Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)

1955-04-16 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZflBQD NÚGPhD MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM ARA 50 FILLÉR. 1955 ÁPRILIS 10. Számvetés a kötelezettségekkel A felszabadulási verseny, április 4 méltó megünneplése egész megyénk dolgozó népének becsületbeli ügyévé lett. Megyénk munkásosztálya derekasan 'megállta helyét abban a vetélkedésben, amely oly sok munkagyőzelmet hozott és amely a legméltóbb bizonyságtétele volt annak a hűségnek és hálának, ameljyel a Szovjetunió és nagy pártunk iránt vi­seltetik. A termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozói is követték munkásosztályunk példáját. Jelentősen előrehaladtunk az ál­lampolgári fegyelem szilárdulásában, amint csak az idő megen­gedte, máris megjelentek a földeken a traktorok, ekék, vető­gépek, serényen folyt a tavaszi munka. Tovább szaporodott azoknak a műszaki dolgozóknak a száma, akik felmérve a dolgozók vállalásait, kezdeményezéseit, javították a munka- feltételeket, a munkaszervezést, maguk is együtt küzdöttek az adott szó teljesítéséért. A felszabadulási verseny eredmé­nyeinek birtokában, felmérve a hiányosságokat .— mint pél­dául a gazdaságos termelésben való nem megfelelő előreha­ladás, a fegyelem gyengesége — új munkagyőzelmek eléré­sére indul harcba megyénk munkásosztálya. Az e héten megtartott néhány tervismertető értekezlettől eltekintve, nagyobbrészt a jövő héten beszélik meg üze­meink dolgozói, hqgy a III. pártkongresszus és a Központi Ve­zetőség március 4-i határozatai alapján milyen kötelezettsé­gek hárulnak rájuk ebben az évben. A lervismertető értekez­letek jelentősége tehát abban van, hogy azokon konkrét fel­adatokat szabnak, hogyan teljesíthetik túl az éves tervet, te­hetnek eleget a március 4-i határozatnak. Ezek segítségével kell elemiek, hogy az 5,7 százalékos termelésemelési, a 3,9 e,o-os termelékenység emelési, a 3 százalékos ön költségcsökken­tési és a 2,3 százalékos anyagmegtakarítási előirányzatot a maguk területén túlteljesítsék. A kötelezettségek és feladatok meghatározásánál különösen két tény érdemel figyelmet. Az első: a szocializmus további építése, népünk jólétének fokozott emelése, erőnk és védelmi képességeink állandó fo­kozása, elképzelhetetlen a termelékenység emelése, az ön­költség csökkentése és a szigorú takarékosság megvalósítása nélkül. Mindezek — tehát többek között a jólét feltételeinek megteremtése is — a bányák, üzemek vezetőin, dolgozóin múlik, azok kezében van jövőnk. Többet, jobbat és olcsóbban termelni — ez az a kulcs, amelyet pártunk, népünk és első­sorban a munkásosztály kezébe adott, hogy állandóan erősítse hatalmát és szövetségét a dolgozó parasztságot. Ez a forrása annak, hogy új, korszerű üzemek épüljenek, minél több trak­tor, gép és műtrágya segítse a faly,jnjyn»;:f.'ái*ti j ‘!ak:Sak, is­kolák, kultúrházak szolgálják a szellemi felemelkedést. A másik figyelemreméltó dolog: a bányákra és üzemekre az év végéig háruló feladatok, a gazdaságos termelés követel­ményei csak akkor valósíthatók meg, ha a vezetők és dolgo­zók szorosan együttműködnek, gondosan kicserélik tapasztala­taikat, következetesen munkálkodnak a helyi lehetőségek, tar­talékok feltárásán. Számos olyan módszer van — jobb munka­fogás, gépek átrendezése, új technológiai eljárás (hogy csak néhányat említsünk) — amelyek kidolgozása, összegyűjtése, tökéletesítése és terjesztése révén javítani lehet a termelés kultúráját, gazdaságosságát. A dolgozók többsége a műhely, vagy építkezés gépeire, anyagaira, szerszámaira úgy vigyáz, mint a sajátjára. Sokan gondosan ügyelnek arra, hogy ter­melésük növekedésével együtt a takarékosság is érvényesül­jön, de még nem jutottak el oda, hogy közös erővel és nyíltan fellépjenek a pazarlók, a selejtgyártók, a technológiai utasí­tás megszegői ellen. Párt- és szakszervezeteink és a DISZ hasz­nálják fel a tervismertető értekezletek széles nyilvánosságát arra, hogy még több helyi lehetőség, erőforrás és kezdeménye­zés kerüljön felszínre. Mindezekkel kapcsolatban külön kell beszélni a termelés parancsnokainak, a műszaki vezetőknek feladatairól. Me­gyénk bányáinak, üzemeinek műszaki gárdája már nem egy­szer tanújelét adta annak, hogy megérti és minden erejével tevékenykedik a párt útmutatásainak végrehajtása érdekében A párt most is számít rájuk. Elsősorban a műszaki vezetők­től függ, hogy mennyire sikerül a versenyben a gazdaságos termelés ügyét előtérbe állítani, a tervet minden részletében maradéktalanul teljesíteni. Az élet minden területén jusson kifejezésre, hogy a vezetők munkáját a termelés gazdaságos­ságán mérjük és eszerint becsüljük, vagy bíráljuk tevékeny­ségüket. Ha a műszaki vezetők a tervismertető értekezleten nem általánosságban beszélnek a termelékenység emeléséről, az önköltség csökkentéséről, hanem konkrétan ismertetik a helyi, üzemi, bányai feladatokat, akkor máris nagy lépést tettek előre. Ha ezentúl pedig segítik, támogatják a dolgozók kezdeményezését, az újítókat, ésszerűsítőket, hasznosítanak minden helyes javaslatot, akkor a várt eredmény nem marad el. A párt- és szakszervezetek fordítsanak különös gondot a műszaki dolgozók versenyére, arra, hogy maguk is kezdemé­nyezzenek, újítsanak. Támogassák a műszaki vezetőket min­den olyan törekvésben, amikor a kötelezettségek teljesítésé­hez szükséges feltételek megteremtésén munkálkodnak. Köve­teljék meg, hogy tartsanak rendet, fegyelmet, ugyanakkor lép­jenek fel minden olyan kísérlet ellen, amely a termelés pa­rancsnokainak jogait igyekszik kisebbíteni. Nagyok a feladataink, világos a cél is! Töretlenül haladni tovább a szocializmus építésének egyedül lehetséges útján, az ez évben végzett munkánkkal előkészíteni a második ötéves tervet. Minthogy minden eddigi sikerünk forrása, győzelmünk kiindulópontja pártunk egysége, útmutatása és a kommunisr- ták példamutatása volt, a jövőben is — és a jövőben még in­kább — törekednünk kell e feltételek biztosítósára. A „Kom­munisták az élre!'' — jelszó valóraváltása most még inkább fontos, mint eddig bármikor. A kommunisták legyenek azok. akik elsősorban javasolnak új eljárásokat, jobb munkaszerve­zést, párttagjaink álljanak az élre, a műszaki vezetők jó el­gondolásainak kivitelezésében és nem utolsó sorban a kom­munista műszaki vezetők és munkások legyenek azok, akik i saját maguk munkaterületén mindent elkövetnek a gazdaságo­sabb termelés megvalósítása érdekében. Előre az 1955-ös év tervének minden részletében való tel­jesítéséért, előre május 1-e, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepének méltó megünnepléséért. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár az elmúlt évben nyolcszor nyerte el a Kohó- és Gépipari Minisztérium ván­dorzászlaját, egyszer az él­üzem II. zászlót. A dolgozók a Központi Vezetőség által ki­szabott úton haladtak és arra törekedtek, hogy több és jobb minőségű közszükségleti cik­ket adjanak a népgazdaságnak, falunak, városnak egyaránt. Törekvésük sikerrel járt, mert ebben az évben, vagyis az első negyedévben 514 ton­na öntvényt, 3757 darab kály­hát és 9350 darab tűzhelyet gyártottak terven felül. Ami­kor a dolgozók az értékelés­nél látták, hogy milyen ered­ményeket értek el, elhatároz­MAI LAPUNKBÓL: A Salgótarjáni Tűzhelygyár dolgozóinak szocialista kötelezettségvállalása 1955-rc (1. old.) — Jó tervek — kevés tett (2. old.) — Fél évtized példája (3. old.) — Hogyan készítem el a termelési értekezlet be­számolóját (4. old.) Április 22, nagy tanítónk, Lenin születésének 85, évfordulója OOOCKXXXXJOOOOOQOCOOOOOCOOOO0 A Salgótarjáni Tűzhelygyár dolgozóinak szocialista kötelezettségvállalása 1955-re iák, hogy párosveisenyre hív­ják a Salgótarjáni Acéláru­gyár összes dolgozóit, vala­mint megyénk összes üzemeit. Nagy latolgatás, mérlegelés előzte meg a tűzhelygyári dol­gozók felajánlását. A párt és szakszervezet funkcionáriusai, valamint a műszaki vezetők segítették a dolgozókat taná­csaikkal. hlőször műhelyek­ként tartottak tervismertető értekezleteket, ahol minden napvilágra került. Megbeszél­ték a reális lehetőségeiket, megvizsgálták mint és hogyan teljesítették tervüket az el­múlt idők során, figyelembe vették a mutatószámokat és az egyéni kezdeményezésekből megszületett a tűzhelygyár éves kötelezettségvállalása: Mi, a Salgotarjam Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói vál­laljuk, hogy 1955. évi befejezett termelési tervünket 109 szá­zaiéira teljesítjük. Ezen belül 12 390 darab tűzhelyet és 135 tonna szürke áruönívényt gyártunk terven felül 6,8 millió forint értékben. I A .második ,T?ogyeár\~ — re (a nemzetközi mun­kásosztály nagy ünnepére, va­lamint a DISZ-kongresszus tiszteletére) vállaljuk: A termelés terén: 3150 da­rab tűzhelyet gyártunk le a módosított tervünkön felül 970 000 forint értékben. Öntö­dénk vállalja, hogy tűzhely­öntvény szükségletünk biztosí­tására 240 tonna öntvényt gyárt le terven felül 860 000 forint értékben. Ezenkívül az Egyesült Izzó, az Ipari Szerel­vények Gyára, a Kismotor és Gépgyár, valamint a Salgó­tarjáni Üveggyár részére 20 tonna szürke áruöntvényt gyárt le terven felül 70 000 forint értékben. TMK üzemünk vállalja, hogy karbantartási tervét 103 százalékra teljesíti, ezzel segíti a termelési üze­meket a termelékenység eme­lésében és az önköltség csök­kentésében. A termelékenység emelése terén: Az egy teljesített órára eső termelési értéket 2 száza­lékkal. vagyis az első negyed­év 27.4 forint tényszámát 27,9 forintra növeljük. A 100 forint összes munkabérre eső ter­melési értéket 4 százalékkal, vagyis az első negyedévre várható tényszámát 335 forint­ról 348 forintra növeljük. Önköltségcsökkentés és ta­karékosság terén: Az öntödei fekete selejtet az 1954. év második félévi 7,56 százalék­ról 6.7 százalékra csökkent­jük. Ez 40 tonna jó öntvény­nek felel meg 140 000 forint xrtefi valamint hz ön­költségcsökkentési operatív tervünkben szereplő intézke­dések maradéktalan végrehaj­tásával a második negyedév összehasonlítható termelés ön­költségét az 1954. évi tény- számhoz viszonyítva 5 száza­lékkal csökkentjük. A dolgozókról való gondos­kodás terén: Megépítjük a csi­szoló- és fényesítőműhelyek elszívó berendezéseit. A réz­bevonó üzemünkben a kádak­ra az egészségtelen és veszé­lyes ciángázok elszívása érde­kében perem elszívó berende­zést szerelünk fel. Az új tisz­tító műhelyben az elszívó be­rendezések megépítését befe­jezzük. A munkásszállóban fürdőt építünk és a szállót teljesen tatarozzuk. Egyéb területen: A tsz pat- ronálását fejlesztjük, részükre a gép- és szerszámjavítást el- i végezzük. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében a fizetett szabadságon és beteg- szabadságon kívül egyéb ok­ból kieső időt az 1954. évi | 5,96 százalékról 5 százalékra csökkentjük. I 2 I A harmadik negyed- — * ' évre (Alkotmányunk j tiszteletére) vállaljuk: I 3500 darab tűzhelyet gyár­tunk terven felül 1 054 000 forint értékben. Az öntöde 130 tonna öntvényt 468 000 fo­rint értékben gyárt le terven felül. Az egyéb vállalatok ré­szére 20 tonna szürke önt- . vényt gyárt terven felül 70 000 értékben. A jelenlegi öt fajta | forint értékben. A TMK üzem minta és maghomokot lecsók- karbantartási tervét 103 szá­kentjük három fajtára, ezzel 10 000 forintot takarítunk meg. Az 1954. évi fajlagos kokszfelhasználási tényszá- mot 18,6 százalékról 17 szá­zalékra csökkentjük le. Ezzel 30 000 forint megtakarítást érünk el. A tűzhelyszerelő sza­lagok meghosszabbításával 12 000 forintot takarítunk meg. Az anyagnormák kidolgozásá­val és ennek betartásával 100 000 forintot takarítunk zalékra teljesíti. Az egy teljesített órára eső termelési értéket az első ne­gyedév tényszámához viszo­nyítva további 2 százalékkal, vagyis 28,7 forintra növeljük. A 100 forint összes munka­bérre eső termelési értéket az első negyedév tényszámá­hoz viszonyítva további 4 százalékkal, vagyis 355 forint­tal növeljük. Az öntödei fekete selejtet az 1954. második. negyedévi tény- számáról, vagyis 7,56-ról 6,3 százalékra csökkentjük. Ez 40 tonna jó öntvénynek felel meg, 140 000 forint értékben. A bérnikkelezést megszün­tetjük és helyette saját üze­münkben végezzük el e fel­adatot, ezzel kb. 450 000 forintot takarítunk meg. A vízmedencegyártás gépesítésé­vel felszámoljuk a nehéz fi­zikai munkát és 18 000 forin­tot takarítunk meg. Az anyag­normák szigorú alkalmazásá­val további 100 000 forintot takarítunk meg. A hidegüzem részére meg­építünk egy korszerű WC-t. A mintalakatosműhelyben az öntésnél keletkező géa>k ve­szélyeztetek az ott 1 egészségét, ezért egy 'külön' öntöhelyiséget építünk. A kú- poló feljáró baleset veszélyez- tését egy új feljáró megépí­tésével számoljuk fel. A negyedik negyedév­re (a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszte­letére) vállaljuk. 3500 darab tűzhelyet gyár­tunk le terven felül 1 054 000 forint értékben. Az öntöde 130 tonna öntvényt gyárt le terven felül 468 000 forint ér­tékben. Az egyéb vállalatok részére pedig 20 tonna szür­keáru öntvényt 70 000 forint értékben. Az eev teljesített órára eső termelési értéket az első ne­gyedévi tényszámhoz viszo­nyítva további 2 százalékkal, vagyis 29 forintra növeljük, A 100 forint összes munkabér­re eső termelési értékét az első negyedév tényszámához viszonyítva további 4 száza­lékkal. vagyis 370 forintra növeljük. Az öntödei fekete selejtet az 1954. második félévi 7,55 százalékos tényszámáról 6 százalékra csökkentjük ez 40 tonna jó öntvénynek felel meg 140 000 forint értékben. A bérnikkelezés megszünteté­sével további 460 000 forintot takarítunk meg. A belső anyagmozgatás dömperekkel való lebonyolításával 15 kordé válik feleslegessé, amely éves viszonylatban 590 000 forint megtakarítást jelent. Briket- sajtológép üzembehelyezésével elhasználjuk fűtésre a szén és fűrészport. Megtakarítás éves viszonylatban 40 000 forint. A tűzhelyszerelőműhelyben bevezetjük a vízvezetéket. A térüzemi dolgozók részére fe­dett melegedő helyiséget biz­tosítunk. A kúpoló Ernke fű vót a nagy zaj miatt elfalaz- tatjuk. \ tavaszi vetésben a balassagyarmati járás vezet Nógrád megyében április 10-ig 2280 kh tavaszi búzát, 10 803 kh tavaszi árpát és 2019 hold zabot vetettek el. Járásaink versenyében a pásztói és balassagyarmati já­rás ért el legjobb eredményt. A balassagyarmati járás ár­pavetési tervét 101,6, zabve­tési tervét pedig 104,3 száza­lékra teljesítette. Az árpave­tésben a pásztói járás 106.4, zabvetésben pedig 99,6 szá­zalékos vetéstervteljesítést ért el. Termelőszövetkezeteink kö­zött a pásztói járás termelő­szövetkezetei büszkélkedhet­nek a legjobb eredménnyel. Április 10-ig 127 hold búzát, 256 hold árpát es 48 hold za­bot vetettek el. Megfogadjuk pártunknak, hogy a Központi Vezetőség ha­tározatainak megvalósítása érdekében fenti vállalásainkat maradéktalanul teljesíteni fogjuk. Ezen vállalásunk az önköltség terén 3 396 000 forint meg­takarítást, a termelés növelése terén -pedig 6 800 000 forint túl­teljesítést jelent vállalatunk számára és így lehetővé válik, hogy éves tervünket már december 15-re befejezzük. A tsz-ekben ültetik a kapásokat ., MegyénUben a . cukorrépa ültetésében a balassagyarmati járás tsz-ei vezetnek, 51 hol­don ültették el eddig a cu­korrépát. A burgonya ültetésében a pásztói járás áll. az élen, ter­vét április 10-ig 61,5 százalék­ra teljesítette. Megyénk termelőszövetkeze­tei április 10-ig összesen 161 kh cukorrépát, 26 kh napra­forgót és 45 kh burgonyát ül­tettek el. A gépállomások másfélsieresérc teljesítették vetési tervüket Gépállomásaink között folyó vetési versenyt legutóbb ápri­lis 10-én értékelték. Ezen ér­tékelés szerint megyénk nyolc gépállomása eddig 1073 nor­málholdat vetett, ami 155,5 százalékos tervteljesítésnek fe­lel meg. A legjobb eredményt az érsekvadkerti, a berceli és pásztó; gépállomás érte el. A berceliek 70 normálhold he­lyett 214-et, az érsekvadker­tiek 30 helyett 265-öt, a pász­tóiak pedig 10 normálhold he­lyett 19-et vetettek el. A szántásban a berceli gép­állomás érte el a legjobb ered­ményt: április 10-ig 375 nor­málholdat szántott fel. A ber­celiek után az erdőkürtiek. a tolmácsiak és a pásztóiak áll­nak. A nyolc gépállomás eddig 3821 normálholdon végzett szántást. Ötödik helyen az országos begyűjtési versenyben Megyénk jelenleg az ötödik helyen áll az országos be­gyűjtési versenyben. Szarvas- marhából a megye első ne­gyedévi tervét 111,4, tojásból 98,7, baromfiból 72,1, tejből 70,9, sertésből pedig 83,7 szá­zalékra teljesítette. Járásaink versenyében 3 balassagyarmati és a szécsé- nyi járás vezet. Községeink között Nógrádszakál 35,9, Szé- csény 30,2, Nádújfalu 55,6, Bencurfalva pedig 45.9 száza­lékos teljesítést ért el az éves tervhez viszonyítva,

Next

/
Oldalképek
Tartalom