Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)

1955-06-08 / 44. szám

\ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XI. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1955 JÚNIUS 8. Meggyőző szó\ a gazdaságos termei«.. Megyénk ipari üzemei, bányái az első negyedéves terv teljesítésében, a felszabadulásunk 10. évfordulójára indított versenyben szép eredményeket értek el. Túlteljesítették az esedékes tervet, előirányzaton felül adtak szenet, mezőgaz­dasági szerszámot, üveget, tűzhelyt a népgazdaságnak. A gazdaságosabb termelésben is történt előrehaladás. A Salgó­tarjáni Tűzhelygyárban ez időszakban több mint 3 millió fo­rinttal csökkentették az önköltséget, csökkent az igazolatlan mulasztók száma. A tervek mennyiségi túlteljesítésében és a gazdaságos termelésben elért eredmények kiindulópontja mindenek előtt az, hogy a pártbizottságok, a pártszervezetek értek el kezdeti sikereket a Központi Vezetőség márciusi ha­tározatának végrehajtásában, a párttagság zöme megértette a Központi Vezetőség e határozatának a gazdaságos terme­lésre vonatkozó részét. Több pártbizottság a határozat meg­jelenése óta napirendre tűzte a gazdaságos termelés egy-egy fontos problémáját és javaslatot tett a munka megjavításá­ra. A Tűzhelygyárban azt vizsgálták meg, hogy miből adódott a béralaptúllépés. Az Acélárugyárban a vállalati főmérnököt számoltatták be az önköltség csökkentésével kapcsolatos fel­adatok végrehajtásáról. A salgótarjáni városi pártbizottság agitőciós példákkal segítette a népnevelők munkáját. Elmon­dották a népnevelőknek: ha a város hat üzeme a termelé­kenységei csak 2 százalékkal emelné, akkor 3 és félmillió fo­rinttal több terméket állítanának elő, amiből negyedévenként 69 családiházat építhetnének Salgótarjánban. Mindezek azonban csak kezdeti eredmények, a terveik mindenirányú teljesítése, a gazdaságossági mutatók betartása érdekében folyó agitációban. A párt politikáját elferdítő jobboldali nézetek, amelyek az elmúlt másfél év alatt a sült- galambvárós, a nehézségek előtti .meghátrálás, a kispolgári nyugalom gondolatát terjesztették, megyénk ipari üzemeit sem hagyták érintetlenül. Amíg például a Salgótarjáni Tűzhelygyár 1955 első ne­gyedévi mennyiségi tervét 18,5 százalékkal túlteljesítette, ad­dig a termelékenység jelentősen csökkent, a selejt három hó­nap alatt több mim másfél százalékkal növekedett. Fegyel­mezetlenség tapasztalható az anyagfelhasználásban- is és kü­lönösen a drága import-anyagokkal való gazdálkodásban. Az építészet például 20 családiház értékének megfelelő anya­got használt fel terven felül. Nem lehetünk megelégedve az ipari üzemek, bányák gépeinek kihasznált««fi fókával sem. A most folyó termelési értekezleteken és az utóbbi időkben a szerkesztőséghez érkező levelekben felszínre kerülő komoly lazaságok bizonyítékai annak, hogy korrioly fegyelmezetlen­ség uralkodott el a bér-, a norma- és a technológiai fegyelem terén. A Központi Vezetőség márciusi határozata kimondja, hogy ez évben az ipari termelést 5,7 százalékkal', kel! emelni, az egy főre eső termelést 3,9 százalékkal. Az olcsóbb termelés érdekében az önköltséget általában 3 százalékkal kell csökkenteni és 2.3 százalékos anyagmegtakarítást kell el­érni. Ennek nyomán fogadták meg ipari üzemeink, bányáink, hogy túlteljesítik az évi tervet, növelik a termelékenysé­get és mintegy 30 millió forinttal csökkentik az önköltséget. A Központi Vezetőség útmutatása nyomán létrejött összesí­tett felajánlás megyénk ipari üzemeinek nagy harci prog­ramja. Minden pártbizottság, minden pártszervezet, v'alameny- ■nyí kommunista számára felemelő érzés, hogy az élvonalban küzdhet a kötelezettségvállalás teljesítéséért, a „termeljünk többet, jobbat, olcsóbban“ jelszó megvalósításáért. A gazdaságos termelésben meglévő hiányosság, az ország és a párt színe előtt tett fogadalom arra kötelez bennünket, hogy minden erőnkkel küzdjünk a nógrádi szén, üveg, tűz­hely, ásó jobb minőségéért, alacsonyabb költségéért. Minde­nekelőtt ez azon dől el, hogy ezzel mennyire vannak tisztá­ban a párttagok, a népnevelők, a tömeg szervezetek vezetői, aktívái, a gazdasági vezetők. A politikai munka élgárdájának alapos felkészítése, érvekkel való ellát; # a, felelősségérzetük és harckészségük növelése a biztosítéka annak, hogy vala­mennyi dolgozónál becsületbeli üggyé legyük a gazdaságos termelést. Vannak már példái annak, hogy a kommunisták, a népnevelők személyes példamutatásukkal bizonyítják be egy-egy új eljárás helyességét. Több azonban az olyan példa, hogy a párttagok a népnevelők csukott szemmel járnak el a szervezetlenség, az anyagpazarlás, a fegyelem megsértése mellett. Miből adódik ez? Mindenekelőtt abból, hogy pártbi­zottságok, pártszervezetek nem tárják fel teljes mélységében a bánya, az üzem fogyatékosságait, nem adnak változatos érveket a népnevelők kezébe. Nem kevésbé hozzájárul az is, hogy nem ösztönzik a szakszervezeteket arra, hogy a vállalá­sok teljesítését rendszeresen értékeljék és a termelékenység, az önköltség, a minőség, az anyagfelhasználás mutatóit is érté­keljék és a dolgozók széles nyilvánossága elé vigyék. A párt- bizottságok sok segítséget kaphatnának a gazdaságos termelés érdekében folytatott agitációhoz, a műszaki dolgozóktól, a könyvelőktől. A gazdaságos termelés érdekében folytatott felvilágosító munkának számos jó módszere van: így pl. taggyűlésen meg­tárgyalni egy-egy fontos gazdasági mutató teljesítését, a mű­szakiakkal előadást tartatni a népnevelőknek. A versenytáblá­kon, villámokon, híradókon dicsérni a legjobbakat, bí­rálni a lemaradókat. Valamennyi módszer között a legfonto­sabb és elsődleges a személy szerinti, az egyéni agitáció. Ez az a fonna, amely a legközvetlenebb, a leghatékonyabb. Sajnos bányáinknál, ipari üzemeinknél az agitációnak éppen ez az elsődleges formája szorult háttérbe. Általában a pártbizott­ságok és pártszervezetek vezetői, népnevelői keveset beszél­getnek erről a dolgozóknak és különösen keveset a műszaki­aknak. Az egyéni agitációt a felvilágosításnak, semmilyen formája nem pótolhatja. Helytelen az a nézet is, hogy a mű­szakiak amúgy is tisztában vannak a gazdaságos termelés kérdéseivel. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy ez nem így van. Vezető beosztásuknál fogva velük éppen többet és alaposab­ban kell íoglalkozniok a pártszervezeteknek. A pártbizottságokat, a pártszervezeteket, a kommunistá­kat a jövőben serkentse jobb munkára az a tudat, hogy gaz­daságosabba termelni, növelni a termelékenységet, csökken­teni az önköltséget — egyet jelent jólétünk szakadatlan növe­lésével. MAI SZÁMBÓL: A pártoktatás! ív előkészítésének fontos feladata: a hallga­tók kiválogatása. 2. old. Szilárd normafegyelem, növekvő jólét. 3. old. Mit jelent a svájci semlegesség? 4. old. Az ünnepi könyvhét első napja Salgótarjánban 5. old. Tüske Tóni a zenekari ülésen ... (6. old.) A lóim ácsi gépállomás dolgozói határidő előtt befejez* ték a cséplőgépek, kombájnok és aratógépek javítását. Az arató-kévekötő gépek a termelőszövetkezetekben segítik a \ eszteségmentes gabonaaratási munkát. CSAK A KELLŐ NÖVÉNYÁPOLÁS BIZTOSÍT MAGAS KUKORICATERMÉST! Tapasztalatcsere az Újmajori Gazdaságban Ami a dolgozó parasztokat érdekli Az alapszabály szerint mű* ködó termelőszövetkezetek gaz­dálkodása egyre vonzóbbá vá­lik a dolgozó parasztok szá­mára. így nem csoda, ha egyre több dolgozó paraszt kéri fel­vételét a termelőszövetkeze­tekbe. Igen sok gazda vár fe­leletet arra. hogv mi történik az ő földjével, főleg a terme­léssel, ha most, nyáron belép­nek a szövetkezetbe. Azok a dolgozó kis- és kö­zépparasztok, akik a nyár fo­lyamán aláírják a belépési nyi­latkozatot, maguk takarítják be saját gabonájukat és egyéb terményüket, amiből rendez­niük kell a beadási kötelezett­séget és az. adót. A belépő új tagoknak saját földjük megművelése mellett van idejük, hogy munkaegység fejében részt vegyenek a szö­vetkezet közös munkájában. Ezzel növelik a közös és a sa­ját jövedelmüket. A termelőszövetkezetek veze­tői, tagjai, különösen a kom­munisták fogadják szeretettel az új belépőket és keressenek alkalmat arra, hogy megismer­tessék velük, a szövetkezet nál'üfaSJapszabáljzátsl, 'a szö­vetkezeti munkát és életet. Helyes, ha az új tagok részt vesznék a szövetkezeti közgyű­léseken és jótanácsaikkal .segí­tik a szövetkezet gazdálkodá­sát. Mire ügyeljünk a burgonya ápolásánál Megyénkben megvan a nagy burgonyatermés elérésének fel. tétéle. Most a növény ápo­lási mimika idején különösen fontos, hogy alkalmazzuk azo­kat a burgonyatermesztési módszereket, amelyek a bur­gonyafajták megjavítását, a magasabb termés elérését eredményezik. Ha a burgonyavetésünk ke­lőiéiben van, könnyű fogassal haladéktalanul fogasoljuk meg. Öt-hét centiméteres korában az első kapálást végezzük el. A 12—15 centiméteres szár magasságnál először és utána a virágzás előtt még kétszer töltögessünk, lehetőleg eső után. Az így elvégzett minden töltögetés nyomán a gyökérze­ten földalatti szárrészek ke­letkeznek és ezeken is termés fejlődik. Az idejében végzett boronálások, kapálások a ta­laj állapotát nedvesen, . por- hanvósan tartják és ha csapa­dékot nem is kapnánk, az így kezelt földet nyugodtan hasz­nálhatjuk töltögetéshez. A töl- tögetést idejében — amikor még a szárrészek gyengék — végezzük el, mert á megöre­gedett szárrészeken — ha föl­det is húzunk melléje —1 újabb gyökérképződés nem lesz. A töltögeíésnél ügyeljünk arra, hogy a töltés gerince ne legyen háztetőszerű, mert er­ről minden csapadék lefolyik. A töltögetés gerince legyen teknőalakú, ami elfogja a csa­padékot és a nagyobb harma­tot is. A töltögető eke után szerel­jünk e«v talajlazítót, amely a barázda alját lazítja, mert ez a fellazított talajréteg a ned­vesség elpárolgásának a veszé­lyét csökkenti., Tölíögetéskor a gyomokat a tövek mellől szed­jük ki, a földdel betakart haj­tásokat szabadítsuk meg. (G. H.) Június 2-án az Ujmajori Kísérleti Gazdaságban jöttek össze a termelőszövetkezeti elnökök, kiváló szövetkezeti dolgozók, gépteilomási és szö­vetkezeti agronómusok, trakto-' rosok és a jól gazdálkodó dol­gozó parasztok, hogy kicserél­jék termelési tapasztalataikat és megszemléljék a kísérleti gazdaság növénytermesztésé­nek gépesítését. A tapasztalat- csere értekezleten felszólalt Ács Antal, az Ujmajori Kísér­leti Gazdaság igazgatója, a megyei mezőgazdasági igazga­tóság főagronómusa. — A tapasztalatcsere és a gépi növényápolási bemutató céija, hogy elméletileg és gya­korlatilag bővítsük az ittlévő kukorica és cukorrépa terme­lési ismereteit, hogy a módsze­rek elsajátításával elősegítsük az alacsony kukoricatermés- átlagok lényeges növelését. Ács elvtárs azután a hete- rózis és a hibrid kukorica­termelés előnyeiről beszélve, a következőkét -mondotta-:.. — A hibrid kukoricaveíő- mag 15—29 százalékos több­lettermést eredményez. De hiába vetünk fajtaheterózis kukoricát, hiába trágyázzuk a talajt.’ ha nem végezzük el idejében és megfelelően a nö­vényápolást. Azért volt ala­csony a termés, mert a kuko­ricát nem részesítettük, kellő ápolásban. A gépesítés lehetőséget nyújt a kukorica gépi kapálására. Tehát a jövő vetési módja a négyzetes vetés, amely biz­tosítja a hosszában, ke­resztben történő művelést. Ezáltal minimumra szorul le a kézikapálás szükségessége. — A kísérletek bebizonyí­tották — mondotta Ács elv­társ .—, hogy á háromszori kapálás és az augusztusi ga­zolókapái ás 5—6 mázsa csö­veskukorica terméstöbbletet jelent a kétszeri kapálással szemben. Cencz Imre. a gépállomások megyei főagronómusa hozzá­szóláséban hangoztatta, hogy minden mezőgazdász arra tö­rekedjen, hogy a gépállomáso­kon lévő univerzális traktorok alkalmazása minél általáno­sabbá váljék a termelőszövet* kezetek termelésében. A tapasztalatcsere részvevői megtekintették a négyzetes kukoricaművelést, a cukorré­pakapálást. valamint a széna betakarítást. A Zetor-traktor- ra szerelt hidraulikus kultivá- tor munkáját több agronómus és szövetkezeti vezető kísérte figyelemmel. Lemérték a sorok és a tövek távolságát, a kapa munkaszélességét, hogy meny­nyit kanál meg és hogy meny­nyi a kapálatlan terület. „Itt már alig kell valamit kézzel kapálni1’ — jelentette ki elis­merően az egyik szövetkezeti elnök. És itt valóban rájöttek a gépi kapálás jelentőségére. Hisz a kukorica keresztben, hosszában való gépi kapá­lása lehetővé teszi, hogy az egy kataszteri holdon csak 129 négyszögöl, azaz az egy hold terület 8 szá­zaléka várjon kézi kapá­lásra. A kukoricatábla mellett egy másik Zetor-tráktor a lucerna 28.528 tonna szén terven felül A Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetői és dolgozói éves vállalásukban arra tettek ígé­retet, hogy tervük túlteljesíté­sével, valamint a termelés mu­tatószámainak kedvező alaku­lásával készülnek fel a máso­dik ötéves tervre. Az éves vállalásából mit tel­jesített a tröszt? Vállalta, hogy év végéig 40 000 tonna szenet termel ter­ven felül. Augusztus 20-ig, vagyis alkotmányunk ünnepéig 28 500 tonnát. Eddig több mint 28 528 tonna szenet termelt, vagyis a vállalást már túltelje­sítette. Lényeges megtakarítást ért el a Bánya Tröszt az áram fogyasztással. Eddig több mint 304 000 kilowattóra áramot ta­karítottak meg. Az összvágat kihajtási tervét a tervezett 50 527 méter helyett eddig 52 900 méterre teljesítette. Lemaradás, sőt súlyos lema­radás mutatkozik az anyagnál, mint például fa- és robbanó­anyag gazdálkodásnál, A tröszt vállalta, hogy év végéig 1000 köbméter fát takarít meg. Megtakarítás helyett azonban túllépték a tervezett mennyisé­get, 1200 köbméter fával hasz­náltak fel többet, robbanó­anyagból pedig 39 068 kg-ot. Nógrád medence dolgozóinak igyekeznie kell, hogy mennyi­ségi tervük mellett takaréko­san bánjanak az anyaggal. Csak így tudják vállalásukat maradéktalanul teljesíteni. * 11 367 tonna szenet termel­tek a nógrádi bányász DISZ- fiatalok terven felül. Január 1-től a DISZ-fiatalok soha nem látott lelkesedéssel harcolnak a jobb teljesítmények elérésé­ért, méltóan akarják a DISZ II, kongresszusát megünne­pelni. Három millió forint értékű üveg A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói a 20 fővárosi üzem felhívásához csatlakozva, vál­lalták, hogy évi tervüket 15 nappal a határidő előtt teljesí­tik és 2,1 millió forint üveget termelnek terven felül. Bri- gádok-brigádokkal, egyéniek- egyéniekkel versenyeznek.. A gyár dolgozói május havi ter­vüket 110,6 százalékra, ennek eredményeként ez évi esedé­kes tervüket 115,4 százalékra teljesítették. A gyár dolgozói csaknem 3 millió forint érték­ben termeltek több üveget elő­irányzatuknál. Kehelv és kész­letgyártási exporttervüket má­jus hónapban 119,4 százalékra teljesítették. kaszálását végezte. A jelenlé­vők itt megláthatták a Kund- fále rendsodró-gép munkáját. Ennek azért van nagy jelen­tősége, mert a géppel le­kaszált takarmány szőnyeg­ként terült el a földön és így egyenlőtlen a levélnek és szárnak a száradása. Az egyen­letes száradás, a levélpergési veszteség csökkentése érdeké­ben a rendsodró a lekaszált takarmányszőnyeget laza gön­gyölegekbe vonja és ez előse­gíti a jó takarmány előkészíté­sét. A gazdaság 20 hold cukor­répája a szokatlan időjárás el­lenére is szépen díszük. A gazdaság dolgozói már elvé­gezték a sarabolást, az figye­lést és most végzik a kapá­lást, fogatos Dely-ikapával. A gépi munka előnyéről el­ismerően nyilatkoztak nemcsak a szövetkezeti vezetők, hanem a dolgozó parasztok is. És itt látták, hogy a gép kihasználá­sa a magasabb termés elérése érdekében csak a nagyüzemi gazdaságban lehetséges. A ta­pasztalatcsere részvevői egyön­tetűen és nagy üröminél csatlakoz­tak a 30 mázsás kukorica és a 200 mázsás cukorré­patermelési mozgalomhoz. Zsámbó Vilmos Élesről, Maló Mihály a szécsényi gépállo­másról, Juhász István Palotás­ról és még sokan mások . fel­szólalásaikban kifejezték, hogy hazatérve gazdaságaikba, min­dent megtesznek, hogy a ta­pasztalat csere értekezleteken látottakat, hallottakat alkal­mazzák és hogy mindén erővel azon lesznek, hogy elérjék a 200 mázsás cukorrépa és a 30 mázsás kukorica holdankénti terméseredményt. A tapasztalatcsere részvevői a gépi vontatású hidraulikus kultivátor munkáját tanulmányozzák M D P NÓGRÁDMEGYEI PA RT BIZ O TT S Á G Á NA K LA PJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom