Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)
1955-03-26 / 25. szám
2 SZABAD \Of,RÍD 1955 március 26. AZ ERDŐ VÉDELME Népgazdaságunk szakítva a múlt kapitalista, elavult és rabló tarvágásos erdőgazdálkodásával, tervszerűen áttér a fokozott felújító vágásra. Hogy dolgozó társaink megértsék, nézzük, miben áll ezek lényege: Tarvágásos termeléssel — amint az a szóban magában is benne van — az erdőnek az üzemtervben előírt véghasználati fatömegét egyszerre, egy évben termeljük ki. így az eddig lombkoronával védett erdő talaja, tölgy- és íenyőcsemete erdősítés mellett 4—6 évig ki van téve az idő viszontagságainak — közelebbről meghatározva — a szél és nap szárító hatásának. Továbbá, a nyári záporok zuhanó víztömege magával sodorja nemcsak annak humuszát, hanem termőrétegét is. Ezáltal az erdőtalaj termő ereje évről évre csökken. Ezeknek a területeknek erdősítési költsége hektáronként, a kedvező körülményeket véve figyelembe: 8000 darab csemete önköltségi ára 25 százalék pótlással 728 forint, 8000 darab csemete ültetési költsége 25 százalék pótlással 1700 forint, 1 hektár ápolása, kapálás sarlózás négy éven át 3800 forint, mely összesen 6228 forint. A vár alatt, Medenczésben az elmúlt év őszén 12,5 hektárt erdősítettünk be. ez összesen 77 850 forint, ehhez számítsuk hozzá Salgó, Somlyó stb. sok-sok hektárt kitevő erdősítéseit. A fokozatos felújító vágással, az erdő üzemtervében előírt véghasználat fatömegét nem tarra vágva egy évben, hanem 3 éves időközönként, három- szorra, csoportos, vagy szállaló termeléssel szedjük ki. Ezzel a termelési móddal, mivel az erdő talaja nem lett megfosztva az őt védő lombkoronától, sem a szél, sem a nap káros szárító hatásának nincs kitéve, de a nyári záporok sem tudnak a talajban kárt tenni, így termő erejét teljes egészében meg tudja tartani. Az így kezelt erdők felújításáról maga a természet gondoskodik. Ugyanis a tölgy, cser, bükk és kedvező körülmények között még a fenyőerdö magtermő egyedei is, évről évre elhullajtja magját. Ez a mag, ha előbb nem is, de a véghasználat elsőévi fokozatos felújító vágása után. elég napfényt kapva, ki fog kelni. A még lábon álló állomány védelmében aztán szépen fejlődni fog úgy, hogy a véghasználat utolsóévi vágása után 85—90 százalék fiatalosunk lesz. (Ilyen szép újulat van például Saigon a csemetekert alatt a zagyvái oldalon.) Ennek a termelési módnak egyik igen fontos feltétele — mire tulajdonképpen építve van —. hogy az így kezelt erdőn legeltetni nem szabad, mert birka-és kecskef atkáink a magról kelt természetes úju- latot mind lerágják, s ezzel a csemete fejlődését visszavetik, vagy teljesen megszüntetik. Mi áttértünk ugyan a fokozatos felújító vágási módra, de ebből csak a vágást tudjuk elvégezni, mert a meglévő fiatal természetes újulatot évről évre lelegeltetik. így a felújítást nekünk kell elvégezni mesterséges úton. Legeltetnek erdőinken akkor, amikor a Meden- czés, Salgó, Pécskő stb. környékén több 100 holdat kitevő, évek óta műveletlen tartalék szántó területek vannak. Miért nem lehet ezeknek a területeknek egyrészét legelőnek, másrészét takarmány termelésre (vetett takarmány) birka- és kecsketartó gazdáinknak kiadni. Mi azt hisszük, meg lehetne csinálni, és valószínű, gazdaságosabb is volna, mert egyrészt népgazdaságunk az erdészeten keresztül csak Salgótarjánban évenként több 100 ezer forintot takarítana meg, másodszor a birkák és kecskék nem élnének farüggyel, hanem szénával és jó finom vetett takarmánnyal, minek valószínű következménye az lenne, hogy úgy a birkák, mint a kecskék több tejet, a birkák még több gyapjút is adnának, így a kecskék is jól laknának, az erdőink é megmaradnának. Virányi József erdész FÁK HETE A fásítás munkájába az elmúlt években jelentős eredményeket hozott a „Fák hete” megrendezése. Ebben az évben március 27. és április 2. között tartják meg a fák hetét. Az ünnepségek így egybeesnek a felszabadulás 10. évfordulójának közvetlen előkészítésével. A községekben, városokban, tanyaközpontokban, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban ezzel kapcsolatban ünnepi emlékfásításokra kerül sor.. Az ünnepségek előkészítésében a tanárok, a DISZszervezetek, illetve az úttörő- csapatok, a Hazafias Népfront helyi bizottságai, s a különböző tömegszervezetek vesznek részt. A fásítás munkájába bevonják a termelőszövetkezeti tagokat és az egyénileg dolgozó parasztokat is. Termésátlagaink fokozásának egyik hathatós eszköze a talajmeszezés \ nagy termések elérésének | több tényezője van. Ezekkel szemben az egyes növényfajok különböző igényeket támasztanak. Más igénye van például a burgonyának a klímával, a talajjal szemben, mint például a kukoricának. Vannak talajok, melyeken a csillagfürt igen szépen díszük, ugyanakkor más helyen, ahol más minőségű talaj van, nem sikerül termesztése még akkor sem, ha egyébként a többi termesztési feltételeket a legkedvezőbb minőségben biztosítottuk. (Jó őszi mélyszántás, tápanyagokkal való ellátottság, megfelelő növényápolás stb.) Ugyanígy sorolhatnánk a többi növényeket is. A jó gazdának tudni kell, hogy mely növényfaj és azon belül fajta, milyen termesztési viszonyokat kíván. Jelenleg a talajjal, közelebbről annak mészállapotá- val kívánok röviden foglalkozni. A talajok minőségét igen nagyban befolyásolja azok mésszel való ellátottsága. Megyei viszonylatban többek előtt ismert, hogy a Szécsény környéki talajok milyen jó termőképességűek, ott milyen nagy terméseket takarítanak be. Ugyanakkor a cserháti rész erősen kötött, többé vagy kevésbé savanyú, mésztelen talajain, vagy a rétsági járás középkötött, ugyancsak jobbára savanyú talajain megfelelő lalajművelés, növényápolás és trágyázás mellett átlagosan alacsonyabb terméseket érnek el, mint Szécsény környékén. Ennek fő okát ezen területek feltalajának mészszegénységé- ben kell keresni. H mész kedvező hatása a talaj. ban igen sok irányban érvényesül. A megfelelő elosztásban lévő aktív mész jelenléte igen kedvezően befolyásolja a talajok kémiai, fizikai és biológiai életét. Röviden vegyük sorjába ezekre kifejtett kedvező hatását. Minden talaj a kémhatás tekintetében savanyú, semleges vagy lúgos. Legfontosabb gazdasági növényeink, így a búza, cukorrépa, lucerna, a semleges vagy kissé lúgos hatású talajokat kívánja, ezen hatást a mész okozza. A mésznek igen kedvező befolyása van a talajok fizikai szerkezetére. A fentebb említett savanyú talajoknál mindenki által közismert jelenség, hogy nehezen érnek be, tavasszal és a téli csapadék hatására „tippadtak“, élettelenek. Ezen talajoknak szerkezete rossz, a növénytermesztés szempontjából kívánatos I morzsalékos szerkezet nehezen alakítható ki, a talaj tevékenysége gyenge. Ennek részben az az oka, hogy a mész hiányában a talajszemcsék a víz hatására elkenődnek, a talaj levegőtlenné válik. A mész- ben lévő kálcium hatására viszont — amely a talaj legapróbb részecskéivel egyesül — ezen talajszemcsék kicsapódnak, morzsalékossá válnak. A morzsalékos talajszerkezetről pedig tudjuk, hogy gazdasági növényeink termesztése ilyen talajon a legeredményesebb. Ezen talajok a nedvességgel jobban gazdálkodnak, nagyobb mennyiségű vizet bírnak elraktározni, a növény sokkal könnyebben hozzá tud férni. A levegő is jobban átjárja. A mésztartalom következtében nagyobb mennyiségű szénsav képződik a talajban, amely elősegíti a tápanyagok feltáró- dását és a növény által történő felvételét. A szénsavnak igen nagy szerepe van a tápanyagok átalakításában, a növény táplálásában és a talajélet kedvező kialakításában. Mindenki által közismert az is, hogy terméseredményeink kialakításában mily nagy jelentőséggel bírnak a talajban élő mikroszervezetek. Ezek ugyancsak igen tevékenyen részt vesznek a tápanyagok feltárásában, a szervesanyagok lebontásában és a humuszképzésben. Vannak növényfajok, melyeknek gyökerén nitrogéngyűjtő baktériumok élnek, ezek életműködése eredményeképpen ingyen nitrogénhez jutnak, ami egyik legfontosabb növényi tápanyag. A talajban lévő mikroszervezetek két csoportba oszthatók, úgymint gombák és baktériumok. Ezen utóbbiak a növénytermesztés részére értékesebbek és ezek életműködése biztosítja a fentebbi kedvező átalakulásokat. Ugyanakkor a penészgombák elterjedése nem kívánatos a talajban. A megfigyelések azt mutatják, hogy a meszes, jól-szellőzött*, jói’izt. •gazdájkodasú talajban inkább baktériumok, míg a savanyú, levegőtlen talajban inkább a penészgombák szaporodnak el, melyek aztán anyagcseretermékeikkel tovább rontják a talaj kémiai és fizikai állapotát. cukorrépából kát. holdanként 80—100 mázsás különbségek adódhatnak az előbbi javára. A mész nemcsak egy tulajdonságban javítja meg a talajt, hanem összefüggésében valamennyi termelési tényezőt kedvező irányban befolyásolja. A meszes talaj könnyebben melegszik, a tavaszi munkákat gyorsabban meg lehet kezdeni, jobb vetőágy biztosítható, jobban beérik, kevésbé rögös, könnyebben művelhető, kapálható stb. \ növénynek szüksége van a mészre, mint tápanyagra is. A legtöbb talajban azonban van annyi mész, hogy a minimális mész tápanyag igényét ki tudja elégíteni. Sokkal nagyobb szerepe van azonban a mésznek a talaj szerkezeti javítása tekintetében. Kormányzatunk lehetőséget biztosít arra, hogy mind a termelőszövetkezetek, mind pedig az egyénileg gazdálkodók kiterjedten alkalmazzák a meszezést azokon a területeken, amelyek sava- nyúak, mésztelenek és ezért a fentiekben leírt kedvezőtlen tulajdonságokkal rendelkeznek. A talajmeszezést természetesen nagy körültekintéssel kell végezni. Szakemberek által végzett talajvizsgálat alapján állapítják meg, hogy szükség van-e a meszezésre és ha igen, milyen mérvű legyen az. Mindenki könnyen meggyőződhet, hogy szántóterületének talaja tartalmaz-e meszet, ha a feltalajból vesz egy diónagyságú rögöt és valamilyen savval leönti. Ha nem pezseg, úgy a talaj meszet nem tartalmaz és ez esetben majdnem biztos, hogy szükséges a talaj meszezése. A megye szántó- területének legnagyobb része ilyen. Államunk a talajjavító anyagokat ingyen bocsátja rendelkezésre, az átvevő vasútállomásra leszállítva, a termelőszövetkezetek ezenkívül -hosszúlejáratú hitért"-kaphatnak a vasútállomásra tóténé beszállításra és a javítóanyagnak táblán történő szétterítésére. Bátran jelentkezzenek a közégi tanácsoknál talajmesze- zési kérelemmel. A vasútállomástól a táblára való kiszállítás sokszorosan megtérül azon hosszú évekre terjedő termelőképesség-emelkedésben, amely a meszezett talajban következik be. A talajvizsgálatokat is az állam ingyenesen végzi, ha egy község területén nagyobbszámú jelentkezés van* A talajmeszezést célszerű ösz- szekötni az istállótrágyázással, mert az istállótrágya kedvező hatást fejt ki a mész hatóképességének növelésére, a mész viszont ugyancsak kedvezően hat az istállótrágyában lévő szerves anyagok elbontásában. Meszezésre főként a cukor- gyártásnál nyert mésziszapot használják fel, de felhasználható mészkőpor vagy égetett mész is, melyekből kisebb mennyiségre van szükség ugyanazon hatás elérésére, mint a cukorgyári mésziszap- ból. Legaikalmssabb időpont a me_ szezésre a tél, amikor a szántás tetejére kell ráhordani és szétteríteni a meszet, Mindenesetre ügyelni kell arra, hogy a mész ne kerüljön közvetlenül leszán- tásra a terítés idején, hanem éppen a legrosszabb szerkezetű, a legjobban kilúgozott felső rétegekbe kerüljön és az csak boronával vagy kultivá- torral kerüljön bemunkálásra. Termésátlagaink fokozásának, a több gabona, takarmány, kapásnövény betakarításának egyik feltétele, hogy biztosítsuk növényeink részére a .ta*ainak olyan szerkezetét, kémiai és fizikai tulajdonságát, amelyek az egyéb agrotechnikai feltételek biztosítása mellett hozzájárulnak a nagyobb termések eléréséhez. A meszezés nem kerül sokba, a talajvizsgálatok és a javítóanyag szállítását az állam vállalja. A terméstöbblet, amely a meszezésből származik, termelőszövetkezeteink és egyén! dojgozó „parasztjaink jövedelmét növeli. Nincs tehát mit gondolkodni a dolgon, jelentkezzünk a községi tanácsnál és jelentsük be igényünket a talajvizsgálatra és meszezésre, Acs Antal megyei főagronómus „Magyar püspökök az Egyesük Államokban" A fentiekben vázlatosan ismertettem, hogy mily nagy jelentősége van a talaj megfelelő mészállapotának, hogy a mész mily nagy mértékben befolyásolja a talajok termő- képességét, azok kedvező kémiai és fizikai állapotát. A jó szerkezetű, kellő mésztartalmú talaj termőképessége mázsában kifejezhetően sokkal jobb, mint a meszet nem tartalmazó vagy nem kellő formában tartalmazó mésztelen talajoké. Búzából például 4—5 mázsa. Ezzel a címmel jelent meg az Országos Béketanács legújabb kiadványa, amely az Egyházaik Világtanácsa evans- toni nagygyűléséről számol be. A nagygyűlésen részt vettek a magyar protestáns egyházak vezetői, képviselői is, akik hazatérésük után híveik nagy nyilvánossága előtt számoltak be az Egyházak Világtanácsának munkájáról, arról, miképpen vették részt dk magúik, személy szerint ebben a munkában, milyen személyes élményeket szereztek útjuík során. A kiadvány a kiküldöttéknek a nyilvánosság előtt elhangzott beszámolója alapján készült. (Folytatás.) Külön kerül: 1. bunda (színgyapjú), 2. Hasláb (kölönc stb.). A lenyírt bundát összegön- gyölítjük (vágott, úgynevezett tarlós felével kifelé). Zsákolás előtt 2—8 napig szárítjuk a bundákat, mert ha frissen nyírva zsákoljuk, a minősítő sokat levon. Ebből adódik, hogy a gyapjú könnyen bemelegszik, megsárgul (fermentálódik), sőt be is gyulladhat. Helytelen a bezsákolt gyapjút akár a padláson, akár a pincében tartani, mert a padláson kiszárad, a pincében pedig megnyírkosodik. Nem szabad a gyapjút zsákba rakáskor betaposni, csak gyömöszölni kell. Egy zsákba 80—90 kg- nál többet nem szabad berakni. Ha zsírban lenyírt gyapjúnak tiszta gyapjú értékét, rende- mentjét (randmanját) akarjuk megtudni, akkor zsírtalanítani kell és a piszoktól kimosni (ezt csak laboratóriumokban lehet, 17 százalék vizet kell hozzászámítani). Ezt szakértő becsléssel állapítja meg. Ezért helytelen Ci /örnkömfuilt ^uAxxfÁővuXXA^. g {ouóbbtenifQszléi olopja. /tUfiróujuty: A Szabad Nógrád téli pályázatára érkezett Juhállományunk fejlesztéséért a gyapjút mesterségesen sózással. homokozással nehezíteni, mert a gazda saját magát csapja be. A rendementre kedvezően AAAA finomságú gyapjú AAA finomságú gyapjú AA finomságú gyapjú A középfinom gyapjú A/B durva gyapjú B keresztezett gyapjú C keresztezett gyapjú D cigája E racka mosott gyapjú A rendement és a nyírósúly együttesen mutatják a juh- gyapjú hasznát. Az Országos Minőségvizsgáló Intézet Gyapjúminősítő Osztálya (Budapest, hat a tisztaság és a jól szellőztetett akol. Magyarországi zsírban nyírt gyapjúink rendementje: merinó 18—27 százalék 22—27 százalék 25—36 százalék 27—42 százalék 27— 43 százalék 28— 44 százalék 36—48 százalék 36—52 százalék 44—66 százalék 48—76 százalék II., Kitaibel Pál utca 1.) a beküldött minta alapján próbamosás útján megállapítja a gyapjú rendementjét. Mikor kapunk legértékesebb gyapjút ? Már a juh helyes gondozásával értékesebbé tudjuk tenni a gyapjút, ha egyenletesen, jól takarmányozzuk és kondícióban jól tartjuk juhainkat. Védjük juhainkat megelőzéssel a betegségektől. Legeltetésnél az esőtől, harmattól, napsütéstől. Forró nyáron 10 órától 4-ig ne legeltessünk. Pihentessük juhainkat árnyékos helyen. Ne hajtsuk poros, vagy homokos úton. A piszok, homok, por a gyapjúzsírral összetapad, a gyapjút koloncossá teszi és értékéből sokat veszít. Legelőinket tartsuk tisztán, irtsuk a szerbtövist, bojtorjánt, ördögszekeret, ragadós muhart stb., mert a gyapjú közé ragadnak és textiliparunknak nehézségeket okoznak. Az akolnak nem szabad túl melegnek lenni. A hőmérséklet lehet szopós bárányoknál 14—15. anyajuhoknál 10—12, általánosan 8—10 C fok. Egyébként nagy melegben a gyapjúzsír elfolyósodik, megavasodik, a gyapjú összeesik. Szellőztessünk rendszeresen az akolban. így az amóniáktól, gázoktól mentes lesz a levegő. Igen fontos még, hogy huzat ne legyen. Meszeljük az istállót többször évente. Nem szabad a mennyezetnek csepegnie, por, polyva, piszok ne hulljon a padlásról a bundára. Az etetésnél ügyelni kell arra. hogy ne legyen ta- karmányos a bunda, mert ezeket a növényi részeket csak hosszas vegyi folyamatokkal tudják kivenni a gyapjúból, de ugyanakkor rongálják a gyapjú szilárdságát is. Arra is ügyeljünk, hogy túl zsúfolt ne legyen az akol és gondoskodjunk inkább elegendő jól almozott fekvőhelyről; Az etetőrácsob túl magasak ne legyenek. Irtsuk a juhesimbét, mert kínozza a juhot: nyugtalanítja, vakaródzik. Nem szabad a bundát szurokkal, kátránnyal, vagy ola'jfestékkel megjelölni, mert a gyapjúból nehezen távolítható el. Jelölésre ..Ovilla” festéket, vagy krotáliát használjunk. (Folytatjuk.) Gaál Dénes járási törzskönyvvezető, Rétság. (1 icJmífxhxtfo&fcitátc JuAdlCománif /avtiáia. Sürgői fdcudotr DolqorO pótolj óúvj^.