Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)

1955-04-09 / 28. szám

1955 április 9,

3

SZABAD AOGBAD

ünnepelte a megye

Felszabadulásunk 10. évfordulóját

Salgótarjáni képek április 4-ről

1

Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére egész dolgozó népünk nagy szeretettel, lelkes munkával készült

Balassagyarmat

(Tudósítónktól.)

Április 2-án a kora délutáni és az esti órákban minden üzem, hivatal, iskola bensőséges keretek között emlékezett azokra, akiknek szabadságunkat köszönhetjük.

Április 3-án este a járási kultúrotthonban összegyűltek Balassagyarmat dolgozói. Eljöttek, hogy leróják hálájukat így is a Szovjetunió és nagy pártunk előtt. Az ünnepi beszédet Vajó elvtárs, a járási pártbizottság első titkára tartotta. A tegnap és ma szervesen összekapcsolódott beszédében és az egyszerű emberek tudatában gyökeret vert itt is újra és újra a hit a Szovjetunió és pártunk iránt. Amikor eredményeinkről beszélt, meg-meg szakította szavait a forrón zúgó taps.

Az ünnepi beszédet' szép kultúrműsor követte.

Másnap, 4-én vidám zenére ébredt Balassagyarmat városa. Az utcák hamarosan megteltek ünneplőbe öltözött, siető emberekkel; Hová siettek? Mindenki a munkahelyére, hogy onnan együttesen vonuljanak a nagygyűlésre.

Háromnegyed 9-kor már megindult a koszorúk, zászlók, táblák áradata a régi megyeháza felé. Reszkető kezű öregek, úttörők, katonák, dolgozó nők, férfiak, tűzoltók, vasutasok, postások mind-mind eljöttek leróni hálájukat;.

A magyar és szovjet himnusz elhangzása után Jakab Imre elvtárs, a Nógrádme- gyei Tanács vb. elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet, mintegy 2500 megjelent előtt. Arról beszélt, hogy 1848 március 15-e után 1919 március 21-e volt szép tavasza népünknek, de a legszebb mégis 1945 április 4-e volt.

— Április 4. váltotta valóra az elbukott forradalmak és szabadságharcok örökét, a Szovjet Hadsereg fegyverei nyomán mindörökre és visszavonhatatlanul;

Beszélt Jakab elvtárs a békemozgalomról, emlékeztetett a múlt háború veszteségeire: 720 000 magyar pusztult el

*xoocooooo(x>oooooooooooooooooaooooaoooo<x

ebben a háborúban, Balassagyarmat lakosságának hatvanszorosa. Ezek közül 700 balassagyarmati lakos volt. A város és a járás területéről 3400 embert internáltak, s közülük 2400 nem tért vissza.

Ezután Jakab elvtárs Nóg- rád megye dolgozóinak a fasiszták elleni harcáról, ellenállásáról beszélt, majd a fel- szabadulás után megújuló életről: a földosztásról, az ország megváltozott gazdasági rendjéről, azokról a létesítményekről, amelyeket a város az eltelt 10 esztendő alatt kapott. Beszélt a megváltozott életkörülményekről, az élet- színvonal emelkedéséről: Balassagyarmat és környéke 1954-ben 4000 kerékpárt, 8000 rádiót, 7000 tűzhelyet vásárolt.

Az ünnepi beszéd után a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzása következett;

Szecsenyi járás

(Tudósítónktól.)

A járás .székhelyén, Szé- csényben vasárnap reggel ünnepi díszt öltöttek a házak. Este 6 órakor impozáns tömeg koszorúzta meg Sugár György elvtárs megemlékező beszéde után a szovjet hősök emlékművét.

Hétfőn reggel zeneszó ébresztette a község lakóit. Egész délelőtt és délután különböző sportesemények voltak az évforduló tiszteletére.

A zsúfolásig megtöltött városi kultúrházban a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Cservák István elvtárs, a járási pártbizottság első titkára tartott ünnepi beszédet. Beszélt az elnyomó fasiszták országromboló cselekedeteiről, a felszabadítók nagy, önfeláldozó harcáról. Ismertette elért eredményeinket, melyeket hiába igyekszik elhomályosítani az ellenség, azok maguktól beszélnek. Ezeket az eredményeket pártunk hatalmas harcok árán érte el.

Felszabadulásunk nemzeti ünnepén fogadjuk meg, hogy egységesen felzárkózunk a békéért folyó harc szent ügye mellé — mondotta továbbá —, hogy felzárkózunk pártunk és kormányunk célkitűzéseinek végrehajtására, mely egyedüli biztosíték a béke magyar frontszakaszának megvédésében, a népjólét emelésében.

— Éljen felszabadulásunk 10. évfordulója! Éljen a magyar—szovjet barátság megbonthatatlan egysége! — fejezte be beszédét Cservák elvtárs.

Az ünnepi műsort kultúrműsor követte.

' Bencurfalván április 4-én a 9 órakor kezdődő ünnepségre, már 8 órakor gyülekezett a község dolgozó parasztsága. A kis községből több mint 150 fő vett részt az ünnepségen, ahol Gáspár József párttitkár megnyitó szavai után Vörös Márton elvtárs ünnepi beszédében méltatta 1945. április 4-e óriási jelentőségét hazánkra, a községre. Az ünnepség itt is nagyon szép kultúrműsorral folytatódott.

Rétsági járás

(Tudósítónktól.)

A járási nagy ünnepélyt a járás székhelyén, 3-án este rendezték meg. Az ünnepségen resztvettek a járás vezetői, az állami gazdaságok és a tolmá- esi gépállomás meghívott vendégei, a járás tsz dolgozói, egyéni dolgozók, tanácstagok, DISZ-fiatalok. Gottyár elvtárs, a járási pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Ezután az úttörők, a járási tanács tánccsoportja, a rétsági DlSZ-saervezet orosz tánccsoportja, a pusztaszántói DISZ-fiatalok tánccsoportja tartott kultúrműsort, amely után reggelig tartó tánc következett.

Nógrád községben fáklyás felvonulást rendeztek 3-án este a nógrádi vártetőn. 4-e reggelén népízenekar ébresztette a falut. Kettős volt az öröm, tudniillik ez a község nyerte el a járási tanács VB mező- gazdasági vándorzászlaját. Az ünnepi beszédet Kazári elv- társ. a megyei tanács VB elnökhelyettese tartotta. Délután • DISZ-fiatalok kultúrműsort adtak.

Diósjenőn körülbelül 550— 600 dolgozó vett részt az ünnepségen. Az ünnepélyből tükröződött a felszabadító Szovjetunió iránt érzett hála, hűség és mélységes szeretet, valamint a falunak az az elhatározása, hogy a béke megvédése érdekében minden áldozatra képes. A kétnapos műsort vidám tánc fejezte be.

Borsosberényben, Nagyorosziban megkoszorúzták a szovjet sírokat és emlékművet. Nagy ünnepségek voltak még Romhányban, Szendehelyen és más községekben.

Nagy lelkesedéssel ünnepelte szabadságunk 10. születésnapját Felsőpetény is. A község ünneplőbe öltözött dolgozói 4-én délelőtt 10 órakor az általános iskolában tartották ünnepségüket. Az ünnepi beszédet Birkás elvtárs, a néphadsereg hadnagya tartotta. Beszélt hazánk és a község felszabadulás előtti életéről, majd a hős szovjet katonákról, akik életük feláldozásával hozták meg a várvavárt szabadságot. Elmondta az eltelt 10 esztendő eredményeit, majd végezetül pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozatáról szólott.

Csontos Sarolta igazgató-tanító vezetésével nagyszerű kultúrműsor követte az ünnepi beszedet. De a község nemcsak ezzel a szép műsorral ünnepelt, hanem nagyszerű tettekkel is. A község teljesítette negyedévi beadási kötelezettségét, adófizetésben 102 százalékot ért el. és élenjár a tavaszi mezőgazdasági munkák teljesítésében is.

Rásztói járás

A járás székhelyén 2-án az iskolák és a tanácsok emlékeztek meg felszabadulásunk nagy napjáról. 3-án sportbemutatók voltak a felszabadulás évfordulója tiszteletére. Este pedig fáklyákkal vonultak a hivatalok, vállalatok, üzemek dolgozói a szovjet hősi emlékműhöz.

4-én reggel zeneszóra ébredt a község. 10 órakor a község dolgozói elvonultak a szovjet hősi emlékmű elölt. Hernádi Konrád elvtárs, a Nógrád .megyei Tanács oktatási osztályának vezetője tartott ünnepi beszédet a több mint 1500 megjelent dolgozó előtt. Beszélt 1945. április 4-e nagy történelmi jelentőségéről, elmondta Hernádi elvtárs, hogy mit. vesztett Pásztó község és a járás a II. világháborúban és hogy mennyi mindent kapott Pásztó pártunktól az eltelt 10 esztendő alatt. Beszélt a békeharc fontosságáról és a Szovjetuniónak a békeharcban vitt hatalmas szerepéről. Az ünnepi beszéd után rendezték meg a községben a kulturális seregszemle első bemutatóját, majd ezt követően a párt, a tanács, a tömegszervezetek, üzemek és intézmények elhelyezték a hála és az emlékezés koszorúit a szovjet hősök emlékművén.

Hajdú József elvtárs, az MDP Nógrád megyei VB első titkár» ünnepi beszédét mondja a városi kultúrotthonban.

A salgótarjáni szovjet hősi emlékmű a koszorúzás után.

Úttörők baráti kézfogása...

. Csapatunk elhatározta, hogy zászlókat készít hazánk felszabadulásának napjára: emlékzászlókat, a hála zászlait... Az ország valamennyi úttörő csapatához, rajához, pajtásához fordulunk: készítsenek ilyen zászlókat, legyen rajtuk minden magyar gyermek kézimunkája. Hadd lobogjon színes, tarka zászlóink erdeje a nagy évfordulón és hajoljon meg a hősök, s a tíz küzdelmes, építő esztendő előtt...” — hangzott az elmúlt esztendő november 7-én a budapesti Vajda Péter utcai iskola úttörőcsapatának felhívása az ország valamennyi úttörőcsapatához.

S a felhívás bejárta hazánk városait, falvait, eljutott a legeldugottabb tanyai iskolába is. Minden úttörőcsapat, raj, minden őrs és pajtás örömmel fogadta azt. A felhívás nyomán a hazaszeretet és a szovjet nép iránt érzett hála érzésének jegyében lázas, örömteli munka kezdődött az iskolákban. Ezer és ezer szőke, barna fej hajolt a hímzőrámák fölé, ezer és ezer kis úttörő látott hozzá a zászló- rudak faragásához. A Nógrád megyei pajtások is munkához láttak, hogy olyan zászlókat készítsenek, amelyek minden szónál beszédesebben hirdessék a falu, a város megváltozott, évről-évre szépülő, gazdagodó életét.

A zászlókészítéssel egyidőben megindult a levelezés a pesti és vidéki úttörők között. A pesti pajtások meghívták a vidéki csapatok küldötteit szabadságunk születésének tízéves évfordulójára — április 4-re — a fővárosba. A vidékiek pedig eldöntötték, ki az a csapatban, aki leginkább megérdemli, hogy azt a zászlót, amelynek tervezésében, hímzésében, vadjának faragásában valamennyi pajtás részt vett, a zászlót, amelyik azt mondja el, amit a szó talán nem is képes kifejezni, Budapestre az úttörők első országos találkozójára vigye.

S az elmúlt hét szombatján felvirradt

a várva-várt nap. ötezer úttörő indult útnak az ország minden tájáról Budapest félé. Megyénk úttörőcsapatainak hálazúszlait kétszáz pajtás vitte a találkozóra. A zászlók mindegyike üzenet volt. A városok, a falvak, a tanyák pajtásainak üzenete: valamennyien veletek vagyunk az első nagy úttörő találkozón.

Talán nem is lehet szavakba önteni azt a határtalan boldogságot és örömet, amelyet a pályaudvarokon a találkozás boldog pillanata váltott, ki a fővárosi és vidéki pajtásokból. Egy-SQV vonat befutásakor valóságos zászlóeV&ő nőtt a pályaudvarokon. A májusfák széles pántlikái, az áprilisi szélben vidáróan lengő hálazászlók alatt a vidéki és fővárosi pajtások szorítottak egymássiu' kezet. Már az első kézszorítás mély, ö ™k barátság kezdetét jelentette.

A házigazdák együtt indultak vidéki barátaikkal megtekinteni a színhazukat, gyárakat, múzeumokat, könyvU^kat. Büszkén mutatták: nézzétek, tíz $szten- dővel ezelőtt itt csupa rom volt m’inden, s ma a romok helyén szép épületgk> új iskolák, játszóterek vannak. A pes tl Pajtások a házigazdák büszkeségévé1’ egymással versenyben mutatták vid éki barátaiknak a főváros nevezetessége !*t.

Sok vidéki pajtás kapott pesti barátjától díszes emléklapot. Ez bi zonyiija, hogy részt vettek az úttörők el ső országos találkozóján. Rajta áll a v endéglátó csapat és a vendéglátó pajtás neve, lakcíme is. Ez a kis lap örök erűié k marad a találkozóról. Sok ajándék és fénykép cserélt gazdát ezen a naper. t- Nem egy bányászvidékről jött pajtás kis csillét, pici csákányt, vagy bányás zlámpát hozott ajándékul. Ám a vendi Iglátók is kitettek magukért. Cserébe fényképalbumot, sok, szép, kedves ajc ndékot adtak a vidékieknek.

A meleg, szívélyes fogadti itás, a városnézés és ajándékcsere után a budapesti pajtások a vidékiek részvé telével ünnepélyes csapatgyűléseket, isi nerkedési esteket rendeztek. Ezeken c -z összejöveteleken a hálazászlókat hozó pajtások elmesélték városuk, községük, tanyájuk lakóinak életét, bemutatták táncaikat, daliáikat. Első alkalom volt a magyar úttörők életében, hogy a falu és a város barátsága ilyen kézzelfoghatóan kifejeződött. S ez a barátság ezen az áprilisi estén még szorosabbra fonódott *

A Nemzeti Sportcsarnokban április 3- án a kürtösök és dobosok bevonulása, dobpergés és harsány kürtszó jelezte az úttörők első országos találkozójának kezdetét. Néphadseregünk kiváló DISZ-ista harcosai behozták az 1848-as szabadság- harc és az 1919-es tanácsköztársaság egy- egy zászlaját. A bevonuló úttörők csapataik legszebb zászlait vitték az emelvényre. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után 2400 úttörő tapsvihara közepette a fiatalok virágcsokrokkal kedveskedtek az elnökség tagjainak és gyönyörű selyemzászlót ajándékoztak az elnökségben helyet foglaló Rákosi Mátyás elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége első titkárának. Ezután Szakali József elvtárs, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára mondott ünnepi beszédet. Méltatta az úttörőmozgalom jelentőségét, eddigi eredményét és megjelölte a mozgalom további feladatait, legfontosabb teendőit. A találkozót nagyszabású, színpornpa- kultúrműsor zárta be.

Üttörőmozgalmunk fejlődésében nagy- jelentőségű állomás volt ez a találkozó. A párt és a DISZ vezetői szóltak úttörő- csapataink legkiválóbbjaihoz, útmutatást, segítséget adtak további munkájukhoz. Először fogott kezet a hála zászlainak erdeje alatt a város és a falu sok ezer pajtása.

Kívánjuk, hoay legyen ebből a testvéri kézfogásból soha el nem múló, tartós barátság, amely még szélesebb, biztosabb alapokra helyezi a tíz esztendő alatt oly

szép sikereket, eredményeket elért milliós úttörő mozgalmat.

Tűzhelygyári dolgozók elvonulnak a dísztribün előtt.

r ----»V«—-s:; - ---------19

55 április 4, tűzijáték