Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)

1955-01-19 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABOD NÓGRÖD MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 6 SZÁM. ARA 50 FILLÉR. 1955 JANUAR 19. A BÉKE ÉRDEKÉBEN Nincs egyetlen hét, egyetlen nap, de talán egyetlen óra sem, amelyben ne foglalkoznának az emberek milliói a béke megvédésének, a háború réme elhárításának kérdésével. Amíg a békeszerető emberek minden lehetőt és ésszerűt megmoz­gatnak, hogy végre a béke biztos tudatában fönntarthassák építő munkájukat, a nyugati hatalmak minden fondorlatukat latba vetik újabb háborús tűzfészek létesítéséért, elsősorban Nyugat-Németország felfegyverzéséért. Az igazság félremagya­Mai lapunkból A munkás-paraszt szövetség elvi és gyakorlati kérdéseiről. — Akiket az egész világon ismernek. — Ülést tartott a megyei békebizottság. — A Minisztertanács és a SZOT el­nökségének határozata. — DISZ-gyűlés Szarvasgedén. — Milyen iratok kellenek a nyugdíjhoz. — A szovjet kor­mány határozata az atomerő békés felhasználásáról. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■•a* Nyitrai József körollós Nyitrai József 1. 1941-ben ke­rült a Salgótarjáni Acélárugyár­ba. Mint ifjúmunkás kezdte meg a munkát és az évek során még- jobban tökéletesítette tudását. Nem is kellett hosszú idő ahhoz, hogy jó szakemberré váljon. Ma csupán 23 éves, még fiatal, de hírnevével annál idősebb. Jelen­leg mint körollós dolgozik az Acélárugyár hengerdéjében. Jó munkájáért kellőképpen megju­talmazták. A „kiváló dolgozó” címet nyerte. Nyitrai József elvtárs az el­múlt évben fáradságot nem ismerve dolgozott, s az eredmény nem is maradt el. 1954. évi tervét 181 százalékra teljesítette. A felszabadulási verseny tiszteletére vállalta, hogy az elmúlt havi 184 százalékos eredményét a jövőben is teljesíteni fogja és selejtmcntesen dolgozik. Az ígéret után elkezdte Nyitrai elvtárs a munkát. Január hó első 10 napjaiban, az eredmény összesítésénél megállapították, hogy túlteljesítette vállalását. 191 százalékra teljesítette tervét és selejtmentesen dolgozott. Ezt az eredményt még fokozni akarja. Nyitrai József elvtárs öntudatos dolgozó. Tudja, hogy mit vár tőle a magyar dolgozó nép. Állandóan továbbképezi magát. naxaaaiaaaaaaaaaaaaaaaaaaaar •■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■*■ a a a ■■■• a •aaiimaana rázásával, fenyegetésekkel minden áron azon igyekeznek, hogy a párizsi szerződéseket keresztül hajszolják és feltámasszák a pémet militarizmust. Hatalmas harc ez, amely napjainkban folyik a béke erői és a háborús gyújtogatok között. A Szovjetunió következetes békepolitikája már nem egy esetben megmutatta azt az utat, amely lehetőséget nyújt a vitás ügyek békés rendezésére. Bizo­nyítja ezt, hogy Koreában és Vietnamban is meg lehetett fé­kezni a háborús őrületet. Napjainkban ismét hallatta szavát a szovjet kormány és az egész világ nagy érdeklődése közepette nyilatkozott a német kérdésről. Ez a kormánynyilatkozat vilá­gosan megmutatja a német kérdés békés rendezésének egyet­len lehetőségét, egyben lerántja a leplet a nyugati hatalmak félrevezető, porhintő mesterkedéseiről is. Mit mond a nyilat­kozat? A Szovjetunió kormánya ismételten felveti Németor­szág egyesítésének kérdését. „A szovjet kormánynak az a véleménye, hogy az egyesített Németország jövendő állam­rendjének kérdését magának a német népnek kell eldönteni és más államoknak az a feladata, hogy elősegítsék, hogy Né­metország szilárdan a békeszerető és demokratikus fejlődés útjára lépjen.“ A nyugati hatalmak azt hangoztatják, hogy a párizsi szer­ződések ratifikálása után is meg van a lehetőség arra, hogy a nagyhatalmak tárgyalóasztal mellé üljenek és hogy a párizsi egyezmények ratifikálása nem akadályozza, sőt elő­segíti a tárgyalásokat a német kérdésben és más megoldat­lan nemzetközi kérdésekben. Sőt a bonni kormány sajtóhiva­tala hivatalos nyilatkozatában többi között ezeket mondotta: ..Minden jel arra vall, hogy a Szovjetunió a párizsi szerző­dések ratifikációja után... kész lesz tárgyalni Németország békés és szabad újraegyesítéséről“. Ez a nyilatkozat is fényt vet arra, mennyire igyekeznek félremagyarázni a szovjet nyilatkozatot. A szovjet kormány nem egy esetben világo­san megmondta és jelen nyilatkozatában is kifejtette, mit jelent a párizsi szerződés ratifikálása. „A párizsi egyezmé- nvek ratifikálása esetén a szövetségi gyűlés súlyos felelőssé­get vállal Németország kettészakítottságának fenntartásáért, valamint azért a nem egyenjogú helyzetért is, amelybe a Német Szövetségi Köztársaság lakossága hosszú évekre ke­rül“. Ezért veti fel a szovjet kormány nyilatkozata ismé­telten az össznémet választások kérdését, amely lehetőséget adna arra a német népnek, hogy az imperialista hatalmak kényszerítése nélkül maga döntsön saját sorsa felett. Félre­érthetetlenül megmondja a szovjet nyilatkozat: „Lehetséges­nek tartja, hogy megállapodjanak az össznémet választások lebonyolításának megfelelő nemzetközi ellenőrzésében. Ennek során Németország semelyik részének sem szabad kötve len­nie semmiféle olyan külön egyezmény feltételeihez, melyek alapján katonai csoportosulásokban vesz részt“. Ezért veti fel ismét a nyilatkozat azt a kérdést, hogy a párizsi egyez­mények ratifikálása összeegyeztethetetlen Németországnak egységes, békeszerető államként való helyreállításával. Ezért jut arra a következtetésre a szovjet kormány, hogy Német­ország egységének helyreállításához tárgyalásokra van szük­ség az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió között arra vonatkozóan, hogy Németország egy­ségét össznémet szabad választások megtartása alapján állít­sák helyre. Ugyanakkor kimondja a nyilatkozat azt is, hogy az ilyen tárgyalások céltalanokká és lehetetlenné válnak, ha a párizsi egyezményeket ratifikálják. Az egyes országok dolgozói — beleértve a nyugati orszá­gok békeszerető dolgozóit is — egységes lelkesedéssel fogad­ták a szovjet kormány újabb nyilatkozatát, amely ismételten megmutatta a békéhez vezető utat és lehetőséget nyitott arra. hogy Kelet- és Nyugat-Németország békés kereskedelmet folytató állammá egyesüljön az emberiség boldogulása, fejlő­dése érdekében. Németország népe a történelem folyamán mindig a háború politikáját, a fegyverkezés politikáját foly­tatta. Ugyanakkor a történelem mindenkor bebizonyította, hogy az erőszak politikája soha sem célravezető, mindenkor kudarcba fullad és az erőszak politikáját folytató népet nem hogy felemelné, hanem visszadönti. Kelet-Németország az alig néhány év alatt is megmutatta, milyen lehetőségek nyíl­nak a német nép fejlődésében, a béke alapján. Nemcsak a Szovjetunió, de a népi demokratikus országok, sőt Kelet is. jelentős lehetőségeket nyu.it a kereskedelem továbbfejlesz­tésére. a békés termelés növelésére. Nem véletlen, hogy a nyugati hatalmak és elsősorban az Egyesült Államok min­denáron Nyugat-Németország felfegyverzéséért. Németország kettészakításáért harcolnak. A párizsi szerződések ratifikálása amellett, hogy háborús tűzfészket létesít Európában, növeli az imperialisták fegyverkezésből adódó profitját és meg­teremti annak lehetőségét, hogy Németországot továbbra is megszállva ' tartsák és céljaiknak megfelelően kizsákmányol­ják. A szerződések ratifikálása módot ad arra, hogy a hatal­mas német ipart a maguk szolgálatába állítsák és az ameri­kai ipar előtérbehozása érdekében korlátozzák. A Szovjetunió kormányának nyilatkozata a többi között ezeket mondja: „Ma még vannak kiaknázatlan lehetőségei annak, hogv megegyezés jöjjön létre Németország egységé­nek kérdésében a német nép jogos érdekeinek kellő tekintet­be vételével és arról, hogy 1955-ben e célból össznémet sza­bad választásokat tartsanak“. Vissza lehet tehát még szorí­tani a háborúra spekulálókat Meg van a lehetőség arra, hogy Németország egységesen lépjen be a békés népek sorá­ba és fejlődésével a haladást, az építést szolgálja. Európa országa: között alig akad olyan, amely ne is­merte volna meg a fasiszta Németország pusztításait. A szov­jet kormány nyilatkozata ismételten megmutatta a kivezető utat. meg kell tehát feszítenünk még fokozottabban minden erőnket, hogy ez az út járhatóvá váljék és mint Koreában, Vietnamban, el tudjuk fojtani a háborús pusztítás rémét. A FELSZABADULÁSI VERSENY GYŐZELMÉÉRT "O Aa endrv tat mi ah szólnak a megye dolgosó parasztjaihoz­Karanesalja teljesíteti« Az elmúlt hét csütörtökén gazdagyűlésre jöttek össze Endrefalva község dolgozó pa­rasztjai. A termelési bizottság javaslatára a gazdagyűlés elhatározta, hogy Endrefalva versenyre hívja megyénk valamennyi közsé­gét, a mezőgazdasági, begyűjtési munkák és az adófizetés sikeres elvégzése érdekében, A község dolgozó parasztjai a mezőgazda- sági munkák terén vállalják, hogy a tél fo­lyamán összegyűlt istállótrágyát február 20-ig kihordják a földekre. A mezőgazdasági fel­szereléseket február 20-ig kijavítják. Csak csávázott vetőmagot vetnek. Az ősszel el­végzett mélyszántást simítózzák. A gyengén fejlett őszi kalászosokat fejtrágyázzák. A község parasztjai az 555 kh őszi és tavaszi kalászosaik gyomtalanítását április 20-ra be­fejezik. A belvizet 30 kh őszivetésről leve­zetik. A község a cukorrépa-vetéstervét 100 százalékban teljesíti. A rozsvetés 90 százalé­kán alkalmazzák a pótbeporzást. A rétek karbantartását április 1-ig elvégzik. A gyü­mölcsfák ápolását február 29—ig befejezik. A legelő minőségének megjavítása érdekében 12 kh-ra pétisót szórnak. Az állattenyésztés fejlesztéséért vállalják, hogy 150 százalékkal felemelik az anoaserté­sek létszámát, míg a szarvasmarhaállományt 268-ról 296-ra kívánják szaporítani. Az endrefalvaiak a begyűjtés terén is jobb munkát akarnak végezni ebben az esz­tendőben. Az 1954. évről fennmaradó begyűj­tési hátralékot e hónap 31-ig teljesítik. Március 25-re eleget tesznek első negyedévi hizottsertés-, vágómarha-, baromfi-, tej-, to- jásbeszolgáltatósi kötelezettségüknek. A be­gyűjtés sikeréért politikai felvilágosító mun­kád végeznek. A község dolgozó parasztjainak vállalása a fentiek mellett az adófizetésre is kiterjed. Adóbevételi tervüket 105, míg biztosítási díj tervüket 102 százalékra kívánják teljesíteni március 31-ig. Az 1954. évről maradt adóhát­ralékot január 31-ig rendezik. A dolgozók adóvonatkozási panaszait három napon be­lül megfelelő javaslattal ellátva továbbítják a járási tanácshoz. A fenti versenypontok elfogadása után Serfőző Pál, a termelési bizottság elnöke párosversenyre hívta ki egyik gazdatársát. E kezdeményezéshez 56 dolgozó paraszt csat­lakozott, illetve lépett egymással párosver­senybe. Az endrefalvaiak a párosverseny- mozgalmat az egész községre kiterjesztik. az ország összes brigádját A losonci és kistoronyéi Versenyre hívjak kamrafej tési Néhány nappal ezelőtt a ba­ráti Csehszlovák Köztársaság gépállomása — a losonci gép­állomás — szocialista munka­versenyre hívta ki a kistere- nyei gépállomást. Mi a kisterenyei gépállomás vezetői és dolgozói örömmel fogadjuk a losonci gép- és traktorállomás munkaverseny­felhívását. Meg akarjuk te­remteni az együttműködést csehszlovák testvéreinkkel, ki akarjuk cserélni tapasztala­tainkat, hogy ezen keresztül is erősítsük a magyar és cseh­szlovák nép barátságát. A lo­sonciak versenyfelhívását az alábbi versenypontok szerint fogadjuk el. X. Valamennyi mezőgazda- sági munkát jó minőségben, az agrotechnikai követelmények­nek megfelelően teljesítünk. Mivel gépállomásunkon a két műszak nem lehetséges, a terv­feladatot egy műszakban tel­jesítjük. 2. Biztosítjuk termelőszövet­kezeteinknél a termésátlagok tervszerinti elérését. 3. Éves tervünket globálisan 105 százalékra teljesítjük. 4. Az átlagos traktorállo­mányhoz képest emeljük a 15 lóerős traktoregységre eső át­lagteljesítményt. 5. Az egy normálhold meg­művelésére tervezett kiadáso­kat 10 százalékkal csökkent­jük. 6. 1955-ben a gépek üzemké­pességét 96 százalékra meg­tartjuk. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt szorospataki üzemének Kossuth-lejtősaknájában Futó János kétszeres sztahanovista vájár csapata megbeszélte a Handler DISZ-frontbrigád fel­hívását. A csapat tagjai szíve­sen csatlakoztak volna a front­brigádok országos versenyé­hez, de a lejtősaknában csak kamrafejtéseken dolgoznak a bányászok. Ezért elhatározták, hogy a frontbrigádokhoz ha­sonlóan április 4 tiszteletére országos versenyre hívják a kamrafejtések bányászait. Versenyfelhívásukban a többi között így írnak: „Lejtaknánkban csak kamra­fejtés van, de még az ország számos bányájában is sok a kamrafejtés. Ezért mi elhatá­roztuk, hogy felszabadulásunk tizedik évfordulójának tiszte­letére versenyre hívjuk az or­szág összes kamrafejtési bri­gádját. ■ | Vállaljuk, hogy fel­| 1. | szabadulásunk tize- ■■■■■'■ dik évfordulójáig kétezer csille, azaz 1400 tonna szenet termelünk előirányza­tunkon felül. A munkafegyelem megszilárdítása ér­dekében megfogad­juk, hogy január 1-től április 4-ig a brigádban nem lesz iga­zolatlan hiányzó. A termelési terv túl­teljesítése mellett vállaljuk, hogy a szén palatartalmát a megen­gedett 4.5-ről 4 százalékra csökkentjük. Megfogadjuk: a bri­gádban dolgozó há­rom új bányászt úgy tanítjuk, hogy április 4-ig el­érje a sztahanovista szintet.“ A Futó-csapat versenyfelhí­vását még aznap megtárgyal­ták ifj. Szabó Lajos sztahano­vista DISZ-brigádjának tagjai, akik ugyancsak a Kossuth- lejtaknában dolgoznak. Az ifjú bányászok egyöntetűen magu­kévá tették a Futó-csapat kez­deményezését és most verseny­re szólítják az ország összes kamrafejtési DISZ-brigádját. Felajánlásuk a többi között így szól: A felszabadulási versenyben 1350 csille, vagyis 950 tonna szénnel adunk többet tervünknél a népgazdaságnak. I A munkafegyelem 2. I terén vállaljuk, hogy ■ ■» i egyetlen igazolatlan műszakmulasztásunk nem lesz. A megengedettel szemben 2,5-ről 2,3 százalékra csökkent­jük a szén palatartalmát. m A csapat 4 új DISZ- tagját úgy segítjük, - '"■■■ hogy elnyerje a sztahanovista szintet. Ifjúmunkások a verseny sikeréért Jónás János DISZ-brigádja 500 csille, Bakos István k. j. brigádja 500 csille, Kun János csaba-brigádja 300 csille ter­ven felüli szén kitermelését vállalta január 1-től április 4-ig. Január 10-ig már a követ­kező eredményekkel büszkél­kedhettek a Ménkes bánya­üzem DISZ-brigádjai: Jónás János brigádja 56 csille, Bakos ■ István 67 csille és Kun János I brigádja 48 csille terven felüli szenet adott eddig. A D1SZ- brigádok egymással is vetél­kednek. Jelenleg a Jónás-bri- gád vezet 136.2 százalékkal, második Bakos István 128.4 százalékkal és Kun János bri­gádja is csak 1 százalékkal ma­radt el a második helyezettől. A ménkesi bányaüzem sok­száz tonna adóssággal zárta le az 1954-es évet. Az új eszten­dőben a felszabadulási verseny időszakában ménkes üzem bá­nyászai a tervteljesités mellett adósságát is akarja törleszteni. Az adósság törlesztésében a DISZ-csapatok járnak az élen. A DISZ-csapatok nem voltak adósok az elmúlt évben sem, sőt 224 tonna tervenf elüli szén­nel járultak hozzá az üzem adósságának törlesztéséhez. A felszabadulási versenyben igen jelentős vállalásokat tet­tek a DISZ-brigádok: Január havi scríésbegj iijtcsi tervét A begyűjtési terv teljesíté­sében Karanesalja község 1953- ban nem büszkélkedhe­tett szép eredményekkel. Az 1954- es esztendőt is az 1953- ról visszamaradt súlyos hátra­lékkal kezdte. Nem volt köny- nyű a tanácsnak és a helyi pártszerve-etnek felvilágosító, meggyőző munkával kiköszö- rültetni a csorbát. Nem volt könnyű, de sikerült. Karancs- alja község az 1954. évi be­szolgáltatás: kötelezettségét 100 százalékban teljesítette. S most az új esztendő elején az 1955. évi beszolgáltatási terv sikeres és mielőbbi teljesítéséért in* dúltak harcba a karancsal- jiak. Igyekezetük eddig is szép eredménnyel járt. A köz­ség baromfiból és tojásból már az 1955. év első negyed­évére eső kötelezettségét is teljesítette. Teljesítette a ja­nuár havi sertésbeszolgáltatási tervét is. A begyűjtési állandó bízott* ság a begyűjtés: feladatok si- keres megoldása érdekében nagy segítséget adott a köz­ség: tanácsnak, valamint a község begyűjtési megbízottjá­nak. A karancsaljiak bíznak abban, hogy 1955-ben a tava­lyinál még szebb eredménye­ket érnek majd el. S ahol olyan dolgozó parasztok van­nak, mint Molnár Ferenc, Tóth Szőlős István, Csuz Mi­hály, Tóth József tőgyér, Ju­hász János, Kristóf István Jankó, akik már egész évű ser­tésbeadási, vagy Szőllős Péter, Pál Mátyás koma és Barják Istvánná, akik már egész évi baromfibeszolgáltatási kötele­zettségüket teljesítették, az a község nem vallhat szégyent a begyűjtésben. Hegedűs Pálné begyűjtési előadó Nyolc bányaüzem 100 százalék felett A Nógrádi Szénbányászati Tröszthöz tartozó bányaüze­mekben egyre fokozódik a versenylendület. Az üzemegy­ségek dolgozóinak nagyrésze már csatlakozott a felszabadu­lási munkaversenyhez és a vállalt kötelezettségek telje­sítéséért folyó küzdelem nap­ról napra újabb termelés: győ­zelmeket biztosít. Január 17-ig az üzemegységek az alábbiak szerint teljesítették havi ese­dékes tervüket: Üjlak 107.6% Zagyva 105.2% Róna 103.9% Mizserfa 103.2% Mátranovák 100.9% Kányás 100.7% Kazár 100.5% Ménkes 100.2% Csipkés 99.7% Tiribes 98.0% Kisterenye 97.0% Szorospatak 91.7% Nagybátony 90.9% Tröszt 99.6%

Next

/
Oldalképek
Tartalom