Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)

1955-06-08 / 44. szám

SZABAD XOCRAD 1955 JÚNIUS 8. h Román Népköztársaság bányaipari berendezéseinek 90 százaléka hazai Míg 1953-ban a romániai bá­nyaipari berendezéseknek csak 79,2 százalékát állították elő a hazai gyárak, addig 1954-ben a hazai ipar az igénybevett bányaberendezéseknek 90,8 szá­zalékát gyártotta. Ilymódon a román szénbányászat állandó­an növekvő technikai bázisra támaszkodhatik. Az elmúlt év­ben a Román Népköztársaság kohó- és gépipari, valamint elektrotechnikai üzemei külön­féle bányaberendezéseket és felszereléseket gyártottak. gyárakban készült A szénbányászati vállalatok gépeinek és berendezéseines mennyisége ma már kétszer nagyobb, mint 1952-ben volt. A különféle legfontosabb mun­kafolyamat gépesítés 1954-ben magas fokot ért el. így például 1953-hoz viszonyítva a föld­alatti szállítás gépesítése az akkori 79,1 százalékról 1954- ben 88,1 százalékra emelke­dett, a vájármunka gépesítése pedig 77,2 százalékról 83,2 szá­zalékra növekedett. A szénter­melés 1954-ben kétszer olyan nagy volt, mint 1938-ban. JUGOSZLÁVIÁBAN J. Zsukov és V. Majesszkij riportjából Á Belgrádot Pólával össze­kötő kitűnő új műút kezdetben egyre magasabbra kígyózik a hegyek között, majd eresz­kedni kezd az Adriai-tenger felé. Köddel fátyolozott szikla­bércek, tölgyesek, fenyvesek, bükkösök, a festői hegyoldala­kon piros cseréptetős házak. Ez a látkép tárul elénk Horvát­ország vidékén. Munkaszerető parasztok élnek itt. akik a kö­ves föld minden rögét a szó szoros értelmében úgy hódítot­ták el a természettől. A táj imitt-amott iparvidék jellegét ölti. Magasfeszültségű áramvezeték húzódik a hegye­ken át. gyárak, bányák felé. Ezek állami, össznépi tulajdon­ban vannak. Gépkocsijaink magasan a hegyek között hir­telen megállnak. A szikla meredélyekről alant nagy épít­kezés látképe tárul elénk. Ha­talmas víztároló épül. Ez a Vinodol — a nagy vízierőmú, amelynek építkezése 1947-ben kezdődött. A villanytelep 1953 ban már megkezdte az áram­szolgáltatást. Két év múlva fe­jeződik be teljesen az építkezés. Az út mentén sűrűn látni voi oscsillagos kóobeliszkeket. Itt vannak eltemetve a hit­lerista megszállók ellen vívott nemzeti felszabadító háború hősei. A hegyekben és erdők­ben elkeseredett kemény, vé­res harc folyt éveken át — . Halál a fasizmusra! Szabadsá­got a népnek!“ jelszóval. A jugoszláv hazafiak fáradhatat­lanul. életüket sem kímélve, küzdöttek a fasiszták ellen. Hőstetteikkel közelebb hózták közös ellenségünk szétzúzását. Ezekben a csatákban meg­edződött és megerősödött a szovjet—jugoszláv barátság. „Tudja — mondta montenegrói sofőrünk —. amikor nehéz helyzetben volt unk, mindig .ezt mondogattuk: az oroszokkal együtt kétszázmiiiiónyian va­gyunk. És vertük az ellensé­get“. Gépkocsijaink az Adriai- tengerhez közelednek. Kidérül az ég, forrón kezd sütni a nap. Az Adriai tengerpart Jugo­szláviában ugyanazt a szerepet tölti be. mint a Szovjetunió­ban a Fekete-tenger partvidé­ke. Számtalan szanatórium, üdülő van itt. Özönlenek ide a turisták. A városok utcáin pálmafák, ciprusok akácok . -.. ERŐSÖDIK A NÉPEK BÉKEMOZGALMA A SZOVJET KORMÁNY nemrégiben igen nagyjelentő­ségű leszerelési javaslatot ter­jesztett az ENSZ leszerelési al­bizottsága elé. A nagyhatal­mak és más államok fegyveres erőinek korlátozására és csök­kentésére irányuló szovjet ja­vaslatok megvalósítása hatha­tósan csökkentené az adóter­heket. A hadsereg, a légierők és a haditengerészet fenntar­tására előirányzott költségve­tési kiadások javasolt csökken­tése esetén az Egyesült Álla­mok 14—20 milliárd dollárral, Anglia 300 millió font sterling­gel, Franciaország pedig 275 millárd frankitól mérsékelhet­né az adókat, vagyis mind­egyik ország igen tekintélyes összeget takaríthatna meg. * JÚNIUS 22—29-IG. a béke- világtalálkozó ideje alatt Hel­sinkiben, hét nyelven, 8 olda­las külön kongresszusi lapot adnak ki. Eredetileg egész másképp kellene lógnia! MMT JELENÍT A SVÁJCI SEMLEGESSEL ? A SZOVJETUNIÓ és az Osztrák Köztársaság kor­mányküldöttsége közt folyt tárgyalások eredményeit össze­foglaló, április 15-én alairt Emlékiratban a következőket olvashatjuk: „Ausztria mór 1954-ben, a berlini értekezleten kinyilat­koztatta, hogy nem csatlako­zik semmiféle katonai szövet­séghez, s nem tűr meg terü­letén katonai támaszpontokat. Az osztrák szövetségi kor­mány e nyilatkozat szellemé­ben olyan deklarációt fog köz­zétenni, amely azt a nemzet­közi kötelezettséget rója Auszt­riára, hogy hasonló állandó semlegességet tanúsítson, mint Svájc.“ Az Új Idő című folyóirat legutóbbi számában a svájci semlegességgel kapcsolatban cikk jelent meg. Ebből köz­lünk részleteket az alábbiak­ban: A nemzetközi jog semleges­ségen azt érti, hogy valame­lyik állam semmiképpen nem vesz részt más államok hábo­rújában, s hogy a hadviselő felek kötelesek tiszteletben tar­tani az illető államnak a konf­liktusoktól való távolmaradás­ra vonatkozó jogát. A semleges államnak joga (és kötelessége), hogy a har­coló felek szárazföldi hadsere­gével, tengeri és légi flottájá­val szemben megóvja és meg- védeknezze területének sérthe­tetlenségét. ideértve légiterét is. Joga továbbá, hogy kapcso­latokat, köztük normális ke­reskedelmi kapcsolatot tartson a hadviselő államokkal, vala­mint más semleges államok­kal is. Úgyszintén joga, hogy hajói háború idején is háborí­tatlanul közlekedhessenek a nyílt tengeren. A semleges állam ezzel szem­ben egyik harcoló félnek sem adhat katonai segítséget, snem engedheti meg, hogy területén a harcoló felek fegyveres erői állomásozzanak. Köteles azo­nos jogi elbírálásban részesí­teni a hadviselő feleket és ál­lampolgáraikat, de szabadon bírálhatja és ítélheti meg poli­tikai állásfoglalásukat és maga­tartásukat. A nemzetközi jog megkülön­böztet esetleges (egy bizonyos esetre vonatkozó) és állandó semlegességet. Esetleges sem­legességről akkor beszélünk, ha valamelyik állam a más ál­lamok közt kitört egy bizonyos háború esetén semlegességet tanúsít, mégpedig rendszerint úgy. hogy a hadviselő felek tudomására adja semlegesség­re vonatkozó szándékát. Ez a semlegesség az adott háború kitörésekor, illetve a semleges­ség kinyilatkoztatásakor lép életbe, s mihelyt a háború vé­get ér, vagy ha a semleges ál­lam valamilyen oknál fogva úgy határoz, hogy beavatkozik a (háborúba, vagy végül: ha háborúba kényszerítik az illető semleges államot, a semleges­ség állapota is megszűnik. Az állandó semlegesség olyan állapot, amelynek béke idején is van jelentősége. Állandó semlegességen valamelyik ál­lamnak azt a vállalt kötele­zettségét értjük, hogy tartóz­kodik mindenféle háborútól, a fegyveres megtámadlatás kö­vetkeztében szükségessé vált önvédelmi háború kivételével, s nem csatlakozik katonai szö­vetségekhez, vagy más olyan egyezményekhez, amelyek há­borús konfliktusba sodorhatják az illető államot. A Z ÁLLANDÓ SEMLE- GES állam legidőállóbb, úgynevezett klasszikus példája: Svájc. Svájc 1815 óta változatlanul megőrizte állandó semlegessé­gét. Hű maradt semlegességé­hez az 1859. évi francia—olasz —osztrák, az 1886. évi porosz —osztrák és az 1870—1871. évi francia—porosz háború idején is, amikor pedig helyzete meg­lehetősen nehéz volt. hiszen Svájc a hadviselő felek ország­határainak érintkezési pontjá­nál fekszik. 1871 elején a sváj­ciak lefegyverezték és inter­nálták azt a több mint 80 ezer főnyi francia hadsereget, amely a németek elől menekülve át­lépett Svájc területére. Svájc az első világháború idején ha­tárainak és légiterének védel­me céljából mozgósította had­seregét. A második világháború ide­jén Svájc többször is nehéz helyzetbe került. 1940. június 20-án francia csapatok és a francia hadsereg kötelékében harcolt lengyel hadosztályok svájci területre vonultak visz- sza: a svájci hatóságok ezt a több mint negyvenezer embert mind egy szálig internálták. A hadviselő felek légierői több­ször megsértették a svájci ha­tárokat, sőt tévedésből svájci városokat is bombáztak (1940. június 11-én Genfet, 1940. de­cember 16-án Bázelt, 1944. áp­rilis 1-én Schaffhausent, 1945. március 4-én Bázelt és Zűri­eket). A svájciak több mint 200 — német, angol és ameri­kai — repülőgépet lelőttek, személyzetük életben maradt tagjait pedig internálták. Svájcnak a második világhá­ború idején az is nagy nehéz­ségeket okozott, hogy az ag­resszív erők megpróbáltak visszaélni azzal a lehetőséggel, amelyet a svájci semlegesség biztosított az imperialista álla­mok katonai és politikai kém- tevékenysége számára. Bizo­nyos körök még most.' jóval a háború befejezése után sem hagyják abba azokat a kísérle­teiket. hogy svájci területen különféle provokációkat hajt­sanak végre: erről tanúskodik a Román Népköztársaság berni követsége ellen nemrég elkö­vetett merénylet is. A KÉT HÁBORÚ KÖZT Svájc „differenciálta“ ál­landó semlegességét: 1920 már­ciusában belépett a Népszö­vetségbe, azzal a Népszövetség Tanácsa által elfogadott felté­tellel, hogy nem köteles részt venn: *z esetleges agresszor el­len indítandó katonai akció­ban, hanem csupán gazdasági megtorlásokat alkalmaz az ag- resszorral szemben, sőt 1938 márciusában a Népszövetség Tanácsának hozzájárulásával, még ezt a kötelezettségét is el­hárította. A második világháború be­fejezése után megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete. Svájc azonban nem találta le­hetségesnek, hogy belépjen eb­be a szervézetbe, noha az ENSZ alapokmánya szerint az agresszor ellen indítandó kato­nai megtorló intézkedések szi­gorúan tekintve nem egyértel­műek a tulajdonképpeni hábo­rúval, hanem a béke megvédé­sére szolgáló kollektív önvé­delem megnyilvánulásai. Ez az alig ötmillió lakosú kis ország az állandó semlegesség eredményeképpen kívül ma­radhatott sok nagy konfliktu­son, s boldogan élvezhette a békés fejlődés áldásait, Ausztria Svájcéhoz hasonló állandó semlegességének esz­méjét elsősorban Ausztria, de több más ország, főképp Olasz­ország és Nvugat-Németország széles társadalmi körei is nagy megelégedéssel fogadták. Az Európa középpontjában fekvő Ausztria semlegességének ki­nyilatkoztatása kétségtelenül előmozdítja a nemzetközi fe­szültség enyhülését és az euró­pai béke megszilárdulását. Egészen természetes, hogy Ausztria példájáról élénk vita folyik sok nyugat-európai or­szágban. amelynek népéi füg­getlen politikával szeretnék megalapozni békés életüket, és semmiképpen sem kívánnak idegen, imperialista érdekekért háborúba sodródni. Csakhogy egyes nyugati po­litikusoknak a legkevésbé sincs ínyükre Ausztria kinyi­latkoztatott állandó semleges­sége. Ezek a politikusok és a velük egy követ fújó reakciós lapok már a független, demok­ratikus Ausztria helyreállításá­ról szóló államszerződés meg­kötése előtt is mindent meg­tettek. de főképpen a szerző­dés megkötése óta erőnek ere­jével arra törekszenek, hogy lejárassák általában a semle­gesség eszméjét, különösen pedig Ausztria semlegességét. A béke ellenségei nyugtalan- kodnak. mert Ausztria semle­gessé válása folytán elveszítik azt a lehetőségüket, hogy ter­vezett európai agressziójuk ka­tonai támaszpontjául és felvo­nulási területéül használják föl ezt az országot. Ezért sopán­kodnak az „alpesi erőd“ elvesz­tése miatt. Ezért rémüldöznek, hogy a többi nyugat-európai ország is „enged az osztrák példa csábításának“. Ezért ret­tegnek a nyugat-európai orszá­gok (Olaszország és más orszá­gok) bizonyos körei a „katonai légüres tér“ a „védtelenség“ veszedelmétől és az ezekhez hasonló „borzalmaktól“. 1~JE AZ ÉLET diadalmasko. dik minden zsaroló cél­zatú koholmányon. Ausztria most az állandó semlegesség útjára lépett. Az európai köz­vélemény kedvezően fogadta példáját, s kétségkívül, több nyugat-európai •''•szagban fo­kozódik majd az osztrák példa követésének kívánsága. A jutalomkönyv lapozgatása közben... Öröm ért a napokban: mint régi levelező, könyvjutalmat kaptam a Szabad Nógrád szer­kesztőségétől. Amikor kibon­tottam a postacsomagot, Cse­hov elbeszélései kerültek elő a papírból. Amíg a könyvet né­zegettem, arra gondoltam, hogy mennyi mindent jelképez ez a jutalom! Kifejezi azt — amit különben már sokszor tapasz­taltam —, hogy pártunk és kor­mányunk a legegyszerűbb dol­gozó parasztembernek is meg­adja a jogot arra. hegy meg­írja a falu életének eseményeit, beszámoljon a fejlődés fényei­ről, vagy bátran megbírálja a hiányosságokat. Igen, ma már miénk a sajtó, s minden örö­münknek. vagy panaszunknak nyilvánosságot ad. Köszönöm a szép könyvei, elvtársak! ígérem, hogy ezután is kitartó, hűséges levelezője leszek a párt sajtójának, a mi sajtónknak. Mágulya István Kis'oárkár.v. Bede-puszta Békebizottságot alakítottak a felsőpetényiek A helyi pártszervezet kezde­ményezése alapján békegyűlés­re jöttek össze a felsőpetényi dolgozók május 28-án a köz­ségi tanács helyiségében. Své- ger elvtársnő, a pártszervezet titkára, rövid beszámolóban is­mertette a külpolitikai helyze­tet. Beszélt az osztrák állam- szerződés megkötéséről, majd foglalkozott a varsói szerződés jelentőségével. A gyűlés rész­vevői nagy örömmel fogadták a szerződés megkötését. A fel­szólalók közül Mártinké Ist­vánná és Hegedűs Mária hang­súlyozták. hogy a varsói érte­kezleten létrejött megállapodá­sok, továbbá a közös katonai parancsnokság felállítása ha­talmas lépést jelent a béke biz­tosítása terén. A beszélgetés során megvi­tattuk azt is. hogyan lehetne a mezőgazdasági munkák jobb elvégzésével a magunk részéröl is segíteni a béketábor további megerősödését. Megállapod­tunk abban, hogy új. az elő­zőnél tevékenyebb békebizot!- ságot választunk. A \ álcsztts során Martinko Istvánná tsz- tag. Antus János egyénileg dol­gozó paraszt. Hegedűs Márk óvónő, Pot.vi Gabriella tanító­nő. Laczkovszki György egye ni gazdálkodó és Szabó János a földművesszövetkezet üzlet­vezetője kerüllek be a bizott­ságba. Ezek az elvtársak már eddi;: is jól megálltak helyüket t munkában. Bízunk bennr. hogy ezután sem csalódunk bennük, s napi munkájuk mel­lett, találnak rá időt. hogy kís- gyülések. békebeszélgetések szervezésével, előadások tartá­sával mind több és több felső- petényi dolgozót vonjanak be a békemozgalom tevékeny, ön­tudatos harcosainak seregebe. Vidovsz^y András Eels pjetény Kapjanak mentőt a tsz-tengek is! Az alábbi esetet Radics Ist­ván. a berceli Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet tagja panaszolta el a tsz vezetőségének. Radics elvtárs felesége nemrégiben megbete­gedett. Az orvos megállapítot­ta. hogy valószínűleg vakbél­gyulladása van. s ezért május 28-án kórházba utalta. Radics elvtárs természetesen elkísérte beteg feleségét. Amikor_beer- lek Balassagyarmatra, az as/.- szony rosszul lett az állomáson. Görcsöket kapott, és nem tu­dott tovább menni. Radics Ív­társ a hátán vitte el az SZTK- ba. ott kérte, hívjanak mentőt. Az SZTK-ban azt a választ kapta, hogy tsz-tagnak nem jár mentő, csak orvosság és gyógy­kezelés. Most már nem maradt más megoldás, mint hogy a férfi hátára vette feleségét, és úgy vitte el nagy nehezen egé­szen a kórházig. Érthető, hogy igen lassan tették meg a ne­héz utat. Még szerencse, hogy a késedelmeskedés következ­tében nem került életveszélybe a vakbélgyulladásos. tehát sür­gős műtétre szoruló asszony. Ilyen eset bármely.k tsz-lag- gal megtörténhetne, éppen ezért tartjuk szül ségesne'-:. hogy Radics elvtárs panasza*, szóvá tegyük. Véleményünk szerint a balassagyarmati SZTK-nak akkor is segíteni kellett volna az asszony elszál­lításában. ha valóban nem iár mentő a tsz-tagoknar. Láthat­ták az ott doigozó eivtarsak, hogy súlyos betegről v;> ilyenkor emberi kőié' mindenkinek a segítségre A legjobb megoldás a' az lenne, ha az SZTK tagokra is kiterjesztené tő igénybevételének jog kívánságuk teljesülne tsz-tagoknak, és akk nyara nem fordulna e, a beteget háton kell kórházba. A berceli Vörös Csi tagsága nevében Szilfai J< élne Mogyorósi könyv Sport vagy hazárdjáték? Azt hiszem, nem mondok különösebb újságot azzal, hogy a Nógrád megyei fiatalok sze­retik a tekézést. Ha vasárnap délután ellátogatunk a falvak­ba. községekbe, mindenütt ta­lálunk 25—30 kuglizót, közöt­tük sok fiatalt. Rendjén is van ez, hiszen a tekézés szép. hasz­nos sport — de csak akkor, ha valóban sportnak tekintik, és nem pénzszerzési forrásnak. Sajnos, akadnak még olyan helyek, ahol nem éopen sport­szerűen űzik a tekézést. Nóg- rádmegyeren például fogadá- sos alapon kugliznak: egy-egy dobásnál sokszor 5 forint, vagy még ennél is nagyobb tét cse­rél gazdát, így aztán egyesek a sport ürügyén elszedik dol­gozótársaiktól a becsületes munkával keresett pémt. Egészségtelen jelenségnek tartom a sportnak e: felen eltorzulását, községi DISZ-.,, érv kellene felügyelniük . a tekepályákon mit a fiatalok. Meg keik magyarázni, hogy ig< teszik, ha könnyeim szórják azt a pénzt családjuk jobb létér sere fordíthatnána vagyok benne, hogy felvilágosító műnké meggyőző szóval elé DISZ-szervezetok. hó kézés >*e pénzpocséko nem vidám kedvtelése 2c> időtöltéssé váljék n. nütt! Priska Janos a szécsényi járás - DISZ-bizottságának agit.-p op. titkára ••••••»••••*••••••••••••••••••••••••••••• Ballagnak a Rákóczi úti Általános Iskola Vili. osztályos tanulói.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom