Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)

1955-04-20 / 31. szám

2

szab a w x8r.nXn

(Folytatás az első oldalról)

*— A nehézipar fejlesztésében elért eredményekre támaszkodva, továbbfejlesztjük könnyű- és élelmiszeriparunkat, hogy minél nagyobb mennyiségben, minél nagyobb választékban és jobb minőségben termeljen és elégítse ki a lakosság igényeit.

— Egész iparunk fejlesztésében a termelés növelése, a minőség szakadatlan javítása mellett a termelékenység emelkedése és az önköltség csökkentése az a legfontosabb mutató, amellyel államvezetésünk gazdasági irányító munkájának eredményességét mérni akarjuk — mondotta Hegedűs elvtárs. Majd a továbbiakban rámutatott arra, hogy az állami vezetés és a gazdasági irányítás megjavításán múlik a munka termelékenységének növelése és az önköltség csökkentése iparunk nagy, kihasználatlan tartalékainak feltárása révén. Keményebben kell fellépnünk a munkafegyelem la- zítóival szemben. A szorgalmas és öntudatos munkások, a munkásosztályunk túlnyomó többsége jogosan követeli meg az állami vezetéstől, hogy keményebb intézkedéseket foganatosítson a munkafegyelem lazítóival szemben, és jobban szervezze meg az ipari termelést. A gazdasági irányítás megjavításával nemcsak teljesíthetjük, hanem jelentősen túl is teljesíthetjük a termelékenység emelésének és az önköltség csökkentésének 1955. évi tervét.

Kormányunk politikáját elsősorban dicső munkás- osztályunkra építjük

— Munkásosztályunk a párt irányításával egyre nagyobb és sikeresebb erőfeszítéseket tesz az 1955. évi terv maradéktalan, minden vonatkozásban való teljesítéséért — folytatta ezután. — Ezt bizonyították a felszabadulásunk tízéves évfordulója tiszteletére indított munkaverseny-moz- galomban elért eredmények is. Munkásosztályunk és gazdasági műszaki értelmiségünk hősies munkájának köszönhető, hogy első negyedéves tervünket egész iparunk 104,6 százalékra teljesítette. (Taps.) Javult a termelékenység és csökkent az önköltség is. A Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves jelentése ipa-, runkban a javulás jeleit mutatja. E kezdeti eredményeket kemény munkával, szívóssággal tovább kell fejlesztenünk, hogy az év végére minden vonatkozásban túlteljesítve az 1955. évi tervet, tényleges fordulatot érjünk el. Nem kétséges, hogy a gazdasági irányítás megjavításával pártunk vezetése alatt nagyszerű munkásosztályunk becsülettel végrehajtja a kitűzött feladatokat és ezzel hozzájárul ahhoz, hogy szilárd gazdasági alapot teremtsünk pártunk politikai célkitűzéseinek végrehajtásához. A munkásosztály a fel- szabadulás óta eltelt tíz év alatt minden téren bebizonyította, hogy hivatott vezetőereje egész államunknak és társadalmunknak. A munkás- osztály tudatos, osztályharcos, áldozatkész és fegyelmezett helytállása az alapja minden, a felszabadulás óta elért sikerünknek. Ezért kormányunk politikáját, feladataink végrehajtását elsősorban dicső munkásosztályunkra, államunk és társadalmunk vezető osztályára építjük. (Taps.)

A mezőgazdaság fellendítéséért

Hegedűs elvtárs ezután arról beszélt, hogy feltétlenül szükség van a mezőgazdasági termelés fellendítésére is. Kormányunk továbbra is változatlanul segíti a szántóterületünk mintegy kétharmadán gazdálkodó egyénileg dolgozó parasztokat gazdaságaik, növényter) melésük és állattenyésztésük fejlesztésében, abban a szellemben, ahogy azt pártunk Központi Vezetőségének 1953. júniusi határozata, a III. párt- kongresszus és a Központi Vezetőség márciusi határozata megszabta. Kormányunk megad az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak minden lehetőséget, hogy kihasználják az egyéni gazdaságban levő tartalékokat. De látjuk az egyéni gazdaság korlátáit is, azt, hogy a fejlett gépi technika és a mezőgazdasági tudomány eredményeinek széleskörű, hatékony felhasználása csak a szocialista nagyüzemekben, a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban lehetséges. A dolgozó parasztság számára a jövő útja a szövetkezet. Ezért kormányunknak és állami szerveinknek az egész dolgozó parasztság érdekében egyik legfontosabb feladata a mezőgazdaság szocialista szektorának támogatása.

— Az elmúlt másfél évben megkísérelték a termelőszövetkezeteket háttérbe szorítani. Mégis minden kulákmester- kedés ellenére is, ma már kétszázezer parasztcsalád győződött meg saját tapasztalatából a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről. Az év első negyedében 15 ezer dolgozó paraszt lépett be termelőszövetkezetekbe, illetve alakított új szövetkezeti gazdaságokat. Kormányunk fokozze erőfeszítéseit a mezőgazdasági termelés fellendítésére, az 1953. évi decemberi párt- és kormányhatározat végrehajtására. E határozat óta a mezőgazdaság több fontos ágában jelentős fejlődés következett be: a kukoricatermelés, a zöldségtermelés, a sertéstenyésztés, a gyümölcsös szőlőtermelés terén. Nem kielégítő azonban a helyzet a kenyérgabonatermelés és a szarvasmarhatenyésztés tekintetében. Ezért elsősorban ezekben az ágazatokban kell erőfeszítéseket tenni a termelés megjavítására. Nem halad megfelelően egyes mezőgazda- sági munkafolyamatoknál a gépesítés sem. A szocialista

szektorban egy-két éven belül meg kell oldanunk — és meg is oldjuk — a kukorica és burgonya négyzetes, illetve négyzetes-fészkes vetését és ezzel együt a gépi növényápolást.

Hegedűs elvtárs kifejtette, hogy népünk élelmiszerrel való jobb ellátása érdekében tovább kell erősítenünk a begyűjtési fegyelmet, amely az eimúit évben meglazult. Kormányunk nem tűri el, hogy a kulákok és egyéb spekulánsok begyűjtési törvényeinket kijátszva népünk rovására gazdagodjanak. A begyűjtési törvény kötelező mindenki számára, és maradéktalan teljesítését feltétlenül meg kell követelnünk.

— A mezőgazdasági termelés fellendítésének, begyűjtési terveink maradéktalan teljesítésének megvan minden lehetősége. Egyre biztosabban támaszkodhatunk a mezőgazdaság szocialista szektorára, fejlett iparunk egyre több géppel, műtrágyával, vegyi anyaggal tudja ellátni szorgalmas, tehetséges parasztságunkat. Dolgozó parasztságunk — szövetkezetiek és egyéniek egyaránt — értik és szeretik hivatásukat, és tudják, hogy egész begyűjtési, adózási rendszerünk és a szabadpiaci értékesítés lehetőségei érdekeltté teszik őket abban, hogy jobb munkával fokozzák termelésüket a növénytermelés és az állattenyésztés minden ágában.

A közszükségleti cikkek bőségéért

— Ipari és mezőgazdasági termelésünk növelésének, a termelékenység emelésének és az önköltség csökkentésének is egyik legfontosabb célja, hogy népünk fokozódó igényeit jobban ki tudjuk elégíteni közszükségleti cikkekkel. Áruellátásunk jobb az előző évekénél. Nagykereskedelmi készleteink a fontosabb iparcikkeknél az elmúlt év első negyedének háromszorosára növekedtek, és így fokozottabb mértékben lehetséges a lakosság igényeinek folyamatos és megfelelő választék szerinti kielégítése. Több fontos cikkben azonban, és mindenekelőtt sertéshúsban, az áruellátás még nem kielégítő.

A húshelyzet javítása érdekében is nagyobb gondot kell fordítanunk a szarvasmarha- tenyésztésre és a sertéshizlalási szerződések kiterjesztésére.

A népgazdaság alapjában egészségesen fejlődik. Egyszer s mindenkorra felszámoltuk a munkásosztálynak annyi keservet jelentő munka- nélküliséget. Hazánkban egyre jobban kibontakozik a szocialista gazdálkodás és termelés óriási előnye és fölénye. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy az elmúlt évi hibákat kiküszöbölve, népgazdaságunk gyorsabban fejlődjék és szilárd alapot adjon a népjólét további emeléséhez, a tudomány és a kultúra fejlesztéséhez, honvédelmünk megerősítéséhez.

Az oktatás, a kultúra, a tudomány felvirágoztatásáért

— A magyar kormánynak, rendkívüli jelentőségének megfeleleőn, többet kell foglalkoznia az oktatásügy, a kultúra, a tudomány fejlesztésével. Tovább kell fejlesztenünk országunkban a már erőteljesen kibontakozó kultúrforradalom vívmányait. Feladatunk, hogy emeljük a tanítás színvonalát és gyökeresen megjavítsuk a nevelés munkáját. Jelentőségüknek megfelelően többet kell törődnünk az egyetemi és a főiskolai oktatással, mert ez az utolsó másfél évben némileg háttérbe szorult. A gimnáziumokban meg kell kezdeni a politechnikai oktatás elemeinek bevezetését is. Technikumaink" ban nagyobb gondot kell fordítanunk a gyakorlati oktatásra. Az általános iskolai oktatás megjavítása érdekében kormányunk ebben az évben elkészíti az új tantervet.

.— Pártunk és kormányunk az irodalmat és művészetet jelentőségének megfelelően támogatta és támogatni fogja a jövőben is. Jelenleg hasonlíthatatlanul jobb íróink és művészeink helyzete, mint a fel- szabadulás előtt volt, nemcsak azért és nem is elsősorban azért, mert jobbak anyagi körülményeik hanem azért is. mert művészetük, gondolataik akadálytalanul jutnak el a széles dolgozó tömegekhez. Az elmúlt évben majdnem háromszorannyi könyv jelent meg, háromszorannyi rádióelö- fizető, ötszörannyi mozilátog%- tó, kétszerannyi színházlátogató volt, mint az 1938-as évben. Íróink és művészeink közül azonban sokan ma még nem használják ki megnövekedett lehetőségeiket. Keveset foglalkoznak mai életünkkel, nem vésznek részt megfelelőek a szocialista társadalom felépítése, felemelő feladatainak megvalósításában, az új szocialista ember megformálásában, ifjúságunk nevelésében. Irodalmunk jelentős eredményei mellett is elmaradt népi demokráciánk általános fejlődéséhez képest. Ezt az elmaradottságot fel kell számolnunk.

— Pártunk és kormányunk eddig is nagy jelentőséget tulajdonított tudományos életünk fejlesztésének. Az elmúlt években a tudományos és kutatóintézeteknek széles hálózata épült ki, ahol tudósaink, kutatóink legjobbjai kiváló eredményeket értek el. Közelebb kell vinni tudományos életünket a gyakorlathoz. Jobban kell megszervezni kutatási eredményeink gyakorlati hasznosítását is.

— Pártunknak és kormányunknak az oktatásügyrőt, a népművelésről és a tudományos munkáról való gondoskodását mutatja az országgyűlés előtt fekvő költségvetési javaslat is, amely szerint az erre a célra szánt kiadásaink 1955-ben több mint háromszorosát teszik ki annak az összegnek, amelyet az ötéves terv első évében, 1950-ben erre a célra fordítottunk.

Aa államgépezet

egysae rűsitéséért

Hegedűs elvtárs ezután arról beszélt, hogy az államvezetés minden láncszemében fel kell számolni a bürokratikus módszereket. Az állam minden dolgozójának növelnie kell szaktudását. Az államgépezet minden láncszemében további egyszerűsítést hajtunk végre. Tovább kell erősítenünk a helyi vezetést, kiszélesítve a megyei, járási és községi tanácsok hatáskörét és felelősségét. Állami vezetésünk minden dolgozójának őrködnie kell törvényeink betartásán. A szocialista törvényesség biztosítása: ez munkánk egyik legfontosabb alap- követelménye. A kormány legfontosabb feladatának tartja az.államvezetés színvonalának további emelését.

Külpolitikánkat a béke megőrzése vezérli

— Ahhoz — folytatta Hegedűs elvtárs —, hogy pártunk és kormányunk végre tudja hajtani az eddigiekben felvázolt politikáját, békére van szükség.

— A Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikáját a béke megőrzése, békés építőmunkánk biztonságának növelése vezérli — mondotta.

— E cél érdekében a Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben helyeselte és magáévá tette azokat a javaslatokat, '-melyeket a Szovjetunió kormánya tett az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. E javaslatok megvalósítása lehetőséget adna az európai béke fenntartására és biztosítaná békés alkotómunkánk feltételeit. Az európai kollektív biztonsági rendszer megvalósulása jelentős mértékben előmozdítaná az egységes, békeszerető, demokratikus Németország megteremtését. A magyar nép minden erejével támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak. a német egység következetes harcosának és az egész német népnek, hazája egyesítéséért folytatott küzdelmét.

— A legnagyobb mértékben sajnáljuk azonban, hogy a Szovjetunió kormányának békeszerető javaslatait a nyugateurópai országok kormányai

— szöges ellentétben népeik érdekével — elutasították és ratifikálták a párizsi egyezményeket. A magyar nép mélységesen elítéli a párizsi szerződéseket, amelyek lehetővé teszik az agresszív nyugatnémet hadsereg felállítását, a német militarizmus feltámasztását. A párizsi egyezmények ra. tifikálása nyomán bekövetkezett új helyzetben teljes mér- tékban jogosak és feltétlenül szükségesek azok a határozott intézkedések, amelyeket a moszkvai értekezleten résztvett országok — köztük a Magyar Népköztársaság — kidolgoztak és elfogadtak. Népünk békés építőmunkájának biztosítása és az európai béke fenntartása érdekében szükség van a békeszerető népek még szorosabb együttműködésére. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya örömmel kész aláírni a barátsági-, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést a moszkvai értekezleten résztvett országok között (Nagy taps.) és örömmel kész aláírni a közös katonai parancsnokság felállítására vonatkozó megállapodást is! (Nagy taps.) A magyar nép szívvel-lélekkel résztvesz e határozatok végrehajtásában. A Magyar Népköztársaság kormánya azon lesz, hogy a hivatalos megegyezéseken túlmenően is a lehető legsokoldalúbb gazdasági, politikai és kulturális együttműködést valósítson meg, elsősorban Magyarország és a Szovjetunió, országunk és a Kínai Népköztársaság, valamint a többi baráti népi demokratikus ország között.

— Hazánk megerősítését elősegíti és biztonságát fokozza, hogy szomszédai vagyunk a nagy Szovjetuniónak, amely népünk felemelkedését a felszabadulás első pillanatától kezdve szüntelenül támogatja, valamint Csehszlovákiának és Romániának, amelynek népeivel a magyar népet szoros baráti és testvéri viszony fűzi ösz- sze. (Nagy taps.) Tudjuk, hogy a szocializmust építő 900 milliós demokratikus és szocialista tábor országait összekötő megbonthatatlan barátság a legfőbb erő ma. amelyik gátat szab az Amerikai Egyesült Államok imperialista körei és nyugateurópai imperialista csatlósaik azon törekvéseinek, amelyekkel egy újabb világháborút

akarnak kirobbantani. E szét- téphetetlen barátságnak volt egyik megnyilvánulása fel- szabadulásunk tízéves évfordulója is, amelyen résztvett a Szovjetunió, a Kínai Nép- köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Csehszlovák köztársaság, a Román Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, az Albán Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság kormányainak küldöttsége. Nemzeti felszabadulásunk évfordulóján velünk együtt ünnepelt az egész 900 milliós demokratikus és szocialista tábor. (Taps.)

— A Magyar Népköztársaságnak a többi országokhoz való viszonyát is a béke fenntartásának, békés építőmunkánk biztosításának célja határozza meg. Ennek megfelelően arra törekszünk, hogy a Szovjetunió, Csehszlovákia és Románia mellett — amely országokhoz Magyarországot megbonthatatlan baráti és testvéri viszony fűzi — jó szomszédi viszonyt fejlesszünk ki a másik két szomszéd országgal, Jugoszláviával és Ausztriával is. Erre annál is inkább megvan a lehetőségünk, mert Magyarországnak egyetlen szomszéd országgal szemben sincs olyan igénye vagy követelése, amely akadályozhatná a népeink közti jóviszony kialakulását. A Magyar Népköztársaság kormánya tovább kívánja fejleszteni országunk kapcsolatait Jugoszláviával, mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális téren. Az a meggyőződésünk, hogy ezeknek a kapcsolatoknak további kölcsönös fejlesztése és erősítése egyaránt érdeke mind a Magyar Népköztársaság, mind a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság népeinek és kormányának. Ausztriával fennálló viszonyunkat erősen zavarta az a körülmény, hogy a nyugat-' német imperializmus felélesztése megnövelte Ausztria bekebelezésének, az új An- schlussnak veszélyét. A Magyar Népköztársaság kormánya örömmel üdvözli azt a megállapodást, amely a Szovjetunió és Ausztria kormánya között a napokban lezajlott moszkvai tárgyalások során létrejött. Ennek a megállapodásnak a megvalósulása nagymértékben előmozdítaná a Magyarország és Ausztria közötti jószomszédi viszony további elmélyítését, amely mindkét népnek

— mind a magyarnak, mind

Erősítjük a párt é vezető

Hazánk tíz esztendővel ezelőtt a Szovjetunió segítségével nyerte el szabadságát és függetlenségét, a szovjet hadsereg teremtette meg a lehetőségét a tőkés és földbirtokos iga lerázására, a népi demokratikus rendszer, a népi Magyarország létrehozására. A magyar nép a párt és a munkásosztály vezetésével élt ezzel a lehetőséggel, és élvezve a Szovjetunió és a népi demokráciák állandó támogatását, hazánkban erős népi hatalmat hozott létre. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresz- szusa és Központi Vezetőségének határozatai világos utat mutatnak népi demokratikus rendszerünk további erősítésére. A Magyar Népköztársaság kormányának egész tevékenysége arra fog irányulni, hogy a munkásosztály hatalmát, népi hatalmunkat tovább fejlessze. E cél érdekében erősítjük a párt és a munkás- osztály vezető szerepét, tovább szilárdítjuk a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, fejlesztve a nehézipart, tovább folytatjuk a szocialista iparosítás politikáját, növeljük erőfeszítéseinket a mezőgazda- sági termelés fellendítésére és

— nem hanyagolva el az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságot — erőteljesen támogatjuk a dolgozó parasztság felemelkedésének egyedül járható útját jelentő szövetkezeti mozgalmat. Népgazdaságunk fejlesztésével szilárd gazdasági alapot teremtünk a népjólét emelésére és honvédelmünk további erősítésére.

— Szilárd meggyőződésem hogy ezeknek a feladatoknak végrehajtását támogatja a Hazafias Népfront, a szak1953. április 20.

———anaaign- - rmsuw

az osztráknak — egyaránt érdeke. (Taps.)

— A Magyar Népköztársaság kormánya szélesíteni igyekszik politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait minden más országgal. Külön jelentőséget tulajdonítunk az olyan országokkal való kapcsolataink kiépítésének és fejlesztésének, amelyek nem vesznek részt támadó jellegű csoportosulásokban és amelyeknek politikája nem ellenséges a béketábor országaival, köztük hazánkkal szemben. A magyar nép mély rokonszenv- vel figyeli a gyarmati és függő országok népeinek erőfeszítéseit, szabadságukért, függetlenségükért, boldogabb jövőjükért, ezért tulajdonít nagy jelentőséget az ázsiai és afrikai országok jelenleg Bandungban ülésező értekezletének^és üdvözli az értekezletet, (Nagy taps.)

— A Magyar Népköztársaság kormánya nagy súlyt helyez nemzetközi, gazdasági kapcsolatainak kiszélesítésére és ma már a világnak alig van olyan országa, amellyel ne lenne árucsereforgalmunk. Az a szándékunk, hogy a kölcsönösség alapján ezeket a kapcsolatokat még tovább mélyítsük és erősítsük. Kulturális és sportkapcsolataink egyre szélesebbek és eredményesebbek. Ezt többek között Állami Népi Együttesünk sikerei mutatták Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában.

— A Magyar Népköztársaságnak a kapitalista országokkal való gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatai fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit zavarják és akadályozzák a német militarizmus fel- támasztáséra törekvő körök, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és Anglia imperialista körei. Meghiúsítják felvételünket az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Többszöri tiltakozásunk ellenére megpróbálnak beavatkozni belügyeinkbe, és rágalomhadjáratot vezetnek a magyar népi demokrácia ellen. A Magyar Népköztársaság külpolitikája a különböző társadalmi rendszerek egymás mellett élésének alapelvére épül, de a leghatározottabban elutasítja az Egyesült Államok és más kapitalista országok agresszív köreinek különböző beavatkozását népi demokráciánk bel- ügyeibe, és a legmélyebbén elítéli az imperialista körök háborús politikáját.

i a munkásosztály

' szervezetek, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége és az összes többi tömegszervezet. Az egész magyar dolgozó nép lelkesedéssel vesz részt ezeknek a feladatoknak a végrehajtásában, mert ezek országunk felemelkedését, hazánk felvirágoztatását célozzák. A magyar nép nagy bizakodással lép felszabadulásunk második évtizedébe. Tudja, hogy nőnek a' béke és a haladás erői, amelyek ma már összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mint a haladásellenes, reakciós erők. Mi mindent elkövetünk azért, hogy erőnkhöz és lehetőségeinkhez képest tovább erősítsük a béke és a haladás táborát. (Taps.) Ezeknek a nagy feladatoknak a végrehajtásában, a hazánk további felemelkedéséért folyó lelkesítő munkában az egész nép, a párt és a kormány töretlen egysége az az erő, amely országunkban biztos záloga sikereinknek és ügyünk győzelmének!

Az országgyűlés egyhangúlag Vass Istvánnét választotta meg az országgyűlés alelnöki tisztségére, amely Mekis Józsefnek a Minisztertanács elnökhelyettesévé történt megválasztásával megüresedett.

Rónai Sándor javaslatára rz országgyűlés legközelebbi ülését április 19-én, kedden délelőtt 10 órakor tartják és annak napirendjére az 1955. évi költségvetés tárgyalását tűzték ki. A költségvetés általános és tárcánként! vitáját az országgyűlés együttesen folytatja le és vele együtt tárgyalja a költségvetési törvényt, valamint az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést.