Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)
1955-01-22 / 7. szám
1955 január 22. SZABAD NÓGRÁD 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Újabb fel ajánlások a diósjenői általános iskola építésére A rétsági járás egyetlen községében sincs annyi tanköteles. gyermek, mint Diós- jenőn. Tantermek tekintetében mégis talán a legrosszabb helyzet itt van. Sötét, alacsony, nedves szobákba zsúfolják össze a nagylétszámú osztályokat. A község minden dolgozójának régi vágya egy korszerű iskola megépítése. Államunk ez évben egy kéttantermes iskolát ígért a községnek. A falu lakossága társadalmi munkával megtoldja ennek költségeit és nyolc tantermet fog építeni. Senki sem akar kimaradni ebből a munkából. Janyár 15-én a nyilvános tanácsülésen szinte egymásra licitáltak felajánlásaikkal a dolgozók. így lesz a 1 Alig másfél hónapja, hogy a zagyvarónai Hazafias Népfront-bizottság kidolgozta a programját és annak egy része a tanács segítségével máris valósággá vált. A kultúrház gyönyörűen kifestve, kitakarítva várja a község dolgozóit. A fő útvonalat is javítják már, örömmel hallgatják a lfj. Csonka István egy vagon téglát egyedül fog beszállítani a vasútállomásról. Mi- kita János vállalja, hogy azokkal a szavazókkal, akik tanácstagnak választották. 25 vagon téglát rak ki. DISZ- fiatalok fejenként 2 köbméter kavicsot termelnek ki. Ki igával, ki gyalogosan, de mindenki segíteni akar. Ekkora egyetértés mellett most már biztosra vehető, hogy a következő tanévben egészséges tantermek fogadják a község 400 gyermekét. Az így megürült kéttermes iskolaépület pedig otthont ad a most alakuló gazdakörnek. KUTI GÉZA Diósjenői Alt. Isk. igazgatója érv valóság dolgozók a kőhenger pöfögé- sét. nem zavarja őket a zaj, mert tudják, hogy az eredmény a régen óhajtott sármentes út lesz. így valósítja meg a tanács és népfront-bizottság a többi elgondolásokat is sorba, úgy, ahogy a sürgősség megkívánja. Kővári István Zagyvaróna így szépül Balassagyarmat Balassagyarmaton 1955 január 12-én a városi tanács vb. termében értekezletet tartottak, ahol megjelentek a vállalatok és intézmények vezetői, hogy megbeszéljék Balassagyarmat várospolitikai tervét, illetve ahhoz a társadalmi munka biztosítását. Az értekezletet Czuczor Lajos elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke nyitotta meg. Ismertette az értekezlet célját, majd felkérte az intézmények és vállalatok vezetőit, hogy a város szebbététele érdekében társadalmi munkával járuljanak hozzá e nagy tervhez. Czuczor elvtárs bevezető beszéde után Molnár József pénzügyi csoportvezető részletesen ismertette a megjelent elvtársakkal a költségvetésben felvett és a város fejlesztéséhez szolgáló tételeket. Az Állami Fölmérési és Térképészeti Hivatal részéről Szabó Jenő elvtárs a következő vállalást tette: A kiépítésre kerülő Pozsonyi utca teljes vonaláról a kiépítéshez szükséges tervek részére a felméréseket elvégezik. Megcsinálják az utca helyszínrajzát, az útvonal szelvényezését, az útvonal szintezését, hossz- szelvény készítéssel, és a szükséges keresztszelvények felvételét. Ezen munkák értéke körülbelül 3 ezer forint társadalmi munkát jelent. Vállalta továbbá, hogy a felépítésre kerülő szabadtéri színpad megépítésével kapcsolatban a kijelölt területről a magassági felvételt elkészítik és a helyszínrajzot a vb. rendelkezésére bocsátják. Társadalmi munkájuk ezen értéke meghaladja a 2 ezer forintot. Az értekezlethez hozzászólt többek között az Épületszerelő Vállalat részéről Klein József elvtárs is, aki a város szépítése érdekében vállalta, hogy társadalmi munkával a város területére 20 darab szemétkosarat fognak elkészíteni. Szép vállalást tett a Vágóhídi Vállalat részéről Rein elvtárs is, aki megígérte, hogy tíz napra két fogatot, öt nanra tíz kőművest ad és oszlopok kihordását vállalják társadalmi munkával Kővárig. A népbolt központot ezen az értekezleten Holesz elvtárs képviselte, aki felajánlotta Kőváron egy vegyesbolt felállítását, a szabadtéri színpad létesítéséhez pedig tíz napon keresztül tíz ember segítségét. A vállalásban nem maradt le a Vegyesipari Javító Vállalat sem. Ahol Bállá Sándor elvtárs vállalta, hogy társadalmi munkával a 16-os honvédszobrot vaskerítéssel körülkerítik, valamint a szabadtéri színpad padjainak 50 százalékban való elkészítését, ezenkívül tíz napon át tíz segédmunkást bocsát majd az építkezési munkálatokhoz. Ez a vállalás körülbelül 30 ezer forint értékű. Az értekezlethez hozzászólt Hajdú József, a Bajcsy-Zsi- linszky úti iskolából, aki megígérte, hogy Kóvár villamosításához 55 darab gödröt ásnak ki társadalmi munkával. Ezenkívül tervbe vették azt is, hogy Kőváron vasúti megállót létesítenek 20 ezer forint értékben. Ki kell még emelni többek között a Fatömegcikkipari Vállalatot, amely vállalta, hogy 5 ezer forint értékű asztalos- munkát készítenek el a város szépítése érdekében. Ezek a felajánlások élő bizonyítékát adták annak az önfeláldozó munkának, amit a dolgozók városuk érdekében tesznek. A végrehajtó bizottságon tehát most a sor, hogy segítse is elő a vállalatokat, üzemeket ezen felajánlások teljesítéséhez. Nógrád megye mezőgazdasági feliendüíéséért Az elmúlt években a fajtanemesítés és az elit-magterme- lés során sok értékes eredménnyel segítette az ország mezőgazdaságának fejlesztését az Ujmajori Kísérleti Gazdaság. A Hazafias Népfrontbizottság javaslatára a kísérleti gazdaság kutatói most elhatározták, hogy ebben az évben tudományos munkájukkal, a helyi adottságok jobb kihasználásával segítik Nógrád megye mezőgazdaságát. A megye öt különböző részén szerves- és műtrágya kísérleti parcellákat létesítettek. Itt a talaj és domborzati viszonyok figyelembevételével kikísérletezik, hogy a környéken menynyi és milyen szerves- és műtrágya felhasználásával tudják elérni a legmagasabb terméshozamot. Az ország határán túl is jól ismert ludányhalászi káposzta termelésénél eddig nem sokat gondoltak a jóminőségű vetőmag biztosítására a káposztatermelő környék gazdái. E hiányosság kiküszöbölésére és a híres káposztafajta minőségének javítására ősszel 5000 káposztafejet válogattak ki a kísérleti gazdaság dolgozói, hogy fajtajavító nemesítés után egységes, jóminőségű maggal láthassák el az ipolymenti termelőket. A mész- ben gazdag nógrádi hegyoldalak igen alkalmasak a dús tápértékű baltacím takarmány termelésére, de vetőmag híján az elmúlt években keveset tudtak vetni a gazdák. A helyi szükségletek kielégítésére az Ujmajori Kísérleti Gazdaság dolgozói idén már megkezdik a baltacimmag termelését is. Az új bányászati bérintézkedés fontosabb kérdései A Szénbányászati Minisztérium a minisztertanács január 11-én kelt határozata alapján a bányászatban új bér- és normaügyi intézkedéseket hozott és egy átfogó, komoly egységbe foglalva rendezte a bányászatban különbözően értelmezett és használt utasítások tömkelegét. Ezen mindent magábafoglaló utasításnak helyes végrehajtásával hozzá akar járulni a termelőmunka lendületének fokozásához, mert csak ott lehet várni jó munkát, ahol "érthető, a dolgozók által is ismert, megértett bérezési formák vannak, azaz hogy minden do’gozó — ha feladatát hiánytalanul teljesíti —, ki tudja számolni, hogy mennyi lesz a keresete. Ezen új bérügyi intézkedésekből akarom kiragadni és ismertetni a fontosabbakat. Az eddigi „országos“ irány- normagyüjtemény helyett életbelépteti a „tröszti“ iránynor- magyüjteményeket, melyek az élethez sokkal köze’ebb állanak; azaz, ami Tatabányán — például egy ácsolat beállítása- jó, az nem biztos, hogy Nógrádban is megfelelő. Ezen tröszti iránynorma alapján minden üzem átdolgozza típusnormáit azon elv érvényesítésével, hogy a feltáráson, elővájáson dolgozó legjobb szakemberek ne keressenek kevesebbet, mint a viszonylag kisebbszaktudást igénylő fejtési munkahelyen dolgozók. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a fejtési munkahelyek normáit feszíteni, az elővájáson, feltáráson dolgozók normáit pedig lazítani kell. Ezen intézkedést mondhatjuk, hogy a rendelet kimondja a helyes norma- és bérarányok bevezetése a meglévő béralapon belül további lehetőséget ad a helyes fenntartási darabbérek kialakítására. Ezen új normagyűjtemények birtokában történik a normaadás, normajegyen, írásban. A munkahelyi normákat a főmérnök (üzemvezető, aknavezető) adja a do'gozók részére. A megadott normát csak az esetben szabad megváltoztatni, ha a munkahely geológiai, vagy művelési viszonyai döntő módon megváltoznak. Például: nem kell új normát adni, ahol ugyanazon kihajtási szelvénynél (például 200/220) a szénvastagság naponta is, de 5—20 centiméteren belül változik. A teljesítménynormát a munkahely jellegének megfelelő természetes egységben kell megadni. Például: fejtésen tonnában, csillében, vagy köbméterben, elővájác-feltárá- son folyóméterben, vegyes szelvényben folyóméterben és csillében, folyamatos fenntartásnál folyóméterben és csillében, mozgó fenntartásnál darabban. A dolgozó számára kiadott normajegyen fel kell tüntetni: a) az 1 főre, 1 műszakra eső teljesítménynormát, b) az egységárat, c) az 1 műszakra járó alapkeresetet, d) a 100 százalékos teljesítésre járó progresszív forint összeget. Például: úgy is 118. számú fejtés. Teljesíthető műszak: 26. Teljesítménynorma: 8 csille fő/műszak. Havi norma: 26 X 8 = 208 csille fő/műszak. Egy csille ára: 6.— forint. Továbbra is érvényben ma-1 zalékon felüli teljesítésnél a rad a 95-100 százalékos tel- | ^S'ez így jesítésnél a kétszeres, 100 szá- 1 mutatkozik: 95 százalékig a csille ára 1-szeres, tehát 6.— forint. 208-nak 95 százaléka 187.2 csille, 187.2 X 6. 187.2-től 208 csilléig (95—100 százalékig) tehát 20.8 csille, csillénként kétszeres, tehát: 12.— forint, 20.8 X12. 100 százalékon felüli teljesítménynél 95 százalékos teljesítménytől kezdődően három szoros, azaz ha 100 százalékon (208 csillén felül) felüli teljesítményt ért el a dolgozó, már 187,2 csille fölötti csilleszáma 18.— forinttal számolandó el. Világítsuk most már meg egy konkrét példával: A dolgozónak fenti norma van kiadva és 223 csillét teljesített. A teljesítés százaléka: 223 :208 = 107 százalék. Elszámolás: 95 százalékig sima csilleárral: 187.2 X 6 — 1123.20 forint. 187.2 — 223 csilléig háromszoros (mivel 100 százalékon felül van, tehát 35.8X18 — 644.40 forint. Tehát a főmunkán a kereset = 1767.60 forint. Vagy például: A teljesítés 205 csille = 98.5 százalék. Elszámolás: 95 százalékig sima csilleárral: 187.2 X 6 — 1123.20 forint 95—100 százalékig kétszeres: 187.2 — 205 csilléig, tehát 17.8 X12 (nem érte cl a 100 százalékot) = 213.60 forint 1336.80 forint Vagy: A teljesítés 178 csille. Nem érte el a 95 százalékot sem, tehát minden csilléje simán kerül elszámolásra: 178X6 = 1068.— forint. Ha most szembeállítanánk a progresszió nélküli elszámolással (ha nem volna progresszió): 1 példa: 223 X 6 = 1338.— forint szemben az 1767.60 forinttal 2 példa: 205 X6 = 1230.— forint szemben az 1336.80 forinttal 3 példa: 178X6 = 1068.— forint szemben az 1068.— forinttal Tehát a bányász darabbéres dolgozók orogressziójának elszámolását továbbra is fenntartja az új rendelet. A progresszív bérezés lényegében annyit jelent, hogy amíg a 95 százalék a’atti termelése esetében minden természetes egységben megadott munkameny- nyiségre (pédául csille, folyóméter, köbméter) egyszeres bért, addig 95 százaléktól 100 százalékig kétszeres és 100 százalék felett 95 százaléktól kezdődően háromszoros bért kell elszámolni. A normába be nem épített mellékmunkákat továbbra is egyszerű darabbérrel kell díjazni, azok után progresszió nem fizethető. Űj rendelkezés az is, hogy az elért progressziót az esetben is ki kell fizetni, ha a dolgozó a hó folyamán igazolatlanul hiányzott. Kimondja az új rendelkezés, hogy a fejtési, elővájási, feltárási csapat egész műszakot meghaladó fenntartási munkáját a csapat összműszakjá- ból ki kell eme’ni. Az ilyen munkát „A“ számra kell átírni és mint mozgó fenntartó- csapatot kell elszámolni. Az egy műszakot meg nem haladó (töredék műszakot) fenntartó munkáját a csapat- műszakból leírni nem szabad. Ugyancsak nem szabad leírni azokat a műszakokat sem, melyeket a fejtő, elővájó, vagy fejtési csapat egy-két tagja (nem a teljescsapat) fenntartáson végez. A jó és megelégedést kiváltó bérezésnek alapja a jó munkaátvétel. 1. Az egyéni felelősség elvének érvényesítésénél a legszigorúbban kell eljárni a meg nem fe’elő. több munkát beadó, testi épséget veszélyeztető, technológiai fegyelmet sértő munkavégzővel és munkaátvevővel szemben. 2. A fennálló törvényes rendelkezések keretein belül a során elnézőek legszigorúbban kell eljárni olyan vezetőkkel szemben, is, akik eltűrik a biztonságot, technológiai fegyelmet sértő munkavégzést, vagy a munkaátvevők munkáját mennyiségi, vagy minőségi (selejt) szempontból befolyásolni igyekeznek. Felelősségre kell vonni azokat is, akik az ellenőrző munkaátvételi munkájuk a rossz, hanyag munkával szemben. A határozat eltörli az úgynevezett súlyozási rendszert, valamint egyenérték elszámolást. A bányász tehát ha hóközben üzemi érdekből 5—8 csapaton dolgozott, minden egyes műszakja azzal a keresettel lesz elszámolva, amely keresetet az egyes munkahelyein elért. Egy műszakra eső kereset: 2-es csapaton 5 műszak, 105 százalékos teljesítés, 72. forint 5-ös „ 11 „ 96 „ „ 50. n 9-es „ 10 „ 101 „ » 6®’ • Elszámolva: 72 X 5 360.— forint 50 X 11 = 550.— 60 X 10 = 600.— 1510.— forint Tehát láthatjuk, hogy a súlyozás megszüntetése lényegesen egyszerűsíti az elszámolás megértését, de a bérelszámolást is. Jelentős haladás a fenntartók bérezése. Az új üzemi normák lehetőséget adnak, hogy üzemi szinten is figyelembe lehessen venni a fenntartási nehézségeket s így már a darabbér megállapításánál is simulhat az üzemi viszonyokhoz, de to- vábbmenőleg lehetőséget ad a legá'is munkahelyi pótlék bevezetésére. Ez alatt az értendő, hogy 0—30 százalékig terjedő értékhatáron belül az üzemvezető a munka kiadásakor olyan mértékű munkahelyi pótlékot állapíthat meg. amilyen mértékben a munkahely jellege a folyamatos munkát akadályozza. (Például költözködés, szállítás közben végzett munka stb.) A munkahelyi pótlék magá- bafoglalja a munkahelyen előforduló minden időkiesés megtérítését, beleértve az eddig külön elszámolt úgynevezett urasági órákat is. A fenntartók által végzett minden munka is progresszió alá esik. Újítás az is a fenntart óknál, hogy az üzemek üzemegységenként, körletenként megállapítják a fenntartók 100 százalékos teljesítményeinek megfelelő iránykeresetet és a teljesítményszázalék megállapítását ehhez viszonyítják. Ha a fenntartási munkahely zavartsági foka IV. Munkahelyi pótlék — — — — —1 — — 20 százalék Teljesített műszakszám — — — — — — 100 A csapat körletének iránykeresete: — — — 44.— forint Darabbérben átvett munkák értéke: — — 3800.— forint 20 százalékos munkahelyi pótlék: — — — 760.— forint összes alapkereset: — — — — — — — 4560.— forint Átlagos műszakkereset: 4560 :100 = 45.60 forint Alapnorma teljesítés: 45.60 : 44 = 103.6 % Progresszió összeg: 4560 X 0.269 =1226.64 forint Progr.-val együtt számolt összkereset:. 4560.— forint 1226.64 forint 5786.64 forint Egy műszakra eső kereset progreszszióval: 5786.64 :100 = 57.86 forint Lényeges változást hozott az új rendelkezés az omlasztás, farablás és a különleges munkák elszámolásában. Omlasztásnál, farablésnál 48.— forint műszakbér + 0—30 százalékig adható veszélyességi pótlékot vezet be. A különleges munkák (ak- najegelés, omlás biztosítása, bányatűz, vízbetörés, aknabiz- tosltás, zsomp-biztosítás stb.) bértéte’eit pedig 41.20—41.80 forintig állapítja meg a munka veszélyességétől, bonyolultságától függően. Az alkalmazandó bértételt (41.20—41.80 forintig) az üzemvezető határozza meg. Az új rendelkezés a vájárszakma megbecsülése és tekin- té’ye érdekében kimondja, hogy február 1-től kezdődően a vájár szakképzettséggel nem rendelkező dolgozók csak vájár felügyelete mellett dolgozhatnak. Az új dolgozók így jobban betartják a biztonsági előírásokat s a vájár is könnyen át tudja adni szaktudását. A csillések a vájár- keresetnek 80—90 százalékát kapják. A kellő bányászati gyakorlattal rendelkező bánya- csillések — hogy keresetük ne csökkenjen — azonban vájártanfolyamra iratkozhatnak, hogy elnyerjék a vájári oklevelet. A kiszolgálómunkás szakmáknál az a változás van, hogy a bérhatárok bizonyos alsó és felső bérhatár között mozognak és így részben kiküszöbölődik azon panasz, hogy nincs különbség a gyakorlottabb szakmunkás és kevésbé gyakorlott között. Fontos újítás az is, hogy a műhely dolgozóknál, ha darabbérben dolgoznák egy kategóriával magasabb bértételt kell alkalmazni a darabbérképzésnél. Továbbra is megmarad az a rendelkezés, hogy darabbérben dolgozók premizálás alá nem esnek. Kiküszöböli az új intézkedés azt a sokat hallott panaszt is, hogy a szállításnál dolgozók bármennyi csillét szállítanak is, mindannyian egyformán részesültek az üzem, vagy körlet tervteljesítése után prémiumban. Az új rendelet szerint a kis elfoglaltságot jelentő munkahelyeken a prémium is kisebb, míg a nagyobb munkát igénylő helyeken a prémiumok emelkednek. A PRÉMIUM MÉRTÉKE: Termelés vagonban. P r é m 1 u m k u 1 c s Csoport műszak95—100%-ig 100 100%-on f*lül harmadonként. 1%-ért száza Iákért 1%-ért I. 0— 6 0.5 10 1 II. 6—12 0.75 12 1 III. 12—21 1.0 15 1 IV. 21—40 1.5 18 1.5 V. 40—felett 2.0 20 2 részben időbérben. rész- Csak röviden igyekeztem ben darabbérben foglalkoztatott dolgozók számára — ha premizált munkakörben dolgoznak — tervt.eliesítés esetén prémiumot kell elszámolni. A nrémiumelszámolás alapja az érdekelt dni^ozö időkérés alapkeresete. Tehát darabbéres keresetre prémiumot elszámolni ebben az esetben nem szabad. Általában véve a kiszolgáló- munkás szakmákban foglalkoztatott dolgozók prémium e'számolási alapja ez érdekelt dolgozók túlórapótlék nélkül elért havi alapkeresete. összefoglalni az új bérügyi intézkedések fontosabb és főleg a régitől e’térő rendelkezéseit ^és ismertetésem is azt a célt kívánja szolgálni, hogy trösztünk üzemeinek fizikai dolgozói a szóbeli ismertetéseken kívül ezúton is jobban megismerhessék a miniszter- tanács határozatét. Bánky Kálmán a Nógrádi Szénbányászati Tröszt bér- és normaosztályának vezetője
