Szabad Nógrád. 1955. május (11. évfolyam. 35-41. szám)

1955-05-11 / 36. szám

1953 május 11. SZABAD ArfM.RAD 5 A népi kultúra művelőinek nemes vetélkedése Új technológiai eljárások bevezetésével emelik a termelékenységet A szécsényi járásban 58 kultúrcsoport nevezett ifjúsá­gunk kulturális seregszemlé­jére. Az elmúlt hónapban megtartott körzeti bemutató­kon 17 község tánc- és szín­játszó csoportja, ének- és zene­kara jogosult arra, hogy részt- vegyen a járási bemutatón. A járási bemutatóról — amit az elmúlt vasárnap rendeztek Szécsényben — az alábbiak­ban részletes beszámolót köz­lünk: * Szinte percenként érkez­nek a különböző falvak kul- túrcsoportjai. Itt van már Hol­lókő országos hírű énekkara, Karancsság színjátszó- és tánc­csoportja, Tábpuszta színjátszó gárdája, itt vannak Nógrád- megyer és Nógrádszakál tán­cosai, énekesei. Olyan a járási kultúrház környéke, mint egy virágoskert, A gyönyörű nép­viseletbe öltözött lányok, fiúk nagy serege tarkálik, pompázik a májusi napfényben. A ri- móciak és a nagylóciak is jön­nek már. Szívből jövő vidám énekük idehallatszik a kultúr- házig. A falu szélén egyesül a két község fiatalságának me­nete és a rimóci fúvószene­kar kíséretében dallal, tánccal köszöntik a seregszemlét. 1 óra van. A járási kultúr- házban és a tangazdaság kul­túrtermében megkezdődik a nemes vetélkedés. 48 műsor­szám kerül bemutatásra, közel 40 szereplő részvételével. Film­ként pereg a műsor. Szól a zene, száll a dal, fiatalok rop­ják a táncot a két színpadon. Minden perc felejthetetlen él­mény, örök emlék. A tangazdaság kultúrtermé­ben vagyunk. A közönség egy­forma lelkesedéssel tapsol a Nagy drámaírónk és köl­tőnk, Madách Imre életét és alkotó munkáját mutatja be az a kiállítás, amely március közepén nyílt meg a Palóc Múzeum egyik kisebb emeleti helyiségében. Közvetlenül a bejárat mellett a költő arc­képét — amelyet Farkas And­rás festett — továbbá bölcső­jét, hintaszékét és' karosszé­két találjuk. E tárgyak szom­szédságában művei és kézira­tai sorakoznak. Elsőnek édes­anyjához írott gyermekkori le­velét láthatjuk. Közéleti sze­replését, 1848-ban vallott for­radalmi nézeteit mutatja a „Politikai hitvallás“ irata. Eb­ben a költő a szabadság, egyenlőség, testvériség jelsza­vának megvalósítása mellett száll síkra. Részletesen foglalkozik aki­állítás az „Ember tragédiá­jáéval. A mű idegennyelvű kiadásai büszkén bizonyítják, milyen előkelő helyet foglal el Madách nagy alkotása a világ- irodalomban. Leginkább azon­ban a tragédiával kapcsolatos képanyag ragadja meg a láto­gatók figyelmét: Zichy Mihály illusztrációi, valamint a Nem­zeti Színház új előadásának felvételei elevenítik meg a mű tartalmát. Madáchot, az írót és Madá- chot, az embert egyaránt ki­tűnően megismerhetjük ebből a vázlatossága ellenére is gazdag kiállításból. * Április 4-e óta látható a mú­zeumban a „Mezőgazdaságunk múltja és a nagyüzemi gazdál­kodás“ című kiállítás, amely a földművelés és az állatte­nyésztés történetét vázolja az őstársadalomtól a szocialista nagyüzemi gazdálkodásig. Amint a kiállított kőkapák különböző fajtái mutatják, a földművelés a kapásgazdálko­dással indult meg. Kapálás előtt ásóbottal lazították meg a földét. A beérett termést azután tűzkőből, vagy más kő­anyagból pattintott, fanyélbe erősített sarlópengékkel arat­ták le. Mind ez, mind pedig az őrlés fáradságos munkája az asszonyok dolga volt. Később az igavontatású eke forradalmosította az akkori idők mezőgazdasági termelé­sét és egyben a társadalom képét is megváltoztatta. Az eke lényegesen nagyobb terü­letek megművelését tette le­hetővé, amellett jelentősen emelte a terméshozamot. Ugyanakkor bevonta a férfi munkaerejét a gazdálkodásba és ezzel elősegítette az apajo­gú társadalom kialakulását, helyi mezőgazdasági technikum énekkarának és a karancssági lányok népi táncának, vagy a nógrádszakáli tánccsoport menyasszonytáncának. S milyen feledhetetlen a tábpusztai DISZ-fiatalok játé­ka. Feledhetetlen, mert hűen tükrözi azt, hogy egyre na­gyobb tért hódít a szocialista kultúra Tábpusztán is. A haj­dani cselédek fiait, lányait a seregszemle közelebb hozta az új élethez. S a szemlének eb­ben rejlik óriási jelentősége. A megyeszerte ismert ka­rancssági kultúrcsoport a „Bo­ci. boci tarka“ című operett­ből mutat be részleteket, kitű­nően. A közönség szűnni nem akaró tapsa jutalmazza De- mény Piroskát, Dropcsa Já­nost, Demény Józsefet s a töb­bi fiatal fiút és leányt nagy­szerű alakításaikért. A nagylóci DISZ-es lányok falujuk népviseletében nagyló­ci menyecsketánccal gyönyör­ködtetik a nézősereget. Micso­da lendület, tűz van ebben a táncban. Már nagyszüleik is ezt táncolták. De még mindig oly tiszta és eredeti, mint volt sok esztendővel ezelőtt, őrzik, vigyáznak a nagylóci fiatalok falujuk népi táncaira és büsz­kék rá, hogy másokkal is meg­ismertethetik azt. * A tangazdaság kultúrter­méből látogassunk most el a járási kultúrházba. Itt lép fel többek között a rimóci népi­együttes, a hollókői énnekkar és a szécsényi tánccsoport. A hatalmas terem zsúfolásig megtelt. Kolompár Péter ci- gányos szólótáncáért fergete­ges tapsot kap. A bíráló bi­zottság valamennyi tagja a hiszen a földművelés és állat­tartás ettől kezdve a férfiak foglalkozása lett. A középkori anyag igen szemléltetően tükrözi a hűbé­ri világ képét. A röghöz kö­tött jobbágy szegényes mun­kaeszközeivel műveli meg a földesúr hatalmas birtokait. A faeke mellett ekkor már meg­találjuk a vasból készült eke­sarut és ásópapucsot is. A job­bágy vagy intalanságát, szomo­rú sorsát tükrözi az a térkép, amely a megye középkori bir­tokelosztását ábrázolja. De nem változtatott lényegesen a parasztság sorsán a kapita­lizmus sem. A XIX. és XX. század földművelője a közép­korból áthozott, alig tökélete­sített munkaeszközökkel mű­velte meg kicsiny földjét. A szegényparaszt jellegzetes életmódjára utal a kiállításon a kalászgyűjtögető asszony és a kézidaráló. A felszabadulás és a szocia­lista mezőgazdaság megterem­tése alapjaiban megváltoztatta a parasztság nehéz munkakö­rülményeit. A sovány ökrök helyébe hatalmas traktorok és aratógépek léptek, amelyek sokszorosan felülmúlják az ed­dig ismert termelési lehetősé­geket. A kollektiv gazdálko­dás előnyeit mutatja be a ki­állításon a dejtári termelőszö­vetkezet jövedelmét feltüntető tábla. Az utolsó falitáblán bol­dogan mosolygó arcok hirde­tik a nagyüzemi mezőgazda­ság építését, a magyar dolgo­zó parasztság törhetetlen hitét a szocializmus győzelmében. ¥ Négy tárlóban és egy szek­rényben helyezték el az állat­— Jöjjön krumpliért! — Zöldség és hagyma is van! — Lehet kapni almát és spenótot is! Ezek a szavak röpködtek áp­rilis 26-án reggel a Ferenc-te- lep utcáin egyik asszonytól a másikhoz, öröm, megelége­dés csengett a hangokból, mindez azért, mert a Táncsics utca sarkán a MEZÖKER áru­dát nyitott és ezzel az okos gondolattal és még okosabb cselekedettel sok felesleges, fárasztó piaci úttól, meg a ne­héz terhek cipelésétől szaba­legmagasabb pontszámmal ér­tékelte a táncot. Óriási sikert arat a holló- kőiek fonótánca is. Mintegy 30-an hollókői népviseletben Svzsallyal kezükben falujuk eredeti fonótáncát adják elő. A szólóénekesek közül a mi- hálygergei Zsélyi Erzsébet bi­zonyul a legjobbnak. A sza­valóversenyt Oláh Béla (Szé- csény) nyeri, aki Tyihonov: Pohárköszöntőjét adja elő. Most a rádióból is jól is­mert szécsényi népi zenekar műsora következik. Játékuk lelkiismeretes felkészülésről tesz tanúságot. Ezután a szé­csényi kultúrház tánccsoport­ja lép a színpadra. Nyírségi párostáncot adnak elő nagy si­kerrel. És végül a mindenki által várva várt műsorszám — mint ahogy mondani szokás, az est „fénypontja“ következik: a rimóci lakodalmas. Két és fél óráig tart e népi játék, ame­lyet a közönség tapsa, tetszés- nyilvánítása számtalanszor fél­beszakít. A rimóci lakodalom teljes lefolyását mutatja be. A szemle járási bemutatóját reggelig tartó tánc követte. A kulturális seregszemle szécsényi járási bemutatója nagyszerűen sikerült. Ezen a májusi vasárnapon Szécsény­ben fényes diadalt aratott, a hamis, az élettől elrugaszko­dott „kultúra1* felett az igazi, a népi kultúra. A nyolcórás nemes versengés bebizonyítot­ta, hogy a szécsényi járás fia­taljaira szocialista kultúránk terjesztésében bizton lehet számítani. (kiss) tartásra vonatkozó anyagot. A kiállításnak ebben a részében már a régészet és néprajz szakmai kérdései is erősebben érvényesülnek. A régészeti anyag a bronzkor végétől a középkorig mutat be jellegze­tes tárgyakat, elsősorban a ló­tartás köréből.'A háztartási' eszközök között nagyon érde­kes a szkita korból (i. e. VI. sz.) származó kis szoptatós bögre, amelyben tejet tartot­tak. Belső ürmérete 100 grammnak felel meg, ma is ezt a mértéket használják a csecsemők szoptató üvegénél. A néprazi anyag az állat­tartás tárgyai mellett a pász­torok hangszereit és művészi faragásait is bemutatja. A hangszerek között a nógrádi táj jellegzetes pásztorhang­szerei, a kecskeduda, a síp és a furulya szerepelnek. A kiállításnak ez a típusa a komplex kiállítások közé tartozik. Eddig csak ritkán al­kalmazták azt a módszert, hogy különböző múzeumi szakterületek anyagát egy té­ma köré csoportosítva állítsák ki. Ez a kiállítás nemcsak is­mereteket nyújt, hanem leg­főbb tanulságként -azt mutat­ja be, hogy milyen nagy ered­ményeket értünk el Nógrad- ban az elmúlt tíz év alatt, to­vábbá, hogy mind a termelés korszerűsítésében, fokozásá­ban, mind az életszínvonal emelkedésében igen fontos szerepe van a kollektív gazdál­kodásnak. Akik megfordulnak Balas­sagyarmaton, bizonyára nem mulasztják el a Palóc Mú­zeum új kiállításának megte­kintését. Bokor István ditotta meg a telep lakóit, fő­leg az asszonyokat. Boltvezető elvtársnőnk, kedves, barátságos, gyorsan és ügyesen dolgozik — meg vagyunk vele elégedve. Arra kérjük, maradjon mindig ilyen kedves és fürge! A MEZÖKER dolgozóihoz pedig az a kérésünk, hogy ~ ha már ilyen örömet szereztek nekünk, — gondoskodjanak továbbra is arról, hogy mindig friss, változatos főzelékfélék jussanak az új árudába, onnan pedig családjaink asztalára. BEDEGI JÓZSEFNE A mezőgazdaság nagyarányú fellendítéséhez, az életszínvo­nal felemeléséhez nemcsak az ipar és a mezőgazdaság között van szükség helyes arányok kialakítására, hanem szükség van erre az iparon belül is. Ezért több anyagi eszközt és nagy figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági termelést elő­segítő iparágak fejlesztésére, mezőgazdasági gépek, felsze­relések, növényvédő- és állat- gyógyászati szerek, műtrágya gyártására. A mezőgazdasági gépek, szerszámok fokozott gyártásá­hoz azonban szükséges, hogy új, gazdaságosabb termelést, haladó technikát alkalmaz­zunk, hogy fokozott termelés­sel tudjuk a mezőgazdaságot elegendő gépekkel, szerszá­mokkal ellátni. Ezért a Salgótarjáni Acél­árugyár gazdasági üzemének is sokkal nagyobb feladatokat kell megoldania 1955-ben, mint az elmúlt években. A Gsz. üzemben 1955-ben négyszer több kapát, s majd­nem háromszor több villát kell gyártani az 1954 negyedik ne­gyedévéhez viszonyítva. Ter­mészetesen új technológia el­járással. A terv számainak, nagymér­vű emelkedése azonban az el­ső negyedév januárjában bizo­nyosfokú visszatorpanást ered­ményezett, visszaesett a ter­melés, amit viszont a műszaki vezetők, ha csak részben is le­küzdötték. Januárban kapá­ból a tervhez viszonyítva csak felét, villából csak az egy- harmadát tudták legyártani. (Az új hegesztett villagyár­tással kísérleteztek.) Hiába minden kezdet nehéz. Az új zártciklusú kapagyártás és a hegesztett villagyártás új technológia bevezetése és en­nek kikísérletezése nehezen indult meg. A következő hó­napban, februárban már lénye­ges javulás mutatkozott. Villá- oól igaz, hogycsak 1—2 száza­lékos emelkedést értek el, de kapából már majdnem teljesí­tették az előirányzatot. A villa- és kapagyártásnál ezután erőteljes fejlődés volt tapasz­talható, bár a villateljesít­mény március hóban is az elő­irányzat felét érte el. Mégis mi az oka, hogy az üzem ennyire lemarad a ter­vének teljesítésében? Először: Az új haladó technológia be­vezetése — újszerűsége miatt — nem talált a dolgozóknál kedvező talajra. Mint újtól, féltek e módszertől. A műszaki vezetők pedig az első hónap­ban még bizonytalanul tapo­gattak, mert a hirtelen terv emelésére nem voltak felké­szülve. Igaz, idő sem volt fel­készülni, s kellő gépiberende- zések valamint helyiségek nem álltak a felfejlődés biz­tosítására. Másodszor: A Gsz. üzemben — a Gsz. ossz. üzemi létszámhoz viszonyítva 20 szá­zalék új dolgozó került, ezek­ből körülbelül 80 százalék olyan vidéki dolgozó volt, akik kisebb-nagyobb földdel rendel­keztek. A tavasz beáltával az új dolgozóknak nagy része, pontosabban a háromnegyed része kalapot emelt és otthagy­ta az üzemet. Hazamentek föld­jüket megművelni. Ezeket a dolgozókat, amikor az üzemhez jöttek először meg kellett a vasas szakmára tanítani, s amikor megtanulták volna a munkát, otthagytak csapot-pa- pot és hazamentek. Mennyi fáradtság és energia veszett emiatt kárba. nem beszélve arról, hogy az üzem nem tud­ta tervét teljesíteni. A Gsz. üzem ma nagy mun­kaerőhiánnyal küzd. A villa­gyártás felfejlesztéséhez kö­rülbelül 50 dolgozó hiány­zik és ezt a tényt még betető­zi az, hogy a tavaszi munkák, valamint az aratási munkák megkezdésekor még fokozódik a lemorzsolódás. Ezek az elő­forduló hibák azután maguk után vonták, hogy a Gsz. üzemben általános vonatkozás­ban nem kielégítő a minőség. Az első negyedév folyamán a zártciklusos kapagyártást az üzemben felfejlesztették. Az egyik üzemrészlegben pél­dául ma már három műszak­ban gyártanak az új technoló­giával kápákat. Az újabb és újabb típusi gyártásánál még jelentkeznek hibák, melyek műszakonként sokszor 2—3 órás kiesést is okoznak. Egy­egy új típusú kapánál zárt­ciklusú bevezetése kezdetben selejtemelkedéssel járt. De az új technológiai utasítások be­tartásával és az új munkafo­gások begyakorlásával csök­kenni fog a selejt és emel­kedik a termelés. Számszerű adatok még nem állnak ren­delkezésünkre. A Gsz. üzem­ben vannak olyan csoportok, brigádok, amelyek egyes ese­tekben, műszakonként már 1200 ka^át gyártanak. Átlago­san a csoportok 700—900 ka­pát gyártanak egy műszak alatt. Az új technológiával, zártciklusos kapagyártással 1955-ben körülbelül 500 ezer. forint megtakarítást érnek el. Ma már túl vannak az első, kezdeti nehézségeken. A kí­sérletezéseket elvégezték, most már csak a tökéletesítés van hátra. A .munka felfejlesztése nem szünetel. A kapákat már eddig is rendszeresen gyár­tották, csak a teljesítményt kell még fokozni, a hegesz­tett villákat pedig már ebben a hónapban kezdik el üzem­szerűen gyártani. A második negyedévben so­kat kell a Gsz. üzem fizikai és műszaki dolgozóknak tenni, hogy súlyos lemaradásukat pó­tolják, hogy nap mint nap, minél több és hasznosabb me­zőgazdasági árut adjanak a dolgozó parasztságnak. Hogyan fejlődik ez évben népünk egészségügyi ellátottsága A lakosság életszínvonalának növekedése nemcsak az anya­gi javak felhalmozódásában és az egyre fokozódó kulturális igények kielégítésében nyilvá­nul meg. hanem sok más té­ren, így többek között a dolgo­zók egészségvédelmének fej­lődésében is. Kormányzatunk gondoskodik arról, hogy — a népgazdaság ’ adott helyze­tének és lehetőségeinek meg­felelően — az egészségügyi in­tézmények bővítésével, azok munkájának állandó javításá­val mind kedvezőbbé tegye a la­kosság egészségvédelmi ellátá­sát. Azokat az intézkedéseket, amelyek megyénkben az egész­ségügy fejlesztését célozzák, az egészségügyi fejlesztési terv foglalja össze. Körültekintően és sokolda­lúan foglalkozik ez a terv az igények kielégítésével. Min­denekelőtt arra törekszik, hogy addig is, amíg nagyobb- arányú építkezésre kerül­het sor, minél inkr ’ b csökkentse a kórházak je­lenlegi zsúfoltságát. Ennek érdekében már január­ban üzembe helyezték a ba lassagyarmati kórház kibőví­tett, korszerűsített gyermek- osztályát, amelyben a régi 23 ágy helyett most 43 férőhely várja a kis betegeket. Ugyan­ebben a kórházban nemrégi­ben modern, szép műtőt kapott a szülészeti osztály. Megkezd­te működését a pásztói kórház új, 15 ágyas gyermekrészlege is. A terv értelmében az év második felében ugyancsak több, jelentős beruházást va­lósítanak meg. Június végére befejeződik a négy kocsival rendelkező mentőállomás léte­sítése Salgótarjánban. Hamarosan átadják a be­tegeknek Nógrád megye első, 30 ággyal rendelkező TBC-osztályát a balassagyarmati kórházban. Még ebben az évben elkészül a pásztói rendelőintézet és te­rületi bölcsőde. Az új létesítmények üzem­behelyezése mellett biztosítja a terv a meglévő férőhelyek jobb kihasználását is. Az or­vostudomány ma már állan­dóan fejlődik a gyógyászat újabb kitűnő módszerekkel, eljárásokkal bővül, s ezzel a fejlődéssel mindenütt lépést kell tartani. Ezért megyénk va­lamennyi körzeti- és szakorvo­sa havonként egyszer szak­mai előadáson vesz részt, ahol kiegészítheti, felfrissítheti is­mereteit. A továbbképző elő­adásokat megyei és budapesti szakemberek tartják. De gon­dol a terv arra is. hogy orvo­saink időnként megvitassák, kicseréljék munka közben szerzett tapasztalataikat, ezál­tal mennél hamarabb elterjed­jenek a helyesnek bizonyult módszerek. Erre a havonként megtartott munkaértekezletek adnak lehetőséget. A szakmai továbbképzés mellett politikai oktatásban is részt vesznek az orvosok, hiszen mint szak­emberek is csak akkor állhat­ják meg a helyüket, ha isme­rik a marxizmus—leninizmus legfontosabb tanításait, ha fi­gyelemmel kísérik dolgozó né­pünk célkitűzéseit. Részletesen, különös gond-1 dal foglalkozik a terv a meg­előző egészségvédelemre vo­natkozó feladatokkal. Nem elég ugyanis felismerni, gyógy-1 kezelni a betegségeket, hanem arra kell törekedni, hogy le­hetőleg elejét vegyük a meg­betegedéseknek. Sok betegség körinyen elkerülhető, ha min­denki tisztában van annak okával, keletkezésével, s így idejébe védekezhet ellene. Ezért az egészségügyi fejlesz­tési terv előírja, hogy az idén áz eddiginél is nagyobb lendülettel kell végezni az egészségügyi propagandát, felvilágosító jellegű nyomtatványok ter­jesztése, valamint könnyen érthető szakelőadások meg­rendezése útján. Ilyen előadások tartásával el­sősorban a Társadalom- és Természettudományos Ismeret- terjesztő Társulat foglalkozik, de igen jelentős feladatuk van mind a felvilágosító munká­ban, mind pedig az orvos és a beteg helyes, az eddiginél szo­rosabb és harmonikusabb kap­csolatának kialakításában a tömegszervezeteknek, elsősor­ban a szakszervezetnek. És éppen ez a pont az, ahol a terv csakis a dolgozók se- .gítségével, aktív közreműkö­désével válhat valósággá. Az egészségügyi szervek biztosít­ják a lehetőségeket, de ezek akkor vezetnek iga­zán eredményre, ha százan meg százan, ezren meg ez­ren elolvassák a kiadvá­nyokat, meghallgatják az előadásokat. Saját érdekünk, hogy egészsé­gesek maradjunk, hogy meg­ismerjük a betegségek elleni védekezés módját. Ezért a ma­gunk részéről is segítsük az idei egészségügyi fejlesztési terv tökéletes megvalósítását azzal, hogy felhasználjuk a rendelkezésünkre álló lehető­ségeket ismereteink bővítésére! Etesen feldolgozzák a község történetét A hazaszeretet alappillérje szülőföld szeretete, ennek el feltétele pedig a szülőföld tö ténelmi fejlődésének ismerei Ennek az ismeretnek a bírt kába csak úgy juthatunk el, 1 összegyűjtjük községünk tá sadalmi fejlődésének történe mi adatait, tárgyait, összegyűj jük a község haladó hagyom, nyait. Ezt a gyűjtőmunkát kezd ■meg az 1954/55-ös tanévbe felszabadulásunk tizedik é" fordulójának tiszteletére : etesi általános iskola. A gyű tés munkájában hathatós ti mogatást nyújt a községi t nács elnöke, valamint helye tese és a tanulók. A gyűjtés felöleli: 1. törte neti emlékezés, „Etes történe' a község kialakulásától na) jainkig“ anyagát, 2. népraj tárgyak, (régi szőttes, himzé faragott tárgyak, régi bútoro! munkaeszközök, edények stt 3. népszokások, 4. népvisele 5. népköltészet, rigmusok, népzene, népdal, népi hangsze rek. Tervünk a gyűjtött anyagbe ezév május 29-én és 30-án d 31-én néprajzi kiállítás rende zése. Etes községben, mely ec digi tanszermúzeumunk iskole múzeummá való fejlesztését i eredményezi. Minden érdeklő dőt ezúton is hív a kiállítá megtekintésére a Rendezőbizottság. A Palóc Múzeum új kiállításai Nem kell már a piacra begyaiogolniok zöldségért a ferenctelepi asszonyoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom