Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)
1955-02-09 / 12. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABOD NOGPflD MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM ARA 50 FILLÉR. 1955. FEBRUÁR 9. Sikereink záloga: pártunk állandó erősítése Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, közel négy évtizedes munkássága során mindig élvezte a nép bizalmát, soha egy pillanatra sem feledkezett meg arról, hogy mint a vezető osztály, a munkás- osztály pártja, élcsapata, győzelemre vezesse népünket az elnyomók ellen a jobb jövőért, a szocialista Magyarországért. A párt állandó erősítése, sorainak tömörítése, tagjai politikai. eszmei színvonalának emelése azok közé a feladatok közé tartozik, amelyeket forrottságra, a legteljesebb bizalomra van szükség. Mindenfajta elhajlás a párt politikájától, amely napjainkban tapasztalható, káros erre a kapcsolatra. A párt tömegkapcsolatára most különösen a jobboldali elhajlás veszélyes. Nem egy községben a kulákok nem teljesítik beadási és adófizetési kötelezettségeiket. Ez komoly mértékben lazítja az állampolgári fegyelmet és egyáltalán nem vonzza a dolgozó parasztságot a párt- és a munkásosztály felé. Nem kevésbé Lenin, a proletariátus nagy ta- veszélyes az a szájtátiság, amely a társadalmi tulajdon megkárosítóival szemben tanítómestere, mint legfontosabb örökséget, hagyott ránk. Pártunk, élén a kipróbált pasztaiható. A nép érdekeinek Központi Vezetőséggel, valóra következetes megvalósításában váltja e lenini örökséget. Csak tanúsított liberalizmus nem a párt állandó erősítése, élcsapat jellegének fejlesztése, a tömegekkel való kapcsolat , szilárdítása biztosíték arra, | hogy sokat szenvedett, sök évszázados elnyomatásban élő magyar népünk, — amely erősíti, hanem gyengíti pártunk tömegbefolyását. A jobboldali elhajlás mellett persze tapasztalható a baloldali szek- táns nézetek és gyakorlatok egész sora. A pártonkíviiliek, a nők és a fiatalok lebecsülé1945-ben szabadult fel valójá- se teljesen idegen a marxiz' ban és véglegesen — a béke, a ; jólét útján haladhasson. A < párt az a politikai erő, amely előre látja a fejlődés menetét, mus-leninizmus tanításaitól. Az egyházasgengei pártszervezet titkára például a község 1100 lakosából nem talál arra (eligazodik a társadalmi élet érdemes embert, akit a tagje- } bonyolultságában és biztos löltek sorába fel lehetne ven- í ikérves a dolgozókat a ni. Ilyen és ehhez hasonló nézetek a megye más területén is tapasztalhatók. A kongresz- szusi munkaversenyben, a ta" kézzel képes a dolgozókat a I kitűzött cél — a szocializmus í felépítésére — elvezetni. A párt erősítése sokrétű, bonyolult feladat. E munka vég- nácsválasztások előkészületei i zésében nagy tanítóink, a során a néphű, áldozatkész pártonkívüli aktívák százával kerültek felszínre. Mégis a tagjelöltfölvétel 1954-ben 1953- hoz viszonyítva csak jelentéktelen emelkedést mutat. Pártunk betöltötte hivatását, mert nem félt bátran és keményen feltárni hibáit, a párttagság széles tömegére támaszkodva oldotta meg feladatát. A párton belüli demokrácia a bírálat és az alulról jövő kritika pártéletünk marxizmus-leninizmus klasszisai adnak szamunkra állandó elvi és gyakorlati útmutatást. A mi pártunk tapasztalatai, határozatai is gazdag tárháza az útmutatásoknak, amelyekből állandóan meríteni, tanulni elsőrendű kötelességünk. Pártépítő munkánknak egy ilyen fontos állomása a Központi Vezetőség 1950. február 10-i ülése, amelyen Rákosi elvtárs „Erősítsük pártunk _ ______ ka pcsolatait a tömegekkel, fej- sarkpontja. Eredményeink kö1 MKrtliili íTAmnlz- .................... ... . le sszük a párton belüli demokráciát, a kritikát és önkritikát’’ címmel tartott beszámolót. Ma is élő, napirenden lévő problémák szerepelnek a beszámolóban. A pártépítés munkáját soha nem lehet befejezettnek tekinteni. A politikai, gazdasági és kulturális életben elért sikereink pártunk sikerei. További előrehaladásunk nélkülözhetetlen része, az új szakasz célkitűzései megvalósításában elengedhetetlen pártunk állandó erősítése. ze tartozik, hogy párttagságunk ma bátran és körültekintőbben szól hozzá üzeme, faluja vagy az ország ügyeihez, mint eddig bármikor. A kommunisták magatartása, föllépése hatással van a pár- tonkívüliekre. Ezzel magyarázható, hogy az utóbbi időben — különösen a júniusi határozat óta —, megnövekedett a bíráló felszólalások, a bölcs javaslatok száma a különböző összejöveteleken, gyűléseken. Mind több levél, bejelentés érkezik az illetékes Eddigi sikereink, a munkás- szervekhez, amelyekben feltárják párt- és állami életünk fogyatékosságait. osztály hatalma megteremtésének alapja, hogy pártunk széleskörű kapcsolatokat épített ki a dolgozókkal és eze- kk , knr-nts.„m i-.hptÜT,k két a kapcsolatokat állandóan JL A Az e téren elért eredméerősíti. Pártunk ereje a tömegekben van, abban, hogy a dolgozók mennyire értik meg, helyeslik és hajtják végre a párt által a nép érdekében kitűzött feladatokat. A nemrég lezajlott tanács választás idején népnevelők és vezető pártfunkcionáriusok százával, ezrével keresték fel a városok, falvak népét, magyarázták a párt politikáját, intézték a dolgozók ügyes-bajos dolgait. A kommunisták hallatták hangjukat és meghallgatták a nép hangját, feladatokat szabtak meg az ország számára és legtöbbször gyorsan lelkiismeretesen elintézték a néptől kapott feladatokat, hasznosították tanácsait. A párt és a dolgozók közötti kapcsolat ilyen egészséges fejlesztése továbbra is feladatunk, Minden lazaság, elnézés ezen a területen súlyos károkat okoz pártunknak. Az új megelégedve. A párton belüli demokrácia megsértésének, a kollektív vezetés helytelen gyakorlati alkalmazásának számos példája található meg megyénkben. Előfordult, hogy az egyik községi párttitkár kijelentette: őt csak négyszemközt lehet bírálni. Vannak eseték, amikor hajszát indítanak a bíráló személy ellen, vagy ami még ennél is durvább, megkezdik róla az „adatok“ gyűjtését. Az alulról jövő bírálat elfojtásának az a formája is él még és veszélyesen hat, amikor a bírálók által fölvetett problémákon nem segítenek. Különösen a bányászatban tapasztalható, hogy a vezetők különböző okokra hi MAI LAPUNKBÓL: A funkcionáriusok pártoktatása a balassagyarmati járásban. — Szabad életünk tizedik évfordulójára. — A Minisztertanács határozata a tavaszibúza vetéséről. — A tsz tervkészítés tapasztalatai. Cejdlik Gyula Az elmúlt év novemberének Cejdlik elvtárs a gépjavítás közepétől dolgozik a pásztói ideje alatt az erőgépjavító bri- gépállomáson. Nagy része van gádnak. volt a vezetője. Az öttagú brigád november 18-tól január 31-ig 11 erőgépnek a javítását végezte el. A javítás megkezdése óta minden dekádban túlteljesítették tervüket. A gépállomás vezetősége —< értékelve Cejdlik elvtárs szorgalmas, odaadó munkáját — az elmúlt hónap 15-től műhely- vezetéssel bízta meg. Itt is megállja a helyét. Mindennap egy órával előbb bemegy a műhelybe, hogy elkészíthesse a brigádok napi munkájának tervét. így minden brigádvezető, minden brigádtag munka kezdéskor már tudja napi feladatát. Cejdlik elvtárs további terve abban, hogy a gépállomás ja- az, hogy mint műhelyvezető, nuár 31-re — 25 nappal a ha- munkájával elősegítse a gép- táridő előtt — fejezte be a téli állomás tavaszi kampánytervé- gépjavítást. nek túlteljesítését. LEGYEN MINDENNAPI FELADAT A BÉKE ERŐI IVEK NÖVELÉSE A salgótarjaniak erősebbek lesznek a hő borik akaróinál JITegválasztotta küldötteit a IV. magyar békekongresszusra Salgótarján városa. Bányák, gyárak, kisebb üzemek, kórházak, iskolák, hivatalos intézmények és más dolgozók képviselői jöttek ösz- sze, magukkal hozva képviseltjeik elszánt békeakaratát, a múlt háborúra való felejthetetlen emlékezését, a fasiszta német hadigépezet feltámasztása, az atomháború elleni tiltakozását. Egy nagy-nagy akarat dobogtatta itt, az Acélárugyár kultúrtermében február 6-án a 30.000 salgótarjáni dolgozó nevében összegyűlt küldöttek szívét: békében, szabadon, becsületes munkával szebbiteni, jobbítani, boldogabbá tenni az életet és gyűlöletet szórni az életet, a kultúrát, évezredek munkáját lerombolni, elpusztítani szándékozókra. A gyűlés előadója, Berkes József elvtárs beszéde elején elmúlt történelmünk legfőbb jellemzőjéről, a nemzeti balsorsról szólott a küldöttekhez. A nemzeti balsorsról, mely szinte mindig nyugatról, Németországról szakadt ránk, rabságot, pusztulást, bajt, keservet hozott a magyar népre és állandóan gátolta, akadályozta fejlődésünket. Most, mikor szabadon, békében építjük a jövő boldog Magyarországát, amikor gyorsvonati iramban hozzuk be évszázadok mulasztásait, nem nézhetjük tétlenül a fenyegető veszedelmet, a német militariz- mus felélesztését. Részletesen ismertette a múlt háború borzalmait, most is érződő pusztításait, amelyben több mint hússzor annyi magyar pusztult el, éppen a legmunkabíróbbak közül, mint Salgótarján összlakossága. Nem akarunk Hirosima és Nagaszaki városok sorsára jutni. A tudomány óriási eredményeit nem emberek pusztítására, hanem \z élet boldogabbá, a munka eredményesebbé, könnyebbé tételére, a fejlődés gyorsítására kell felhasználni. A háborús veszély nagy, de a békén őrködő százmilliók is éberek. A kilencszázmilliós béketábor mögött a kapitalista országok békétakaró, becsületes dolgozóinak újabb száz- és százmilliói állanak. A béke- mozgalom ma már olyan hatalmas erő, mely képes lefogni a háborúra spekuláló néhány- ezer, vagy tízezer kézéi. Es itt. Magyarországon és Salgótarjánban sok, békéért elhangzott szó, újabb és újabb mun- kuhőitettek jelentik a béke tudatos védelmét. A megválasztandó küldöttek — mondotta befejezésül — mondják el a kongresszuson, hogy Salgótarján üzemelne k dolgozói, a hős bányászok, ez édesanyák, a pici gyermekek békére vágyók, a béke megőrzéséért meghoztak és nieyhoznak minden áldozata. A z egymásután következő sok-sok hozzászólás tette teljessé a gyűlést. A legkülönbözőbb korú, a legkülönbözőbb munkát végző küldöttek szájából hallottak, változatos tartalmuk ellenére is egyet mondtak: békét akarunk; mindent megteszünk, hogy a béke fennmaradjon. Egy program, egy cél hozta közös nevezőre a bányász hozzászólását — aki arról beszélt, hogy Nógrád megye sokezer bányásza dolgozó népünk szebb életének elérésére küldi fekete gyémántját, — az orvoséival — aki azon dolgozik, hogy senki se haljon meg fertőzésben, rákban, hogy az anyák fájdalommentesen szüljenek — a pedagóguséval — aki a tudomány mind magasabbra emelésén dolgozik, művelt, értelmes, dolgatudó embereket nevel a születő új, szocialista hazának — o gyárimunkáséval — oki azt mondja: ne úgy harcoljunk a békéért, hogy kétségbeessünk, vagy megriadunk, hanem úgy, hogy kitartóbbak, erősebbek, bátrabbak leszünk a háború akaróinál — az édesanyával, aki gyermeket ad az életnek és azt akarja, hogy a fia élete szebb legyen az övénél — a középiskolás diákéval — aki örülni, tanulni akar — a hivatalnokéval — aki bízik, hogy a béke hófehér ügye győzedelmeskedni fog. Es elmondják a látott, vagy hallott emlékeket, a komáromi katonasírról, melyen ez a felirat áll: „Minket már ne várjatok haza — három ismeretlen magyar katona”, Budapest, Drezda és Halié bombázásáról, az öreg szülőről, aki így fogadja háborúból hazatérő gyermekét: „Édes fiam! Ugy-e most már vége?” Felakasztott bányászokról, fához kötözött munkásasszonyokról, arról a 18 000 gyermekről, aki szemevilágát vesztette el a háború alatt, arról a kislányról, akinek akkor szakította le kezét a robbanás, mikor játékbabáját akarta megfésülni. A gyűlésen résztvevő Bu- gár Jánosné, az Országos Béketanács titkára a következőket mondja: „Az új háború lehetősége az emberekben először az emlékezést ébreszti fel. Ez jó, ez kell. De nem elég csak a borzalmakra emlékezni — o béketábor erejének tudatosítása legyen a legnagyobb feladatunk. Adjunk választ arra a két állandóan visszatérő gondolatra: „Vajon megakadályozhatják-e az egyszerű emberek a háborús készülődést” és hogy „saját magam mit tehetek a békéért". Legyen mindennapi feladat a béke erőinek növelése. Nálunk szorosan összefügg a béke védelmével a kitermelt több szén, a bevetett szántóföld, a jól megmunkált kert, alaposan elsajátított tananyag. A hazánkban most folyó aláírásokat ezek töltik meg reális tartalommal. A hozzászólásokat a különböző tömegszervezetek (Úttörő-mozgalom, DISZ, MSZT, MNDSZ stb.), aláírásokkal telt, díszes albumokat átnyújtó üzemi küldöttségek üdvözlő beszédei váltogatták. A hozzászólások után a gyűlés ünnepi pillanata következett, a küldöttek megválasztása. A részvevők egyhangúlag választották meg a város nyolc békeku'dóitét, akik elmondták, hogy az elhangzott sok-sok akaratmegnyilvánulást tolmácsolják majd a kongresszuson. 1/égez-tül Kálmán elvtárs" nő, a városi békebizottság titkára, a városi békemozgalom négy legjobb dolgozójának elismerő oklevelet nyújtott át. A gyűlést követő kultúrműsor minden számából a béke gondolata áradt, A SALGÓTARJÁNI JÁRÁSBAN IS MEGVÁLASZTOTTÁK A KÜLDÖTTEKET A salgótarjáni járás sok-sok békegyűlésén megválasztott küldöttek február 6-án, a megyei tanács kultúrtermében megtartott járási küldöttgyűlésen tolmácsolták azokat az üzeneteket, melyeket falujuk, üzemük dolgozói bíztak rájuk. Gembiczki József járási VB elnökhelyettes beszámolójában átfogó képet adott arról a hatalmas méretű harcról, mely a béke megőrzéséért folyik. Mindenkinek erőt ad ehhez a harchoz, a jobb munkához, ha visszaemlékezünk azokra a veszteségekre, borzalmakra, melyeket a második világháború okozott. Elmondotta többek között, hogy egyedül Kis- terenye községből ottveszett a háborúban 58 férfi és 73 hadirokkant jött haza. 55 hadiözvegy és 19 hadiárva siratja a legkedvesebbét. De így van ez megyénk minden kis es nagy községében, városában. Az emberek ma már nem sírnak, ha a sok elveszett emberéletre és tönkretett anyagi értékre gondolnak, hanem ökölbeszorul a kezük, keményebben markolják meg a szerszámot, vagy a tollat, mert mind többen értik meg, hogy aki gyenge, azt eltiporják a vadállatok, tehát erősíteni kell hazánkat. „Nagy terveink vannak a községben — mondotta Lantos Pál Bocsárlupújtőről — és ezek mind-mind a szebb, jómódú életet szolgálják. Az eddiginél is jobban kielégíteni a kulturális igényeket, szebbé tenni a falu külsejét és még sok hasonló, amelyből egyet sem tudunk megvalósítani, ha háború van, mert akkor még az is elpusztulna, amit kemény munkával eddig létrehoztunk. Hát hogyne tiltakozna az egész falu népe erélyesen az USA háborús tervei ellen, az atomfegyver használata ellen.“ A katolikus papok békevágyát bizonyította Brehely László plébános Somoskőújfaluból, aki a község népének békevágyát tolmácsolta. Kaszás rőfös József, a kis- terenyei bányászok nevében emelte fel tiltakozó szavát Nyugat-Németország újrafel- fegyverzése ellen. Kántor Im- réné, a maconkai édesanyák nevében követelte, hogy tárgyalással oldják meg a vitás kérdéseket. Megrázó példákkal mutatott rá Lehóczki Lajos Nagybá- tony küldötte a háború szörnyűségére. „Beszéltem olyan emberrel, aki Auschwitzban volt és ő elmondta, hogy voltak ott olyan gyerekek, akik ott születtek és hatéves korukig még nem láttak mást, mint rácsot, barakkokat, szenvedést és halált. Hát kibe ne csapna magasra a gyűlölet és az elszánt harcrakészség, ha arra gondol, hogy ilyen sorsot szánnak a nyugati imperialista körök a mi gyermekeinknek,“ Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője azokról az eredményekről beszélt, amelyeket eddig elért az öt évvel ezelőtt Varsóban elindított, világméreteket öltött békemozgalom. A stockholmi felhívást sokszázmillió ember írta alá. Ennek volt köszönhető, hogy Koreában nem merték használni az atomfegyvert. A békemozgalom másik nagy győzelme: Vietnamban elhallgattak a fegyverek. Az emberek békevágya akadályozta meg az európai védelmi közösség létrejöttét. Az értekezlet részvevői ezután megválasztották a IVj országos békekongresszus küldötteit. Olyan embereket küldenek a kongresszusra, akik eddigi munkájukkal bebizonyították, hogy nemcsak meggyőző szóval, hanem példamutató munkával Valóban jó békeharcosok. vatkozva igyekeznek kimagya- hónapokig nem tartottak tag- egész tagság véleménye, javas- nem jelentheti, hogy mindent rázkódni. A bírálat és önbí- gyűlést. Elég gyakori az is, lata alapján hoznak bölcs bírálat semmibevevésének nap- amikor egy-egy pártalapszer- tézkedéseket. A párton belüli jainkban egyre inkább tapasz- vezetben nem a dolgozókat demokrácia biztosíthatja csak, talható formái közé tartozik, leginkább érdeklő és foglal- hogy a párt alapszervezeteit amikor a párttagság sőt a ve- koztató Problémákat tűzik na- állandóan friss levegő járja------—........... Z a. párttagság, sot a ve pirendrei hanem a felsőbb át, hogy az önteltséget, tévesz akasz politikája, a népjólét ,°™ , K, ,e , J. pártszerv utasításaira várnak, déseket csírájában kiirtsák. nélkül döntenek fontos kerdé- A part ereje, csalhatatlansá- Természetesen a kritika és sekben egyes vezetők. Szúr- ga abban van, hogy a dolgo- önkritika, az alulról jövő bídokpüspökiben például hosszú zókra támaszkodik, hogy az rálát fejlesztése egyáltalán emelése hatalmas feladat. Végrehajtásához erős pártra, a párt és a nép közötti összetértől és időtől elvonatkoztatva bírálgassunk. Nem jelentheti azt — amely napjainkban elég gyakori —, hogy figyelmen kívül hagyják nagyszerű eredményeinket, egyesek mindent hibának, rossznak kiáltanak ki. Csakis a pártszerű, őszinte, a párt politikáját, a nép ügyét előresegítő bírálat és javaslat hasznos és elfogadható. Nagy pártunk ma egységesebb, a néppel összeforrottabb, mint eddig valaha. Ezt az egységet, összeforrottságot úgy kell őriznünk, mint a szemünk világát és fejlesztésén, mint legfontosabb feladatunk megvalósításán kell munkálkodnunk.
