Szabad Nógrád. 1955. május (11. évfolyam. 35-41. szám)
1955-05-11 / 36. szám
1953 május 11. SZABAD ArfM.RAD 5 A népi kultúra művelőinek nemes vetélkedése Új technológiai eljárások bevezetésével emelik a termelékenységet A szécsényi járásban 58 kultúrcsoport nevezett ifjúságunk kulturális seregszemléjére. Az elmúlt hónapban megtartott körzeti bemutatókon 17 község tánc- és színjátszó csoportja, ének- és zenekara jogosult arra, hogy részt- vegyen a járási bemutatón. A járási bemutatóról — amit az elmúlt vasárnap rendeztek Szécsényben — az alábbiakban részletes beszámolót közlünk: * Szinte percenként érkeznek a különböző falvak kul- túrcsoportjai. Itt van már Hollókő országos hírű énekkara, Karancsság színjátszó- és tánccsoportja, Tábpuszta színjátszó gárdája, itt vannak Nógrád- megyer és Nógrádszakál táncosai, énekesei. Olyan a járási kultúrház környéke, mint egy virágoskert, A gyönyörű népviseletbe öltözött lányok, fiúk nagy serege tarkálik, pompázik a májusi napfényben. A ri- móciak és a nagylóciak is jönnek már. Szívből jövő vidám énekük idehallatszik a kultúr- házig. A falu szélén egyesül a két község fiatalságának menete és a rimóci fúvószenekar kíséretében dallal, tánccal köszöntik a seregszemlét. 1 óra van. A járási kultúr- házban és a tangazdaság kultúrtermében megkezdődik a nemes vetélkedés. 48 műsorszám kerül bemutatásra, közel 40 szereplő részvételével. Filmként pereg a műsor. Szól a zene, száll a dal, fiatalok ropják a táncot a két színpadon. Minden perc felejthetetlen élmény, örök emlék. A tangazdaság kultúrtermében vagyunk. A közönség egyforma lelkesedéssel tapsol a Nagy drámaírónk és költőnk, Madách Imre életét és alkotó munkáját mutatja be az a kiállítás, amely március közepén nyílt meg a Palóc Múzeum egyik kisebb emeleti helyiségében. Közvetlenül a bejárat mellett a költő arcképét — amelyet Farkas András festett — továbbá bölcsőjét, hintaszékét és' karosszékét találjuk. E tárgyak szomszédságában művei és kéziratai sorakoznak. Elsőnek édesanyjához írott gyermekkori levelét láthatjuk. Közéleti szereplését, 1848-ban vallott forradalmi nézeteit mutatja a „Politikai hitvallás“ irata. Ebben a költő a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavának megvalósítása mellett száll síkra. Részletesen foglalkozik akiállítás az „Ember tragédiájáéval. A mű idegennyelvű kiadásai büszkén bizonyítják, milyen előkelő helyet foglal el Madách nagy alkotása a világ- irodalomban. Leginkább azonban a tragédiával kapcsolatos képanyag ragadja meg a látogatók figyelmét: Zichy Mihály illusztrációi, valamint a Nemzeti Színház új előadásának felvételei elevenítik meg a mű tartalmát. Madáchot, az írót és Madá- chot, az embert egyaránt kitűnően megismerhetjük ebből a vázlatossága ellenére is gazdag kiállításból. * Április 4-e óta látható a múzeumban a „Mezőgazdaságunk múltja és a nagyüzemi gazdálkodás“ című kiállítás, amely a földművelés és az állattenyésztés történetét vázolja az őstársadalomtól a szocialista nagyüzemi gazdálkodásig. Amint a kiállított kőkapák különböző fajtái mutatják, a földművelés a kapásgazdálkodással indult meg. Kapálás előtt ásóbottal lazították meg a földét. A beérett termést azután tűzkőből, vagy más kőanyagból pattintott, fanyélbe erősített sarlópengékkel aratták le. Mind ez, mind pedig az őrlés fáradságos munkája az asszonyok dolga volt. Később az igavontatású eke forradalmosította az akkori idők mezőgazdasági termelését és egyben a társadalom képét is megváltoztatta. Az eke lényegesen nagyobb területek megművelését tette lehetővé, amellett jelentősen emelte a terméshozamot. Ugyanakkor bevonta a férfi munkaerejét a gazdálkodásba és ezzel elősegítette az apajogú társadalom kialakulását, helyi mezőgazdasági technikum énekkarának és a karancssági lányok népi táncának, vagy a nógrádszakáli tánccsoport menyasszonytáncának. S milyen feledhetetlen a tábpusztai DISZ-fiatalok játéka. Feledhetetlen, mert hűen tükrözi azt, hogy egyre nagyobb tért hódít a szocialista kultúra Tábpusztán is. A hajdani cselédek fiait, lányait a seregszemle közelebb hozta az új élethez. S a szemlének ebben rejlik óriási jelentősége. A megyeszerte ismert karancssági kultúrcsoport a „Boci. boci tarka“ című operettből mutat be részleteket, kitűnően. A közönség szűnni nem akaró tapsa jutalmazza De- mény Piroskát, Dropcsa Jánost, Demény Józsefet s a többi fiatal fiút és leányt nagyszerű alakításaikért. A nagylóci DISZ-es lányok falujuk népviseletében nagylóci menyecsketánccal gyönyörködtetik a nézősereget. Micsoda lendület, tűz van ebben a táncban. Már nagyszüleik is ezt táncolták. De még mindig oly tiszta és eredeti, mint volt sok esztendővel ezelőtt, őrzik, vigyáznak a nagylóci fiatalok falujuk népi táncaira és büszkék rá, hogy másokkal is megismertethetik azt. * A tangazdaság kultúrterméből látogassunk most el a járási kultúrházba. Itt lép fel többek között a rimóci népiegyüttes, a hollókői énnekkar és a szécsényi tánccsoport. A hatalmas terem zsúfolásig megtelt. Kolompár Péter ci- gányos szólótáncáért fergeteges tapsot kap. A bíráló bizottság valamennyi tagja a hiszen a földművelés és állattartás ettől kezdve a férfiak foglalkozása lett. A középkori anyag igen szemléltetően tükrözi a hűbéri világ képét. A röghöz kötött jobbágy szegényes munkaeszközeivel műveli meg a földesúr hatalmas birtokait. A faeke mellett ekkor már megtaláljuk a vasból készült ekesarut és ásópapucsot is. A jobbágy vagy intalanságát, szomorú sorsát tükrözi az a térkép, amely a megye középkori birtokelosztását ábrázolja. De nem változtatott lényegesen a parasztság sorsán a kapitalizmus sem. A XIX. és XX. század földművelője a középkorból áthozott, alig tökéletesített munkaeszközökkel művelte meg kicsiny földjét. A szegényparaszt jellegzetes életmódjára utal a kiállításon a kalászgyűjtögető asszony és a kézidaráló. A felszabadulás és a szocialista mezőgazdaság megteremtése alapjaiban megváltoztatta a parasztság nehéz munkakörülményeit. A sovány ökrök helyébe hatalmas traktorok és aratógépek léptek, amelyek sokszorosan felülmúlják az eddig ismert termelési lehetőségeket. A kollektiv gazdálkodás előnyeit mutatja be a kiállításon a dejtári termelőszövetkezet jövedelmét feltüntető tábla. Az utolsó falitáblán boldogan mosolygó arcok hirdetik a nagyüzemi mezőgazdaság építését, a magyar dolgozó parasztság törhetetlen hitét a szocializmus győzelmében. ¥ Négy tárlóban és egy szekrényben helyezték el az állat— Jöjjön krumpliért! — Zöldség és hagyma is van! — Lehet kapni almát és spenótot is! Ezek a szavak röpködtek április 26-án reggel a Ferenc-te- lep utcáin egyik asszonytól a másikhoz, öröm, megelégedés csengett a hangokból, mindez azért, mert a Táncsics utca sarkán a MEZÖKER árudát nyitott és ezzel az okos gondolattal és még okosabb cselekedettel sok felesleges, fárasztó piaci úttól, meg a nehéz terhek cipelésétől szabalegmagasabb pontszámmal értékelte a táncot. Óriási sikert arat a holló- kőiek fonótánca is. Mintegy 30-an hollókői népviseletben Svzsallyal kezükben falujuk eredeti fonótáncát adják elő. A szólóénekesek közül a mi- hálygergei Zsélyi Erzsébet bizonyul a legjobbnak. A szavalóversenyt Oláh Béla (Szé- csény) nyeri, aki Tyihonov: Pohárköszöntőjét adja elő. Most a rádióból is jól ismert szécsényi népi zenekar műsora következik. Játékuk lelkiismeretes felkészülésről tesz tanúságot. Ezután a szécsényi kultúrház tánccsoportja lép a színpadra. Nyírségi párostáncot adnak elő nagy sikerrel. És végül a mindenki által várva várt műsorszám — mint ahogy mondani szokás, az est „fénypontja“ következik: a rimóci lakodalmas. Két és fél óráig tart e népi játék, amelyet a közönség tapsa, tetszés- nyilvánítása számtalanszor félbeszakít. A rimóci lakodalom teljes lefolyását mutatja be. A szemle járási bemutatóját reggelig tartó tánc követte. A kulturális seregszemle szécsényi járási bemutatója nagyszerűen sikerült. Ezen a májusi vasárnapon Szécsényben fényes diadalt aratott, a hamis, az élettől elrugaszkodott „kultúra1* felett az igazi, a népi kultúra. A nyolcórás nemes versengés bebizonyította, hogy a szécsényi járás fiataljaira szocialista kultúránk terjesztésében bizton lehet számítani. (kiss) tartásra vonatkozó anyagot. A kiállításnak ebben a részében már a régészet és néprajz szakmai kérdései is erősebben érvényesülnek. A régészeti anyag a bronzkor végétől a középkorig mutat be jellegzetes tárgyakat, elsősorban a lótartás köréből.'A háztartási' eszközök között nagyon érdekes a szkita korból (i. e. VI. sz.) származó kis szoptatós bögre, amelyben tejet tartottak. Belső ürmérete 100 grammnak felel meg, ma is ezt a mértéket használják a csecsemők szoptató üvegénél. A néprazi anyag az állattartás tárgyai mellett a pásztorok hangszereit és művészi faragásait is bemutatja. A hangszerek között a nógrádi táj jellegzetes pásztorhangszerei, a kecskeduda, a síp és a furulya szerepelnek. A kiállításnak ez a típusa a komplex kiállítások közé tartozik. Eddig csak ritkán alkalmazták azt a módszert, hogy különböző múzeumi szakterületek anyagát egy téma köré csoportosítva állítsák ki. Ez a kiállítás nemcsak ismereteket nyújt, hanem legfőbb tanulságként -azt mutatja be, hogy milyen nagy eredményeket értünk el Nógrad- ban az elmúlt tíz év alatt, továbbá, hogy mind a termelés korszerűsítésében, fokozásában, mind az életszínvonal emelkedésében igen fontos szerepe van a kollektív gazdálkodásnak. Akik megfordulnak Balassagyarmaton, bizonyára nem mulasztják el a Palóc Múzeum új kiállításának megtekintését. Bokor István ditotta meg a telep lakóit, főleg az asszonyokat. Boltvezető elvtársnőnk, kedves, barátságos, gyorsan és ügyesen dolgozik — meg vagyunk vele elégedve. Arra kérjük, maradjon mindig ilyen kedves és fürge! A MEZÖKER dolgozóihoz pedig az a kérésünk, hogy ~ ha már ilyen örömet szereztek nekünk, — gondoskodjanak továbbra is arról, hogy mindig friss, változatos főzelékfélék jussanak az új árudába, onnan pedig családjaink asztalára. BEDEGI JÓZSEFNE A mezőgazdaság nagyarányú fellendítéséhez, az életszínvonal felemeléséhez nemcsak az ipar és a mezőgazdaság között van szükség helyes arányok kialakítására, hanem szükség van erre az iparon belül is. Ezért több anyagi eszközt és nagy figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági termelést elősegítő iparágak fejlesztésére, mezőgazdasági gépek, felszerelések, növényvédő- és állat- gyógyászati szerek, műtrágya gyártására. A mezőgazdasági gépek, szerszámok fokozott gyártásához azonban szükséges, hogy új, gazdaságosabb termelést, haladó technikát alkalmazzunk, hogy fokozott termeléssel tudjuk a mezőgazdaságot elegendő gépekkel, szerszámokkal ellátni. Ezért a Salgótarjáni Acélárugyár gazdasági üzemének is sokkal nagyobb feladatokat kell megoldania 1955-ben, mint az elmúlt években. A Gsz. üzemben 1955-ben négyszer több kapát, s majdnem háromszor több villát kell gyártani az 1954 negyedik negyedévéhez viszonyítva. Természetesen új technológia eljárással. A terv számainak, nagymérvű emelkedése azonban az első negyedév januárjában bizonyosfokú visszatorpanást eredményezett, visszaesett a termelés, amit viszont a műszaki vezetők, ha csak részben is leküzdötték. Januárban kapából a tervhez viszonyítva csak felét, villából csak az egy- harmadát tudták legyártani. (Az új hegesztett villagyártással kísérleteztek.) Hiába minden kezdet nehéz. Az új zártciklusú kapagyártás és a hegesztett villagyártás új technológia bevezetése és ennek kikísérletezése nehezen indult meg. A következő hónapban, februárban már lényeges javulás mutatkozott. Villá- oól igaz, hogycsak 1—2 százalékos emelkedést értek el, de kapából már majdnem teljesítették az előirányzatot. A villa- és kapagyártásnál ezután erőteljes fejlődés volt tapasztalható, bár a villateljesítmény március hóban is az előirányzat felét érte el. Mégis mi az oka, hogy az üzem ennyire lemarad a tervének teljesítésében? Először: Az új haladó technológia bevezetése — újszerűsége miatt — nem talált a dolgozóknál kedvező talajra. Mint újtól, féltek e módszertől. A műszaki vezetők pedig az első hónapban még bizonytalanul tapogattak, mert a hirtelen terv emelésére nem voltak felkészülve. Igaz, idő sem volt felkészülni, s kellő gépiberende- zések valamint helyiségek nem álltak a felfejlődés biztosítására. Másodszor: A Gsz. üzemben — a Gsz. ossz. üzemi létszámhoz viszonyítva 20 százalék új dolgozó került, ezekből körülbelül 80 százalék olyan vidéki dolgozó volt, akik kisebb-nagyobb földdel rendelkeztek. A tavasz beáltával az új dolgozóknak nagy része, pontosabban a háromnegyed része kalapot emelt és otthagyta az üzemet. Hazamentek földjüket megművelni. Ezeket a dolgozókat, amikor az üzemhez jöttek először meg kellett a vasas szakmára tanítani, s amikor megtanulták volna a munkát, otthagytak csapot-pa- pot és hazamentek. Mennyi fáradtság és energia veszett emiatt kárba. nem beszélve arról, hogy az üzem nem tudta tervét teljesíteni. A Gsz. üzem ma nagy munkaerőhiánnyal küzd. A villagyártás felfejlesztéséhez körülbelül 50 dolgozó hiányzik és ezt a tényt még betetőzi az, hogy a tavaszi munkák, valamint az aratási munkák megkezdésekor még fokozódik a lemorzsolódás. Ezek az előforduló hibák azután maguk után vonták, hogy a Gsz. üzemben általános vonatkozásban nem kielégítő a minőség. Az első negyedév folyamán a zártciklusos kapagyártást az üzemben felfejlesztették. Az egyik üzemrészlegben például ma már három műszakban gyártanak az új technológiával kápákat. Az újabb és újabb típusi gyártásánál még jelentkeznek hibák, melyek műszakonként sokszor 2—3 órás kiesést is okoznak. Egyegy új típusú kapánál zártciklusú bevezetése kezdetben selejtemelkedéssel járt. De az új technológiai utasítások betartásával és az új munkafogások begyakorlásával csökkenni fog a selejt és emelkedik a termelés. Számszerű adatok még nem állnak rendelkezésünkre. A Gsz. üzemben vannak olyan csoportok, brigádok, amelyek egyes esetekben, műszakonként már 1200 ka^át gyártanak. Átlagosan a csoportok 700—900 kapát gyártanak egy műszak alatt. Az új technológiával, zártciklusos kapagyártással 1955-ben körülbelül 500 ezer. forint megtakarítást érnek el. Ma már túl vannak az első, kezdeti nehézségeken. A kísérletezéseket elvégezték, most már csak a tökéletesítés van hátra. A .munka felfejlesztése nem szünetel. A kapákat már eddig is rendszeresen gyártották, csak a teljesítményt kell még fokozni, a hegesztett villákat pedig már ebben a hónapban kezdik el üzemszerűen gyártani. A második negyedévben sokat kell a Gsz. üzem fizikai és műszaki dolgozóknak tenni, hogy súlyos lemaradásukat pótolják, hogy nap mint nap, minél több és hasznosabb mezőgazdasági árut adjanak a dolgozó parasztságnak. Hogyan fejlődik ez évben népünk egészségügyi ellátottsága A lakosság életszínvonalának növekedése nemcsak az anyagi javak felhalmozódásában és az egyre fokozódó kulturális igények kielégítésében nyilvánul meg. hanem sok más téren, így többek között a dolgozók egészségvédelmének fejlődésében is. Kormányzatunk gondoskodik arról, hogy — a népgazdaság ’ adott helyzetének és lehetőségeinek megfelelően — az egészségügyi intézmények bővítésével, azok munkájának állandó javításával mind kedvezőbbé tegye a lakosság egészségvédelmi ellátását. Azokat az intézkedéseket, amelyek megyénkben az egészségügy fejlesztését célozzák, az egészségügyi fejlesztési terv foglalja össze. Körültekintően és sokoldalúan foglalkozik ez a terv az igények kielégítésével. Mindenekelőtt arra törekszik, hogy addig is, amíg nagyobb- arányú építkezésre kerülhet sor, minél inkr ’ b csökkentse a kórházak jelenlegi zsúfoltságát. Ennek érdekében már januárban üzembe helyezték a ba lassagyarmati kórház kibővített, korszerűsített gyermek- osztályát, amelyben a régi 23 ágy helyett most 43 férőhely várja a kis betegeket. Ugyanebben a kórházban nemrégiben modern, szép műtőt kapott a szülészeti osztály. Megkezdte működését a pásztói kórház új, 15 ágyas gyermekrészlege is. A terv értelmében az év második felében ugyancsak több, jelentős beruházást valósítanak meg. Június végére befejeződik a négy kocsival rendelkező mentőállomás létesítése Salgótarjánban. Hamarosan átadják a betegeknek Nógrád megye első, 30 ággyal rendelkező TBC-osztályát a balassagyarmati kórházban. Még ebben az évben elkészül a pásztói rendelőintézet és területi bölcsőde. Az új létesítmények üzembehelyezése mellett biztosítja a terv a meglévő férőhelyek jobb kihasználását is. Az orvostudomány ma már állandóan fejlődik a gyógyászat újabb kitűnő módszerekkel, eljárásokkal bővül, s ezzel a fejlődéssel mindenütt lépést kell tartani. Ezért megyénk valamennyi körzeti- és szakorvosa havonként egyszer szakmai előadáson vesz részt, ahol kiegészítheti, felfrissítheti ismereteit. A továbbképző előadásokat megyei és budapesti szakemberek tartják. De gondol a terv arra is. hogy orvosaink időnként megvitassák, kicseréljék munka közben szerzett tapasztalataikat, ezáltal mennél hamarabb elterjedjenek a helyesnek bizonyult módszerek. Erre a havonként megtartott munkaértekezletek adnak lehetőséget. A szakmai továbbképzés mellett politikai oktatásban is részt vesznek az orvosok, hiszen mint szakemberek is csak akkor állhatják meg a helyüket, ha ismerik a marxizmus—leninizmus legfontosabb tanításait, ha figyelemmel kísérik dolgozó népünk célkitűzéseit. Részletesen, különös gond-1 dal foglalkozik a terv a megelőző egészségvédelemre vonatkozó feladatokkal. Nem elég ugyanis felismerni, gyógy-1 kezelni a betegségeket, hanem arra kell törekedni, hogy lehetőleg elejét vegyük a megbetegedéseknek. Sok betegség körinyen elkerülhető, ha mindenki tisztában van annak okával, keletkezésével, s így idejébe védekezhet ellene. Ezért az egészségügyi fejlesztési terv előírja, hogy az idén áz eddiginél is nagyobb lendülettel kell végezni az egészségügyi propagandát, felvilágosító jellegű nyomtatványok terjesztése, valamint könnyen érthető szakelőadások megrendezése útján. Ilyen előadások tartásával elsősorban a Társadalom- és Természettudományos Ismeret- terjesztő Társulat foglalkozik, de igen jelentős feladatuk van mind a felvilágosító munkában, mind pedig az orvos és a beteg helyes, az eddiginél szorosabb és harmonikusabb kapcsolatának kialakításában a tömegszervezeteknek, elsősorban a szakszervezetnek. És éppen ez a pont az, ahol a terv csakis a dolgozók se- .gítségével, aktív közreműködésével válhat valósággá. Az egészségügyi szervek biztosítják a lehetőségeket, de ezek akkor vezetnek igazán eredményre, ha százan meg százan, ezren meg ezren elolvassák a kiadványokat, meghallgatják az előadásokat. Saját érdekünk, hogy egészségesek maradjunk, hogy megismerjük a betegségek elleni védekezés módját. Ezért a magunk részéről is segítsük az idei egészségügyi fejlesztési terv tökéletes megvalósítását azzal, hogy felhasználjuk a rendelkezésünkre álló lehetőségeket ismereteink bővítésére! Etesen feldolgozzák a község történetét A hazaszeretet alappillérje szülőföld szeretete, ennek el feltétele pedig a szülőföld tö ténelmi fejlődésének ismerei Ennek az ismeretnek a bírt kába csak úgy juthatunk el, 1 összegyűjtjük községünk tá sadalmi fejlődésének történe mi adatait, tárgyait, összegyűj jük a község haladó hagyom, nyait. Ezt a gyűjtőmunkát kezd ■meg az 1954/55-ös tanévbe felszabadulásunk tizedik é" fordulójának tiszteletére : etesi általános iskola. A gyű tés munkájában hathatós ti mogatást nyújt a községi t nács elnöke, valamint helye tese és a tanulók. A gyűjtés felöleli: 1. törte neti emlékezés, „Etes történe' a község kialakulásától na) jainkig“ anyagát, 2. népraj tárgyak, (régi szőttes, himzé faragott tárgyak, régi bútoro! munkaeszközök, edények stt 3. népszokások, 4. népvisele 5. népköltészet, rigmusok, népzene, népdal, népi hangsze rek. Tervünk a gyűjtött anyagbe ezév május 29-én és 30-án d 31-én néprajzi kiállítás rende zése. Etes községben, mely ec digi tanszermúzeumunk iskole múzeummá való fejlesztését i eredményezi. Minden érdeklő dőt ezúton is hív a kiállítá megtekintésére a Rendezőbizottság. A Palóc Múzeum új kiállításai Nem kell már a piacra begyaiogolniok zöldségért a ferenctelepi asszonyoknak
