Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-16 / 22. szám

1955 március 16. SZABAD NŐGRAD 3 sebb nagyüzemi gazdálkodás útjára. Lebecsültük az e té­ren végzendő felvilágosító munka jelentőségét, bizonyos fokig a spontanitásra bíztuk a termelőszövetkezetek számsze­rű fejlesztését. Nem léptünk fel kellő erély- lyel az osztályellenség, a fa­lusi kuláikság hazug híresztelé­seivel, aknamunkájával szem­ben sem, ami arra irányult, hogy becsmérelje a termelő- szövetkezetek eredményét, nem egy esetben rágalmazza tag­jait, éket verjen a termelőszö­vetkezeti és egyénileg dolgozó parasztság közé. Nem magya­ráztuk meg eléggé, hogy a fa­lusi kulákság közös ellensége a termelőszövetkezeti és az egyénileg dolgozó parasztság­nak is, ezért közös erővel kell harcolniok a falu kizsákmá- nyolói ellen. Nem mutattuk meg, hogy a kulákok és egyéb falusi kizsákmányolok a sze­gény- és középparasztok rová­sára újra gazdagodni kezdtek, hogy újra kezd fellépni az iga- uzsora. Megfeledkeztünk ar­ról a lenini tanításról, amely nálunk is érvényben van. hogy a kisüzemi gazdaság napról napra szüli a kapitalizmust. Pártunk Központi Vezető­ségének az a véleménye, hogy az egyénileg dolgozó parasztok előtt nemcsak az egyéni parasztgazdaságok­ban még fellelhető lehető­ségeket kell megmutatni, hanem a gazdaságok szűk korlátáit is. Támogatni kell az egyénileg dolgozó parasztokat abban, hogy gazdaságukban mutatko­zó lehetőségeiket a növény- és állattenyésztés fejlesztése terén kihasználják, de ugyan­akkor népszerűsíteni kell előt­tük a termelőszövetkezeti mozgalmat, mint a felemelke­désük egyedüli helyes útját. Meg kell magyarázni, hogy az egyéni paraszti gazdaság nem képes a technika vívmányai­nak, a gépeknek a kihasználá­sára, amitől nagymértékben függ a terméshozam emelése El kell érnünk, hogy a meg­győzés, az önkéntesség elvének betartásán keresztül már eb­ben az évben is újabb egyé­nileg dolgozó parasztok lépje­nek be a termelőszövetkezetek­be és a r eglévő termelőszö­vetkezetek mellett újak is jöj­jenek létre. Egyesek helytelenül értelme­zik a munkás-paraszt szövet­ség kérdését is. Leszűkítik a város és falu közötti árucsere- forgalomra. Ezek megfeled­keznek arról, hogy a munkás-paraszt szövet­ség olyan osztályszövet­ség, amelyet a munkásosz­tály vezet, amelynek célja a szocializmus felépítése és a kizsákmányolás teljes megszüntetése. Azzal, hogy leszűkítik a mun­kás-paraszt szövetséget a vá­ros és a falu közötti árucsere­forgalomra. megfosztják e szö­vetséget osztályharcos tartal­mától, attól, hogy harcoljon a kizsákmányolás ellen. Az állampolgári kötelességről Megyénk a múlt évben be­gyűjtési tervét a vágómarha és a tej kivételével nem teljesí­tette. A nem teljesítés legfőbb Okait azokban az opportunista nézetekben kell keresni, ame­lyek a begyűjtéssel kapcso­latban megnyilvánultak, vala­mint a kulákság aknamunká­jában. Pártszervezeteink, ta­nácsaink hosszú időn át csak a dolgozó parasztság részére adott kedvezményeket magya­rázták és megfeledkeztek ki­hangsúlyozni a dolgozó pa­rasztság állam iránti kötele­zettségét. Az opportunista né­zetekből kiindulva egyesek zaklatásnak minősítették azon dolgozó parasztok felszólítá­sát, akik határidőre nem tet­tek eleget állampolgári köte­lezettségük teljesítésének. 1 Tanácsaink nem követelték meg szigorúan a kulákoktól, hogy pontosan teljesítsék be­adási és adófizetési kötelezett­ségüket. Pártszervezeteink és tanácsaink nem egy esetben el­tűrték, hogy a kulákok a be­adási és adófizetési kötelezett­ségek teljesítése ellen agitál­janak. Nem egy helyen újra feléledt a „szegénykulák elmé­let“. Több helyen még a ta­nácsfunkcionáriusok is úgy nyilatkoztak, hogy nincs neki miből, azért nem teljesíti be­adási kötelezettségét. Ugyan­akkor nem vették észre, hogy a kulákok egy része újra kez­di kizsákmányolni a szegény- és középparasztságot. hogy megindult a spekuláció — kü­lönösen a sertésvonalon. Az el­múlt évben nem egy vásár volt a megye területén, ahol 60—80 sertést vásároltak fel spekuláció céljából a falu ku­pecei, kulákjai. A nagylód Moravcsik kulák-testvérek pl. amikor a beadási kötelezettség teljesítésére szólították fel őket, arra hivatkoztak, hogy nincs semmijük. Amikor köze­lebbről megnézték a kulák- testvérek gazdaságát, kiderült, hogy 3 anyakoca, 3 ökör, 3 üsző, 4 borjú. 2 tehén, 32 db süldő és 100 db tojótyúk van a gazdaságukban. Pártszervezeteink, taná­csaink nem folytattak kellő harcot a kulákság elszigetelé­séért a dolgozó -parasztságtól. Az ellenség igyekezett a falut egységesnek feltüntetni, ami alatt azt értették, hogy nincs külön kulák és dolgozó pa­raszt. Ezzel igyekezett azt az éles határvonalat és lényeges különbséget elkenni, ami meg­van a dolgozó parasztság és ki­zsákmányoló kulákság között. Egyes helyeken arról beszél­tek, hogy a mezőgazdaság fej­lesztése a kulákra is vonatko­zik és ezért hagyni kell bevá­lasztani a gazdakörbe és egyéb más helyre. Pártszervezeteinknek leg­szigorúbban fel kell lépni az osztályellenség minden próbálkozásával szemben és céljait le kell leplezni a dolgozó parasztság előtt. A meglazult állampolgári fe­gyelmet meg kell szilárdítani. A dolgozó parasztságnak meg kell magyarázni, hogy beadási és adófizetési kötelezettségének pontos teljesítése fontos előfel­tétele annak, hogy népi de­mokráciánk gazdasága meg­erősödjön, hogy a mezőgazda­ság fejlesztésének anyagi alap­ját megteremtsük. A pari vezető szerepe A jobboldali opportunista el­hajlás megmutatkozott a párt vezetőszerepének a lebecsülé­sében, a bírálat és önbírálat kispolgári, anarchista irányba való elferdítésében is. A párt vezetőszerepének lebecsülése több kérdésben megmutatko- sott, de különösen élesen meg­mutatkozott a Hazafias Nép­fronttal kapcsolatban. A Haza­fias Népfrontmozgalom pár­tunk III. kongresszusának ha­tározata. pártunk kezdeménye­zése alapján jött létre. A Ha­zafias Népfrontmozgalom lét­rejöttének helyességét egy sor fontos tény igazolja. Vala­mennyiünk előtt ismeretes, hogy milyen komoly eredmé­nyeket ért el a népfrontmoz- *alom a munkás-paraszt szö­vetség megszilárdítása, a falu­si dolgozók aktivitásának nö­velése, a tanácsválasztások tégrehajtása idején és még egy sor más területen. Maga a népfrontmozgalom tehát helyes, de helytelen az, hogy egyesek tagadták a párt vezetőszerepét a Ha­zafias Népfronton belül és ezzel helytelen irányba akarták terelni a népfront­mozgalom fejlődését. Ezek a jobboldali törekvések a párt vezetőszerepét a népfront mö­gé akarták visszaszorítani. Azt akarták, hogy a Hazafias Nép­front legyen az az erő, amely* ellenőrzi az állami és tanács­szervek munkáját. Hogy be­töltse ezt az úgynevezett „el­lenőrző és irányító szerepét“, egyesek a népi demokrácia legátfogóbb tömegszervezetévé akarták tenni. Lényegében na­gyobb szerepet akartak adni nekik, mint a helyi tanácsok­nak. Ezek a jobboldali elhajlások nem egy kérdésben megmu­tatkoztak megyénk területén is. Több helyen úgy tekintet­ték a Hazafias Népfrontot, mint a legmagasabb fellebbe­zési fórumot. Ennek a helytelen nézetnek tápot adott a megyei sajtó nem egy cikke is, PL a december 25-i számában az egyik cikk címének azt adta, hogy „A népfrontmozgalom a széles tö­megek fóruma“. És egy sor más cikkben egyáltalán nem beszélt a párt vezető szerepé­ről, amikben a népfront kér­déseivel foglalkozott. Ismere­tes, hogy a fiatalok nevelését egyesek ki akarták venni a DISZ kezéből és a DISZ-t a Hazafias Népfront irányítása alá akarták helyezni. A népfrontmozgalom helyte­len irányba való fejlődését elősegítette, hogy pártszerve­zeteink nem foglalkoztak ki­elégítően a népfrontmozgalom kérdéseivel, a Hazafias Nép­front-bizottságok munkájával Biztosak vagyunk abban hogy a KV. határozata alapján kijavítjuk az e téren mutat­kozó hibákat és a továbbiak­ban helyes irányba fog fejlőd­ni a népfrontmozgalom. Ennek azonban fontos feltétele, hogy pártszervezeteink többet és jobban foglalkozzanak a népfrontmozgalom kérdé­seivel, a népfront-bizottsá­gok munkájával. A KV. határozata leszögezi, hogy a legfontosabb a népi demokrácia rendszerében a munkásosztály forradalmi pártjának irányító, vezetősze­repét feltétlenül biztosítani. Ennek biztosítása nélkül nincs népi demokrácia. A munkás- osztály csak akkor tudja be­tölteni vezetőszerepét a szo­cializmus építésében, ha élén ott áll forradalmi pártja, amely az egész társadalom vezető, irányító és lelkesítő ereje. Népi demokráciánk ál­lama csak abban az esetben tudja betölteni funkcióit, ha tevékenységét pártunk irá­nyítja. Miután a párt a mun­kásosztály legmagasabb szer­vezeti formája, ezért egyedül ő hivatott arra. hogy vala­mennyi tömegszervezet tevé­kenységét irányítsa és ellen­őrizze. A KV. a leghatározottabban elutasítja a párt vezetőszere­pét csökkenteni akaró jobbol­dali törekvéseket, mert ezek végső soron a munkásosztály, dolgozó népünk hatalmának gyengítését, aláásását jelente­nék. A leghatározottabban visz- sza kell utasítani minden olyan kísérletet, amely a párt harci tevékenysége, a párt egysége, valamint szilárd vezetése biztosítá­sának alapvető elve: a de­mokratikus centralizmus elve ellen irányul. Egyesek azt akarták, hogy a pártvezetés határozatai ne le­gyenek kötelezőek a párt min­den szervezetére, hogy minden szervezetnek joga legyen felül­bírálni a felsőbb pártszerveze­tek határozatát. A DISZ megyebizottság a párt határozata ellenére felszá­molta a bányász DlSZ-szerve­zeteket, amiért komoly felelős­ség terheli az elvtársakat. Ez megfosztaná a pártot él csapat, szervezett csapat jelle' gétől. Megszüntette volna a párt akarategységét, lehetősé­get adott volna különböző cso­portosulásoknak pártunkban, Megfosztotta volna a pártot eszmei és szervezeti egységétől megrendítette volna a párt fe­gyelmét és gyakorlatilag harc- képtelenné tette volna. Pártunk mindig nagy gon­dot fordított és a jövőben is nagy gondot fog fordí­tani a pártszerű bírálat és önbírálat — különösen pe­dig az alulról jövő párt­szerű bírálat — fejleszté­sére. Enélkül mindig fennáll az ön­elégültség, a megnyugvás ve­szélye. De ugyanakkor a leg­szigorúbban szembeszáll azok­kal, akik a kritika ürügye alatt rágalmazáson keresztül csökkenteni akarják a párt te­kintélyét. Az utóbbi időben jobboldali elemek a kritika leple alatt tagadták azokat a nagy törté­nelmi jelentőségű eredménye' két, amelyeket a felszabadu­lás óta munkásosztályunk pár­tunk vezetésével elért. Igye­keztek eltorzítani a KV. júniu­si határozatát és olyan szín­ben feltüntetni, mintha az minden rossz lett volna, amit 1953. előtt csináltunk. A mun kásosztály önfeláldozó munká­jának eredményét — a szo­cialista ipar olyan nagy büsz­keségeit, mint a Sztálin Vas­mű, Inota, vagy Komló 1— igyekeztek szembeállítani az életszínvonal emelésének kér­déseivel. holott világos, hogy az életszínvonal emelése nem választható el a szo­cialista ipar és ezen belül a nehézipar fejlesztésétől, mert ez képezi az életszín­vonal emelésének legfon­tosabb feltételeit. A magyar munkásosztály büsz­ke azokra az eredményekre, amelyeket a felszabadulás óta pártunk vezetésével a szo­cialista ipar fejlesztése terén elért. A KV. határozata megálla­pítja, hogy „az ideológiai és gazdasági kérdésekben elter­jedt helytelen és hibás nézetek jelentékeny része az osztályel- íenség behatásának tükröződé­se a pártban és a népi demok­rácia egyéb területén. A jobboldali nézetek pár­tunkban és államunkban azért válhattak ilyen veszélyessé, mert Nagy Imre elvtárs beszé­deiben és cikkeiben támogatta ezen antimarxista nézeteket, sőt elsősorban ő volt ezek hir­detője. Nagy elvtárs jobboldali vonalának egyik alapvető vo­nása abban mutatkozott meg, hogy tagadta és lebecsülte a párt által elért nagyszerű győ­zelmeket és rendszeresen el­hallgatta az eredményeket.“ Miiven feladatokat kell megvalósítani ? Kedves Elvtársak! Pártunk Központi Vezetősé­gének március 2—4-i határo­zatát pártunk tagjai és a pár- tonkívüliek többsége megis­merte. A határozat úgy a párt­tagoknál, mint a pártonkívü- lieknél helyeslésre talált és már nem egy helyen a határo­zat megjelenése utáni napok­ban történtek kezdeményezé­sek a határozatból adódó gya­korlati feladatok megvalósítá­sára. A határozat egyes pontjai­nak megértésénél és magya­rázásánál problémák mutat­koznak. Egyes helyeken, pl. Nagy Imre elvtárs személye körüli vita került előtérbe. A KV. határozata világosan ki­mondja, hogy milyen hibákat követett el Nagy elvtárs és hogyan járult hozzá a jobbol­dali nézetek elterjesztéséhez. főkérdés azonban nem Nagy elvtárs személye, hanem a jobboldali elhajlás, az anti­marxista nézetek bírálata, ezek ideológiai szétzúzása. A legfontosabb feladat szá­munkra most az, hogy megmagyarázzuk ezeknek a jobboldali nézeteknek káros voltát, megvizsgál­juk: hogyan hatottak ki megyénk területére és tel­jes erővel hozzáfogjunk a hibák kijavításához. Nagyon fontos, hogy a KV. határozatát a párt politikájá­nak megfelelően egységesen magyarázzuk, ne hagyjuk azo­kat elferdíteni, a határozattal ellentétes módon magyarázni. Milyen feladatokat kell meg­valósítanunk a KV. határoza­tának végrehajtása érdekében? m Pártunk politikájának ____fő célkitűzése továbbra is változatlanul a dolgozók anyagi, kulturális és szociális viszonyainak állandó javítása. E célkitűzés megvalósításának elengedhetetlen feltétele: a ter­melés növekedése, a termelé­kenység állandó emelése, az önköltség állandó csökkentése, a legmesszebbmenő takarékos­ság megvalósítása a népgazda­ság minden területén. Az ipar minden területén biztosítani kell az 1955-ös évi terv maradéktalan tel­jesítését. Biztosítani kell az egyenletes termelést napról napra, dekádról de­kádra, hónapról hónapra. A mi üzemeink munkájának még egyik komoly fogyatékos­sága, hogy a hó és hét elején elmaradnak és ezt az elmara­dást a hét és a hó végén igye­keznek pótolni. A termelékenység emelésé­ről, az önköltség csökkentésé­ről már eddig is elég sokat beszéltünk, azonban a gyakor­latban jóformán semmit sem cselekedtünk. Sürgősen véget kell vetni az e téren megmu­tatkozó lazaságoknak: Minden üzemben konkré­ten meg kell vizsgálni. hogy melyek azok a leg­fontosabb tényezők, ame­lyek kedvezőtlenül befo­lyásolják a termelékeny­ség és önköltség alakulá­sát. Ennél a kérdésnél igen nagy szerepe van a gépek, berende­zések jobb kihasználásának, azok megfelelő karbantartásá­nak, a dolgozók kezdemé­nyezéseinek, az új munka- módszerek fokozódásának és széles körben való elterjeszté­sének. A felszabadulási munkaver­seny lendületét szélesítsük ki a termelékenység emelésére az önköltség csökkentésére Pártszervezeteink, szakszerve­zeteink és a DISZ-szervezetek segítsék élő a dolgozók kezde­ményezését a termelés növe­lése. az önköltség csökkentése, a takarékosság megvalósítása érdekében. Jó politikai felvilá­gosító munkával, az élenjárók népszerűsítésével, a verseny- vállalások teljesítésének ál­landó értékelésével és nyilvá­nosságával el kell érnünk, hogy a felszabadulási héten mennél többen tegyenek vál­lalást a termelékenység eme­lésére, az önköltség csökkenté­sére. Gazdasági vezetőink, mérnökeink, műszaki középká­dereink a műszaki feltételek biztosításával, jó munkaszer­vezéssel teremtsék meg az alapját mennél jobb eredmé­nyek elérésének. A kommunisták álljanak a mozgalom élére és példa- mutatásukkal vigyék előre a dolgozók ezreit és tízez­reit a KV. határozatának megvalósításáért. Legyenek tudatában annak, hogy dolgozó népünk anyagi és kulturális jóléte szilárd alapja megteremtésének kulcs­kérdése a termelés szakadat­lan emelése, a termelékeny­ség állandó növelése és az ön­költség állandó csökkentése. I O I A feladatok sikeres ‘ * I megvalósításának elen­gedhetetlen feltétele a munka- fegyelem és az állampolgári fegyelem megszilárdítása, a la­zaságok felszámolása. Üze­meinkben és hivatalainkban az elmúlt másfél év alatt nem egy helyen komolyan megla­zult a munkafegyelem. Hely­telenül többen úgy fogták fel, hogy a pénzbírság megszünte­tése után már nem olyan fon­tos a fegyelem. Meg kell mon­dani. elvtársak, hogy az admi­nisztratív intézkedések nálunk sohasem szerepeltek az első helyen a fegyelem megszilár­dításánál. Ennek főmódszere mindig a nevelőmunka volt és az is lesz. Nem egy gazdasági és mű­szaki vezető opportunista ál­láspontjával maga segítette elő a lazaságok növekedését. A bányaüzemeknél például nem egy helyen lehet tapasztalni, hogy „segítés címén’ vagy a „barátság kedvéért” el nem végzett munkát vesznek át az aknászok. Gyárüzemeinkben nem egy helyen átveszik a nem megfelelő minőségű ter­méket, szó nélkül állják, hogy munkaidő alatt az üzem anya­gából egyéni célra dolgozzanak. Észrevétlenül hagyják a mun­kába későn járókat és igazo­latlan hiányzókat. Nézzük meg egy kicsit közelebbről, hogy ezek a vezetők segítenek-e ez­zel a magatartásukkal a dol­gozóknak, vágj* ártanak. Vilá­gos, hogy súlyosan ártanak, mert azzal például, hogy el nem végzett munkát vesznek át, nem ösztönöznek a többter­melésre, hanem csökkentik a dolgozók munkalendületét. Az­zal, hogy átveszik a nem meg­felelő minőségű terméket, ösz­tönöznek a rossz minőségű áruk termelésére. És ami a legfontosabb, nem segítik, ha­nem opportunista magatartá­sukkal aláássák a dolgozók anyagi jóléte alapjának a meg­szilárdítását. A lazaság megmutatkozik a szocialista tulajdon védelme és a takarékosság terén is. Nem egy helyen eltűrik például, hogy széthúzzák a cserepet, a deszkát, vagy a bányákban 2 méteres fát vágjanak el 150-es, vagy 175-ös helyett. Feleslege­sen járatják a villanymotoro­kat, égetik a villanyt. Nem fordítanak kellő gondot az anyaghányad felhasználására és még lehetne tovább sorolni a példákat. Gyökeresen és sürgősen sza­kítani kell ezekkel a helytelen nézetekkel és magatartással. A gazdasági és műszaki vezetők ne felejtsék el, hogy a becsületés dolgozók — a dolgozók többsége nem hí­vei a lazaságnak, a fegyel­mezetlenségeknek és nem szeretik az opportunista vezetőket. Pártszervezeteink az eddiginél sokkal több gondot fordítsa­nak a munkafegyelem megszi­lárdítására, a szocialista tulaj­don védelmére, a takarékosság megvalósítására. A tömegszer­vezetek, a szakszervezet és a DISZ segítségével a becsületes dolgozókra támaszkodva ala­kítsanak ki erkölcsi bojkottot a fegyelmezetlenkedőkkel szemben. Magyarázzák meg a fegyelmezetlenség, a lazaság káros kihatását a szocializmus építésére, az ipar fejlesztésére és mindezen keresztül az élet- színvonal helyzetére. I I Be kell hozni a begyűj- ' * I tés terén mutatkozó sú­lyos lemaradást. A beszámoló­ban már beszéltem arról, hogy milyen lemaradás mutatkozott a múlt évi begyűjtési terv tel­jesítésénél. Meg kell mondani, hogy ezen a területen még a legutóbbi időkben sincs válto­zás, amit mutat az, hogy feb­ruár 28-ig megyénk begyűjtési tervét baromfiból 56,6 száza­lékra, tojásból 47,9 százalékra és sertésből csak 40 százalékra teljesítette. A legfontosabb természetesen az, hogy a párt- szervezeteink, tanácsaink poli­tikai felvilágosító munkán ke­resztül megmagyarázzák, hogy dolgozó parasztságunk haza­fias kötelezettsége a begyűjtési tervek maradéktalan teljesíté­se. Ezen túl szakítani kell azokkal a helytelen nézetekkel, ame­lyek zaklatásnak minősí­tik az állam iránti kötele­zettség teljesítésének megkövetelését. A kulákoktól szigorúan meg kell követelni kötelezettségeik teljesítését, s fel kell lépni azokkal szemben, akik a spekulációra törekednek a ser­tés, baromfi és tojás felvásár­láson keresztül. Pártszervezeteink segítsék kibontakozni azt a versenyt, amely felszabadulásunk tize­dik évfordulójának megün­neplésére indult a községek, egyénileg dolgozó parasztok között a beadásban mutatkozó súlyos lemaradás behozásáért: ! 4 IKö I I fel. Közvetlen soronlévő feladat a tavaszi mun­kák, mindenekelőtt a tavaszi szántás-vetés minél előbb és jó minőségben való elvégzése: Az igaz, hogy állami gazdasá­gaink, gépállomásaink, terme­lőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztságunk már hosszabb idő óta készül a ta­vaszi munkákra, de az is igaz, hogy e téren még komoly hiá­nyosságok mutatkoznak. Mind­nyájan tudjuk például, hogy őszi búzából megyénk nem tel­jesítette vetéstervét. Ennek dacára nem készültünk fel ki­elégítően arra, hogy tavaszi búzával pótoljuk az őszi lema­radást. Egyes helyeken, ahe­lyett, hogy nagyobb gondot fordítanának a vetőmagcseré­re, a tavaszi búza vetéstervé­nek lebontására, különböző helytelen elméleteket gyárta­nak. Például a parasztok több búzát vetettek az ősszel, mint amit bejelentettek, mert ez­előtt 3—4 évvel nem a föld, hanem a vetésterület után kel­lett a beszolgáltatást teljesí­teni. Hogy egyes helyeken a vetőmagcserénél milyen lema­radás van, mutatja Litke pél­dája, ahol 10-ig 20 mázsa ta­vaszi búzából még csak 5 má­zsát cseréltek ki. Nagyon fon­tos, hogy ezeket a helytelen nézeteket felszámoljuk és biz­tosítsuk a vetőmagcserét, a te­rület lebontását és a tavaszi búza minél előbbi elvetését. Az időjárás maga is azt kö­veteli, hogy ebben az évben nagyon alaposan készüljünk fel a tavaszi munkákra, mert a hideg idő elég hosszúra ki­nyúlik és ezért rövid idő alatt keli elvégezni a ta­vaszi szántást-vetést. Nagyon fontos, hogy gépállo*

Next

/
Oldalképek
Tartalom