Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-19 / 23. szám

1955 március 19. SZABAD ISOGnÁD 3 Tanultak a múlt év hibáiból r Pártunk III. kongresszusá­nak határozata nyomatékosan felhívta a pártszervezetek, az üzemi műszaki vezetők, vala­mint az egész dolgozó nép fi­gyelmét az önköltség csökken­tésére. Az építőiparban is, akárcsak népgazdaságunk egyéb területén, kemény har­cot kell folytatni az olcsóbb és gazdaságosabb termelésért. Önköltségcsökkentés és a ter­melékenység fokozása nélkül az építőiparban nem lehet be­szélni olcsóbb építkezésekről. Nézzük meg közelebbről az önköltségcsökkentést a volt 63. sz. Ipari Tröszthöz tartozó vállalatoknál. Az elmúlt év­ben. annak ellenére, hogy a tröszt tervét csak 93,9 száza- Jékra teljesítette, az önkölt­ségi tervet megengedhetetlen módon túllépte. A hiba fő­forrása abban rejlik, hogy a meglévő objektív okok mel- íett a műszaki vezetőség meg­feledkezett a gazdaságosság, illetve az olcsóbb építkezési lehetőségekről. Hiba forrását képezte még az is, hogy a számviteli dolgozók nem ad­tak pontos, megbízható adato­kat a műszakiaknak az ön­költség alakulásáról. Az ön­költség csökkentésének leg­nagyobb visszahúzója főleg az anyagok megengedhetetlen pocsékolása volt. Az anyagok pocsékolása, nem megfelelő szállítása és raktározása kö­vetkeztében 2.8 százalékos ■törési, illetve raktári veszte­ség több mint duplájára emel­kedett. így a beütemezett anyagköltséget 6 millió forint­tal túllépték. A 63/1. és 63 3. Építőipari ■Vállalatoknál 10 millió forint veszteség volt az elmúlt év­ben. Helyes munkaszervezés­sel, az anyagok megfelelő gon­dos szállításával és a rezsi- költségek csökkentésével mindezt meg lehetett volna akadályozni, ha a szállítási dolgozók lelkiismeretesen vég­zik murtkájukat, és a mű­szakiak a balassagyarmati 63/3. vállalatnál a 30 száza­lékkal magasabb improduktív létszámot lecsökkentik. Tröszt viszonylatban az anyagkölt ség-tervet 15 száza­lékkal lépték túl. A vállala­tok költségének több mint 65 százalékát vette igénybe az anyag. Béralaptúllépés 804 ezer forint volt. Rezsiköltség 3 millió 500 ezer forint. így összesen a 10 millió 304 ezer forint ablakon kivetett összeg­ből négy olyan 24 lakásos há­zat lehetett volna építeni, mint amilyen az üveggyár előtt van. A béralaptúllépés főleg a normások felelőtlen munkájá­ból, az anyagok felesleges mozgatásából adódott. Az így adódott túlfizetésből 15 darab kétszobás családiházat lehe­tett volna építeni. A tröszt átszervezése janu­ár elsejével megtörtént. A Megyei Állami Építőipari Vállalattá alakult át. Az át­szervezés lehetővé tette az improduktív létszám csökken­tését. A vállalat vezetősége felülvizsgálta a főépítés-veze­tőség műszaki és adminisztra­tív létszámát, és ennek ered­ményeként március 1-ig 40 fővel csökkentette az impro­duktív létszámot. Az elmúlt év keserű tapasztalatai alap­ján most sokkal nagyobb gon­dot fordítanak az anyagok szállítására, raktározására. Rendszeresen ellenőrzik a normások és munkaátvevők munkáját. Tervbe vették, hogy az önköltséget minden egyes építkezésre és a lehetőség sze­rint minden fizikai dolgozóra felbontják. Örvendetes javulás állt be a termelés növelésében is. Az 1954 január és február havi 76, illetve 73,5 százalékkal szemben ez év két hónapjá­ban közel 20 százalékos az emelkedés. Példamutatóan harcolnak a terv teljesítésé­ért és az önköltség csökkenté­séért. A nagybátonyi főépí­tésvezetőség dolgozói január hónapban elért 105,6 százalé­kos eredményüket februárban 129,3 százalékra fokozták. Jó eredményt értek el a salgó­tarjáni főépítésvezetőség dol­gozói is, akik február havi tervüket 100,5 százalékra tel­jesítették. Az építészet dolgozói bár­milyen munkakörben dolgoz­zanak is, az adott lehetőségek kihasználásával eredményesen harcolhatnak az önköltség csökkentéséért. Ehhez azonban az kell, hogy a pártszervezet, a szakszervezet, a műszakiak­kal együtt fokozottabb mér­tékben harcoljon a munka tö­kéletes megszervezéséért, a ta­karékosság minden vonalon való érvényesítéséért. Az épí­tészet dolgozói kövessenek el mindent pártunk és kormá­nyunk célkitűzéseinek sikeres megvalósításáért. Lankadatla­nul harcoljanak a termelé­kenység emeléséért és az önköltségcsökkentés sikerei­ért. DOOCOOOOOCXXX»CX)CXX»00(XOOO<XXXXX)OOC<XXXXX)OOOOOOOCK>XJOOOOOOOOOOOCX* nem tűrik, elfojtják az alulról jövő bírálatot s bosszút állnak a bírálókon. Ez volt például Szorospatak bányaüzemnél is, ahol Fuchs igazgató elvtárs Mrázik elvtársat más munka­helyre telepítette csak azért, mert jogos bérét követelte. De megmutatkozott hasonló je­lenség Kányás bányaüzemnél, Kossuth bányaüzemnél és más üzemeknél is. Az alulról jövő bírálat ki- fejlesztése hiányos. A taggyű­lés után például egyesek nem teszik magukévá az elhangzott helyes bírálatot és nem igye­keznek kijavítani a hibákat. A bírálat elfojtásához vezet az is. amikor a bírálót állandó közbeszólásokkal és ellent­mondást nem tűrő hangon fél­beszakítják és zavarják. E je­lenség, sajnos, egyes magasaoa párt vagy gazdasági funkció­ban lévő elvtársaknál mutatko­zik meg leginkább. Mondjuk meg nyiltan. hogy az. aki a segítő szándékú, építő kritikát nem fogadja el. súlyosan árt a pártnak és saját politikai éretlenségéről tesz tanúbizony­ságot. A bírálat ne legyen kampányszerű, hanem a hibák feltárásának és kijavításának hathatós eszköze. Az alulról jövő bírálat nem fejlődik ki önmagától, csak akkor, ha a pártszervezetek támogatják azokat, akik helyesen és egész­ségesen bírálnak. Ha a dolgo­zók érzik, hogy van értelme és eredménye a problémák fel­vetésének. akkor válik az tö­megméretűvé. Vannak olyan né-etek is. hogy nem kell bírálni, nem kell a hibát feltárni, mert az ellen­ség kihasználja azt. Lenin elv­társ azt tanítja: „Azok a for­radalmi pártok, amelyek eddig elpusztultak, azért pusztultak el. mert elbizakodtak, nem tudták meglátni, miben rejlik az erejük és féltek beszélni gyengéikről: De mi nem pusz­tulunk el, mert nem félünk beszélni gyengéinkről és meg­tanuljuk leküzdeni a gyenge­séget.“ Fontos feladatunk, hogy a bírálat-önbírálat kibontakozá­sára szervezetileg is biztosít­sunk minden lehetőséget. Kü­lönösen fontos a taggyűlések megszervezése, melyek a párt­tagokat bevonják az alapszer­vezet politikai életébe, elmélyí­tik bennük a párt iránti fe­lelősség érzését és megismer­tetik a párt politikájával. A taggyűlés lehetőséget ad arra, hogy a párt tagjai éljenek a pártszerű bírálat és önbírálat jogával. Ehhez természetesen a beszámolóknak is érthetők­nek és önkritikusaknak kell lenniök. Harcolnunk kell tehát a bí­rálat érvényesítéséért, de har­cot kell indítanunk a rágal­mazók. a személyeskedök el­len is — s nem szabad meg­engednünk, hogy üldözzék a bírálókat, hogy elhallgassák a hibákat, hiányosságokat. Rákosi elvtárs a budapesti pártaktíva-értekezleten mon­dotta: „A bírálat és az önbírálat kérdésében megerősítjük mind­azt. amit 1953. júniusában mondottunk, amit III. kong­resszusunk határozott és még jobban megköveteljük, külö­nösen az alulról jövő — az egyszerű emberek, az egyszerű munkások, parasztok szájából iövő — kritika megszívlelését és meghallgatását." JÓ TANÁCS Bányász elvtársi ki izmos kézzel vánod. Az anyagot ott a domboldalon, Munkád legyen mindég körültekintő, A tiszta anyagra vigyázz nagyon. — Ne keveredjen majd kavics beléje, Ne kerüljön hozzája a szemét. Óvd meg, mint gazda a konkollyal teszi, Mikor rostálja a búsa szemét! S ti ke verők is vigyázzatok nagyon, Hogy jó legyen, egyenletes a pép, Nehogy szeméttől, kőtől vagy kavicstól Elromoljon idő előtt a gép. — Vigyázzatok ti vágók is a gépnél Egyenletes, szép téglát adjatok, Hogy méretszerű, szép formája mellett. Ne legyen ferde, csámpás a sarok. — S a nyers téglát szeretettel vigyétek. Akár a ma született gyereket, Hogy baj ne érje, ferdülést ne kapjon, A munkaérdem így lesz tietek. A bankettára vigyázva tegyétek. Hogy sérülést ne kapjon ezalatt, A fészerben, hadd száradjon meg szépen, A munkátok cél felé így halad. — S ti berakok ügyesen rakjátok Kemencébe a téglát ha lehet, Hogy jól kiégjen a magas hőfokon És elenyésző legyen a selejt. S az égetők a tüzet úgy vezessék, Hogy az minden téglához jusson el. Hogy jól kiégve, csengjen mint a nóta, Amit ajkatok szívből énekel. — Így lesz munkátok egymásba fonódva, — Tökéletes baráti kézfogás — S a jól készített téglákból épül majd, A palota, iskola és a ház. — Tartós legyen — szorgalmatok gyümölcse — Évtizedekig bírja a fagyot, Esőt, vihart, s ez lesz büszkeségiek, — Összedolgozva, alkottatok nagyot! — NAGYFALUSI LÁSZLÓ Ezt is látni kell Néhány hónappal ezelőtt jártam utoljára a szorospataki bányaüzemnél. Sok új dolog­ra lettem figyelmes. Űj kompresszort kapott az üzem, megjavult a levegőellátás s a bányaüzemtől nem messze egy beszállóaknán dolgoztak. Azon­ban a nagybánya belső élete, menete lényegében nem sokat változott. Igaz, hogy az üzem a mennyiségi termelés mellett sokat javult és a versenytáb­lán-az utolsó helyről a harma­dik helyre tornászta fel ma­gát, de a bánya fővonalai, ereszkéi ugyanúgy maradtak. Amikor bementem a hosz- szú lejten, majd a nyugati ereszkébe. a megszokott kép tárult elém. Az „urmán” még mindig ott hevertek az idő vasfogától megrágott, s tönkre­tett sínek, csövek, csavarok. Rengeteg elkorhadt fa és tudja az ég mi minden van még. Az irányvágatban eze­ken kívül még drótkötelek, sőt egy fél csillét is láttam. Akármerre jártam, mindenütt anyag hevert szerteszéjjel. Mennyi érték, mennyi pénz hevert a sárban és már évek óta! A 31-es sikló alatt közvet­lenül a gumiszalag mellett nagy össze-visszaságban rázó­csúszdák, fák és bordafák fe­küdtek a földön. Az egész úgy tűnik, mintha az ember el­hagyott csatatéren járna. Még a bánya lege'hagyatottab ré­szén. a 22-es légvágatban is találtam hasznos dolgokat. Régi feltörésekben szintén e* a kép tárult elém. A 31-es siklóban az egyik vidéki bányásztól megkérdez­tem, mi a véleménye erről az „anyagpazarlásról“? — Hát mit is mondjak. Ezért nemcsak az üzemvezető­ség, hanem mi is felelősek va­gyunk. Ha felhasználnánk minden anyagot gazdaságosab­ban, olcsóbban tudnánk ter­melni. Ez igaz. Decemberben az üzem egy tonna szenet 127,83 forintért termelt ki (közvetett költségekkel együtt). Január­ban már 145,01 forintért, va­gyis 17,13 forinttal drágáb­ban. Februárban csökkent ez az összeg 3,55 forinttal. Szorospatak üzemegység ma már eleget tesz a meny- nyiségi termelésnek. A baj vi­szont ott van. hogy magas az önköltség. A jövőben az üzem­nek az legyen a feladata, hogy a sok gazdátlanul heverő anyag a megfelelő helyre ke­rüljön. Az ócskavasakat ad­ják a MÉH-nek. A használha­tót pedig a munkahelyekre. Az ócska fát adják oda a bá­nyászoknak tüzelő céljából, ami pedig használható, azt ácsolatnak. Csak így tudjuk terveinket maradéktalanul teljesíteni. — hadu — Előregyártóit elemek alkalmazása a családiház-építkezésekné! Az országszerte nagy lendü­lettel folyo családiház-építke- zésekkel kapcsolatban meg­kérdeztük a Város- és Köz­séggazdálkodási Minisztérium Lakásgazdálkodási Főigazgató­ságán Hedry Árpád főmérnö­köt, milyen tapasztalatok van­nak a családi lakóház építése terén. — A falusi és városi dolgo-i zók részére családiházak épí­téséhez messzemenő segítséget nyújt államunk — mondotta Hedry elvtárs. —Ezt a célt szol­gálta a Minisztertanács hatá­rozata, mely jelentős kedvez­ményeket nyújt az építtetők­nek telekjuttatással, típuster­vek rendelkezésre bocsátásá­val. az 'építési anyagok bizto­sításával, tizenöt évi házadó­mentességgel, továbbá a vál­lalatok dolgozói részére az anyagszállításhoz szükséges fuvareszközök kedvezményes áron történő biztosításával. A határozat azt is kimond­ja. hogy a felépült lakás tu­lajdonosa a lakás felett sza­badon rendelkezik és az sem- miíéle címen nem vehető igénybe. Az építkezéshez az állam kölcsönt is nyújt, de ez csak a saját anyagi erő ki­egészítésére szolgál. A biztosított kedvezmények következtében 1954-ben ugrás­szerűen megnövekedett a csa- ládihóz-építési kedv. Az el­múlt évben a tanácsok több mint 30 000 családiház építé­sére adtak engedélyt. Az eddigi tapasztalatok — Mik voltak a tapasztala­tok a lebonyolítás terén? — Főleg annak következté­ben. hogy 1954-ben csak mint­egy 15 000 családiház építésé­vel számoltunk és ennél több mint kétszeres igény jelentke­zett. Nehézségek merültek fel főleg az építőanyag-ellátás te­rén, ezen belül különösen a fa- és tetőfedőanyagok biztosí­tásával. Az anyagellátási ne­hézségekhez hozzájárult az is, hogy a dunai árvíz megfé­kezésére és az árvíz okozta károk helyreállítására jelen­tős anyagmennyiséget kellett biztosítani. — Hogyan csökkentik az anyagellátás nehézségeit 1955- ben? — Az 1955. évi családiház­építkezések zavartalan lebo­nyolítása érdekében, egyrészt gondoskodni kell az építé­si anyagok tervszerűbb elosz­tásáról, másrészt —és ez a ta­nácsok leglényegesebb felada­ta — az építési hiányanyagok Uj ti Forgalomba kerülnek olyan újabb típusú, könnyebb vas­betongerendák is, melyeket nem az eddig szokásos kb. 1 méteres, hanem 60 centimé­teres távolságban elhelyezve, 1 darab álló salakbetoníödém idomtesttel is át lehet hidalni. Ez nagymértékben meggyor­sítja az építkezést. Lehet vasbetongerendákkal alsó-felső nádpalló-borításos födémet is készíteni. A kü­lönbség a fagerendákkal szem­ben csak annyi, hogy az alsó­borítást nem lehet a geren­dákra rászögezni, hanem a nádpallókat felülről kell a vasbetongerendákhoz hozzá- drótozni. Ha a nádpallók alatt pótlása érdekében fel kell tár­ni a helyi építőanyag-felhasz­nálási lehetőségeket és gon­doskodni kell az előregyártott épületelemek gyártásáról, va­lamint azok minél szélesebb- körű alkalmazásáról. A felszabadulás óta építő­iparunk komoly eredménye­ket ért el az előregyártott ele­mek alkalmazása terén, és ez — előnyei folytán — ahol már megismerték, népszerűségnek örvend. Az épületek födéméi­hez (mennyezetéhez) ma már vasbetongerendák kaphatók különféle méretekben. Ezek nehezebbek ugyan, mint a fa­gerendák, de tűzbiztosak, kor- hadásmentesek és teherbírók. Vasbetongerendák segítségé­vel, a gerendák között lapjára fektetett téglával, a téglahé­zagokban egymástól 25—30 cm távolságra elhelyezett 8—10 mm vastag gömbvasszálakkal famentes, tűzbiztos födém ké­szíthető, a téglahézagok híg betonnal való kiöntésével. a vasbetongerendákkal pár­huzamosan egy vas (drót) szá­lat helyezünk el, és azt huzat­juk oda drótozással a geren­dákhoz, a felerősítést még szi­lárdabbá tehetjük. Nem feltétlenül szükséges a vasbetongerendák végét a fa­lakon koszorúgerendába be­betonozni. Még vályog-, vagy vertfalon is elhelyezhetők a vasbeton gerendák, legfeljebb a felfekvések alatt kell a fa­lakon egy-két sor téglát el­helyezni. De nemcsak a födémek, ha­nem a tetőszerkezet (fedél­szék) is elkészíthető úgy, hogy ahhoz a lécezésen kívül más­faanyagot nem kell felhasz­nálni. Forgalomba kerülnek olyan vasbeton tetőszerkezeti elemek és előregyártott salak­beton fedélszék elemek, me­lyekből faanyag nélkül tűz­biztos tetőt lehet készíteni. — Az elmondottakon kívül vannak egyéb előnyei is az előregyártóit elemeknek. Elsősorban a tűzbiztonságot szeretném kihangsúlyozni, aminek falusi viszonylatban igen nagy jelentősége van. Ezenkívül igen nagy előnyük ezeknek a szerkezeteknek, hogy könnyebben szerezhetők be és a salakbeton elemek lé­nyegesen olcsóbbak is, mint a fából készültek. Az építeni szándékozók a legközelebbi TüZÉP-telepeken tájékoztatást kaphatnak az előregyártott 22 féle Megkönnyítik az építkezé­seket a forgalomba hozott tí­pustervek is. 22 különféle föld­szintes, egy-két szobás szaba- donálló és ikerlakóház terve már 1954 augusztus óta ren­di iLt zésre áll. Ezek száma a közeljövőben 30-ra emelkedik és ekreláthatólag még további iránytervekkel fog kiegészül­ni. A legtöbb terv többféle homlokzati megoldást tartal­mán, alaprajzi megoldásuk fej­lett lakáskultúrát nyújt. A tervcsomagok a legaprólé­kosabb részletterveket, az anyag- és munkaidőszükséglet kimutatást is tartalmazzák. Az építtető előre pontosan meg építési szerkezetekről, anya­gokról és módszerekről. — Milyen egyéb intézkedé­sek történtek az építkezések könnyítésére? — Kész ajtók, ablakok ízlé­ses kivitelben, jó minőségű anyagból jutányosán beszerez­hetők. Ezenkívül a lakóházak­hoz szükséges vasalások, fel­szerelések. berencLzes; tár­gyak (kályha, mosd.;, fürdő­szoba-berendezések stb.) ke­rülnek forgalomba. Kapható olyan villamos vízszivat: i ú- berendezés (hidrofor) is — kb. 4600 forintos árban —, mely megoldja a vidéki lakóház vízellátását ott, ahol elektro­mos áramszolgáltatás van. Az ilyen közművesített vidéki ház a városi lakás kényelmét nyújtja. típusterv tudja állapítani, milyen és mennyi anyag szükséges ah­hoz, hogy házát felépíthesse és mennyi munkaórát kell az egyes munkálatokra fordítani. A munkavállaló iparos részé­re is jó tájékoztatást nyújt a munkaitíőszükséglet kimuta­tás, mert ajánlatát ennek is­meretében adhatja meg. Előnyt jelent a típusterv az építésengedélyezési eljárásnál is. mert a beadvány mellé nem szükséges tervet mellé­kelni, elegendő a típusterv számának megjelölése. Schäfer Bamáné Város- és Községgazdálkodási Minisztériumi Titkárság. Nagybátonyi autópark Ilyen hatalmas sárban járnak a bányászok a salaljt hegyek alján. Mit szólnak hozzá az illetékesek? FOTO — hadu —

Next

/
Oldalképek
Tartalom