Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)
1955-02-09 / 12. szám
2 SZABAD IN'SgbXd 1955. február I. PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS -fr A funkcionáriusok pártoktatása a balassagyarmati járásban Pártunk 1953 júniusi és a III, kongresszus határozatában megszabta, hogy népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában legfontosabb feladat állandóan emelni a dolgozók életszínvonalát. Ennek a feladatnak a végrehajtásához viszont szükség van az egész dolgozó nép lelkes munkájára, különösen a kommunisták, a funkcionáriusok példamutatására. Az új szakasz feladatainak végrehajtása során ez évben különösen fontos, hogy minden párttag, minden funkcionárius világosan lássa munkaterületén a tennivalókat, bátran, biztosan intézkedjen és pontosan, tervszerűen dolgozzon. Mint ahogy nem lehet életszínvonalat emelni jó munka nélkül, úgy nem lehet jó munkát végezni tanulás nélkül. Az új szakasz feladatainak végrehajtása, az 1955-ös gazdasági év sikeres teljesítése során, a jelenlegi nemzetközi helyzetben mindnyájunk előtt világosan kell állnia pártunk III. kongresszusán elhangzott szavaknak. „Ilyen viszonyok között fokozottabban szükséges, hogy a párt minden tagja feltétlenül megszerezze az eszmei, politikai felkészültségnek azt a fokát, amely munkaköre jó ellátásához szükséges, amely képessé teszi őt arra, hogy új kérdések felvetésénél gyorsan, helyesen tájékozódjék, s megfelelően tudjon határozni.” Miért hangsúlyozzuk ennyire az egyesek által már „elcsépeltnek” ható tanulás fontosságát? Azért, mert nem lehet jó gazdasági vezető az, aki nincs tökéletesen tisztában az önköltség csökkentésének, vagy a termelékenység emelésének jelentőségével és hatásával a szocialista termelésben és nem tartja ezt a napi munkájában szeme előtt. Ugyancsak nem tudja a tanács és a tömegek közti kapcsolatot erősíteni és ennek fontosságát megmagyarázni egy olyan funkcionárius, aki nincs tisztában a tömegek történelmi alkotó szerepével, nem ismeri a tömegkapcsolat elmélyítésének módszereit és nem hallgatja meg a tömegek véleményét, az irodából, az íróasztal mellől intézkednek. A mezőgazdaság fejlesztését szolgáló határozat a termelőszövetkezetek fejlődésére is nagy súlyt helyez. Azonban hogyan tud a termelőszövetkezet előnyeiről agitálni egy párttitkár, vagy egy népnevelő, ha nem ismeri a kollektív munka gazdasági előnyeit, az egyénileg végzett munkával szemben. A tanulás fontosságát a balassagyarmati járás párttagjai és funkcionáriusai többségben megértették és szorgalmasan gyarapítják tudásukat. Hogy mit jelent a tervszerű tanulás, azt Kristofek elvtársnak, a Nógrádkövesdi Kőbánya igazgatójának példája is bizonyítja. Az elvtárs amellett, hogy technikumba jár, pártpropaganda munkát is végez és a községében szemináriumot vezet. Politikai tudását természetesen hasznosítja gazdasági alapon is. így nagy része van abban, hogy a bánya tavaly élüzem lett, jelenleg is az elsők között van. Tóth István elvtárs, a dej- tári József Attila Termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy a kongresszus határozatait tanulmányozva értette meg, hogy az életszínvonal emelése szempontjából milyen jelentős a termelőszövetkezeti gazdálkodás, mert ő mint jól dolgozó középparaszt, soha nem rendelkezett munkája után olyan jövedelemmel, mint amilyet az elszámoláskor kapott. Ezek és sz ezekhez hasonló példák bizonyítják, hogy mit jelent a rendszeres tanulás napi munkánk elvégzése során. Azonban nem minden funkcionáriusnál és párttagnál tapasztalhatjuk ezt, hogy valóban elmélyülten tanulmányozza a kongresszus határozatait. Az utóbbi időben egyre többször előfordul, hogy egyesek „sürgős” munkájukra való hivatkozással elhanyagolják képzésüket, a szemináriumok és konferenciák látogatását. Több elvtárs tesz olyan kijelentéseket, amely a pártoktatás lebecsülését jelenti és mivel gazdasági és szakvonalon magasabb iskolai végzettséget szereztek, kijelentik, hogy ők a pártoktatásban már nem is tanulnak újat. Ez odavezet, hogy magatartásuk önteltté válik, munkájukban nem körültekintően és alaposan dolgoznak és sok esetben politikai képzetlenségük miatt komoly hibákat követnek el. Nem a tanulás lebecsülésének eredménye-e az, hogy Dudás elvtárs, a balassagyarmati járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője kintjárva a községekben, napokat tölt el a tanácsházán anélkül, hogy az utca másik oldalán lévő termelőszövetkezetet meglátogatná és ott segítséget nyújtana? Természetesen nem teszi ezt, mivel nincs tisztában eléggé a termelőszövetkezetek politikai jelentőségével. Ebben az oktatási évben ezidáig egyetlen egy konferencián vett részt. Több elvtárs követ el politikai vakságból olyan hibákat, hogy kuláknak ad kedvezményt, a termelőszövetkezet kárára. Akadnak olyan elvtársak is, mint Sinkó elvtárs, a nógrádkövesdi állami gazdaságban, aki semmibevéve a pártmegbízatást, mint propagandista ebben az évben még egy szemináriumot sem vezetett le és arra hivatkozik, hogy hol ő, hol a hallgatók nem jelentek meg. Az ilyen példák igazolják azt, hogy pártunk egyes funkcionáriusai tűrhetetlen módon elhanyagolják a pártoktatást és semmibeveszik pártunk Szervezeti Szabályzatát, amely a párttag kötelességeként mondja ki, hogy „fejlessze szakadatlanul politikai és szakmai tudását, emelje műveltségét, sajátítsa el a marxizmus- leninizmus alapjait". A fent elmondott hiányosságoknak, a szemináriumokon a megjelenés és a tanulmányi színvonal elégtelenségének megvannak az okai. Elsősorban az, hogy maga a járási pártvégrehajtóbizottság és a vb. ágit. prop. osztálya sem foglalkozott az utóbbi hetekben az iskolán kívüli pártoktatással súlyának megfelelően. Nem ellenőrizte rendszeresen a szemináriumon való megjelenést és nem járult hozzá az eszmei színvonal emeléséhez sem. Mindezeket a VB. megtárgyalta és a hozott határozatok Napjainkban bennünket, bányászokat behatóan foglalkoztat a módosított bérezési rendszer bevezetése. Az új bérezés bevezetésével megszűnik, az egyes munkák közötti aránytalanság. Döntően előtérbe kerül az elővájás, feltárás s a fenntartási munkák megfelelő bérezése. Én, mint fejtési csapatvezető, néhány sorban foglalkozni akarok azzal, hogyan is fog alakulni a fejtésen dolgozók keresete. Ezt azért tartom fontosnak, mert olyan hangok hallatszanak, hogy a fejtésen dolgozók keresete csökkenni fog. Tordas l. lejtősaknán dolgozom. A hó első napjában minden csapat megkapta ideiglenes indító normáját. Ez azért ideiglenes, mert hó közben a széntelep vastagodásával a normánk is megváltozik. Indító normám alapján 100 centiméteres széntelepből 1 főre eső teljes szenelési norma 3.5 csille. A csille ára az elmúlt havi 10-30 forinttal szemben 13.06 forintra emelkedett. Megadott norma szerint alapkeresetem 46.23 torin- tot tesz ki. Egy 150Y220-as szelvény kivájás talputánvét méterért 82.61 forintot számolnak el. Ha a múlt havi 121.8 százalékos tervteljesítést veszem alapul, akkor ebben a hónapban jóval 100 forinton felül lesz napi keresetünk. Ezt azonban csak jól szervezett munkával érhetjük el. Növeli munkakedvünket, a terv utáni progresszió is. Amíg 95 százaléktól 100 százalékig kétszeres, szellemében kezdett neki a pártoktatás segítésének. A január 25-i szemináriumi oktatást 30 tagú társadalmi aktívahálózat és a VB. tagjai ellenőrizték. A fő cél az volt, hogy a szemináriumok ne maradjanak el és a propagandistái; felkészüljenek. Az előkészítéssel elértük azt, hogy a járásunk területén minden szemináriumot megtartottak. Azonban a tervszerű ellenőrzés mellé szükség van a kommunisták, különösen a vezetők, öntudaton alapuló példamutatására. Ezen a területen a vezetők előtt kettős feladat ál!: 1. Mutassanak példát a tanulásiban. 2. Felelősek azért, hogy beosztottjaik megfelelően részt vegyenek a pártoktatásban. Ennek a kettős feladatnak a végrehajtása azt eredményezi, hogy mind a vezető, mind munkatásai politikailag képzettebbek lesznek. Márpedig, ha valaki politikailag képzett, az öntudatosabban, jobban dolgozik, jobb munkájával fokozottabban segíti az új szakasz feladatainak végrehajtását és ezzel hozzájárul a maga és egész dolgozó népünk élet- színvonalának emeléséhez, így válnak valóra Marx szavai, hogy „az elmélet a tömegekbe hatolva anyagi erővé válik.” Ezért feladata most minden kommunistának és párttagnak a pártofctatásban részt venni, a III. kongresszus határozatait alaposan elsajátítani és a határozatok végrehajtásáért napi munkája során harcolni. Ezzel tesz minden kommunista eleget kötelességének és járul hozzá hatékonyan életszínvonala emeléséhez. Vájó István a balassagyarmati járási pártbizottság első titkára A pártoktatás hírei A felsőfokú tanfolyam (pol. qazd. I. és II.) propaqandis.álnak február 12-én, szombaton d. e. 9 órakor a PH-ban (a háromhónapos pártiskola helyén) konferenciát tartunk. A konferencia anyaqa a konqresszusi anyaq harmadik témájának első része. Heiyreiqazítás: A középfokú szemináriumokon február 8-án a második téma anyaqát már be kellett fejezni és ezen a napon a harmadik téma első kétheti anyaqából bevezető előadást kellett tartani. (A régebbi közlés szerint — helytelenül — február 22-iq szólt az anyaq átvételének ideje.) 100 százalékon felüli teljesítménynél. 95 százalékos teljesítménytől kezdődően egy csille szén után járó bér háromszorosára emelkedik. Az új bérezés alapján, ha a csapat egy, vagy két tagja szenelés közben fenntartást végez, akkor vagy szénre írják, legjobb esetben pedig kieső műszaknak veszik. Itt szeretném felhívni a műszaki vezetők figyelmét, hogy indokolt esetben a fenntartást végző dolgozókat ne írják szénre, mert ezzel csökkentenék a csapat százalékos tervteljesítését és azt idéznék elő, hogy a csapat tagjai nem végeznének szívesen fenntartást. A műszakiak részéről ez lelkiismeretes munkát követel azért, mert bármilyen nevezendő visszaélés a bánya állapota rosszabbodásához vezetne. Ahhoz, hogy mi, fejtésen dolgozók, keresetileg ne károsodjunk, szükséges, hogy a műszakiak megfelelően gondoskodjanak fáról, sínről és nem utolsó sorban üres csilléről. Az elmúlt hónapban háromnapos kiesésünk volt csillehiány miatt. Február 5- én a délutános műszakban ne- gyedmagammal a szokott 18— 20 csille szén helyett csak 11-et tudtunk termelni. Bízom abban, hogy a fejtésen dolgozók keresetében csökkenés nem mutatkozik, ha a műszaki vezetőség mindent elkövet a zavartalan széntermelés biztosításáért. Elmondta: Frajda János vájár Jóval 100 forinton feiii! keresünk naponta Háromszor körülérné Magyarország határát Nyílt levél A berceli gépállomás igazgatójához Kedves Laczkó elvtárs! Nemrégen történt — elég jól emlékezem még vissza, amikor Balassagyarmaton a pártoktatási év megkezdése előtt a propagandisták tanácskozásán résztvettünk, ahol megbeszéltük, mit kell tenni egy propagandistának, mi a feladata a dolgozók politikai nevelése terén. Lelkes hozzászólásában többek között versenyre hívta ki a járás összes propagandistáit és vállalta, hogy szemináriumában nem lesz lemorzsolódás, minimálisra csökkenti a hiányzást, lesz fűtött terem stb. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy „lelkes hozzászólása” csak üres „frázis” volt, szófecsérlés, felelőtlen ígérgetés, ami egy kommunista vezetőt nem szabad, hogy jellemezzen. Személyesen meggyőződtem arról, hogy gyakran átadja a vezetést a helyettesének és legutóbb már arról értesültem: nem is akar propagandamunkát végezni. Nem tudom mi az oka, hogy visszavonult a propagandamunkától, de annyi biztos, hogy nem tette helyesen. Ezzel a cselekedetével maga is azok közé a funkcionáriusok közé tartozik, akik elhanyagolják politikai képzésüket, akik úgy gondolják, hogy már eleget tudnak. Laczkó elvtárs magára is vonatkozik a KV határozata, amely kimondja, hogy véget kell vetni annak, hogy egyes vezetők tűrhetetlen módon elhanyagolják politikai képzésüket. Vagy talán nem akar jó vezető lenni? Ezt nem tételezem fel. De ha jó vezető akar lenni, akkor nemcsak szakmailag, hanem politikailag is képeznie kell magát. Csak így állja meg helyét és csakis így tudja dolgozóit is szocialista szellemben nevelni. Ezt mint vezetőtől meg is követeli a párt, mert csak olyan vezetőkre van szükség, akik gazdasági és politikai téren egyaránt megállják a helyüket. Kérem a levelem elolvasása után gondolkozzon jelenlegi álláspontján és ha szükségesnek tartja, írja meg válaszát. Elvtársi üdvözlettel: Hegedűs László A Salgótarjáni Acélárugyár huzalművében a bútorrúgó üzem dolgozói megfogadták, hogy a lakosság jobb ellátása érdekében április 4-ig 48 ezer bútorrugót készítenek előirányzatukon felül. A felszabadulási verseny lendülete nyomán januárban 116 százalékra teljesítették tervüket és már 39 864 bútorrugót gyártottak az előírton felül. Február első hetében még szebb eredménnyel büszkélkedhetnek. Az országos bányásztanácskozás megmutatta, hogy milyen hibák és akadályok gátolják a széntermelési tervek teljesítését, a kitermelt szén önköltségének csökkentését. A nógrádi szénmedence küldöttei a bányásztanácskoaásról hazatérve munkához láttak, hogy az eddigi hibák kijavításával megteremtsék a tervteljesítés és az önköltségcsökkentés alapját. Letovai elvtárs kónyá- si üzemvezetcihelyettes intézkedési tervet dolgozott ki, amelyet az üzemegység jóváhagyása után határozott rendelkezésekként adtak ki az üzemben. A Letovai elvtárs által elkészített rendelkezés előírja, hogy a frontfejtésekből és egyéb vágatokból kikerülő rabolt faanyagokat a külszínre kell szállítani. Ennek végrehajtásáért az aknászokat és frontmestereket teszik felelőssé. Rendelkezésbe adták ki, hogy az aknászok naponként kötelesek minden munkahelyen telepvastagságot mérni és ennek megfelelően a faigénylést elkészíteni. A faigénylés helyességét a körletvezetők kötelesek felülvizsgálni és aláírásukkal igazolni. Az igényelt fát a körletvezető aláírása nélkül kiutalni nem lehet. A rendelkezés szerint azokon a helyeken, ahol a fő- teviszonyok jók, széldeszka helyett bordafát kell használni. A létszámgazdálkodás naponkénti ellenőrzését a körletek vezetői, a gépészeti vezető és a külszíni felvigyázó köteles végrehajtani és arról naponként jelentést adni az üzemvezető-helyettesnek. Az indokolatlan túltelepítésért a hiba elkövetőjét teszik felelőssé és a helytelen telepítésEsedékes tervüket 130 száza- lékra váltották valóra. Így máris túlszárnyalták április 4-i felajánlásukat és szombat reggelre már az 50 000-ik terven felüli bútorrugó is lekerült a gépről, A rugókészítők győzelmének oroszlánrésze van abban, hogy a huzalmű már annvi huzalt készített előirányzatán felül, ami háromszor körülérné Magyarország határát. bői eredő többletbérköltségeket a hiba elkövetőivel fizettetik meg. Pótműszakot csak indokolt esetekben (üzemzavar, mentés, stb.) lehet végeztetni, melyre az üzemvezető adhat engedélyt. A telepítések idejét a dél- előttösi szakban 6 óra 55 percre, a délutánosiban 14 óra 55 percre, az éjjelesi szakban pedig 22 óra 55 percre határozták meg. A telepítés és kiszállás pontos idejének betartásáért az aknászok és a dolgozók egyetemlegesen felelősek. A rendelkezés megszabja, hogy az aknászok a műszak kezdete után 15 percen belül kötelesek létszámjelentést adni a diszpécsernek. A termeléshez szükséges anyagok biztonságos és szakszerű tárolásáról is intézkedik a kiadott rendelkezés. Ennek végrehajtásáért külszínen a gépészeti, építészeti vezető és a külszíni felvigyázó, bányában a körletvezetők felelősek; Előírja, hogy a dolgozók által vásárolt ócskafát csak a külszíni felvigyázó megtekintése után lehet elszállítani. Az energia gazdálkodásra vonatkozóan megszabták, hogy külszínen reggel 8 órától délután 16 óráig nem szabad villannyal világítani. Az esti kivilágítás az aknaházban, fürdőben és az irodában a szükségletnek megfelelően, de 1< feljebb 16 órakor kezdődhet. Ennek a rendelkezésnek a betartásáért a külszíni felvigyázót teszik felelőssé. A rendelkezés továbbá előírja, hogy minden csapat részére leltár készítendő, melyet havonta ellenőrizni kell. A kányási vezetők intézkedései a bányásztánácskozás után Antal Sándor a gépállomáson A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat sikeres végrehajtása egész dolgozó népünk közös ügye. Ez a tudat hatotta át ezer és ezer ipari dolgozót, amikor önként jelentkeztek a gépállomások, tsz-ek és állami gazdaságok patronálására. Ez a felismerés ösztökélte a Zagy- vapálfalvi Bányagépgyárban dolgozó Antal Sándor asztalost is. Kérte, hogy ő is résztvehes- sen az érsekvadkerti gépállomáson a téli gépjavítási munkákban. December 20-án érkezett a gépállomásra. Jöttét a gépállomás vezetői és dolgozói örömmel vették. Rajta kívül ezen a napon még hét ipari dolgozó jelentkezett a gépállomáson. Rövid ismerkedés után munkához láttak. Antal elvtársat Laczkó János asztalos mellé irányították. — Szokatlan volt a munka — mondja Antal Sándor. — Nem, mintha a gyárban rierr, dolgoztam volna becsületesen, hanem, mert előttem teljesen ismeretlen munkát kellett végeznem: cséplőgép javítási, őszintén megvallom, azt sem tudtam, hol is kezdjem el a pótasztal elkészítését. Nem szé- gyeltem tanácsot kérni Laczkó elvtárstól. 0 a legnagyobb készséggel állt rendelkezésemre. A pótasztalt végre siker ült elkészítenem. Sokkal rövidebb idő alatt is el lehetett volna készíteni, ha géppel dolgoztam volna. Sajnos, a gépállomáson kézifűrész, kézigyalú és egy körfűrészen kívül más szerszámok nem álltak rendelkezésemre. Antal Sándor nem riadt vissza a nehézségektől. Fiatal munkás létére becsülettel helytállt a munkában. Háromhetes ottléte alatt a pótasztalon kívül elkészített egy cséplőgéphez szükséges magtisztító elsőrészt, háromszögű ajtót, kis tisztító szemcsatornát, valamint több szerszámnyelet. Ezen kívül más munkákban is segített. A megfelelő szerszámok biztosítása érdekében négy kézidaraboló fűrészrámát és egy fűrészlemezt vitt a gépállomásra. A patronálok többi tagjai is különböző szerszámokkal járultak hozzá a gépjavítás sikeréhez. A patronálok munkáját dicséri, hogy egy cséplőgépet kijavítottak. A gépállomás vezetősége is megtett mindent azért, hogy a patronálok otthonosan érezzék magukat. Kellően gondoskodott a munka utáni pihenésről, szórakozásról. Erről Antal Sándor ifjúmunkás így beszél: — Mindennel meg voltam elégedve. Szállásunk elsőrendű volt. Rádió, könyvtár állt rendelkezésünkre. Munka után ki-ki a maga módján használta ki szabad idejét. Én legszívesebben szépirodalmi könyveket olvastam. Résztvettem nyilvános páitnapon is, ahol a gépállomás dolgozóival egységesen tiltakoztunk Nyugat-Németor- szág újraf elf egy vérzésé ellen. A patronálok szakmai segítséget is nyújtottak a gépállomás dolgozóinak. Antal Sándor ifjúmunkás javasolta a műhelyvezetőnek, hogy a meg- lévő körfűrész helyett szalag- fűrészt használjanak, mert ezzel bármilyen vastag fát át lehet vágni. Javasolta továbbá, hogy állítsanak be még egy gyalupadot. Három hét után a patronál lók visszakerültek üzemeikbe, A gépállomás dolgozói örömmel vették volna, ha Antal Sándor fiatal munkás továbbra is a gépállomáson marad. Egyöntetű vélemény a gépállomáson, hogy becsületesen helytállt és példamutatóan vette ki részét a munkából. Ragaszkodásukat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a gépállomás vezetősége kéréssel fordult a Bányagépgyar vezetőségéhez: tegyék lehetővé hogy ismét elmehessen a gépállomásra. A gépállomás dolgozóinak kérése meghallgatásra talált. Antal Sándor elvtárs most ismét négy napra kimegy a gépállomásra, hogy a tavaszi munkák megkezdéséig a hátralévő időben segítséget nyújtson a cséplőgép javításban. A Bányagépgyár vezetősége azzal indította útnak Antal elvtársat, hogy mondja meg a névállomás dolgozóinak, a vállalt ekekerék perselyeket 8-ára elkészítik, azt a gépállomás dolgozói szerdán átvenel'k. Január 26-án idomítójától elszökött egy fiatal kifejlődött farkaskutya Ismertető jelei: balszem alatt két centiméter hosszú egyenes vágás nyoma látható. Rex névre hallgat. Négy farkaskörme < an. Lábai, szőrzete szabályszerű farkas- szín Hátszőrzi te: hamvasszínű. Magassága körülbelül 80 centiméter. Súlya körülbelül 45 kilogramm. ft nyomravezető 200 forint jutalomban részesül! Cím a kiadóhivatalban.
