Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-12 / 21. szám

SZABAD KOGkX» 3 1955 március 12. —i ii iii i ii i ­----rtjiwT—nr~rinM—i (F olytatás a 2. oUaról) gazdaságban, valamint a fo­gyasztási cikkek termelésének további növekedéséi. Legyen a második ötéves terv hazánk to­vábbi megerősödésének, né­pünk növekvő jólétének, a honvédelem fejlődésének, a szocializmus győzelmének ter­ve. 5. Minden erővel, teljes mér­tékben biztosítani kell a párt megingathatatlan eszmei, po­litikai és szervezeti egységét. Ennek a szilárd egységnek fe­lülről lefelé, a párt Politikai Bizottságából, Központi Veze­tőségéből kell oly erővel kisu­gároznia, hogy biztosítsa min­den vezető pártszervnek és minden kommunistának a párt helyes politikája szelle­mében való egyöntetű műkö­dését. Ez a megingathatatlan esz­mei, politikai és szervezeti egység kelt hogy biztosítsa a pártban az akarat és a cse­lekvés egységét, s a párt vas­fegyelmét. Csak ezen alapvető feladat sikeres megoldásával érhető el a párt és a párt­vezetés tekintélyének további növekedése, továbbá az, hogy mind nagyobb lelkesedéssel, s minél egységesebben kövesse és lelkesen támogassa munkás­osztályunk, dolgozó paraszt­ságunk és értelmiségünk a párt politikáját. Tömörüljön pártunk köré az egész dolgozó nép és egységes lendülettel vi­gye győzelemre célkitűzésein­ket. 6. Megalkuvás nélküli ideo­lógiai harcot kell folytatni a párt politikájától eltérő min­den elhajlás ellen, a jelen eset­ben mindenekelőtt a jobbolda­li elhajlás ellen. Fel kell tár­ni mindenütt a jobboldali ve­szély gyökereit. Feltétlenül biztosítani kell a jobboldali nézetek elszigetelését és azok teljes felszámolását. Ügyelni kell arra, hogy a jobboldali nézetek elleni harc ne elvont módon folyjék, hanem össze legyen kapcsolva a párt min­dennapi feladatainak sikeres végrehajtásával. Miközben pártunk erőteljesen küzd a jobboldali veszélyek ellen, ugyanakkor szakadatlanul folytatja a harcot a baloldali túlzók és az állami törvényes­ség megsértői ellen is. Biztosítani kell a párt ve­zető, irányító szerepét a tár­sadalmi és az állami élet min­den területén, az állami szer­vekben. tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban, a sajtó, a rádió szerveiben, az irodalomban, stb. Biztosítani kell, hogy pár­tunk központi lapja, a Szabad Nép, pártunk elméleti folyó­irata, a Társadalmi Szemle minden elhajlástól mentesen harcoljon a párt helyes politi­kájának végrehajtásáért, ne­velje pártunkat, pártunk ká­dereit a párt marxista— leninista politikájának szelle­mében. A többi lapoknál és folyóiratoknál is biztosítani kell, hogy valamennyit — fi- gyelembevéve sajátosságukat és szerepüket — a párt politi­kájának megfelelően szer­kesszék. A Központi Vezetőség köte­lezi a pártszervezeteket: min­den erejükkel szélesítsék és erősítsék a párt kapcsolatait a munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek széles töme­geivel, erősítsék a munkásosz­tály vezette megbonthatatlan munkás-paraszt szövetséget. Minden kommunista végez­ze példásan és éberen munká­ját azon a helyen, amelyet a párt, a munkásosztály, a dol­gozó nép, népi demokratikus államunk kijelölt számára. * A Központi Vezetőség szi­lárdan meg van győződve ar­ról, hogy a magyar dolgozók harcedzett pártjának minden szervezete s egész tagsága, a dicső magyar munkásosztály, dolgozó népünk milliói lelkes, szívós, odaadó munkával való- raváltják azokat a nagy nem­zeti feladatokat, amelyeket e határozat országunk felemel­kedésére, népünk boldogulásá­ra kitűzött Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége GONDOLATOK MÁRCIUS 15-RE 5. Március idusa, a tavasz első hónapja nemcsak a természet­ben, hanem a társadalomban is mélyreható, érlelődő válto­zások napját tartogatta méhé- ben 1848-ban Felkelt a nép, félre lökve minden „tör­vényt“, ósdi kötelékeket és az önálló cselekvés útjára lépett. „Legyen béke, szabadság, egyetértés’’ — öntötte formába a nép évszázados törekvései­nek összesűrűsödött gondola­tát. 48 örökségére mindig büsz­kék vagyunk, soha nem fe­lejtjük, hogy mi a kötelessé­günk. Mi, akik a népi demo­kráciában élünk és építünk, büszkén valljuk magunkénak 48 dicső hagyományát és mindazt, amit 48 ránk hagyott nemcsak maradéktalanul meg­valósítottuk, hanem tovább- menve újat, többet adtunk hozzá. Olyan programot hir­detünk és valósítunk meg 1945 óta, amely hatalomra emelte a munkásosztályt, a felmelke- dés útjára viszi a parasztsá­got, megbecsültté teszi az ér­telmiséget, hazánk minden dolgozó, békeszerető rétegét. Továbbfejleszteni 48 örökét jelentette azt is, hogy széttör­tük a múlt hatalmát az ál- lamaparátusban és sikeresen haladunk előre a múlt gyászos szellemi örökségének felszá­molásában is. Miért valósítottuk meg 48 örökét és miért adhattunk újat — adódik önkéntelenül is a kérdés. Azért, haladhat­tunk gyorsan előre, azért le­hettünk következetesek, mert ma olyan erő van ebben az or­szágban, amely 48-ban nem volt: a párt. A magyar mun­kásosztály harcedzett, forra­dalmi pártja 48 demokratikus követelésein túl szocialista követeléseket is állított fel és valósított meg. A párt ismerve a fejlődés irányát, kitűzte a célt, biztosan vezette népün­ket, amely 45 óta egyre szoro­sabban tömörült nagy pártja köré. II. Március 15 évfordulója egy nagy, négyévszázados per íté­letének is. A földnélküliek, a hárommillió koldus, a jogíosz- tottak karókat és köveket he­lyeztek el nagy úri birtokokon. 48 azt követelte, hogy szűnje­nek meg a jobbágyi viszonyok. 45 március 15. az egész föl­desúri rendszer felszámolásá­nak évfordulója. Nógrádban 21 560 zsellér és kisparaszti család jutott földhöz. A me­gye művelhető földterületének közel 45 százaléka cserélt gaz­dát. Ha figyelembevesszük, hogy ez az arány az országban 84 százalék volt, akkor világo­san kitűnik, hogy Nógrád a nagy földbirtokok kialakulásé­ban a földesúri elnyomatás­ban és a paraszti nincstelen­ségben a legelsők között volt az országban 1945 előtt. Lehetne itt írni arról, hogy milyen érzésekkel és gondo­latokkal, örömmel és előíté­lettel vették birtokba jogos jussukat a föld megművelői. De inkább az áldjon ebben az emlékezésben, hogy a kommu­nisták, a munkásosztály volt az, amely az élén állt ennek a nagy perdöntő ténynek. Akkor, 1845 forró tavaszán a salgó­tarjáni munkások százai és százai mentek falura, hogy vi­lágosan megmondják és tet­tek bizonyítsák: a parasztság számára a kivezető út a nyo­morból, a nincstelenségből csakis a munkásokkal váló testvéri összefogás, a kommu­nisták áldozatkészsége és ve­zetése esetén biztosítható. A föld.jelző karók s kövek le­rakása a munkás-paraszt szö­vetség alapjainak lerakását jelentette. 1945. a teljes és szabad pa­raszti élet lehetőségét nyi­totta meg és 45 márciusát újabb évfordulók, események követték. A különböző uzsorák felszámolása, a gépállomások megteremtése — és a termelő­szövetkezeti mozgalom meg­indulása. A párt és a mun­kásosztály világosan meg­mondotta, hogy a falu igazi, teljes szabadsága és jóléte csakis a nagyüzemi, társas gazdálkodás megvalósításával érhető el. A parasztság ezzel egyetért és mind többen vá­lasztják a párt által javasolt utat. Ma már Nógrádban közel 2300 tsz-tag dolgozik 81 szö­vetkezetben, a megye szántó- területének csaknem 8 száza­lékán. Akik pedig 1953 őszén ki is léptek, nagyrészük ma újra a szövetkezeti mozga­lom lelkes tagja és napjaink­ban újabb családokkal szapo­rodik a szövetkezeti mozga­lom. 48 örökségét, a paraszti fel- emelkedést, szabadságot — büszkén mondhatjuk — meg­valósítjuk, sőt attól többet is teszünk. III. 1848. március 15-e évfor­dulója és tanulsága annak, hogy a magyar nép mindig akkor volt nagy, amikor cél­jaiban, törekvéseiben és mun­kájában egységes volt. El­mondhatjuk, hogy az utóbbi évszázadok folyamán népünk — a párt vezetésével — soha: olyan egységes, soha olyan szi­lárd nem volt, mint napja­inkban. Nagy céljaink, a nép- jólét emelése és ennek alapjai megteremtése: a fejlett nehéz­ipar, a virágzó mezőgazdaság, a béke ügye tömöríti hazánk minden becsületes dolgozóját. A múlt ősszel lezajlott válasz­tás, tiltakozás Nyugat-Német- ország felfegyverzése és a pusztító atomfegyverek gyár­tása ellen, népünk minden ere­jét, alkotó vágyát egy közös erővé fogja össze. Az egység, a párt és kor­mány mellett, az egység a ha­tározatok végrehajtásában — a mi erőnk forrása, 48 meg­valósított öröké. ★ 1848. március 15-nek tanul­ságai, hagyatékai népi demo­kráciánk talaján új erőre kel­nek, a maguk teljességében és valóságában foglalják el he­lyüket haladó hagyományaink között. Ünnepségek március Március 15-e évfordulója alkalmából szerte a megyében ünnepségeket tartanak. A falvakban március 13-án, va­sárnap emlékeznek meg 1848. március 15-e és 1945. március 15-e, a földrefom kihirdeté­sének évfordulójáról. 14-én délután 6 órakor Salgótarján­ban a városi kultúrházban Példát mutat a borsósberényi J ól dolgozik a borsosberényi MNDSZ. Az elmúlt év őszén megindított gazdasszony- kírt és olvasókört minden hé­ten rendszeresen megtartják. E foglalkozásokra örömmel járjak a község asszonyai, ami nem is csoda, hisz itt igen so­kat tanulhatnak. Jó munkáju­kat tícséri az is, hogy tilta­kozó gyűlést szerveztek Nyu- gat-Németország felfegyver­zése és az atomfegyver eltil­tása eVen. Tiltakozásuk mel­lett a fyűlés részvevői vala­mennyien vállalást is tettek a 15-e évfordulóján lesz a központi megyei ünnep­ség, melynek előadója Jakab Imre elvtárs a megyei tanács elnökhelyettese. Ezen az ün­nepségen gazdag kultúrmű­sor szórakoztatja majd a résztvevőket. Az iskolákban március 15-én délelőtt, az ipari üzemekben pedig este tartanak megemlékezést. MNDSZ tavaszi mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésére és beszol­gáltatást kötelezettségük lelki- ismeretes, pontos teljesítésére. Az MNDSZ az emlékbélyegek eladásában is élen jár. A borsosberényi asszonyok példát mutatnak a rétsági já­rás valamennyi MNDSZ szer­vezetének. Ezt a példát a többi községek asszonyainak is követni kell. Szükséges, hogy a szervezeti élet megszilárdí­tásával erősítsük a világ asz- szonyainak összefogását a há­ború ellen. Lánszki Pálné Mizserfa Pálhegy I. lejtős­aknában dolgozik Bakos Kő­házi József sztahanovista vá­jár. Néhány évvel ezelőtt lett sztahanovista. Az üzemben megbecsülik, jó szakember. Rendszeresen nagyobb szaktu­dást igénylő szakmunkán dol­gozik. Az elmúlt év októbe­rében az első telepi légiakna kihajtásával bízták meg csa­patát. A munka sok nehézsé­get tartogatott számukra, víz valósággal szakadt rájuk, sokszor már a csapat tagjai el is kedvetlenedtek. Bakos elvtárs — mint ahogy azt pártunk tagjaitól el is várja — lelkesen küzdött a csapat egészséges légkörének kialakí­tásáért. Dolgozó társaival megértette a légakna elkészí­tésének fontosságát. Példamu­tatása magával ragadta csa­patának tagjait is. Dacolva vízzel és a rossz levegővel, a 75 méteres légaknát rövid másfél hónap alatt kihajtot­ták. Azóta a lejtősakna foly­tatás előváj ásán dolgoznak. Csapatával az elmúlt évben 137,2 százalékos eredményt ért eL Bakos elvtársat szűkszavú embernek ismerik az üzem­ben. Nem a szavak, inkább a tettek embere. Rövid pár év alatt, tíz sztahanovistát ne­velt. Nagy szeretettel foglal­kozik a hozzá beosztott tobor­zott munkásokkal is. A „ne­velj új bányászt“ mozgalom keretén belül négy dolgozót nevelt, közülük hárman már sztahanovisták. Jó munkája elismeréséül többször része­sült pénzjutalomban. A válla­lat kultúrbrigádja is több al­kalommal köszöntötte műso­rával. Bakos elvtárs csapata nevé­ben felszabadulásunk 10 éves évfordulójának tiszteletére in­dított versenyben arra tett fo­gadalmat, hogy terven felül 102 tonna szenet adnak nép­gazdaságunknak. Adott szavu­kat tettek követték: február hónap végére 311,5 tonnával teljesítették túl előirányzatu­kat. Az elmúlt hónapban 250x 250-es vegyes szelvényben 85 folyómétert hajtottak ki. Bakos elvtárs termelésben mutatott példája még nagyobb elismerést érdemelne, ha a társadalmi munkából is foko­zottabban kivenné a részét. 7/z sztahanovistát nevelt A KÖZÖS ERŐVEL (Tudósítónktól.) A Zagyvapálfalvi Bánya­gépgyár dolgozóinak 88,6 szá­zaléka kapcsolódott be a Li­zánk 10. éves felszabadulásá­nak tiszteletére indított ver­senybe. A fizikai és műszaki dolgozók közösen összefogva küzdöttek vállalásaik mara­déktalan teljesítéséért. Lelkes munkájuk eredményeképpen február havi tervüket 107,2 százalékra teljesítették, 94,9 százalékos tervszerűség mel­lett. A felszabadulási verseny során kiváló eredményeket értek el: Parádi Gyula szta­hanovista lakatos 17 tagú bri­gádja terven felül 9 darab RTÜ tartalékdobot és 2 da­rab Roesseman hajtóművet készített el. Uramecz József lakatos brigádja január havi 206,4 százalékos és a február havi 168,4 százalékos tervtel­jesítésének eredményeként február végére befejezte az első negyedéves tervét. A görgőüzem dolgozói is jó eredményeket értek el. A szállítószalagokhoz szükséges görgők gyártási tervét 133,5 százalékra teljesítették. Még nagyobb lenne eredményük, ha minden dolgozó kihasznál­ná a 480 percet. Sajnos, meg kell mondani, hogy a munka- fegyelem területén még van bőven javítanivaló. Károlyi Mária szakszervezeti húszas- bizalmi sem jár elöl jó példá­val. Munkahelyét, illetve munkapadját gyakran elhagy­ja, ami a tervteliesítésében is megmutatkozik. Tervét mind­össze 94,5 százalékra teljesíti. Új akna épüS Rákóczi-tef©pen ^ irrad. Lassan itt a reg­gel. Rákóczi-bányatelep ébredezik. Rövid idő múlva itt is, ott is megcsikordulnak a kertajtók és a bányászok el­indulnak a megszokott úton a bánya, Szurdok-üzem felé. Ezután ismét csend borul a telepre. Alig hét óra felé jár az idő. amikor a telep végén, a nagy rét felől éles kopácso- lás riasztja fel a környék csendjét. A kopácsolások egy­re sűrűbbé válnak és az em­bernek az az érzése támad, mintha favágók tevékenyked­nének a határban. Pedig nem. A Rákóczi-telep végén, a domboldalon most tárnak fel egy új bányát és egy 50 ton­nás „szénbunkert“ is építe­nek hozzá. Az állvány már büszkén emelkedik ki, a föld­ből és már csak deszkákkal kell leborítani az építményt. Innen ered a kopácsolás zaja. A most épülő György-akna a kazári üzemegységhez tar­tozik. Még az elmúlt eszten­dő decemberében kezdték meg a földmunkálatokat. Schultz elvtársat és csapatát bízták meg az új akna feltárásával. Eleinte nagyon nehezen ha­ladt a munka. Eső, szél, hó és fagy akadályozta a sikeres előremenetelt, A 9-es csapat azonban nem engedett. Betet­ték az első ácsolatot. Megfe­szített erővel dolgoztak és munkájukat siker koronázta. Már ez év január 27-én, vagyis alig két hónappal ké­sőbb kiküldték az első csillo­gó szénnel megrakott csillét. Ezután már minden jobban ment. Februárhoz viszonyítva például már hatszorosára nőtt a termelés. A Schultz-csapat jelenleg egy 400 méteres ereszke ki- hajtásán dolgozik. Ma újabb akadály nehezíti munkájukat. A víz! Bár csak kis mennyi­ségben fordul elő ez a fehér ellenség, mégis gátolja a ra­kodást. Ezenkívül a szénjö- vesztéstől a szállításig minden aprólékos munkát a csapat tagjainak kell elvégezni. Még a külső szállítás is rájuk tar­tozik. Ez részben akadályozza a gyors előmenetelüket is. Ezek a problémák csak akkor nyernek megoldást, ha a most épülő szénbunker elkészül. A külső szénszállítást a bá­nyától a rakodóig jelenleg egy Diesel-motor végzi, de tervbevették, hogy még ebben a félévben villamosítják a há­lózatot. Ezzel elérik, hogy a bánya zavartalanul tudjon termelni. ^ György-akna, Rákóczi- bányatelep új büszke­sége. Szurdok, Tőkés-bánya mellett a György-akna is elő­segíti, hogy a kazári üzem­egység még több szenet ad­hasson népgazdaságunknak. Akinek mindene az üzem Hajnal Ottó elvtárs a mi- zserfai Pálhegy II gépesített üzem körletvezetője. Mikor neve a telepen, vagy az üzem­egység irodájában felmerül, az emberek azt mondják róla: „derék ember“. „Kemény és példamutató vezető“. „Rendes családi életet él“. A terv ma­radéktalan végrehajtásáért együtt harcol a dolgozókkal. Fiatal kora ellenére: komoly megbecsülést szerzett a dolgo­zók előtt. Alig volt 16 éves, amikor a bányamunkát kezdte. Először szállításnál dolgozott, majd csapatra került. 1918-ban vá­jár lett. Ekkor elhatározta, hogy aknász lesz. A pécsi négyéves bányaiskolára jelent­kezett. Szorgalmas tanulása révén jó eredménnyel végzett. Iskoláról hazakerülve Mizserfa körzetben több üzemnél, mint gyakorló aknász dolgozott. Már gyakorló évei alatt bi­zonyságot tett képzettségéről, határozott fellépéséről. Jó munkája elismeréséül 1952 júniusában a korszerűen gépe­sített Pálhegy II. üzemhez ke­rült helyettes főaknásznak. Majd 1953-ban körletvezetője lett az üzemnek. Nagy felelős­ség hárult reá. Ebben az idő­ben az üzem sosem teljesítette tervét. Részben a sorozatos géphibásodás, a mindenáron való tervteljesítés miatt el­hanyagolt föltárási vágatok és kísérő légvágatok előkészítése oliozta a lemaradást. A dolgo­zók sok panasszal jöttek a rossz levegő-ellátás miatt. A roskadozó légvágatok szűk fo­lyosóin beépített deszkagátak is törött állapotban voltak. így a levegő szabadon szökött. Leg­fontosabbnak tartotta ezért abban az időben, a légvágat kijavítását. A problémák so­kaságát kellett megoldani az üzemben. Az előző műszaki vezetés következtében a bá­nyában csak kimondottan fej­tési munkahelyek voltak, elő- vájási munkák nem. folytak. 1954-ben ez a viszony teljes egészében megváltozott. A fej­tési munkákkal egyidőben az elővájást is rendszeres ütem­ben végezték. Hajnal Ottó elvtárs nem ret­tent vissza a bajok sokaságá­tól. Hiába tornyosultak a ter­melést gátló akadályok, éppoly mértékben növekedett és iz­mosodott hozzá ereje és ön­bizalma. Lelkesedése és üzem­iránti szeretete valósággal az üzemhez láncolta. Éjt nappal­lá téve dolgozik a terv mara­déktalan teljesítéséért. Min­den nevezendő szerelési mun­kából is becsületesen kiveszi a részét. A vasárnapi karban­tartásoknál ellenőrzési gyako­rol. A termelés növekedése ér­dekében az elmúlt években az Ó-típusú kaparószalagot át­alakította. Ugyanis az Ó-típusú kaparószalag a 40 méteres pil­lérfejtést csak többszöri át­szereléssel tudta biztosítani. Ezért a kaparószalagot B. ka­parólánccal és teknökkel meg­hosszabbította. Ezáltal a sze­relési idő felére csökkent és a széntermelés emelkedett. Csa­ládján kívül az üzem a min­dene. Nagy gondot fordít a gé­pek és gumiszalagok beszerzé­sére is. Sokan már sovinisztá­nak nevezik, mert harcol a termelést elősegítő gépi beren­dezések beszerzéséért. Boros aknász elvtárs szavai szerint, erélye, bátorsága és vezetői tehetsége jut kifejezésre min­den eddig elért győzelem ki­vívásában. A helyes üzemvezetés ered­ményeképpen Pálhegy II. üzem az elmúlt évhez hasonlóan ez- év első két hónapjában is jó­val 100 százalékon felül telje­sített. Hajnal elvtárs példája arra kell, hogy tanítson minden aknászt, körletvezetőt és min­den műszakit, hogy az üze­mért, a termelés növeléséért minden nehézség közt küzdeni és dolgozni, magasztos feladat. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom