Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-26 / 25. szám

2 SZABAD \Of,RÍD 1955 március 26. AZ ERDŐ VÉDELME Népgazdaságunk szakítva a múlt kapitalista, elavult és rabló tarvágásos erdőgazdál­kodásával, tervszerűen áttér a fokozott felújító vágásra. Hogy dolgozó társaink meg­értsék, nézzük, miben áll ezek lényege: Tarvágásos termelés­sel — amint az a szóban ma­gában is benne van — az erdőnek az üzemtervben előírt véghasználati fatömegét egy­szerre, egy évben termeljük ki. így az eddig lombkoronával védett erdő talaja, tölgy- és íenyőcsemete erdősítés mellett 4—6 évig ki van téve az idő viszontagságainak — közelebb­ről meghatározva — a szél és nap szárító hatásának. Továb­bá, a nyári záporok zuhanó víztömege magával sodorja nemcsak annak humuszát, ha­nem termőrétegét is. Ezáltal az erdőtalaj termő ereje évről év­re csökken. Ezeknek a területeknek er­dősítési költsége hektáronként, a kedvező körülményeket vé­ve figyelembe: 8000 darab cse­mete önköltségi ára 25 száza­lék pótlással 728 forint, 8000 darab csemete ültetési költsé­ge 25 százalék pótlással 1700 forint, 1 hektár ápolása, kapá­lás sarlózás négy éven át 3800 forint, mely összesen 6228 fo­rint. A vár alatt, Medenczésben az elmúlt év őszén 12,5 hek­tárt erdősítettünk be. ez össze­sen 77 850 forint, ehhez szá­mítsuk hozzá Salgó, Somlyó stb. sok-sok hektárt kitevő er­dősítéseit. A fokozatos felújító vágással, az erdő üzemtervében előírt véghasználat fatömegét nem tarra vágva egy évben, hanem 3 éves időközönként, három- szorra, csoportos, vagy szállaló termeléssel szedjük ki. Ezzel a termelési móddal, mivel az erdő talaja nem lett megfoszt­va az őt védő lombkoronától, sem a szél, sem a nap káros szárító hatásának nincs kitéve, de a nyári záporok sem tud­nak a talajban kárt tenni, így termő erejét teljes egészében meg tudja tartani. Az így kezelt erdők felújí­tásáról maga a természet gon­doskodik. Ugyanis a tölgy, cser, bükk és kedvező körülmények között még a fenyőerdö mag­termő egyedei is, évről évre elhullajtja magját. Ez a mag, ha előbb nem is, de a véghasz­nálat elsőévi fokozatos felújí­tó vágása után. elég napfényt kapva, ki fog kelni. A még lábon álló állomány védelmé­ben aztán szépen fejlődni fog úgy, hogy a véghasználat utol­sóévi vágása után 85—90 szá­zalék fiatalosunk lesz. (Ilyen szép újulat van például Saigon a csemetekert alatt a zagyvái oldalon.) Ennek a termelési módnak egyik igen fontos feltétele — mire tulajdonképpen építve van —. hogy az így kezelt er­dőn legeltetni nem szabad, mert birka-és kecskef atkáink a magról kelt természetes úju- latot mind lerágják, s ezzel a csemete fejlődését visszavetik, vagy teljesen megszüntetik. Mi áttértünk ugyan a foko­zatos felújító vágási módra, de ebből csak a vágást tudjuk el­végezni, mert a meglévő fiatal természetes újulatot évről év­re lelegeltetik. így a felújítást nekünk kell elvégezni mester­séges úton. Legeltetnek erdő­inken akkor, amikor a Meden- czés, Salgó, Pécskő stb. kör­nyékén több 100 holdat kitevő, évek óta műveletlen tartalék szántó területek vannak. Miért nem lehet ezeknek a területek­nek egyrészét legelőnek, más­részét takarmány termelésre (vetett takarmány) birka- és kecsketartó gazdáinknak ki­adni. Mi azt hisszük, meg le­hetne csinálni, és valószínű, gazdaságosabb is volna, mert egyrészt népgazdaságunk az erdészeten keresztül csak Sal­gótarjánban évenként több 100 ezer forintot takarítana meg, másodszor a birkák és kecs­kék nem élnének farüggyel, hanem szénával és jó finom vetett takarmánnyal, minek valószínű következménye az lenne, hogy úgy a birkák, mint a kecskék több tejet, a birkák még több gyapjút is adnának, így a kecskék is jól laknának, az erdőink é megmaradnának. Virányi József erdész FÁK HETE A fásítás munkájába az elmúlt években jelentős ered­ményeket hozott a „Fák he­te” megrendezése. Ebben az évben március 27. és április 2. között tartják meg a fák hetét. Az ünnepségek így egy­beesnek a felszabadulás 10. évfordulójának közvetlen elő­készítésével. A községekben, városokban, tanyaközpontok­ban, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban ezzel kapcsolatban ünnepi emlékfá­sításokra kerül sor.. Az ünnepségek előkészíté­sében a tanárok, a DISZ­szervezetek, illetve az úttörő- csapatok, a Hazafias Népfront helyi bizottságai, s a külön­böző tömegszervezetek vesz­nek részt. A fásítás munká­jába bevonják a termelőszö­vetkezeti tagokat és az egyé­nileg dolgozó parasztokat is. Termésátlagaink fokozásának egyik hathatós eszköze a talajmeszezés \ nagy termések elérésének | több tényezője van. Ezekkel szemben az egyes növényfajok különböző igényeket támaszta­nak. Más igénye van például a burgonyának a klímával, a talajjal szemben, mint például a kukoricának. Vannak tala­jok, melyeken a csillagfürt igen szépen díszük, ugyan­akkor más helyen, ahol más minőségű talaj van, nem sike­rül termesztése még akkor sem, ha egyébként a többi ter­mesztési feltételeket a legked­vezőbb minőségben biztosítot­tuk. (Jó őszi mélyszántás, táp­anyagokkal való ellátottság, megfelelő növényápolás stb.) Ugyanígy sorolhatnánk a töb­bi növényeket is. A jó gazdá­nak tudni kell, hogy mely nö­vényfaj és azon belül fajta, milyen termesztési viszonyo­kat kíván. Jelenleg a talajjal, köze­lebbről annak mészállapotá- val kívánok röviden foglal­kozni. A talajok minőségét igen nagyban befolyásolja azok mésszel való ellátottsága. Me­gyei viszonylatban többek előtt ismert, hogy a Szécsény környéki talajok milyen jó termőképességűek, ott milyen nagy terméseket takarítanak be. Ugyanakkor a cserháti rész erősen kötött, többé vagy ke­vésbé savanyú, mésztelen ta­lajain, vagy a rétsági járás középkötött, ugyancsak jobbá­ra savanyú talajain megfelelő lalajművelés, növényápolás és trágyázás mellett átlagosan alacsonyabb terméseket érnek el, mint Szécsény környékén. Ennek fő okát ezen területek feltalajának mészszegénységé- ben kell keresni. H mész kedvező hatása a talaj. ban igen sok irányban érvé­nyesül. A megfelelő elosztás­ban lévő aktív mész jelenléte igen kedvezően befolyásolja a talajok kémiai, fizikai és bio­lógiai életét. Röviden vegyük sorjába ezekre kifejtett ked­vező hatását. Minden talaj a kémhatás tekintetében savanyú, semle­ges vagy lúgos. Legfontosabb gazdasági növényeink, így a búza, cukorrépa, lucerna, a semleges vagy kissé lúgos ha­tású talajokat kívánja, ezen hatást a mész okozza. A mésznek igen kedvező be­folyása van a talajok fizikai szerkezetére. A fentebb emlí­tett savanyú talajoknál min­denki által közismert jelenség, hogy nehezen érnek be, ta­vasszal és a téli csapadék ha­tására „tippadtak“, élettele­nek. Ezen talajoknak szerke­zete rossz, a növénytermesz­tés szempontjából kívánatos I morzsalékos szerkezet nehezen alakítható ki, a talaj tevé­kenysége gyenge. Ennek rész­ben az az oka, hogy a mész hiányában a talajszemcsék a víz hatására elkenődnek, a ta­laj levegőtlenné válik. A mész- ben lévő kálcium hatására vi­szont — amely a talaj legap­róbb részecskéivel egyesül — ezen talajszemcsék kicsapód­nak, morzsalékossá válnak. A morzsalékos talajszerkezetről pedig tudjuk, hogy gazdasági növényeink termesztése ilyen talajon a legeredményesebb. Ezen talajok a nedvességgel jobban gazdálkodnak, nagyobb mennyiségű vizet bírnak el­raktározni, a növény sokkal könnyebben hozzá tud férni. A levegő is jobban átjárja. A mésztartalom következtében nagyobb mennyiségű szénsav képződik a talajban, amely elősegíti a tápanyagok feltáró- dását és a növény által tör­ténő felvételét. A szénsavnak igen nagy szerepe van a táp­anyagok átalakításában, a nö­vény táplálásában és a talaj­élet kedvező kialakításában. Mindenki által közismert az is, hogy terméseredményeink kialakításában mily nagy je­lentőséggel bírnak a talajban élő mikroszervezetek. Ezek ugyancsak igen tevékenyen részt vesznek a tápanyagok feltárásában, a szervesanyagok lebontásában és a humusz­képzésben. Vannak növény­fajok, melyeknek gyökerén nitrogéngyűjtő baktériumok élnek, ezek életműködése ered­ményeképpen ingyen nitrogén­hez jutnak, ami egyik legfon­tosabb növényi tápanyag. A talajban lévő mikroszerveze­tek két csoportba oszthatók, úgymint gombák és baktériu­mok. Ezen utóbbiak a nö­vénytermesztés részére értéke­sebbek és ezek életműködése biztosítja a fentebbi kedvező átalakulásokat. Ugyanakkor a penészgombák elterjedése nem kívánatos a talajban. A meg­figyelések azt mutatják, hogy a meszes, jól-szellőzött*, jói’izt. •gazdájkodasú talajban inkább baktériumok, míg a savanyú, levegőtlen talajban inkább a penészgombák szaporodnak el, melyek aztán anyagcsereter­mékeikkel tovább rontják a talaj kémiai és fizikai állapo­tát. cukorrépából kát. holdanként 80—100 mázsás különbségek adódhatnak az előbbi javára. A mész nemcsak egy tulajdon­ságban javítja meg a talajt, hanem összefüggésében vala­mennyi termelési tényezőt ked­vező irányban befolyásolja. A meszes talaj könnyebben me­legszik, a tavaszi munkákat gyorsabban meg lehet kez­deni, jobb vetőágy biztosít­ható, jobban beérik, kevésbé rögös, könnyebben művelhető, kapálható stb. \ növénynek szüksége van a mészre, mint tápanyagra is. A legtöbb talajban azonban van annyi mész, hogy a minimális mész tápanyag igényét ki tud­ja elégíteni. Sokkal nagyobb szerepe van azonban a mész­nek a talaj szerkezeti javítása tekintetében. Kormányzatunk lehetőséget biztosít arra, hogy mind a termelőszövetkezetek, mind pedig az egyénileg gaz­dálkodók kiterjedten alkal­mazzák a meszezést azokon a területeken, amelyek sava- nyúak, mésztelenek és ezért a fentiekben leírt kedvezőtlen tulajdonságokkal rendelkez­nek. A talajmeszezést termé­szetesen nagy körültekintéssel kell végezni. Szakemberek ál­tal végzett talajvizsgálat alap­ján állapítják meg, hogy szük­ség van-e a meszezésre és ha igen, milyen mérvű legyen az. Mindenki könnyen meggyő­ződhet, hogy szántóterületé­nek talaja tartalmaz-e meszet, ha a feltalajból vesz egy dió­nagyságú rögöt és valamilyen savval leönti. Ha nem pezseg, úgy a talaj meszet nem tar­talmaz és ez esetben majdnem biztos, hogy szükséges a talaj meszezése. A megye szántó- területének legnagyobb része ilyen. Államunk a talajjavító anyagokat ingyen bocsátja ren­delkezésre, az átvevő vasút­állomásra leszállítva, a ter­melőszövetkezetek ezenkívül -hosszúlejáratú hitért"-kaphat­nak a vasútállomásra tóténé beszállításra és a javítóanyag­nak táblán történő szétteríté­sére. Bátran jelentkezzenek a közégi tanácsoknál talajmesze- zési kérelemmel. A vasútállo­mástól a táblára való kiszál­lítás sokszorosan megtérül azon hosszú évekre terjedő termelőképesség-emelkedésben, amely a meszezett talajban következik be. A talajvizsgála­tokat is az állam ingyenesen végzi, ha egy község területén nagyobbszámú jelentkezés van* A talajmeszezést célszerű ösz- szekötni az istállótrágyázás­sal, mert az istállótrágya ked­vező hatást fejt ki a mész hatóképességének növelésére, a mész viszont ugyancsak ked­vezően hat az istállótrágyában lévő szerves anyagok elbontá­sában. Meszezésre főként a cukor- gyártásnál nyert mésziszapot használják fel, de felhasznál­ható mészkőpor vagy égetett mész is, melyekből kisebb mennyiségre van szükség ugyanazon hatás elérésére, mint a cukorgyári mésziszap- ból. Legaikalmssabb időpont a me_ szezésre a tél, amikor a szán­tás tetejére kell ráhorda­ni és szétteríteni a meszet, Mindenesetre ügyelni kell arra, hogy a mész ne ke­rüljön közvetlenül leszán- tásra a terítés idején, hanem éppen a legrosszabb szerke­zetű, a legjobban kilúgozott felső rétegekbe kerüljön és az csak boronával vagy kultivá- torral kerüljön bemunkálásra. Termésátlagaink fokozásá­nak, a több gabona, takar­mány, kapásnövény betakarí­tásának egyik feltétele, hogy biztosítsuk növényeink részére a .ta*ainak olyan szerkezetét, kémiai és fizikai tulajdonsá­gát, amelyek az egyéb agro­technikai feltételek biztosítása mellett hozzájárulnak a na­gyobb termések eléréséhez. A meszezés nem kerül sokba, a talajvizsgálatok és a javító­anyag szállítását az állam vál­lalja. A terméstöbblet, amely a meszezésből származik, ter­melőszövetkezeteink és egyén! dojgozó „parasztjaink jövedel­mét növeli. Nincs tehát mit gondolkodni a dolgon, jelent­kezzünk a községi tanácsnál és jelentsük be igényünket a talajvizsgálatra és meszezésre, Acs Antal megyei főagronómus „Magyar püspökök az Egyesük Államokban" A fentiekben vázlatosan is­mertettem, hogy mily nagy je­lentősége van a talaj meg­felelő mészállapotának, hogy a mész mily nagy mértékben befolyásolja a talajok termő- képességét, azok kedvező ké­miai és fizikai állapotát. A jó szerkezetű, kellő mésztartalmú talaj termőképessége mázsá­ban kifejezhetően sokkal jobb, mint a meszet nem tartalmazó vagy nem kellő formában tar­talmazó mésztelen talajoké. Búzából például 4—5 mázsa. Ezzel a címmel jelent meg az Országos Béketanács leg­újabb kiadványa, amely az Egyházaik Világtanácsa evans- toni nagygyűléséről számol be. A nagygyűlésen részt vettek a magyar protestáns egyházak vezetői, képviselői is, akik ha­zatérésük után híveik nagy nyilvánossága előtt számoltak be az Egyházak Világtanácsá­nak munkájáról, arról, mikép­pen vették részt dk magúik, sze­mély szerint ebben a munká­ban, milyen személyes élmé­nyeket szereztek útjuík során. A kiadvány a kiküldöttéknek a nyilvánosság előtt elhangzott beszámolója alapján készült. (Folytatás.) Külön kerül: 1. bunda (szín­gyapjú), 2. Hasláb (kölönc stb.). A lenyírt bundát összegön- gyölítjük (vágott, úgynevezett tarlós felével kifelé). Zsákolás előtt 2—8 napig szárítjuk a bundákat, mert ha frissen nyír­va zsákoljuk, a minősítő sokat levon. Ebből adódik, hogy a gyapjú könnyen bemelegszik, megsárgul (fermentálódik), sőt be is gyulladhat. Helytelen a bezsákolt gyap­jút akár a padláson, akár a pincében tartani, mert a pad­láson kiszárad, a pincében pe­dig megnyírkosodik. Nem sza­bad a gyapjút zsákba rakáskor betaposni, csak gyömöszölni kell. Egy zsákba 80—90 kg- nál többet nem szabad berak­ni. Ha zsírban lenyírt gyapjúnak tiszta gyapjú értékét, rende- mentjét (randmanját) akarjuk megtudni, akkor zsírtalanítani kell és a piszoktól kimosni (ezt csak laboratóriumokban lehet, 17 százalék vizet kell hozzászá­mítani). Ezt szakértő becsléssel állapítja meg. Ezért helytelen Ci /örnkömfuilt ^uAxxfÁővuXXA^. g {ouóbbtenifQszléi olopja. /tUfiróujuty: A Szabad Nógrád téli pályázatára érkezett Juhállományunk fejlesztéséért a gyapjút mesterségesen sózás­sal. homokozással nehezíteni, mert a gazda saját magát csap­ja be. A rendementre kedvezően AAAA finomságú gyapjú AAA finomságú gyapjú AA finomságú gyapjú A középfinom gyapjú A/B durva gyapjú B keresztezett gyapjú C keresztezett gyapjú D cigája E racka mosott gyapjú A rendement és a nyírósúly együttesen mutatják a juh- gyapjú hasznát. Az Országos Minőségvizsgáló Intézet Gyap­júminősítő Osztálya (Budapest, hat a tisztaság és a jól szellőz­tetett akol. Magyarországi zsírban nyírt gyapjúink rendementje: merinó 18—27 százalék 22—27 százalék 25—36 százalék 27—42 százalék 27— 43 százalék 28— 44 százalék 36—48 százalék 36—52 százalék 44—66 százalék 48—76 százalék II., Kitaibel Pál utca 1.) a be­küldött minta alapján próba­mosás útján megállapítja a gyapjú rendementjét. Mikor kapunk legértékesebb gyapjút ? Már a juh helyes gondozásá­val értékesebbé tudjuk tenni a gyapjút, ha egyenletesen, jól takarmányozzuk és kondíció­ban jól tartjuk juhainkat. Véd­jük juhainkat megelőzéssel a betegségektől. Legeltetésnél az esőtől, harmattól, napsütéstől. Forró nyáron 10 órától 4-ig ne legeltessünk. Pihentessük juhainkat árnyékos helyen. Ne hajtsuk poros, vagy homokos úton. A piszok, homok, por a gyapjúzsírral összetapad, a gyapjút koloncossá teszi és ér­tékéből sokat veszít. Legelőinket tartsuk tisztán, irtsuk a szerbtövist, bojtorjánt, ördögszekeret, ragadós muhart stb., mert a gyapjú közé ragad­nak és textiliparunknak nehéz­ségeket okoznak. Az akolnak nem szabad túl melegnek lenni. A hőmérsék­let lehet szopós bárányoknál 14—15. anyajuhoknál 10—12, általánosan 8—10 C fok. Egyéb­ként nagy melegben a gyapjú­zsír elfolyósodik, megavasodik, a gyapjú összeesik. Szellőztes­sünk rendszeresen az akolban. így az amóniáktól, gázoktól mentes lesz a levegő. Igen fon­tos még, hogy huzat ne legyen. Meszeljük az istállót többször évente. Nem szabad a mennye­zetnek csepegnie, por, polyva, piszok ne hulljon a padlásról a bundára. Az etetésnél ügyelni kell arra. hogy ne legyen ta- karmányos a bunda, mert eze­ket a növényi részeket csak hosszas vegyi folyamatokkal tudják kivenni a gyapjúból, de ugyanakkor rongálják a gyap­jú szilárdságát is. Arra is ügyeljünk, hogy túl zsúfolt ne legyen az akol és gondoskodjunk inkább elegen­dő jól almozott fekvőhelyről; Az etetőrácsob túl magasak ne legyenek. Irtsuk a juhesimbét, mert kínozza a juhot: nyugta­lanítja, vakaródzik. Nem sza­bad a bundát szurokkal, kát­ránnyal, vagy ola'jfestékkel megjelölni, mert a gyapjúból nehezen távolítható el. Jelö­lésre ..Ovilla” festéket, vagy krotáliát használjunk. (Folytatjuk.) Gaál Dénes járási törzskönyvvezető, Rétság. (1 icJmífxhxtfo&fcitátc JuAdlCománif /avtiáia. Sürgői fdcudotr DolqorO pótolj óúvj^.

Next

/
Oldalképek
Tartalom