Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)

1955-02-19 / 15. szám

00009009900»0»*'>********00**00 0*000*0000000^*0 0090009000 0000»00000»000000909000000»00009000000000*0««0«0*0»«0#»«»««*«»s«*««0««0«*0«00000049«0«0 0 00«0004«0004.«00000ft*t*00009*0000000900900000000000*000009000 000000099000 000009000 00 000 0000000»009 9090 9000000000000lt0«0«< 1955 február 19. SZABAD kSgrX» 5 TlZ ÉVES AZ MNDSZ Nemsokára tíz éve lesz annak, hogy hazánk földjén j és egész Európában elült a második világháború vi- • hara. Amikor a háború után felocsúdtunk, s letöröltük : • könnyeinket, megnyugvás volt számunkra, hogy vége • az öldöklésnek és a Szovjetunió vezetésével a világ ! haladó erői ártalmatlanná tették azokat, akik az embe­riségre szabadították a háború szörnyű szenvedéseit. Ez az érzés adott új erőt népünknek — s valamennyi felszabadult ország népének — ahhoz, hogy a sok szenvedés után hozzákezdjen az új élet építéséhez. Nem maradtak ki ebből a munkából a nők sem. 1945. február 13-án megalakult a Magyar Nők Demokra­tikus Szövetsége, amely — pártra, társadalmi állásra, származásra, foglalkozásra való tekintet nélkül — le­hetővé tette minden nő számára az országépítő mun­kában való részvételt. Az MNDSZ megalakulásakor legfőbb feladatának tekintette a nők mozgósítását a háború okozta sebek begyógyítására. Kezdetben elsősorban a szocialista munkával foglalkoztak. Enni adtak az éhező gyerme­keknek, gondozták a háború árváit, rendbehozták megrongált iskoláinkat, hogy gyermekeink újból ta­nulhassanak. Gyógyszert vittek a falunak, orvosi segít­séget a rászorultaknak. Aktíváink fáradhatatlanul jár­ták a falvakat, segítséget vittek a falu lakóinak, új erőt öntöttek a csüggedőkbe, hogy azok is bizakodva nézhessenek az új, szebb jövő elé. A felszabadulásig hallgatásra kényszerített nők meg­indultak a politikai fejlődés útján. Egyre többen érez­ték, hogy nekik is joguk van beleszólni az ország dol­gaiba. Tevékenyen kivették részüket a nők is a föld­osztásban, a jó forint megvédésében, a spekulánsok elleni harcban. A női egység teljes kibontakozását azonban akkor még gátolta az, hogy az MNDSZ mel­lett egyéb női szervezetek is működtek. A két mun­káspárt egyesítése tette lehetővé, hogy 1948-ban létre­jöjjön a nők egységes szervezete. Az MNDSZ II. kong­resszusán különböző nőcsoportok, vallásos nőszerveze­tek is csatlakoztak az MNDSZ-hez: „Együtt a békéért és a jólétért” jelszó alatt. Az ország újjáépült. Népünk a három évre szóló tervét határidő előtt teljesítette. Országunk első de­mokratikus alkotmánya 1949-ben törvénybe iktatta a nők egyenjogúságát. Most már a nők is szabad, egyen­jogú polgárként szavazhattak és őket is megválaszt­hatták. Egyenlő munkáért, egyenlő bért kaptak. A női egyenjogúságnak azonban még sok helyen útját állta a megszokás, a bizalmatlanság, a nők lebecsülése. Az MNDSZ ezen maradiság ellen politikai és kulturális neveléssel harcolt. Politikai és kulturális kérdésekkel foglalkozó tanfolyamokat rendeztek. Asszonyköröket, olvasóköröket szerveztek. Egyre több lett az egyeteme­ken, a főiskolákon tanuló nők száma. Az ötéves terv megkezdésekor már nagy számmal voltak női mérnö­kök, technikusok, kiváló ipari és mezőgazdasági szak­munkások és a régen még írástudatlan dolgozó paraszt­asszonyok közül többen államigazgatási megbízást kaptak. Az 1952-ben összehívott III. MNDSZ kongresz- szus megállapította, hogy a nők megtanultak élni egyenjogúságukkal, s a gazdasági, politikai és kulturá­lis élet valamennyi területén elfoglalták az őket meg­illető helyet. A kongresszus feladatul tűzte ki, hogy többet kell foglalkozni a nőket érintő, a nők éietével összefüggő kérdések megoldásával. Nagyobb támoga­tást kell nyújtani a dolgozó anyáknak, a gyermekneve­lés és a háztartás munkáiban. Az MNDSZ javaslatára számos helyen a megyében bölcsődéket, napköziotthonokat és egyéb intézménye­ket hoztak létre, amelyek ellenőrzésében, a felszerelés kiegészítésében a nők is tevékenyen resztvettek. Államunknak az anyákat és a nőket védő intézkedé­sei, országunk elért, szép eredményei fokozták a nők békéért folyó harcát. Nőtt az érdeklődésük a nemzet­közi kérdések iránt és szolidaritásukat fejezték ki a háborútól szenvedő népek felé. A koreai háború alatt a nők nagy tömegével vettek részt a háború elleni tüntetésekben. Az MNDSZ kiadta a jelszót: „Felelősek vagyunk valamennyi gyermekért, fehérekért és feke­tékért egyaránt.” Ez a jelszó megyénk területén is többszáz aktíva bekapcsolódását eredményezte a Ko­reát segítő akcióba s növelte a szövetség taglétszá­mát is. Most, amikor Nyugat-Németország felfegyverzésének veszélye közvetlenül is érinti hazánkat, a nők ismét hallatják tiltakozó szavukat. A somoskőújfalusi, ka- rancsaljai, maconkai, balassagyarmati, pataki és a többi asszonyok táviratban tiltakoztak a felfegyverzés ellen. Elevenen él még emlékezetükben az elmúlt vi­lágháború borzalma, amely feldúlta családi tűzhelyei­ket, halálba ragadta kedveseiket, szeretteiket. Mérhe­tetlen az a gyűlölet, amelyet a német militaristák, a há­borút előkészítők iránt éreznek. A magyar nők békét akarnak. Békében akarják megvalósítani az új kor­mányprogram célkitűzéseit, a népjólét emelését. Az MNDSZ-nek most az a feladata, hogy a magyar nőket hozzásegítse ahhoz, hogy békevágyukat tettek­ben is kifejezhessék. A nők feladatait, az elmúlt év januárjában tartott nőkonferencia határozta meg. A konferencián elfogadott új munkamódszerek szakíta­nak a szövetség eddigi szervezeti kötöttségével. Külön­böző bizottságokat hoztak létre és ezek munkájába a legszélesebb nőtömegeket vonták be. A különböző bi­zottságoknak más és más a feladata. A célkitűzés azonban egy. Segítséget adni a nőknek minden problé­májuk megoldásában. Tíz éve szabadult fel hazánk. Büszkék vagyunk a tíz év alatt elért eredményekre, melyeknek eléréséhez nagymértékben hozzájárult az MNDSZ munkája is. A jól végzett munka tudata adjon új erőt a magyar nők­nek további munkájukhoz. Munkájukkal továbbra is erősítsék drága hazánkat, a béke országát. A Szabad Nógrád téli pályázatára érkezett: A korszerű vetésforgó a termésátlagok emelésének egyik legfontosabb módszere Megyénk sajátossága, hogy a vetésforgó kialakításánál a szakaszok kijelölése nehéz. Azokban a termelőszövetke­zeti gazdaságokban, ahol a föl­dek egy tagban és sík terüle­ten vannak, ez nem okoz ko­moly nehézséget, azonban megyéink termelőszövetkeze­teinek földjei leginkább he­gyes domborzatúak, nem tel­jesen tagosítottak, s ha tago- sították is a földeket, a dom­borzati viszonyok széttagol­ják. Hogy lehet ezeken a te­rületeken kijelölni a szaka­szokat? Mindenekelőtt figyelemmel kell lenni, hogy a jelenlegi kötelező kenyérgabona-vetés­terv nem fér be a jelenleg al­kalmazható vetésforgó rend­szerek egyikébe sem. Ezért feltétlenül hagyni kell for­gón kívüli területet, melyen ezt a gabonatöbbletet meg­termeli a tsz. Helyes, ha a háztáji gazdálkodásra is for­gón kívül hagynak területet. Nyilvánvaló, hogy ezeket a forgón kívüli területeket ott alakítsuk ki, ahol nem lehet egyrészt a tagosítatlanság, másrészt a domborzati tagolt­ság miatt szakaszokat kialakí­tani, azonban ezeken a terüle­teken is megállapítjuk a nö­vények termelésének bizonyos sorrendjét még akkor is, ha ez a sorrend nem a legideálisabb. A szakaszok kialakítását a tagosított tsz-ekben a táblák esetleges új kialakításával könnyű megoldani. Ahol azonban a földnek természetes tagoltsága (pl.: domborzati vi­szonyok, erdő, szakadék, stb.) nem teszi lehetővé a teljesen egyforma táblák és szakaszok kialakítását, abban az esetben több kisebb táblából alakítunk ki egy szakaszt, melyeknek nagysága megközelíti egy­mást. Pl.: ha 20 kh-ás szaka­szok kiállítása a legmegfele­lőbb, Ilyen szakaszt alakítha­tunk ki egy Í4 kh-as és egy 7 kh-as terület összevonásá­val, vagy egy 9, egy 4 és egy 6,5 holdas terület összevonásá­val még altkor is, ha ezek nem teljesen egymás mellett fekszenek. A szakaszok és táblák ki­alakításával együtt történik a termelendő növények és azok sorrendjének megállapítása. Ennél a kérdésnél at kiindu­lási alap a termelőszövetke­zet vetésterve, de emellett bátran támaszkodjanak az agronómusok a több év alatt kialakult gyakorlatra és külö­nösképpen a termelőszövetke­zet tagságának javaslataira. Hogy megyénk területén mi a legjobb vetésforgó, azt ka- tegórikusan megállapítani nem lehet. Helyes — természete­sen az adottságok figyelembe­vétele mellett — a négyes vetőforgó beállítása, azonban tekintettel arra, hogy a vetés­forgó minden gazdaság sajá­tos tényezőjének figyelembe­vételével készül, általános irányelv az, hogy annyi sza­kaszból kell összeállítani a vetésforgót, hogy abban a termelendő növények jól, el­helyezhetők legyenek, tekin­tetbe véve az előveteményt, a talajadottságot, művelést és trágyázást. Mérlegelni kell azonban, hogy hol van lehe­tőség a herefüves vetésforgó beállítására, s ahol lehetsé­ges — mint legfejlettebb ve­tésforgót — ezt kell beállíta­ni. Megyénk vetéstervének fi­gyelembevételével herefüves vetésforgók közül a kilenc- szakaszos ajánlható legjobban a következő összeállításban: 1. Kései kapás (teljes is- tállótrágyával). 2. Tavaszi gabona, herefü­vei; 3. Herefüves első éve. 4. Herefüves második éve. 5. Őszi gabona. 6. Egyéves takarmány (fél- trágyával). 7. őszi gabona. fi. Hüvelyes. 3. őszi gabona. Meg kell azonban jegyez­nem, hogy ennek beállítása csak a legfejlettebb tsz-ekben ajánlható, ahol a termelési Agak aránya jó, s itt is figye­lemmel kell lenni a három­éves áttérésre. Hogy a növények helyes sorrendjét megállapítsuk, fi­gyelemmel kell lenni az egyes növények vetési és aratási Idejére. Ettől függ ugyanis elsősorban az, hogy valamely növény a következőnek jó előveteménye-e, mert szüksé­ges, hogy az elővetemény le takarítása után elég idő áll Jón rendelkezésre a megfele­lő talajelőkészítésre és az ide­jében való vetésre. Igen fontos a vetésforgó összeállításánál figyelemmel kísérni azt, hogy a talajgyo- mosító, illetőleg talaj rontó és a talajporhanyító, gyomirtó növények váltakozva kövessék egymást. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a növé­nyek a talajnedvességet vál­takozó mértékben veszik igénybe, s hogy a növények vízfelhasználását a következő évben termelendő növények is megérzik. Igen döntő a vetésforgóké­szítés szempontjából ismerni az egyes növények tápanyag igényét. A tápanyagokkal való helyes gazdálkodás, tökéletes talajkihasználás érdekében se­kélyen gyökerező növényeket mélyen gyökerező növények­kel felváltva kell termelni. Hiba lenne azonban azt gon dőlni, hogy a vetésforgó be­állításával a termésátlagok emelésének kérdése megoldó dott. Emellett még ki kell használni a termésátlagok nö­vekedésére rendelkezésünkre álló egyéb lehetőségeket, s ezeknek a lehetőségeknek a korszerű helyes alkalmazása vezethet arra, amit agronó' musainktól joggal elvár dől gozó népünk. Szabó Tibor, a gépállomások megyei agronómusa. Végezzenek jobb munkát a vendéglátó vállalatok Dolgozó népünk növekvő életszínvonala nagy feladato­kat ró mind állami, mind pe­dig szövetkezeti vendéglátó vállalatainkra. A dolgozók fokozottabb el­látására hozták létre a salgó­tarjáni Sport-vendéglőt, Nagy- bátonyban az 57-es korszerű italboltot, Balassagyarmaton a Vörös Csillag éttermet. Meg kell említeni a zagyvapálfalvi szövetke­zet italboltját is, amelynek rendezettségéről, tisztasá­gáról sok vendéglátó egy­ség vehetne példát. Állandóan növelni kell a korszerű vendéglátó egységek számát, mert megyénk ezen a területen nagyon szomorú örökséget kapott a múltból. Amellett, hogy az irányító szervek, a vendéglátóiparban dolgozók sokat tettek az ellá­tás jóbbátételéért, még mindig nagyon sok a javítanivaló. Az áruellátás még hiányos. Az ét­termekben nincs meg a kí­vánt ételválaszték. Ez azért is súlyos hiba. mert ugyanakkor megvan a lehetőség a szüksé­ges nyersanyagok beszerzésé­re. Sokszor fordul elő. hogy a minőség sem megfelelő. Gyakran panaszolják a fo­gyasztók, hogy kénytelenek az italboltokban árusított fasirt- hoz pogácsát fogyasztani, mert péksütemény vagy kenyér nem kapható. Cukrászdákban is gyakran előfordul, hogy a ke­resettebb sütemények rövid idő alatt elfogynak. A nagybátonyi 48-as ital­boltban a dolgozók kénytele­nek sört vagy egyéb italt fo­gyasztani. mert sem forralt­bor, sem meleg tea nem kap­ható. Ugyanez a helyzet má­sutt is, például a forgalma­sabb autóbuszmegállóknál sincs rendszeres árusítás meleg italból, babár erre a me­gyei tanács kereskedelmi osztálya cs a Szövetkeze­tek Megyei Szövetsége fel­hívta a boltkezelők figyel­mét. Helytelen, hogy a boltveze­tők áruigényeit az irányító szervek nem veszik mindig fi­gyelembe, az áruk elosztását mechanikusan, központilag végzik. Sokat kell javítani még a boltok tisztaságán. Az irányító szervek bizto­sítsák a tisztasághoz szük­séges eszközöket, de köve­teljék is meg a tisztasá­got. Sokszor panaszkodnak a dol­gozók, hogy féldeci pálinkát két-, sőt háromdecis poharak­ban szolgálnak ki. amely nem nevezhető kulturált kiszolgá­lásnak. A vendéglátó egységek dolgozói vigyázzanak jobban a beszerzett poharakra és ke­ményen lépjenek fel azok el­len, akik poharat vagy egyéb evőeszközt eltulajdonítanak. Előfordulnak olyan szabályta­lanságok is, hogy egyes ki­szolgálók a nagy forgalmat ki­használva. kevesebbet mérnek a vendégeknek a fizetett mennyiségnél. Az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség a leg­utóbbi vizsgálatnál súlyos pénzbírsággal bün­tette a salgótarjáni 31-cs és 34-es italboltok csapo­sait, amiért kiszolgáláskor kevesebbet mértek a kifi­zetettnél. A romhányi szövetkezeti ital­boltban a jobbminőségű pá­linkát olcsóbbal keverték ösz- sze, ugyanakkor a jobb minő­ségű árán árusították azt. A nagylóci földművesszövetke­zet italboltjában a pálinka foktartalma nem felelt meg a követelményeknek. Sok panasz merül fel a szó­davízellátással kapcsolatban is. Amennyiben a fogyasztók a felsoroltakhoz hasonló esete két tapasztalnának, jelentsék azt az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnek (Salgótarján, Karancs u. 18). A szocialista tulajdon vé­delmével kapcsolatban is elő­fordulnak hiányosságok. Kis- terenyén és Nagybátonyban január- hónapban a hordók az udvaron voltak tárolva, de több helyen vannak a hordók pincékben, vagy raktárakban alátét nélküL A nagybátonyi 48-as italboltnál még a bizton­sági zárak is hiányoztak a raktár ablakairól. Pazarlásnak kell minősíteni azt, hogy az italpultokat nem javítják meg, míg a sérülés ki­csi és éppen ezért később már nagyobb összegbe kerül a javí­tás. Sok helyen fordul elő fűtőanyaghiány. A felsorolt hibák és hiányos­ságok megszüntethetők, ha a vezetőkkel együtt maguk a vendéglátó vállalatok dolgozói is megkövetelik a szigorú el­lenőrzést. A békéért Zagyvapálfalván január 18-án indult meg a háború ellen til­takozó aláírásgyűjtési moz­galom. 50 békeharcos — párt­tag és pártonkivüli, munkás, tanító és paraszt, tanácstag és népfront-bizottsági tag — indult el, hogy a békét óhajtó emberek százainak, ezreinek aláírását összegyűjtse. Célunk az volt, hogy felvilágosítást nyújtsunk minden embernek a legidőszerűbb nemzetközi kér­désekről, a világ békemozgal­máról, az egyszerű emberek feladatáról a békeharcban. Rö­videsen 3754 férfi és nő, öreg és fiatal írta alá az íveket, ta­núsítva ezzel is békevágyát, A világ békét szerető népei között Zagyvapálfalva dolgozó népe is hallatni akarja tilta­kozó szavát. Nem engedünk újabb bűnt elkövetni a békét óhajtó emberiség ellen. Ismerjük mindennapi felada­tainkat és igyekszünk azokat jól elvégezni. Munkánkkal akarjuk erősíteni a béke hatal­mas táborát. Bodnár Emil, MDP-titkár, Zagyvapálfalva. A szerkesztőség postájából „Egésiségvédcleni’* — Karanrskcsziben Czot'ner Sándor elvtárs, a szénbányászati miniszter szén- bányászitunk legutóbbi ta­nácskozásán többek között a következőket mon’.otta: .. .„fel étlenül szólnunk kell ezen a tanácskozáson a bá­nya-biztonságról és az egész ségvédelemről. Alkotmányunk lerögzíti: Népi demokráciánk­ban legfőbb érték az ember. Bányaüzemeink vezetői még­sem harcolnak elég követke­zetesen ennek az elvnek a megvalósításáéit. Azzal a nagyfokú han agsággal és gondatlansággal, ami bányá­inkban uralkodik, számos dolgozótársunk ellen vétet­tünk’’. Karancskisziben van egy kis szénlánya, ame'y a zagy­vái üzemhez tartozik. Keve­sen dolg:znak itt, kevés a na­pi teljesítmény, mert ez a bá­nya csak a helybeli és a kör­nyék bányászainak szénellátá­sára hivatott. Mivel kis bá­nyáról van szó, nem is na­gyon törődnek vele az illeté­kesek, pedig itt is emberek dolgoznak. Ennél a kis bányánál az egészségvédelemhez szüksé­ges legelemibb feltételek is hiányzanak. Még egy sebkö- tözőcscrmag sincs. Előfordult például, hogy kisebb sérülés történt a bányában. A vérzést csillapítani kellett volna, vagy a sebet bekötözni, de nem volt mivel Tételezzük föl, hogy a bányánál egy komo­lyabb baleset történik. Mig orvost tudnak keríteni, a halál is beállhat. Szükséges lenne, ha az illetékesek sok­kal többet törődnének ezzel a kis bányával is. Kohánka András egye.emi hallgató M OLVASÓ KÉRDEZ - AZ ILLETÉKESEK VÁLASZAINAK Szerkesztőségünk levelet ka­pott Mihalik Páltól, aki Ka­záron a legényszállóban lakik. Azt kérdezi szerkesztőségünk­től, jár-e olyan esetben az anyasági segély, ha a segélyre jogosultság 280 munkanap, két éven belül nemcsak a munka­könyvben, hanem más hivata­los okmánnyal van igazolva. Az SZTK illetékes osztálya a következő választ adta: ha üzemi helyről van igazolva a 280 nap, minden további nélkül kifizethető. Ha azonban nem üzemben, hanem más helyen dolgozott, akkor csak munka­könyvi kivonat fogadható el, vagy az SZTK hivatalos iga­zolványa a segélyezésre. ★ Szerkesztőségünk levelet ka­pott Tóth Mihály berceli la­kostól. aki özv. Mantli Péterné nyugdíj ügyében fordult hoz­zánk. Erre vonatkozóan fölkeres­tük az SZTK illetékes osztá­lyát. ahonnan a következő vá­laszt kaptuk: a mezőgazdasági biztosítás 1939. január 1-én kezdődött. Mantli Péterné ekkor volt 50 éves. így ingye­nesen éveket elismerni nem lehet. 1939-től a haláláig nem szerezhette meg a szükséges várakozási időt, 15 évet. Joga van azonban a Pénzügyminisz­tériumhoz fordulni, hogy on­nan kivételes nyugdíjat kér­jen. Több mint egymillió frrint hitel a bérieknek A tartalékföldeket bérbeve­vő dolgozó parasztok, jelen­tős segítséget kaptak tavaly államunktól, gazdálkodásuk megindításához, fejlesztésé­hez. Nógrád megyében 1000 bérlő kapott az Országos Ta­karékpénztáron keresztül, 1 100 000 forint állami hitelt a bérelt tartalékföld megműve­léséhez, műtrágya, mező- gazdasági kisgépek, szekér és egyéb gazdasági felszerelés vásárlásához,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom