Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)
1955-02-02 / 10. szám
6 SZABAD XOGRÜn 195Ő FEBRUÁR 2. S&PéO'yfP _ Nem elég a pedagógusoknak csak megtanítani az anyagot - élettel kell megtölteniök Ezüstkoszorús sport-érd emér met kapott Berezeti Ferenc az Acélgyári Vasas stadion építő mérnöke 1955. január 26'án nagy megtiszteltetésben és jó munkájáért kitüntetésben részesült Berczeli Ferenc mérnök. Az Országháza kupola-termében Dobi István a Magyar Népköztársasaq Elnöki Tanács elnöke ünnepélyes keretek között adta át Berczeli Ferencnek az ezüstkoszorús sportérdemérmet. Salgótarján összes dolgozol büszkék lehetnek erre a kitüntetésre. A stadion felépítését elősegítették azok az acélgyári dolgozók, akik hűségesen kivették a részüket a stadion építésében. Ökölvívás Asztalitenisz Az elmúlt vasárnap bonyolítót- ták le Salgótarjánban a Hatvan — Salgótarján városok közötti felnőtt férfi és ifjúsáqi asztalitenisz versenyt. Salgótarján város válogatottja, az St. Bányász. St. Postás és St. Vasas játékosaiból került ki. Részletes eredmények: Salgótarján —Hatvan (férfi) 11:6. Győzelmek: Csemnyiczki (3). Szlobodnyik (2). Krajcsi (2). Bozó (1). a Bozó —Szlobodnyik-par (2), Csemnyiczki — Krajcs-pár (1), illetve Kiss (2), Petró III (3). Gulyás (1) és a Kiss —Petro III par (1). Salgótarján — Hatvan (ifjúsáqi) 11:4. A tarjáni győzelmeket Halmosi (3), Bohati (3), Orosz« (2), Posz- pischel (1), a Halmosi — Posz- pischel-pár (1), és a Bohati — Oroszt pár (1) szerezték. Salgótarjáni Bányász—Budapesti Alumíniumgyár 15:5 Salgótarjánban, a városi kul- túrhazban került sor a kél sportkör ökölvívóinak barátságos találkozójára. A kezdésre mintegy 500 főnyi közönség vette körül a ringet. A két csapat kölcsönös üdvözlése után kerüli sor a párok küzdelmére. Elsőnek a salgótarjáni Oláh és a budapesti ÍVlép került ösz- sze. a kéi fiatal, kik még serdülőkorban vannak, nagy küzdelmet vívtak három meneten keresztül, s végül óvári játékvezető döntetlen eredményt hirdetett ki. Ezután Vanó II — Szabó Lajos találkozójára került sor. Luden a harcban azután a salgótarjáni fiú volt jobb es biztosan gvozte le fővárosi ellenfeléi, friar 3:1 volt az eredmény. Garádi II —Havancsák pár lépett a szőri tóba. A két fiatal szintén nagy küzdelmet vívott egymással, ue a mérkőzést egyik fiúnak sem sikerült a maga javára fordítani. így ez a talál kozó is döntetlen eredménnyel végződött. 4:3. csonka— Lakatos találkozáson a tarjáni fiú végig kezében tartotta a kezdeményezést, s állandó támadásai révén jól bevitt ütéseivel biztosan szerezte meg a győzelmet. ü:2. Szerem!—Zsolnai mérkőzésen e fővárosi versenyző állandó menekülése, s Szeréini jő ütésváltásai már az első percekben arra engedeti koveü£e.*.teiiii, hogy a tarjáni fiú kiütéssel fog győzni. Végül is a fővárosi versenyző kénytelen volt feladni a további küzdelmet, hogy elkerülje a kiütést. Az eredmény már 8:2 volt. Balogh lil — Szabó találkozón nagy lendülettel kezdtek a ver senyzők. Azonban a tarjáni fiú okosabban és higgadtabban öklözve sok nagy ütust tudott elhelyezni ellenfele testén, s így végül is a fővárosi fiú kénytelen volt feladni a mérkőzést. Ambrus—Horváth találkozón két hosszúkezü versenyző a nagy ütésváltások után kikészült erejével. s a. tarjáni fiú jobb erőnlétével a harmadik menetben pontelőnnyel szerezte meg a győzelmet. 12:2. Balcza—Molnár-pár küzdelmében Balcza győzelme már az első percekben látható volt, hiszen ellenfele állandóan menekült előle, s nem igen tudott visszaütni a tarjáni versenyző üléseire. A tarjáni versenyző kiütéses győzelmével végződött ez a találkozó. 14:2. Garádi I—Badics küzdelme is sok izgamat hozott. Néha az volt a nézők érzése, hogy a bányász versenyző kiüti a fővárosi ellenfeléi, de Badics okos támadásai és hatalmas ülései révén kétszer is roggyantá tette ellenfelét, s végül is erőfölénnyel nyerte meg a fővárosi versenyző a találkozót. 14:4. Az utolsó párkent szőri tóba lépő Garast és a fővárosiak kitűnő versenyzőjét, Müllert, igen nagy érdeklődéssel várta a közönség. A két jó formában levő versenyző küzdelmében azután nem is csalódott a közönség, hiszen itt volt küzdelem a javából. Müller finom technikáját Garas nagy ütéseivel, nagy lelkesedésével ellensúlyozta. Mindkét versenyző hatalmas akarással küzdött a győzelemért. Két esetKékestetőn bonyolították le n Petőfi SE idei síbajnokságát. A versenyen a salgótarjáni verseny, zó'k igen jól szerepeltek. Különösen Szentgyörgyi a felnőtteknél, az ifjúságiaknál pedig Gyöngyösi ért el igen szép helyezéseket. Egyébként a salgótarjáni versenyzők a következő helyezéseket érték el a kétnapos versenyen: Túraléces futásban 12 km-en: 1. Szentgyörgyi Salgótarján, 1:27. 2. Tóth A. Salgótarján, 1:30, 3. Gellérthegyi Salgótarján 1:35.20. Ugrásban: Szentgyörgyi máso. dik lett 151.1 ponttal, 3. Nagy S. 100.5 ponttal. Megyénk atlétikája az elmúlt j évben kétségtelen szép fejlődést,? komoly, rendszeres életet mutatott. Ez azonban még nem jelenti a lemaradás a behozását, sőt mivel az atlétika országosan hatalmas fejlődésen ment keresztül, megyénk atlétikájában a lemaradás talán nagyobb lett. Az elkészült versenynaptárból kitűnő feladatok, versenyek, megyénk válogatott viadalai, komoly, rendszeres és alapos felkészülést igényelnek. ^ szakosztályok vezetői, edzői erős. rendszeres munkát kell hogy végezzenek, mert csak íqy tudunk megfelelően helytállani az elkövetkezendő feladatok megvalósításában. A szakosztályvezetőknek, edzőknek ki kell értékelni az elmúlt ékíbmunkát, s az elmaradottságot mutaló versenyszámokkal különös gonddal kell foglalkozni. A megye válogatottjának es az ifjúsági keretnek edzői dolgozzanak ki munkaervet, a hiányosságokat kiküszöbölő és a nagyobb fejlődést biztosító munkára. Különösen nagy feladatot kell hogy jelentsen minden atlétikával foglalkozó aktíva részére a falusi sportolók felkarolása. Megyénk nem egy területén példával lehetne bizonyítani, hoqy falvainkban mennyi tehetséget lehet felfedezni. Ezeknek a felfedezését és a sportban való további foglalkoztatását kell célul kitűzni. A decemberben befejezett társadalmi edző- képző-tanfolyamon végzett hallgatóktól várunk elsősorban jó munkát. Járások közötti válogatott versenyeket, bemutató verbau Müller* jól eltalált ütése után a bíró Garasra számolt, de a bányász versenyző nem hagyta magát, úgy küzdött, hogy ezt a hátrányt be tudta hozni. A két sportoló hatalmas küzdelme végül is döntetlen eredménnyel végződött. így végeredményben a Salgótarjáni Bányász —Budapesti Aluminiumgyár ökölvívó csapatainak találkozója 15:5 arányú salgótarjáni győzelemmel végződött. Északi összetettben: 1. Sze itgvörgyi 391.6 ponttal, 2. Nagy S. 307 ponttal. Az ifjúságiaknál, lesiklásban: második lett Gyöngyösi 4:45. Műlesiklásban: 1. Gyöngyösi lett 1:22.6, 3. Kormos lett 2:07,2-es idővel. Futóléces futásban: 1. Gyöngyösi 26:55-ös idősei. A táv 8 kilométer volt. Ugrásban szintén Gyöngyösi lek az első 164.6 ponttal. Alpesi összetett versenyben 1. tett Gyöngyösi. Az Északi összetett versenyben is Gyöngyösi lett az első 404.6 ponttal. sanyeket, tehetségkutató versenye, tét kel! rendezni a JTSB és az WTSS vezetésével. Ebből a munkából azonban a sportköröknek is «laposan ki kell venni a részükét. Versenynaptár szerint május 22, június 12, július 3, a megyei válogatottak terminusa. Augusztus 20-ára is beterveztek egy ifjúsági válogatott versenyt. Itt már jól előre meg kell kezdeni a szervező munkát, okulva az elmúlt évi versenyeken szerzett tapasztalatokból. amikor is a késői szervezés miatt sikertelenebbek voltak a versenyek. Már jól előre össze kell állítani a válogatott keretet, melyből azután gondos munkával kell kiválogatni az arra érdemeseket, hogy megyénk színeit sikeresen képviseljék a sportolóink. Megyénk két városa: Salgótarján és Balassagyarmat részt vesz az 50 város postaversenyén. Az elmúlt évben mindkét város elhanyagolta ezt a szép versenyt, pedig, ha csak kicsit is jobban készültek volna rá, mindkét város az élvonalban végezhetett volna, nem az utolsó helyeken. Emlékezzünk csak vissza 1953-ban Salgótarján egészen szép eredménnyel végzett. Hogy az elmúlt évben ilyen gyengén szerepelt ezen a versenyen a két város, abban hibásak az illetékes TSB-k is. hiszen nem ellenőrizték és nem segítették kellően ezeket a versenyeket. Ebben az évben nem szabad ilyen gyengén szerepelni sem a balassagyarmatiaknak, sem pedig a salgótarjániaknak. A Petőfi SE sí bajnokságáról Az 1955-ös év atlétikai feladatairól Járásaink büszkeség FARKAS ISTVÁN, a Csesztvei Sportkör igen jóképességű sportolója, aki a nemrégen alakult sportkört jól összefogja. A falusi kupa mérkőzéseken csapatában kimagasló játékot nyújtott, s Hagyrésze van abban, hogy a lsesztvei csapat nyerte meg a löntöt a drégelypalánkiakkal Izemben, s így az MTSB által felajánlott sportfelszerelést csapata lyerte meg. BÁRDOS Karoly, a Balassagyarmati járási TSB mellett működő labdarúgó társadalmi szövetség elnöke, aki munkáját kiválóan végzi. Munkatársait megbecsüli. s a társadalmi szövetség taqjai között kitűnő közösségi szellemet teremtett meg. Mint régi sportoló, érthető ez a nagy sportszeretete. Az ifjúság körében nagy nevelő munkát végez. ei SIRKÓ JÓZSEF, a Mátraszőlősi Falusi Sportkör elnökhelyettese, aki egyben aktiv sportoló is. Sírkő József nemcsak a sportkör irányításának munkájából veszi ki példamutatóan részét, hanem példát mutat az egész pásztói járás sportolói felé is. Az elmúlt évben három sportágból ért e| minősítési szintet. Atlétikából és úszásból III. osztályú minősítést ért el. míg tekében a nyár folyamán a II. osztályú, az őszi Béke Kupa versenyen pedig I. osztályú szintet ért el. U” étnapos értekezleten vi- *'• tatták a megye általános és középiskoláinak igazgatói a hazafias nevelés és az oktalo- nevelömunka egyeb problémáit. A hazafias nevelés elöntő helyet tölt be az iskolai nevelésben. A külpolitikai helyzet — de a belpolitikai élet minden területe is fokozott aktivitást, helytállást követel meg minden dolgozótól. Erre a helytállásra kell nevelnie az iskolának. Az általános iskolák és középiskolák tankönyvei általában iparkodnak a nevelők ilyenirányú munkáját elősegíteni. Ez azonban nem minden tankönyvnek sikerül. Tartalmuk szocialista jellegű ugyan és haladó hagyományaink mellett megtaláljuk bennük a jelen hősi alkotómunkájának eredményeit is. De ez nem elég ahhoz, hogy az általános es középiskolát végzett fiatalok lelkesedjenek hazánk építési feladataiért, izzón gyűlöljék népünk ellenségeit, forrón szeressék a dolgozók államát. Nem elég csak megtanítani az anyagot, élettel kell megtölteni a magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz stb. órák anyagát. Általános vélemény volt. hogy nevelőink hosszú évekig keresték az utat. módot, hogyan tudnának nagyobb eredményeket elérni a hazafias nevelés nagy munkájában. Persze a keresés közepette sok hiba — mely nem mondható tudatosnak — akadályozta a helyes nevelői módszer kialakulását. A felsőbb oktatási intézmények sem adtak megfelelő tájékoztatást ehhez a munkához. Gondolni kell arra, hogy* nevelőink egy része a fel- szabadulás után „nem mert magyar lenni”. Ezek a nevelők azt hitték, hogy a nacionalizmus vádjával illetik majd őkel. ha Ady, Móricz. Gárdonyi irodalmi müveit, Rákóczi szabadságharcát, Zrínyi török elleni harcát stb. nemzeti büszkeséggel, izzó szeretettel tárgyalják. Gondoljunk csak arra, hogy ha pár évvel ezelőtt valaki belépett a városi, vagy fálusi iskolák jórészének tantermeibe. a falakon a szovjet nép történelméből, irodalmából, hősi életéből vett dekorációi talált és magyar vonatkozású képet lényegesen kevesebbet. Ugyanez volt a helyzet a jelmondatokkal is. Persze egy pillanatig sem feledkezhetünk meg arról, hogy a magyar dolgozó nép hazaszeretete elválaszthatatlan a nagy Szovjetunió és hős népének szereteté- től. Hisz nekik köszönhetjük szabad életünket, szocializmust építő hazánkat. Az ő segítségükkel lett a hárommillió koldus országa a dolgozó nép virágzó hazájává. De Sztálin elvtárs tanította, hogy minden nemzet legyen büszke a maga hagyományaira. Minden nemzetnek megvannak a maga kulturális, gazdasági értékei. Ezekkel kell hozzájáruljon a népek millióinak gazdasági és kulturális felemelkedéséhez. Nekünk is vannak akikre büszkék lehetünk. Vannak nagyjaink az irodalomban, a történelemben, a tudományokban, akikre a fiataljaink mint példákra tekintenek. Nevelőinknek kell a gyermekeket nevelni, tanítani a büszkeségre, hazánk szeretetére, e nagyok hazaszeretetének megismertetésével. A z utóbbi években isko- Iáinkban igen szép fordulat állott be. Alig találunk olyan iskolát, melyben haladó hagyományaink kutatása, gyűjtése ne folyna. Romhányban a Rákóczi harcok emlékeiből kis múzeumot hoztak össze a tanulók, nevelők irányításával. Ki rosti ff i ilélri A Balassagyarmati Járásbíróság 1955. január hó 24-én tartott tárgyaláson Jakab Sándor vádlottat — aki tervgazdálkodás elleni bűncselekmény miatt már kétévi börtönre volt ítélve — mert mind a Nógrád megyei MÉH Vállalat hordófelvásárlója a hordók megvásárlása. javítása és eladása során csalással, sikkasztással és árdrágító üzérkedéssel, a társadalmi tulajdonban 17 ezer forint kárt okozott, ezenfelül elkövette a bamistanúzásra reábít-ás bűntettét — a bíróság ötévj börtönbüntetésre ítélte és öt évre eltiltotta közhivatali állás betöltésétől és választójogától. Balassagyarmaton a tanítóképzőben palóc emlékeket gyűjtenek. Salgótarjánban Madách emlékek után kutatnak, Bujákon népi emlékeket gyűjtenek a lanulók és így sorolhatnánk tovább. Az iskolák mindegyike elkészítette fel- szabadulásának történetét. Igen értékes anyagot hozlak így össze, mely helyesen felhasználva az oktató-nevelőmunkában feltétlenül eredményes lesz. A hazafias nevelésnek ez csak egyik oldala. A múlt emlékeit elszakítani a jelen harcaitól, hőseitől nagyon helytelen. Szigeti Béla alsótoldi igazgató így jellemezte ezt: „Hazafias nevelésünkben a múlt haladó hagyományai és a jelen eredményei között mintha egy mély árok volna. Egyszer egyik oldalon vagyunk. másszor pedig a másikon. Közben elszakadunk a lúlsó parttól”. Helyesen mondta Pap István pásztói tanulmányi felügyelő, hogy ,.a demokratikus hazafiságnak egyenes folytatása a szocialista hazafiság. A szocialista haza- íiság magában foglalja a demokratikus hazafiság vala- mennjú elemét, emellett azonban új tartalommal bővül. A szocialista hazafiság alapja, forrása, hogy a haza a dolgozó nép hazája lett, mely szereti a mi társadalmi és gazdasági rendszerünket. A szocialista hazafiság szerves része a munkásosztály vezető szerepe iránti bizalom, a párt iránti olt- hatallan szeretet. Ennek az újtartalmú hazafiságnak része a proletárinternacionalizmus. Nem választhatjuk el a szocializmusért vívott harcunkat, sikereinket attól a harctól, amely világszerte folyik a haladásért, a békéért. Nem választható el hazafiságunk a Szovjetunió szeretetétől, mert neki köszönhetjük új életünket és a Szovjetunió a békét, a boldogabb jövőt jelenti számunkra.” [VT évelőink ebben az új, ' szabad hazában megbecsült építői szocialista társadalmunknak. Ma, amikor az amerikai imperializmus mindent elkövet. hogy talpra állítsa a német militarizmust. hogy újabb háborút, pusztítás! és szenvedést zúdítson a dolgozó milliókra, nevelőinknek még nagyobb gondot kell fordítani arra. hogy ifjúságunkba beoltsa a forró hazaszeretetek Nem elég haladó hagyományokat gyűjteni, ezzel még nem tettünk eleget a hazafias nevelésnek. Nekünk az óvoda első évétől arra kell törekedni, hogy az egyszerű tanulásban, az egész iskolai nevelőmunkában mindenütt ott legyen a hazafias nevelés gondolata. Azzal, hogy a dolgozó édesanya, édesapa, a testvér, a falu, az új létesítmények, a régi emlékek, az iskola ..a mi iskolánk” szeretetére nevelünk, a mindennapi munkában alakítjuk ki helyesen a hazafias nevelést. A hazafias nevelés követeli meg édes anyanyelvűnk szeretetét. annak gondos tanulását, a helyesírást, az irodalom remekeinek olvasását, történelmünk elmélyült tanulmányozását. A hazafias nevelés követeli meg a szocialista magatartást is. Szeretheti-e hazáját az a tanuló, aki .,a mi iskolánk” becsületét nem tartja szem előtt? Aki magatartásával vét a szeretett szülő. testvér, dolgozótárssal szemben? Világos, hogy nem. Ez szabja meg nevelőink számára is a teendőt. Értelmükre és érzelmeikre halva kell alakítani, formálni fiataljainkat. A hazaszeretetük legyen lelkesítő, tettekre serkentő nemes érzés, mely biztosíték lesz arra, hogy hiába akarnak békés munkánkra törni az imperialista háborús uszítok, szembetalálják magukat egységes, hazájukat forrón szerető, ha kell életüket is feláldozni kész fiatalok tömegével és nevelőink büszkék lehetnek majd, hogy a fiatalok százezreit, hazájukhoz hű tanítóink. tanáraink formálták ilyenekké. KMETYl FERENC isk. csop. vez. Csomós Sándor SZUFIÁN lakik, a dorogházi általános iskolában tanít Csomós Sándor fiatal tanár. A dorogházi pártszervezet vezetőségi tagja. A szukái DlSZ-szervezet- ben ö vezette, ő irányította a kulturális munkát. Az ő lelki- ismeretes, szívvel- lélekkel végzett munkája nyomán van ma komoly élet a szukái DISZ-ben. Pártszervezete DISZ munkájának megjavítását bízta rá. Ma már Dorog- liázán komoly DISZ- élet van. Az új életre kell kultúrcso- porl színdarabot tanul. Tervezik a kul- túrmunka kiszélesítését. Csomós elvtárs példásan vezeti a DISZ Petőfi-kört, T ermészettudomá- nyi, irodalmi előadásokat tart az ifmost a dorogházi júmunkásoknak. Ki kaphat beadási kedvezményt? A begyűjtési miniszter az Elnöki Tanács ten delete alapján szabályozta öregség, munkaképtelenség és első tényleges katonai, szolgálat esetén a beadási kötelezettség elengedését. Termény- és húsbeadási kedvezményre a 65. életévüket betöltött férfiak, illetve a 60 évesnél idősebb nők jogosultak. Ezenkívül azok a munkaképtelen, vagy első tényleges katonai szolgálatot teljesítő beadásra kötelezett termelők, akiknek nincs önálló keresettel rendelkező vagy munkaképes családtagjuk. Három holdon aluli földterület után a teljes beadási kötelezettséget. három holdon felüli után pedig három holdra eső mennyiséget kell elengedni. Február 3—4: országos gépipari tanácskozás A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1955 február 3—4-re az Országház kongresszusi termében országos gépipari tanácskozást hív össze. A tanácskozáson a gépipar állami, gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetői, valamint a gépipar legjobb dolgozói beszélik meg az 1955. évi népgazdasági tervből az iparágra háruló feladatokat és azokat a fontos teendőket, amelyeket a terv Azonnali belépésre kocsist keres a Salgótarjáni Lakáskarbantartó és Építő KTSZ. Salgótarján. Rákóczi út 2. sz. Jelentkezni ugyanott. maradéktalan teljesítése érdekében végre kell hajtani. A tanácskozáson Csergő János kohó- és gépipari miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja tart beszámolót. SZABAD NoGRAD Az MOP Noqradmeqyel Párt- bizottságának lao|a Felelős kiadó: Hajdú József Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Rákóczi-u. 92. telefon: felelős szerkesztő 14—41 Ipari rovat 14—40 Mezőgazdasági rovat 14—42 Belpolitikai rovat 14—43 Kiadóhivatal-vezető 17—2J Kiadóhivatal te—21 Szikra Lapnyomda Budapest. Vili Rökk Szilárd-u. 8 Felelős vezető: Kulcsár Mihály