Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-16 / 22. szám

Íí>J«J iíidl'ciU6 Ibi S/AIÍAÜ MkMxlD A varsányi Dózsa TSZ felkészült a tavasz fogadására (Tudósítóiaktól.) Varsány község dolgozó pa­rasztjai is készülnek a tavasz­ra. A trágyakihordás 85 száza­lékát elvégezték. A legeltetési bizottság megszervezte a legelő tisztítást. A varsányi gazdák a párt- és a kormány szellemé­ben akarnak eljárni. Elhatá­rozták, hogy 100 -zúzalékban teljesítik kenyérgabona-vetés­tervüket. A vetőmag már meg­érkezett a községbe, és jelenleg a kiosztása folyik. A tavaszi munkák sikeres elvégzéséért a község lakói fel- szabadulási versenyt indítanak. Párosversenyt alakítanak ki. A tanácstagok a körzetükben lé­vő gazdákat versenyre hívják. Varsány nem akar szégyent vallani az Endre-falvaiak által kezdeményezett versenyben. Elhatározták, hogy a tavaszi munkákban, a begyűjtésben, az adófizetésben élenjáró gazdá­kat jutalomban részesítik, s ez minden gazdára serkentően hat majd. Az egyénileg dolgozó parasz­tok mögött tavaszra való fel­készülésben a helyi Dózsa TSZ tagjai sem maradtak le. A trá­gyakihordást befejezték. Ta­vasszal öt kh árpát vetnek, 10 kh-n bükkönyt, öt kh-n tákar- mányborsót, 10 kh-n pedig ker­tészetet létesítenek. Az elve­tésre kerülő magvakat előké­szítették. A szövetkezet tagjai a tavaszi munkákhoz szüksé­ges gépeket kijavították, a mű­trágyát beszerezték és lovaikat már most abrakolják, hogy azok a nagy munka megkez­désekor jó erőben legyenek. A varsányi Dózsa TSZ tag­jai a 10 hold kertészethez szük­séges palántákat melegágyak­ban keltetik. A kertészetből ez évben 200—250 ezer forintot várnak. VESSÜKK TÖBB MÁKOT A kedvező időjárás a mák vetését erősen sürgeti. A fagy megszűnte után szükséges, hogy a vetések haladéktalanul megtörténjenek, annál is in­kább, mivel a vetéseknek meg kell erősödniök, nehogy a ro- vari kártevők károkat okozza­nak. Mákvetőmag a föHműves- szövetkezeti fogyasztási bol­tokban mindenhol kedvezmé­nyes áron rendelkezésre áll a termelőknek. Érdemes a mák termesztésével foglalkozni, mert a mák szabad értékesíté­se mellett a földművesszövet­kezetek a mákgubót mindenütt vásárolni fogják 90 forintos mázsánkénti áron. Vessünk mi­nél több mákot, mert a mák­gumó fontos gyógyszeralap­anyagot képez, melyre gyógy­szeriparunknak nagy szüksége van. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS HÍREI Tavaszi talajelőkészítés és vetés Az őszi szántások tavaszi el- munkálása kora tavasszal — lehetőleg minél előbb — a ta­laj olyan nedvessegi áJe-p< iá­ban történjék, amikor nem ár­tunk a talaj szerkezetének. Tavasszal akkor fogasoliuk az őszi mélyszántásokat, ha a simító nem végez megfelelő munkát. Ahol a talaj hónyo­mástól nem szenvedett, ott sí­rni tóval munkáljuk el az őszi mélyszántásokat. Kettő kö­zötti talajállapot esetén a ha- nyatforditott fogasborona vé­gez jó munkát. Azokon a táb­lákon, amelyeken tavaszi ga­bonát vetünk, a fogasborona egyedül is megfelelő a vetés előkészítésére. A munkát lehe­tőleg a szántás irányára ferdén keresztben végezzük. Tavasszal a műtrágyát simí­tózás. vagy fogasolás után szór­juk ki és egyenletes elosztása, bemunkálása végett újabb fo­gasolással dolgozzuk bele a ta­lajba. Ahol őszi mélyszántást nem végeztünk — a nedvesség meg­őrzése végett — tavasszal le­hetőleg sekélyen szántsunk. Különösen kötött talajokon fontos, hogy a szántást a talaj olyan nedvességi állapotában végezzük, hogy jó, porhanyó magágyat állíthassunk elő. Túl korán, nedves talajon „szalon- nás“ lesz a szántás, azzal egész évre tönkremehet a talaj szer­kezete. Nagyon fontos, hogy a tavaszi szántás után a nedves­ség megőrzése és jó magágy előállítása céljából boronával, vagy simítóval munkáljuk el a talajt. Ha olyan szántatlan, de különben jó kultúrállapotú talajt kell tavasszal megmű­velnünk, amelyen szántás nél­kül is tudunk megfelelő mi­nőségű, kellő mélységű, por­hanyó magágyat készíteni (pl. jó őszi mélyszántásba került, az egész tenyészideje alatt gondosan ápolt burgonya, cu­korrépa és egyéb, gyom-, illet­ve tarlómaradványmentes táb­lákon), ott nem szükséges min­den esetben szántani, hanem eke helyett tárcsát, kultivá- tort, illetve lókapát alkalmaz­zunk, járatásukat esetleg meg­ismételve. Az istállótrágyát tavasszal csak akkor hordjuk rá a meg­trágyázandó földre, amikor a talaj már kellően megszik­kadt, vagyis nedvességi álla­pota már lehetővé teszi porha­nyó szántással az azonnali aiá- takarást. A trágya alászántá- sát azonnal simító kövesse. Laza talajon, vagy éretlen is­tállótrágya alászántása esetén rendszerint hengerezésre van szükség. Hengerezni természe­tesen csak akkor szabad, mi­kor a talaj már nem tapad a hengerre. Nagyon helytelen és jelen­tős tápanyagveszteséggel jár, ha az istállótrágyát fagyos földre hordjuk ki és terítjük el, vagy kupacoljuk és hosszú heteken keresztül a csapadék, szél és' nap káros hatásának tesszük ki. Az istállótrágyázásnak csak az a helyes módszere, ha a trágyát csak akkor hordjuk szét és terítjük el, ha azt azonnal alászánthatjuk. A ceredi Búzakalász Terme­lőszövetkezet 48 mangalica anyakocájánál egyszeri mala- coztatásra 312 darab malacsza­porulatot ért el. Az ellési átlag 6,46 darab. Valamennyi malac él, s egészséges. A földeket sok helyen még hó borítja. Ennek ellenére gyors ütemben folyik a legelő tisztítási munka. Eddig 605 kh legelőt tisztítottak meg a kü­lönböző bokroktól. További 2200 kh legelőn végzik a tövis­irtást. ' A felszabadulási verseny so­rán megyénk 21 termelőszövet­kezetében vezették be az egye­di takarmányozást. A palotási Május 1 Termelő- szövetkezet teljesítette ezévi sertésbeadási tervét. A jobbágyi Üj Otthon Ter­melőszövetkezet nyolc darab bikára kötött nevelési szerző­dést. Szép eredmények születtek a tej termelési versenyben. Ter­melőszövetkezeteinkben az is­tálló átlag 0,4 kilogrammal emelkedett. Ez az emelkedés (tej kilogrammra átszámítva) 24 750,5 kg tejet jelent. Az eredmény eléréséhez hozzájá­rult Cselevszki Ferenc körzeti állattenyésztő jó munkája, aki körzetében a borjútejnélküli istállóátlagot 7,8 kg-ról 10,9 kg-ra, fejési átlagot 10,4 kg- ról 12,5 kg-ra emelte. A szur­dokpüspöki Béke TSZ 10,1 kg-ról 10,9 kg-ra emelte az is­tállóátlagot. Dáekongresszusi beszámolót tartanak Megyénk városaiban, falvai­ban megkezdődtek és lendü­letesen folynak a IV. magyar békekongresszusról való be­számoló üléseik. Salgótarján­ban csütörtökön este a me­gyei tanács dísztermében tar­tott beszámoló ülést a városi békebizottság. Az ülést Kál­mán József né, a városi béke- bizottság titkára nyitotta meg. Jakab Imre elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese szá­molt be Salgótarján békehar­cosainak a kongresszusról. Hozzászóltak Fükő István elv- társ acélárugyári munkás és Kovács József elvtárs, a vá­rosi pártbizottág ágit. prop. titkára. A Salgótarjáni Tűzhelygyár valamint a város kereskedel­mi dolgozóinak Egner Gyula tűzhelygyári munkás; Róna­bányán Simon József bányász, Endrefalván Orsolya József, Mohorán dr. Gácsfalvi Jenő, Szurdokpüspökiben Kisbene- dek Gábor küldöttek számol­tak be a kongresszusról. Megyénk békeküldöttei még ebben a hónapban minden községbe eljutnak és elmond­ják majd, hogy mit láttak, mit hallottak a budapesti béketanácskozáson, mik a fel­adataink békeharcunkban. ÍDÍS AMUVÍM Talán soha nem követtek el a magyar emberek annyi me­rényletet a magyar nyelv el­len, mint möstanában. Űton- útfélen, gyárban, hivatalban, bányában, vagy irodában nap mint nap halljuk, hogy „súly­ponti kérdésről“ beszélnek, „beütemeznek“, „kiértékelnek“, vagy éppen „arra veszik az irányt“, hogy nagyobb eredmé­nyeket érjenek el a termelés „vonalán". Hemzsegnek az emberek szótárában nyelvünk szépségét bemocskoló magyar­talan kifejezések. A minap egy értekezleten vettem részt. Az egyik hozzá­szóló így mentegetőzött: — Kedves elvtársak! Én, nagy elfoglaltságom miatt nem tudtam „belefolyni“ ebbe a munká ba. El tudjuk képzelni, hogy ha ez így megy, akkor rövidesen az a férj, akit a felesége meg­kér arra, hogy vágjon fát, így válaszol: — Ne haragudj, drágám, de én most nem tudok „belefoly­ni“ a favágásba. Nem tűrhetjük, hogy a szé­pen hangzó, magyar nyelvet magyartalan beszéddel, vagy írással elcsúfítsák. Ez ellen küzdeni kell. Magyarok va­gyunk, beszéljünk magyarul, s másokat is tanítsunk meg erre. •••••••••••••••• BEMUTATÓ: MÁRCIUS 26. ém lehet elegendő egy- szerű négysoros hír olyan sokatigérő kezdeménye­zés bejelentésére, mint a Sal­gótarjáni Bányász Kultúrott- honban most megalakult Odry Árpád színjátszócsoport meg­alakulása. A hír feltételez­hetően örömhír Salgótarján színházkedvelő dolgozóinak. Városunkban mind több és több lesz a színházba járó em­ber. Az Állami Faluszínház nagy sikert aratott előadásai, a többé-kevésbé jól sikerült esztrádmüsorok látogatottsága nyomán kialakul lassan egy állandó színházlátogató törzs- közönség. S e közönségnek — örvendetes módon — nőnek a kultúrigényei is. Az acéláru­gyári Petőfi, a központi Som- lay Artur szinjátszócsoport mellé most új együttes léte­sült. Jogos tehát a kérdés: mit várhatunk az új együttestől, mire képesek,, mit terveznek, mennyire tudják beváltani a hozzájuk fűzött előzetes re­ményeinket? A színjátszócsoport pillanat­nyi magja huszonkét lelkes ember, akik sokatigérő lelke­sedéssel, alapos munkával, megható türelemmel és nagy szorgalommal készülnek be­mutatkozni Csiky Gergely „Ingyenélők“ című szatirikus színjátékénak előadásával. félő aggodalommal, vegyes kíváncsisággal ültem be egy este a próba megtekinté­sére. Szokatlan volt a népte- len nézőtér. A korabeli díszle­tek és ruhák hiánya fokozot­tabb erőfeszítésre kell kész­tesse a most újjászülető Bankó Bénik és Timót Pálok meg­személyesítőit. S becsületükre váljék, máris forró légkört tudtak teremteni. „Hiányzott“ innen a megszokott sajnálatos­sajátos műkedvelői hang, a monoton, csak a szövegre és nem a jellem alakítására fi­gyelő modorosság. Két héttel a bemutató előtt már őszintén fel tudott bosszantani Ve- hovszky Frigyes Zátonyi Be- noéje, aki csak azért nősül, hogy gazdag barátai kedvéért •— pontosabban a busás fáj­dalomdíj kedvéért — lemond­jon feleségeiről... Szinte alig ismertem rá Regényi Jánosra a világtól elrugaszkodott, cini­kus, enyveskezű, senkit nem tisztelő Mosolygó Menyhért szerepében. Alakítása a leg­kitűnőbbek egyikének ígérke­zik. De sorolhatnám a többit is Szederváry Kamillától kezd­ve Tulipán szabómesterékig... Játékuk, alakításuk most for­málódik, csiszolódik hitelessé és széppé. A rendező: Hibó Sándor energikus, következetes, ugyan­ekkor csupa szív ember. Aho­gyan minden bántó él nélkül, a legapróbb részletekig kiana­lizálja az egyes szereplők já­tékát, ahogyan számonkér egy- egy elfelejtett mozdulatot, vagy nyesegeti esetleges dara­bosságukat, alapos szakmai felkészültségéről, határtalan türelméről és a művészet iránti szenvedélyes odaadásá­ról tesz tanúbizonyságot. P róbák után a kis pado- kon ülve baráti beszél­getés alakult ki szereplők és rendező, díszletfestők és ügye­lők között. Érdeklődésemre a rendező elmondotta, hogy a színjátszócsoport az elmúlt év decemberében alakult meg. Volt ugyan már egy együttes korábban itt, de az Náday Pálnak, az akkori vezetőnek halálával feloszlott. A jelen­legi csoporttagok többségének szép színpadi múltja van s a tapasztalt idősebbek szívesen segítik a járatlanabb fiatalo­kat. A csoport tagjai rend­szeres szakmai képzésben ré­szesülnek, melynek anyaga: színpadi mozgás, színháztörté­net, beszédtechnika, Elkövet­kező előadásaikkal, jó játé­kukkal szeretnének hozzá­járulni a salgótarjáni közön­ség színházi igényének helyes kialakításához. Olyan színját­szást akarnak teremteni, amelyben a valóságot művészi módon és színvonalon, nem formalista, hanem szocialista­realista módon mutatják be. Céljuk az, hogy a szereplőket ne egyéni hiúság, hanem a művészi megszállottság vezes­se. Csiky Gergely „Ingyen- élők“-jének színre hozatalával a korabeli társadalmat akar­ják bemutatni. Céljuk még a nemes versengés kialakítása a többi színjátszócsoporttal a salgótarjáni színházkultúra fej­lődése érdekében. A rendező elismerő szavak­kal emlékezett meg a Szén- bányászati Tröszt és a Kultúr­otthon vezetőségéről, akik igyekeznek minden támogatást megadni a csoportnak, de saj­nos nélkülözik a pártszervezet és a bányász szakszervezet segítségét. Szeretnénk, ha az Odry Ár­pád színjátszócsoport tagjai­ban a kezdeti tűz és lendület továbbra is fennmaradna s ez, a munkás-színjátszók jó hír­nevének öregbítését, szocialista kultúránk színvonalának eme­lését segítené elő. Habonyl Zoltán 1 ____ SZABAD NOGRAD | F elszabadulási versenytáblája A szénbányászati tröszt által KITŰZÖTT CÉLPRÉMIUM ESÉLYESEI: JANUÁR 1-TÖL FEBRUÁR 10-IG Elő váj ásón: 1. Kazinczi László, Bordás Szurdok üzem. Vál­lalt 60 métert, teljesített 102,2 métert. 2. Gergely József, Szorospatak. Vállalt 22,5 mé­tert, teljesített 54,8 métert. 3. Czene György, Csipkés. Vállalt 30 métert, teljesített 52,1 métert. Kamrafejtésen: 1. Kővári József. Vállalt 1090 tonnát, teljesített 2900 tonnát. 2. Király János, Novák, Vállalt 508 tonnát, tel­jesített 3 861 tonnát. 3. Futó János, Szorospatak. Vállalt 2 720 ton­nát, teljesített 3 866,3 tonnát. KÜLPOLITIKAI hírek A BÉKE-VILÁGTANÁCS irodája március 11-től 13-ig ülést tartott Bécsben. Az ülé­sen megtárgyalták az atom­háborús előkészületek elleni aláírásgyűjtési kampány ered­ményeit és a május 22-től 29-ig Helsinkiben megtartandó Béke-Világtalálkozó előkészü­leteit. A BVT irodája ülése végén felhívást fogadtak el a Béke-Világtalálkozóval kap­csolatban, amely a többi közt így hangzik: Ma minden országot, minden otthont, minden embert nyug­talanít az atomháború foko­zódó veszélye. Németország újrafelfegyver- zése, a tajvani helyzet, a né­pek függetlensége ellen inté­zett támadások mindenütt nö­velik a veszélyt és a félelmet. Senki sem lesz biztonságban, ha tovább sodródunk ezen az úton. Minden ember számára elviselhetetlenné vált ez az állapot. Az emberek borzadva utasítják el a tömeggyilkos atomháború gondolatát. A Béke-Világtanács irodájá­nak az atomfegyverek meg­semmisítésére és az atomfegy­vergyártás megszüntetésére szólító felhívása az egész vilá­gon felébreszti mindazoknak a lelkiismeretét, akik elborzad­nak a tömegpusztító háború kilátásától. A felhívás kifejezi azoknak az embereknek a bi­zakodását, akik hiszik, hogy a népek el tudják kerülni a tö­meges atomgyilkolást. AZ AMERIKAI SZENÁTUS külügyi bizottságának elnöke bejelentette, az Eisenhower- kormány azt kérte, hogy leg­alább március végéig halasz- szák el a Nyugat-Németország felfegyverzéséről szóló szerző­dések szenátusi megvitatását. Feltételezik, hogy az amerikai kormány azért fordult ilyen kéréssel a szenátushoz, mert Franciaország és Németország között nézeteltérések támadtak a Saar-vidék körül. BÉCSBEN március 13-án, az Osztrák Népi Ellenzék kezde­ményezésére megtartották Ausztria egységének és füg­getlenségének kongresszusát. A kongresszus munkájában a politikai pártok, tömegszerve­zetek és szakszervezetek több mint ezer küldötte, valamint a Német Demokratikus Köztár­saságból és Nyugat-Német- országból érkezett vendégek vettek részt. Steiner, a Volt Ellenállók Szövetségének elnö­ke megnyitó beszédében azt mondotta, hogy a kongresszus főfeladata egyesíteni az ország hazafias és demokratikus erőit az ország egységéért és füg­getlenségéért, az új Anschluss réme elleni harcban. A beszá­molót Dobretsberger profesz- szor tartotta. NEW YORKBAN, a Foley Squaren, a szövetségi bíróság előtt folytatódik a kommunista párt 13 vezetője perújrafelvé- teli kérelmének tárgyalása. A kérelem alapja az a tény: a vád egyik fő tanúja, Harvey Matusow, az FBI (az amerikai titkosrendőrség) ügynöke, az Egyesült Államok igazság­ügyminisztériumának fizetett „kommunistaügyi szakértője”, nyíltan beismerte, hogy annak­idején Roy Cohn helyettes ügyésznek, a vád egyik kép­viselőjének utasítására a per­ben hamis vallomást tett. Matusow a Foley Squarei tár­gyaláson megerősítette azt a kijelentését, hogy a kommu­nista párt 13 vezetőjének ügyében hamis vallomást tett. Ennek ellenére a kommunista vezetők továbbra is börtönben sínylődnek, a vád képviselői pedig mindenképpen akadá­lyozzák a perújrafelvételt. EISENHOWER ELNÖK már­cius 14-én terjesztette az Egye­sült Államok kongresszusa elé „A kölcsönös biztonsági prog­ram teljesítéséről” (Az Egye­sült Államok szövetségeseinek és csatlósainak felfegyverzésé­re vonatkozó programról van szó. A szerk.) az 1954 második felére vonatkozó jelentését. A jelentésben foglalt adatok szerint a szóbanforgó prog­ram alapján történt kiutalá­sok oroszlánrészét katonai célokra fordították. Az Egye­sült Államok 1949 októberétől 1954 decemberéig más orszá­goknak összesen 10.5 milliárd dollár értékű hadianyagot szál­lított, köztük több mint 6000 repülőgépet, több mint 36 000 harckocsit, ugyancsak több mint 36 000 ágyút stb. Az 1954. esztendő második felében az agresszív Északatlanti Szövet­ség európai fegyveres erőinek az Egyesült Államokból 700 millió dollár értékű fegyver­zetet és hadianyagot szállítot­tak. Az ilyen kategóriájú szál­lítások 1949 óta összesen kö­rülbelül 7.5 milliárd dollárra rúgnak. Néhány sorban... Sztálingrád nyugati részében épül a Szovjetunió legnagyobb vasbetongyára. Ez a gyár évente 120 000 köbméter vas­betonszerkezetet és elemet ad majd a városnak. A Felső-Ausztriában folyó NATO-hadgyakorlatokon négy angol katona meghalt, kilenc pedig súlyosan megsebesült, amidőn egy pajta, amelyben angol katonák sáncolták el magukat, kigyulladt. A bécsi APA hírügynökség március 14-én a következő közleményt adta ki: „Molotov szovjet külügyminiszter nyi­latkozatát a szövetségi kancel­lár irodája most gondosan ta- I nulmányozza. Az osztrák kor­mány valószínűleg a jövő hé­ten nyilatkozatot ad ki.” Az Olasz Békebizottság köz­lése szerint Olaszországban ed­dig 2 083 465 személy írta alá a Béke-Világtanács irodájának bécsi felhívását. Több vidékről még nem érkezett jelentés az aláírásgyűjtési mozgalom ered­ményéről. Olasz politikai és kulturális körökben nagy helyeslésre ta­lált a kommunistáknak és a szocialistáknak az a követelé­se, hogy a kormány oszlassa fel a fasiszta Olasz Szociális Mozgalmat. Emellett foglalt ál­lást Macrelli, az olasz képvi­selőház elnökhelyettese is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom