Szabad Nógrád. 1955. május (11. évfolyam. 35-41. szám)

1955-05-11 / 36. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOBÁD Egyéves kiváló munka után „Munkaérdemérem" Szalai János, a Vasötvözet- nehézségek próbára tették rá- gyár főmérnöke éppen egy területiségét. évvel ezelőtt kapta meg kine­vezését. A fiatal főmérnök már MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 36. SZÄM. ARA 50 FILLÉR. 1955 MAIL'S 11. Terjesszük a £aSu legjobbjainak módszereit A növénytermelés és az állattenyésztés hozamának nagy­arányú emeléséhez korszerű termelési eljárások tényleges, s valóban széleskörű alkalmazására van szükség. Ma már be­bizonyosodott tény. hogy az új termelési eljárások alkalma­zása egyet jelent a magasabb terméssel, a nagyobb jövede­lemmel. Hisz ez a cél, s a cél érdekében használják, alkal­mazzák az újat. A legjobb állami gazdaságok, a legfejlettebb szövetkeze­tek parasztjai, a mezőgazdasági szakemberek nagyrésze új módszerekkel, új eljárásokkal kísérleteznek, hogy a földet nagyobb, változatosabb és jobb termésre serkentsék, hogy maximális termelésre bírják az állatállományt. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az új, magasabb termést biztosító termelési eljárások nem jutn.k ei ezen új módszert kikisérletező nagyüzemi gazdaságokon kívülre a többi szövetkezetekhez, állami gazdaságokhoz. Nem jutnak el, mert a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szakpropagandája nem a legkielégítőbb módon foglalkozik a módszerek elterjesztésével. Esetenként egy-egy gépállomá­son, vagy termelőszövetkezetben tapaszts latcserét rendez­nek, de már arra nem terjed ki a figyelmük, hogy az ott látottak és tapasztaltak hogyan kerülnek megvalósításra például a gyengébb termelőszövetkezetekben. Még egyetlen egy olyan brosúrát sem adtak ki a földművelők kezébe, amely a megye éghajlati, s domborzati viszonyai között elért nagyszerű eredményeket népszerűsítené. Az igazgatóság különböző állami gazdaságokban műtrágyázási kísérleteket folytat. Ez nagyon helyes, de az már hiba, hogy az igazgató­ság főagronómusa nem kíséri állandó figyelemmel ezen kísérlet további helyzetét, pedig az lenne a feUdat, hogy saját maga is gondoskodjék arról, hogy a kísérlet gyakorlati alkalmazására minél előbb sor kerüljön. Megyénkben ragyogó példák bizonyítják az új módsze­rek gyakorlati alkalmazásának eredményességét. Nem kell menni más megyékbe példákért. A szurdokpüspöki Béke TSZ négyszer kapálta a cukorrépát, A holdankénti termésátlag meghaladta a 200 mázsát. A burgonya nyári vetése is jelen­tékeny mértékben emeli a termés mennyiségét. A tavaszi ültetésű burgonya ugyanis akkor kapja a nagy meleget, ami­kor az már káros a fejlődésére. Ennek következtében veszé­lyes méreteket öltött burgonyaíajtáink leromlása. Viszont a nyári burgonya ültetésével ezt meg tudjuk akadályozni. Ezért alkalmazza e módszert a pilinyi Dózsa Termelőszövetkezet tagsaga. Ennél xnég 'v*> -e: jdsSfc.' a tnsz-ile-icio. Állattenyésztésünk sem fukarkodik a jó példák dolgában. A Magyarnándori Állami Gazdaság sertéstenyésztői elhatá­rozták, hogy 7,7-ről 10 darabra emelik a fialási átlagot. Ezt úgy akarják elérni, hogy az anyakocák egyrészét újra le­elletik. A szécsényi tangazdaságban mintaszerű nagyüzemi állattenyésztés folyik. A tehenészetben háromszor fejnek naponta. A gépi fejés előtt tőgymasszázásban részesítik a teheneket. így nem csoda, ha a fejési átlag 14,2 liter naponta. Alig van olyan tehén, amelynek tejtermelése ne haladná túl a 12 litert. Még számos, élenjáró módszert lehetne felsorolni példa­képül annak bizonyítására, hogy mily nagyjelentőségű a fejlett termelési és tenyésztési módszerek alkalmazása. A hiba ott van, hogy mezőgazdasági szerveink nem terjesztik ezt a legmegfelelőbben. Ez egyben mutatja az élenjáró mód­szerek bizonyosmérvű lebecsülését is. Az élenjáró termelés és tenyésztési módszer nyújtotta hatalmas lehetőségek kihasználására csak a nagyüzemi gaz­dálkodásban van teljes lehetőség. De ez nem jelenti azt, hogy elhanyagoljuk az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, s ne fordítsunk gondot termelési lehetőségeik kihasználására. A dolgozó parasztokat továbbra is támogatnunk kell abban, hogy termelésüket a kisüzem adta korlátokon belül növelni tudják. A kisüzemi gazdaságokban is lehetőség van arra, hogy alkalmazzák a nyári burgonyaültetést, a burgonyatő kiválasztását, a kukorica pótbeporzását, a cukorrépa négy­szeri kapálását, az anyasertések évente kétszeri elletését, stb. Sok községben a dolgozó parasztok például nem fordíta­nak gondot a rétek, legelők ápolására, a fűhozam emelésére. Mai számunkból: Visszapillantás egy kommunista harcára. (2. old). — Csökkentsük a 100 százalék alatt termelő brigádok szá­mát. (3. old.) — A magyamándoriak ismét példát mu­tatnak. (3. old.) — Az új Csehszlovákia arca. (4. old.) — Űj technológiai eljárások bevezetésével emelik a ter­melékenységet. (5. old.) — Hogyan fejlődik ez évben népünk egészségügyi ellátottsága. (5.old.) az első napokon „telibetalál­A második félévtől kezdve teljesen megszűntek ezek a hibák és ebben nem volt sem­mi csoda. Szalai elvtárs hatá­rozott intézkedéseket adott ki a felügyelet pontosabb ellátá­sára, új technológiai eljárások alkalmazására. Azóta minden hónap, minden negyedév ered­ményesen zárult. A gyár négyszer egymás után nyerte el az élüzem-kitüntetést. Uj, az országban addig nem gyár­tott ötvözettel kísérleti gyárt­mányok gyártását kezdték meg és emellett többmilliós önköltségi megtakarítást értek el egy év alatt. A kormány elismerte Szalai elvtárs kivá­ta“. Uj kohókat kellett üzem- ló munkáját és az elmúlt hó­behelyezni. Ehhez munkaerőt napban a Munka érdemérem­biztosítani, amely nehézségek- mel tüntette ki. be ütközött a tavaszi mezőgaz­dasági munka miatt. Azután a dolgozók helyes elosztása, a műszaki intézkedési tervek ki­dolgozása sem volt könnyű Szalai János főmérnök 1953- ban lett párttag, jelenleg az alapszervezet vezetőségi tagja. Ebben a minőségben is jó munkát végez és a párttal feladat. Ezenkívül állandóan való szoros kapcsolata teszi figyelni kellett, hogy a terve­ket teljesítsék. Mindezek a mind sikeresebbé műszaki irá­nyító munkáját. *TíVVbGfitíiVlClfVV3fyyxx>0000CO(>X>0(XX»0000000000000<X»0000CXXXXX»<Xl0CO3000000000C000C000í; Előre az évi terv teljesítéséért Túlszárnyalják a fenet A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói 1955. évre vállalták, hogy éves tervüket december 14-én befejezik és előirányza­tukon felül 2 millió 100 ezer forint értékű üvegáruval ter­melnek többet. Április havi tervüket már 28- án, határidő előtt három nappal fejezték be 110,6 száza­lékos eredménnyel és 400 ezer forint értékkel termeltek töb­bet. A dolgozók eredetileg 29- ig akarták tervüket befe­jezni és 150 ezer forint értékű többtermelést elérni. Az eredmények elérésében sokat segített többek között Illés József és brigádja, aki vállalta, hogy füredi palac­Tcrvtúltcljesítés a Magyar Tanácsköztársaság győzelmes salgótarjáni harcainak emlékére okból 12 230- dai-.t gyár. Május első hete ünnepi röp- gyűlésekkel kezdődött a nóg­rádi szénmedencében. Az 1919-es nagy salgótarjáni har­cok emlékére a bányászok tíz napos emlékműszakot indítot­tak. A szénmedencében az új­donsült élüzem nagybátonyi bánya dolgozói készültek fel legjobban az ünnepi műszak­ra. Jó előre átszerelték a ka- talini akna nagy frontlejtésé­nek berendezéseit és rendbe­hozták a szállítási utakat is. A gondos felkészülés jól gyü­mölcsözött: a bánya 105.6 szá­zalékra teljesítette esedékes tervét. Különösen kitettek magukért a katalin-aknai há­ny aszok. akik az első napi 111.7 "lázatél: után csülökök le és 16 899 darabot gyártott. Szép eredmények a nagy termelési napon Az elmúlt héten szombaton nagy termelési napot tartottak a nógrádi szénmedencében. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt május elseje után nem érte el a 100 százalékot és szénbá­nyászaink most fáradtságot nem ismerve mindent meg­tesznek, hogy a hiányt pótol­ják. A nagy termelési napon Szo­rospatak 135,2 százalékos, Mát- ranovák 132,3 százalékos, Csip­kés 131,1 százalékos, Kazár 130,4 százalékos és Nagybá- tony 127,2 százalékos teljesít­ménnyel szárnyalták túl a töb­bi üzemegységeket. A tröszt szombati eredmé­nye 118,9 százalék volt. reggelre 128.6 százalékra vál­tották valóra tervüket. A szén­medence szorospataki bányá­jában sok olyan bányász dol­gozik, aki 1919-ben Rákosi Má­tyás vezetésével Losoncig ker­gette vissza a túlerővel táma­dó intervenciós csapatokat. A volt vörös katonák dicső tettei most is szép eredményekre lel­kesítették a szorospataki dol­gozókat. Az ünnepi műszak­ban a bánya valamennyi ak­nája túlszárnyalta előirányza­tát és csütörtökön reggel már felszínre küldték a századik tonna tervenfelüli szenet. így a két bányaüzem már csak­nem 200 tonna előirányzaton felüli szénnel adózott eddig a győzelmes salgótarjáni harcok emlékének. Anyag menté brigádokat alakítottak a A nógrádi szénmedence szo­rospataki bányaüzemében a műszaki vezetőkkel karöltve csütörtökön előzetes szemlét tartottak a DISZ-fiatalok, hogy felkutassák a külszínen és az aknákban elheverő géprésze­ket, értékes anyagokat. A szemle hasznosnak bizonyult. Láttak új csúzdateknőket, me­lyeket eddig az árok fölé fek­tetve átjárónak használtak. Az ócskavas között egy 72 lóerős motor és egy kitűnő állapot­ban lévő szivattyút találtak. Sok értékes anyagra bukkan­tak másutt is. Az előzetes szemle nyomán a szorospataki szénfeladó állomás, a javító­műhely és a bánya fiataljai három anyagmentő brigádot alakítottak a DISZ II. kong­resszusának tiszteletére. Elha­tározták, hogy védnökséget vál­lalnak a bányában használt anyagok felett. Ezért az üzemvezetőség segítségével egy kis raktárt építenek, amelyben biztonságba helyezik majd az összegyűjtött géprészeket és alkatrészeket. Az első helyen akarnak végezni a szénmeden­cében a vasgyűjtés terén is. A feladóállomás fiataljai pénteken már megkezdték a vasgyűjtést, a bányai DISZ- brigád pedig vasárnap lát munkáihoz. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL A MEZŐKER figyelmébe —Levél Nagybátonyból— A nagybátonyi bányászváros négyszáz háziasszonyának ne­vében írok. Remélem, hogy soraim az újság hasábjain ke­resztül nem kerülik el a MEZÖKER igazgatóságának figyelmét. A bányavárosi MEZÖKER árudába már két hete nem szállítottak egy gramm árut sem. Pedig a bányaváros la­kói sokkal jobban rászorultak arra. hogv a MEZŐKER áru­dájában zöldfélét vásároljanak’ mint például a falu lakói; Nincs termőföldünk, férjeink a bányában dolgoznak, szükség­letünket nem termelhetjük meg. tehát arra kényszerü­lünk, hogy a MEZŐKER áru­dájában vásároljunk. A ME­ZŐKER igazgatósága azonban panaszainkat nem veszi figye­lembe, nem szállít zöldfélét árudánkba. De ha néha szál­lít, az is rossz minőségű. Jo­gosan kérdezzük: miért kell így bánni a bányászokkal, akik nap nap után becsületesen helytállnak a termelés front­ján? Miért nem szerez a MEZŐKER árut? S ha már a bányaváros bányászainak ké­rését figyelmen kívül hagyják, legyenek legalább tekintettel gyermekeinkre, akiknek bizony egy héten többször is szüksé­gük lenne főzelékre, zöldfé­lékre. Ügy hiszem jogosan kérdez­zük: minek van a bányaváros­ban MEZŐKER-áruda? E kér­désünkre választ és azonnali intézkedést kérünk a MEZŐ­KER igazgatóságától. 400 háziasszony nevében Újházi Sándorrá Az élenjáró termelési módszerek elterjesztésében elkö­vetett hibák kijavítása nem tűr halasztást. Mezőgazdasági szerveinknek meg kell javítaniok a szakpropagandát. Sok szakember még most is azt tartja, hogy az új módszerek ter­jesztése esetleg zaklatja a dolgozó parasztot, aki egyébként úgy is tudja, hogyan kell termelnie és ha érdekelt abban, minden propaganda nélkül is a legfejlettebb módszereket használja. Ez opportunista álláspont. Ennek az álláspontnak semmi köze sincs az igazsághoz. A dolgozó parasztok nagy­mértékben a régi évtizedek alatt kialakult termelési módsze­reket használják, csak akkor hajlandók áttérni azokra, ha meggyőződnek az újabb módszerek előnyéről. Mi nem vár­hatunk arra, hogy ez a folyamat saját magától hosszú évtize­deken keresztül kialakuljon. Nekünk maximális segítséget kell adni ahhoz, hogy a mezőgazdaságban is érvényesüljön az új és a haladó, a régivel és az elmaradóval szemben. Ezt elősegíteni egyik legfontosabb feladata állami szerveinknek, megyei és a járási szerveknek és az egész agronómus háló­zatnak. Az új módszerek minél gyorsabb elterjesztéséhez fel kell használni az előadásokat, tanfolyamokat, kísérleti tele­peken végzett bemutatókat. Váljanak állami gazdaságaink, legjobb termelőszövetkezeteink környékük bemutató tele­peikké, tanácsadó állomásokká, ahová a gyengébb termelőszö­vetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok egyaránt bizalommal fordulnak termelési problémáikkal, ahol az új termesztési eljárásokat megtekinthetik és felhasználásukhoz hasznos útmutatást kapnak. Az élenjáró növénytermesztők és állattenyésztők módszereinek fokozottabb terjesztése jár­jon együtt azzal is, hogy a mezőgazdaság legkiválóbb dolgozói közismertekké, megbecsült, népszerű emberekké váljanak a megyében. Itt is érjük el, ugyanúgy, mint az iparban, hogy beszéljenek róla és főképjj kövessék a falu legjobb terme­lőit. A legjobb bányászokat az elő vajasokra LEVÉL A SZERKESZTŐSÉGHEZ Több mint háromnegyed­éve kezdték el szénmeden­cénkben a gyorsvágathajtást. A mozgalom nem véletlenül született. A szükségszerűség hívta életre. Ugyanis a Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt üzemeinél is azonos volt a helyzet az elmúlt év folya­mán, mint az ország legtöbb szénbányájában. Az elővájási sebesség csökkentése folytán a tröszt üzemei nem érték el havonta a beütemezett kivá- jási hosszakat és evégett, bá­nyáink feltártsági és elővájá­si foka erősen lecsökkent. örömmel fogadtuk tehát a 100 méteres mozgalmat. Minden kezdet nehéz, álla­pítja meg a régi közmondás és sajnos, ennél a mozgalom­nál is érvényesült ez a meg­állapítás. Kezdetben csak egy-két csapat tette magáévá a komoly munkát igénylő cél­kitűzéseket. Erőteljesebb fej­lődés csak 1954 utolsó negye­dében következett be. A ■moz­galomban résztvevő csapatok száma megszaporodott és az eredmény nem maradt el. Az elővájás sebessége tröszti szinten szépen ívelt felfelé. Októberben már 1,9, novem­berben 2, és decemberben 2,1 százalékos átlagos sebessé­get értünk el szerelő csapa­toknál. Ebben az eredmény­ben gyorsvágathajtási csapa­tunknak oroszlánrésze volt. Üzemünk, a mizserfai üzem­egység elkészítette az 1955. évi üzemrészlettervet, amely­ben a legkörültekintőbben terveztük meg a vágathajtá­sokat, hogy 1955. végén meg­felelő fejtésre előkészített és feltárt szénvagyon álljon ren­delkezésünkre. Ez különösen fontos, mert a második ötéi'es tervünk sikere az 1955-ös év­től, a jó előkészítéstől is függ". Napjainkig a feszített ter­melési tervek miatt nem tö­rődtünk eléggé a jövő feltárá­sokkal. Sok esetben a jövőt jelentő vágatok telepítését el­hanyagoltuk és csak a jól termelő, vagy a fejtési mun­kahelyeket helyeztük előtér­be, ahonnan nagy termelést hozhattunk ki. Ezen a helyte­len állapoton, most úgy vál­toztattunk, hogy a szükséges, a jövő szempontjából fontos feltárási és elővájási munka­helyeket minden nap telepít­jük és ezekre a munkahelyek­re a legjobb csapatokat oszt­juk be. A „Ducloső hetedik lejtakna kihajtását, mely ko­moly szénvagyont fog feltárni, Hajas Mihály, sztahanovista vájár csapatára bíztuüc, akik szép eredményt értek el, s ezzel lehetővé válik, hogy az új akna a tervezettnél koráb­ban termelhessen. A Pálhegy II. meddőkihaj-' tását Kaposvári Ferenc■ szta­hanovista csapata végzi és ál­landóan 160 százalék felett teljesitt előirt tervét. Legjobb csapataink dolgoznak elővájó­son Pálhegy II. aknán, mint például Csatai István, Cson­ka Pál, a Pálhegy 1. aknán Földi és Tóth Béla csapata. 1955. évben. 6 047 méter vá­gatot szénben és 1172 méter vágatot meddőben kell kihaj­tanunk. Átérezve bányásza­tunk fejlődésének jelentősé­gét, biztosítani fogjuk, hogy ezek a vágatok határidőre el­készüljenek és ezért a ponto­sabb vágatok kihajtását a jö­vőben is a legjobb csapatokra és olyan csapatvezetőkre bíz­zuk, akik politikailag, szak­mailag is jól képzettek. SÁNDOR BÉLA a mizserfai bányaüzem igazgatója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom