Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)
1955-01-08 / 3. szám
1955 január 8. SZABAD KOBRÁD 5 Készüljünk fel a melegágyi hajtatott zöldségfélék termelésére és palánta nevelésére ten folytattunk zöldségtermelést. A termelt zöldségfélék a megnövekedett számú ipari dolgozók ellátására csekélynek bizonyultak. A megyei mező- gazdacági program célul tűzte az átlagtermés nagyarányú emelését, hogy a fogyasztáson felül exportra is termelhessünk. A dolgozók zöldséggel való jó ellátása, az exportlehetőségek kihasználása érdekében a következő növényféleségek fokozottabb termelését javasolja a program: zöldborsó, paradicsom, paprika, saláta, káposzta, kelkáposzta, télikaralábé. Az elmúlt évben az egy főre eső zöldségfogyasztás 80 kg volt. Az átlagtermés fokozásával ez évben már elérhetjük az egy főre eső 120 kg-os, vagy ennél több zöldségfogyasztást, s ezenkívül a termelt zöldségfélék 10—15 százalékát exportálhatjuk is. Legfőbb cél: több konyhakerti növényt termeljünk, mint az elmúlt évben. Ä jő kertész már most. a kora téli időben is a magasabb zöldségtermelés elérésén munkálkodik. A melegágyi telepeket akár korai zöldségtermelésre, vagy csak palántaneve- iésre használjuk is fel. még a tél folyamán megfelelően elő kell készítenünk, mert az esetleges korai kitavaszodáskor erre már csak korlátolt mértékben jut idő. Különösen a nagyüzemi kertészetekben az elvégzendő munkát szabjuk időhöz, ütemezzük be. Vajon milyen tennivalók vannak télen a kertészetekben? Tisztítsuk ki a melegágyi telepeket. A melegágyi földet rostálva, szalmás trágyával takarva, fagymentesen tároljuk. Az elhasznált melegágyi trágyát termeljük ki, s a melegágyi gödröket szalmás trágyával védjük a fagy ellen. A nagyobb havazás idején a melegágyi telep területéről a havat hordjuk ki. A melegágyhoz szükséges istállótrágyát (elsősorban a lótrágyát) szekémyi kupacokban, lazán rakva, bemelegedés nélkül gyűjtsük. A melegágyi felszereléseket, ablakot, szekrényeket, takarókat stb. javítsuk ki, s ha ezek közül valamink is hiányzik szerezzük be. Hozzuk rendbe a szélvédő kerítéseket és szükség esetén készítsünk újakat. Ez vonatkozik a kézi eszközökre is. A magvakat vetés előtt csíráztassuk, hogy megismerjük azok kelési százalékát. Az említett feladatokat, tennivalókat az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kertészeteiben célszerű, felelősök megjelölésével határidőre előírni. \ nagyüzemi kertészetek, va]a. mint az egyénileg dolgozókból megalakult kertészcsoportok zöldségtermelési tervei igen biztatóak. A pásztói állami gazdaság szurdokpüspöki kertészete ezer melegágyi ablakkal hajtat korai, míg a másik ezer melegágyi ablakkal késői konyhakerti növényeket. A pásztói Szabadság és a jobbágyi Űj Otthon tsz-ek 200— 200 melegágyi ablakkal hajtatnak korai és késői zöldségféléket. Vaclanik János kertészeti csoportja is felkészül Salgótarján város dolgozóinak zöldségellátására. Ugyanezzel a céllal dolgozik Miklós István kertész. aki 200 melegágyi ablakkal fog hajtatni korai és késői zöldségféléket. Ahhoz, hogy ezek a tervek valóra váljanak, s hogy a zöldségfélék nagy tömegét biztosítsák a város és ipari dolgozók számára, meg kell teremteni a megkívánt jövedelmezőség és a biztonságos termelés feltételeit. E feltételek nem állnak másból, mint a helyi adottságokból kiinduló jól átgondolt tervezésből, a szakvezetés, a munkaszervezés és a munkafegyelem biztosításából, a megfelelő felkészültségbő] (felszerelés, eszközök, munkaerő és ráfordítási költségek). A jóminőségű fajta vetőmag és szaporítóanyag időbeni beszerzéséből, a kifogástalanul előnevelt palántából, az előkészített, jószerkezetű. gazdag táperejű talajból, a biztonságos öntözőberendezésből, az értékesítés megszervezéséből. A zöldségfélék nagy tömegéo nek előállításához nagy segítséget nyújthatnak a háztáji földdel rendelkező szövetkezeti tagok feleségei, s az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztasszonyok is. A nyáron igen sok ház körül láttunk ki- sebb-nagyobb területet kihasználatlanul. Sok kert parlagon hevert, gyom és gaz borította. Az ilyen kert visszataszító látvány, pedig kis szorgalomma] minden nagyobb megerőltetés nélkül kertjeinket hasznossá tehetnénk. A jól ánolt kert egészségesebb táplálkozásunkat szolgálja, emellett nagy jövedelmet jelent. A házak körül elterülő 100—150 négyszögöl területről egy négytagú családot el lehet látni friss zöldségfélével, anélkül, hogy munkaerőt vonna el a szövetkezeti gazdaságból. Ugyanakkor nem vonunk el semmit a közösen, értékesítésre terme't zöldségfélékből. Így több zöldségféle jut az ipari dolgozóknak ezáltal emeljük a közös jövedelmet, az egy munkaegységre eső jövedelemrészesedést. Tehát a háziasz- szony, vagy bármely családtag jelentős mértékben növelheti a család jövedelmét, ha mind a nyári, mind pedig a téli zöldségszükségletét maga termeli meg. Az így megtakarított összeggel több jut ruházkodásra és eevéb szükséges kiadások fedezésére. Használjunk ki minden talpalatnyi területet, s tavasszal létesítsünk konyhakertet! Megérj a fáradságot, ha a háztartáshoz szükséges zöldségfélét magunk termeljük meg, vagy ha esetleg azt piaci értékesítésre termeljük. Igen nagy könnyebbség a háziasszonyoknak, hogy a hagyma, saláta, zöldpetrezselyem, sárgarépa, kalarábé, burgonya, zöldbab, zöldpaprika bármely időpontban rendelkezésre áll. Termelőszövetkezeti, dolgozó paraszt, gyárimunkás, vagy bányász asszonyok nézzünk körül házunk táján, rendezzük be konyhakertünket, örömünk telik majd ebben a munkában, lesz elegendő zöldségféle egész télen át. növekszik jövedelmünk, vidámabb lesz az életünk. (lantos) MIKSZÁ TH K ÍW.MÁJVs HISTÓRIA EGY HÁZASSÁGRÓL (Negyedik folytatás) ^ ehogy okoskodott, dehogy... leült és kiadta Franke Johannának is a bizonyítványt, hogy nem igaz abból az első bizonyítványból egy szó sem. S csak azt kötötte ki őnagysá- gától, ne vetné meg férfi-kísérőjével, ismeretlen nagy jó urammal, vendégszeretőtöket a mai napra. S közben arra gondolt, iszen jöhet még olyan ember is. akinek az kell majd, hogy egyik bizonyítvány sem igaz. Vétek is lenne az ilyen dolognak röviden bevégződni. Pedig bevégződött. Mert, hogy im pörre került a dolog Boroszlóban, mikor a szegény Brizló Borbála felmutatta az okmányait a törvény előtt — odalépett Franke Johanna is a maga okmányaival, amely egészen elvette a serpenyő inga erejét. A bíró felháborodva mondá: — Hogy mit ítéljek most már, nem tudom, — de hogy azt az Anzelmus barátomat nem ártana a füstre tenni, azt gondolom. A szegény Brizló Borbála megtört, mint a liliom, ott iziben elájult. Kászonyi Gergely uram a fogait csikorgatta dühében. — Majd megmutatom, majd kikeresem én a húgom becsületét, megálljatok, és megfenyegette ökleivel Johannáékat. — Amibe én egyszer belefogok meg vs"vok én abban fogódzva, hallja kegyelmetek ... Majd kötök én erre a dologra görcsöt, de ki nem oldják kegyelmetek. Mikor magához jött, nyájas szavakkal vigasztalta: — Ne sírj, édes bokrom, legyen meg a te vigasztalásod. Ne rontsd szemeidet, kis arany gyertyácskám, mindent jóvá hozok. Érted még azt sem restellem, kálvinista ember létemre elmegyünk együtt a szentsége« atyához Róma városába. Meg merem mondani annak is, ami a szívemen van ... beszéltem én már nagyobb úrral is, a Thököly Imre kegyelmes urammal Besztercén... az is parolát adott nekem. No hát. ne is búsulj, kedves paszo- míotom!,.. árakott volna már őkegyelme minden hízelgő szót a világon, csakhogy egy kis kedvvel festhetné meg a fekete felhőit. — Messze van az ide! Soha se érnénk oda, — ellenveté az szomorúan. — Aztán tenger pénz kellene ahhoz! — Dehogy van messze, dehogy. A kilencedik nagy város mi hozzánk. S azok a bolond idegen népek mind olyan közel építik a városaikat egymáshoz, hogy az egyik kálvinista toronyból átkukorékol a kakas a másik torony kakasához a másik városban. Valami gyönyörűség ez, Borcsa húgom, ahogy ezek a kakasok veszekesznek. Észre sem veszed, úgy ott leszünk. A „Rigót“ is elvisszük világot látni. (A „Rigó“ a kis Gyuri volt.) Aztán hogy sok pénz kell? Potomság az egész! Eladom a nyéki udyartelkemet. Ügyis az ördögnek kell, nem nekem, az ekémet sem rontom vele. Az a hóbortos Retky József komám- uram éppen a minap ígért érte háromszáz aranyforintot. Mintha az Ipolyba dobná a gyámoltalan... No látod, kis láncom, hogy úgyszólván ingyen járjuk meg azt a Rómát. Mondjam-e tovább is, hogy elmentek? El bizony, — mert elárulom, én magam is a pápai levéltárból szedem ide össze a lábaik nyomát: nagy fóliánsokban talán száz árkuson is van megírva az a tömérdek levél, üzenet, ami ebben az ügyben jött-ment esztendőkön keresztül Rómából Esztergomba, Esztergomból Szécsénybe, s mind a két városból ismét visz- sza Rómába. Ha mindenik levél egy barázdát szántott volna, amerre ment, — vagy öt esztendeig pihenhettek volna az ekék vagy három országban. Hanem egy-egy barázdát mindenik szántott mégis a szép Brizló Borbála tejszín arcán. Csakhogy szép volt az még azokkal is. Végre aztán elsimította valamennyit őszentsége, ki is mondta, meg is üzente a fiatal királynak Bécsbe (mert az öreg Leopoldus nem volt kíváncsi a kimenetelre, nem várta be, meghalt még harmadéve), megizente, mondom, s kiadta pecsétes iratban, hogy Franke György gróf házassága Brizló Borbálával érvényes és tökéletes. Lám, nemzetes Kászonyi Gergely uram beleőszült, beleszegényedett ugyan, de megmutatta, hogy mit tud: most már meglett volna a nagy triumfus, — ha egy kis hiba nincs, egy kis baj, amiből nagy baj is lehet. Ez pedig abból állott, hogy a magyar királynak van egy furcsa privilégiuma: ő tudniillik „hogy tetszik“-et játszhatik a római pápával. (Folytatjuk.) Versenyben a könyvtárosok Termeljünk jobb minőségű vetőburgonyát! A burgonya igen fontos élelmezési és ipari növényt Termelése megyénkben alacsony színvonalú. Még a balassagyarmati járásra is áll ez, ahol a korai burgonyatermelés export célokra is szolgál. Az alacsony színvonalú termelés okát az agrotechnika elhanyagolása, s a vetőgumók hiányos termelésében látni. Ezért r.em csoda, ha a csapadékos időjárás mellett az agrotechnika helytelen alkalmazása miatt csak 38—40 mázsás holdanként! átlagtermésünk volt. A pilinyi Dózsa termelőszövetkezet bebizonyította. hogy jóeröben lévő talajon helyes agrotechnika alkalmazásúival, a jó csíraképességű vetőgumó használatával meg lehet kétszerezni jelenlegi burgonyúhozamunkat. A tsz nyári üitetésű burgonyatábláján 70 mázsa körüli holdsnkénti termés lett. Az ilyen módon termelt vetőburgonya elvetése után a termés is tetemesen emelkedett. A termelési értekezletek elé Múlt év márciusában tartott országos könyvtáros konferencián több könyvtáros javaslatára született egy olyan határozat, mely szerint a könyvtárosok között versenyt kell szervezni felszabadulásunk tizedik évfordulójára. Ez a nemes versengés június óta egyre több könyvtárost ragadott magával. A könyvtárosok eddigi vállalásai azt bizonyítják, hogy megyénk magáévá tette a konferencia felhívását, s jobbnál jobb felajánlásőluit tesznek könyvtárosaink a könyvtári munka megjavítása érdekében. A balassagyarmati járási könyvtár felajánlásai között szerepel, hogy a város dolgozó parasztlakta negyedében fiókkönyvtárat létesítenek és havonta egy irodalmi előadást rendeznek. A rétsági járás könyvtárosai pedig vállaltaik, hogy nagyobb gondot fordítanak majd a népkönyvtáraik könyvvel való ellátására. A szécsényi önálló népkönyvtár vezetője vállalta, hogy az olvasók számát 450-ről 900-ra emeli, s a gyermekolvasók részére rendszeresen tart mesedélutánokat. A berceli népkönyvtáros, Vácz János igazgató-tanító vállalta, hogy a tsz az erdőgazdaság és a gépállomás könyvtárosait fogja patronálni. Az érsák- vadikerti könyvtáros, Hiebsch Lászlóné vállalta, hogy az olvasók számát 221-ről 400-ra emeli. Ezenkívül szép felajánlásokat tettek Kálló, Magyalospusz- ta, Szarvasgede, Somoskőújfalu, Zabar népkönyvtárcsai. A felsorolást lehetne még folytatni. Könyvtárosaink jó munkát végeznek. Ezt mutatják a verseny időszakában eddig elért eredmények. Például a palotást népkönyvtáros vállalta többék között az olvasók számának emelését, amit már 150 százalékra teljesített. Mihályi elvtárs pedig Zabaron a mezőgazdasági szakkönyvek emelését vállalta. Ezt a vállalását ezidáig minden hónapban túlteljesítette. Rácz Pál, aki Somoskőújfaluban végez szívós munkát, megszervezte az irodalmi fejtörőversenyt és kiállilásoücat rendez rendszeresen olvasói számára. Kálesz Miklós cserhársurá- nyi népkönyvtáros vállalta, hogy olvasói számát 200-ra, a kölcsönzések számát vedig havonta 500-ra emeli 1955 április 4-ig. Ezt a vállalását már 1954 november végére teljesítette. Elmondhatjuk tehát, hogy valamennyi könyvtárosunk dicséretet érdemel. Hiba azonban, hogy egyes tanácsaink, könyvtárosaink vállalását nem támogatják és csak olyan felajánlásaikat tesznek, hogy a könyvtáros felajánlását támogatom, vagy azon leszek, hogy minél több olvasója legyen könyvtárunknak. Ezzel aztán a tanácsok munkája, könyvtárosaink támogatása be is fejeződött. Jó volna, ha a cserhátsurányi, a nógrádsza- káli, vagy a lucfalvi tanácstól példát vennének többi tanácsaink és konkrét vállalásokat tennének, s nem tekintenék a könyvtárost a tanácsmunka kerékkötőjének, hanem szivvel- lélekkel segítenék azt és sikereiknek együtt örülnének. FERENCY RUDOLF könyvtáros, a megyei versenybizottság tagja A Minisztertanács és a SZOT Elnökségének közös határozata alapján az üzemekben minden hó 25-e és a következő hó 5-e között termelési értekezleteket kell tartani. Most azonban az új tervév beindulása alkalmával a termelési értekezleteknek foglalkoztok kell a megoldásra váró új tervek ismertetésével is. A termelési értekezleteknek igen nagy jelentőségük van, de az új tervek megismerése alaposan megnöveli ezeknek az értekezleteknek jelentőségét. Bár a Minisztertanács és a SZOT Elnökségének határozata után javulás mutatkozott a termelési értekezletek színvonalában, de még mindig nem mondhatjuk kielégítőnek azok előkészítésére és a munka megjavítására irányuló bírálatát és önbírálatát. A januári termelési értekezleteket üzemeinkben 1-e és 20-a között tartják. Az új tervév nagy feladatokat állít elénk és egv pillanatra sem szabad megfeledkeznünk, hogy ezeknek a feladatoknak csak akkor tudunk megfelelni, ha belőle minden dolgozó megismeri feladatát. Ezeknek a termelési (tervismertető) értekezleteknek tárgyilagosan kell értékelniük az elmúlt idők hibáinak kijavítását és mindenkivel meg kell ismertetnie a követendő utat. A januári termelési értekezleteknek jelentőségét növeli az is, hogy az 1955. évi első negyedévének felada'ait felszabadulásunk tizedik évfordulójának méltó megünneplése tükrében beszélik meg. A termelési értekezleteket minden üzemben műszaki értekezletnek kell megelőznie, ahol a vállalat, vagy üzem igazgatója ismerteti az üzem, üzemrészek, műhelyek előtt álló negyedéves és havi feladatokat. A műszaki értekezlet értékelje az elmúlt hónap tervmutaióinak teljesítését is. Az üzemekben megtartott műszaki értekezleteken vegyenek részt az üzemi párt, szakszervezet és DISZ-szervezet vezetői és az ott elhangzott feladatok alapján végezzék a termelési értekezlet előkészítését. Szervezzék a dolgozókat az értekezeten való részvételre, ellenőrizzék az üzemrészek vezetőit a beszámolók elkészítésénél, hogy azok a megkapott feladatok alapján készítik-e el. A január 20-ig megtartandó termelési értekezletek beszámolói értékeljék az 1954, negyedik negyedévben elért eredményeket, az üzemrészek és műhelyrészek tervmutatói alapján. A beszámolók foglalkozzanak a brigádok, termelő csapatok és egyének versenyvállalásainak teljesítésével. Az előadó terjesz- sze az üzem kollektívája ele jóváhagyás végett azoknak a dolgozóknak névsorát, kik a decemberi hónap termelési eredményei alapján elérték a sztahanovista címet, jogosultak a sztahnovista oklevélre, vagy a „szakma kiváló dolgozója” cím elnyerésére. A beszámoló szabja meg ez üzemrészek vezetői, a brigádok vagy munkacsapatok előtt álló feladatokat az első negyedévre, felbontva havi, s napi feladatokra. Ismertesse, hogy a különböző tervmutatók, minőségi, termelékenységi, önköltségcsökkentési tervek alapján milyen megoldandó feladatok vannak egy-egy üzemrész műszaki vezetői, fizikai dolgozói előtt. A beszámoló foglalkozzon » munkaverseny kérdésével is. Ismertesse, hogy milyen műszaki feladatokat biztosítanak a tervek végrehajtásához, mert ennek ismeretében a dolgozók jobban hozzá tudnak szólni a vezetés megjavításának ügyéhez. Elengedhetetlenül szükséges megemlíteni, hogy az előző termelési értekezleteken elhangzott javaslatok hogyan valósultak meg és milyen termelési eredmények születtek egy-egy javaslat megvalósulása után. Szükséges, hogy a január^ 20- ig megtartandó termelési értekezletek elősegítsék felszabadulásunk tizedik évfordulójának mél'ó megünneplése alkalmából kibontakozó verseny fokozását. Éppen ezért most minden üzemi szervnek a tőle telhető legnagyobb segítséggel kell hozzájárulni az értekezletek ió előkészítéséhez. Az üzemi párt-, szak- szervezet, DISZ-szervezet és gadasági vezetőinek adjanak segítséget a járási és megyei vezetők is. A fölsőbb vezető szervek közvetlenül az üzemekben, a gyakorlati munka során lássák el tanácsokkal és segítsék az értekezletek előkészítését. Az üzemek dolgozóitól pedig azt kérjük, hogy mint az előző időkben most is minél többen mondják el véleményüket a vezetéssel kapcsolatban, tegyenek javaslatokat az üzem előtt álló feladatok sikeres megvalós'tásá- ra. Tegyenek szocialista kötelezettségvállalást a terv túlteljesítésére, hívják ki egymást párosversenyre és követeljék meg, hogy az általuk tett szocialista kötelezettségvállalást rendszeresen értékeljék és azokat a verseny ideje alatt velük minden esetben ismertessék. A szakszervezetnek legfontosabb feladatai közé tar ozik a termelési értekezletek előkészítése és az ott elhangzott javaslatok megvalósításának ellenőrzése. Éppen ezért azokban az üzemekben, amelyekben nincs javaslatkönyv, ott a szakszervezet vezetői gondoskodjanak ennek beszerzéséről, abba minden esetben írják be a dolgozók javaslatait és ennek alapján ellenőrizzék a javaslat végrehsj ísát a termelésben való gyümölcsöz- tetése érdekében. BAKSA SÁNDOR SZMT-elnők. Karancsaljai szülők a gyermekekért, az iskoláért A karancsaljai ál- ** talános iskola Szülői Munkaközössége szívügyének tartja, hogy a gyerekek tiszta és jól felszerelt iskolában, nyugodt körülmények között tanulhassanak, minden támogatást megadnak az iskolának nemcsak szóban, hanem tettekben is; munkájukkal és anyagiakkal segítik ?s teszik lehetővé az egyre eredményesebb iskolai munkát. Ennek a támogatósnak egyik szép példáját 'mondjuk el: A Szülői Munkaközösség december 31-én nagyszabású szilveszteri mulatságot rendezett gyermekek és felnőttek számára. Céljuk az volt, hogy a bevételt az iskola támogatására fordítsák. Az esemény előtt három héttel megbeszélték a tennivalókat, kiosztották egymás között a feladatokat. Az egyik zenekart szerzett, a másik házról házra járt, s felkérte az iskolás gyermekek szüleit, hogy amivel csak tudják, támogassák a szilveszteri est sikerét. Így gyűjtöttek össze nagyon sok tojást, lisztet, cukrot, zsírt, amelyből süteményeket, tortákat készítettek. Lázas készülődés volt az egész faluban. Különösen nagy volt a sürgés-forgás Halász Beláné lakásán, akinek fia. Sándor Vili. osztályba jár. A vár va-várt napon a kultúrterem terített asztalai. mögöttük a lelkes eladó asszonyok sok süteménnyel, tortával, cukorkával és más édességekkel várták a vendégeiét. A mulatság kettős eredményt hozott: Egyrészt jól mulattak, gyermekek és felnőttek egyaránt, vidáman búcsúztak az ó-esztendőtől, másrészt a kiadásokat leszámítva is 2 ezer forint veit a. rendezvény bevétele. Hadd tolmácsoljuk most az iskola, a kisdiákok köszönetét a szülőknek. Pónyi Ferencijének. a Szülői Munkaközösség elnökének, aki az estet kezdeményezte, a rendezésben élenjáró Halász Bélánénak, azonkívül Lantos Lajos- nénak, Kozik István- nénak, laurencsik Jó- zsefnének, akik odaadó munkájukkal, fáradságot nem kímélve dolgoztak az ügy sikeréért. Végezetül még szeretnénk köszönetét mondani és további biztatást adni Garamvölgyi Antalné- nak, aki mint szülő és nevelő mindenütt ott van, ügyesen önz- szefogja a lelkes szülők munkáját,
