Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)
1955-02-02 / 10. szám
1955 február 2. SZABAD AÓt.RÁD 3 SÜMEGES BÁCSI KENYEREI Csordulásig a pohár I „Megéri becsületesen élni". Az egyszerű emberek költötték ezt a szólásmondást. S aki mellőzi eme emberi erényt, könnyen úgy jár, mint az a korsó, amelyet addig hordtak a kútra, míg egyszer eltörték . .. Nem lenne helyes ..ördögöt" festeni a falra, de a puszta tények igazolják: Nyüszberg Gyula, az újlaki bányaüzem fiatal vájára is azon az utón jár, amelyiken a korsó eltörött... Elénkpíros színű párttagsági könyvet hord a zsebében, s mégis elfeledkezett a párttag magasztos címéről és a bányászbecsületről — pedig jelezték neki előre. Az üzemnél törvény tiltja a faanyaggal való pazarlást, annak jogtalan eltulajdonítását. Mint párttagnak, s mint fiatal vájárnak kötelessége lett volna a rendelet betartása, s betartatása másokkal is. Nem ezt tette ... S amikor az üzemi fegyelmi bizottság szóbeli megrovásban részesítette, ő ezt csak egy flegma vállrándítással vette tudomásul. Lehet, hogy ez nála ennyit jelentett: „jó, jó, csak beszéljetek, hiszen ezért f izetnek". Az ilyen konokság nem válik becsülete javára... Az üzemnél „lassú ember" jelzővel illetik. Oly annyira lassú, hogy valamelyik nap 480 percet volt képes egyfolytában ülni: tétlenül.' Még jó, hogy bele nem fáradt! Igaz, hogy fiatal, derék, erős ember... Éppen a lassúsága miatt nem szívesen látott vendég a munkakollektíváknál. Pedig könnyen rájöhetne a számára érthetetlen rejtélyre, csak fel kellene lapoznia párttagsági könyvét: ..A párttag kötelessége, hogy élen járjon a termelésben .., példát mutasson a munkafegyelemben ...“ A párttag magasztos cím viselése példás, fegyelmezett, magatartást követel a magánéletben is. Az ő szótárában ez a törvény ismeretlen. 29-én hajnalban épp munkába menet ösz- szeszólalkozás folytán úgy arcul vágott egy fiatal lányt (az is a munkahelyére igyekezett), hogy a lánynak orrán, száján elindult a vér . .. Erre nem volt lassú! Ekkora aljasság elkövetésére csak olyan ember képes, aki az új ember erkölcsét nélkülözve, saját emberi méltóságát megcsúfolva, az embertelenség szennyes mocsarába süllyedt. S mindezt miért tette? Azért, mert a fiatal lány — mivel hely lévén — abba a vasúti kocsiba akart ülni. amelyikbe ő. a „bányász“ ült... S ö, mint „párttag" az udvariasságot félredobva a női egyenjogúságot vgy értelmezte, hogy a felvilágosító szót ököllel helyettesitette. Keli-e ennél nagyobb barbárság?! Csordultig telt a pohár! Vádolják a tények Nüszberg Gyula vájárt! Az erre illetékes szervek majd számonkérik tőle az önbíráskodást. S ne csodálkozzon azon, ha olyan lesz a „fogadj isten" is, mint amilyen az ö „adjon istene•• volt..: (lantos) fasendes, sötét a téli éjsza- ka. Kisterenye község í dolgozói még az igazak álmát Í alusszáík, amikor Sümeges Miklós és Vrbán József pékek már J talpon vannak, s fűtik a ke- I mencét, dagasztják a kenyeret, | hogy másnapra Kisterenyét és IkörnyéSkét friss, puha kenyéráréi lássák el. t Délelőtt tíz óra felé a kéményéé már izzik, majd egymás I után, mint a katonák szép sorijában kerülnek a még nyers ál- | lapotban lévő kenyerek a ke- X mencébe, hogy ezután szép pi- • rosra sülve, a pékműhelyt el- «hagyva, ’kielégítsék a dolgozók { mindennapi szükségletét. S igy jmegy ez a munka napról \napra. ♦ Vgy mondják, hogy a kiste- Irenyei Sümeges-kenyér nagy i közszeretetek örvend, s ebben ; sok igazság van, hiszen ide jártnak kenyérért Mátramindszent, \Szuha, Dorogháza, Nemti köz- iség dolgozói is, de sokszor még • Posztóról is jönnek. ♦ ♦ Sümeges bácsi Vrbán elv társ- t sál együtt lelkiismeretes mun- I kát végez. Nem sajnálja az időt, J a fáradságot, megad a kény érikészítéshez mindent, ami szük- i séges. Pedig ő is ugyanolyan lisztet kap, mint a többi pék, mégis közkedvelt a kenyere. j Azt gondolhatná az ember, hogy i’korszerűbb pékmühelyben sü- jtifc a kenyeret, mint a többiek, Xígy azért jobb. Sajnos, nem így • van. A kisterenyei Sünieges- ipékműhely korszerűtlen. Súlyos X hiba például az, hogy nem elég $ a víz, kevés a szákajtó, no meg ♦ a tűzifával is van elég hiba, rmert olyan vizes, hogy stíkszor | egész délután kell bajlódni a ifűtéssel, míg a kemence felfűMegkezdődött a kőműves ipari tanuló felvétel Megyénkben megkezdődött a kőműves-tanuló felvétek Jelentkezhet minden olyan fiatal fiú, aki a 15. életévét betöltötte. de a 17. életévét még nem lépte túl és az általános iskola legalább VII. osztályát sikeresen elvégezte. A jelentkezőknek jelentkezésükkor be kell adni születési anyakönyvi kivonatukat, iskolai bizonyítva. nyukat és orvosi bizonyítványt arra a célra, hogy kőműves ipari tanulónak megfelelő. Az ipari tanulók otthonban nyernek elhelyezést, téli, nyári egyenruhát és munkaruhát kapnak, tanulmányi előmenetelüktől függően zsebpénzben is részesülnek. A tanulmányi idő két év, a kiképzés helye MTH 102. számú Építőipari Tanuló Intézet Űzd. A fiatalok jelentkezhetnek a Megyei Tanácsnál (1. emelet 106. ajtó), valamint az összes járási székhelyeken, a munkaerő-gazdálkodási csoportoknál, ahol bővebb felvilágosítást kapnak. Kékesi Emil. osztályvezető. life. Mondjuk meg az igazságot: kenyércsúsztató-deszka sincs a műhelyben, igy hát a kiszedett kenyeret közvetlen a kosárba rakják, majd megizzadva, félmeztelen kiszaladnak vele egy raktárnak csúfolt kis helyiségbe, hogy a kenyeret kirakva a kosárból, újabb adaggal megterhelve, ismét a raktárba fussanak. A két sütőmester azonban nem keseredik el. Izzadnak ugyan, kínlódnak, de a nép érdekét szem előtt tartva, mindent elkövetnek, ‘ hogy minél jobb kenyeret adjanak. ümeges bácsi például mondja, hogy a kenyércsúsztató-deszka hiányáért a 1központtól már büntetést is kapott. Bár ő igényelt, de ezidáig még nem kapott, nem tudja, mi az Oka. Vagy itt van például a ventillátor, ami már lassan egy év óta hasznai'ehetetlenül áll a műhelyben, de nincs egy ember, aki arra gondolna, hogy ezt be is kellene szerelni, hogy a dolgozók egészségesebb körülmények között végezhetnék munkájúkat. „Itt van a fürdő is — mutat ki az ablakon — de mégsincs. Ennek is a víz az oka, meg talán a felsőbb szervek is. Küsztködürük elvtárs, de álljuk a sarat. Mi mesterek vagyunk, és szeretjük is a munkát." Ezt legjobban az bizonyítja, hogy emellett a korszerűtlen műhely mellett Sümeges bácsi arra is vállalkozna, hogy kiflit készítsen. ígérték is már neki kifligépet, de sajnos, ez csak ígéret maradt mindezideig. Pedig nagyon jó volna, ha Kis- terenyén is készítenének kiflit, hiszen ott van a központi iskola, és a dolgozók is szívesen vásárolnák. Nem fizetne rá a vállalat a 'kiflikészítésre. A felsőbb szervek jobban törődhetnének a kisterenyei pék- műhellyel. s ne csak ígérgessenek, hanem hallgassák meg az illetékes vezető, Sümeges Miklós panaszait, orvosolják és segítsenek, hogy a legkeresettebb kenyeret sütő mesternek olyan műhelyt biztosítsanak, amely megfelel a mai követelményeknek. hogy ne csak a nép. hanem Sümeges Miklós is meg legyen elégedve. Molnár Sándor Tíz év eredményei... Tíz esztendő nem nagy idő egy ország életében. A felszabadulástól eltelt tíz év azonban sok olyan újat adót dolgozó népünknek, amelyre a tőkés világnak egy évszázad•: sem volt képes. A szénbányászat fejlesztésével új, korszeri gépek beátlításaval könnyebbé, vidámabbá vált bányászaink élete. Ezenkívül korszerű lakóépületek, üzemi fürdők, kibővített, egészséges üzemrészek hirdetik felszabadult népünk új életét. Íme a tizéves munkánk néhány példája: A tiribesi bányászok korszerű fürdője Felvétel Salgótarján új arculatáról A Zagyvapálfalví Üveggyár kibővíteti raktára EZERÉVES WOáIOlU VW. IIÁ.V - TÍZ SZABAD ESZTE.VDÖ 0 RHALOMNAK KÉT TÖRTÉNETE VAN. Bizonyítják cgi. sokszázéves históriák, oklevelek, jobbágyössze- irások. súlyos robotról, dézsmaról, botbüntetésekről szóló írások, idősebbektől hallott (saját és szájról szájra adott emlékekről. élményekről való) elbeszélések, a múltból itt maradt még megtalálható óságok — valamint a falu mai arculata, a mostani megváltozott élet és go-ndolkodásmód. Az őrhalmi parasztok évszázadokon át meg voltak fosztva legtermészetesebb jussuktól, a földtől. Krajcárokért dolgoztak, verejtékeztek más földjén, tűrtek minden megaláztatást. Övéké volt a munka, munkájuk gyümölcse pedig a földesúré. Évszázadokig harcoltak, hogy a földet sajátjuknak mondhassák. Ha véletlenül, egy darab eladó föld volt. olyan horribilis árat vertek föl egymás ellen a földéhes parasztok, hogy Horthy minisztériuma maga is megsokallta az igy kialakult uzsoraárat és nem engedélyezte az adás-vételt. A szabad élet azzal kezdődött az árhalmiak számára, hogy a párt földet adott nekik. A Majláth- és a Buttler-uradalom egykori zsellérei, cselédei az egy-két holdas törpebirtokosok egyszerre középparaszti színvonalra emelkedtek. Csábi János például 8 holdat. Járja Mihály két és fél holdat kapott. Nehezen indult a munka a gazzal benőtt, gondozatlan, kizsarolt földön — de megindult. Igaerő hiányában tehenekkel, borjukkal, sokan ásóval, kapával álltak meg, tankcsapdának beillő barázdákkal elhatárolt földjük szélén, láttak munkához most már végre a magukén. Olyan földeket is megműveltek, amiket maga az uraság sem használt. Örhalom eavik legnagyobb problémája volt a lakáshiány. Még van egy-két mintapéldány a múltból: szalmatetős, rogyadozófalú házak, apró ablakokkal. Ma még laknak is ezekben, meg nem is. Egy házban négy-öt család is lakott. Egy szobában élt együtt, hált együtt nagyszülő, szülő és gyermek. A fel- szabadulás után 140 házhelyet osztottak ki. Majdnem annyit, ahány ház addig volt a faluban. Több mint 30 ház épült fel eddig, hét ház építése befejezés elölt áll. A múltban épült kis- ablakos, alacsony, szűk vályogházak és a tíz szabad esztendő alatt épült magas, tágas, nagyablakos, csinos téglaházak elég bizonyítékot szolgálhatnak mindenkinek. A régi, füstös, sza- badkéményes konyhákat is átalakították. Három-négy maradt belőlük csupán. A Horthy-rendszerben is épültek házak, de ezeknek mintegy 40 százaléka vakolatlan maradt, éveken keresztül ablakaikat vályoggal rakták be. Az eltelt tíz esztendő alatt ezeket is kivétel nélkül kitatarozták. LTÜNTEK A REGI, kopott, szegényes bútorok. Ma már modern, új bútorok teszik kényelmessé a lakásokat. ,,A báróknak volt olyan bútora, mint most a szegény embernek“ — mondja Nagy István. Tóth István volt zsellér lánya keményfából készült drága szobabútort kapott, amikor férjhez ment. Mi ez megint, ha nem szabad életünk egyik szép bizonyítéka.. A felszabadulás előtt mintegy 200 volt e község szarvasmarhaállománya. Ma már több. mint 500. Úgy mondják, ezt az őrhalmiak „annyi a marha, hogy nehéz a legelőnek tartani". Ritka család, amelyik nem rendelkezik igaerővel, amelyik nem saját igájával dolgozik. A múltban egy-két család volt mindössze, ahol disznót öltek. Ma már éppen fordítva mondhatjuk mindezt. Azelőtt, ha a Hangya szövetkezeti boltba véletlenül konzerv, gyümölcs érkezett, esztendőkig ott állt eladatlanul, ha csak a falu egy-két értelmiségi családja meg nem vásárolta. Ma bármilyen mennyiség érkezik ezekből az árukból, napok alatt elfogy. A közelmúltban tartott tánctanfolyam záróvizsgáján narancstól volt illatos a levegő. A gyermekek 80 százaléka narancsot szorongatott a kezében. Mit jelent ez is, ha nem az igények óriásfokú megnövekedését és azt a tényt, hogy Örhalom dolgozóinak van anyagi tehetsége, van pénze megnövekedett igényei kielégítésére. A község dolgozói ma már sokkal könnyebben tudják értékesíteni termelvényeiket, mint a múltban, amikor hosszú sorokban nehéz hátikosarakkal a hátukon gyalog mentek a balassagyarmati, vagy szécsényi hetivásárra. Ma már nem is vonattal, hanem autóbusszal viszik piacra áruikat az őrhalmi parasztasszonyok. Nézzük meg a kulturális fejlődést a községben. Húsz éven át vezetett keresztül a községen a salgótarjáni magasfeszültségű áramvezeték és a falu petróleummal világított. 1948-ban villanyt kapott a falu. A kulturális fejlődés legelsőbb feltételét adta meg ezzel népi demokratikus rendszerünk, öt gazda ma már gazdasági villanymotorral dolgozik. A villanyvasaló mindennapos dolog és nem ritka őrhalomban a 3—4 égős villanycsillár sem. 350 kötetes könyvtára van a falunak és most kapnak Balassagyarmatról újabb könyveket. A RADIO SZOL . ma már szinte minden lakásban. Akiknek nem volt saját rádiójuk, azok vezetékes rádiót kaptak. Egy kedves kis példa bizonyítja, hogy mit jelent ez kulturális szempontból. Az iskolában előfordult, hogy Pintes Róza nevelő tanítását egy kis iskolás lány egészítette ki a rádióban hallottakkal. A falunak szép kultúrháza van, ahova minden nap ellátogathatnak fiatalok, idősek egyaránt szórakozhatnak, színdarabokat, táncokat, énekszámokat tanulhatnak, megvan a lehetőség különböző rendezvények tartására. Jelenleg éppen Moliére „Duda Gyuri“ című vígjátékának előadására készülnek a DISZ-fiatalok, míg a kisiskolások a „János vitéz“ iskolások számára írt változatát tanulják. A falu dolgozói előtt álló kulturálódási lehetőségek egyik szép eredményét jelenti, hogy ma már a dolgozók igényesek a különböző kultúrrendezvé- nyekkel szemben. A múltban bármiféle előadás volt, bármilyen gyenge vándorszínész társulat játszott, mindig jó volt — ma már él bennük az igény a jó, a szép, a szórakoztató és a nevelőhatású előadásokra. Állandó mozija van a falunak, ahová ellátogatnak idős parasztemberek is. Nem eggyel beszéltem, aki akkor volt először moziban, akkor ismerkedett meg a filmmel, amikor a falu mozit kapott. Hangoshíradót kapott a falu, Nagyon szépen felszerelt általános iskolája van a község“ nek. Kémiai, biológiai, fizikai szertára megüti a középiskolai színvonalat. Az iskolában számtanból kísérleti oktatás folyik.. Az őrhalmi gyermekeknek ma már nem a libaőrzés a fő fel■* adatuk, hanem a tanulás. Az iskolai fegyelem olyan, hogy hetek, félhónapok telnek el hiányzás nélkül. A régi népszokások, régi népviselet ma is tisztán, erősen és csorbítatlan él, ennek a továbbfejlesztésére most minden lehetőség megvan. Örhalomban szép távlatai vannak a további fejlődésnek: Államunk, a. község dolgozóinak lelkesedése lehetővé teszik azoknak a terveknek a megvalósítását, amelyeket a helyi Hazafias Népfront-bizottság programjában, a helyi tanács községpolitikai tervében kidolgozott. Nagy állami beruházással, jelentős társadalmi munkával megjavítják a hidakat, újakat építenek, fákat ültetnek az utak szélért, stb. ** Z ELMONDOTT sok szép eredmény meglátszik az őrhalmi gazdák gazdálkodásában. Sok község vehetne példát az őrhalmiaktól, hogyan kell a földet művelni, jól kihasználni. Örhalomban a föld kétszer terem egy évben. Fagy múltával már a földben van a csíráztatott burgonya. A burgonyásotok közé pedig másodnövényt ültetnek. Még a földön vannak a búzakeresztek, amikor már erősen folyik a szántás és a másodvetés. Nagy szorgalommal, nagy hozzáértéssel művelik földjeiket. Tisztában vannak a műtrágyázás jelentőségével, a talaj jó megművelésének fontosságával. Jó munkájuk meg is látszik a szép terméseredményeken. De nemcsak a termelésben végzik munkájukat kifogástalanul, hanem látják és teljesítik az állammal szembeni kötelezettségeiket is. Őrhalom azon községek közé tartozik, amelyek élen járnak beadásban és adófizetésben egyaránt. A múlt év első három negyedében 100 százalékra, az utolsó negyedben pedig 120 százalékra teljesítették adófizetésüket az őrhalmiak. Sokszor kapott már nagyösszegű adóprémiumot a község és a dolgozók is külön-külön. Örhalom dolgozóinak gondolkodásmódja ma már egészen más, mint tíz évvel ezelőtt. Meglátszik ez a község aktív politikai életében. Ma már nem úgy választ az őrhalmi dolgozó paraszt, mint 1935-ben, amikor, ha nem a földesúr jelöltjére szavazott, el is költözhetett a faluból, mert nem kapott munkát többé. A mostani tanácsválasztáson szivük szerint választhattak maguknak képviselőket. A dolgozók eljárnak a gyűlésekre és úgy tanácskoznak a falu ügyéről, mint a sajátjukéról. J ’ EM MONDHATJUK azt, hogy örhalomban most már minden rendben van. Még van nagyon sok tennivaló, nagyon sok változtatnivaló. De ha tudjuk azt, hogy milyen nagyon sok volt az eltelt évszázad mulasztása és milyen rövid volt az eltelt tíz esztendő, akkor olyan nagyoknak kell tartani az elért eredményeket, amilyenekkel még soha nem találkoztunk. Vonják le ebből az írásból a tanulságot azok, akik nem voltak megelégedve az eltelt tíz esztendő eredményeivel. Vonják le úgy, hogy gondoljanak az 1945-öt megelőző évek nyomorúságára. Örhalom nem sokban különbözik a megye többi kislétszámú (1000—1500 lakosú) községeitől. A más községben lakók sok hasonlóságot fognak felfedezni, sok olyan eredményt látnak meg, amelyet már időközben elfelejtettek. Tárj István
