunkálatokhoz. A Pénzügyminisztérium közleménye a beadási hátralékok rendezéséről A Minisztertanács határoza­ta értelmében a beadási köte­lezettség teljesítésének elmu­lasztásából eredő 1954. évi hát­ralékokat csak 1955. június 30-ig lehet pénzben rendezni. 1955. július 1. után ezeket a begyűjtési hátralékokat is ter­mény-, vagy állatbeadással kell kiegyenlíteni. Az 1955, július 1-ig nem rendezett hát­ralékok természetben — állat­ban vagy terményben — tör­ténő előírásáról a begyűjtési szervek gondoskodnak. (MTI.) MINDEM BÁNYÁSZ TELJESÍTSE TERVÉT! RIPORT SOROZATUNK ÖSSZEFOGLALÓJA A FÖLDEKEN Most a növényápolás idején nagy szükség van az agronó» musok szaktanácsaira és ellenőrző munkájára. Hisz az agro- nómusok a növényápolás legfőbb őrei! A járási és kihelyezett agronómusok kövessék Acs Antal megyei főagronómus pelw dáját. aki a helyszínen szaktanácsokkal segíti a kapálást végző traktoristákat. «<»<xx>Dooooooooocxx)oooooooooooooooooc>oooooocx5QC50ooocx>ooooooooooc30ooooooooooooooaB Hírek „Csökkentsük a 100 százalé­kon alul termelő bányászok számát“ cikksorozatunkban az elmúlt hónapban számot ad­tunk arról, hogy üzemeink kommunistái, dolgozói és mű­szaki vezetői hogyan és mi­lyen eszközökkel harcolnak a párt márciusi határozatának megvalósításáért. Hírt adtunk arról, hogy mit tesznek a ter­melékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért és hogyan segítik elő, hogy min­den dolgozó maradéktalanul teljesítse tervét. Most megjelenő cikkünkben összefoglaljuk az üzemek egy hónapi eredményeit és hiá­nyosságait. Az elmúlt hónapban a nóg­rádi bányászok 100,8 százalék­ra teljesítették havi tervüket. Az eredmények elérése nem kis mértékben annak köszönhető, hogy az üze­mek pártái apszervezetei, kommunistái, lelkesebben harcoltak a terv maradék­talan teljesítéséért. Üzemeinkben javultak a mű­szaki feltételek, kedvezőbbek lettek a munkakörülmények. Májusban csökkent azon csa­patok száma, amelyek április­ban 100 százalékon, alul ter­meltek. Nem egy csapat küz­dötte fel magát az élenjárók közé. Igv például Fodor János elvtárs elővájási csapata Ká- nváson. A csapat áprilisban mindössze 83.5 százalékra tel­jesítette megadott tervét, de májusban már 150.8 százalékos eredménnyel büszkélkedhet. A salgói üzemnél Kadlót I.ajos balog. Földi Barna és Tóth Barna és Tóth István II. csa­patok, az áprilisi 90—95 szá­zalékos eredménnyel szemben májusban már 105—110 szá­zalékra teljesítették havi elő­irányzatukat. A 100 százalékon alul tel­jesítő csapatok száma Málranovák után a leg­jobban Ti n bősen alakult. Alig két-három csapat nem teljesítette május havi tervét. A műszaki feltételek ked­vezőbb alakulásával növeke­dett az egy főre és egy mű­szakra eső produktív teljesít­mény is: 30 kilogramm az emelkedés. A mizseríai üzem­egység dolgozói, akik hónapról hónapra növelték az egy főre, egy műszakra eső termelésü­ket, május hónapban 0,456 tonnával emelték a teljesít­ményüket. Ezzel párhuzamo­san az üzemnél az össztelje­sítményben is növekedés ál­lott be. A tröszti szinten vi­szont 30 kilogrammal csök­kent az összteljesítmény áp­rilishoz viszonyítva. A csök­kenésnek részben a meddő­munkák növekedése, de több­nyire a kisegítők számának felduzzasztása az oka. Üze­meink műszaki vezetői még mindig a megengedetten felül foglalkoztatnak kisegítő sze­mélyzetet. A munka termelékenységé­nek növelése elválaszthatatlan a legszigorúbb takarékosság­tól. Az elmúlt hónapban a mi- zserfai üzemegység 134 köb­méter bányafát, a kazári üzemegység pedig 580 kilo­gramm robbanóanyagot taka­rított meg. Tröszti viszonylat­ban ennek ellenére még min­dig jóval több bányafát hasz­nálnak fel a tervezettnél. Robbanóanyagból bányaüze­münk 5800 kilogrammal hasz­nált fel többet. Különösen szembetűnő, hogy a kistere- nyei és a csipkési üzemegysé­gek, amelyek nem teljesítet­ték előirányzatukat, mégis túllépték a bényafa és robba­nóanyag felhasználási tervet. Április hónaphoz képest májusban csökkent a 100 szá­zalékon alul teljesítők száma. Az eredmény ha jónak mondható is, mégsem je­lenthet megnyugvást, mert még mindig 1825 azoknak a dolgozóknak a száma, akik nem teljesítették ter­vüket. Ez a szám igen magas. Ha minden dolgozó elérte volna a 100 százalékot, legkevesebb 600 vagon szénnel adott volna többet a tröszt népgazdasá­gunknak. Mi okozza a 100 százalékon alul teljesítők nagy számát? Talán az, hogy bányászaink nem telték volna magukévá a párt márciusi határozatát? Vagy tán kevesebó keresettel is beérnék? Erről szó sem le­het. Hisz a felszabadulás óta eltelt tiz év alatt bányászaink számtalanszor bebizonyították, hogy pártunk és dolgozó né­pünk mindenkor számíthat rá­juk. A hiba fő oka, hogy egyes üzemek vezetői nem biztosították a termelés mű­szaki feltételeit. így csipkés és kisterenye üzemvezetői sem. Tőlük független, kívülálló ne­hézségekre hivatkoztak. Csip­kés üzemben jogosan mondják a dolgozók, hogy a műszaki vezetőség nem törődik eléggé a levegő biztosításával. A kivizsgálás megállapította, hogy a légvágat nem haladt a sikló kihajtásával együtem- ben. A siklóban lévő három csapat órákon keresztül várt üresre, valamint füstre. A kis- terenyei Tordas II. lejtősben nagy kőzetnyomás mellett na­gyobb teljesítményt is el tud­tak volna érni a dolgozók, ha a műszaki vezetőség a lejtősön való szállítás zavartalanságát biztosítja. Bercsényi főmérnök állandóan nehézségekre hivat­kozott. ahelyett, hogy a lejtős­ben a fenntartást megerősítet­te volna. Ha a műszaki felté­teleket az adottságokhoz mér­ten biztosították volna, akkor Kisterenye üzemegység nem arról lenne nevezetes, hogy május hónapban 218 dolgozója nem teljesítette tervét, hanem arról, hogy megközelíti — amúgy is alacsony tervével — a 100 százalékot. A hiányos műszaki feltéte­lek nemcsak a termelés eme­lését s a verseny kibontakozá­sát akadályozzák, de kihatnak a munkafegyelemre is. Bár április hónaphoz viszonyítva májusban a tröszt a munkafe­gyelem szilárdításában ért el eredményeket, de ezen a té­ren is akad még tennivaló. Májusban a kieső műsza­kok száma 200-zal csök­kent az előző hónaphoz vi­szonyítva, de a hiányzás­ból kieső műszak még mindig 500-on felül mo­zog. Nem szabad azt sem megen­gedni, hogy minden különö­sebb indok nélkül szabadsá­got engedélyezzenek. Ezzel nemhogy csökkentenék az igazolatlanul hiányzók szá­mát, de tápot adnak további növekedésére. A pártszervezetek, szakszer­vezetek és üzemek műszaki vezetői most arra vegyék az irányt, hogy minden részleté­ben teljesítsék a tervet, szi­lárdítsák meg a munkafegyel­met, csők ken tsék a z improd uk - tív munkások számát. Harcol­janak azért, hogy növekedjék • a termelékenység és kedvezően alakuljon a gazdaságos terme­lés. BEVÁLT a hazánkban ké­szült első autóbusz-rádió szer­dai 80 kilométeres próbaútján, Rövidesen megkezdik, az első széria gyártását, amelyeket az Ikarus expo rt-tá rsaskocsija i1 ba szerelnek be. Később a ha­zai távolsági autóbuszokba is kerülnek e rádiókból. • ★ Jó ütemben halad a pillan­gósok gépi kaszálása, a salgó­tarjáni járás termelőszövetke­zeteiben. A bocsárlapújtői „Üj Barázdában“ például 22 kh-n, a ceredi Búzakalászban pedig 20 kh-n vágták le eddig gép­pel a lucernát. ★ A SZTAHANOV ÜTI álta­lános iskola tanulói vezetnek a salgótarjáni iskolák vas­gyűjtési versenyében. Június 14-ig 298,65 mázsa vasat és színesfémet gyűjtöttek. Utá­nuk a Rákóczi úti iskola ta­nulói következnek 184,70 má­zsás eredménnyel. A város ál­talános iskolái eddig 836,55 mázsa vassal és színesfémmel járultak hozzá a fémgyűjtés sikeréhez. tt BEFEJEZÉSHEZ KÖZE­LEDNEK a Déryné zenés cuk­rászda átalakítási munkálatai. A cukrászda valószínűleg még ebben a hónapban megnyílik. A NAGYBATONYI HON* VÉDSZALLÖBAN eddig 17# tagot szemeztek be a Magyar —Szovjet Társaságba. ★ KÉTSZER megkapálta és kiegyelte hibrid-kukoricáját az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet. A kukon» cák nagysága eléri a 25—3# cm-t. A TSZ tagjai úgy ter­vezik, hogy aratás előtt még egyszer megkapálják kukori­cájukat. * A SALGÓTARJÁNI úttö­rőik között Mákos Márton paj­tás érte el a legjobb ered­ményt eddig a vasgyűjtésben: 2335 kilogramm vasat gyűj­tött, ★ A JÁRÁSSZÉKHELYEKEN június 23-án és 24-én tartják meg az egye6 járások kultúr­otthon igazgatóinak és népmű­velési ügyvezetőinek első to­vábbképző előadását. * MAGASHÖÁLLÓ lámpa­üveget készítenek a nagyka­nizsai üveggyárban. Az újfaj­ta üveg a petróleumlámpa leg­magasabb égési hőfokán sem pattan el. Eddig már félmillió darabot forgalomba is hoztaks TOLMÁC Sl KÉPEK A JÖVŐ UTJÁN Ságvári Endre út 11. A kis pádon asszonyok beszélgetnek. A ház előtt kert, virágokkal. A kert szélén diófa. Itt lakik Drajkó Gábor, a Szabadság Termelőszövetkezet legújabb tagja. Drajkó elvtárs után ér­deklődöm. Erre ketten is fel­állnak a pádról és szívesen tessékelnek befelé. Drajkó elv­társ pihen. Vasárnap délután van, most ráér. A szobában ün­nepi tisztaság és rend. A terí­tett asztalon váza, benne pün­kösdi rózsa. Vékonyarcú, deresedőhajú férfi. Kis bajuszában is keve­redik már az ősz a barnával. Nyugodt, megfontolt mozdula­ta, arra mutat, hogy tetteit is meggondolja. — Mi vezette a csoportba? — érdeklődöm. — Negyvenötben kaptam föl­det, 9 holdat. Szerettem a föl­det, a munkát is. Amikor a fa­lunkban megalakult a termelő- szövetkezet, nem is gondoltam belépésre. A magam útján akartam járni. Jártam is, de nem húnyott szemmel. Figyel­tem a csoportot. Nemcsak a földjüket, az állataikat, hanem az embereket is. Valamikép­pen azt hittem eleinte, hogy olyasféleképpen megy majd ott a munka, mint az uradal­makban ment. Kiadják a pa­rancsot és nincs más, csak tel­jesíteni. És nem úgy volt. , Szünetet tart. Egy kicsit el­gondolkozik. A Szabadság Ter­melőszövetkezet megcáfolta az elképzelését. — Más lett... Nagyon szí­vesen dolgoztak a csoportta­gok. El kellett ismernem, hogy a munkájuk nem cselédmunka. Beszélgettem velük. Nem ta­kargattak előlem semmit. El­mondták, hogy dolgoznak, mik a terveik, mit várnak. Elmond­ták a bajaikat is. Különösen meglepett, hogy mennyire se­gítik. támogatják egymást a csoportbeliek. Ott egyik se ide­gen a másikhoz. Olyanok, mintha egy családhoz tartoz­nának. Elgondolkoztatott már ez is. — Ez vezette a csoportba? — kíváncsiskodom tovább. — Ez is, meg más is — vá­laszol röviden. Hallgat egy kicsit, aztán folytatja. — Ember vagyok én is, azon iparkodok, hogy több legyen. Nem tartom magam az utolsó gazdának, dolgoztam is mindig, mégis megtörtént, hogy ven­nem kellett a kenyeret. A cso­portbelieknél ilyesmi sose volt. Mindegyikük szépen élt, gya­rapodtak is. Az egyikük házat építtetett, a másik pucoltatta a házat, a harmadik, a negye­dik is vett valamit, ruhát, vagy bútort, mi m<.g egyhelyben maradtunk. — Sokat gondolkoztam. Las­san aztán el kellett ismernem, hogy az a jövő útja, amelyet a csoportbeliek választottak. Amikor ennyire jutottam, már nem volt nehéz az elhatározás. Beszéltem az elnökkel, beje­lentettem, hogy be akarok lép­ni a csoportba, kértem a fel­vételemet. Május 20-tól vagyok tagja a csoportnak. — A földjével hogy áll? — Rendben van azon min­den. A cukorrépát, marharé­pát kiegyeltük, a vetésem jól telelt, nincs azzal semmi hiba — derűsen 1 folytatja: — Ne­kem mindegy, hogy milyen munkára kerülök. Nem idegen egyik se. De nemcsak magam megyek majd, hanem ha csak ideje engedi, jön a feleségem is. Van még itthon egy lányom, Erzsiké 18 éves, meg János. Ök is dolgoznak, A fiam a gépállomáson. Most már az életéről is be­szél. — Cseléd voltam a felsza­badulás előtt. Legutóbb Pusz­taszántón voltunk. Hét évig dolgoztam ott. Nem mindig egy uraságnál, mert az uraság ezalatt négyszer is változott. Kuporgatni nemigen tudtam ezalatt. Éltünk ... Ennyi volt csupán. — Mit vár a csoporttól, mi­lyennek látja most a jövőjét? — Nem képzelek én nagy dolgokat. A jövőmet biztosítva látom. Biztos vagyok benne, hogy kevesebb gondom, bajom lesz, mint eddig volt és jobban fogok élni. Látom, hogy ott aszerint becsülik, értékelik ai embert, hogy dolgozik. Meg lesznek velem elégedve! Komolyan, nyomatékosan mondja a szavakat, érezni raj­tuk, hogy sokat gondolkodott már a mondottak fölött. ígé­ret is van ezekben a szavak­ban, meg magabiztonság is: megmutatom én a csoportban is, hogy minden munkában számíthatnak rám. Nem hú­zom ki magam semmi alól és nem vallók szégyent semmi­ben. — Hogy fogadták a belépé­sét? — Attól függ, hogy kik? — A faluban. — A csoportbeliek szívesen fogadtak. Örülnek, hogy töb­ben vannak, mert több mun­káskezet jelent. Senkise gon­dolt arra. hogy ezzel neki ke­vesebb jut majd osztáskor. Több kéz többet végez, na­gyobb eredményt ér el, tehát az én munkámmal is több lesz a közös jövedelem. — Na és az egyénileg dolgo­zó parasztok? — Azok már nem. egyféle­képpen, Sokan vannak közöt­tük, akik éppen úgy tépelöd- nek, a belépés felöl gondol­kodnak, mint ahogy én vol­tam, Ezek megértik az elhatá­rozásomat és ha sokszor nem is mondják, helyeslik. De nem mindenki ilyen megértő. Kap­tam már gúnyos megjegyzést is. No, de sebaj — mondja mo­solyogva. — Számítottam én erre is. Nem mindenkinek tet­szik még a termelőszövetkezet. Egyikünknek előbb nyílik ki a szeme, másikunknak később — Hogy látja a jövőt, a cso­portot és az egyéni gazdákat? — A belépésem óta is sokat beszélgettem a gazdákkal Szükség non itt a jószándékú felvilágosításra. Egyikük már meg is ígérte, hogy ősszel, a termés betakarítása után belép a csoportba. Biztos vagyok benne, hogy nemcsak egyedül lesz, hanem többen is. Mert sokan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy belépnek a csoportba. Most csak az a fon­tos, hogy ne hagyjuk őket ma­gukra, hanem akiről tudjuk, hogy gondolkozik, tétovázik, magyarázzunk nekik, győzzük meg. Jó pár tagot tudunk így szerezni. Drajkó elvtárs tehát nem elégedett meg azzal, hogy ma­ga belépett a termelőszövetke­zetbe, mások útját is egyen­geti. Magáénak érzi a csopor­tot és kiáll mellette. A saját té- pelődéseiből tudja, hogy mit ér ilyenkor a jó szó, a szives fel­világosítás. Nem fukarkodik egyikkel se. Mert nem elég, hogy a cso­porttagok növekvő jólétéről beszélnek az újonnan épült, vagy épülő házak, a frissen vá­sárolt ruhák, bútorok. Türel­mes beszélgetésekre, alapos felvilágosító munkára van szükség. Mert Drajkó Gábor­nak több követője lesz Tolmá­cson és nem kis mértékben a. csoporttagokon, a vezetőségen múlik, hogy mennyien köve­tik őt, ahogyan tőle hallottam, a „jövő útján“ a termelőszö­vetkezetbe. MOLNÁR JENŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom