Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)

1955-06-01 / 42. szám

SZARAD AOGRAD 1955 június l. A mmm A Román Népköztársaság Munkás ifjú sági Szövetségének Ének- és Táncegyüttese 1947-ben alakult meg, s azóta az ed­digi világifjúsági találkozókon öt kitüntető címet nyert. Az énekkart a bukaresti és berlini világifjúsági találkozókon tüntették ki. A táncegyüttes és a zenekar a bukaresti Világ­ifjúsági Találkozón nyert első díjat. Az egész együttes nagy sikerrel szerepelt az 1949-ben megrendezett budapesti Világ- ifjúsági Találkozón, továbbá a Nemzetközi Diákszövetség 1950. évi prágai ülése alkalmából rendezett előadásokon. A Román Népköztársaság Munkásifjúsági Szövetségének Ének- és Táncegyüttese nagy lelkesedéssel, szép és gazdag művészi műsorral készül az ötödik Világifjúsági Találkozóra, amely Varsóban kerül megrendezésre. A BOLGÁR NÉPKÖZTARSA- SAG NEMZETGVfJLÉSE RA­TIFIKALTA A VARSÓI SZERZŐDÉST A Bolgár Népköztársaság a nemzetgyűlés május 28-i rend­kívüli ülésén tárgyalta meg a varsói szerződés ratifikálásá­nak kérdését. A varsói érte­kezletről Vlko Cservenkov, a bolgár minisztertanács elnöke mondott beszámolót. Hangsú­lyozta, hogy a szerződés teljes mértékben megfelel a bolgár nép érdekeinek és ugyanakkor biztos védelmét jelenti Bulgá­ria nemzeti függetlenségének és állami szuverénitásának. Szava Ganovszki akadé­mikus, nemzetgyűlési küldött ezután ismertette a nemzet- gyűlés külügyi bizottságának döntését. A külügyi bizottság javasolta a szerződés ratifiká­lását. Több küldött felszólalása után a nemzetgyűlés hatalmas lelkesedéssel egyöntetűen ra­tifikálta a varsói szerződést AZ ALBAN nemzetgyűlés RATIFIKÁLTA A VARSÓI SZERZŐDÉST Az Albán Népköztársaság a nemzetgyűlés május 28-i rend­kívüli ülésén foglalkozott a varsói szerződés ratifikálásá­nak kérdésével. A szerződés­ről Mehmet Shehu, a minisz­tertanács elnöke, a varsói ér­tekezleten részt vett albán kormányküldöttség vezetője mondott beszámolót. Kiemelte a szerződés óriási nemzetközi jelentőségét, majd a minisz­tertanács nevében javasolta ra­tifikálását. A ratifikációs vi­tában elhangzott felszólalások után a nemzetgyűlés egyönte­tűen ratfikálta a szerződést. Csehszlovák csillárok a legnagyobb moszkvai cscmegeiizlet részére Moszkvában a Felkelés téren a közeljövőben nyitják meg a főváros legnagyobb, legszebb csemegeüzletét. A gasztronóm részére szükséges csillárokat a csehországi kamenickei, senovei üveggyárban készítették. A pompás kivitelű csillárok súlya három és fél mázsa, magassága négy és fél méter. ★ (íjtípusé csehszlovák „villám-fényképezőgép“ A prágai mechanikai kis­ipari szövetkezet dolgozói a kö­zelmúltban készítették el a csehszlovák „villám-fényképe­zőgép“ prototípusát, és kipró­bálás után megkezdték a so­rozatgyártását is. Az újtípusú fényképezőgéppel még a leg­gyengébb fénynél is lehet fény­képezni. Az ilyen típusú fény­képezőgépeket Csehszlovákia ezideig külföldről importálta. A hazai gyártású fényképező­gépek teljesítménye sokkal jobb a külföldiekénél. •k Szlovákia legkorszerűbb téglagyára Modorban, a bratislavai vi­dék egyik városkájában építik Szlovákia legnagyobb és leg­korszerűbb helyiipari téglagyá­rát. Az új téglagyárnak 14 ke­mencéje, és ezen felül egy ha­talmas szárítórészlege is lesz. Kapacitása eléri az évi ötmillió téglát. Ezenkívül Pasioviceban és Jesen&kében építenek tégla­gyárat. Mindhárom gyár még ebben az évben megkezdi mű­ködését. TELEFONBESZÉLGETÉS BONNAL — Hallja öregem, most vonultunk be Párizsba... Nem, nem, még nem mint felszabadítók... A NATO-ba (Észak­atlanti Szövetség)... Nem érti, no majd betűzöm: N, mint náci, A, mint ami, T, mint tömi, O, mint orgyilkos. A munkás- és parasztszármazású tanulók tóvá bbtanulásáról Felszabadulásunk nemcsak gazdasági, hanem kulturális vonatkozásban is gyökeres változást hozott. Megszűnt a kiváltságos osztályok műve­lődési monopóliuma, megte­remtettük a VIII. osztályos általános iskolát, amely bizto­sítéka egész népünk alapmű­veltségének és lehetőséget atd mindenki számára az életben való helytállásra, vagy tanul­mányainak magasabb színvonalon való folyta­tására. Az elmúlt évek során nein oKozott különösebb problémát a továbbtanulás célkitűzései­nek végrehajtása, mert állam­apparátusunk területén új ká­derek beállítására volt szük­ségünk. Érettségizett fiatal- lainkat készen várták a hiva­talok. Véghetetlen mennyiség­ben azonban nem gyárthatunk a termelés szempontjából im­produktív munkásokat, hanem életszínvonalunk- folyamatos emelkedésének a termelés ál­landó fokozása az alapja. Amíg az adminisztratív téren dolgozók számában beállt a telítettség, addig a termelésben, mind az Iparban, mind a mező- gazdaságban bizonyos fo­kú emberhiánnyal küz­dünk. Szükséges tehát, hogy érettsé­gizett fiataljaink tekintélyes hányadát ezekre a helyekre irányítsuk. Már most egyes szülőkben felmerülhet a kérdés, hogy ezekhez a munkakörökhöz miért szükséges a középisko­lák elvégzése? Be kell látnunk, hogy a termelési eszközök .állandó tö­kéletesítése, fejlődő iparunk mellett mezőgazdaságunk egyre erőteljesebb gépesítése nap-nap után és egyre bonyo­lultabb gépek konstruálását és gyártását teszi szük­ségessé és ezen gépeknek a kezelése megkívánja a kezelőszemélyzet magasabb fokú szellemi kíművelödé- sét. A síocializniusban éppen a gépek sokirányú beállítása előbb-utóbb le fogja dönteni a szellemi és fizikai munka kö­ze, a múlt rendszer által épí­tett és bizonyos vonatkozások­ban még ma is meglévő vá­laszfalat. Helytelen tehát az a nézet, hogy szellemi munka- vállalóknak csak azokat te­kintsük, akik az íróasztalok mellett töltik be hivatásukat. Ki merné állítani például a togorvosrol azt, hogy nem ér­telmiségi ember, annak elle­ne, hogy foghúzáskor, tömés­kor, fúráskor stb. lényegében fizikai munkát végez. A szellemileg kiművelt, kulturált ember a terme­lés sokrétűségében, bo­nyolultságában hamar tá­jékozódik és ésszerű mun­kája nyomán több és ol­csóbb lesz a termelés. Mindinkább bebizonyosodik a közmondás igazsága: „Többet ésszel, mint erővel!“ Nagy baráti nemzetünknél, a Szpvjetunióban gyakran ta­lálkozhatunk ekszkavátorokat, kombájnokat és egyéb bonyo­lult gépeket kezelő gépész- mérnökökkel. És ezek az elvtórsak beosztásukat nem tekintik kevésbé fontosnak, mint a gyárak, üzemek veze­tését. Anyagilag és erkölcsi­leg is megbecsültek, boldogok és megelégedettek. Ezeknek az embereknek jó szakmai fel- készültsége és lelkes tevé­kenysége biztosítja a gépek zavartalan működését és azok életkorának meghosszabbodá­sát. A kolhozok és a szovho- zok fiataljai rendre elvégzik a mi középiskoláinknak meg­felelő 10 osztályos iskolát és az abban tanultakat nem az irodában, hanem a gyakorlati munkában hasznosítják.­Sok-sok millió ilyen em­ber munkaszeretetének és eredményes tevékenységé­nek köszönhető az a több­szöri árleszállítás, amellyel a Szovjetunió a há­ború befejezése óta megör­vendeztette dolgozóit. Fia valaki ilyen szemszög­ből nézi fejlődésünk távlatait, az minden bizonnyal meghoz­na a szükséges áldozatokat gyermeke iskoláztatása érde­kében, függetlenül attól, hogy a termelés mely területe tár­ja ki kapuit számára. Az értelmiségi és egyéb foglalkozású szülők látják, hogy a középiskolákból kike­rülve gyermekeiknek az ipar és mezőgazdaság területén kell elhelyezkedniük és éppen ezért tartják fontosnak gyer­mekeik továbbtanulását. A munkás- és dolgozó paraszt szülőktől is azt várjuk, hogy hasonló formában. tájékoztas­sák gyermekeiket. Nem szabad arra töreked­niük, hogy ideig-óráig tar­tó anyagi előnyökért el­zárják gyermekeiket a kultúra áldásától, a to­vábbtanulástól ! Most felvetődhet a kérdés, hogy a munkás és paraszt szülők nem látják helyesen a továbbtanulás kérdését? 1— De igen! Szerencsére egyre több lesz azoknak a száma, akik helyesen mérlegelik a helyzetet és látják, hogy a kiművelt fők sokasága nem­zeti kultúránk emelkedését is jelenti. Az egyik bocsárlap- újtői munkásasszony gyerme­ke általános gimnáziumba való jelentkezésekor a követ­kezőket mondotta: „Én nem bánom, hogy érett­ségi után tovább tanul-e gyer­mekem, vagy sem, de úgy. ér­zem, hogy a középiskola adta műveltségre mindenkinek szüksége van!“ Ennek az asszonynak igaza van. „A tudás hatalom!“ Vadkerty Lóránt megyei tanulmányi felügyelő Két tanulság az úttörők hangversenyén A városi DISZ-bizottság ren­dezésében hangversenyt tartott szombaton, május 28-án a sal­gótarjáni úttörőház ének- és zenekarai Annál? előrebocsátásával, hogy ez a hangverseny Salgó­tarjánban a másnapi gyermek­nap legszebb, legnagyszerűbb előzménye volt, röviden csak két nagy tanulsággal szeret­nénk foglalkozni. Az egyik, az a tény, hogy 8—16 éves pajtások Beethoven, Brahms, Csajkovszkij, Bartók, Kodály, Schubert, Mozart, Rimszkii-Korzakov, Saint- Saens, Weiner Leó és még sok más híres zeneszerző műveiből adtak elő — mégpedig olyan fokon, olyan színvonalon, hogy méltán érdemlik meg mind­nyájunk általános elismerését — beszédes figyelmeztetőül szolgálhat a többi kultúrcso- portnak, hogyan kell a témát megválasztani. A hangverseny másik tanul­sága az volt, hogy az előadást az alapos propagálás, az olcsó helyárak ellenére is csak keve­sen, alig félház hallgatta meg. Ez a tanulság Salgótarján dol­gozóinak szól, Kevésszer lehet ilyen szép és jól szórakoztató előadás meghallgatására a tar- jániaknak alkalmuk. Mi eredményezhette a gyér­számú közönséget? Vajon nem tudnak a város dolgozói arról a szorgalmas, lelkes munkától, amely nap mint nap az úttörő­házban folyik, azokról a szép eredményekről, amelyeket már eddig elértek. Vagy .tudjál?, csak éppen megbecsülni nem tudják, annak ellenére sem, hogy éppen ezek a kis úttörők azok, akik ezt a megbecsülést leginkább megérdemlik. Vagy talán nem értik, nem szeretik a komoly muzsikát, amelyet a plakát, a műsorprogramban megjelölt. Bár ezek a szá­mok — minden komolyságuk mellett — még a laikusok szá­mára is érthetők és élvezhetők voltak. Érzésünk szerint úgy látszik a kis úttörők művészi igényesség tekintetében már túlszárnyalták a felnőtteket. Nem ártana, ha az illetékes szervek figyelembe vennék eze­ket a tanulságokat és ehhez is szabnák munkájukat a dol­gozók ízlésének, helyes művé­szi igényességének kialakításá- ban. Szorgalmasan építik új lakóházaikat a feísőpetényi családok Községünkben mindössze két új ház épült a felszabadulástól a múlt év végéig eltelt időben. Mostanában azonban nagy vál­tozást tapasztalunk: napról napra jönnek a dolgozók hoz­zánk a tanácsra építési engedé­lyért. Az utóbbi időben 18 la­kóház építésére adtunk ki en­gedélyt. A házak egy-két szo­básak lesznek, legtöbbjüket már javában építik. A családi- ház-építől? többsége a múltban cseléd, vagy törpebirtokos volt és a felszabaduláskor kapott • Viznélkiili fiirlészoba „A tisztaság fél egészség” — tartja a régi, bölcs közmondás. Igen ám, de hogyan lehet biz­tosítani a tisztaságot ott. ahol nincs hideg víz, mint például a Megyei Kórház II. számú bel­gyógyászati osztályán? Ha erre az osztályra új bete­get hoznak és az előírásoknak megfelelően le akarják fürdet­ni, akkor az összes szolgálat­ban levő nővér kannát, vedret fog és elmegy másfelé hideg vízért, mivel az osztályon a hi­degvíz-bevezető csap elkövese- dett, bedugult és így csak forró víz áll rendelkezésre. A régeb­ben ott fekvő betegek is sze­relnék időnként fürdés által felfrissíteni a sok fekvéstől, iz­zadtságtól elgémberedett testü­ket. De erre nincs lehetősé­gük, hiszen nem kívánhatják a nővérektől, hogy azok minden munkát félre téve, vízért men­jenek. Használhatatlanul áíi­Bonyodahnak ej Apró, de kellemetlen eset történt velem a napokban: el­törött a töltőtollam hegye. Azonnal rossz sejtelmeim tá­madtak, mivel él még bennem a legutóbbi tolitörés emléke. Ez decemberben volt..; 24 forintot fizettem akkor a toli- cseréért a Finommechaniká­ban. (Ügy látszik nem túlsá-r gosan tartós tollat adtak, hi­szen mindössze fél évet élt szegény). Az igazi kellemet­lenség azonban az volt, hogy teljes egy hétig kellett várnom a tollcserére, pedig nekem naponta használnom kell a tollat. Okulva a korábbi tapaszta­laton, most az írószerbolíba mentem, hogy az előzőnél ren­desebb, életképesebb toll­hegyet vegyek. Sajnos, tudo­másul kellett vennem, hogy ott csak 1.30 forintos tollhegy kapható. Felhívták ellenben a figyelmemet arra, hogy a Finommechanikában nagy vá­laszték áll rendelkezésemre. Szorongva mentem hát a Finommechanikába, ahol be­igazolódtak balsejtelmeim; kö­zölték velem, hogy hagyjam náluk a toliam „majd holnap­ra megcsinálják”. Iparkodtam meggyőzni az ott dolgozó kar­társnőket arról, hogy egyszerű tollcseréről, néhány perces munkáról van szó, ezt el le­hetne végezni rögtön és akkor még ma használhatnám a tollat. Érveltem, kértem, ma- gyarázgattam, de hiába. — Nem lehet! — hangzott a földet. Ma már olyan jó körül­mények között élnek, hogy űj házra is telik nekik. Babicska János termelőszövetkezeti tag például kétszobás házat épít, de szorgalmasan emelik a fa­lakat Pauló János és Kapecz István egyénileg gazdálkodók is. Tóth Pál MÁVAUT . gépko­csivezető 40 000 forintos állam­kölcsön igénybevételével kezd­hetett hozzá új lakóházának alapozásához Vidovszky András felsőpetényi VB-elnök a megyei kérháibi nak hát a kádak a fürdőszo­bában. Jogosan zúgolódnak emiatt a betegek! Sok Ígéretet hallottak már a fürdő rendbehozására vonatkozóan, de az idő csak telik, múlik, fürödni pedig még mindig nem lehet. Nem■ tud­juk, kit terhel a felelősség a késedelmeskedésért, de úgy gondoljuk, hogy a kórház gaz­dasági irodájának kellene rendbehozatnia az eldugult vízvezetéket. Intézkedjenek hát végre az illetékesek, hogy mielőbb meginduljon a hideg­víz-szolgáltatás a H-es számú belgyógyászaton! Ha rendesen lehetne fürödni, nyugodtabbak lennének, könnyebben gyó­gyulhatnának a betegek, a nő­vérek pedig mentesülnének a vizhordástól. A Il-es számú belgyógyá­szat betegei nevében: Krátki János :y tollhegy körül zord válasz. Vitatkozás köz­ben az egyik elvtársnő — Edit-nek szólították a többiek — kijelentette, hogy nem tar­tana ugyan sokáig a munka, de most nem fogjak a kezüket összetintázni..; Erre a kijelentésre nem te­hettem mást, mint hogy a pa­naszkönyvét kértem. Sajnos, észrevételemet nem írhattam bele, mivel toliam rossz volt, más íróeszközzel pedig nem rendelkeztem. Ezért a panasz­könyv helyett a Szabad Nóg- rád útján üzenem a Finom- mechanika dolgozóinak, külö­nösen Edit kartársnőnek a következőt: Véleményem szerint a Fi­nommechanikának az a fel­adata, hogy minél gyorsabban és tökéletesebben eleget te­gyen a dolgozók megrendelé­seinek. Ha nem ezt teszi, ak­kor rosszul dolgozik! Mellé­kesen pedig nem ártana el- gondolkozniok az üzlet dolgo­zóinak, hogy azok is össze- piszkolják ám a kezüket, akik szenet fejtenek, házat építe­nek, vasat esztergályoznak, vagy a mezőkön a gyomot irtják. Ráadásul a tintafoltot könnyebb lemosni, mint a szénport, vagy az olajat. Dehát persze, akiben nincs egy kis áldozatkészség, aki nem tekin­ti szívügyének a munkát, amit végez, az inkább nem tintázza be a kezét..; FAZEKAS SÁNDOR Salgótarján 76-os bérház Több segítséget érdemel a rímód népi együttes A nemrégiben alakult ri- móci kultúrcsoport és máris nagy népszerűségnek örvend megyeszerte. Sikereit elsősor­ban annak köszönheti, hogy szép népi hagyományokat ele­venít fel és széles körben ter­jeszti azokat. Az eredményes szereplések ellenére azt tapasztaljuk, hogy a kultúrcsoport nem kap elég segítséget. A csoport vezetője az elmúlt hetekben felkeres­te Salgótarjánban a Megyei Tanács népművelési osztályát abból a célból, hogy megbe­szélje a rimád népi együttes salgótarjáni fellépését. A nép­művelési osztályon azt vála­szolták, hogy „kár lenne a kultúrcsoportnak Salgótarján­ba fáradnimert úgy sem tudnak nekik közönséget biz­tosítani ... Hasonlóképpen járt a cso­port a Salgótarjáni MÁVAUT- tal is. Amikor Ludányhalászi- ba készült az együttes ven­dégszereplésre, a MAVAUT forgalmi osztályának vezetője megígérte, hogy a törvénye­sen előírt pénzösszeg ellené­ben a kért időpontban auióy buszt bocsát a csoport rendel­kezésére. Végül azonban az történt, hogy az autóbusz nem érkezett meg az előzőleg meg­beszélt időpontban a kijelölt helyre, emiatt a csoport jóval később érkezett Ludányhalá- sziba, mint amikorra az elő­adás idejét kitűzték. Érthető, hogy a közönség nagyobbik része megunta a hosszú vára­kozást és így csak kevesen nézték meg a rimóciak ven­dégszereplését, amely egyéb­ként a nézők véleménye sze­rint igen jól sikerült Fiatal, lelkes népi együtte­sünk szeretne a legjobbak kö­zé kerülni, de ehhez az illeté­kes szervek több megértése lenne szükségesI Kiss Béla Rimóc

Next

/
Oldalképek
Tartalom