Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)

1955-02-16 / 14. szám

2 SZABAD IVO«n'ÍD 1955 február 16. PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS NÓGRÁD MEGYE FIATALJAI! A szakszervezeti munka sikerének záloga: a helyes pártirányítás A szakszervezetek — a mun­kásosztály legszélesebb tömeg- szervezetei — fontos szerepet töltenek be a párt politikájá­nak végrehajtásában, a dolgo­zók nevelésében, mozgósításá­ban. A szakszervezetek az önkéntesség alapján faji, nem­zetiségi, vallás megkülönböz­tetés nélkül egyesítik soraik­ban a munkásokat és az al­kalmazottakat. A szakszerve­zetek pártonkívüli szervezetek, de a párt politikai vezetése mellett tevékenykednek, összekapcsol­ják a munkásosztályt élcsapa­tával, a párttal. A szakszerve­zetek pártirányítása minden­kor biztosította harcuk irány­vonalának helyességét, a párt­vezetés mindenkor a szakszer­vezet erejének és sikerének forrása volt. Hűséges segítő­társai voltak a kizsákmányoló osztály szétzúzásában, tevéke­nyen résztvettek minden ak­cióban, amelyek országunkban az utóbbi tíz év alatt gyökeres politikai és gazdasági átala­kuláshoz vezettek. A népi de­mokratikus rendszer létreho­zásával megváltozott a szak- szervezetek helyzete, megvál­tozott szerepük és feladatuk is. Szakszervezeteink számára mindig különös jelentőséggel bírtak a párthatározatok, de különösen jelentős az MDP III. kongresszusán hozott ha­tározat. E határozat rámutat, hogy a pártszervezeteknél a befeléfordulás veszélyezteti a tömegszervezetek pártirányí­tását, ugyanakkor megemlíti, hogy a szakszervezet munká­jában lényeges javulás van, a párt és az állam aktív segítő­társai abban a harcban, amely a népgazdaság fejlesztéséért, a dolgozók anyagi és kulturális életkörülményeinek megszilár­dításáért folyik. Az MDP III. kongresszusa fontos feladatként jelöli meg a szakszervezetek számára, hogy vegyenek részt a dolgozók életszínvonalának emelésében, a szocialista munkaverseny szervezését az új szakasz célkitűzésének megfelelően végezzék. A határozat kitűzi a dolgozók jogos kérésének gyors orvoslását, a társadalom- biztosítás, valamint a nevelő és kulturális munka további javítását. A szakszervezetek a III. kongresszuson megjelölt fel­adatokat eredményesen csak akkor tudják elvégezni, ha a párt irányítását tovább javít­juk, ha a szakszervezetekben dolgozó kommunisták felelős­ségérzete tovább növekszik. A kongresszus útmutatása alapján megyénk területén is jobban érezzük a párt irányí­tását, több segítséget kapunk munkánkhoz, mind a te 'uleti bizottságoknál, mind az üzemi bizottságoknál. Egyre kevésbé tapasztaljuk a pártszervezetek részéről a szakszervezeti mun­ka lebecsülését, azt. hogy a pártszervezetek maguk igye­keznek egy-egy szakszervezet­hez tartozó feladatot elvégezni, mondván, hegy a szakszerve­zet arra nem képes. Az utóbbi időben többször kaptunk ön­álló munkát, amely növelte a szakszervezetek erejét, erősí­tette a dolgozókká! való kap­csolatát. Ezt igazolják a IV. és V. békekölcsönjegyzés ered­ményei, valamint a tanács­választás is. A dolgozókkal való kapcsolat erősödése mu­tatja, hogy 1954 utolsó negyed­évében mind az iparban, mind a mezőgazdaságban többszáz dolgozó kérte felvételét a szakszervezetbe. A szakszer­vezetek azt kérik a pártbizott­ságoktól, a pártszervezetektől hogy továbbra is bízzanak rá­juk sajátos, önálló feladato­kat. a mezőgazdaságban adja­nak nagyobb segítséget a MEDOSZ munkájához. A III. kongresszus határoza­tai alapján a szakszervezetek munkájának középpontjába kell állítani a mezőgazdaság é3 a közszükségleti cikkeket gyártó ipar gyors fejlesztését, valamint a nehézipar nem túl­feszített növelését. Ezeket figyelembevéve szab­ta meg a megyei párt-végre­hajtóbizottság megyénk szak- szervezeteinek feladatait. A szakszervezeteknek tevéke­nyen közre kell működniök a termelékenység szakadatlan emelésében. Ezért tegyék még szélesebbé a szocialista mun­kaversenyt a népgazdaság va­lamennyi területén, támogas­sák és karolják fel a dolgozók kezdeményezését. Megyénk­ben a szakszervezetek és gaz­dasági vezetők — az eddigi eredmények ellenére — nem használják fel versenyszervező munkájukban azokat a hatal­mas lehetőségeket, amelyek a munkásosztály aktivitásában rejlenek. Ebben főakadály elsősorban az a bürokratikus formaság, amely több helyen megnyilvánul és gátolja ennek a tömegmozgalomnak tovibbi fejlődését. Előfordul, hogy a felajánlások az irodában szü­letnek meg. Több helyen az üzem felajánlása alacsonyabb mint a dolgozók által összesen tett vállalások, vagy mint az üzem korábban elért eredmé­nyei. Több üzemben egyoldalúak a versenyfelajánlások, csak a mennyiségi tervek túl­teljesítését tűzik ki célul és a célkitűzések sem felelnek meg az él üzemcím elnyeréséhez szükséges feltételnek. Az ilyen hibás versenyszervezés nem mozgósítja az üzemek kollek­tíváit a több, jobb és olcsóbb termékek előállítására. Ezért a megyei párt-végrehajtó­bizottság arra hívta fel a szak- szervezetek figyelmét, hogy versenyszervező munkájukban küzdjék le a bürokrácia és a formaság megnyilvánulásait, támogassák a kezdeményező­ket. szerezzenek érvényt a Mi­nisztertanács és a SZOT mun­kaversenyről szóló közös hatá­rozatának. Ugyanakkor küzd­jenek a dolgozók életszínvona­lának állandó emeléséért, pa­naszaik elintézéséért, ne en­gedjenek meg semmiféle visz- szaélést. A szakszervezeti munka gyengeségét mutatja például, hogy a Karancs-völ- gyében lakó bányászoknak három-négyszer kell elmen- niök az illetményszénért és akkor is rosszminőségü tüzelőt kapnak. Az sem -tűrhető to­vább, hogy egyes üzemekben fizetés alkalmával 100—150 dolgozó is reklamál a rossz elszámolás miatt.” A párt-végrehajtóbizottság rámutatott arra, hogy a párt- bizottságokra, a párt- és tö­megszervezetek osztályára, de nemkülönben a vezető szak- szervezeti szervekben dolgozó kommunistákra hárul az a fel­adat, hogy tanítsák, módszer- beni útmutatást adjanak az alsóbb párt- és szakszerveze­teknek a helyes munkastílus kialakításához, a termékeny együttműködés megvalósításá­hoz. Meg kell tanítani a párt- szervezeteket arra, hogy a tö­megszervezetek. elsősorban a szakszervezetek irányításának, ellenőrzésének melyek a he­lyes módszerei, útjai. Többek között arra, hogy a pártveze­tőségek rendszeresen számoltassák be az üzemi bizottságokat a rá­juk • háruló különböző feladatok végrehajtásáról. E téren üze­meink egy részében még min­dig az a helytelen gyakorlat, hogy csak a közvetlen terme­lési problémákat tűzik napi­rendre, elhanyagolva a szociá­lis és kulturális munkásvédel­mi kérdéseket, vagy éppen a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségek végrehajtását. Meg kell tanítanunk az alap­szervi vezetőségeket arra, hogy állandóan és személyesen — az üzem kommunista kollek­tívájának segítségével — el­lenőrizzék és segítsék a szak- szervezeteket. Érjék el, hogy a szakszervezetekben dolgozó kommunisták maradéktalanul végrehajtsák és végrehajtas­sák a párt határozatait. A pártvezetőségek karolják fel a szakszervezetek helyes kezde­ményezését, biztosítsák a kom­munisták példamutatását an­nak kivitelezéséhez. A szakszervezetek erejét megsokszorozza a megyei párt­végrehajtóbizottságtól kapott útmutatás. Ennek eredményeit már a felszabadulási munka­verseny első szakaszában is le lehet mérni. Az üzemek több­ségé januári tervét 1Ö0 száza­lék fölött teljesítette, a gép­állomások és állami gazdasá­gokban eredményesebben fo­lyik a gépjavítás, mint előző­leg bármikor. A pártbizottságok és párt- szervezetek részéről a növekvő segítségadás, a szakszervezetek munkájának és feladatának helyes értelmezése, nem- kevésbé pedig a szakszerveze­tekben dolgozó kommunisták aktivitásának és felelősség- érzetének növelése meghozzák eredményeit a szakszervezetek életében. Baksa Sándor, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke A PÁRTOKTATÁS HÍREI A SALGÓTARJÁNI TŰZ- HELYGYÁRBAN és Acélárugyárban jó módszere­ket honosítottak meg a propa­gandisták felkészítésében. A foglalkozás előtt való napon a propagandisták megvitatnak egy-egy vitavázlatot vagy kis­előadást. Az agit.-prop. felelős tájékoztatja a propagandistá­kat az üzemet érintő fontos kérdésekről. Megbeszélik azt is, hogy hol kell a pártszerve­zetnek segítséget nyújtani. A tűzhelygyárban az egyes sze­minárium hallgatóit felváltva viszik el filmelőadásra — ame­lyek a tanult anyaghoz 'kapcso­lódnak — és az ott látottakat megvitatják. Ezeket a módszereket me­gyénk többi üzemeiben és köz­ségeiben is lehet hasznosítani. Helyesebb lenne azonban, ha a vitavázlatról és kiselőadá­sokról tartott megbeszéléseket az említett két üzemben a fog­lalkozás előtt egy héttel tarta­nák, mert így nagyobb lehető­ség lenne a javaslatok alapján azok módosítására. A FUNKCIONÁRIUSOK- NAK a pártoktatásban való részvétele megyénkben még nem kielégítő. Ennek fi­gyelembevételével Cservák elvtárs, a szécsényi járási párt­végrehajtóbizottság első tit­kára helyes kezdeményezést indított meg. Felelősséget érez­ve a végrehajtóbizottság tag­jainak tanulásáért, ellenőrzi azok felkészülését és jegyze­teit. Helyes lenne ha más párt-, állami és gazdasági ve­zetők ugyanígy követelnék meg beosztottjaik felkészülé­sét. A MEGYEL párt-végre- hajtóbizottság határoza­tot hozott arra, hogy pártokta­tási napon egyéb rendezvénye­ket nem lehet tartani. Ennek ellenére például Pásztón ilyen alkalommal rendeztek ingye­nes filmelőadást, Karancs- kesziben pedig Lalabár-estet. A helyi pártvezetőségek köve­teljék meg a falu kommunista vezetőitől a párthatározat vég­rehajtását, ne engedjék meg, hogy a pártoktatási napon el­vonják a dolgozókat. Február 24-én, csütör- tökön a Pártoktatók Há­zában (volt háromhónapos pártiskola) a politikai gazda­ságtan önálló tanfolyamán ta­nuló elvtársak részére megyei konferencia lesz. J&ÁRNÁN B ÓZÓ elvtárs propagandista az egyes anyagokba — igen helyesen — helyi példákat dolgoz bele. Például a tanácsokról szóló anyag tárgyalásánál rámuta­tott arra, hogy a múltban a községben egy kulák volt a fő­jegyző, s a dolgozók azt sem tudták, hogy lépjenek be hoz-1 Rendezzük meg megyénk ifjúságának felszabadulási kulturális seregszemléjét! Dolgozó népünk hazánk fel- szabadulása tizedik évforduló­jának megünneplésére készül. Ha tíz év munkájára visszate­kintünk, nem szégyenkezhe­tünk. Olyan eredmények szü­lettek alkotó munkánk nyo­mán, melyre méltán lehet büszke minden magyar dol­gozó. Az eredmények elérésé­ben nagy szerepe volt me­gyénk ifjúságának is. Most a dolgozó DISZ-ifjúság felszaba­dulási versennyel indul új eredmények elérésére. Az eltelt tíz esztendő alatt soha nem látott mértékben nö­vekedett ifjúságunk erkölcsi és műveltségi színvonala is. A kulturális munkánkban elért nagy eredményekről adjunk számot ezen a kulturális se­regszemlén, tegyük magun­kévá az országos felhívást. Célunk az legyen, hogy me­gyénk minden dolgozója is­merje meg és ápolja kulturá­lis kincseinket, vegyen részt mindenki kultúrafejlesztő munkánkban és ennek segít­ségével alakítsuk ki új szo­cialista kultúránkat. DISZ- szervezeteink mozgósítsanak minden üzemet, iskolát, hiva­talt, fegyveres erőket nagy kulturális megnyilvánulásunk sikere érdekében, kérjék az állami és társadalmi szervek segítségét, hogy a DISZ II. kongresszusán a kulturális seregszemle nagy sikeréről tudjunk számot adni. Mutassa meg ez a sereg­szemle, hogyan készül me­gyénk ifjúsága a DISZ II. kongresszusára és a békéért harcoló ifjúság nagy nemzet­közi találkozójára. Tegyen tanúságot ez a se­regszemle felszabadult hazánk fiataljainak hálájáról a nagy Szovjetunió iránt. Nyilatkoz­tassa ki elszánt tiltakozásun­kat a német militarizmus új­jáélesztése, az atomháború előkészítése ellen és azt, hogy édes hazánk megvédéséért minden áldozatra készek va­gyunk. DISZ-szervezetek, úttörő­csapatok április 4-ig rendezzé­tek meg a községek és üze­mek egész ifjúsága számára az ifjúság egyéni kulturális versenyét: szavaló-, ének-, hegedű, harmonika, tárogató stb. i versenyeket. Különösen készüljetek a „József Attila" szavalóversenyre. Farsangi bá­lok alkalmával rendezzen minden DISZ-szervezet tánc­versenyeket. A győzteseket a DISZ Központi Vezetősége emlék-oklevéllel tünteti majd ki. Ifjúsági művészegyüttesek, DISZ-szervezetek, úttörőcsa­patok! Március 15-e és a DISZ kongresszusa között rendezzük meg a körzeti és járási kultu­rális seregszemlét. Ezen részt- vehet minden kultúrotthon, szakszervezet, DISZ kultúrcso- port, falusi művészegyüttes. A kulturális seregszemlére alakuljanak új kultúrcsopor- tok. Erősítsük meg a már meglévő csoportokat. A sereg­szemlén résztvevő valamennyi együttes tevékenyen vegyen részt március 15-e, április 4-e, május 1-e, május 8-a méltó megünneplésében. A seregszemlére március l-ig jelentkezzetek a DISZ já­rási- és városi bizottságokon. Fiatal alkotó- és előadó mű­vészek! Titeket is nemes ver­sengésre hívunk. Ezen a ver­senyen dől el, hogy ki képvi« seli majd a magyar művészif­júságot az V. Világifjúsági Találkozón, Varsóban. A ver­senyben minden 30 éven aluli fiatal résztvehet, irodalmi, képzőművészeti és zeneművé­szeti pályázattal. A pályamű­vek beküldési határideje má­jus 20-a. Beküldendő a DISZ megyebizottságára. Nógrád megye kulturális munkásai, pedagógusok, nép- művészeti ügyvezetők! Kérő szóval fordulunk hozzátok, se­gítsetek DlSZ-szervezeteink- nek a kulturális seregszemle megszervezésében. Adjatok szakmai tanácsokat, vezessé­tek és irányítsátok a kultúr- csoportok munkáit, erősítsétek a régi csoportokat és alakítsa­tok újakat. Népfront-bizottságok, taná­csok, szakszervezetek, földmű­vesszövetkezetek, tömegszer­vezetek, vállalatok! A ti segítő kezetek is szükséges ehhez a munkához. Anyagilag és er­kölcsileg támogassátok az if­júság nemes versengését. Nógrád megyei fiatalok! Mutassuk meg ezen a sereg­szemlén, megyénk ifjúságá­nak kultúraszeretetét. Mu­tassa meg ez a seregszemle az új élet, a szocialista kultúra, a béke ügye iránti rendíthe­tetlen ragaszkodásunkat, erő­sítse bennünk édes hazánk olthatatlan szeretetét. Nógrád megyei DISZ Bizottság Nógrád megyei Tanács Népművelési osztály Hazafias Népfront Megyei Bizottsága Szakszervezetek Megyei Tanácsa Rövidesen új körzeti orvosi rendelőt kap a nagyöátonyi bányaváros mikor vonatunk megér­kezik a nagybátonyi ál­lomásra, olyan sűrű köd ter­peszkedik a városra, hogy alig lehet két lépésre ellátni. Azért nehezen mégis megtalál­juk a vadonatúj épületet, amelyben az új rendelő is he­lyet kapott. A modern, három- emeletes, sárgára festett ha­talmas bérháznak a vasúti si- nékkel párhuzamos frontján az esti órákban felvillan a neonfényes felirat: Hússzék, Népbolt, Italbolt. íme, ez az a ház, amelynek L-alakú ol­dalszárnyában lelt otthonra az új rendelő. Külön erre a célra nyitott, tágas bejáró szolgáltat utat a rendelőbe. Az előtérből bejutunk a tá­gas, jól megvilágított váróte­rembe. A felsőruha megőrzé­sére elkülönített ruhatár áll a rendelőt felkeresők rendelke­zésére. A várótermet ajtó köti össze azzal a szobával, ahol az orvosi rendelés lezajlik majd, mégis a vizsgálatra kerülők nem ezen keresztül jutnak el az orvoshoz. Ugyanis három kisebb fülke van beépítve a váróterem és a tulajdonkép­peni rendelőrészleg közé: vet- kőzési célokat szolgálnak, egy­ben itt várakozik a már levet­kőzött beteg, ameddig sorra kerül és mivel a három fülke sorozatosan ürül, nincs elvesz­tett idő az orvos részére, a le- vetkőzésre nem kell várakoz­nia. Vizsgálóasztal, műszer­szekrény, benne a műszerek­kel már a helyén áll s a többi szükséges felszerelés is meg­van. A rendelőből nyílik az or­vos dolgozószobája, valamint az a helyiség, ahová később Röntgen-készülék lesz besze­relhető. Mondanunk sem kell, hogy a szükséges mellékhelyi­ségek is mind megvannak. Fe­hérben ragyognak a falak, a csempék, a bútorzat s a friss festékszag kellemes és sajátos illata tolul az orrunkba. Nagy­jából ez a kép fogad bennün­ket. Kellemes meglepetés vidéken olyan rendelőt látni, amely méltán állana meg he­lyét akár a fővárosban is. Rö­videsen nem lesz már szükség arra, hogy a Bányaváros és Maconka község dolgozói több kilométert gyalogoljanak ak­kor, ha orvosi segítségre lesz szükségük; de ugyanakkor ke­vesebb mászkálnivalója lesz a körzeti orvosnak is. akinek itt. ezen a területen hozzávetőle­gesen 5000 lelket kell majd el­látni. Egyelőre azonban még vannak akadályok a megnyi­tás útjában, de úgy látjuk, hogy ezek nem leküzdhetetlen nehézségek. A bányatröszt üzemorvosi * rendelőjében szolgálatot tevő üzemi ápoló, Ménesi elvtárs, elmondotta: szerinte a megnyitás egyik akadálya az, hogy pillanatnyilag nincs meg­felelő munkaerő az üzemelte­tés előtti szükséges nagytaka­rításhoz, valamint a későbbi rendszeres takarításhoz; ezen­kívül pedig nincs biztosítva a rendelő tüzelőanyaga, főleg a fája, mert szenet mégis csak könnyebb lesz valahogy sze­rezni, bíznak abban, hogy a bánya nem tesz szőrösszívű! Megkérdeztük Sümegi Emil- né védőnő elvtársnőt is az új létesítmény felől. Ű is alig várja már, hogy megkezdőd- aessék itt a rendelés, amely egyidejűleg más kérdéseket is rendezni fog. A megnyitás után egy csapással meg fog szűnni egy most fennálló vé­dőnői gond is. Ugyanis a ta­nácsadást jelenleg — szívesség folytán — a vájártanulók is­kolahelyiségében végzik el; de az igen szükséges és fontos terhesanya-vizsgálatokat ezen a helyen különböző okokból nem lehet megejteni, ez pedig nagy baj. Erről tesz említést a közben körünkbe érkező Kozma Istvánná elvtársnő is, aki maga is várandós és nél­külözi a rendszeres terhes- vizsgálatot, de aki községi ta­nácstag is és mint ilyen, védi többi hasonló helyzetben lévő asszonytársa érdekeit is. Sümegi elvtársnő ja: aslatá- ra átmegyünk a közelben la­kó MNDSZ titkárnő. Borbás Istvánná elvtársnő lakására. A mikor meghallja, hogy az új rendelőről óhajtunk vele beszélni, a legkészsége­sebben áll rendelkezésünkre. Egyszerre csak azon vesszük észre magunkat, hogy valósá­gos MNDSZ kisgyűlésbe poty- tyantunk: bányászanyák, bá­nyászfeleségek, bányászhozzá­tartozók hallgatják beszélgeté­sünket. Amikor sor kerül a ne­hézségekre és a szükséges nagytakarításra, szinte egy emberként tesznek felajánlást, hogy társadalmi munkában hajlandók ezt elvégezni. Sze­rintük a tüzelökérdést is meg lehet oldani. Mit mond a jelenlegi kör­zeti orvos? Nagy nehezen si­kerül telefon útján elérni. Tőle tudjuk meg, hogy addig, amíg az új körzeti rendelő szá­mára nem gondoskodnak or­vosról is, igen nagy nehézsé­gekbe ütközik az ottani ren­delés — egyszerűen idő hiá­nyában. Ennek a körzetnek ré­gebbi orvosa ugyanis betegsé­ge miatt tovább nem tudja el­látni a körzetet, így tehát részben ő, Becsey doktor, rész­ben pedig dr. Tolmácsi látnak el egy-egy fél körzetet. Viszont ezt a többletmunkát csak a sa­ját rendelőikben képesek le­bonyolítani. Becsey doktor fő munkája egyébként az üzemi orvosi tevékenység. Ezek után érdeklődésünkkel az új rendelő felügyeleti szer­véhez fordultunk. Dr. Kiss Emil járási főorvos, aki járási tanácstag is. nyíltan elmondja: Ha lenne is orvos, lakása e pillanatban még meg­oldatlan ügy. Dr. Kiss Emil mindezek ellenére kijelentette, hogy legkésőbb ez év március 1-re lesz orvosa az új nagybá­tonyi rendelőnek. Egyidejűleg a lakáskérdés ügyében is tet­tünk fel kérdést a bányatröszt munkaügyi felelősének, hiszen a bányatrösztnek is eminens érdeke az, hogy az új létesít­ményben minél előbb megin­dulhasson a rendszeres mun­ka. Sótér István munkaügyi felelős ígéretet tett; arra az időpontra, amikor orvos lesz, megfelelő lakás is lesz bizto­sítva számára. l/ran egy mondás, mely sze­' rint: „Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó!” Mi re­méljük, hogy sem a járási fő­orvos, sem pedig a munkaügyi felelős igen jelentős ígéretei nem maradnak csak ígéretek, hanem csakugyan meg is va­lósulnak. Az őszinte szándék serkentése egyik célja ezen sorok megírásának. De van még egy másik célja is. Fo­gadják szeretettel és előlege­zett bizalommal a kinevezen­dő orvost, az ő új orvosukul és adják meg neki azt a meg­becsülést és egy porszemmel sem többet — mint amennyi minden dolgozó jogos járandó­sága e hazában. Az új orvos pedig boldog örömben végezze munkáját, mert nem minden körzeti orvosnak adatik meg, hogy egy ilyen szép rendelőt vezethessen, mint a bányavá­rosi. Dr. Szálkái Géza TTIT egészségügyi szakcsoport elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom