Szabad Nógrád. 1955. május (11. évfolyam. 35-41. szám)

1955-05-11 / 36. szám

6 SZABAD AÄGRAO 1955 május 11. hírek LÁTOGATÁS \ TITÁGSFJÚSÁGl TALÁLKOZÓ Röpgyulések megyénk üzemeiken a!!. világháború befejezésének évfordulóján Ünnepi röpgyűléseken emlé­kezitek meg a győzelem nap­járól hétfőn reggel munkakez­dés előtt megyénk dolgozói. A salgótarjáni üzemekben min­denütt izzó lelkesedés jelle­mezte a röpgyűlések hangula­tát. Az Acé' áru,gyár dróthúzó­üzemében sokan felszólaltak, visszaemlékeztek a hozzászó­lók a Hitler fasiszták kegyet­lenkedésére és csúfos bukásá­ra. Megállapították a dolgo­A KÉTHETES ZENEI tovább­képző tanfolyamot rendez jú­liusban Balassagyarmaton a megyei tanács népművelési osztálya. A tanfolyamon 30 kórusvezető, karmester és ze­nei oktató vesz részt. Az elő­adásokat meghívott szakem­berek és a megye legjobb ze­nepedagógusai tartják. Az el­méleti anyag mellett szakmai bemutatók, továbbá különféle — partítúraolvasási, vezény­lési, ritmikai stb. — gyakorla­tok szerepelnek a tanfolyam oktatási tervében. ★ MEGYEI VÁLASZTMÁNYI ÜLÉST tart a KIOSZ május 15-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a sajgótarjáni KlOSZ-csoport helyiségeiben. Az ülésen a választmányi ta­gok a párt- és a tanács kép­viselői, továbbá az Országos KIOSZ központ kiküldöttei vesznek részt. A beszámolás után sor kerül a KIOSZ új me­gyei vezetőségének megválasz­tására. ★ „A SPORTOLÁS EGÉSZ­SÉGTANA” címmel tart elő­adást dr. Németh Elemér me­gyei orvos május 18-án, szer­dán este 7 órakor a városi kultúrotthonban. Ezzel az előadással — amely mindén rendszeresen sportoló ember számára igen hasznos és ta­nulságos tudnivalókat tar­talmaz — befejeződik a TTIT egészségügyi előadásso­rozata. A tervek szerint ősz­szel új sorozat indul, ez főleg a TBC-vel, a nemibetegségek­kel és a közegészségügy külön­féle időszerű kérdéseivel fog­lalkozik majd. zók, hogy az imperialisták mesterkedésére éppen olyan szégyenletes kudarc vár, mint amilyen tíz évvil ezelőtt a fa­sisztákat érte. A röpgyűlés résztvevői hitet tettek arra. hogy jobb munkával több és takarékosabb termeléssel segí­tik elő a béke erőinek» győzel­mét. ■ Ezzel az elhatározással indult meg a munka hétfőn reggel az egész megyében. MEGKEZDIK AZ ŐSSZEL a városi kultúrotthon nagy­arányú átalakítását. A több hónapig tartó munkálatok so­rán jelentősen megnagyobbít­ják a színpadot, föléje eme­letesen korszerű öltözőket épí­tenek. Világítótorony és mo­dern világosító berendezés lé­tesítésével gondoskodnak az előadások műszaki színvonalá­nak emeléséről. Külön helyet kap a zenekar. Az építkezés során körülbelül 40—50 ülő­hellyel bővül a nézőtér, ame­lyet a jobb látási viszonyok érdekében erősen lejtősítenek. A szakkörök szobái a közeljö­vőben 40 000 forint értékű be­rendezést kapnak, az átalakí­tás folyamán pedig ezeket is korszerűsítik, rendezik. A kul­túrotthon átalakítására más- félmillió forintot irányoztak elő. ★ „MUNKAVÉDELEM A KE­RESKEDELEMBEN” címmel kiállítást nyitott meg tegnap Salgótarjánban a Kiskereske­delmi Vállalat kultúrházában a Nógrád megyei Tanács ke­reskedelmi osztálya, valamint a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete terü­leti bizottsága. A kiállítás má­jus 17-ig tekinthető meg. * OSTYASÜTŐ CUKRÁSZ­KEMENCÉT létesít a Vendág- látóipari Vállalat. Eddig Buda­pestről szerezték be a keleti édességekhez használható os­tyalapokat, az új kemence ré­vén azonban majd helyileg ál­líthatják elő azokat. Ötven­ezer forintot irányoztak elő az új kemence építésére. „fŐHAfilSÍMlÁSÁr Varsó. Grojecka utca 17. A VIT embléma és a hatnyelvű felirat arról tájékoztat ben­nünket, hogy jó helyen já­runk, az V. Világifjúsági Ta­lálkozó Nemzetközi Előkészítő Bizottságának vezérkara dol­gozik itt. Mozgalmas élet lüktet az épület falai között. A világ különböző nyelvein folyik a beszélgetés. Nem kis feladat­tal birkózik meg ez a vezér­kar. Az idő kevés, a munka pedig sok. A Nemzetközi Elő­készítő Bizottság tagjai a többi között: B. Bernini (Olasz­ország), J. Denis (Franciaor­szág), V. Nyikitin (Szovjet­unió), L. Petrov (Bulgária), T. Wegner, A. Starewicz és H. Goldberg (Lengyelország). Élénk munka folyik min­denekelőtt a titkárságon, a Külföldi Osztályon, s az El szállásolási Osztályon. Előreláthatólag a varsói VIT-en a külföldi vendégek száma meghaladja majd a 30 ezret. A béketábor országaiból körülbelül 8000, Németország két részéből 3000, a skandináv államokból 7500, Franciaor­szágból 1500, Olaszországból 2000, Angliából, a Közel-Kelet­ről, Észak- és Dél-Amerikából 1000—1000, az ázsia és afrikai országokból sokszáz fiatal ér­kezik Varsóba. A lengyel ifjú­ságot mintegy 140 000 küldött képviseli a VIT-en. HIRDETÉSEK Elcserélném a Balassagyarma­ton (Deák Ferenc u. 26 sz.) lévő 2 szoba konyha, spejz, mellék- helyiségekből álló lakásomat a város külterületén lévő haso-Iő lakásért. A lakás naponta du 5-től megtekinthető. 220x180 cm üvegajtó tokkal el­adó. Balog fodrász. Zagyvapál- falva. SZABAD NÖGRAD Az MDP Nógrádmegyel Párt- bizottságának lap|a Felelős kiadó: Hajdú József. Szerkesztőség *s kiadóhivatal’ Salgótarján, Damjanich út 2. Terjesztik: a Megyei Postahiva­tal Hirlaposztáh-a és hírlap- kézbesítő postahivatalok. Előfize­tés: postahivataloknál és kézbe­sítőknél. Havi előfizetési díj: 3.50 Ft. Szikra l-apnyomda Budapest. Vili.. Rökk Szilárd-n. e Felelne vezető: Kulcsár Mihály Az iskolai testnevelésről és sportról A felszabadulás óta a magyar sportban végbement fejlődés visszatükröződik az iskolai test­nevelés és sport fejlődésében is­ii terüle'en is megmutatkozik, hogy milyen hatalmasat léptünk előre. Ma már a tanulók mindon oktatási fokon — óvodáktól kezd­ve egészen az egyetemig — rendszeres testnevelési oktatás­ban részesülnek. A testnevelési oktatásnak ilyen széles kiterjesz­tése közel másfélmillió magyar fiatal rendszeres és tervszerű testnevelési oktatását jelenti. A tervszerű oktatást valameny- nyi oktatási fok számára • elké­szített tantervek és módszertani útmutatások biztosítják. Ezek a szakkönyvek hézagpótlóak, s a legjobb szakemberek odaadó, lel­kes munkájának az eredményei. Nem egy közülük nemzetközi vi­szonylatban is megállja a helyét. Eredménynek könyvelhetjük el, hogy a testnevelésnek, mint iskolai tantárgynak, osztályzata teljes egyenjogúságot kapott a többi tantárgy osztályzatával. Egyre emelkedik a szaktanárok száma is, mind országos vi­szonylatban, mind megyénk te­rületén. Az iskolafenntartó ható­ságok egyre nagyobb felelősség­gel foglalkoznak az iskolák test- nevelési kérdéseivel. Az Oktatás­ügyi Minisztérium keretében a megyei oktatási osztályon külön testnevelési előadót találunk, aki összefogja és irányítja a terület munkáját. Létesítmények terén is értünk már el eredményeket. A felsza­badulás óta tornatermeket hoztak rendbe, s újakat építettek a me­gye területén több helyen. Megalakultak az Iskolai sport­körök la. Az Ipari tanulók szá­mira megalakult az MTSE, s en­nek keretében sportolnak már az ifjú tanulók. Meg kell azonban állapítanunk, hogy az elért eredményeket bár­mennyire is jelentősnek tartjuk mégsem lehetünk a fejlődés üte­mével elégedettek. Nem sikerült a szocialista pe­dagógia testnevelésről szóló alap­elvét a mindennapi oktató-nevelő- munka szerves részévé tenni. Nem sikerült a testnevelésnek, mint a nevelés egyik területének és mint népegészségügyi ténye­zőnek mindenütt a nevelés szol gálatába való állítása. Pedagógiai szakkönyveink, haladó gondolko­dóink nyomatékosan kiemelik ugyan a testnevelés fontosságát az ifjúság nevelésében, de ennek megvalósítására nem tettek meg mindent. Úgy néz ki a helyzet, mintha az iskolát testnevelés a szaktanító személyes ügyévé vált volttá és amútk lelkei, vágy ke­vésbé lelkes munkájától függe­ne a testnevelési oktatás ered ményessége.. Ahogyan az egyik oldalon ta­lálunk teljes hivatásárzettel dol­gozó nevelőket, úgy találkozunk nem egyszer meg nem értő, leg­jobb esetben közömbös iskolai vezetéssel. Az általános iskolák alsó osztályaiban papíron szere­pei a heti 2 testnevelési óra, de valóságban nagyon kevés isko­lában tartják meg ezt. Nincs megnyugtatást nyújtó módon rendezve az általános és középiskolák sportköri kérdése em. De van még teendő a spor­toló tanulók tanulmányi előme­netele terén is. Előfordul sok helyen, hogy a sportoló diákok rosszabb tanulmányi eredményt mutatnak fel, mint a nem spor­tolók. Egyes tanulók elhanyagol­ják a tanulást a sportolás miatt, sőt rossz tanulmányi eredményü­ket legtöbbször helytelen, tanu­lókhoz nem illő magatartásukkal Is tetőzik. A feladat az, hogy az állandó nevelés, számonkérés eszközével ezt megakadályozzák. Azokban az iskolákban, ahol a nevelési bizottság jól működik, ahol a kölcsönös bizalom és meg­értés megvan, nincsenek „ellen­tétek" az iskola és a sportkör közölt. Az iskolák nem emelnek kifogást a tanulók sportolása el­len, de jogosan kell felemelni til­takozó szavukat, ha a sportkör fontosabbnak tartja pl. a labda­rúgó-mérkőzés két pontját, mint a tanuló érettségi vizsgáját. Több segítséget kell nyújtaniok az is­kolai DISZ-szervezeteknek is eb­ben a kérdésben. Az iskolai testnevelés kérdése döntő módon az iskolák testneve­lési óráin dől el, szükség van tehát a nevelők részéröl az eddi­ginél nagyobb mérvű, odaadóbb, buzgóbb munkára. Egyes neve­lők megelégednek a sporttechni­ka egyszerű oktatásával. Ez nem helyes. Ezen a téren a jövőben az eddiginél is jobb munkát kell végezniök a testnevelő tanárok­nak. Azonban meg kell állapíta­nunk. hogy nem kieiégítőek az iskolák tárgyi feltételei sem. A meglévő drága sportfelszerelése­ket sem becsülik meg mindenütt. A tornatermeket sem tartják eléggé rendben. Ezen a téren is van még tennivaló. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy az iskolák nem használják fel n helyi társadalmi erőket és lehető­ségeket a cél érdekében. Pártunk Központi Vezetőségének a közok­tatás helyzetéről és feladatairól hozott határozata kiemeli, hogy használják fel fokozottabb mér­tékben a társadalmi erőket az is­kolák tatarozására, szépítésére, felszerelésének karbantartására, javítására. Ezt az iskoláknak a testnevelési létesítmények és fel­szerelések jcbbátételénél Is ki kell használniok. Sok és nagy feladatot kell megoldani az isko­lai testnevelés további, még na­gyobb arányú fejlődése .érdeké­ben, azonban ez nem végződhet egyik napról a másikra. A tan­ügyi. az egészségügyi, a sport- hatóságpknak, az ifjúsági szer­vezeteknek még jobb együttmű­ködésére van szükség, hogy is­kolai testnevelésünk és sportunk arra a színvonalra emelkedjék, | amely méltó szocialista társadal­munk iskolapolitikájához. Az Acélárugyár foto-szakosztáiyának kiállításán Május havi sportversenyek a DISZ kongresszus tiszteletére A DISZ és a Megyei Testneve­lési Sport Bizottság mellett mű­ködő valamennyi társadalmi szö­vetség vezetője értekezletet tar. tott, ahol Kecskés elvtárs a DISZ küldötte Ismertette, hogy milyen sporteseményeket akar szervezni a DISZ megyebizottság május hónap folyamán a DISZ II. kongresszusának és a Világifjúsá_ gi Találkozónak tiszteletére. Az értekezlet lelkes részvevői azt a határozatot hozták, hogy a Nógrád megyei TSB a május hó­napban megrendezésre kerülő valamennyi sportrendezvényt nyilvánítsa a DISZ II. kongresz- szusa tiszteletére megrendezendő sportversenyévé. Ezt azután el is fogadták, s így Nógrád megyé­ben május hónapban megrende­zendő sportrendezvény a DÍSZ II. kongresszusának tiszteletére lesz megrendezve. Szép szórakozás a fényképe­zés. Megváltozott életünk mind többünket juttat hozzá. Így mind többünknek kell megér­teni azt, hogy a fény és árnyék kifejező eszközeivel való bán­ni tudás nem csupán öncélú, saját magunk szórakoztatásá­ra és gyönyörködtetésére szol­gáló teljesítmény, hanem fegyver a békeharcban, harcos kiállás új életünk, eredmé­nyeink mellett és hibáink el­len. örömmel üdvözöljük hát az Acélárugyár foto-szakosztálya által rendezett kiállítást, me­lyet a tizenegyedik szabad május elseje tiszteletére nyi­tott meg és melyet egy hét alatt több, mint ezren néztek meg. A kiállításon 22 kiállító majd 150 képét néztük végig. A ki­állítás anyaga témában igen gazdag, szép arcképek, tájké­pek, sportfelvételek., állat- és gyermekképek előtt kellett megállni, hogy kigyönyörköd­hessük magunkat. Sajnos, a képeknek csak kis része foglalkozik felszabadulá­sunk eredményeivel. Ezek kö­zött ki kell emelni Sárdy Ottó gondosan szerkesztett „Űj la­kásunk“ című képét, mely leg­szebb a kiállításon, valamint Sajdák Zoltán „Munkáslakás“ című képét, melyek úgy mon­danivalójuk, mint kifejezés- módjuk tekintetében sugároz­ták a téma szeretettel való megválasztását és a birtokos leplezhetetlen büszkeségét. Szólni kell még Kleiban Er­nő két igen szénen felfogott és kifejezett arcképéről, az „öreg pipás“ és a „Zsuzsi“ című ké­pekről. A tájkép témakörben Kiéi­ben: „Téli táj“ című. valamint Lizsnyánszki Antal: „Tátrai nyaraló“ című képe szép, egy­séges és művészien kiemellce­dő, különösen az utóbbi fogal­mazásában szép. Kifogásoljuk Vonsik: „Ülőlelátó“ és „VA­SAS-pályarészlei“ című képeit, melyek formalisták és meg­elégszenek az ábrázolással ma­gával. A képekről bántóan hiányzik az ember, aki a nagyszerűt létrehozta. Említésre méltó Imrich Kál­mán. Szép a tónusok gazdag skálájával kifejezett állatké­pe: a „Cirmos“. Nagyon jók Bábel József és Kimer Rezső sportképei, Puskás László, Knapicius József és Kollár Gyula gyermekképei. Természetesen nem tudunk foglalkozni minden jó képpel és nem is ez a célunk. Meg kell állapítanunk, hogy a fény­képezés helyes felfogásban va­lóban művészet. A kiállítás szép volt és hasznos, mert megmutatta, hogy a szakkö­rön belül komoly munlca in­dul. Megmutatta azt is, hogy jelentős azok száma, akiket érdekel a fényképezés. A gyö­nyörű tájképek és szép ember­ábrázolások igen sokak lelké­ben ébresztettek vágyat arra, hogy alkossanak hasonlót, te­hát formálták és állásfoglalás­ra késztették a nézőt. Sajnos, városunkban nem értékelik ezt a művészetet kellően. A nagy érdeklődés ellenére se foto- klub nincs a városban, sem egy, a többi üzemi szakkör munkáját is bemutató kiállí­tás nem került megrendezés­re. Szabad életünk első éveiről egyáltalán nincsenek képeink. És még egy pár szót az ama­tőrök nagy táborához, azok­hoz, akik megnézték a kiállí­tást és azokhoz is, akik azt elmulasztották. Legközelebb ne tartózkodjanak, hanem mutatkozzanak be. A fo­tóművészet is — mint min­den képzőművészet — leplezi az alkotót. Aki fényképez, szükségszerűen mélyebben hatol a valóságba, megfogal­mazza a mondanivalóját, ezért a lelkes képalkotás lehet mű­vészi még akkor is, ha ke­vésbé drága géppel, kisebb gyakorlattal készítették is. De válhat egyszerű technikai tel­jesítménnyé, ha arról lerí a közöny, vagy a csupán hatásra számító rutin. A fényképezés legideálisabb időszaka következik, sportban, munkában, kirándulásokon, üdüléseken keressük és talál­juk meg a szépet és azt te­gyük dolgozótársaink közös kincsévé. Gáspár SALGÓTARJÁN JÁRÁS SPORTJÁRÓI A Salgótarjáni Járási TSB Kis- terenyén rendezte meg az 1955. évi mezei bajnokságát. A verse­nyen: Mátranovák. Kisterenye, Bárna. Karancsberény, Klstere- nyel Törekvés és a Nagybátonyi MTH sportolói. vettek részt. A nők 500 méteres versenyén 1. Bakos Katalin mátranováki, 2. Kovács Ida karancsberényi ver­senyző lett. A két versenyző kö­zött nagy küzdelem alakult ki, 3 p 02 mp-es Idővel csaknem egyszerre értek a célba. A női számban 15 induló volt. 1000 m férfi serdülőknél 12 induló közül az első Rupk Sán­dor. Nagybátonyi MTH 3.41, 2. Király Mátyás Kisterenye! Törek­vés 3.45.4 3. Bolcsi Pál Bocsár­lapujtö 3.4P. A fiatal, apróterme­tű Király Mátyás második helye­zése igen nagy meglepetés. 2000 m ifjúsági férfi: 1. Ju­hász Sándor. Nagybátonyi MTH 6.21.2. 2 Batta Bálint, Nagybáto­nyi MTH 6.26.2. 3. Torják János, Bárnál Bányász 6.39. 3000 méter felnőtt férfiak ver­senyén: 1. Lovas József, Kistere- nyei Bányász 9.58.9, 2. Nagy Béla. Kist. Bányász 9.59.1. 3. Vo­nós Tibor. Kist. Bányász 10.03. Ebben a versenyszámban 15 induló volt. s igen nagy küzde­lem folyt a helyezésekért. Az utolsó méterekig Igen szoros volt a mezőny. A verseny egyébként igen ked­vező időjárásban és jó hangulat­ban folyt le. Hiányossága a ver­senynek az volt. hogy olyan sportkörök, mint Homok’terenye. Rákóczi-telep, Dorogháza, Róna­bánya Cered, Karancsalja, Mát- raverebély és még iönéhánv sportkör, amelynek számos fiatal sportolója van. nem indultak. Megyei labdarúgás Salgótarjáni Üveggyár— Baglyasaljai Bányász 3:2 A Salgótarjánban lejátszott mérkőzés két ellentétes félidőből állt. Ugyanis az első félidőben a haza! csapat támadott többet, s a helyzeteket jobban kihasználó csatárai 3 gólos vezetésre tettek szert. A második félidőben az­után a baglyasi fiúk támadtak valamivel többet, de a csatáraik nem tudták olyan eredményesen kihasználni a gólhelyzeteiket, mint a hazaiak, s csak két gólt értek el. St. Erómű—Zpáifalvl Bányász 2:3 (Félbeszakadt) Vízválasztón igen kemény mérkőzésen a közönség soraiban egy magáról megfeledkezett néző beszaladt a pályára és a játékve zető lefújta a mérkőzést. Forgács! Bányász —St. Dózsa 2:1. Forgácson a Bányász együttes csak nagy küzdelem után tudta legyőzni a lelkesen és jól játszó Dózsát. Mátranováki Bányász—Kiste­re nyei Bányász 3:2 Mátranovákon a kisterenye! fiúk kis szerencsével az egyik pontot megszerezhették volna. Nagybátonyi Bányász—Salgó­tarjáni Vasas II. 1:1. Nagybátonyban a Vasas II igen jó játékkal az egyik bajnoki pon. tot meg tudta szerezni a listave­zető Nagybátonyi Bányász ellen. Starjánl Vörös Meteor—St. Tűz. helygyár 4:3. Figyelem! Neveljünk több baromfit! A késői tavasz miatt ne idegenkedjünk a nyári csibéktől. Árnyékos helyen tartott, jól takarmányozott kései jércék • 6 hónapos korban már tojást adnak. A nevelésnél mutatkozó feles számú kiskakasokat húsra j mindenkor jól értékesíthetjük. Keltetőállomásaink a nyár végéig üzemben vannak, a má- i Jus 15-ig feladott rendelést legkésőbb június hónapban leszál. | Htjuk. Naposcsibe és naposkacsa rendelését adja fel mielőbb a i helyi földművesszövetkezet baromfibegyűjtőjénél. — A föld- ] művesszövetkezetek az előjegyzések sorrendjében szállítanak. BUDAFOKI BAROMFIFELDOLGOZÖ VÁLLALAT KELTETÖÁLLOMASAI (Aszód, Bicske, Hatvan, Sárbogárd, Rácalmás, Budafok) Az idei falusi szpartakiádok Május elsején, a világ dolgo­zóinak legnagyobb ünnepén meg­indultak a falusi dolgozók szpar- takiádjának Idei előkészületei. Megkezdődnek a falusi sport, a falusi tömegsport szempontjából oly nagy jelentőségű versenyek. A falusi dolgozók szpártákiádjá- nak legfontosabb célja, hogy a falvak dolgozó!, az állami gazda­ságok és gépállomások, valamint a termelőszövetkezetek és egyé­nileg gazdálkodó parasztok köré­ben minél szélesebb körben fel­keltse az érdeklődést a rendsze­res testedzés, a sport iránt, s ezáltal minél nagyobb tömege­ket nyerjen meg a sportmozga­lomnak. A szpartakiádoknak már szép hagyományai vannak. A magyar sport átszervezése után először 19".l-ben rendeztek nálunk Ilyen versenyeket, s azóta három- sike­rült szpartakiádot bonyolítottak le. Hazánkban a falusi dolgozó tömegek szervezett bekapcsoló­dása a sportéletbe tulajdonkép­pen a sz perlakiad okka! kezdő­dött. Évről évre hatalmas töme­gek Jelentkeztek a népszerű ver­senysorozatra és megyénk terü­letén is több ezerre tehető azok­nak a sportolóknak a száma, akik a szpartakiádok révén is­merkedtek meg a sporttal. Az elmúlt évben megyénkben szá­mos olyan község akadt, ahol az indulók száma több száz volt. Egy-egy szpartakiád az egész falu. sőt az egész környék ün­nepe volt. Az idei kiírás figyelemre méltó változásokat tartalmaz az eddi­giekkel szemben. Nagy jelentő­ségű például az a változás, amely szerint az Idén nem ve­hetnek részt falusi szpartakiádon azok az általános Iskolai, ipari tanuló iskolai, középiskolai tanu­lók, valamint főiskolai és egye­temi hallgatók, akik május 1 után az iskolák beiratkozott ta­nulói voltak. Ugyancsak nem in­dulhatnak a versenyeken tényle­ges, vagy tartalékos szolgálatot teljesítő harcosok. Testnevelési Főiskolai, a Pedagógiai Főiskola testnevelési tagozatát végzett, vagy jelenleg végző tanárai sem. Ez azért is nagy fontosságú a falusi szpartakiádok történeté­ben, mért elsősorban ezen a té­ren adódtak a múltban félre­értések és visszásságok. A fon­tos változtatásokkal most már valóban a falun élő és ott fel­készülő tömegek versenyévé vál­hatnak a falusi dolgozók szpár- takiádjának küzdelmei. A több hónapig tartó verseny- sorozat a községi szpartakládolí- kal május 10-én indul meg me­gyénkben, 9 júniusban fejeződ­nek be.. A községek legjobbjai június 20-iól július 31-ig tartó járási szpartakládokon vesznek részt. A megyei döntök augusz­tus 1 és 21-e között kerülnek majd lohcnvoHtásra, míg az or­szágos döntőkre a fővárosban szeptember 11-én és 3 2-én kerül majd sor. A szpartakiád-verre- r.yek műsorán az idén Is négy fontos sportág szerepel; atlétika, torna, kerékpár és röplabda. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják. hogy ezeket a sportágakat a falusi fiatalok nagyon meg­szerették. Ahhoz, hogy megyénk az ed­digi eredményeit fokozni tudja, feltétlenül szükséges, hogy az 1955. évi községi szpartakiádok szervezése és rendezése az ed­digieknél is jobb legven. Csak úgy érhető el majd a jobb ered­mény. ha a legkisebb sportkör Is alapos és gondos munkával. Időben elvégzi a ráháruló fel­adatokat. A sportolás szervezett kere­tei elősegítik a falu sportjának fejlődését és a tehetséges spor­tolók részére biztosítják a továb­bi fejlődési lehetőséget is. örvendetes jelenség, hogy a versenyek szervezésébe erőtelje­sen bekapcsolódott már több he­lyen a helyi DISZ-szervezet is. A múlt évek szpartakiádjainak egyik hiányossága éppen az volt, hogy a DISZ, a falu sportjának tulajdonképpeni gazdája, nem­igen vett részt a szervezésben. Ha a DISZ-szervezetek valóban lendületes munkát fejtenek ki majd az idei versenyek további szervezésében és rendezésében is. akkor az 1955. évi szpártá- kiád minden eddiginél sikere­sebb lehet. Dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek, szövetkezeti tagok Mielőbb kössetek bika (Unó) hizlalás! szerződést, mer« az akció csak 1955. május 31-ig tart. Leköthető 70—250 kg. közötti súlyú tenyészbikának alkal­matlan. vagy ökörnevelésre nem megfelelő növendék álla­tok. 300.— Ft. előleg, 400.— Ft adókedvezmény, a 3/1954 (J. 15.) MT sz. rendelet szerint Átvételi ár- 9. 10. 11.— Ft kg-onként, a minőségi osz­tályzatnak megfelelően. Nógrád megyei Allatforgalmi Vállalat Salgótarján. Karancs u. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom