Szabad Nógrád. 1955. május (11. évfolyam. 35-41. szám)

1955-05-11 / 36. szám

1955 május 11. 3 szabad \m.nin CSÖKKENTSÜK A lOO SZÁZALÉK ALATT TERMELŐ BÁNYÁSZOK SZÁ3IÁ T Mit tess a pártszervezet Saigon? A szénbányászat előtt álló feladatok, különösen a máso­dik ötéves tervre való előké­szület, nagy felelősséget ró az üzemek pártalapszervezeteire. Nagyrészt az ő aktivitásuktól függ a terv teljesítése, a 100 százalékon alul termelő dol­gozók számának csökkentése. Az alapszervezetek munkájá­nak eredményessége a terme­lésben kell, hogy kifejezést nyerjen. Mint már az elmúlt heti lapszámunkban is írtunk arról, ebben a hónapban rendszeresen foglalkozni kívá­nunk a 100%-on alul telje­sítők csökkentésével, most a rónai üzemegység pártbizott­ságának és alapszervezeteinek munkáját vizsgáltuk meg. Eb­ben a cikkben bemutatjuk, hogy mit tesz a pártbizottság a termelés növeléséért, a 100 százalékon alul dolgozók szá­mának csökkentéséért, milyen segítséget ad a műszaki veze­tőségnek. A rónai üzemegység közel másfél év óta, egy-két hónapi kieséstől eltérően, rendszeresen teljesítette tervét. Ez év első negyedében tervü­ket 101,3 százalékra teljesítet­ték A tervenfelüli szénmeny- nyiséggel közel 600 család téli tüzelőellátását biztosítot­ták. A munka termelékenysé­ge is emelkedett. Az 1954* év- azonos időszakához viszonyít­va az egy főre eső termelés 20 kilogrammal nőtt. A dolgo­zóknak a progresszióval és a prémiummal növelt havi ke­resete 1600—1700 forint közt mozog. Ezt igazolja a salgói körlet dolgozóinak április ha­vi keresete is. Az elővájáson egy dolgozó egy műszakra esti •keresete progresszióval együtt 72-12 forint volt. A fenntar­táson is javult a dolgozók jö­vedelme. E sikerek kivívásában igen nagy érdeme van a pártbizott­ságnak és az alapszervezetek­nek. Pártunk III. kongresszu­sa óta a pártszervezetek meg­javították munkájukat, szakí­tottak a termelést lebecsülő káros megalkuvó nézetekkel. Felszámolták a tunyaságot. Határozatot hoztak a politikai munka megjavítására. Meg­erősítették a pártcsoportokat, a népnevelőgárdát, intézkedé­seket tettek a munkafegyelem, a termelési fegyelem megszi­lárdítására. A pártbizottság rendszeresen beszámoltatja a műszaki vezetőséget az elvég­zett munkáról. A műszakiak­kal közösen dolgozzák ki a soron következő feladatok vég­rehajtásának módját. A pártbizottság és a párt- szervezetek a maguk kárán tanulva meggyőződtek arról, hogy az üzemiben a politikai munka megjavításával a ter­melésben is javulás fog beáll­ni. Éppen ezért elhatározták, hogy fokozottabban támasz­kodnak a közel 500 főt szám­láló párttagra, valamint az üzem összes dolgozóira. Az alapszervezetek vezető­ségi tagjai nem sajnálják a fáradságot. Rendszeresen or­vosolják a dolgozók sérelmeit. A párt- és a tömegszervezetek mintegy 130 aktívája lelkesen dolgozik azon, hogy fejlesz- sze a dolgozók felelősségérze­tét a terv teljesítéséért. Ma már ritka az olyan nap, ami­kor 12—15 dolgozó ne keresné fel a pártvezetőséget, hogy ér­tékes javaslataikkal elősegít­sék mind a pártéletet, mind a termelést. A pártbizottság és a párt- szervezetek vezetői nem hát­ráltak meg a nehézségek elől. Az üzemegység, de különösen a salgói körlet nehéz bányásza­ti adottságokkal rendelkezik. A bánya művelése többnyire ré­gi, lefejtett műveleten halad keresztül, ami nagyobb szak­tudást és körültekintést kí­ván. Amilyen mértékben gya­rapodott a nehézség és gyara­podott a feladat, az üzem kom­munistái oly mértékben fokoz­ták erejüket a tömegek moz­gósítására, a termelési tervek teljesítésére. Büszkén tölti el az üzem dolgozóit az a tudat, hogy mindössze hat csapat van. amely tervét a bányaművelés nehézségei miatt az elmúlt hó­napban nem tudta teljesíteni. Olyan dolgozót az üzemben nem ismernek, aki hónapról hónapra ne teljesítené ter­vét. A 100 százalékon alul telje­sítők számának csökkentésére a pártvezetőség, a műszaki ve­zetőséggel karöltve helyes in­tézkedéseket tett. A .gyengébb szakképzettséggel rendelkező dolgozókat — akik még az elmúlt, évben több esetben kü­lön csapatot alkottak — idő­sebb, tapasztaltabb vájárok­hoz osztották be. Az elmúlt hónapban Somoskői István DISZ-brigád csapatának tag­jait, akik március hónapban mindössze 79,9 százalékra tel­jesítették tervüket az élenjáró csapatokhoz osztották be, hogy ezzel is elősegítsék a fiatalok szakmai képzettségének növe­lését. A pártvezetőség tagjainak, a párttagoknak megnövekedett felelősségtudata személyes pél­damutatásukban nyer kifeje­zést. Szabó István, a salgói körlet pártvezetőségi tagja hattagú elővájási csapatával április havi tervét 128,8 száza­lékra teljesítette. Nyitrei elv­társ 125,4 százalékos április havi tervteljesítés után 95,25 forintot keresett műszakon­ként. Somoskői László pandúr élmunkás sztahanovista, „ki­váló jelvény "nyel kitüntetett elővájási vájár csapata az el­múlt hónapban 82 folyómétert liajtoft ki. Somoskői elv-társ büszkén beszél arról, hogy éveken keresztül átlagosan ha­vonta több mint 2000 forintot keresett. A pártvezetőség és a párttagok példamutatása ma­gával ragadta a pártonkívüli dolgozókat is. Rittinger-Péter vájár elmondja, hogy a párt- vezetőség nemcsak neki, ha­nem a többi dolgozónak is se­gítséget ad a tervteljesítéshez. Nincs olyan értekezlet, ame-1 lyen a dolgozók ne tennék meg észrevételeiket, hasznos javaslataikat, ötletüket a terv elősegítése ér­dekében. A pártszei-vezet, a szakszervezet és a műszaki vezetőség jó munkáját iga­zolja az is, hogy a felszabadu­lási munkaversenyben részt­vevő 738 dolgozóból 561 telje­sítette vállalását. Ahhoz azonban, hogy áz üzemben a 100 száz lékon alul teljesítők számát még tovább csökkentsék szükség van arra, hogy a pártvezető­ség minden egyes tagja, ne- csak időszakonként, hanem rendszeresen kivegye részét a munkából. Kétségtelen, hogy ma sokkal jobban támaszkodik a pártvezetőség a munkások­ra a tervért folyó harcban, részletesebben foglalkoznak a dolgozók sérelmeivel és javas­lataival, de ezt tovább kell szélesíteni és nagyobb segítsé­get kell adni a dolgozóknak. A munkásokban az eddiginél fokozottabban kell a kezdemé­nyező kedvet felkelteni, Balázs elvtárs a pártbizott­ság titkára mondja: Az el­múlt évben egy-két DISZ- brigád működött az üzemben. Akkoriban a dolgozók nem is nagyon akartak róla hallani, hogy brigádot alakítsanak. Ma pedig egyre több azon dolgo­zóknak a száma, akik kérik, hogy brigádot alakíthassanak. Jelen pillanatban hat DISZ- brigád működik a rónai üzem­egységen belül. De a népne­velőmunkát tovább javítják, akkor ez a szám duplájára emelkedhet. A rónai üzemegység párt- bizottsága és alapszervezetei természetesen nem pihenhet­nek meg elért eredményeiken, mert bőven akad még tenni­való. Meg kell javítani a •szo­cialista munkaverseny nép­szerűsítését, jobban ki kell használni a szemléltető agátá- ciót. Ki kell fejleszteni a fej­tési és elővájási csapatok egy­másközti versenyét és különö­sen most, amikor május első napjaiban veszélyben volt a tervteljesítés, arra vegyék az irányt, hogy a hóvégi hajrát elkerüljék és tervüket napról napra rendszeresen, egyenlete­sen teljesítsék. A növénytermelés időszerű munkái A tavaszi munkák elhúzódá­sa fokozott követelményeket állít a mezőgazdasági terme­léseket irányító mezőgazdá­szokra és mezőgazdasági dol­gozókra. A rendelkezésre álló rövid idő alatt több munkát kell elvégezni. Be kell vetni a még bevetetlen területeket, ugyanakkor a korán elvetett kapások ápolásához hozzá kell fogni. A jobb növényápolás nem jelent annyi munkát, mint amilyen mértékben növeli az eredményeket. A növényápo­lás megszervezésénél töreked­jünk arra, hogy idejében és minőségi munkát végezzünk. Gyorsan és olcsón csak fogatos, vagy gépi vontatású kapáló­gépekkel tudunk dolgozni. A burgonya- és napraforgó­tábláinkat már kikelés előtt is fogasoljuk meg, ha a talaj elgyomosodott. A kikelt kuko­rica fogasoiása felér egy kapá­lással. El kell kezdeni a cu­korrépa és takarmányrépa sa- ,rabolását. A sarabolással biz­tosítjuk a talaj gyors felmele­gedését és csökkentjük a ta­lajvíz eltávolodását. Az ide­jében végzett sarabolással irtjuk a gyomokat, elegendő fényt és meleget biztosítunk a növény számára. Elősegítjük a talajbaktériumok elszaporo­dását, ezzel növeljük a nö­vény számára szükséges táp­anyagok felhalmozódását. A sarabolás után a növény fejlődésének megfelelően el kell kezdeni az egyelést. A sűrűn, egymás mellett élő nö­vények elnyomiák egymást. A korén végzett egye’és előnye, hOigy a növény jobban fejlő­dik, a munka gyorsabb és ol­csóbb. Sokan azt tartják, hogy akkor jó egyelni, mikor a répát már markolni lehet. Akik így csinálják, nem gon­dolnak arra, hogy addig a fe­lesleges répanövények és gyo­mok rengeteg tápanyagot ra­bolnak el a meghagyásra szánt növények elől. A cukor­répát legjobb 3—4 leveles kor­ban egyelni. K a pásn övén vek talaját ál­landóan gyommentesen és porhanyÓ6an kell tartani. Má­jus hónapban gyakori az erő­teljes, hajnali lehűlés. A késő. tavaszi fagyok ellen füstölés­sel védekezhetünk. Úgy a gyü­mölcsösben, mfnt a saántó- földön a megvédendő terüle­ten 10—20 méter távolságra erősen füstölő anyagból rak­junk kupacokat. Ha fagy vár­ható, napfelkelte előtt meg kell gyújtani ezeket a kupaco­kat. A tejtermelés legjobb tsz-eí Megyénk területén lévő ter­melőszövetkezetek április hó­napban a kései kitavaszodás ellenére is mindent megtet­tek a tejtermelés növelésére. Magasan kiemelkedik a me­gyei átlagból a kisterenvei Vö­rös Október TSZ istállóátlaga, amely 11,3 kg volt. A pásztói járásban az e^házasdengelegi Rákóczi Termelőszövetkezet 10.1 kg-os istállóátlagot ért el. A járások közötti versenyben első a pásztói járás 7,1 kg-mal. második a salgótarjáni járás 6.1 kg havi istállóátlaggal. Me­gyei átlag 5,1 kg. A magyarnándóriak ismét példát mutatnak A Magyarnándori Állami Gazdaság egyre fokozottabban törekedik a gazdálkodás meg­javítására. Az ország állami gazdaságai közül elsőnek fe­jezte be a téli gépjavítást. Az első negyedéves tervet 104.1 százalékra teljesítette. Mindez alapját képezi a növényi, s ál­lati hozam nagyarányú eme­lésének, az önköltség csök­kentésének. A gazdaság dolgozói, szak­vezetői most újabb munkaver­senyt kezdeményeztek. Az ez évi termelési idényre páros­versenyre hívták a Borsosbe- rényi Állami Gazdaság dolgo­zóit. A verseny a magasabb hozamokért, az önköltség csök­kentéséért folyik. A növénytermesztés vállalása A gazdaság területileg 8 harmadik kategóriába tarto­zik. Kézi munkaerőben nincs hiány. Az őszi búza kh.-kénti ter­méshozamát 50 kg-al növelik. Ez 183 mázsa többlettermést jelent, aminek az értéke 23.700 forint. Az őszi gabona vetéseket táblánként felülvizsgálták, s az előveteménytől függően fej­trágyázásban részesítették. Va­lamennyi búzavetést tavaszi ápolásban részesítik. A vad- repcés és egyéb gyomos buza- vetéseknéi vegyszeres gyom­irtó permetezést alkalmaz­nak. Búzatábláik vetési, érési sorrendje szerint ara­tás előtt menetirány-ter­vet készítenek az ara­tógépek részére, hogy idejé­ben, viaszérésben végezhessék az aratást. így akarják kikü­szöbölni a szem veszteséget. 3 százalékos önköltségcsökken­tést hajtanak végre. A takarmánygabona kh- kénti termésátlagát 80 kg-al emelik. Ez 220 mázsa többlet- termést jelent. 24 200 forint értékben. A tavaszi árpa 40 százalékát jarovizáltan vetet­ték. A vetést március 27-én befejezték. A szemveszteség elkerülése végett a betakarí­tásnál ugyan úgy járnak el. Yniwta búzánál. A burgonya kh-kénti ho­zamát 20 mázsával növelik, így 480 mázsa többlet burgo- nva vetőgumót biztosítanak az államnak. Ennek forint érté­ke 144 000 forint. A burgonya- földeket még az ősszel alap­műtrágyázásban részesítették A homokos földeket ősszel szervestrágyázták, s tavasszat aiapműtrágyát munkáltak be a talajba. A burgonyát géppel vetik, s kapálják. Háromszor töltögetik, s kapálás előtt szük­ségszerűen fejtrágyázzák. A burgonyát teljes virágzásában szelektálják. Kerti dohányból 4 mázsával termelnek többet az előírtnál. A többtermelés forint értéke 5640. Ezt az eredményt az idő­beni és a vesztességmentes beni és a veszteségmentes jó talajelőkészítéssel, négy­szeri kapálással, időbeni tö­réssel és rendes szárítási el­járással kívánják elérni. Ló­heréből 52 mázsa 50 kg-al akarnak többet termelni a ter­vezettnél. Ennek értéke 2860 forint. Az eredményt úgy érik el, hogy az időbeni betakarí­tás érdekében növényápoló traktoraik után fogatos fű­kaszát kapcsolnak és a „Kund- íéle“ szárítási móddal az elő­re üzembe helyezett rendsod­rók segítségével takarítják be a takarmányt. Mit vállaltak az állattenyésztők A sertésszaporulati tervet 7.7-ről 10-es fialási átlagra emelik. Ez 76 200 forint jöve­delmet jelent. Ezt az ered­ményt az anyakocák egyré- szének kétszeri éltetésével érik el. A juhászatnál terven felül 6 ezer liter tejet termelnek 24 000 forint értékben. A ba­romfiaknál csökkentik az eh hullást, tehát több baromfit nevelnek fel, s így 9000 forint többletjövedelemhez jutnak? A brucellamentes sertéskano- kát eladás előtt törzskönyve­zik. így 50 000 forint többlet- jövedelemhez jutnak. A gyümölcsészeti dolgozók a termelési terven felül 70 má­zsa minőségi exportalmát ter­melnek, amellyel 15 000 forint­tal növelik a gazdaság jöve­delmét. A fogyóeszközök gondos ke­zelésével, megőrzésével, az anyagok szakszerű felhaszná­lásával, »a tervben szereplő anyagköltséget 4 százalékkal csökkentik. Ez 200 000 forint jövedelmet jelent. Ha a gazdaság dolgozói, szakvezetői teljesítik vállalá­saikat 581 690 forint többlet- jövedelemhez jutnak. A vállalásban nem feledkez­tek meg a dolgozókról való gondoskodásról sem. A dolgo­zókat jóminőségű, Ízletes, s olcsó étellel látják el. A védö- és munkaruhákat biztosítot­ták. A Borsosberényi Állami Gazdaság dolgozói, vezetői bi­zonyára elfogadják, a ver­senyfelhívást, s ők is hasonló jó terveket dolgoznak ki a ho­zamok emelésére, az önkölt­ség csökkentésére. Helyes lenne, ha a többi gazdaságok is követnék a ma- gyarnándoriak példáját. Több mint 700 dolgozót keresnek felvételre a Nógrád megyei üzemek, vállalatok és hivatalok Az elmúlt negyedévben végzett jó munkája alapján a Nógrád megyei munkaerőgazdálkodási osztály nyerte el az or­szág legjobb munkaerőgazdálkodási osztályának kijáró vörös selyem vándorzászlót. A megye munkaerőirányítói, áprilisban is rászolgáltak az elismerésre. A munkára jelentkező 124 dol­gozóból, 101-et már elhelyeztek. Ezenkívül, a tervezett 75 he­lyett, 126 dolgozót toboroztak a Megyei Építőipari Vál­lalat, a nógrádi és a mátravidéki szénbányák részére. A megyei munkaerő-szükséglet azonban sokszorosa az eddig jelentkezőknek. A bányáknál például nem tudnak any- nyi munkaerőt toborozni, amennyi elég lenne. A két szénbá­nyászati tröszthöz akár azonnal el tudnának helyezni 500 dol­gozót, 1000—1400 forintos, havi fizetéssel. Komoly munkaerő­hiánnyal küzd a somoskői kőbánya, a Salgótarjáni Üveggyár, a Salgótarjáni Vasöntöde- és Tűzhelygyár, a Mélyfúróvállalat és az Építőipari Vállalat is. így Nógrád megyében most ösz- szesen 32 vállalat és hivatal több mint 700 segédmunkást, különböző szakmunkást és jó képzettségű adminisztratív dol­gozót tudna elhelyezni. iKirrurmirm- ■vwvv*««Mrtfwí«»onr]OOGCoooooooooooaooooooaoaoooooaoeooceooooaooooocooooooacoeoooooeooooooeecooocooenaeo yxwort Megbecsült Nagy felelősség hárul a ki­helyezett agronómusakra, mező­gazdászaikra. Feladatuk a ter­melőszövetkezet termelésének növelése, az új agrotechnika alkalmazása, az állatállomány fejlesztése. A mátramindszenti Alkot­mány Termelőszövetkezetben Csömör Ferenc az agronómus. — A termelőszövetdcezetbe tavaly ősszel kerültem — mondja —. Abban az időben folytak az őszi vetésék. Min­den erőmmel azon voltam, hogy gabonánk minél hama­rább a földbe kerüljön. Ösz- szel a termelőszövetkezetben elvetettünk 40 kataszteri hold búzát, 12 kataszteri hold ár­pát, 5 kh. rozsot. Körüljárva a termelőszövet­kezet határát látható, hogy minden munkát időben és jól elvégeztek. A tavaszi vetéseik már zöldéinek, cukorrépájuk sorol. Bármerre megyünk, mindenütt jókedvű, vidám szavú termelőszövetkezeti ta­gokkal találkozunk. Az egyik táblában harsány kacagás mel­lett ültetik a tökmagot, a má­sikban énekszóra a palántá­kat. A termelőszövetkezet a mai nappal befejezte a kapá­sak ültetését. A kukoricát és napraforgót négyzetesen, a burgonyát és a cukorrépát úgy ültették, hogy azokat gép­pel tudják megművelni. Csö­mör elvtárs javaslatára a ta- gók munkájának megkönnyí­tése érdekében még a háztáji földeken is úgy ültették a kukoricát, hogy azt is géppel tudják művelni. A fiatal agronómus bátran alkalmazza az új agrotechni­kát. őszi vetéseiket már két ízben fejtrágyázták, 30—30 kg kh pétisóval. Május 4-én 30 agronómus kh. őszibúza vetésen elvégez­ték. a vegyszeres gyomirtást. A Gyöngyösi Növényvédő Ál­lomás motorosgépe egy nap alatt elvégezte a munkát és reméljük a hormones vegyszer kiirtja azokat a gyomokat, amelyek irtása a tagság hete­kig tartó munkáját vette vol­na igénybe. Csömör agronómus tudja, hogy a jó kertészet hatalmas jövedelmet biztosít a termelő- szövetkezet tagságának. Ezért az elnök elvtárssal és a tag­sággal közösen úgy határoz­tak, hogy az idén 5 'kh. terü­leten öntözési kertészetet léte­sítenek. A területet jól meg­művelték, sok gondot fordítot­tak a melegágyak készítésére. Meg is van a jó munka gyü­mölcse. Palántáik erőteljesek, a káposzta palántákat már ki­ültették, a paprika, paradi­csom és a dinnye ültetését is hamarosan elvégzik, csak az időjárás engedje. Az Alkotmány Termelőszö­vetkezet állatállománya lkielé­gítő. Szép számmal van tehe­nük, lovuk, nagy a juhállomá­nyuk is: 280 darab. Az idén nagy számban volt iker elles, ugyanakkor elhullás nem volt a kisbárányok között. Sajnos a sertésnél már rosszabb a helyzet. Takács István sertés­gondozó keveset törődik az állatok tisztaságával. Csömör elvtárs és az elnök elvtárs is többször figyelmeztették, vi­gyázzon a tavaszi elletésnél. (j nem hallgatott rájuk, s így n januári ellesnél 75 százalé­kos lett az elhullás. Az idén a kocájukat kétszer fiaztatják, a második ellés júliusban vár­ható. A vezetőség és a tagság úgy határozott, hogy sertései­ket megfelelőbb kezekbe ad­ják. Az állatolxt tisztán tart­ják. A tehenészetben a fejési átlag 4.5 liter. Ez a rossz ta­karmányozás miatt esett le, de remélik, hogy a legelőre kihajtás után emelkedni fog. A fiatal agronómus és az elnök elvtárs javaslatára az idén 300 darab naposcsibét és 100 darab kacsát hozatnak, hogy ezzel is növeljék gazda­ságuk jövedelmezőségét. A mátramindszenti Alkot­mány TSZ-ben jól megy a munlka. Agronómusuk jól meg­szervezi azt. Minden este meg­tárgyalják a következő napi teendőket Orosz István tsz-el- nökkel és Telek János brigád­vezetővel. A szövetkezetben állandó növénytermesztési és állattenyésztési brigád műkö­dik. Orosz István elnök így véle­kedik az agronómus munkájá­ról■ „A magam részéről meg va­gyok vele elégedve. Sokat se­gít az új agrotechnika beve­zetésénél. A tagság szereti, útmutatásait, javaslatait vég­rehajtják. Az elkövetkezendő időben még szorosabbá fog válni kapcsolatunk, mert a termelőszövetkezet lakást biz­tosít számlára. Csömör elvtárs harcol a termelőszövetkezet jobb életéért. Ennek tudható be az is, hogy jövendőbeli felesége belép a termelőszövet­kezetbe, s vállalja a termelő­szövetkezet könyvelését. örvendetes számunkra aZj hogy tagságunik száma állan­dóan növekszik. Az elmúlt közgyűlésen is három új ta­got vettünk fel a szövetke* zetbe. Csömör Ferenc agronómus minden nap azon fáradozik, hogy termelőszövetkezete mi­nél nagyobb eredményeket ér­jen el, hogy tagsága jómód­ban éljen, • (Angyal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom