Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)

1955-01-26 / 8. szám

1955 január 38. SZABAD NO«RÁO 5 Látogatás a szécsényi gépállomáson Az első, ami szembetűnik a gépállomásra érkezőnek: az udvaron lévő rendetlenség. Ve­tőgépek, silótöltők úgy állnak, mint elhagyott csatatéren a kilőtt páncélosok. Pedig a gép­állomás rendelkezik megfelelő fedett színekkel. Található még vadonatúj izzókúp, csavar és több használható alkatrész széthányva, vagy pedig a sár­ba tiporva. Nem jobb a helyzet a nagy szerelőcsarnokon belül sem. A javításra bevitt gépek minden rendszer nélkül össze-vissza állnak, mintha a zuhogó zápor elől menekültek volna a fedél alá. December hónapban készült el a korsze­rű szerelőcsarnok. Még meg sem kötött teljesen a beton, a traktorok mégis éltaréjjal felszerelve közlekednek a csarnokban, nyomot hagyva a betonban. Ezek után nem sok bizo- dalmunk van a gépjavítás mi­nőségében sem. Mindjárt az ellenőrzés kezdetén kitűnik, hogy nincs rend a gépállomás adminisztrációjában sem. A cséplőgépek átvételi jegyző­könyvét senki sem írta alá. A többi gépek javításból történő átvételének igazolása is hi­ányzik. A könyvelés lemaradt a gépjavítások felvezetésével. A cséplőgépek javításának fe­lülvizsgálatánál kitűnik, hogy az egyik lejelentett gépből hi­ányzik a dobkosár. Nem mutat megfelelően ellenőrzött javí­tást a többi gép sem. Egyik­nél az osztályozó henger szo­rul cserére, a másiknál a szemfogó ponyvát facsavar he­lyett szeggel erősítik fel. Szakszerűtlenség van a tárcsák javításánál is. A sárkaparók hiányoson és teljesen helytelenül vannak felszerelve. Nem kielégítő a tárcsatengelyek biztosítása sem. Hanyag munkának és felüle­tes ellenőrzésnek tudható oe, hogy a kijavított erőgépek mellső tengelyében a függő­csapszegek lógnak. Az egyik erőgépet, melyet a Budapesti Megyei Gépjavító Vállalat ja­vított, úgy vették át, hogy a hátsó keréken a téltengely- anya laza. Az anya és a ke­(Vezércikkünk folytatása) Kossuth-tárón virágcsokorral köszöntötték azt a csapatot, amely a tervteljesítésben, a vállalások teljesítésénél élen­járt. Van példa arra is, hogy Jánosaknán a munkában kitűnt dolgozókat kultúrműsorral, ze­nével köszöntik, de ezek még elég ritkák. Sokkal nagyobb lehetőségeink vannak e téren és ezeket ki kell használni. Ebben a munkában fokozot­tabban be kell vonni az úttö­rőket, az ifjakat, az üzemi kul- túrcsoportokat, zenekarokat. A verseny további javulá- ** sához szükséges, hogy megteremtsük azokat a műsza­ki feltételeket, amelyek a ver­seny tényleges kibontakozásá­hoz, a vállalások teljesítéséhez elengedhetetlen. A bányászok részéről nem egy helyen el­hangzott már, hogy annyit termelünk, amennyi csillét ka­punk. Az üzemekben is elő­fordul, hogy nincs meg a fo­lyamatos anyagellátás. hiá­nyoznak a jó szerszámok és más, a terv teljesítéséhez, túl­teljesítéséhez elengedhetetlen feltételek. Ez komoly felada­tokat ró műszaki vezetőinkre. Műszaki vezetőinknek, üzem­vezetőinknek mindent el kell követni annak érdekében, hogy a versenyhez szükséges felté­teleket megteremtsék. A Szol­gáltató Vállalat munkásainak el kell érni, hogy rendszeresen ellássák üres csillével, fával a bányászokat. Érezniük kell a felelősséget, hogy a terv telje­sítését ők azzal segítik elő, ha a bányászok időben megfe­lelő számú csillét kapnak. Mű­szaki vezetőink fontos fel­adata az is, hogy a verseny­vállalásoknál és teljesítéseknél több gondot fordítsanak az önköltségcsökkentésre, a minő­ség javítására. Bár a felaján­lásokban ezekről szó van, igaz u yan. hogy nem mindegyikben és az is igaz, hog” ezeket eddig elhanyagoltuk. Ha azt akar­juk, hogy ezen a téren megfe­rékagy között 10 mm hézag van. A nyár folyamán sok pa­nasz esett arra, hogy az erő­gépek forralják a hűtővizet, ennek egyik előidézőjét itt megtaláljuk. A vízkőtelenítést elvégzik ugyan, de a lerakó­dott iszapot a henger-tömbból nem takarítják ki. Az ellenőr­zés alkalmával szétszerelt gép­ből 4—5 marék iszapot kotort ki az egyik traktoros. Akadt még javítatlan dinamó és ko­tyogó szellentyűtengely is. Meg kell azonban említeni, hogy megfelelő javítás is akad a gépállomás területén. Emlí­tésre nem méltó hibák voltak csak a vetőgépeknél és az ekéknél. Ezen hiányosságok mind megelőzhetők. Nem szük­séges más, csak megfelelő szer­vezés, a javítási technológia ismertetése és betartásának megkövetelése, a munkák menetközben! el­lenőrzése. Természetesen e té­nyezők magukkal vonják a ja­vítás menetében a szakszerű irányítás szükségletét. Ez a gépállomás főmérnökének, Du­dás György elvtársnak felada­ta. Az udvaron lévő rendetlen­ség, a s okszerűtlen munka és a helytelen ellenőrzés abból adódik, hogy Dudás elvtárs nem látja a mérnöki mun­kát a gépállomáson. Pedig az előrelátás, rendszerezés, javí­tási technológiai előírások el­készítése és az ellenőrzési sé­ma kidolgozása mind mérnöki követelmény. A traktorosok és műhelydolgozók szakmai szín­Cikkünk Múlt év december hó 14-én megjelent Fő a kényelem című cikkünkre értesít a Ma­gyar Államvasutak Igazgató­sága, hogy az abban említett panaszokat kivizsgálták. A he­lyi szerelvények gázellátásának biztosítására a miskolci kocsi­szolgálattól 50 darab gázpalac­kot adtak át a hatvani kocsi­szolgálatnak. A szerelvényekben futó ko­csik elosztásával kapcsolatban lelő javulás legyen, akkor az szükséges, hogy konkrét in­tézkedéseket tegyünk annak érdekében, hogy a bányafa- megtakarításnál, a selejt csök­kentésnél megfelelő eredmé­nyeket érjünk el. Ehhez a feltételek adva vannak. A termelési értekezletek hozzá­szólásaiból megállapítható volt, hogy a munkások igenis akarják és dolgoznak a minő­ség javításán, az önköltség csökkentésén. A mi üzemve­zetőinken van a sor, hogy a jövőben e téren javulás álljon be. Ennek eléréséért sokkal többet, konkrét intézkedéseket kell nekik tenni. A harmadik elengedhetet- ^ len feltétel a felszaba­dulási munkaverseny sikeréért a dolgozók ügyeivel való fog­lalkozás, dolgozóink jogos sé­relmeinek orvoslása. A válla­lások megtételénél e szem­pontot eléggé mellőzték. Meg van a veszély arra, ha mi ezt nem tartjuk eléggé szemelőtt, akkor e téren nem is lesz megfelelő változás. Azt tud­nunk kell, hogy nálunk az életszínvonal emelése érdeké­ben legdöntőbo a termelés. Ebből viszont az következik, hogy ha a termelés megjaví­tása döntő, akkor döntő a dol­gozók életfeltételeinek megja­vítása is. Hogy ezen a téren megfelelő eredményeket ér­jünk el, ahhoz szükséges, hogy azokat a javaslatokat, ame­lyeket a verseny vállalások so­rán, a termelési értekezleten dolgozóink megtettek alkal­mazzák is. Éppen érért elen­gedhetetlen, hogy az üzemek­nél e célra létrehozott terv­bizottságok megalakulásuk után dolgozzanak. Igen sok egészséges és ötletes javaslat hangzott el. A tiribesi üzem­egységnél azt javasolták, hogy a csillepark jobb kihasználá­sa érdekében az üzemnél ala­kítsanak csille javító brigádot, amely a kisebb javításokat helyben elvégzi és fölösleges, hogy mindig a Szolgáltató Vállalat műhelyében végezzék vonalának emelése szintén az értelmiség feladata. Természetesen a gépállomá­son uralkodó rendetlenségért, a helytelen javításokért nem­csak Dudás elvtárs, hanem a gépállomás igazgatója, minő­ségi ellenőre, a műhelyek és javító brigádok vezetői, és nem utolsósorban a megyei igazga­tóság körzeti technikusa, Vass Zoltán elvtárs is felelős. Nem támogatták munkájában meg­felelően a műszaki vezetőt, a körzeti ellenőrzés nem tárta fel teljes egészében a hiányossá­gokat, csak egyes hibákra mu­tatott rá. A gépállomás műsza­ki ellenőre a javítások átvéte­lét megalkuvóan végezte. Végezetül vonjuk le a tanulságot. Ahhoz, hogy gépállomásaink a rájuk bízott feladatoknak ele­get tegyenek, a tsz-ek fejlődé­sét elősegítsék, a magasabb terméshozamot úgy a tsz-ek- nél, mint az egyénileg dolgozó parasztoknál biztosítsák, nem elegendő csak beállítani a mérnököt műszaki vezetőnek, hanem figyelemmel kell kísérni a munkáját, időben figyelmeztetni a hiányos­ságokra. Meg kell értetni vele a párt- és kormány- határozat lényegét, rá kell mu­tatni azon követelményekre, melyek szükségessé teszik az egyetemi végzettséggel rendel­kező szakembereket a gépállo­másokon. A feltárt hiányosságok fi­gyelmeztetőként álljanak a többi gépállomások előtt. Vizs­gálják felül az eddig kijavított gépeket és javítsák ki az eset­leges hibákat. Winkler Gottfried AMG főmérnök nyomán a hatvani állomásfőnökséget utasították, hogy a jövőben a szerelvények összeállítását a kiadott rendelet szerint végez­zék és ne forduljon olyan eset elő. hogy egy-egy szerelvény­be aránytalanul sok pámás ko­csi kerüljön. Továbbá írják, hogy a jövő­ben a kocsik kivilágítását és a kocsik elosztását folyamatosan ellenőrizni fogják. a javításokat, ahol több ideig tart. Több helyen — főleg bánya­üzemeknél -r- tapasztalható, hogy a többtermelés érdeké­ben esetleg urasági személyze­tet, vagy sínhosszabbítást, vál­tók beépítését, gépek beállí­tását kénék. Ezek a dolgozók részéről olyan javaslatok, ame­lyek a termelés eme lését szol­gálják, vagy a munka meg­könnyítése érdekében valók. Sajnos, mégis előfordul, hogy a javaslatokat néni mindig veszik figyelembe. Egyes ve­zetők magyarázkodnak és kü­lönböző okokra való hivatko­zással elállnak ezeic alkalma­zásától. Sok efiyéó kisebb, ese­tenként jelentéktelennek lát­szó dolgokat is m»>g kell ol­dani. Még mindig előfordul, hogy nem kielégítő a vízellá­tás. Tóba helven még bajok vannak az üzemi érkezés, a szórakozás, vagy rnrs ügyek­kel, Ezek első iá'ásra jelen­féktelenek. de igen fontosak, a munkások hangulatára mun­kakedvére hatnak ki és sok­szor értékes tonnák vagy má­zsák maradnak miattuk kiter- meletlenül. A felszabadulási munka- verseny eddigi tapaszta­lata azt bizonyítja, hogy je­lentős előrehaladás van a szakszervezeti előkészítésben, a vállalások teljesítésében és megvannak a további lehető­ségek arra is, hogy még na­gyobb eredményeket érjünk el. Pártszervezeteinken, szak- szervezeteinken, üzemvezetőin­ken múlik, hogy azt. a hatal­mas lelkesedést, ami dolgo­zóink részéről a felszabadulási munkaverseny iránt megnyil­vánul, hogyan tudjuk jó mun­kával a felszabadulás méltó megünneplésére fordítani. Sok és nehéz feladatot oldottunk már meg és nem kétséges, hogy ezt a feladatot is siker­rel vívjuk meg. Jakab Sándor, a megyei párt VB agit.-prop. vezetője. FELSZABADULÁSUNK ÜNNEPÉBE TAVA5 A FALU Hollókői Dózsa TSZ A hollókői Dózsa TSZ tag­jai felszabadulásunk évfordu­lójának méltó megünneplésére versenyre hívták ki a szécsé­nyi járás valamennyi termelő- szövetkezetét. s párosverseny­re léptek a szécsényi Rákóczi TSZ tagjaival. A hollókőiek vállalták, hogy a tavasszal elvetésre kerülő vetőmagvak tisztítását, előké­szítését (szelektorozás, próba- csíráztatás stb.) február 28-ig befejezik. Az őszi vetésekből 50 kh búzát, 15 kh rozsot és 20 kh ősziárpát fejtrágyáznak. Április 28-ig elvégzik a 179 kh őszi és tavaszi kalászosok gyomirtását. A fejési át agot 4.5 literről 7 literre kívánják emelni. Első negyedévi sertés- beszolgáltatási tervüket 110 százalékra, vágómarha-, tej-, tojás- és baromfibeszolgáltatá- si kötelezettségüket március ni Gazdaság is befejezte ja vífást a a k xvxciöj anicuiuur KUóotíg nileg dolgozó parasztjai • fel- szabadulásunk évfordulójának tiszteletére versenyre hívták ki a balassagyarmati járás va­lamennyi községét és páros­versenyre léptek Mohora dol­gozó parasztjaival. A magyarnándoriak verseny- kihívásukban vállalták, hogy szerződéskötési tervüket 100 százalékban teljesítik. A trá­borsosberényiek. Komoly ered­ményt értek el az önkölt­ségcsökkentés terén is. A ja­vítási munkáknál például 9014 forint munkabért takarítottak meg. A derekas, jó munkáért a gazdaság dolgozói a gépjavítá­si versenyben a második he­lyezést elért gazdaságnak járó jutalomban részesülnek. versenye 1 gya kihordását és a vetőmag­vak t.sztítását március 1-ig elvégzik. A gyengén fejlődő őszi vetéseket műtrágyázzák és szükség esetén hengerei­nek, fogasolnak. A tavaszi­búza, tavaszi árpa és zab vető­magvakat csávázzák. A korai vetéseket március 31-ig, a ké­sői vetéseket pedig április 30-ig befejezik. Legelőiket tár­sadalmi munkával tisztán tart­ják. Az alsótoldi gazdák sem tétlenek 25-ig 100 százaié kra teljesí­tik. Téli gépjavítás Nógrád megye január 20-ig 70 százalékra teljesítette gép­javítási tervét. Megyénk gép­állomásai 124 traktor és von­tató fő-, illetve folyó javítását fejezték be. Ezenkívül kijaví­tottak 156 darab ekét, 122 da­rab traktortárcsát, 20 da­rab kultivátort, 101 darab ve­tőgépet és 106 darab cséplő­gépet. Gépállomásaink verse­nyében legjobb eredményt a kisterenyei és a pásztói gépál­lomás érte el. A kisterenyeiek ütemtervüket január 20-ig 116, a pásztóiak pedig 115 száza­lékra teljesítették. A kistere­nyei gépállomás dolgozói 18 darab traktor és vontató fő-, illetve folyó javítását, 22 eke, 8 traktortárcsa, 2 kultivátor, 17 vetőgép és 12 darab csép­lőgép javítását fejezték be, míg a pásztóiak 20 darab ekét, 16 darab traktortárcsát, 2 kul­tivátort, 18 vetőgépet, 13 csép­lőgépet, valamint 16 darab traktort és vontatót javítot­tak ki január 20-ig. Az alsótoldi dol­gozó parasztok nem várják tétlenül a ta­vaszt. A téli napo­kat elsősorban ta­nulásra használják. A községben nagy népszerűségnek ör­vend a mezőgazda- sági szakkör. A gazdák a hetenként megtartott előadá­sokon minden alka­lommal nagy szám­ban veszneík részt. — örömmel jö­vünk össze mindig — mondja Vladár József, az állandó bizottság elnöke, a szakikor vezetője. — A gazdák megismer­ték és megszerették a szakkört, megér­tették annak jelen­tőségét. Az előadá­sokon főleg a nö­vénytermesztés. ál­lattenyésztés, kerté­szet és szőlészet idő­szerű problémáit is­mertetjük. Leg­utóbb például a he­lyes sertésncvelésről tartottunk előadást. Az előadások mel­lett az alsótoldi gaz­dák sókat tanulnak egymás tapasztala­taiból is. Az elmúlt évben még több gazda megtöltöget­te a kukoricát, gon­dolván, hogy így nagyobb termést ér­het majd el. A ta­pasztalat azonban meggyőzte az alsó- toldiakat, hogy nem érdemes a kukoricát megtölteni, ehelyett többet ér a 'kétszeri sarabolás. A helyi tapasztalat igazolja a műtrágyázás ter­mésfokozó hatását. Ezért a vetések ál­lapotától függően tavasszal fejtrágyáz­ni fognak. Az alsótoldi gaz­dák. hogy a fejlett agrotechnikai mód­szereket alkalmaz­hassák, több támo­gatást várnak a Pásztói Gépállo­mástól. Kérik a gépállomást, hogy tavasszal vetőgépet és traktort biztosít­son számunkra, mert az ősszel né­hány hold föld szán- tatlan maradt. Az alsótoldiák terve az, hogy fejlett állatte­nyésztést — elsősor­ban szarvasmarha­tenyésztést — ala­kítsanak ki. A mezőgazdasági szakkörnek sok szép terve van a jövőre vonatkozóan. Terv­be vették többék között, hogy a köz­ségtől mintegy 5 kilométerre fekvő legelőn a növendék­állatok részére nyá­ri szállást építe­nek. Az alsótoldi ^z- dák a tanulás mel­lett nem feledkez­nek meg a szerszá­maik kijavításáról sem. Jól kijavított felszereléssel készül­nek a tavaszi mun­kákra. T. J. A több és jobb gyümölcsért E hónap 21-én nyílt meg Ba­lassagyarmaton — a megyei mezőgazdasági igazgatóság, a népművelési osztály és a TTIT rendezésében — a „Több és jobb gyümölcsért“ című ván­dorkiállítás. A kiállítás annak az emberi törekvésnek ad kife­jezést, amelyik nem elégszik meg csupán a természet által kialakított gyümölcsterméssel, hanem kemény, küzdelmes, de észszerű munkával több, jobb gyümölcsöt akar termelni. Be­szédesen magyarázza a kiállí­tás azt, hogy a gyümölcstermelőinknek sokkal igényesebbeknek kell lenni saját munkájuk iránt, sokkal többet kell tenniök a jövőben. S aki megtekinti a ki­állítást, nemcsak azt érzi, hogy neki is kötelessége jobbat és többet tenni az eredményesebb gyümölcstermelésért, hanem világosan látja azt is, mi mó­don kezdjen munkához, mit mulasztott el eddig, s hogyan lehet azt pótolni. A vándorkiállítás rövidesen elindul, hogy bejárja megyénk falvai t, megismertesse dolgozó parasztjainkkal a gyümölcster­melés fejlett módszereit, hogy minden gyümölcstermelőt jobb munkára ösztönözzön. Mit láthatunk, s mit tanul­hatunk a kiállításon? A kiállított anyag elsősor­ban a növényvédelem módjait ismerteti. Bemutatja gyümöl­csöseink gombakártevőit, szak­szerűen magyarázza például azt, hogyan védekezzünk a körte fehérfoltossága, az alma varasodása ellen. Szemlélte­tően láthatjuk, hogyan kell al­ma, körte, cseresznye, vagy egyéb fáinkat télen, fagymen­tes napokon, rügyfakadáskor, virágzás alatt és után perme­tezni, a permetezéshez milyen permetlé használata a legalkal­masabb. A gombakártevők mel­lett gyümölcsöseink állati kár­tevőivel is megismerkedhe­tünk. Láthatjuk a rovarkárte­vők legkülönfélébb fajtáit (amerikai szövőlepkét, pajzs- tetűt, galagonyalepkét, alma­molyt) s megtanulhatjuk az el­lenük való védekezést. Megis­merkedhetnek a kiállítás láto­gatói a kártevők elleni védősze­rekkel is. „A gyümölcsösök ke­zelése“ című tabló azt is szem­lélteti, hogy milyen szerszámok szükségesek a fák nyeséséhez, oltásához, kezeléséhez. A növényvédelem módjainak bemutatása mellett a kiállítás anyaga bőven foglalkozik az új gyümölcsösök telepítésével, a csemetekertek gondozásával, a — olvashatjuk a tablóról — a jó erőben lévő, jóminőségű ta­laj, a rigolirozás, az állandó, gondos megmunkálás, a helyes sor- és tőtávolság. A kiállítás anyagából nem hiányzik azoknak a gyümölcs- fajtáknak az ismertetése sem, melyeknek termesztése me­gyénkben leginkább bevált. A téli almák közül — többek kö­zött — az ananász ranet, a sár­ga szépvirágú, a jonathán, a nemesítéssel. Feleletet ad ar­ra, hogyan végezzük például a fiatal fák metszését, mire ügj'eljünk a termő fák korona­ritkításánál, fiatalításánál. Pon­tos táblázat mutatja azt, hogy a gyümölcsösök telepítésekor a csemetéket milyen távolságra ültessük egymástól, s az ülte­tés melyik módját mikor a leg­alkalmasabb használni. Egy gyümölcstermelő számá­ra mindig komoly feladatot je­lent a nemesítés. A kiállítás nagy segítséget nyújt a nemcsítők munká­jában is. Bemutatja a szemzés, a héjalá- oltás, hasíték-oltás módjait, s ismerteti a csemetekertek léte­sítésének feltételeit. A cseme­tekertek létesítésének feltétele starking, a daru sóvári ter­mesztése ajánlatos. A körte­fajták közül Nógrád'megyében a Vilmos körte, a Diel vajkörte, a császárkörte termesztése vált be leginkább. Csak kis részét sorolhatjuk fel annak a sok látnivalónak, amelyet a „Több és jobb gyü­mölcsért“ című kiállítás nyújt az érdeklődőknek. Reméljük, hogy a kiállítás rendezőinek fáradalma nem volt hiábavaló. Dolgozó parasztjaink, tsz- tagjaink minden faluban nagy érdck’ődcssel fogad­ják azt és az ott tanultakat fel is használják munkájukban. S ha ez így történik, a sokkal na­gyobb gyümölcstermés, a gond­talanabb élet lesz munkánk ju­talma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom