Szabad Nógrád. 1955. május (11. évfolyam. 35-41. szám)
1955-05-07 / 35. szám
SZABAD INŐf.It ín 5 1955 MÁJUS 7, Ne feledjük Salgótarján és környéke dolgozóinak hősi harcát A salgótarjáni harcok 36. évfordulójára 1919 március 21-én a magyar dolgozó nép, határtalan lelkesedése mellett kikáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Megdőlt a magyar kizsákmányoló osztályok uralma és a nép ma-a vette kezébe sorsáharcok emlékeit. Emlékezzünk, s ne feledjük 1919 májusát, ne feledjük Salgótarján és környéke dolgozóinak hősi harcát. 1919. május 1-én a salgótarjáni bányákban, üzemekállásnak, mert lemondott a tanácskormány. Ebben a zűrzavaros helyzetben a forradalmi Kormányzótanács Salgótarján védelmével Rákosi Mátyás elvtársat bízta meg, aki előzőleg mint helyettes keresJalwnCxjnOivÓlCH- •»■«V A 60 no kiállta 5*6 £ Án------... 5 «<* í f»----=3, A 6 * 0 retuswviáili 5 «0 tU C *4 j I«. Eta. 5 *4 ». ,9 6 "O SM ti r|i^ Salgótarjáni védelmi harcok (1919 május nak irányítását. A magyar munkásosztály a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját követve a kommunisták vezetésével győzelemre vitte a proletárforradalom ügyét és megteremtette hazánkban a proletariátus hatalmát. De ezt a békés, építő és szervező munkát, amely 1919 március 21-én kezdetét vette, a külső és belső ellenség nem nézte tétlenül, s minden erejével arra törekedett, hogy megsemmisítse a fiatal Tanács- köztársaságot. Cseh. román, szerb és francia intervenciós csapatok támadták meg az országot. A munkások, parasztok tízezrei jelentkeztek a vöröshadseregbe, hogy megvédjék a hazát — saját hazájukat. S e napokban Salgótarján dolgozói és a környező községek parasztjai is beírták nevüket a magyar történelem könyvébe. Most 36 esztendő távlatából idézzük az 1919-es dicső ben, gyárakban futótűzként terjedt el a hír, hogy a cseh burzsoá hadsereg csapatai a várostól északra az alig néhány kilométernyire fekvő Somos községet elfoglalták és Salgótarján felé közelednek. Déli 12 órakor megállt a munka. A bányák mélyéről elősietett bányászok, az Üveggyár, a Gépgyár és az Acélgyár munkásaival együtt fegyvert fogtak és a várostól északra elfoglalták védelmi állásaikat. A város védelme különösen nagy jelentőséggel bírt, mert a cseh burzsoá csapatok a város elfoglalásával a Tanácsköztársaság egyetlen szenet szolgáltató vidékét szállták volna meg. A védelem megszervezését azonban nehezítette az, hogy az áruló szociáldemokrata vezetők a munkásokat nem akarták harcba vezetni. Peyer Károly, aki abban az időben a bányászszakszervezet titkára volt, azt a hazug üzenetet küldte Pestről Salgótarjánba, hogy nincs értelme az ellen2—13-ig) kedelemügyi népbiztos, majd mint a szociális termelés népbiztosa, később pedig mint katonai szervező és vezető állott a Tanácsköztársaság döntő posztjain. A város vé- delmezésére Rákosi elvtárs harcba hívta Salgótarján és környékének bányászait, gyárimunkásait. Azonnal intézkedett a csapatok feladatairól és elhelyezkedéséről. A bányákban leállt a munka, mindössze néhányan maradtak lent. hogy a szükséges fenntartási munkákat ellássák. Május 3-ig két századot állítottak fel a város északi részén. A harmadik század ekkor szervezés alatt állott. Bocsárlapujtő, Karancsbe- rény és Fülek irányából május 4-én cseh burzsoá csapatok támadása bontakozott ki. Ebben az időben a bányászalakulatok, valamint a 80. dandár csapatai védelmezték a várost, mint a megerősítésre odarendelt hatodik hadosztály elővédje. Nagy feladat hárult az Eger városát védelmező ötödik hadosztályra is, mert Eger esetleges feladása Salgótarján bekerítését eredményezte volna. Az ötödik hadosztály azonban hősiesen ellentállt a csehek támadásának és így a hatodik hadosztály és alárendelt csapatai ellentámadásba mehettek át. Május 12-én elfoglalták Karancsot, s a támadást tovább folytatva az ellenséget Fülek és Hajnácskő irányába visszavonulásra kényszerítették. A hatodik hadosztály május 13-án Füleket, 14-én pedig Feledet is elérte. A salgótarjáni harcokban részvevő hatodik hadosztályt azonban időközben Kecskemétre irányították, mivel az intervenciós csapatok az ország déli részén nagy támadást indítottak. A cseh burzsoá hadsereg vezetősége kapva az alkalmon május 16-án, 17-en újabb támadást indított Salgótarján ellen. A város védelmének súlya az önkéntes csapatokra és a 80. dandárra hárult. Május 18-án három irányból — Rapp. Fülek, Baloghfaiva — Eger, Bátor — valamint Pétervására irányából indult meg az ellenség támadása. Különösen veszélyes volt az a támadás, amelyik Pétervására elfoglalása után egészen Recs- kig jutott előre. Salgótarjántól délkeletre a csehek áttörték az északi védővonalat és május 19-én elfoglalták Kis- terenyét. A bányászok, gyárimunkások és a parasztok hősiessége azonban megállította az ellenség további támadását. De nemcsak hogy megállította, hanem ellentámadásba is ment át és az ellentámadás nagy sikerrel járt. Az ellenség súlyos veszteségek árán részben visszavonult, részben fogságba esett. Diadalmaskodott a fiatal vöröshadsereg, győzött a harcosok hősiessége, a Tanácsköztársaságba vetett hite. Salgótarjánt és a környező bányavidékeket megvédtek a munkások a cseh burzsoá csapatok támadásától. És a Tanácsköztársaság egyetlen szenet szolgáltató bányavidékének bányái újra termelni kezdtek. A Tanácsköztársaság emlékei a salgótarjáni munkások és a környező falvak dolgozóid nak leikébe mélyen belevésődtek. A Horthy-fasizmus 25 éves szomorú korszakában a bilincsbevert, megalázott, elnyomott salgótarjáni munkások és velük együtt az egész magyar dolgozó nép erőt és bizakodást merített az első proletárdiktatúra emlékéből az új küzdelmekhez. Pintér István ny. alezredes A népiólét a dolgozók kezében van A világtörténelemben 1917,1 a Nagy Októberi Szocialista I Forradalom előtt nem volt I még soha példa arra. hogy munkások, parasztok saját sorsukat irányítsák, vezessék. Nem volt még példa arra, hogy a dolgozók munkájuk gyümölcseit élvezhették volna. Ez csupán évezredes álom és vágy maradt. A múltban a haladó társadalmi irányok, eszmék, képviselői. nagy költők és gondolkodók is mindig a nép jólétének fokozását tűzték ki célul és mindig hangoztatták, hogy a jólét a javak bőségén alapul. A javakat azonban nem a dolgozók, hanem a rabszolgatartók. a húbérúr és a tőkés falta fel. Az embernek ember által való kizsákmányolásán alapuló társadalomban, a kizsákmányolt osztály tagjai számára, a szükségletek kielégítésének lehetőségei a legalacsonyabb fokon mozogtak és mozognak. A tőkésosztály a munkások szükségleteinek kielégítését igyekszik a fiziológiai létminimumra korlátozni, vagy éppen a létminimum alá szorítani, hogy saját rusnya bendőjét állandóan megtömve tarthassa. Sok. nagyon sok idő kellett ahhoz, hogy a munkásosztály ezt a rothadt társadalmi rendet Oroszországban, majd később a TI. világháború után a jelenlegi népi demokratikus országokban megdöntse. S amit a legnagyobb magyar I költő. Petőfi Sándor megéne-1 kelt — . Ha majd a bőség I kosarából, mindenki egyaránt vehet“ — most valósul meg, a munkásosztály hosszú, áldozatos harca után. A dolgozók: munkások, parasztok a tőkés társadalom megdöntése után kezükbe vették a hatalmat, kezükbe vették saját jólétük irányítását. A kezdeti nehézségen ma már túl vagyunk. Felépítettük rombadőlt hazánkat, korszerű iparunk van stb---- Ma már cs ak rajtunk múlik, jobb lesz-e ma. mint tegnap, s jobb lesz-e holnap, mint ma. A dicső szovjet hadsereg súlyos véráldozat árán kezünkbe adta a szabadságot. A Magyar Dolgozók Pártja pedig kezünkbe adta azt a lehetőséget. amellyel most már jólétünket fokozhatjuk, amellyel felépíthetjük a szocializmust. A népiólét növekedésének igen fontos feltétele a következetes takarékosság, a termékek önköltségének csökkentése, a selejt kiküszöbölése, a haladó technológia alkalmazása és a termelékenység emelése. Vagyis ha ésszerűen gazdálkodunk. ha sokat és olcsón termelünk, jobb és nagyobb kenyér jut nap mint nap az asztalunkra. Minden egyes dolgozó tehát saját kezében tartja a népjólét emelkedésének kulcsát. A gyár. bánya és üzemek dolgozói élnek is ezzel a lehetőséggel. Tudják, hogy ha nagyobb a teljesítmény, többet keresnek és ezáltal erősödik népgazdaságunk. Például a nagy- bátonyi üzemegység dolgozói az elmúlt negyedévben 107,5 százalékra teljesítették tervüket, és 3689.3 tonna szenet termeltek tervükön felül, önköltségüket 6 százalékkal csökkentették. Ez összeg vásárlóértéke megfelel több mint 300 darab férfiöltöny árának. Ha a Nógrádi Szénbányászati Tröszthöz tartozó üzemegységek évente csak 1 százalékos önköltségi csökkentést érnének el. abból több mint 82 kétszobás bányászlakást lehetne fel- épitení. Vagy például a Salgótarjáni Acélárugyár évi 1 százalékos önköltségcsökkentései 10 napig fedezni tudná rezsi- költségét. A több és olcsóbb termeléssel két célt érünk el. Népgazdaságunkat erősítjük és ha nagyobb a teljesítmény, fizetéskor vaskosabb a boríték, nagyobb a kereset. Hazánk állandóan fejlődik. A fejlődéssel pedig növekszenek az igények. A növekvő igények csakis állandóan növekvő termelés mellett elégíthetők ki. Ezért szükséges, hogy a dolgozók tettekkel is bebizonyítsák hogy tudnak olcsón is és sokat is termeim. lelepleiték a siövetkeieti vagyon hűtlen keielőjét Az érsekvadkerti földművesszövetkezet felügyelő bizottságának feltűnt, hogy Soős- Miklós boltkezelő durván bánik a vevőkkel s feltűnően költekező életmódot folytat. Az ellenőrzés során megállapították. hogy Soós Miklós 48 693 25 forinttal megkárosította a szövetkezeti tagságot. Többek között a bolti árukészletből fizetés nélkül elvitt, s használatba vett egy 800 forintos rádiókészüléket is és az italárut saját baráti körével fogyasztatta el. A boltkezelőt leváltották, aki tettéért a népbíróság előtt fog felelni. Megjelent ai Anyag és Adatszolgáltatás / új száma Az „Anyag- és Adatszolgáltatás" áprilisi száma a következő fontosabb cikkeket tartalmazza: I. Malisev: A szocialista újratermelés és a népgazdasági mérleg. I. Kuzminov: A munka termelékenységének állandó emelkedése — a szocializmus gazdasági törvénye. Ti Csao-paj: A Kínai Népköztársaság gazdaságának helyreállítása terén elért sikerek és az első ötéves terv megvalósításának kezdete. KÉPEK AZ ÜNNEPSÉGRŐL Amikor a munkát ünnepelték, a háború ellen tiltakoztak a tűzhelygyár! felvonulók A MEZÖKER nődolgozói elvonulnak a dísztribün előtt Fiatalok és idősebbek boldog arccal nézik a felvonuló dolgozókat Kombájnnal az élen vonult fel a pásztói gépállomás A felszabadulás évében született gyerekek (Fotó: Gáspár.)
