Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)

1955-06-15 / 46. szám

4 SZABAD A'OGRAD 1955 június 15. A varsói YIT előkészületeiről Július 31-től augusztus 14-ig tartják meg Varsóban az V. Világifjúsági Találkozót. A VIT előkészületei egyre széle­sednek. A Nemzetközi Előké­szítő Bizottság 102 országgal tart fenn kapcsolatokat. Több mint ötven államban országos előkészítő bizottságok alakul­tak. Tervszerűen halad a hetven­ezer személyes varsói VIT-sta- dion építése. Befejezéshez kö­zeledik a tribünök építése. Sokezer fiatal teljesít önkéntes munkaórákat, szorgalmasan parkosítják a stadion környé­két, A VIT előkészületeiről szól­va, meg kell emlékezni a var­sói kultúrpalotáról is, amelyet július 22-én, Lengyelország fel- szabadulásának ünnepén ad­nak át rendeltetésének. A sta­dionban és a kultúrpalotában számos ifjúsági rendezvényre kerül sor. Nagyszabású munkák foly­nak a Visztula menti kultúr- parkban is. Egyik érdekessége az új, nagy szökőkút lesz. A víz tíz méter magasságig szök­ken fel, 32 különböző színű reflektor világítja meg. Közelé­ben még négy kisebb szökő- kutat állítanak fel. A VIT-tel kapcsolatos len­gyelországi irodalmi pályázat­ra 112 fiatal szerzőtől érkeztek pályaművek. A bíráló bizott­ságnak komoly gondot okoz, hogy a sok értékes pályamű közül kiválassza a legjobbakat. A nagy nemzetközi eseményt szovjet és lengyel filmesek örö­kítik meg. A filmek tervezett címei: „Ök hozzák a tavaszt“, és „A föld dalai”. Az első film a varsói VIT eseményeit szem­lélteti. Célja, kifejezésre jut­tatni azt a barátságot, amely egymáshoz fűzi a világ fiatal­jait. A második film a külön­böző országok fiatal művészi tehetségeinek seregszemléje lesz. Bemutatja a különböző VIT-pályázatok győzteseit is. A filmesek munkája lényegé­ben már meg is kezdődött. Több jelenetben megörökítik, hogyan készül világszerte az ifjúság az ötödik VIT-re. BÉKEHIRADO Nem múlik el olyan nap Nyugat-Németországban, hogy ne szaporodna az amerikai ka­tonai megszállás bűnlajstroma. A Nürnberg mellett megtar­tott katonai gyakorlat alkal­mából egy amerikai katona s,tréfából" fegyvert fogott a 8 éves Kari Müilerre. A fegyver elsült és oly súlyosan megse­besítette az iskolásfiút, hogy kórházba kellett szállítani. Lechtingenben egy amerikai páncélos halálra gázolt egy öreg nyugdíjast, aki kerékpár­ján szabályszerűen haladt az országúton^ •k Galland volt náci tábornok. Gering légifelügyelője, ismét „hivatalba“ lépett. Nemrégi­ben a düsseldorfi repülőtéren kipróbálta a felállítandó nyu­gatnémet hadsereg részére ké­szülő harci gyakorlógépet. Gallandot a katonai ügyökkel foglalkozó Blank-hivatal hívta vissza ez év elején Argentiná- fcól, hogy rábízza az új, nyugat­német hadsereghez tartozó légiflotta parancsnokságát; ★ Japánban már folynak az előkészületek az atom- és hid­rogénbomba használata ellen tiltakozó világtalálkozó meg­rendezésére, amelyet Hirosi­mában tartanak meg ez év augusztusában, a város alom­bombázásának 10. évforduló- ián. A japán békeharcosok le­velezőlapokat és jelvényeket küldenek a világ minden orszá. gába barátaiknak. A jelvénye­ken a következő felárat olvas­ható: „A vüágbéke nevében — agy japán baráttól". A lapo­kon a japán békeharcosok fel­kérnek minden becsületes em­bert, hogy támogassa a Béke­világtanácsnak az atom- és hidrogénbomba betiltását kö­vetelő felhívását. Számos dél-amerikai szemé­lyiség 5—8000 kilométert uta­zik. hogy eljusson Helsinkibe, a béke-világtalálkozóra. Dél- Amerikából 100—130 képviselő, politikai pártok vezetői, világ­hírű írók, iparosok, munkós- és parasztszervezeti vezetők, népi szervezetek képviselői utaznak a helsinki béke-világ­találkozóra. Sokan közülük a helsinki béke-világtalálkozón fognak először érintkezésbe ke­rülni a nemzetközi békemozga­lommal. f •'va C A hűség próbája A hűség próbája című szovjet filmet a salgótarjáni Novem­ber 7. Filmszínház június 16-tól 18-ig játssza. A filmet bemu­tatják még június 18-tól 20-ig a zagyvapálfalvi Kultúr moziban, június 24-től 26-ig Sóshartyánban és július 2-től 4-ig Pásztón. Szikra-kiadványok az újjáélesztett német miíiíarizmusról A potsdami egyezmény előírta a német militarizmus és a ná­cizmus gyökeres kiirtását. De a nyugati hatalmak által végre­hajtott „nácítlanításra” jellemző, hoay például Münchenben ilyen szövegű hirdetés jelent meg: „Nácitianítani akarja magát? Forduljon hozzám bizalommal. Biztos siker! ügyfeleim már sok-sok hálálkodó levéllel árasz­tottak el. Kapcsolataim elsőren- dűek. Csak a következő kérdé­sekre kell röviden felelnie: 1. Nevezzen meg legalább két sze­mélyt aki 1933 — 1945 között templomban látta önt. 2. írja le röviden, milyen lelki konfliktusa volt, mikor belépett a pártba. 3. Nevezzen meg leqalább két fül- tanut, akik előtt kiielentette. hogy a németek elvesztik a há- ború*-.” (Korolkov* háború utá- n; Németországban). Olyan háborús bűnösnek, mint Ramcke. aki francia városok egész negyedét égette fel és szá­mos francia hazafit gyilkoItatott le, a francia igazságszolgáltatás eredeti büntetését (5 évi kény­••••••••••••••••••4«•••••••••••••••#••••••«••••••••••••••►«••••••••••« A lidicei rózsakert 1942-ben történt, június 9-én, éjfélkor. A kis csehszlovák falu, Lidice nyugodtan aludta álmát. Hirtelen német csapa­tok kerítették be a falut, föl­riasztották a lidiceieket — és ezen az éjszakán a náci kato­nák a második világháború egyik legembertelenebb bűn­tettét hajtották végre. A falu valamennyi lakóját összeterel­ték, több mint ötszáz embert ott a helyszínen kivégeztek. A nőket és gyermekéket német koncentrációs táborokba hur­colták. A táborokban is több mint háromszáz lidicei pusz­tult el, a falu pedig, amint azt a náci hatóságok büszkén je­lentették, „a föld színével vált egyenlővé". A lidicei tömeggyilkosságra Heydrich SS-Obergruppen- führer megölése szolgáltatta az ürügyet. Heydrichet aklcor az­zal a feladattal nevezték ki birodalmi protektorrá, hogy el­nyomja a csehszlovák ellenál­lást. A nádk azt állították, hogy a lidiceiek rejtegetik Heydrich merénylőjét és a jú­nius 10-re virradó éjszakán, bosszúból ezért hajtották végre szörnyű gaztettüket. Azóta tizenhárom esztendő telt el. A csehszlovák nép a szabadság éveiben helyreállí­totta a háború okozta romokat — újra felépítette Lidicét is. De a falu romjait meghagyták örök emlékeztetőül. A romok tövében épült fel az új Lidice. Itt élnek virágoskert övezte házaikban azok, akik megme­nekültek a koncentrációs tábo­rokból. Lidice a pusztulást le­győző új élet jelképe lett az egész világon. A világ minden tájáról százak és százak láto­gatnak el a kis csehszlovák fa­luba, hogy leróják kegyeletü­ket az ártatlanul meggyilkolt mártírok emlékének. Angliában dr. Barnett Stross munkáspárti képviselő kezde­ményezésére bizottság alakult és elhatározta, hogy tíz évvel a második világháború befejezé­se után elültetik Lidicében a béke és barátság rózsakertjét. A szép kezdeményezés világ­szerte lelkes fogadtatásra ta­lált. Csehszlovákiában már a A béke és barátság rózsa­kertjét ez év júniusában avat­ják fel. A kertbe a világ min­den tájáról küldenek rózsákat. A virágágyak Oradour, Co­ventry, Hirosima, Varsó és a második világháború legtöbb pusztítást szenvedett városai­nak és falvainak címereit áb­rázolják. A kert három hektár­nyi területen fékszik, a lerom­bolt falu határától a dombra Lidice a fasiszta tömegmészárlás után. múlt esztendőben hozzáfogtak a javaslat valóra váltásához. Hromadka, a prágai reformá­tus teológia dékánja elnökleté­vel bizottságot alakítottak. A bizottság munkájában Leflero- va asszony is részt vesz, akinek férjét és gyermekeit meggyil­kolták, Lidicében, de neki si­került megmenekülnie. A bi­zottság felhívást intézett a vi­lág valamennyi jó akaratú em­berélet „Azt kívánjuk, hogy a béke­szerető népek Lidicében ülte­tett rózsafái újabb százezreket sorakoztassanak fel a bőke megerősítése, az új háború el­hárítása érdekében. Ragyogva nyíljanak ki Lidice rózsái, mint a népek közötti szilárd barátság jelképei, minden nemzet biztonsága és szabad­sága zálogain* épített új falu bejáratáig hú­zódik. Tizenhétezer rózsatövet ültetnek el benne. Az ültetéshez már hozzáfog­tak — Kínából már megérke­zett az első küldemény: Peking környéki sárgarózsák. A Német Demokratikus Köztársaság ezer tövet küld. Franciaország­ból, Japánból, az Amerikai Egyesült Államokból, Auszt­riából, Cubából, Uruguayból — a világ minden országából küldenek rózsákat. A magyar békebizottságok a sajtóból és rádióból már érte­sültek a lidicei rózsakert léte­sítéséről. Nagyon sok helyen öntevékenyen máris elhatároz, ták, hogy együttérzésük, barát_ ságuk jelképeként rózsákat juttatnak, el Lidicébe. Veres Éva szermunka) 5 évi börtönbünte­tésre változtatta. Méq eqy kis idő telt el. és Ramcket az Egye­sült Államokba hívták. Miután ott megfelelő utasításokat kapott, a hitlerista hóhér Nyuqat-Német- orszáqba utazott „szabadságra”. Ramcke „szabadsága” alatt siet­ve megszervezte az új nyugat­német Wehrmacht számára a hit­lerista ejtőernyős alakulatokat. (Melnyikov —Csernaja; A horog- kereszt jegyében, a dollár ár­nyékában.) Az újrafelfegyverzés hivatalos megkezdése előtt különféle „rendőrségi" alakulatokat hoz­tak létre, amelyeket a tervbe­vett tömeghadsereg keretszerve­zetének szántak, s amelyek va­lóságos védett területet jelentet­tek a volt SS vezetők számára. A hannoverach —mindeni rendőr­iskola tisztké-pző tanfolyamának 52 részvevője közül például 52- nep volt súlyos bűnökkel terhelt politikai múltja. (Fehér könyv az amarikai-angol intervenciós po­litikáról és a német imperializ­mus újjáélesztéséről Nyugat-Ne- metországban.) Hitler idejében a náci propa­ganda azt hirdette, hogy „a né­met katona lába nyomában ott iár a szocializmus”: de igazá­ban a Manneamann-konszern és a 10 Farben-konszern, Krupp, a Deutsche Bank és a Göring-mű- vek jártak a „német katona lába nyomában”, ők tették rá kezüket megszállt országok nyers­anyagforrásaira és ipar-vállala­taira. (Walter Ulbricht: A fasisz­ta német imperializmus. 1933 — 1945.) Ma egyes fecsegő amerikai politikusok nyíltan vallják, hogy ,a leszámolásnak mec* keil tör­ténnie. Már pedig jobb, ha ez akkor történik, amikor mi akar­juk, de nem amikor az oroszok”: s már arról beszélnek, hoqy mit fognak csinálni a kollektív gazdaságokkal és az ipari kom­binátokkal. A gazdaságok úgy gondolják, eqész jól megmarad­hatnak. Végül is ez a mezőgaz­dasági termelés legqazdaságo- sabb formája csak az kell, hogy az amerikai tőke vegye a kezébe, Az ipart pedig „dekartelizálni" kell. Azt remélik, az új náci had­sereg nyomában a Standard Oil, a Generál Motors, és a Betlehem Steel fog járni. (W. G. Burchett: Háborús előkészületek Nyugat- Németországban.) Nem lephet meg tehát bennün­ket Oltó Skorzenyinek, a hírhedt náci háborús bűnösnek kifaka- dása: „Ha csak egyetlen SS-beli barátomat is kivégzik, egyetlen német tiszt sem foqja megmoz­dítani ujját a Nyugatért, ame­lyért most dolgozik”. (L. Taran- tová —A. Trucková: A Krupp- haláldinasztia.) Ilyen azoknak a fasisztáknak, a militarizmus megszállottjainak igazi arca. akiknek felfegyverzé­se ellen a béketábor népein kí­vül ma már nyugati országok népei is egyre határozottabban állást foglalnak. A kotyházai bányászok a kultúráért Kotyháza, a Zagyvapálfalva melletti bányatelep, nemcsak kies, szép fekvéséről nevezetes, hanem arról is, hogy igen lel­kes kultúrcsoportja van. A cso­port tagjai társadalmi munká­ban napról napra szebbé teszik kultúrotthónukat. Bevonják a munkába családtagjaikat, hoz­zátartozóikat is. Ha rendeznék valamit, megmozdul a telep apraja, nagyja. Mindenkinek van valami beosztása, jut ten­nivaló bőven a feleségeknek, gyermekeknek egyaránt. Most legutóbb június 5-én rendezett műsoros estet a kúl- túrcsoport. A szépen feldíszí­tett szabadtéri színpadon ifj. Berta Lajos „Embervadászat“ című szatíráját mutatták be a színjátszók, nagy sikerrel. A darab gyilkos gúnnyal leplezi le az Egyesült Államok déli vidékein tapasztalható néger­ellenes hajszát. Bemutatja a szatíra azt is, hogyan törnék meg a reaikció sötét mesterke­dései a haladás híveinek bátor, harcos ellenállásán, A fiatal színészek nagy átérzéssel, meggyőzően tolmácsolták a da. rab mondanivalóját. Ezután a 80 éves Földi La­josáé régi magyar nótákat és bányászdalökat énekelt. —: Elég vót-e má? — szólt le egy-* szeresük a színpadról. — Nem, még egyet kérünk! — hangzott kórusban a válasz. Az egyik rendező odajött mellém és fülembe súgta: —• Nem bírunk a Földi nénivel. Mindig azt hajtogatja, hogy a múltban annyiszor akart sze­repelni, de sohasem engedték. Hát mi szívesen engedjük... Földi néni után a fiatalok friss, lendületes népi tánca következett, aztán Krátki Ist­ván énékelt igen szépen. Amíg az élvezetes, színvonalas mű­sort néztem és hallgattam, többször is eszembe jutott, hogy ez az egész est kitűnő bizonyí­téka annak, milyen hatalmas eredményéket értünk el pár­tunk vezetésével kulturális té­ren is. Remélem, hogy a koty­házai bányászok továbbra is ilyen eredményesen, lelkesen vesznek részt a kultúrforrada- lom diadalmas megvívásában. Keményvári István, megyei színjátszó szakreferens. Tegyük Tisztábbá, virágosabbá városunkat! Falragaszokon, mozihirdeté- seken, hangosihíradó útján hív. ta fel az idén a városi tanács a lakosság figyelmét a tiszta­sági mozgalom fontosságára. A felhívás eredményeként meg is kezdődött Salgótarjánban a tisztasági verseny az üzemek­ben, vállalatoknál és a lakó­házakban, Eddig az Acéláru­gyár érte el a legjobb ered­ményt. A gyár vezetősége arra törekszik, hogy egyre szebbé és tisztábbá változtassa dolgo­zói környezetét. ízlésesen át­festették a Sztahanov úti lakó­házak kerítéseit, virágtartóit, hulladékkosarait. Az új házak­ban rendezték és virágosítot- ták az udvarokat, de refidbe- hozták és kisalakozták a gyár­udvart is. Az ilyen jó példa azonban egyelőre még kevés. Sajnos, sokan még mindig nem értik meg, hogy a tisztasági mozga­lom fejlesztésével önmaguk érdekeit szolgálják, hiszen sen­kinek sem közömbös az, hogy családja milyen környezetben tölti el szabadidejét. A barát­ságos, tiszta házak és udvarok óvják az egészséget, kelleme­sebbé teszik a pihenést. Mi azt szeretnénk, hogy minden sal­gótarjáni lakos jól érezze ma­gát munkahelyén is. otthon is, és az egész városban virágok illatozzanak az udvarokon. Eh­hez azonban az eddiginél sok­kal komolyabb erőfeszítések szükségesek a lakosság köré­ben is! Jászberényi István Utóhang a könyvek ünnepéhez Amikor az idei könyvhéten először pillantottam meg a balassagyarmati könyvesbolt kirakatának dús, ünnepi vá­lasztékát, rögtön arra gondol­tam, hogy lám, a kiadók telje­sítették a közönség óhaját! Számos olyan mű jelent meg ez alkalommal, amely a dol­gozók régi kívánságát elégíti ki. Jóleső érzéssel láttam, hogy a figyelmes kiadók most már ügyelnek a kötetek külső for­májára is, ennek eredménye­ként mind szebb, ízlésesebb kötésű könyvek kerülnek a családi könyvespolcokra. Benn a könyvesboltban már az első pillanattól kezdve nagy forgalom volt. Még alig kez­dődött meg a könyvhét, s az elárusítók máris arról beszél­tek, hogy Móricz „Kerek Fer- kó“-ja és a Jőkai-regények mind elfogytak. Igen sok köny­vet vásárolt az ifjúság, külö­nösen Verne-regényeket, de Kolözsvári-G randpierre Emil meséiből is alig maradt né­hány példány. Fogytán van Thomas Mann, Móra Ferenc és a fiatal költő, Csoóri Sán­dor műve is. Mikszáth kisre­gényeiből egyetlen darab van már mindössze ... Ahogyan ezt meghallottam, nem érdeklődtem tovább a for­galom felől. Sietve megvásá­roltam Mikszáth kisregényeii nők utolsó példányát, s leg­kedvesebb íróm könyvével a kezemben, elégedetten távoz­tam. Örültem a jólsikerült könyvvásárlásnak, de mégin- kább örültem annak, hogy — amint erről benn az üzletben meggyőződtem — Balassa­gyarmaton is egyre többen szeretik meg a tudás forrását* a könyvet! Nagy Zoltán Balassagyarmat Milyen termés várható Kisbárkúnyban ? Örömmel írhatom meg a Szabad Nógrádnak. hogy a kisbárkányi dolgozó parasz­tok befejezték az őszi és ta­vaszi kalászosok gyomtalaní­tását. Azok, akik még az őszi szántásba, korán elvetették a mákot és a cukorrépát, most mér a második egveléssse!, ka­pálással is végeztek. Kerek Mihálynak, Nagy Istvánnak, Kovács Imrének és Skrabák Józsefnek, olyan jól feilet" mák- és cukorrépa termésük van hogy eltakarja a földet. Nem is csodálkozhatunk ezen a jó eredményen, hiszen ők igen szorgalmasan dolgoztak Vannak azonban olyan gazdák Selyemmuradék vásár KI SKERESKEDELMI VÁLLALAT 68. SZ. MARADÉK BOLTJÁBAN jánius 20-ig Most válassza ki nyári ruha anyagait, mert 10—40 n/o -kai olcsóbban vásárolhat. is. akik nem vetettek idejé­ben, azzal a megokolással, hogy ráérünk még arra, minek tegyük a földbe, úgyis meg­fagy”. Bizony, akik csak a ta­vaszi szántásba, későn vetet­ték a mákot meg a cukorré­pát most szomorúan láthatják, hogy nem keltek ki a növé­nyek, vagy csak igen-igen ritkásan bújtak elő. A késedel- meskedő gazdálkodók a saját kárukon tanulhatták meg. hogy a vetést idejében el kell végezni! őszi búza vetésünk jól, a rozs közepesen fejlődik. Nem ígér­kezik rossznak a burgonya sem. már javában folyik az első kapálása. Szorgalmasan kapáljuk a kukoricát is. Réti szénánk elég bőségesen lesz, más takarmánynövényekből azonban gyengébbnek ígérke­zik az első termés, pedig az állatállomány nagyon felsza­porodott tavaly óta. Minden erőnkkel azon kell tehát len­nünk, hogy minél jobban fel­használjuk azoKat a lehetősé­geket. amelyeket a tudomány biztosít számunkra a termés­hozam növelése érdekében. Magulya István Kisbárkámy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom