Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)

1955-02-09 / 12. szám

SZABAD WOGRAD Milliók szava . . TZ IT NE lelkesítene az a hír, hogy az atomener­giát a Szovjetunióban békés célokra használják fel. Micso­da mérhetetlen, felbecsülhe­tetlen lehetőség rejlik ebben a hírben. A Szovjetunióban 1954 július 1-e óta működik az első atomerővel hajtott vil­lanytelep. Ez azt jelenti, elér­hetők, megismerhetők és az ember szolgálatába állíthatók •i természet erői, földünk leg­kisebb részébe is eljuthat a fény, a kultúra. Olyan mennyi­ségű energia van az emberiség birtokában, amellyel megala­pozhatjuk a békés, boldog, jó­módú jövőt. A szovjet tudo­mány, a szovjet kormány se­gítséget kíván nyújtani más államoknak az atomerő békés Célokra való felhasználását célzó kutatásokban. Minden becsületes ember örül ennek a szovjet javaslat­nak annál is inkább, mert nem *elejtették még el, hogy az o-omvilág első útját 1945- be- japán anyák és férfiak, - -.kék és öregek ezreinek jelezte, örökké emléke­ién él Hirosima és Na- t városok porrá égett ipindnyájan tudjuk, napjainkban amerikai yúkkal akarják felsze- a nyugatnémet Wehr* t, azt a Wehrmachtot, <ek útját tűz és pusztí- dezte eddig, míg a ’tunió 1945-ben meg nem ásítette. Ez a szörnyú út januárjában kezdődött n-ben a fáklyásmenettel, jet a diadalmámorban Hitler és társai rendez- Folytatódott a Reichstag jújtásával. a nagy berlini jnyvégetéssel. Ez a tűz bele- rkollik a buchenwaldi, uschwitzi, mauthauseni ha­láltáborok krematóriumainak i uzébe, ahol milliók pusztul­tak el. Ilyen tömeges gyilko­lást még nem ismert az embe­riség mint amilyent a hitleri fasiszták rendeztek, és most, a jiyugati és amerikai kormány­körök, tőkések újra akarják éleszteni mindazt a borzalmat, melyet ez jelentett az emberi­ségnek. Azt az elvetemült gyujfogatót, amelyet csak nagy Áldozatot kívánó, hősies harc árán sikerült a Szovjet Had­seregnek saját tüzében eléget­ni. Mit mond erre a német nép? Tekintsünk a mai demokra­tikus Berlinre. Munkában és harcban keményre edzett em­berek ökölbeszorított kézzel gondolnak vissza 1933 január­jára, szilárd akarattal tesznek hitet a béke mellett és követe­lik az egységes, békeszerető Németország létrehozását. Nem akarnak mégegyszer göbbelsi tüzeket látni. Gyülekeznek most is, de nem kényszer ha­tására és nem azért, hogy ököl­beszorított kézzel nézzék azt, hogy Németország értékei ho­gyan hamvadnak el ebben a tűzben, hanem azért, hogy megakadályozzák a bonni kormány és az amerikai atom­lovagok mesterkedéseit: a fa­siszta rohamosztagosok fel­élesztését. Es Németország be­csületes népe nincs egyedül ebben a harcban. Világmoz­galommá szélesedik a tiltako­zás Nyugat-Németország újra- felfegyverzése, tömegpusztító fegyverek alkalmazása ellen. Velük van minden becsületes ember a világon. Egy célért küzd a német néppel az ukrán anya, kinek karjában ölték meg egyetlen gyermekét a német fasiszták és az a szovjet asszony, kinek férjét gyilkos golyó szakította el családjától. Együttérez és harcol velük a magyar, a francia, a kínai és a hindu. Minden ember, aki szereti csa­ládját, hazáját és nem akar újra erdőkben, bunkerok és bányák mélyén rettegni. A magyar fiatalnak elég volt a bujdosásból, a kínai paraszt­nak az angol igából, a spa­nyol népnek a fasisztákból, akik gyilkos kíméletlenséggel tiporták el szabadságharcát. Az afrikai nép nem engedi meg, hogy földjén mégegyszer német csizma dübörögjön. Milliók szava és elszánt akarata megfékez minden háborús tüzet. Gondoljunk Ko­reára és Vietnamra. így jár­nak mindenütt a háborús gyúj­togatok. D EKEI Ez a négybetűs szócska varázserővel bír, milliókat állít maga mellé, bátor katonákká neveli őket és állítja élő tilalomfaként a há­borús tervek elé. Erre a szóra gondol a bányász szénfejtés közben, a munkás a gyárban, a mezőn dolgozó paraszt, és a szülő, mikor gyermekére néz. Varga Zoltán, Somoskőújfalu Lelkeshangú békegyűlés a pásztói járásban Az ünnepi beszámolót Jakab Imre, a megyei tanács elnök- helyettese tartotta, aki elmon­dotta, hogy a második világ­háború milyen nyomorúságot zúdított a népre. Hangsúlyozta, hogy a nyugatnémetországi ka­szárnyákban újra készülődnek a háborúra. Majd beszédét így fejezte be: „Békére vágyunk, s annak megvédéséért minden áldozatot meghozunk“. Az értekezlethez elsőnek Juhász Józsefné Sz. Csécse község dolgozóinak üzenetét tolmácsolta, s többek között ezeket mondta: „Mi most boldogok vagyunk, mert nem dörög az ágyú, nem pattog a puskagolyó a fejünk felett, mert nem kell a bunkerokban nyomorogni étlen-szomjan. Mi lefekszünk este és nyugodtan aihatunk reggelig. De Adenauer és társai azon fáradoznak, hogy egy újabb világháborút zúdít­sanak a békeszerető országok­ra. Azért jöttünk össze, hogy ezt megakadályozzuk, S a hozzászólások így pereg­tek egymásután. Tar küldötte, Horváth Gyula például arról beszélt, hogy a tari dolgozók egyhangúlag tiltakoznak Nyu­gat-Németország felfegyver­zése ellen, Alekszy Béla tanító pedig arról beszélt, hogy a dolgozók szeretik a békét és a békéért hajlandók mindent meg is tenni. Majd egy Saját szerze­ményű verset olvasott fel, amelynek egyik része így hangzik: „Hogy életed, s boldogságod elvesszen? — Szörnyű valóság: Öh embe­rek, ébredjetek! Minden, de minden elveszhet köztetek! — Lelketlen gyilkosok a háborút szítják, Gyilkosaitokat szervezik, uszítják," Az egyházasdengelegiek bé­kedobozt nyújtottak át az el­nökségnek, a bujákiak egy ki- varrott békekendőt. A hasznos- mátrakeresztesi dolgozók pedig házilag készített, kifaragott ajándéktárgyakat készítettek a francia gyerekek számára, amely mind-mind azt fejezte ki, hogy a pásztói járás dolgo­zói békét akarnak. Új munkamódszerek és új gépek a szovjet bányákban Megnövelt elővájóciklus Nyikolaj Klimov elővájó brigádja, amely a „Pjervo- jnajszkugolj“ tröszt 100. számú bányájában dolgozik, érte el a legnagyobb sebességet a vágat- kihaj tásnál a Donyec-meden- cében. A brigád tagjai napi másfélméteres norma mellett az utóbbi napokban naponkint 8 méter kétsínpáros vágatot hajtottak ki, úgyhogy 540 szá­zalékra teljesítették normáju­kat. — Bányánk csak úgy tudja teljesíteni feladatait — mond­ta Klimov elvtárs, — ha nagy ütemben végezzük az előkészí­tő munkát. Brigádunk megnö­velte az elővájási ciklus mély­ségét, hogy ezáltal nagyobb ütemben hajthassuk ki a vága­tokat. Az eddigi 2—2.5 méte­res robbantólyukak helyett 4 métereseket fúrunk N és a munkát úgy szerveztük meg, hogy naponta négyméteres cik­lust végzünk az eddigi egy két­méteres helyett. A brigád min­den tagja ért az összes mű­veletek elvégzéséhez, s ezál­tal jobban ki tudják használni a munkaidőt és a rájuk bízott gépeket. Szén futószalagon Ä bányagépipari kutatóin-1 iézet főmérnökének szobájá­ban érdekesen működő modell | látható. Az apró elektromoto­rok egy gépcsoportot hajta­nak meg, amely teljesen ön­működően hajtja ki a bánya­vágatokat, darabolja és szál­lítja a külszínre a szenet. A kis kapcsolópulton három kü­lönböző színű gomb van. Ami- kon az egyiket megnyomják, a gép modellje működni kezd. Egy fogasgyalú mozog végig a széntelep mentén és rászórja a széntömböket a kaparósza­lagra. Amikor a gyalú elérte a front végét, hidraulikus vitlák kapcsolódnak be, odébbmoz­gatják a gyalút és újból hoz­záerősítik a fekűhöz.. Tovább mozog a szállítószalag, sőt a vá­gat acélbiztosítása is. Úgy fest az egész, mintha láthatatlan kezek dolgoznának. Ezután folytatódik a fejtés és a gyalú acélfogai a következő pillanat­ban újból belevájnak a szén­falba. Az új gépcsoportot a „Gip- rouglemas“ kísérleti intézet­ben tervezték. A gép egy csa­pásra megoldja a bányászát számos problémáját: teljesen gépesíti a vágatkihajtás mun­káját, s azt a két műveletet, amelyet még nemrégiben kéz­zel kellett végezni, a biztosí­tást és a főte irányítást is. A bányákban rátérhetnek a fu­tószalagszerű munkára, a szén szünteleh folyamban árad és a fizikai munkát teljesen kikap­csolhatják. A vágatokban nem lesz egyetlen munkás sem, a gépcsoportot a vágattól 100 méter távolságra, vagy még messzebbre egyetlen kezelő irányítja. Az új vágatkiihajtó gép na­ponta 8 métert halad előre. Szép teljesítmény ez, ha figye­lembe vesszük, hogy a legkor­szerűbb kombájnok is kere­ken 2 métert haladnak napon­ta. Az összes rajzok készen vannak és rövidesen elkészítik a gép első mintadarabját. Néhány évvel ezelőtt alakult a szénbányászat automatizálá­sával foglalkozó tervező iro­da. Ennek munkatársai olyan gépeket szerkesztenek, ame- lyek nemcsak szükségtelenné I teszik a fizikai munkát, hanem irányítják is magukat. Az új gépcsoportok automatikusan végzik a szén szállítását egé­szen a vasúti kocsikba rakásig, azonkívül önműködően ellen­őrzik a bányavágatok szellőz­tetését és víztelenítését. Nincs már messze az az idő, amikor nem lesznek a bányákban lent gépkezelők és szivattyúkeze­lők, mert automata készülékek ellenőriznek mindent és a leg­kisebb rendellenesség esetén csengő- és jelzőberendezések figyelmeztetik a mérnököket, feltéve, ha a hibát maguk a gépek nem tudják kijavítani. A tervezőiroda munkatár­sainak egy csoportja úgyneve­zett metánrelét készít. Az ér­zékeny készülék pontosan:mé­ri a veszélyes bányagáz menv- nyiségét, úgyhogy ezután már nem kell tartani a „sújtólég­től“. A készülék önműködően szabályozza az egyes vágatok­ba a friss levegő adagolását, tehát robbanásveszélyes gáz­keverék nem gyűlhet össze. Kidolgoztak egy blokk-kap­csolású vázlatot a bányák ön­működő víztelenítésére. Maga a szivattyútelep önműködően bekapcsolja a víz eltávolításá­hoz szükséges számú pum­pát. Az új gépek teljesen át­alakítják a bányák képét. Sok külszíni épület fölöslegessé vá­lik és megváltoznak a bánya­vágatok is. A Donyec-medencében több új bányát helyeztek üzembe. Ezekben a teljesen korszerű bányákban kombájnok fejtik a szenet, automaták rakodják a felvonóba. Itt alkalmazzák először a fentemlített automa­tikus szellőztető és szivattyú­berendezéseket. Valamennyi vágatot tömör vasbeton- és acéltámok biztosítják, úgyhogy beamlás egyáltalán nem fe­nyegethet. A szovjet tudósok, tervezők és mérnökök szívvel-lélekkel dolgoznak a bányák további tökéletesítésén. A bányamunka egyre könnyebb lesz ős egyre kevesebb munkásnak kell lent tartózkodni a vágatokban. Az MNDSZ hírei Magyargéc MNDSZ-szerve- zete műsoros teaestet rende­zett. A „Szánt az eke“ című egyfelvonásos jelenetet adták elő. A kultúrcsoport tagjai között több családos MNDSZ- asszony van, akik nagy lel­kesedéssel vettek részt a pró­bákon, férjeikkel együtt. Gé- czi Józsefnénak, az MNDSZ helyi elnökének javaslatára Nógrádmegyerbe és Karancs- ságra is elmentek vendégsze­repelni, A rendezvény tiszta jövedelmét a gyermeknapi ki­adások fedezésére gyűjtik. ★ A karancssági MNDSZ tag­jaira ösztönzőleg hatott a magyargéci asszonyok példá­ja. Elhatározták, hogy ők is szerveznek kultúrcsoportot, amelybe férjeiket is bevonják. Az a tervük, hogy farsangra már fel is lépnek. Ugyanakkor tervbe vették egy főzőtanfolyam szervezé­sét is. * Kisterenye faluban jól mű­ködő szabó-varró és kézi­munka gazdaasszonykor van. A gazdaasszonykörbe járó asz- szonyok elhatározták, hogy április 4-re, hazánk felszaba­dulásának tízéves évforduló­jára ízléses, szép ajándékokat készítenek a szovjet asszonyok részére. ★ Zagyva falu nagy esemény­re, békenagygyűlésre készült február elején. Ebbe a készü­lődésbe igen tevékenyen kap­csolódtak bele az MNDSZ asszonyai. Házról házra jár­tak, úgy hívták meg szemé­lyesen a község lakóit a béke­gyűlésre. Közben beszéltek az asszonyoknak az MNDSZ tíz­éves munkájáról, jelentősé­géről, a békeharcban foly­tatott tevékenységéről és át­adták nekik az MNDSZ tíz­éves évfordulójára kiadott szép emlékbélyegeket is. Más munkából is derekasan kiveszi részét a zagyvái MNDSZ. A mamák kérésére kézimunka­szakkört szerveztek a nagyobb lányok részére és itt szebbnél szebb kézimunkát tanulnak a gazdasszonykör részvevői. A háztáji gazdaság erősítéséért Államunk az elmúlt eszten­dőben jelentős segítséget nyúj­tott a termelőszövetkezeti ta­goknak a háztáji állatok vásár­lására. Az Országos Takarék- pénztár Nógrád megyében 450 termelőszövetkezeti tagnak 450 ezer forint hitelt folyósít állat- vásárlásra. Farsangi est Nőtincsen A nőtincsi általános Is- ** kola szülői munkakö­zössége és a pedagógusok nagysikerű jelmezes farsangi estet rendeztek a tanuló ifjú­ság számára. Az SZM választ­mányi tagjai ez alkalomra íz­lésesen feldíszítették a kul túrház jólfűtött termeit. Tánc előtt műsort adott az iskola úttörőcsapata. Különösen nagy sikere volt a leány és a fiú tánccsoportnak. A nagyter­met zsúfolásig megtöltő kö­zönség szűnni nem akaró tapssal fejezte ki tetszését, s alig akarta leengedni a tánc- csoportot a színpadról. Műsor után a jelmezekben gyönyörködött a közönség és nem egyszer derült is, mert a legváltozatosabb jelmezek vonultak fel, Ott volt Csiri­biri a nagy varázsló, Brama- putra indiai hajszálművész fakir, Pemzli festőművészkis­asszony, a Csinn-Bumm cir­kusz híres bohócai: Szamóca, Bikkmak, Kelemen, rablók, cigányok, vasorrú boszorká­nyok, hangjegykisasszony stb. A tánc szüneteiben a szülők által összehordott sok-sok sü­teményből rendeztek vidám uzsonnát a gyermekek, majd a tombola húzásait izgulták végig, s örültek egy-egy ked­ves kis nyereménytárgynak. Szülők és tanulók este 9 óráig voltak együtt és egy szép, kedves est emlékével távoztak, hogy még hosszú hetekig emlékezzenek vissza annak derűs hangulatára, vi­dám, tréfás mozzanataira. Balogh László általános iskola igazgató 1955. február t. ——— APA ÉS FIÚ ■ (Tudósítónktól) — Ne azt nézzétek, hogy a tégla agyagból készül, hanem azt, hogy hosszú élete van. A belőle készült házak évszáza­dokig állnak... — mondja Oláh Imre téglakihordó az ebédszünetben többi társának. — A régi időkben nem érde­kelt bennünket, hogy hová ke­rül a téglánk, ma viszont jól esik ránézni arra a házra, is­kolára, kultúrházra, amely az általunk készített téglából ké­szült. Vigyáznunk kell a minő­ségre; Az ebéd befejezése után a kíváncsiság elvisz munkahe­lyére: frissen kiégett téglák vibrálnak még a meleg leve­gőtől a kemencében, de már kézzel megfoghatók. Oláh elv­társ a kemence hatalmas üre­gében példás rendben sorako­zó kész téglákat szedi le. Egyetlen kézmozdulata sem válik feleslegessé, amint csil­lére rakja a csengő téglákat. A téglák osztályozása már itt megtörténik. A gyakorlat azt igazolja, hogy a téglát már meg sem nézik a napvilágnál, mert már annyira ismerik sú­lyáról, tapintatáról, hangjáról, hogy melyik osztályba tarto­zik. A csille megtelt, kigördítik a kemencéből az első pihenő* helyre: a rakterűiéire. 250 da* rabból álló tömör oszlopok emelkednek Oláh elvtárs ke* zenyomán. Ha ránéz az em* bér a nagymennyiségű tárolt téglára, jó érzés fogja el. Hisz ezekből készülnek majd az új családiházak, kórházak stb, Oláh elvtárs fiával dolgozik együtt. Naponta átlagosan 48—50 oszlopot raknak fel, ez megfelel kb. 12 000—13 000 da* rab téglának. A legutóbbi termelési érte* kezleten vállalták Oláh elv* társék, hogy havi tervüket 120 százalékra teljesítik. Vál* lalásukat 190 százalékra telje* sítették; Vállalták a minő* ség megjavítását is. Ezen a té* ren is példás eredményt nyúj* tottak: a decemberi 12 száza* lékos téglaselejtet 3 százalék* ra csökkentették; Amikor a zagyvapálfalvi ta* nácsháza tetején megszólaló hangszóróból meghallják Oláh elvtársék a téglagyár januári eredményét, egy pillanatra megállnak a munkájukkal. Az apa és a fiú szeme találkozik, jóleső mosoly rajzolódik ar* cukra. Nem szólnak, de tekin* tetükben és mozdulatukban látni azt, hogy tovább is így akarnak termelni, N. I*, Csendháborítók — a moziban A film nevel és szórakoztat. Ez így is van a legtöbb esetben. Sajnos nem mindig érvényesül ez, a salgótarjáni November 7 film­színházban. És is­mételten a közön­ségre kell panasz­kodni. Szeretném, ha magukra ismer­nének azok, cl kik hasonlóképpen vi­selkednek és meg­változtatnák maga­tartásukat. Nézzünk egy pár körül­ményt, melyek miatt Salgótarján­ban nem szórakoz­tat a film. EzeSk kö­zött a legbosszan­tóbb a későnjövók zavarása. Ezek per­sze nem találják a helyüket a sötétben, néha tévedésből ül valaki a helyükön és a jegyszedő a lámpájával sorra vizsgálja, néha egész sor jegyét, míg végre megtalálja a kérdéses helyet. Ez persze zajjal jár és ezt meg lehetne szüntetni, ha a ké- sőnjövőket csak a szünetben engednék be. Vannak emberek, akiket nem érdekel a híradó és azt hi­szik, hogy másokat sem érdekel, mert közben szüntelenül beszélgetnek. A na­pi eseményektől egészen addig hogy mit főznek majd holnap, mindent itt beszélnek meg. A harmadik fajta zavaró ember, aki kétszer néz meg egy filmet és okvetle­nül fontosnalk tart­ja, hogy minden je­lenetet előre el­mondjon a szom­szédjának, de úgy­hogy körülötte min­denki hallja. Legutóbb a Ka- méliás hölgy című, francia film január 28-i, 6 órás előadá­sán aztán olyasmit tapasztaltam, amely a jegyszedők nem­törődömségén mú­lik. A filmet ugyan­is csak 16 éven fe­lüliek nézhették meg és ezt szigo­rúan ellenőrizni kellene. Hallottam, hogy némely elő­adáson komolyab­ban ellenőrizték is* De amikor én rol- tam ez nem történt meg, mert az elő­adás előtt 22 olyan gyereket szá,moltam össze, akik semmi szín alatt sem vol­tak több 14, legfel­jebb 15 évesnél, és ezt a jegyszedóknek is kellett volna lát­nia­MEZŐ SÁNDOR t Salgótarján ÓLOMKENYÉR Az igazságos életért folytatott nehéz és küzdelmes harcot mu­tatja be az „Ölomkenyér“ cí­mű csehszlovák film. A film története jó húsz esz­tendővel ezelőtt játszódik. A Prága környéki Kodyma-gyár- ban nagyarányú munkáselbo­Cselekvő részesei a történet* nek a fiatalok, a munkásgyere* kék, akik rossz életkörülmé* nyeik miatt korán érettek, fiatalon szereznek egész életük* re kiható tapasztalatokat. Meg­szervezik a gyárban maradt dolgozók tájékoztatását, gyűj­csátásra készülnek. Az amúgy is sápadt, vézna prolctárgyer- mekeket sújtaná ez elsősorban Nem titok az, amit két ember tud — mondja a közmondás. Az elbocsátások híre hamar ki­szivárog a gyárból, Helénán, a gyártulajdonos titkárnőjén ke­resztül. így a munkásoknak van módjuk felkészülni és egy ha­talmas sztrájkkal felelni. A film ez* a nehéz és küzdelmes, de végül is győzedelmes sztráj­kot mondja eL tenek a sztrájkolok javára. Ott látjuk őket a sztrájk szervezé­sénél, a bábjáték-előadáson, amelyen a gyártulajdonost fi- gurázák ki, és a vasárnapi ün­nepi demonstráción. A film forradalmi tüzet, forradalmi ro* mantikát áraszt magából. A balassagyarmati filmszín­ház február 10—12-ig, a szécsé* nyi filmszínház február 13-* 15-ig játssza a filmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom