Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)
1955-04-02 / 27. szám
Nyolc gépállomás A NÉPI KULTÚRA TÍZ EVE A HELYIIPAR FEJLŐDÉSE Nem ritka ma már a traktor a Falvakban A JÖVŐ BIZTOSÍTÉKA fik már mások lesznek, mint mi vagyunk — halljuk nagyon sokszor felnőtt emberektől, amikor a piros- nyakkendős úttörő pajtásokról beszélnek. Űj módszerekkel, új formák között, új program szerint, új céllal nevelik, formálják őket iskoláink, újarcú, újtermészetü, újerkölcsű emberekké, az épülő, új szocialista haza számára. Nemrégiben a Balassagyarmati Rákóczi úti Általános Iskolában jártam, meglátogattam a kis ötödikeseket. Éppen csapatgyűlést, mondhatnám úgy is — csapatrendezvényt tartottak. Március 15-ét ünnepelték. Az órán jelenlévő tanár egy szót sem szólt, a gyerekek önállóan adták elő kis műsorukat, önállóan készültek rá, állították össze kis ünnepségük programját. Itt láttam meg, hogy mennyire mások már ezek a gyerekek, mint akik 10—15 évvel ezelőtt ültek még ugyanezen a padokon. Őket már nem a „jóindulatú” tanítás, tanári ütleg, vagy éppen a nélkülözések komolyít- ják meg. Minden osztály egy kis közösség. A jó tanuló segíti a gyengébbet, csapatgyűléseken számonkérik a rosszulfelelő- ket, fegyelmezetleneket. Ha az sem használ, kiközösítik maguk közül. Felelősséget éreznek egymásért. Munkára, a munka szerete- tére nevelik őket, már most fákat ültetnek, kis kertekben dolgoznak, ócskavasat, üveget stb. gyűjtenek. A salgótarjáni úttörőházban nap-nap után láthatjuk a kis pajtásokat apró satuk, gyalupadok mellett szorgoskodni — a munkát tanulják. Április 4-re a megye általános iskolái saját kézimunkájukból, rajzaikból rendeznek a városokban, járási székhelyeken kiállításokat. Valóságos kis remekművek ezek, a 6—14 éves kéz készítette alkotások. Hazaszeretetre nevelik őket. A legtöbb községben gyűjtik a falu múltjára, régi éleiére fényt derítő régiségeket, nép- művészeti, háziipari leleteket. Nagyon sok érdekes anyagot gyűjtöttek már'össze a bocsár- lapujtői úttörők. 0) módon tanulnak már ezek a gyerekek. Az iskolákban, szakkörökben és odahaza egyaránt. Tgy válik belőlük öntudatos, önálló, fegyelmezett, hazaszerető, dolgos, értelmes, okos, becsületes ember — a jövő biztosítéka. T. I. 1948. évben jött létre megyénkben az első kisipari termelőszövetkezet, a Salgótarjáni Cipész KTSZ, majd Kétévi törés állott be a helyiipari fejlődésben. Hazánkban megalakultak a helyi tanácsok, a dolgozó nép választott államhatalmi szervei. A dolgozó nép kezébe vette az államhatalom irányítását és ezen döntő körülmények nagyban hozzájárultak és elősegítették a helyiipar fejlődését is. 1955-ben már tíz helyiipari vállalat és 25 kisipari termelőszövetkezet működik megyénkben. Helyiiparunk jelenleg is állandóan fejlődik, és évről évre több téglát, cementcsövet, bútort, mozaiklapot, cipőt, ruhát, állatvakarókat és egyéb közszükségleti cikkeket gyárt a megye szükségleteinek ellátására. A helyiipari vállalat 1954- ben az 1953-as évhez viszonyítva, 3 037 000 forint értékkel termelt többet. A jövőben még jobban kívánják a helyi ipari vállalatokat korszerűsíteni. Családiházat építenek a Cered-Tó*" tagjai •rai mi . ász TSZ íj lakások Salgótarjánban A Nógrádmegyei Állami Építőipari Vállalat a hároméves terv kezdete óta 1245 lakást épített a megyében. Ennek több mint felét 688 lakást az új megyeszékhelynek, Salgótarjánnak dolgozói kapták. Néhány hónap múlva elkészült még négy épület és így újabb 117 szép otthonhoz jutnak a dolgozók. A rohamosan fejlődő város lakásproblémáinak megoldása érdekében a megyei tanács, a Lakóépület Tervező Iroda és az építőipari vállalat több éves lakás- építési programot dolgozott ki, amelynek alapján az ősszel mintegy 50 millió forintos beruházással 500 lakás építését kezdik meg a salgótarjáni vá-- sártéren. Korszerű bányában termelik a követ Nógrádkövesden 2820-an a paraszti boldogulás igazi útján Uj iskolában tanulnak a szendehely! gyermekek „A mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja hazánkban is a termelőszövetkezeti mozgalom, a mező- gazdasági termelőszövetkezetek, az úgynevezett III. típusú termelőszövetkezetek létrehozása, a termelőszövetkezetek növekedése, fejlődése. Hazánkban a III. típusú termelőszövetkezet a legalkalmasabb forma, amely a mezőgazdaságban elvezet a szocializmushoz. Természetesen az alacsonyabb termelőszövetkezeti formáknak is megvan a maguk jelentősége, szerepe. Elősegítik a dolgozó parasztság bizonyos rétegei számára, hogy megbarátkozzanak a szövetkezéssel, saját tapasztalatukból lássák a szövetkezés anyagi előnyeit, s rövi- debb, hosszabb idő után elfogadják, megértsék a III. típusú termelőszövetkezetek jelentőségét. Termelőszövetkezeti mozgalmunk perspektívájának tisztázása mellett le kell azonban szögezni, hogy ma termelőszövetkezeti mozgalmunk változatlanul legfőbb feladata a meglévő termelő- szövetkezetek gazdasági megszilárdítása, megerősítése“ — mondotta Ács Lajos elvtárs. Mindezen megállapítás megyénk szövetkezeti mozgalmára is vonatkozik. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás napról napra népszerűbbé válik dolgozó parasztságunk körében. Ezt legjobban bizonyítja a következő számadat. Kilencvenhárom III—II—I-es típusú termelő- szövetkezetünkben 2820 szövetkezeti paraszt, 15 205 kh szántóföldön gazdálkodva építi a szocialista mezőgazdaságot. Szövetkezeteink gazda godnak, erősödnek, tagjai! életszínvonala egyre inkábi eléri a jól gazdálkodó közép parasztok életszínvonalát. En nek egyik mutatója, hog; egyre több kis- és középpa raszt kéri fölvételét a má: meglévő, s jól gazdálkodó magas jövedelmet biztosít szövetkezetekbe. 1954. augusz tus 1-től 1955. március 21-ij 261 kis- és középparaszt csa Iád 362 dolgozó taggal vá lasztotta a felemelkedés út ját, a szövetkezeti gazdálko dást. Számos községben elő készítő bizottságok alakultak új termelőszövetkezetek létre hozása céljából. Mindezekből következik hogy termelőszövetkezeteink termelési színvonala túlszár nyalja a középparaszti gazda' ság termelési színvonalát. „A termelőszövetkezetek részére a gépi technikát, a nagyüzemi gazdálkodás e döntő feltételét a gépállomás szolgáltatja. Ez ma megmutatja a gépállomás hatalmas politikai jelentőségét.” Nyolc, különböző modern gépi technikával felszerelt gépállomás segíti megyénk termelőszövetkezeteinek termelését. Nézzük meg, hogyan alakult a fontosabb munkák gépesítési foka (százalékban kifejezve) a termelőszövetkezeteknél: az összes szántás 96, az őszi szántások tárcsázása, kultivátorozása 93, az összes vetés gépesítési foka 47, a gépkapálásé 28, a tarlóhántásé 85, az összes istállótrágya hordás szántóföldi növények alá 26, a silózás 69, az összes aratás kombájnnal és aratókévekötő géppel 56 százalékban van gépesítve. A számadatok a napnál is fényesebben bizonyítják, mily hatalmas segítséget nyújt munkásosztályunk a gépállomások útján a termelőszövetkezetek termelésének fejlesztéséhez, a szövetkezeti parasztság anyagi jólétének emeléséhez. A gépi technika ily nagymérvű alkalmazása csak a nagyüzemi gazdaságokban lehetséges. A gépek alkalmazása a mezőgazdaságban növeli a munka termelékenységét, s olcsóbbá teszi a termékek előállítását. Eloszlatni a babonát, a sötétséget, világosságot gyújtani minden ember fejében, megkedvel- tetni, megszerettetni az irodalmat, művészetet és felkarolni, továbbfejleszteni a népművészetet, ápolni a népi történelmi hagyományokat — szórakoztatva nevelni; ezt a feladatot tűzte ki népművelésünk jó néhány évvel ezelőtt. Soha nem látott méretekben indult meg a felszabadulás után — de különösen az utóbbi években — a kulturális munka. Évről évre szaporodnak, növekednek megyénkben is a kulturálódás lehetőségei. A fel- szabadulás előtt mindössze 14 kul- túrotthona volt megyénknek. Érdekes és tanulságos dolog megnézni kultúr- házaink számbeli szaporodását. Ma már több, mint száz (a népművelési osztály és a szakszervezet kezelésében lévő) kultúrotthon van a megyében. Ezek között olyan modern, gazdagon felszerelt kultúrott- honok, mint a jobbágyi, homoktere- nyei, nem ti, szécsé- nyi stb. Ezekben a kultúrotthonokban ma már komoly munka folyik. Még nem egészen, de sok részben már igazi otthonokká váltak. Ku Itúrcsoportjaink, amelyek azelőtt csak egy-egy alkalomra tanultak valamit, ma már állandóan működnek. Jelenleg 88 színjátszó, 73 tánc, 16 bábcsoport, 41 énekkar, 25 zenekar működik. Egyre igényesebb műveket adnak elő egyre magasabb színvonalon. Nagyon eredményesen dolgozik, szép sikereket ér el az acélárugyári kultúrcso- pőrt, megyénk központi kultúregyüt- tese, a bányász kultúrotthon most alakult színjátszó csoportja, a rimóci, nógrádi, mátravere- bélyi, kisterenyei kultúrcsoportok. Kisterenyén, Rimó- con például feldolgozták, összegyűjtötték a helyi népi táncokat és továbbfejlesztették azt. Munkájukban, törekvésükben a megyénkben járt grúz népi együttes példája vezeti őket, akik a grúz nép művészetét fejlesztették magasabbra. A most folyó kulturális seregszemle élénk bizonyítéka, hogy fiatalságunk, de — mint arra már szép példák vannak — az idősebbek is tömegesen veszik ki részüket a kulturális munkákból. Hiba van még az előadandó darabok megválasztásánál. Túl sok a könnyű műfaj (vígjáték) a csoportjaink erejét meghaladó operett. Kultúrcsoportjaink ne ezt az utat folytassák, hanem vegyék elő nagy íróink drámai alkotásait, „Csongor és Tünde”-!, a „Kérők”-et, • próbálkozzanak a „Bánk Bán”-nal, vegyék elő Shaw, Möllere, Gogol, Csehov és a mostani szovjet drámaírók darabjait. Már csak röviden említjük meg népművelésünk más, igen fontos tényezőit. Ma már minden faluban van könyvtár. Majdnem minden faluban van mozi. Háromszorosára növekedett a rádióhallgatók száma. Állandóan folynak a falvakban és városokban ismeret- terjesztő előadások. És nemcsak lehetőségek vannak meg, de a lehetőségek kihasználása, a lehetőségekkel való bánni tudás is. A szovjet hősi halottak emlékműve Balassagyarmaton it
