Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)

1955-06-01 / 42. szám

2

SZABAD SÖGBAD

1955 június 1,

A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói hozzászólnak a munkafegyelemhez

Százötvenhét millió forrni & megye ez évi fejlesztésére

Színielőadást rendeztek a balassagyarmati tanítóképzősök

Tf iharos, hosszantartó taps

r zúg a balassagyarmati Mikszáth Kálmán járási kul- túrházban. A színpadon már befejeződött a játék, de a férfiak és nők szeme még akkor is könnyes, amikor a kijárat felé indulnak, örülnek a nézők, hogy Móricz Zsigmond színdarabját, a „Légy jó ■mindhalálig'', jól sikerült előadásban láthatták. De náluk is boldogabbak a szereplők, akik a meghatott, kony- nyes arcokon mérik le munkájuk sikerét.

Az ifjú színjátszók egyébként diákok: a balassagyarmati Tanítóképző Intézet növendékei. Az utóbbi időben, amíg az előadásra készültek, játék és szórakozás helyett félreeső, csendes termekben gyakorolták szerepeiket. Az is előfordult, hogy a próbák miatt sokszor még késő éjszaka is tanultak. De a lelkesedés annyira fűtött, mindenkit, hogy fegyelmezetlenségnek még nyoma sem volt tapasztalható. A fiatalok meg akarták mutatni, hogy iskolájukban is pezsgő kultúráiét van. Addig gyakorolták szerepeiket, ameddig az végül is hibátlanul ment. Munkájukban sokat segítettek a tanárok, helyes ötleteikkel, találó javaslataikkal. A szereplőkön kívül az iskola minden egyes tanulója iparkodott hozzájárulni valamivel a darab előkészületeihez.

így érkezett el az első előadás vagy napja. Eleinte kevés néző jött össze, mivel nem gondolták a városban, hogy ilyen erő, tehetség rejlik az ifjúságban, A szép játéknak azonban hamarosan híre futott nemcsak a városban, hanem a távoli falvakban is, s az utolsó előadásokat már telt házak előtt játszották. A nézők egyöntetű véleménye szerint igen jó volt az előadás. Nehéz eldönteni, hogy ki játszott jobban: Mihalík Mihály, Varga András vagy Dorotkin Erika. Egy azonban biztos: az, hogy a darab minden szereplője és rendezője megérdemelten osztozik a sikerben.

Az előadások által befolyt összegből nyári táborozást rendesnek a színjátszók. Kívánom, hogy tervük sikerüljön és jól érezzék magukat. Megérdemlik a pihenést! Reméljük, hogy a fiatal színjátszók akkor is ilyen lelkesek lesznek, amikor már kikerülnek az életbe. Kívánom, hogy pár év múlva ők legyenek a szocialista kultúra zászlóhordozói a szép nógrádi falvakban.

NAGY ZOLTÁN Balassagyarmat

A dolgozó nép anyagi, gazdasági és kulturális igényeinek maximális kielégítése pártunk politikájának a szocializmus gazdasági alaptörvényéből adódó feladata. Az élet- színvonal következetes, állandó, rendszeres emelése csak úgy lehetséges, ha minden dolgozó következetes harcot folytat a termelés növeléséért, az előállított áruk árának csökkentéséért, a norma és a bérfegyelem betartásáért. Ezen a téren bőven van még tennivaló.

Az elmúlt évek során a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói és kommunistái, műszaki vezetői lelkesen harcoltak a termelés növeléséért, a termelést gátló elavult módszerek megszüntetéséért, az új, a haladó eljárások -bevezetéséért. 1952-től napjainkig 3 SS1 újítási javaslatot terjesztettek be a dolgozók, amelyből 1892-öt be is vezettek. A dolgozók javaslatának bevezetése, az új technológiai eljárások alkalmazásával. nagymértékben elősegítették a tengelygyártást, az eke fejek, a kapa, a szög és a dróthúzás termelésének növelését. Ha azonban megnézzük és párhuzamot vonunk a termelékenység s az. átlagkereset alakulása közt,

megállapíthatjuk; amig az

1952- es évben a száz forint munkásbórre eső termelési érték 839 forint volt, addig

1953- ban 819 forintra, 1954-ben pedig 774 forintra csökkent. Noha az 1952-es évhez viszonyítva az átlagteljesítmény, — vagyis a százalék évről évre javult és ez év első negyedévében 142 százalékra emelkedett, mégis arra a meggyőződésre jutunk, hogy a termelékenység s a termelési százalékok növekedését a norma lazulás is vagy mértékben elősegítette. Sok lazaság ütötte fel a fejét, az egyes munkák elvégzésénél. Az új technológiai eljárások, és az újítások bevezetésével, számos munkaterületen bizonyos munka- folyamatot hagytak ki, amely- lyel megsértették a technológiai fegyelmet, a minőséget, és normacsalást követtek el. A normák lazulását és a technológiai fegyelem megsértését az üzemekben és műhelyekben liberálisan kezelték. Sok dolgozó hanyag munkával magas teljesítmény százalékot ért el. Ennek következtében a vállalaton belül az 1953. évhez viszonyítva az 1954-es évben 13 százalékkal emelkedtek a bérek, míg a termelékenység mindössze csak 5,4 százalékIcai. A bérek nagymértékű emelkedése kihatott az önköltségre is, komoly károkat okozott a munkafegyelemben is. 1954 utolsó negyedévében 429 dolgozót vettek fel, Ebből 269 leszámolt. 1955 első negyedévében 223 dolgozót vettek fel az iizemhez, az eltávozottak száma pedig 225 főt tesz ki.

A bérek emelkedését nagy mértékben elősegítette az is, hogy a műszakiak, de különösen a munkaátvevők nem ellenőrizték megfelelően az elvégzett munkát. Akadtak olyan dolgozók, különösen a villa-gyártásnál, akik ötezer villával többet írattak be a munkajegyre. A norma meg- lazulására vezethető az is, hogy a huzalmű egyes dolgozói nehéz fizikai munkával a négyes kategória besorolás szerint havi 1400—1500 forintot keresnek, ugyanakkor a segédmunkások, akik eggyel kisebb kategóriába vannak besorolva, ugyanannyi pénzt keresnek.

A norma lazulásról és az önköltség alakulásáról sokat beszélnek az üzemben, mert érzik, hogy ideje volna már a norme- és bérfegyelem területén rendet teremteni, Erről írnak a szerkesztőséghez a gyár dolgozói.

— A megyei

Nógrád megye Tanácsa május 27-én rendkívüli ülést tartott. Az ülés napirendje az 1954. évi költségvetés zárszámadásának jóváhagyása, valamint az 1955. évi költségvetés megtárgyalása volt.

A tanácsülés az 1955. évi költségvetési tervjavaslatot egyhangúlag elfogadta.

Megyénk 1955. évi költségvetési előirányzata 157 643 30« forint.

Ez az összeg biztosít ja a megye területén annak a gazdasági és kulturális programnak a végrehajtását. amelyet a párt- és kormányhatározatok alapján a népgazdasági terv 1955-re előír. Ezen összegből gazdasági kiadásokra 45 794 000 forintot, a költségvetés 29 százalékát, kulturális célokra 40 374 000 forintot, a költségvetés 25,6 százalékát, szociális célokra pedig 37 988 100 forintot fordítanak.

Közkutak. partok és fürdők karbantartására ez évben 4 394 000 forintot irányoztak elő. Nagybátony vízhálózatának építésére például 620 000 forint jut. A somoskői vízmű építése 300 000 forintos beruházással történik.

2 485 000 forint az az összeg, amelyet a helyi kutak és hidak karbantartására terveztek be. Kisterenyén. Nagybátonyban és Salgótarjánban létesítendő új utak építésére 780 000 forintot fordítanak.

A költségvetés 735 000 forintot irányoz elő. új iskolák építésére és 782 000 forintot az elmúlt esztendőben megkezdett iskolák építésének befejezésére. Többek között új iskolát kapnak ebben az esztendőben a diósjenői, etesi és tari gyermekek.

Egészségvédelemre ebben az esztendőben 39 815 000 forint

tanács ülése —

jut. A kórházi ágyak száma 1183-ról 1265-re nő, a bölcsődei férőhelyek száma a kisterenyei és nagybátonyi új bölcsődékkel 88 férőhellyel szaporodik. ^

Kulturális célokra 40 374 000 forint az előirányzat. Ebből az összegből a két járási, egy városi és 75 községi kultúrotthon' karbantartására és egyéb költségeire 550 000, a könyvtár- hálózat bővítésére pedig 692 000 forint jut. Űj kultúrottho- nok létesülnek többek között Szarvasgedén, Litkén és Sos- hartyánban.

A mezőgazdaságban a termésátlagok növeléséért és az állattenyésztés fejlesztéséért 10 C00 000 forintot terveztek be.

A szocialista termelési viszo-/ nyok megteremtése a mezőgazdaságban, a mezőgazdaság gyors fejlesztése, egyedül a nagyüzemi gazdálkodás, a szövetkezeti gazdálkodás útján lehetséges. Ezért a 10 060 000 forinton felül

4 300 000 forintot fordítanak a termelőszövetkezetek fejlesztésére.

Ebből főleg az állattenyésztéshez szükséges létesítmények: ólak, istállók, karámok építési kölíségeit fedezik. A gépállomások további fejlesztésére 2 760 000 forintot irányoztak elő.

Pártunk III. kongresszusának és a Központi Vezetőség' márciusi ülésének határozatain alapuló 1955. évi költségvetés maradéktalan végrehajtása megyénk dolgozó népe életszínvonalának emelését, a szocializmus további építését jelenti. E költségvetés hozzájárul majd ahhoz, hogy megyénk népe saját tapasztalatán keresztül mérheti le szocializmust megvalósító terveink eredményeit,

Magas a százalék, de rossz a minőség

1935-ben kezdtem a szegcsomagolóban. 18 éve vagyok rűdvashúzó. Az elmúlt rendszerben a 17 éves fiút, annak ellenére, hogy ugyanazt a munkát végezte, mint az idősebb dolgozó, nem értékelték. Béláink az idősebb dolgozók havi 160—170 pengőjével szemben 50—60 pengő volt. Én, mint párttag, az utóbbi két évben előírt tervemet állandóan 150—160 százalék közt teljesítettem. Jó munkám jutalmául ez év májusában sztahanovista oklevelet kaptam. Eredményem eléréséhez, nagymértékben hozzásegített az új technológiai eljárás bevezetése is. Ugyanis rátértünk a kettes rúdvas húzásra s a húzóacélok helyett — mert az anyagok nagyobb része selejtessé vált — most húzóköveket használunk. Ezáltal nemcsak a termelésünk emelkedett, de munkánk minősége is megjavult. Pártunk márciusi határozatát áttanulmányozva azon gondolkodtam, hogy miképpen tudnám még eredményesebbé tenni munkámat. Ahhoz szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a magasabb termelés elérésében nagyban gátolnak a hegyezögépen dolgozók, akik ugyan 150 százalékot érnek el, de a minőségre keveset adnak. A hegyezés gyakran. vastagabb, mint a húzókövek felülete, ezért az anyagot félre kell dobni, vagy pedig újból kell hegyeztetnem, ami bizony időkiesést jelent. A lakatosoknál is ideje volna, ha a fellazult normát megszilárdítanák, mert a húzópofákat nem egyenletesen gyalulják le és emellett az ötzést sem megfelelően végzik el. A hibák megszüntetésével nagymértekben hozzájárulhatnánk a termelés növeléséhez s a párt határozatának megvalósításához.

Kovács Pál

III. okleveles sztahanovista

A laza normák sok visszaélésre adnak okot

A mi műhelyünkben is sokan 140—150 százalékos eredményt értek el. Ezek az eredmények elsősorban a technikai és a műszaki fejlődés eredményei. Egyes munkahelyeken könnyebb munkáért több bért vettek fel a dolgozók, mint a nehezebbik munkahelyeken. Például a diósgyőri krattosgépen 1400 forintot is kerestek, ugyanakkor a fekvő dobhúzónál pedig, ahol naponta 80, sőt 100 mázsa drótot is kell emelgetni, ott meg csak 1300 forintot kerestek havonta. Ez az aránytalan bérezés helytelen, mert sok vitára adott ©kot. Egyes dolgozók, miután látták, hogy a nehezebb munkát kevésbé értékelik, nem szívesen vállalták. Az utóbbi időben, különösen a köny- nyebb munkahelyeknél a termelés egyhelyben topogott. Voltak, akik úgy vélték, elértük a 120—150 százalékot, utána már lazsálhatnak is. Nem használták ki a munkaidőt, noha jóljej^et ez keresetükben is megmutatkozott volna. Nem törekedtek arra. hogy a gépeken újításokat vezessenek be és egyes műveleteket ésszerűsítsenek. Szerintem helyes volna, ha megfelelő arányban díjaznának minden munkát, mert ezáltal meg lehetne szüntetni a visszaéléseket. Gyakran előfordul az is. hogy egyesek több gépen dolgoznak és kevesebb gépre adták be a teljesítményt. Ez nem más, mint normalazítás és bércsalás, ígérem, ha a jelenlegi normafegyelmet a technika fejlődésével párhuzamosan megszilárdítják, a jelenlegi 140 százalékos eredményemet továbbra is tartani fogom.

BARTA ANDRÁS

sztahanovista és mu.nkaérdemrendes dróthúzó

Beszédes számok

... csak 1 százalékos famegtakar it ást érne el megyénkben minden bányász, 700 pár cipőt lehetne vásárolni a megtakarított összegen.

PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS *

A dolgozó nép legjobbjaival erősítsük pártunkat

\i MOP III. kongresszusa megállapította; hogy pártunk fejlődése lassú, pártszervezeteink nem fordítanak elég figyelmet, arra, hogy a szocialista termelésbe újonnan belépők, vala-' mint a régi dolgozók közül a legjobbakat fölvegyék pártunk tagjai, illetve tagjelöltjei közé. A feladatokat a kongresszus így határozta meg; „Elsősorban a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség szine- javát vegye sorai közé a párt, akik bebizonyították eszmei hűségüket és odaadásukat pártunk és a népi demokrácia iránt, akik áldozatkészségükkel, példamutatásukkal kitűntek a szocialista építés folyamán,’’

A III. pártkongresszus óta eltelt idő, de különösen az 1954-es év bizonyítja, hogy megyénk pártbizottságai és párt- szervezetei nem a III. párt- kongresszus határozatának megfelelően foglalkoztak a tag- és tagjelölt felvételi munkával, amely súlyos mulasztásokat vont. maga után és rendkívül károsan befolyásolta a felvett tagjelöltek számának és összetételének alakulását. Lényegében arról van szó. hogy megyénk területén 1954-ben nem nőtt, hanem csökkent a párttagok száma és nem javult,

hanem romlott a párttagság szociális összetétele, ezen belül elsősorban az üzemi munkások és a termelőszövetkezetekben dolgozó párttagok aránya

Nézzük milyen tények igazolják a fent írtak valóságát. Az a rendkívül súlyos mulasztás, hogy 1954-ben szinte valamennyi fontos nagyiparban és bányaüzemben elhanyagolták a pártszervezetek a jól dolgozó pártonkívüliek pártba való felvételét. 1954-ben nem volt eg.yetlen tagjelölt felvétel sem a kisterenyei, kazári bányaüzemnél és olyan nagyüzemekben is, mint a Salgótarjáni Acélárugyárban az elmúlt évben csak 9, a Salgótarjáni Üveggyárban 2. Kányás és Újlak bányaüzemek pártszervezeteiben pedig mindössze egy-egy tagjelölttel növelték a párt- szervezet létszámát. Hasonló jelenségek tapasztalhatók az építőiparban. Az elmúlt évben itt is csak 7 tagjelöltet vettek fel a pártszervezetek.

Bár a III. pártkongresszus leszögezte, hogy „külön figyelmet kell szentelnünk a mező- gazdaság fejlesztésével és a falu szociálista építésével kapcsolatban a termelőszövetkezeti pártszervezetekben a tagfelvételre”, mégis megyénk területén elhanyagoltuk a tsz tagok pártba való felvételét. Az elmúlt évben mindössze 18 tagjelöitfelvétel történt megyénk tsz pártszervezeteiben, ugyanakkor 43 olyan tsz párt- szervezet van, ahol egyáltalán nem vettek fel tagjelöltet. Többek között az erdőtarcsai, karancssági, dejtári, felsőpetényi és ceredi tsz pártszervezeteinél. Nem egy tsz-ben a párttagok alacsony száma — vagy hiánya — miatt nem tudják a pártszervezetet létrehozni.

Mi az oka annak, hogy megyénk pártszervezeteibe kevés tagjelöltet vesznek fel, és azokat sem a legfontosabb területekről, amely károsan befoA tagjelöltfeivételi munkában az elkövetett hibákhoz jelentősen hozzájárul — mint ahogy az a Szabad Nép május 24-i száma is megállapítja, — az a tény, hogy „az elmúlt másfél évben pártunkban megnyilvánuló jobboldali nézetek, különösen a párt szerepének, a munkásosztály szerepének a lebecsülése, a káros liberalizmus pártszervezeteink munkájában is súlyos károkat okozott“,

Fnnek hatása mutatkozik meg abban is, hogy pártbizottságainknak nem sikerült megértetni a pártszervezetekkel, a pártvezetőségekkel, a pártcsoport bizalmiakkal a tag- és tagjelölt felvétel fontosságát és jelentőségét. Elsősorban ennek tudható be. hogy számos párt- szervezet az elmúlt évben egyáltalán nem, vagy csak kevés tagjelöltet vett fel.

Különösen súlyosan vetődik fel a hiányosság az üzemi pártszervezetekben, ahol nem tudtuk megértetni azt a pártról szóló lenini-sztálini tanítást, amely kimondja pártunk — elsősorban üzemi munkásokkal való — állandó erősítésének fontosságát. Nem magyaráztuk eléggé az üzemi pártszervezeteknek, hogy a pártnak milyen emberekre van szüksége, ahhoz, hogy minden

flXüMIfWllii a tagjelölt felvételi munka megjavítását azok a „nézetek” is, amelyek nem egy üzemben lábrakaptak, azt állítva, hogy nincs kit felvenni az üzemben, bányában, mert akit fel lehetett venni azt már felvették, a többiek pedig valamilyen oknál fogva alkalmatlanok arra, hogy az élcsapat tagjai legyenek. Persze rendkívül nehéz ezeket a „nézeteket” igazolni és azt állítani például a kányási bányaüzemnél, hogy az üzem 550 pártonkívüli dolgozója közül nincs kit felvenni a pártba, De hasonló

példákat lehetne felhozni a Salgótarjáni Acélárugyár GSZ. „A” vagy ,.B” üzeméből, a Salgótarjáni Üveggyárból és még más üzemekből is. Arról van itt szó, hogy pártbizottságaink pártszervezeteink nem tanulmányozzák üzemük, üzemrészük dolgozóinak létszámát, összetételét, a dolgozók munkához, párthoz való viszonyát, a párttagok arányát, a pártonkí- vüliekkel szemben. Ennél fogva nem lát ják, hogy még igen sok azoknak a becsületes, jól dolgozók pártonkívüli munkásoknak a száma, akiket fel lehet, illetve fel kellene venni tagjelöltnek.

Arra van most szükség, hogy pártszervezeteink, elsősorban a népgazdaság szempontjából fontos bánya, vasas, építészeti üzemekben szakítsanak és lépjenek fel, e káros .mines kit felvenni” nézet ellen. Mérjék fel, hogy az üzemünkben dolgozó pártonkívüli munkások közül kik alkalmasak a párttagságra, a párt erősítésére és a velük való foglalkozás alapján vegyék fel őket tagjelöltnek. Már a legközelebbi taggyűléseken fogla kozni kell jól dolgozó munkások felvételével anélkül, hogy ebből az állandó feladatot képező munkából kampányt csinálnának.

Az üzemi munkások felvétele mellett falun a fő gondot a tsz, állami gazdaságok és gépállomások pártszervezeteinek a számszerű, egyben minőségi javítására kell íorefitani.

Nem lehet megengedni, hogy a nagyüzemi munkások, a mezőgazdaság szocialista szektoraiban dolgozó becsületes pártonkívüliek pártba való felvétele háttérbe szoruljon, az alkalmazottak felvétele mögött. Nyilvánvaló, hogy például falun elsősorban azok az emberek jönnek számításba tagjelölt felvétel szempontjából, akik ráléptek a nagyüzemi mezőgazdaság útjára, vagy azzal szimpatizálnak. mert ezek gondolkodása, öntudata előbb jár,

Nem mondhatjuk azt, hogy az utóbbi időben nem vettünk fel fiatalokat a pártba, de hiba az, hogy a DlSZ-szervezetek- ben dolgozó fiatalok nem a járási, városi, nagyüzemi DISZ- bizottságok ajánlása alapján kerültek a pártba, ami mutatja egyrészt a DISZ-bizottságok ilyenirányú munkájának gyengeségét, másrészt, hogy párt- bizottságaink sem irányították rá a DISZ-bizoííságokban dolgozó kommunisták figyelmét a DISZ-ben jól dolgozó, tagje- - löltségre alkalmas fiatalok nevelésére.

Fnkaicit figyelmet keU fordítani pártszervezeteinknek a DISZ-ben. dolgozó fiatalok el^r sősorban DISZ-titkárok, élenjáró brigádvezetők, sztahanovisták, a tanácsokban, hazafias népfront bizottságokban dolgozó vezetők felvételére, mert falun általában ezek azok az emberek, akik példamutatóan

Ivásolja megyénkben a párt- területen be tudja tölteni ve- tagság összetételének alakúié- zető, irányító szerepét, sát.