Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)
1955-02-09 / 12. szám
6 SZABAD MOGRAD 1955. február 9. A tsz tervkészítési tapasztalatai a pásztói járásban E lkészültek termelőszövetkezeteink ezévi tervei. Szövetkezeteink kijelölték azokat a feladatokat, melyeket ebben az esztendőben el kell végezniük, s melyeknek megvalósítása a szövetkezet megerősödését, tagságának gazdagodását jelenti. Mint minden esztendőben, úgy most is le kell szűrnünk a tervkészítés tapasztalatait. Járásunkban az idei tervek elkészítésében szövetkezeti tagságunk már sokkal nagyobb szerepet vállalt, mint az elmúlt esztendőkben. S ha figyelembe vesszük azt, hogy egy-két évvel ezelőtt még a tervkészítést a vezetőség néhány tagjának számviteli munkája jellemezte, akkor szembetűnik a fejlődés. Tsz tagságunk megértette, hogy azt a tervet, amit ők végrehajtanak, nekik kell elkészíteni. Világosan látták, hogy a kollektív munka kollektív tervezést is kíván. S hogy mennyire a szövetkezetek erősödését, a tagság boldogulását elősegítő tervek születtek, arra az alábbiakban néhány példát említek. Járásunk termelőszövetkezetei figyelembe vették a tervek elkészítésénél a gabonavetésterület növeléséről szóló határozatot. A terv szerint túlteljesítik a vetésterületet. A terület növelése mellett a terméshozam emelésére törekszenek. Tavaszi búzából 7.4, rozsból 8.6, őszi árpából 10.8, tavaszi árpából 8.2 mázsa a járás termelőszövetkezeteinek holdan- kénti átlaga. Ezen termésátlagok mindegyike magasabb a megyei átlagnál. A pásztói járás tsz-ei — igen helyesen — az állatállomány nagyarányú fejlesztését vették tervbe. 452 kh-ra növelik az évelő pillangósnövények területét. A palotási Május 1, az egyházasdengelegi Rákosi, az erdőtarcsai Szabadság, a jobbágyi Űj Otthon, a kisbágyoni Petőfi, s a vanyarci és palotási Béke Tsz-ek ez évben gyümölcstermeléssel is foglalkoznak. Öntözéses zöldségtermelést iktatott be tervébe a pásztói Szabadság, a palotási Május 1, a jobbágyi Uj Ofthon és a pásztói Béke Tsz. A tervezésnél ez évben a kihelyezett agronómusok is nagyobb segítséget nyújtottak a szövetkezeteknek, mint az elmúlt esztendőben. Tanácsaikkal, javaslataikkal hozzásegítették a szövetkezetei a jó terv elkészítéséhez. Különösen dicséretet érdemelnek Uhlár László, a jobbágyi Üj Otthon és Varga János, a pásztói Szabadság és Béke Tsz-ek agronó- musai, akik felelősnek érezték magukat a szövetkezetek jövőjének alakulásáért. Tevékenyen résztvettek a tervkészítésben, lelkesítették, mozgósították a tagságot az elmúlt évinél nagyszerűbb feladatok kijelölésére, tervezésére. Akadtak azonban olyan agronómusok is, mint Péter Mihály és Waisz János, akik mit sem törődtek azzal, hogy milyen tervet készít a szövetkezet erősödik-e, vagy gyengül az új esztendőben, több jut-e munkaegységenként majd az ősszel, vagy kevesebb. Nekik mindegy, hogy milyen eredményeket ér majd el a szövetkezet ez évben. Az ilyen embereket természetesen az évről évre nagyobb és nagyobb eredményedre vágyó tagság alkotókészsége félreállított. A tervezésnél a pártszervezetek is kivették részüket a munkából. Mindent összegezve: a pász tói járás termelőszövetkezetei ez évben alaposabb, megfontoltabb munkával készítették el terveiket. A termelő- szövetkezetek zöménél a tagság közös akarata, szándéka érvényesült a tervkészítésben. A kihelyezett agronómusok, kevés kivétellel, megfelelő segítséget nyújtottak e munkához. Most a termelőszövetkezetek tagságán a sor, hogy megvalósítsák a terveket, melyek a szövetkezet megerősödésének, a nagyobb jövedelmezőségnek és a gondtalanabb életnek a tervei. Csoór József, a pásztói Járási Tanács tervcsoport vezetője Csatlakozunk Békés megye állattenyésztői kezdeményezéséhez Mi, Szécsény község állat- tenyésztői elhatároztuk, hogy csatlakozunk Békés megye állattenyésztőinek kezdeményezéséhez, hazátok felszabadulásának 10. évfordulójára indított munkaversenyéhez, E nagy napot, mint minden becsületes magyar ember, többtermeléssel akarjuk megünnepelni. Ezért az alábbiakat vállaljuk: 1 Községünk szarvasmarha tenyésztésének minőségi fejlesztése érdekében, a jelenleg törzskönyvi ellenőrzés alatt tartott tehén létszámát 25 százalékkal gyarapítjuk a fajtának megfelelő, legalább 3000 kg évi tejet termelő tehenekkel. A törzskönyvi ellenőrzés alatt tartott teheneknél az istállóátlagot április 4-re 1 kilogrammal, május 1-re pedig 2 kilogrammal megemeljük. A köztenyésztés céljára 20 százalékkal több tenyészbikát adunk át, mint 1954-ben, olyanokat, melyek igazoltan 3000 kg, vagy annál több tejet termelő egyedektől származnak. O Anyakocáinknál évi 7 “ darábos szaporulatot értünk el. Ennek érdekében anyakocáinkat egy ivarzás alatt többször búgatjuk. Manga-corwal keresztezésé sertéseket állítunk elő, hogy sertéseink hízékonyságát, a keresztezett sertések jobb takarmányértékesítésével fokozzuk A szaporaság emelése érdekében corwal anyakocákat is állítunk be. ezeket tisztavérben tenyésztjük és törzskönyvi ellenőrzés alatt tartjuk. O Községünk baromfite- ** nyésztő mintaközség. Ebben az évben 20 százalékkal több vérvizsgált, tífuszmentes tenyésztojást adunk le a balassagyarmati keltetőállomásnak, mint 1954-ben. /i A lótenyésztés fejlesz^ tése érdekében kancáinkat befedeztetjük, a legeltetési bizottság kezelésében csikólegelőt létesítünk. A tavaszi kihajtás előtti legelőmunkálatokat április 4-re 100 százalékban befejezzük. Ebben az évben legelőterületünk 10 százalékát nitrogér műtrágyával, 15 százalékát fék- tetéses módon letrágyázzuk. Pásztorok bevonásával a legelő gyomirtását egész évre folyamatossá tesszük. fi A meglévő silók mellé 1955. évben még 200 köbméter állandó jellegű silót építünk, az állami silóakció keretében. Ebben az évben 1000 köbméter silót készítünk, állataink jobb takarmányellátása érdekében. ^ Sertésállományunkat az * elhullások megakadályozása végett tavasszal és őszszel kettő alkalommal sertés- orbánc elleni csapadék oltóanyaggal beoltjuk. ígéretet teszünk pártunknak és kormányunknak, hogy vállalásainkat teljesítjük, hogy ezzel is hozzájáruljunk dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. Egyúttal versenyre hívjuk ki megyénk valamennyi községét a fenti vállalásunk szerint Szécsény község állattenyésztői Megalakult a Nógrád megyei népfrontbizottság ipari szakbizottsága Pártunk és kormányunk az új szakasz politikájában leszögezte, hogy a jövőben milyen gazdasági eredményeket várnak tőlünk és egyúttal irányt is mutatott eredményeink biztos eléréséhez. Az előttünk álló feladatok megyei viszonylatban igen nagyok. A sokágú feladatok összefogására, illetve azok megvalósítására hívta létre a megyei népfront-bizottság az ipari szakbizottságot. Ebben a szakbizottságban részt vesznek legjobb mérnökeink és szakembereink. A szakbizottság ez év január 28-án megalakult. Az alakuló ülésen Berkes és Kaszás elvtársak, a Hazafias Népfrontbizottság aktívái ismertették, miért vált Salgótarjánban szükség e bizottság létrehozására. Ismertették ennek a bizottságnak célját is. Szakembereink szívesen fogadták megbízatásaikat. A szakbizottság az alakuló ülésen felvetette az egyes iparágakban mutatkozó anyaghiányt. helytelen anyaggazdálBclyesbítcs Lapunk január 29-i számának a „Nagy jövedelmet biztosít a szerződéses cukorrépa termelés” című cikkbe számhiba került. Koczika József 900 négyszögölön termelt 106,90 mázsa cukorrépa után nem 26.B0. hanem 213,80 kiló cukrot kapott. kodást. Lizsnyánszki elvtárs, az Acélárugyár főmérnöke elmondotta, hogy milyen módon szervezik náluk a munkásparaszt találkozókat és hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a mezőgazdasági dolgozók megismerjék termelőeszközeink gyártását és ezen felül megismerkedjenek az ipari dolgozók életével is. Az értekezlet elhatározta, hogy meg kell szervezniök az egész megye területén — de különösen a nagyobb ipartelepeken — a munkás-paraszt találkozókat. Az ipari szakbizottság tíz főből áll, melynek az a célja, hogy még szorosabbra fűzzék a munkás-paraszt szövetséget és segítsenek az ipari dolgozóknak a jobb és olcsóbb termékek előállításában. A szak- bizottság február elején már meg is kezdte munkáját. bIrósági Ítélet A Balassagyarmati Járás- bíróság 1955. január 31-én Orgoványi Józsefné főszakácsnőt, Bakacsi Lászlóné gondnoknőt és özv. Gerst Jánosné igazgatónőt — mert a balassagyarmati leánykollégiumból előzetes összebeszélés alapján 2500 forint értékű „megspórolt” élelmiszert eltulajdonítottak, Gerstné ezenfelül a felügyeletet, ellenőrzést elmulasztotta — társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben elkövetett sikkasztás bűntette miatt Orgoványi József- nét 6 hónapi, Bakacsi László- nét 1 évi börtönre, Gerst Já- nosnét pedig ezen bűncselekmény, valamint társadalmi tulajdon hanyag kezelésének bűntette miatt 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte. MEZfiCIZOflSÍGI ESZKÖZÖKET értékesítő szövetkezeti víllklit értesíti a lakosságot, hogy V LÓSZERSZÁM és lószerszAmhlkrtrész szükségleteiket a helyi földművessxövetkexeti boltokon keresztül rendelhetik meg Lószerszám ditlM kivitelben is kapható A Minisztertanács IE: , , í , S'tiüpií.U A -■ M a tavaszi búza 1955. évi Kötelező vetéséről Az őszi kenyérgabonavetés hiányának pótlására, az ország kenyérellátásának biztosításáért a Minisztertanács az alábbiakat határozta: A kenyérgabonára vonatkozóan törvényesen előírt vetési kötelezettség alapján azokra a termelőkre, akik a községükre megállapított vetéstervüket őszi vetéssel nem, vagy nem teljes mértékben teljesítették, a tavaszi búza vetése — a községre meghatározott kenyér- gabona vetési arány mértékéig — kötelező. A tanács végrehajtó bizottsága köteles gondoskodni arról, hogy a tavaszi búza vetési kötelezettséget az egyes termelőkkel február 15-ig közöljék és a kötelezettség teljesítését szigorúan ellenőrizzék. Nem kötelezhető tavaszi búza vetésére a termelőszövetkezetek a saját üzemtervükben megállapított kenyérgabona vetésterületen felüli a tavaszi búza termelésére alkalmatlan, gyenge, homoktalajon gazdálkodók. Az olyan termelők részére, akik tavaszi búza vetőmaggal nem rendelkeznek, a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága — a járási mezőgazdasági osztály útján — gondoskodjék vetőmagról. Tavaszi búza-vetőmagot elsősorban cseretermény ellenében lehet kiadni. Csercterményként őszi búza, rozs, árpa, zab, kukorica és napraforgó egyaránt elfogadható. Kölcsönként is adható tavaszi búza-vetőmag — új termésből, de legkésőbb augusztus 31-ig történő visszaadásra — mázsánként 10 kiló többlettel. Azokat a termelőket, akik vetési kötelezettségüket nem teljesítik, minden — a kenyérgabonára vonatlsízóan megállapított — beadási kedvezményből ki kell zárni. Az olyan termelőkkel szemben, akik vetési kötelezettségük teljesítését a rendelkezésükre álló gazdasági feltételek ellenére és felszólítással szemben is megtagadják, a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. számú törvényerejű rendelet alapján kell eljárni. Takarékos tanulók December végére' a rétsági járásban lévő Tereske község iskolájának tanulói lettek az elsők a takarékossági versenyben. Egy tanulóra 29.59 forintos átlagbetét jut. Közvetlen nyomukban haladnak a szal- matercsi iskolások. Náluk az átlagbetét 28.43 forint. De dicséret illeti a gárdony-pusztai- akat, a gágujfalui és homok- terenyei gyermekeket is. Kövessék példájukat a többi iskolások is. Bár megyénk területe egyik legszebb vidéke hazánknak, azért akad még az országban sok olyan vidék, melyet a hosszú vakáció alatt érdemes lenne felkeresni. Gyűjtsétek hát szorgalmasan felesleges forintjaitokat, hogy résztvehessetek majd a mozgó, vagy állótáborok túráiban. FIGYELEM! 1954 májusában a pásztói nagyvásáron egy asszony kisleányával elvesztett egy kukoricafonásból készült szatyort, benne a kislány fehér magasszárú cipőjével (a cipő kb. egyszer lehetett lábon) a pásztói földművesszövetkezet 5-ös számú festékboltjában. Ezúton kérjük a károsultat, hogy a hirdetés tudomásulvétele után azonnal jelentkezzen Pásztón, a Szabadság útja 38. sz. alatt. Körtélyesiné. Férjem elhúnyta alkalmából nyilvánított részvétekért fogadjak hálás köszönetemet. özv. Balázs Jánosné, Salgótarján. József- telep 11. Eladó ház. Rákóczi fejedelem út 89. számú ház sürgősen eladó. Megbízott: dr. Nádas Rezső ügyvéd. SZABAD NÖGRAD Az MDP Nóqrádmeqyel Párt- blzottsáqának lapja Felelős kiadó: Hajdú ’ózse* Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Salgótarján. Rákóczl-u. 92 Felefon felelős szerkesztő 14 — 41 Ipari rovat 14—40 Mezőgazdasági rovat 14 — 42 Belpolitikai rovat 14—43 Kiadóhivatal-vezető 17—21 Kiadóhivatal 16—21 Szikra Lapnvomda Rndanest. VII! Rökk Szilárdn B Felelős vezető: Kulcsár Mihály Jó edzőmérkozésen nagyarányú győzelmet ért el a Salgótarjáni Bányász labdarúgócsapata Salqótarjáni Bányász — Naqy- bátonyi Bányász 9:2 (4:0) Tavaszi napsütésben kezdődött a két csapat tartalékjainak találkozója a kora déli órákban. A Salgótarjáni Bányász tartalékjai sokkal jobban és szebben szőtték támadásaikat ellenfeleiknél. Végeredményben biztosan nyerték meg 3:0 arányban ezt a barátságos előkészületi mérkőzést. A nagyok találkozójára délután fél 3-kor került sor. Addigra már mintegy 1Ö00—1200 néző övezte a játékteret. Igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a salgótarjáni NB I-es csapat első nyilvános barátságos mérkőzése iránt, hiszen mindenki kíváncsian várta, hogyan is válnak majd be a próbajátékosok, s az elkövetkezendő szezonban milyen reménnyel is indulnak majd a bajnokságba. Ncs, erre rneg is kapták a feleletet, mert a próbajátékosok igen ügyesen és igen jól játszottak. Különösen az első csapatban játszó közép- csatár és jobbszélső, no. meg a második félidőbe beálló baiíede- zet volt igen jó. A mérkőzés legnagyobb részé- ben a hazai csapat volt fölényben. A szebbnél-szebb támadásokat aztán góllá is értékesítette a csatársor. A gólok sorrendjét a próbajátékos középcsatár indt- tóttá el, majd Vasas volt eredményes, egyébként Vasas 3 gólt lőtt ezen a találkozón. Majd a próbajátékos jobbszélső volt eredményes. Csuberda két szép gólt ért el. Egy gólt a jobbösszekötőt játszó próbajátékos ért el. t-g.et pedig Opova. Az ellenfél góljait Szabó és Csépe érték el. Ezen az edzőmérkőzésen minden játékos igen nagy igyekezettel játszott. Nagyon labdaéhesnek bizonyultak a Bányász játékosok, s így jó iramú mérkőzést vívtak, s sokszor ragadtatták tapsra egy-egy jól sikerült támadás, vagy lövés végén a nagyszámú köznöséget. Sokat derült a közönség Opovának a tehetetlenségén, aki még az üres kapuba sem tudta berúgni a labdát. De azért mégis sikerült egy gólt elérnie. Gyengén ment a játék még Teltetnek. Ez a tehetséges szélső sérülése óta nem tud magára találni. Lesújtott az igazságszolgáltatás ökle a falusi sport szipolyozóira Az elmúlt hetekben ítélte el a bíróság Hegyközi Tibort, a nóg- rádmegyeri talusi sportkör vezetőjét, majd nem sokkal később Bálint Ferencet, a Nógrádi Falusi Sportkör egyik vezetőségi tagját. Mit csinált ez a két bűnöző? Heqyközi Tibor már nem első- ízben állt a nép törvényszéke elé, mert 1952-ben mint a Nógrádme- gyeri Szegkovács KTSZ főkönyvelője sorozatos visszaéléseket követett el. A KTSZ ebben az évben közel 100 000 forint veszteséggel zárta az évet. Pedig ez a pénz befolyt, de Hegyközi Tibor és barátai kezén a fővárosban rendezett mulatozásokon el is folyt. Amikor erre rájöttek, azonnal felfüggesztették állásából s bírósági eljárás indult ellene. Egyévi börtönbüntetést kapott a nép vagyonát tékozló Hegyközi. De szerencséje volt. mert az általános aranesztiarendelet értelmében az ő büntetését is felfüggesztették. Azonban ez a megrögzött bűnöző nem okult a büntetésen, hanem folytatta tovább káros tevékenységét. Simulékony modorával besírta magát a községi tanács begyűjtési osztályára, majd bőbeszédűsége folytán a község fiatalságát behálózva, megválasztatta magát sportköri elnökké és a kultúrcsonort vezetőjévé. Időnként kultúrelőadáso- kat, mulatságokat rendeztetett a sportkör anyagi alapjának megerősítéséért. Volt is bevétel, de a sportköri kassza mégis üresen maradt, mert a csavaros eszű Hegyközinek számolták el a bevételeket, aki azután mindenféle kifogásokkal saját maga készített hamis jegyzékekkel a pénzt saját céljaira használta fel. Behízelgő modora révén igen népszerű volt a nógrádmegy éri sportkör aranyszájú vezetője, ki már annyira vitte, hogy a községi begyűjtési osztályról, a Járási begyűjtési osztályra került. Itt azután már érezte a bűnös, hogy szorul a hurok a nyaka körül, hát a munkakönyvét meghamisítva, el akarta hagyni állását. De az igazságszolgáltatás keze elérte, s lesújtott rá. A bíróság most újabb börtönbüntetést szabott rá: 1 és fél évet. Ehhez természetesen még hozzá, jön az amnesztia alkalmával felfüggesztett egy év. Most két és fél évi börtönbüntetése alatt elmélkedhet Hegyközi Tibor, hogy a rábízott nép vagyonával hogyan is kell gazdálkodni. Bálint Ferenc Nógrád község földmüvesszövetkezetének boltvezetője és a falusi sportkör vezetőségének tagja, méltó sorstársa lett Hegyközi Tibornak. Az ö tette is hasonló az előbb említettével. Bálint Ferenc a földművesszövetkezetből rendszeresen hordta fizetés nélkül az árut, de mint sportköri vezető, gondolta, hogy a sportköri tagokat, s a sportkört is szabad neki meglopnia. így a nógrádmegyeri esethez hasonlóan rendeztek Nógrádon is táncmulatságokat és kultúrelőadásokat. melyeknek bevételeivel azonban Bálint Ferenc sem tudott elszámolni. A községben már feltűnő lett Bálint és társainak mulatozása, mely azonban egyszer csak véget ért. Ugyanis az elmúlt év őszén a DISZ-szervezettel karöltve rendezett szüreti mulatság got. a sportkör. Így a bevételnek Is közösnek kellett volna lennie. A DISZ-szervezet mintegy 2000 forint értékű áruval segítette a mulatság sikerét. Az áru elfogyott. de Bálint nem tudott csak 1000—1500 forinttal elszámolni. Ezután néztek tüzetesebben utána Bálint munkájának, mely révén kiderült, hogy nemcsak a falusi sportkört károsította meg, hanem a rendszeresen megdézsmált földművesszövetkezeti boltban is 17 800 forintos áruhiánya volt. Bálintra is lesújtott az igazságszolgáltatás keze. s a rétsági járásbíróság 2 évi börtönbüntetéssel sújtotta a nép ellenségét. E két eset álljon itt Intő példaként a márciusban megkezdődő falusi sportvezetőség választás elé. nézzék meg jól az illetékesek azt, kiket is választanak a sportkör irányítóivá, nézzék meg jól, hogy kikre is bízzák a falusi sport vezetését, s a falusi fiatalok nevelését, mert az ilyen Hegyközi és Bálint félék csak gátolják a falusi sportmunkát, a falusi sport fejlődését. Későn hajrázott a Kisterenyei Bányász, s így nem kerülhette el a kiesést A Kisterenyei Bányász a megyei bajnokság és az osztályozó mérkőzések megnyerése után került fel az NB II-be. A bányászcsapatot addig gyors, kemény, változatos játék jellemezte. Az edzőre, Takács Lajosra, aki az előző évek sikerének is főrészese volt, nagy feladat hárult. Minden lényegesebb erősítés nélkül kellett volna kiharcolni a bennmaradáshoz szükséges pontokat. Az első csapat 11 játékosa közül csak 2 volt idősebb, tapasztaltabb sportoló. a többi még alig nőtt ki az ifjúsági korból, vagy éppen még ifi játékosok voltak. Ezeknél még a technikai fogyatékosságokat kellett lecsiszolgatni. Azonban ez lényegesen csak az őszi szezon végére sikerült. Taktika terén az első mérkőzéstől kezdve a védekezés volt a legfőbb feladat. Minél kevesebb gólt kapjon a csapat. A csapat védelmi rendszerét idegenben és otthoni mérkőzésnél az edző úgy oldotta meg, hogy a balösszekötőt vonta hátra, mintegy támadó középhátvédként. A középhátvéd pedig a söprögetó szerepét töltötte be. A jobbára fiatalokból álló csapatnak nem sikerült ugyan a bennmaradáshoz szükséges pontokat megszerezni, de a rosszul sikerült tavaszi rajt után, mikor még a rutinhiány és az NB II. légkör szokatlanséga kiütközött, az őszi szezonban már nagvszerű eredményeket értek el. Az utolsó hét mérkőzést veretlenül küzdötték végig, mindössze három pont veszteséggel. Ekkor volt érezhető az edző kiváló munkájának gyümölcse. A csapat játékosai a pályán és a munkahelyen kifogástalanul látták el feladatukat. Nyolca 1 fizikai munkát végeztek A bajnokság alatt mindössze két kls- terenyei labdarúgó került a kiállítás sorsára. Takács edző szerint a keleti csoport valamennyi csapatának (Özd kivételével) sportolói játékára rányomta bélyegét a kiesés elleni harc. Ez azután legjobban a védekező játékban nyilvánult meg, A csapat sikerét igazolja még az is, hogy a bajnokság második helyezettjétől három, míg a harmadik helyezettjétől pedig két pontot tudott elvenni. A Kisterenyei Bányász mérkőzéseid odahaza általában 1000 — 1200 néző volt jelen. A szurkolótábor az előző évivel szemben igen sokat fejlődött. Ez nagy részt annak volt köszönhető, hogy a sportkör vezetői a Bányász kul- túrházban négy ízben is rendeztek szabálymagyarázó és közönségnevelő előadásokat. A csapat játékosai közül kiemelkedő teljesítményt nyújtott Sótér nagy küzdeni tudásával és gyors romboló játékával. A csapat és a fedezetsor legjobbja azonban mégis Loványi volt, aki mindkét oldalon kitűnő fedezetjátékosnak bizonyult. Nagy technikája, ésszerű, sallangmentes játéka a csapat valamennyi mérkőzésén a többi játékostársai fölé emelte. Bazsó, a középhátvéd egyenletes jó teljesítményt nyújtott. A csapat másik legjobbja NagymaJ- don volt. A még ifjúsági sorban levő középcsatár komoly ígéret. A fiatal bánvász csatár mindkét lábát kitűnően használja. A többiek is megállták helyüket a bajnokság során, de kevés rutinjuk, s NB Il-es tapasztalatuk miatt a nyolc kieső csapat közé kerültek, így az elkövetkezendő labdarúgó szezonban újból a megyei bajnokságban küzdenek, hogy kiverekedjék a visszajutást.
