Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)

1955-02-02 / 10. szám

6 SZABAD XOGRÜn 195Ő FEBRUÁR 2. S&PéO'yfP _ Nem elég a pedagógusoknak csak megtanítani az anyagot - élettel kell megtölteniök Ezüstkoszorús sport-érd emér met kapott Berezeti Ferenc az Acélgyári Vasas stadion építő mérnöke 1955. január 26'án nagy meg­tiszteltetésben és jó munkájáért kitüntetésben részesült Berczeli Ferenc mérnök. Az Országháza kupola-termében Dobi István a Magyar Népköztársasaq Elnöki Tanács elnöke ünnepélyes kere­tek között adta át Berczeli Fe­rencnek az ezüstkoszorús sport­érdemérmet. Salgótarján összes dolgozol büszkék lehetnek erre a kitün­tetésre. A stadion felépítését elősegí­tették azok az acélgyári dolgo­zók, akik hűségesen kivették a ré­szüket a stadion építésében. Ökölvívás Asztalitenisz Az elmúlt vasárnap bonyolítót- ták le Salgótarjánban a Hatvan — Salgótarján városok közötti fel­nőtt férfi és ifjúsáqi asztalitenisz versenyt. Salgótarján város válo­gatottja, az St. Bányász. St. Pos­tás és St. Vasas játékosaiból ke­rült ki. Részletes eredmények: Salgótarján —Hatvan (férfi) 11:6. Győzelmek: Csemnyiczki (3). Szlobodnyik (2). Krajcsi (2). Bozó (1). a Bozó —Szlobodnyik-par (2), Csemnyiczki — Krajcs-pár (1), il­letve Kiss (2), Petró III (3). Gu­lyás (1) és a Kiss —Petro III par (1). Salgótarján — Hatvan (ifjúsáqi) 11:4. A tarjáni győzelmeket Halmosi (3), Bohati (3), Orosz« (2), Posz- pischel (1), a Halmosi — Posz- pischel-pár (1), és a Bohati — Oroszt pár (1) szerezték. Salgótarjáni Bányász—Budapesti Alumíniumgyár 15:5 Salgótarjánban, a városi kul- túrhazban került sor a kél sportkör ökölvívóinak barátsá­gos találkozójára. A kezdésre mintegy 500 főnyi közönség vette körül a ringet. A két csa­pat kölcsönös üdvözlése után ke­rüli sor a párok küzdelmére. Elsőnek a salgótarjáni Oláh és a budapesti ÍVlép került ösz- sze. a kéi fiatal, kik még ser­dülőkorban vannak, nagy küz­delmet vívtak három meneten keresztül, s végül óvári játék­vezető döntetlen eredményt hir­detett ki. Ezután Vanó II — Szabó Lajos találkozójára került sor. Luden a harcban azután a salgótarjá­ni fiú volt jobb es biztosan gvozte le fővárosi ellenfeléi, friar 3:1 volt az eredmény. Garádi II —Havancsák pár lé­pett a szőri tóba. A két fiatal szintén nagy küzdelmet vívott egymással, ue a mérkőzést egyik fiúnak sem sikerült a maga ja­vára fordítani. így ez a talál kozó is döntetlen eredménnyel végződött. 4:3. csonka— Lakatos találkozáson a tarjáni fiú végig kezében tar­totta a kezdeményezést, s állan­dó támadásai révén jól bevitt ütéseivel biztosan szerezte meg a győzelmet. ü:2. Szerem!—Zsolnai mérkőzésen e fővárosi versenyző állandó me­nekülése, s Szeréini jő ütésvál­tásai már az első percekben arra engedeti koveü£e.*.teiiii, hogy a tarjáni fiú kiütéssel fog győz­ni. Végül is a fővárosi versenyző kénytelen volt feladni a további küzdelmet, hogy elkerülje a ki­ütést. Az eredmény már 8:2 volt. Balogh lil — Szabó találkozón nagy lendülettel kezdtek a ver senyzők. Azonban a tarjáni fiú okosabban és higgadtabban ök­lözve sok nagy ütust tudott el­helyezni ellenfele testén, s így végül is a fővárosi fiú kényte­len volt feladni a mérkőzést. Ambrus—Horváth találkozón két hosszúkezü versenyző a nagy ütésváltások után kikészült ere­jével. s a. tarjáni fiú jobb erőn­létével a harmadik menetben pontelőnnyel szerezte meg a győzelmet. 12:2. Balcza—Molnár-pár küzdelmé­ben Balcza győzelme már az első percekben látható volt, hi­szen ellenfele állandóan mene­kült előle, s nem igen tudott visszaütni a tarjáni versenyző üléseire. A tarjáni versenyző ki­ütéses győzelmével végződött ez a találkozó. 14:2. Garádi I—Badics küzdelme is sok izgamat hozott. Néha az volt a nézők érzése, hogy a bányász versenyző kiüti a fővárosi ellen­feléi, de Badics okos támadásai és hatalmas ülései révén kétszer is roggyantá tette ellenfelét, s végül is erőfölénnyel nyerte meg a fővárosi versenyző a ta­lálkozót. 14:4. Az utolsó párkent szőri tóba lépő Garast és a fővárosiak ki­tűnő versenyzőjét, Müllert, igen nagy érdeklődéssel várta a kö­zönség. A két jó formában levő versenyző küzdelmében azután nem is csalódott a közönség, hi­szen itt volt küzdelem a javá­ból. Müller finom technikáját Garas nagy ütéseivel, nagy lelke­sedésével ellensúlyozta. Mindkét versenyző hatalmas akarással küzdött a győzelemért. Két eset­Kékestetőn bonyolították le n Petőfi SE idei síbajnokságát. A versenyen a salgótarjáni verseny, zó'k igen jól szerepeltek. Különö­sen Szentgyörgyi a felnőtteknél, az ifjúságiaknál pedig Gyöngyösi ért el igen szép helyezéseket. Egyébként a salgótarjáni ver­senyzők a következő helyezése­ket érték el a kétnapos verse­nyen: Túraléces futásban 12 km-en: 1. Szentgyörgyi Salgótarján, 1:27. 2. Tóth A. Salgótarján, 1:30, 3. Gellérthegyi Salgótarján 1:35.20. Ugrásban: Szentgyörgyi máso. dik lett 151.1 ponttal, 3. Nagy S. 100.5 ponttal. Megyénk atlétikája az elmúlt j évben kétségtelen szép fejlődést,? komoly, rendszeres életet muta­tott. Ez azonban még nem jelenti a lemaradás a behozását, sőt mi­vel az atlétika országosan hatal­mas fejlődésen ment keresztül, megyénk atlétikájában a lemara­dás talán nagyobb lett. Az elkészült versenynaptárból kitűnő feladatok, versenyek, me­gyénk válogatott viadalai, komoly, rendszeres és alapos felkészülést igényelnek. ^ szakosztályok ve­zetői, edzői erős. rendszeres mun­kát kell hogy végezzenek, mert csak íqy tudunk megfelelően helytállani az elkövetkezendő fel­adatok megvalósításában. A szakosztályvezetőknek, ed­zőknek ki kell értékelni az elmúlt ékíbmunkát, s az elmaradottságot mutaló versenyszámokkal külö­nös gonddal kell foglalkozni. A megye válogatottjának es az ifjú­sági keretnek edzői dolgozzanak ki munkaervet, a hiányosságokat kiküszöbölő és a nagyobb fejlő­dést biztosító munkára. Különösen nagy feladatot kell hogy jelentsen minden atlétikával foglalkozó aktíva részére a falusi sportolók felkarolása. Megyénk nem egy területén példával lehet­ne bizonyítani, hoqy falvainkban mennyi tehetséget lehet felfedez­ni. Ezeknek a felfedezését és a sportban való további foglalkozta­tását kell célul kitűzni. A decem­berben befejezett társadalmi edző- képző-tanfolyamon végzett hall­gatóktól várunk elsősorban jó munkát. Járások közötti váloga­tott versenyeket, bemutató ver­bau Müller* jól eltalált ütése után a bíró Garasra számolt, de a bá­nyász versenyző nem hagyta magát, úgy küzdött, hogy ezt a hátrányt be tudta hozni. A két sportoló hatalmas küzdelme vé­gül is döntetlen eredménnyel végződött. így végeredményben a Salgótarjáni Bányász —Buda­pesti Aluminiumgyár ökölvívó csapatainak találkozója 15:5 ará­nyú salgótarjáni győzelemmel végződött. Északi összetettben: 1. Sze it­gvörgyi 391.6 ponttal, 2. Nagy S. 307 ponttal. Az ifjúságiaknál, lesiklásban: második lett Gyöngyösi 4:45. Műlesiklásban: 1. Gyöngyösi lett 1:22.6, 3. Kormos lett 2:07,2-es idővel. Futóléces futásban: 1. Gyön­gyösi 26:55-ös idősei. A táv 8 kilométer volt. Ugrásban szintén Gyöngyösi lek az első 164.6 ponttal. Alpesi összetett versenyben 1. tett Gyöngyösi. Az Északi össze­tett versenyben is Gyöngyösi lett az első 404.6 ponttal. sanyeket, tehetségkutató verse­nye, tét kel! rendezni a JTSB és az WTSS vezetésével. Ebből a mun­kából azonban a sportköröknek is «laposan ki kell venni a ré­szükét. Versenynaptár szerint május 22, június 12, július 3, a megyei vá­logatottak terminusa. Augusztus 20-ára is beterveztek egy ifjúsági válogatott versenyt. Itt már jól előre meg kell kezdeni a szervező munkát, okulva az elmúlt évi versenyeken szerzett tapasztala­tokból. amikor is a késői szerve­zés miatt sikertelenebbek voltak a versenyek. Már jól előre össze kell állítani a válogatott keretet, melyből azután gondos munkával kell kiválogatni az arra érdeme­seket, hogy megyénk színeit sike­resen képviseljék a sportolóink. Megyénk két városa: Salgótar­ján és Balassagyarmat részt vesz az 50 város postaversenyén. Az elmúlt évben mindkét város elha­nyagolta ezt a szép versenyt, pe­dig, ha csak kicsit is jobban ké­szültek volna rá, mindkét város az élvonalban végezhetett volna, nem az utolsó helyeken. Emlékez­zünk csak vissza 1953-ban Salgó­tarján egészen szép eredménnyel végzett. Hogy az elmúlt évben ilyen gyengén szerepelt ezen a versenyen a két város, abban hi­básak az illetékes TSB-k is. hiszen nem ellenőrizték és nem segítet­ték kellően ezeket a versenyeket. Ebben az évben nem szabad ilyen gyengén szerepelni sem a ba­lassagyarmatiaknak, sem pedig a salgótarjániaknak. A Petőfi SE sí bajnokságáról Az 1955-ös év atlétikai feladatairól Járásaink büszkeség FARKAS ISTVÁN, a Csesztvei Sportkör igen jóképességű spor­tolója, aki a nemrégen alakult sportkört jól összefogja. A falusi kupa mérkőzéseken csapatában kimagasló játékot nyújtott, s Hagyrésze van abban, hogy a lsesztvei csapat nyerte meg a löntöt a drégelypalánkiakkal Izemben, s így az MTSB által fel­ajánlott sportfelszerelést csapata lyerte meg. BÁRDOS Karoly, a Balassa­gyarmati járási TSB mellett mű­ködő labdarúgó társadalmi szö­vetség elnöke, aki munkáját ki­válóan végzi. Munkatársait meg­becsüli. s a társadalmi szövetség taqjai között kitűnő közösségi szellemet teremtett meg. Mint régi sportoló, érthető ez a nagy sportszeretete. Az ifjúság köré­ben nagy nevelő munkát végez. ei SIRKÓ JÓZSEF, a Mátraszőlősi Falusi Sportkör elnökhelyettese, aki egyben aktiv sportoló is. Sírkő József nemcsak a sport­kör irányításának munkájából ve­szi ki példamutatóan részét, ha­nem példát mutat az egész pász­tói járás sportolói felé is. Az el­múlt évben három sportágból ért e| minősítési szintet. Atlétikából és úszásból III. osztályú minősí­tést ért el. míg tekében a nyár folyamán a II. osztályú, az őszi Béke Kupa versenyen pedig I. osztályú szintet ért el. U” étnapos értekezleten vi- *'• tatták a megye általános és középiskoláinak igazgatói a hazafias nevelés és az oktalo- nevelömunka egyeb problé­máit. A hazafias nevelés elöntő helyet tölt be az iskolai neve­lésben. A külpolitikai helyzet — de a belpolitikai élet minden területe is fokozott aktivitást, helytállást követel meg minden dolgozótól. Erre a helytállásra kell nevelnie az iskolának. Az általános iskolák és közép­iskolák tankönyvei általában iparkodnak a nevelők ilyen­irányú munkáját elősegíteni. Ez azonban nem minden tan­könyvnek sikerül. Tartalmuk szocialista jellegű ugyan és haladó hagyományaink mellett megtaláljuk bennük a jelen hősi alkotómunkájának ered­ményeit is. De ez nem elég ahhoz, hogy az általános es középiskolát végzett fiatalok lelkesedjenek hazánk építési feladataiért, izzón gyűlöljék népünk ellenségeit, forrón sze­ressék a dolgozók államát. Nem elég csak megtanítani az anyagot, élettel kell megtölteni a magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz stb. órák anyagát. Általános vélemény volt. hogy nevelőink hosszú évekig keresték az utat. módot, hogyan tudnának nagyobb eredményeket elérni a hazafias nevelés nagy munkájában. Persze a keresés közepette sok hiba — mely nem mondható tudatosnak — akadályozta a helyes nevelői módszer kiala­kulását. A felsőbb oktatási in­tézmények sem adtak meg­felelő tájékoztatást ehhez a munkához. Gondolni kell arra, hogy* nevelőink egy része a fel- szabadulás után „nem mert magyar lenni”. Ezek a nevelők azt hitték, hogy a nacionaliz­mus vádjával illetik majd őkel. ha Ady, Móricz. Gár­donyi irodalmi müveit, Rákóczi szabadságharcát, Zrínyi török elleni harcát stb. nemzeti büszkeséggel, izzó szeretettel tárgyalják. Gondoljunk csak arra, hogy ha pár évvel ezelőtt valaki belépett a városi, vagy fálusi iskolák jórészének tan­termeibe. a falakon a szovjet nép történelméből, irodalmá­ból, hősi életéből vett dekorá­ciói talált és magyar vonat­kozású képet lényegesen keve­sebbet. Ugyanez volt a helyzet a jelmondatokkal is. Persze egy pillanatig sem feledkezhetünk meg arról, hogy a magyar dol­gozó nép hazaszeretete el­választhatatlan a nagy Szovjet­unió és hős népének szereteté- től. Hisz nekik köszönhetjük szabad életünket, szocializmust építő hazánkat. Az ő segítsé­gükkel lett a hárommillió kol­dus országa a dolgozó nép vi­rágzó hazájává. De Sztálin elvtárs tanította, hogy minden nemzet legyen büszke a maga hagyományaira. Minden nem­zetnek megvannak a maga kulturális, gazdasági értékei. Ezekkel kell hozzájáruljon a népek millióinak gazdasági és kulturális felemelkedéséhez. Nekünk is vannak akikre büszkék lehetünk. Vannak nagyjaink az irodalomban, a történelemben, a tudományok­ban, akikre a fiataljaink mint példákra tekintenek. Neve­lőinknek kell a gyermekeket nevelni, tanítani a büszkeség­re, hazánk szeretetére, e na­gyok hazaszeretetének meg­ismertetésével. A z utóbbi években isko- Iáinkban igen szép for­dulat állott be. Alig találunk olyan iskolát, melyben haladó hagyományaink kutatása, gyűj­tése ne folyna. Romhányban a Rákóczi harcok emlékeiből kis múzeumot hoztak össze a ta­nulók, nevelők irányításával. Ki rosti ff i ilélri A Balassagyarmati Járásbí­róság 1955. január hó 24-én tartott tárgyaláson Jakab Sán­dor vádlottat — aki tervgaz­dálkodás elleni bűncselekmény miatt már kétévi börtönre volt ítélve — mert mind a Nógrád megyei MÉH Vállalat hordó­felvásárlója a hordók megvá­sárlása. javítása és eladása so­rán csalással, sikkasztással és árdrágító üzérkedéssel, a tár­sadalmi tulajdonban 17 ezer forint kárt okozott, ezenfelül elkövette a bamistanúzásra reábít-ás bűntettét — a bíró­ság ötévj börtönbüntetésre ítél­te és öt évre eltiltotta közhi­vatali állás betöltésétől és vá­lasztójogától. Balassagyarmaton a tanító­képzőben palóc emlékeket gyűjtenek. Salgótarjánban Ma­dách emlékek után kutatnak, Bujákon népi emlékeket gyűj­tenek a lanulók és így sorol­hatnánk tovább. Az iskolák mindegyike elkészítette fel- szabadulásának történetét. Igen értékes anyagot hozlak így össze, mely helyesen fel­használva az oktató-nevelő­munkában feltétlenül eredmé­nyes lesz. A hazafias nevelésnek ez csak egyik oldala. A múlt em­lékeit elszakítani a jelen har­caitól, hőseitől nagyon hely­telen. Szigeti Béla alsótoldi igazgató így jellemezte ezt: „Hazafias nevelésünkben a múlt haladó hagyományai és a jelen eredményei között mintha egy mély árok volna. Egyszer egyik oldalon va­gyunk. másszor pedig a mási­kon. Közben elszakadunk a lúlsó parttól”. Helyesen mond­ta Pap István pásztói tanul­mányi felügyelő, hogy ,.a de­mokratikus hazafiságnak egye­nes folytatása a szocialista hazafiság. A szocialista haza- íiság magában foglalja a de­mokratikus hazafiság vala- mennjú elemét, emellett azon­ban új tartalommal bővül. A szocialista hazafiság alapja, forrása, hogy a haza a dolgozó nép hazája lett, mely szereti a mi társadalmi és gazdasági rendszerünket. A szocialista hazafiság szerves része a mun­kásosztály vezető szerepe irán­ti bizalom, a párt iránti olt- hatallan szeretet. Ennek az újtartalmú hazafiságnak része a proletárinternacionalizmus. Nem választhatjuk el a szo­cializmusért vívott harcunkat, sikereinket attól a harctól, amely világszerte folyik a haladásért, a békéért. Nem választható el hazafiságunk a Szovjetunió szeretetétől, mert neki köszönhetjük új életün­ket és a Szovjetunió a békét, a boldogabb jövőt jelenti számunkra.” [VT évelőink ebben az új, ' szabad hazában megbe­csült építői szocialista társa­dalmunknak. Ma, amikor az amerikai imperializmus mindent elkö­vet. hogy talpra állítsa a né­met militarizmust. hogy újabb háborút, pusztítás! és szenve­dést zúdítson a dolgozó mil­liókra, nevelőinknek még na­gyobb gondot kell fordítani arra. hogy ifjúságunkba be­oltsa a forró hazaszeretetek Nem elég haladó hagyományo­kat gyűjteni, ezzel még nem tettünk eleget a hazafias ne­velésnek. Nekünk az óvoda első évétől arra kell törekedni, hogy az egyszerű tanulásban, az egész iskolai nevelőmun­kában mindenütt ott legyen a hazafias nevelés gondolata. Azzal, hogy a dolgozó édes­anya, édesapa, a testvér, a falu, az új létesítmények, a régi emlékek, az iskola ..a mi isko­lánk” szeretetére nevelünk, a mindennapi munkában alakít­juk ki helyesen a hazafias nevelést. A hazafias nevelés követeli meg édes anyanyel­vűnk szeretetét. annak gondos tanulását, a helyesírást, az irodalom remekeinek olvasá­sát, történelmünk elmélyült tanulmányozását. A hazafias nevelés követeli meg a szocialista magatartást is. Szeretheti-e hazáját az a tanuló, aki .,a mi iskolánk” becsületét nem tartja szem előtt? Aki magatartásával vét a szeretett szülő. testvér, dolgozótárssal szemben? Vilá­gos, hogy nem. Ez szabja meg nevelőink számára is a teen­dőt. Értelmükre és érzelmeikre halva kell alakítani, formálni fiataljainkat. A hazaszeretetük legyen lelkesítő, tettekre ser­kentő nemes érzés, mely biz­tosíték lesz arra, hogy hiába akarnak békés munkánkra törni az imperialista háborús uszítok, szembetalálják magu­kat egységes, hazájukat forrón szerető, ha kell életüket is fel­áldozni kész fiatalok tömegé­vel és nevelőink büszkék lehet­nek majd, hogy a fiatalok százezreit, hazájukhoz hű taní­tóink. tanáraink formálták ilyenekké. KMETYl FERENC isk. csop. vez. Csomós Sándor SZUFIÁN lakik, a dorogházi általános iskolában tanít Cso­mós Sándor fiatal tanár. A dorogházi pártszervezet veze­tőségi tagja. A szu­kái DlSZ-szervezet- ben ö vezette, ő irá­nyította a kulturális munkát. Az ő lelki- ismeretes, szívvel- lélekkel végzett munkája nyomán van ma komoly élet a szukái DISZ-ben. Pártszervezete DISZ munkájának megjavítását bízta rá. Ma már Dorog- liázán komoly DISZ- élet van. Az új élet­re kell kultúrcso- porl színdarabot ta­nul. Tervezik a kul- túrmunka kiszélesí­tését. Csomós elv­társ példásan vezeti a DISZ Petőfi-kört, T ermészettudomá- nyi, irodalmi elő­adásokat tart az if­most a dorogházi júmunkásoknak. Ki kaphat beadási kedvezményt? A begyűjtési miniszter az Elnöki Tanács ten delete alap­ján szabályozta öregség, munkaképtelenség és első tényleges katonai, szolgálat esetén a beadási kötelezettség elengedését. Termény- és húsbeadási ked­vezményre a 65. életévüket be­töltött férfiak, illetve a 60 évesnél idősebb nők jogosul­tak. Ezenkívül azok a mun­kaképtelen, vagy első tényle­ges katonai szolgálatot teljesí­tő beadásra kötelezett terme­lők, akiknek nincs önálló ke­resettel rendelkező vagy mun­kaképes családtagjuk. Három holdon aluli földte­rület után a teljes beadási kö­telezettséget. három holdon felüli után pedig három holdra eső mennyiséget kell elenged­ni. Február 3—4: országos gépipari tanácskozás A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa 1955 február 3—4-re az Országház kongresszusi ter­mében országos gépipari ta­nácskozást hív össze. A tanács­kozáson a gépipar állami, gaz­dasági, párt- és tömegszerve­zeti vezetői, valamint a gép­ipar legjobb dolgozói beszélik meg az 1955. évi népgazdasági tervből az iparágra háruló fel­adatokat és azokat a fontos teendőket, amelyeket a terv Azonnali belépésre kocsist ke­res a Salgótarjáni Lakáskarban­tartó és Építő KTSZ. Salgótarján. Rákóczi út 2. sz. Jelentkezni ugyanott. maradéktalan teljesítése érde­kében végre kell hajtani. A ta­nácskozáson Csergő János kohó- és gépipari miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének tagja tart beszámolót. SZABAD NoGRAD Az MOP Noqradmeqyel Párt- bizottságának lao|a Felelős kiadó: Hajdú József Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Rákóczi-u. 92. telefon: felelős szerkesztő 14—41 Ipari rovat 14—40 Mezőgazdasági rovat 14—42 Belpolitikai rovat 14—43 Kiadóhivatal-vezető 17—2J Kiadóhivatal te—21 Szikra Lapnyomda Budapest. Vili Rökk Szilárd-u. 8 Felelős vezető: Kulcsár Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom