Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)

1955-02-12 / 13. szám

6 1955 február 12. SZABAD AÓGRAD unió békeszerető külpolitikai irányzatával szembenáll az Amerikai Egyesült Államok külpolitikai irányzata, amely az „erőpolitikában“ jut kifeje­zésre. Az amerikai külpoliti­kai irányzat agresszív jellege teljesen nyilvánvaló. A nemzetközi élet esemé­nyeiben a Szovjetuniót kü­lönleges hely illeti meg. A Szovjetuniónak, a győztes szocializmus országának tisz­teletreméltó hely jutott a bé­kéért, a háborús gyújtogatok ellén vívott aktív harcban. A mi időnkben a Szovjetunió a béke, és a népek közötti barát­ság megszilárdításának fő tá­maszává vált. A Szovjetunió, valamint a Kínai Népköztársaság és az összes népi demokratikus or­szágok erejének gyarapodásá­val együtt és a békemozgalom lendületének növekedésével együtt minden más országban, a népekben fokozódik az a fel­ismerés, hogy a béke ügye sa­ját kezükben van, és hogy a népek képesek arra, hogy meg­akadályozzák az új háborút, és megvédjék a békét, ha nem sajnálják az erőfeszítéseket és, amikor szükségesnek mutat­kozik, teljes határozottsággal mindvégig kitartanak a béke ügye mellett. A Szovjetunió főfeladatát abban látja, hogy szilárdítsa a béke erőit és elő­segítse a nemzetközi feszült­ség enyhítését. A Szovjetunió külpolitiká­jának békeszerető irányzata mind hatalmasabb támogatás­ra talál a demokratikus tábor és valamennyi ország lakossá­gának demokratikus rétegei között. Viszont az Egyesült Államok külpolitikájának agresszív irányzata arra tá­maszkodik. hogy egyre újabb agresszív katonai tömböket és csoportosulásokat létesít és végül is az atomháború nyílt propagálásában és előkészíté­sében fejeződik ki. Emellett vannak olyan or­szágok, amelyek gazdaságilag főként a kapitalista rendszer­rel vannak kapcsolatban, vi­szont a nemzetközi kapcsola­tok kérdéseiben gondjuk a bé­ke fenntartása és a nemzetközi feszültség enyhítése. Az ilyen törekvések erősítésének fon­tosságát egyáltalán nem sza­bad lebecsülni. Mit jelent a nemzetközi feszültség enyhítésének politi­kája? Ezt legjobban a tények alap­ján ítélhetjük meg. Példaként választhatjuk mind az el­múlt év', mind pedig a jelen eseményeit. A Szovjetunió követelésére 1954 január végén és február első felében Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisz­terének részvételével megtar­tották a berlini értekezletet. A berlini értekezlet jelentő­sége mindenekelőtt abban rej­lik, hogy ötéves megszakítás után létrejött az alap a nagy­hatalmak újabb nemzetközi értekezleteihez, ami nagyje­lentőségű a megoldásra érett nemzetközi problémák rende­zése szempontjából. Ami azt a Berlinben hozott határozatot illeti, hogy összehívunk egy másik értekezletet, amelyet azután Gcnfben meg is tartot­tunk, ismeretes, hogy ez a határozat meghozta a maga pozitív eredményét. Mint is­meretes a • genfi tanácskozá­son Franciaország, Anglia, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió mellett részt- vett a Kínai Népköztársaság is, resztvettek továbbá a ko­reai és az indokínai kérdés rendezésében érdekelt orszá­gok képv iselői. A berlini ta­nácskozásnak az volt a sikere, hogy elhatározták a genfi ta­nácskozás összehívását, ame­lyen — az Amerikai Egyesült Államok ellenzése dacára — mind az öt nagyhatalom részt- vett. beleértve a Kínai Nép­köztársaságot is- ^ genfi ta­nácskozás kedvező eredményei viszont alátámasztották, meny­nyire szükséges volt Kína ■: -zvétele ezen a tanácskozá­son. A genfi tanácskozás nem teljesen töltötte be feladatát, mert nem vitte előbbre a ko­reai kérdés megoldását. Ezen a tanácskozáson azonban meg­egyeztek a nyolc éven át folyt vietnami háború megszünte­tésében. valamint a laoszi és kambodzsai hadművelete' megszün te lésében. Ezek a megállapodások mindenekelőtt annak köszönhetők, hogy a vietnami nép önfeláldozóan harcolt szabadságáért és nem­zeti függetlenségéért. Ez a harc viszont más népek tevé­keny rokonszenvére és támo­gatására támaszkodott. E ta­nácskozáson bizonyos mérték­ben mindezt elismerték. A genfi értekezlet eredmé­nyeit az agresszív erők vere­ségeként és ugyanakkor a bé­keszerető erűk lényeges győ­zelmeként értékelték. Ezzel a genfi értekezlet elősegítette a nemzetközi feszültség enyhü­lését és a béke megszilárdí­tását. Mit mutat mindez? Azt mutatja, hogy a mosta­ni körülmények között a nem­zetközi feszültség enyhítését szolgáló lépések a legagresz- szívabb körök mindenféle el­lenállásába ütköznek. E kö­röknek nem a feszültség csök­kentése az érdekük, hanem annak növelése. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi feszült­ség enyhítését csak a leg- agresszívabb erők és cselszövé- nyeik elleni harccal lehet el­érni, következésképpen ennek a harcnak nemhogy nem sza­bad gyöngülnie, hanem azt még nagyobb kitartással, még több hozzáértéssel, még kö­vetkezetesebben kell folytatni. Mostanában a Távol-Keleten is olyan események történnek, amelyek azt bizonyítják, hogy az agresszív erők újabb ak- tivizálódási kísérleteket tesz­nek, hogy megakadályozzák a nemzetközi feszültség enyhí­tését. Vajon miről, ha nem erről tanúskodnak a Tajvan és a többi kínai sziget térségében történő események? Az imperialista agresszió történelmében nehéz szégyen­letesebb dolgokat felhozni azoknál, amelyek az utóbbi években mentek végbe ebben a térségben. Tajvan szigete és a Penghu szigetek — nem is szólva már a többi Kína közelében fekvő szigetekről — valójában vitat­hatatlanul Kína területéhez tartoznak. Ezt az 1943. évi kairói nyilatkozat, majd az 1945. évi potsdami nyilatkozat, amelyeket az Amerikai Egye­sült Államok és Anglia egy­aránt aláírt, külön el is is­merte. Ezt a tényt ezenkívül megerősítette a japán fegyver- letételről szóló szerződés is. Japán még a XIX. század vé­gén foglalta el ezeket a szige­teket, de a fegyverletétel so­rán visszaadta azokat Kíná­nak. Ennek ellenére ezeket a szi­geteket most az Amerikai Egyesült Államok foglalta el és saját pénzén ott tartja a Kínából elűzött bűnös Csang Kaj-sek-bandát és Csang Kaj- sek zsoldoscsapatainak segít­ségével támadást készít elő Kína ellen. Az utóbbi időkben odáig ment a dolog, hogy az Egyesült Államok elnöke és kongresszusa annyira beleme­rült saját „erőpolitikájába“, hogy nyíltan háborúval fenye­gette meg a kínai népet, amely síkraszáll e szigetekre vonatkozó jogai mellett, vé­delmezi nemzeti becsületét és szuverénxtását az agresszorral szemben. A Szovjetunió álláspontja ebben a kérdésben világos és jól ismeretes. Mi a tajvani kérdést Kína belügyének te­kintjük, az Egyesült Államok hódító cselekményeit és hábo­rús fenyegetőzéseit pedig ag­ressziónak tartjuk, amelyet az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének, ha nagyra tartja tekin­télyét, feltétlenül el kellene ítélnie. Nem lehet tovább tűrni azt a helyzetet, hogy az Egye­sült Államok ellenállása miatt mindezideig nem állították helyre a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az Egyesült Államoknak Tajvan szigetéről és a tajvani szoros­ból ki kell vonnia összes fegy­veres erőit, beleértve a légi­es haditengerészeti erőket is. Ekkor a Távol-Keleten meg­szűnnek majd a hadműveletek és létrejön a béke. Bárminő fontosak is az említett ázsiai események, nem kell azt gondolni, hogy az európai helyzet háttérbe szo­rítható. Elegendő megemlíteni a párizsi egyezményeket, hogy felbecsülhessük az itt kialakult helyzet élességét. Nem kell bizonygatni, hogy a második világháború befe­jezése óta az összes háború­utáni európai problémák kö­zéppontjába a német kérdés került. Azt hinné az ember, hogy a háború befejezése óta eltelt tíz esztendő elegendő arra, hogy a német kérdés megoldásának világos útjait és módjait megjelöljék. A dolog mégsem így áll. A Szovjetunió a békés együttélés lenini elvének alapján áll V. M. Molotov utalt arra, hogy a Szovjetunió Németor­szággal kapcsolatban ma is a Jaltában és Potsdamban alá­írt nemzetközi egyezmények alapján kijelölt feladatok vég­rehajtása mellett van. A való­ban békeszerető és demokra­tikus német állam egysége helyreállításának problémáját nem lehet levenni a napirend­ről, ha nagyrabecsüljük a bé­ke és az európai népek sza­badságának érdekeit. A párizsi egyezmények tervezete azonban megnyitja a kaput a német militarizmus nyugatnémetor­szági újjáteremtése és az újra- felfegyverzett Nyugat-Német- országnak a nyugati államok agresszív katonai csoportosu­lásaiba való bekapcsolása előtt. Az EVK szerint a nyu­gatnémet hadsereget bekap­csolták volna az úgynevezett „európai hadseregbe", a párizsi egyezmények szerint pedig a „nyugat európai hadseregbe. „Erre csak azt mondhatjuk — jelentette ki Molotov — hogy a torma sem édesebb, mint a retek, a szén sem fehérebb a koromnál.” A párizsi egyezmények nagy csikorgással mennek át az európai parlamenteken. Min­den külső nyomás ellenére a francia és az angol parlament­ben csak a képviselők kisebb­sége szavazta meg ezeket az egyezményeket és a nyugati országok lakosságának széles köreiben ezek a háborús ter­vek aktív ellenállásra talál­nak. Még sem szabad lebecsül­ni a párizsi egyezmények hát­rányos, sőt veszélyes' követ­kezményeit, annak ellenére, hogy kívülről erőszakolták őket Európára. Ezek az egyez­mények ugyanis ratifikálásuk esetén hosszú időre lehetetlen­né teszik Németország egysé­gének helyreállítását. Ezzel szemben, ha a nyugati hatal­mak lemondanának a párizsi egyezménj'ekről és a négy ha­talom — Franciaország, Ang­lia, Egyesült Államok és a Szovjetunió — megfelelő meg­egyezésre jutna — ez lehető­vé tenné, hogy még ebben az évben megtartsák az össz- német szabad választásokat, amelyeknek célja, hogy Né­metországot békeszerető és demokratikus alapokon egye­sítsék. kapcsolatokat céloz. A Szov­jetunió ismét kijelenti, hogy a maga részéről szintén a normális nemzetközi ke­reskedelem fejlődését és a minden országgal való egész­séges gazdasági együttműkö­dést kívánja. „Miért rossz az, ha becsületes gazdasági ver­seny fejlődik ki a kapitalista és a szocialista rendszer kö­zött?” — vetette fel a kérdést Molotov elvtárs. Ezután rátért az amerikai „erőpolitika“ elemzésére. Fel­sorolta azokat az agresszív katonai csoportosulásokat, és tömböket, amelyeket az Egye­sült Államok az utóbbi idő­ben létrehozott. Ez a politi­ka minden erejével a nemzet­közi feszültség erősítésére irá­nyul és jelentékenyen megnö­veli egy újabb háború veszé­lyét. A katonai csoportosulá­sok és tömbök ellenére az im­perializmus táborát a legkü­lönbözőbb külső és belső el­lentétek marcangolják, mi­alatt a szocializmus és a de­mokrácia táborát erőssé teszi politikai céljainak egysége és a dolgozók nagy nemzetközi barátsága. Fó feladatunk: A Szovjetunió harca a békéért Molotov elvtárs emlékez­tetett az európai kollektív biz­tonság megvalósítását java­soló szovjet tervezetre, amely lehetővé tette volna azt, hogy az európai államok mind­egyike — függetlenül társa­dalmi és államrendszerétől — kössön kollektív biztonsági szerződést. A szovjet kormány késznek mutatkozott arra, hogy más javaslatokat is meg­tárgyaljon az európai bizton­ságról. A nyugati hatalmak azonban egyrészt elvetették a szovjet javaslatot, másrészt semmiféle új tervezetet nem terjesztettek elő. Ehelyett to­vább folytatják az agresszív „erőpolitikát” és Nyugat-Né- metország felfegyverzésének, a párizsi egyezményeknek útján haladnak. Ezek ratifikálásával Európában új helyzet áll elő, tekintve, hogy ezt követően erősen fokozódik az új hábo­rú veszélye. „Az agresszor azonban az­előtt is megkapta, ami neki járt, most pedig nem szabad megfeledkeznie a Szovjetunió mérhet etlenül megnőve kedett erejéről és arról, hogy hadse­regünkben minden száz em­ber közül 77 kommunista és komszomol-tag. A kommunis­ták és komszomol-tagok pedig különösen jól tudják, hogyan kell védelmezni az agresz- szor ellen a kommunizmus vívmányait'’ — mondotta Mo­lotov elvtárs, A Szovjetunió és az Ameri­kai Egyesült Államok viszo­nyáról szóir a Molotov eivtárs kijelentette: ez a viszony kí­vánnivalót hagy hátra, de tel­jes mértékben lehetséges e vi­szony megjavulása, ha nem­csak a szovjet kormány, ha­nem az Egyesült Államok kor­mánya is erre törekszik. Az Angliával és Franciaországgal kapcsolatos viszony nemrég már-már kezdett jó irányban fejlődni, de a párizsi egyezmé­nyek ezt a fejlődést megre- kesztették. Sőt, ha a dolog megmásíthatatlanul a párizsi egyezmények ratifikálásának és végrehajtásának útján ha­lad, ez annyit jelentene, hogy Anglia és Franciaország nem becsüli meg a Szovjetunióval kötött szerződéseit. A Szovjet­unió külügyminisztere ezután elemezte a Szovjetuniónak né­hány más országhoz fűződő vi­szonyát, amelynek során nagy megelégedéssel mutatott rá a Szovjetunió és India baráti kapcsolatainak sokoldalú fej­lődésére, a Jugoszláviával kap­csolatos viszony fejlődésére, valamint a Szovjetunió és Ja­pán között történt legutóbbi lépések pozitív jellegére. Növekszik a béke híveinek mozgalma A Szovjetunió békeszerető politikájának számos megbíz­ható barátja van a tőkés tábor országaiban is. A nyugati or­szágokban is erősödik az a követelés, amely a népi demokráciákkal és a Szovjet­unióra! békés kereskedelmi a béke megszilárdítása A Szovjetunió a fegyverke­zési hajszával szembeállítja békeszerető politikáját és a minden fegyverzet lényeges csökkentéséről, valamint az atomfegyver feltétlen eltiltá­sáról, a fegyverzet csökken­tése, továbbá az atom- és min­den más tömegpusztító fegy­ver eltiltása felett őrködő ha­tékony nemzetközi ellenőrzés megteremtéséről szóló javas­latait. A szovjet kormány már javasolta az Egyesült Ál­lamok kormányának: kössenek egyezményt arról, hogy lemon­danak az atomfegyver hasz­nálatáról és kizárólag békés célokra használják fel az atomerőt. Az Egyesült Álla­mokkal szemben a Szovjet­unió oldalán van az az előny, hogy a békeszerető Szovjet­unió senkit sem fenyeget és nem avatkozik be más álla­mok ügyeibe. V. M. Molotov arra is utalt: itt volna az ide­je, hogy bizonyos körök végre megértsék azt, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között az erőviszonyok terén már eldőlt a helyzet, s vilá­gossá ^vált, hogy a Szovjetunió nem gyengébb az Amerikai Egyesült Államoknál. „Mi az egymás mellett élés lenini alapelvein állunk, ezen elvek alapján állunk, mert bí­zunk a szocializmus erejében és abban, hogy a helyes utat választottuk: a kommuniz­mushoz vezető utal" — hang­súlyozta befejezésül V. M. Molotov, Labdarúgás Szerdán délután került sor a lcét csapat találkozóiéra Salgó­tarjánban a Salgótarjáni Bánvász- pályán. Ez a találkozó az 1955. év első hivatalos labdarúgómér- kózése volt városunkban. A kupa- mérkó'zég igen ióiramú és válto­zatos volt. A Bányász csapat már 2:0-ra elhúzott, a Vasas kapu- védiének jóvoltából. De a Vasas csatárok lelkesedése egyre na­gyobb volt. s egyre ellenállhatat­lanabból ortromolíák Nagvbátonv kapuját. Az egyenlítés sikerült. Maid megindult a harc a győze­lem eléréséért. Itt azután megint a kapuvédők bizonytalansága ját szott közre, hoev végül Is 5:4 arányban végződött a mérkőzés. A két csapat igen lelkesen és nagy akarással küzdött az arány­lag mély talajú pályán. A Salgó­tarjáni Vasas győzelme megérde­melt volt. A gólaránv azonban nem fejezte ki hűen a két csapat közötti tudáskülönbséget, mert egv jobb kanuvédövel a salgó­tarjániak legalább hárpni gólos különbséggel nyerték volna a mérkőzést. A Salgótarjáni Vasasban Schott. Babos. Nagy és Rigó volt kitűnő formában. Igen szépen szőtték támadásaikat a vasas csatárom és ezeket gólokra is tudták vál­tani. A védelmet azonban okvet­len meg kell erősíteni, mert ez a csaijat gyengébb része. A nagybátonyiaknál Héthi volt ió a védelemben, a csatársorban oedig Szabó tűnt ki lendületes játékával. Rajtuk kívül Csépe já­téka említhető meg. Igv tehát a két csapat vasár­nap. február ltt-án. a Budapesti Honvéd és a Budapesti Lokomo­tív ellen vívja további mérkőzé­seit. A Salgótarjáni Vasas a Bu­dapesti Lokomotív ellen, míg a Na"vbátonvi Bányász a Budapesti Honvéd ellen küzd maid a tovább­jutásért. Hírek a megyei labdarúgó bajnokságról A Nőgrád megyei labdarúgó­bajnokság 1955. évben március 6-án kezdődik. A bainokságban 14 csapat nyert beosztást, ezen­kívül a két tartalékcsapat. (Salg. Bányász és a Salg. Vasas). A baj­nokság műsorát még nem állí­tották össze, erre valószínűleg a jövő hét folyamán kerül sor. Igen örvendetes tényként kell megállapítanunk azt a rendelke­zést, amely szerint elrendelték, hogy az 1955-ös labdarúgó-idény­ben már nemcsak a megyei baj­nokságban szereplő csapatoknak, hanem az alsóbb osztályokban indulóknak is kötelező az ifi csapatok indítása. Igv azután még fokozottabban kell foglalkoz­ni minden sportkörnél az ifjak nevelésével, s a sportba való bekapcsolódásával. A sorsolás megeitése után la­punkban teljes egészében közöl­jük a megyei és iárási labda- rúgőbainokság tavaszi forduló­inak sorrendiét. Február 13-án A Megyei Testnevelési Sport­bizottság a Megyetanács nagy­termében tartja meg szokásos évi beszámolóját. Erre a nagyszabású sportérte­kezletre valamennyi sportolót, sportvezetőt és sportrajongót szeretettel vár és hív az MTSB vezetősége. A sportértekezlet napirendje: Reggel 9 órakor megnyitó, tartja Lipták József, a megyei DISZ-bizottság titkára. A Megyei Testnevelési Sport- bizottság beszámolóját Kaszás András, az MTSB elnöke tartja. Kifizetődik a cukorrépatermelés Egyilk legnépszerűbb ipari nö­vényünk, a cukorrépa nemesek cukorral, hanem jóminőségű takarmányokkal is fizet. Egy Ikát. hold cukorrépából, 150 má­zsás termés esetén, legalább 18 mázsa cukrot készít a gyár, ezenfelül öt-hat szekér leveles répafej marad vissza a gazdá­nak. A 150 mázsa répáért cu­korban, pénzben, répaszeletben és melaszban íredig mintegy hatezer forint értéket kap a termelő. Érdemes tehát cűkor- répatermelési szerződést kötni! SZERKESZTŐI ÜZENET Szerkesztőségünk cím hiányá­ban ezúton közli Bodnár Emillel, hoay levelét közöltük. Kérjük legközelebb, írja meg pontos cí­mét is. Elcserélném Egerben lévcí köz­ponti fekvésű 2 szobás összkom­fortos lakásomat iúirusi halár- idővel salgótarjáni hasonlóval. Hamza Tibor. Eger. Jókai u. 2. Világmárkás Bechstein koncert- zongora alkalmi áron eladó. Ki­válóan alkalmas kultúrterembe. Cím: Salgótarján. Rákóczi út 3. Gombáthúzáshoz kellékek kan­hatók. Massánvi. Budapest. XIV., Szatmár utca 13. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqradmegyel Párt­bizottságának lapja Felelős kiadó: Hajdú ’ózse* Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Rákóczi-u. 92. Telefon: felelős szerkesztő 14—*41 (pan rovat 14—40 Mezőgazdasági rovat 14—42 Belpolitikái rovar 14—43 Kiadóhivatal-vezető 17—21 Kiadóhivatal t6—21 Szikra Lapnyomda Budapest. VII!.. Rökk Szilárd-u. 0 Felelős vezető: Kulcsár Mihály 4ddeffe&S&ejes ú tMsút/fa tmqdMeJfeía NépboltoH MEZŐGAZDASÁGI ESZKÖZÜKET ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETI VÁLLALAT értesíti a lakosságot, hogy LÓSZERSZÁM ÉS LÓSZERSZÁMALKATRÉSZ szükségleteiket a helyi földmiívesszövel kezet i holtokon keresztül rendelhetik meg Lószerszám dlSZ&S kivitelben is kapható

Next

/
Oldalképek
Tartalom