Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)

1954-06-02 / 43. szám

9 «ZABAn \ÓGRAn 1934 június 2. Karancssági levél nemzetlzözi gyermeknap alkalmával jólsikerült gyermeknapot rendeztünk Ka- rahcsságon. Ä gyermekek egész délután vidám játékokkal szó- ralcoztatták a megjelent ssülő­ket, s ezen ünnepély alkalmá­val valamennyi szülő megje­lent a gyermeknapon. A szülők fáradságot nem ismerve min­dent elkövettek, hogy gyerme­keik vidáman szórakozhassa­nak. Hála és köszönet a szülőknek és a nevelőknek, akik kiváló munkát végeztek, E jólsikerült gyermeknaphoz nagyban hoz­zájárult Nagy Géza igazgató­tanító kiváló munkája is, aki fáradságot nem ismerve az MNDSZ-szel karöltve rendezte meg e felejthetetlen ünne­pélyt. Mi, karancssági MNDSZ dol­gozói arra kérjük a nevelő elv­társakat, hogy dolgozzunk to­vábbra is együtt még jobban összefogva, akadályt nem is­merve népünk és gyermekeink boldogságáért. Varga Bélánc MNDSZ-titkár, Karancsság VVVVVVVVVVVWWVVWV VV V V V V V V V V V vvvvvvvw GYERMEKSORS F ra neiaországban Franciaországban a hivatalos adatok szerint is 26.875 tanter­met kellene építeni ahhoz, hogy minden iskolaköteles gyermek iskolába járhasson. Villejuif városban barakok- ban helyezték el az elemi isko­lát s a tantermeket délutánon- kint raktáraknak használják. Champignyben a tantermek padozatlanok és hiányoznak az ablakok, Deux Ponts város kö­zelében, a winterbachi iskola egy bordélyház épületében mű­ködik. 1953-ban egy hivatalos bi­zottság Le Gorgeu minisz­teri tanácsos vezetésével meg­állapította, hogy a francia közoktatás az elkövetkező öt évben legkevesebb 975 milliárd frank befektetést igényel. André Marie akkori közoktatá­si miniszter ezt az összeget 270 milliárdra csökkentette. Pedig, ha a francia Kormány csak egyetlen egy páncélos hadosztály felszereléséről le­mondana, az így felszabaduló összegekből, a jelenlegi árak mellett 130 diákkonyhát létesít­hetne. 8472-vel növelhetné a g vermekkor házi ágyak számát, sőt még a szükséges tanter­meknek legalább a felét is fel­építhetné. A francia kormány ezzel szemben milliárdokat költ a fegyverkezési hajszára és köz­ben tízezer és tízezer gyermek nem tanulhat, mert nincs elég tanterem. a Komán Népköztársaságban A béketábor országaiban a párt és a népi hatalom a leg­drágább kincsnek tekinti a gyermeket. A Román Népköz- társaságban például 1952-ben már 1250 szülőotthon (a fel­szabadulás előtt egy se volt), 2400 bölcsőde és napköziotthon működött. 1954-ben a bölcsődék férőhelyeinek száma mintegy 2000-rel növekszik. A felszabadulás óta a Ro­mén Népköztársaságban több mint 2500 új elemiiskola épült s az elemi oktatásban a ta­nulók száma már 1952-ben meghaladta az 7,700.000-et. A középiskolások száma 1938-hoz képest csaknem négyszeresére emelkedett. A Román Népköztársaság 1954. évi költségvetése kétmillió 942.000 lejt irányoz elő közok­tatási és kulturális célokra, azaz 8.4 százalékkal többet, mint 1953-ban. Idén nyáron mintegy 125.000 gyermek nya­ral majd az ország legszebb vidékein. A párt és a népi hatalom messzemenően gondoskodik a gyermekek iskolai és iskolán- Uívüli neveléséről. Az Ifjúsági Kiadó megalakulása óta 265 könyvet adott ki a gyermekek számára, 5,238.000-es példány- számban. A „Scintea pionier- ului“ (az úttörők lapja) csak­nem 200.000-es példányszám­ban jelenik meg. Megélénkült a az osztrák A ..Deutscher Alpenverein“ (német alpesi egyesület) Auszt­ria területén lévő és az ország tulajdonát képező 179 mené- dékházat az osztrák kormány átadta Nyugt-Németország- nak. Nean árt emlékeztetni arra, hogy milyen szerepet töltött be Ausztriában 1938 élőit a Deutscher Alpenverein. Egyike volt azoknak a nagynémet szer­vezeteknek, amelyeket Hitler ötödik hadoszlopként felhasz­nált. Ennek az egyesületnek a menedékházaiban találkoztak a nácik, akik itt valóban ..m a­guk közt voltak“. Itt énekelték a Horst Wessel dalt, meg a „Deutschland, Deutschland über alles“ című indulót és itt páliolták el azokat, akik nem voltak hajlandók velük együtt énekelni. Ide látogattak el sű­rű időközökben a német meg­bízottak és tárgyaltak zavar­talanul az osztrák nácikkal. 1945-ben ezek a menedékhá­zak osz.trák tulajdonba mentek át, s azt lehetett volna hinni, hogy ezzel az osztrák Alpokban A nyugati orszá­gok küldöttei a genfi értekezleten beszé­deikben egyre ma­gasztalták az Egyesült Államoknak a gyar­mati és félgyarmati országokban folyta­tott politikáját. Az amerikai diplomáciát „a koloniaiizmustól mentesnek“, a „kis népek barátjának“ állították be. Maga az amerikai küldött, Bedell-Smith is egyik nvilatkozatában min­den szerénység nél­kül reklámozta a washingtoni kormány nagylelkűségét és biz­tosított mindenkit afelől, hogy az ő vé­leménye szerint „a népeket illeti meg az utolsó szó“ sorsuk el- döntésébeni náci nj üzsgés hegyekben örökre megszűnt a náci kisér- tetjárás. Ám 1954 június 1-én tehát néhány nap múlva a szóbanforgó menedékházak ismét a ma is náci és nagyné­niét beállítottságú nyugatnémet Deutscher Alpenverein tulaj­donába mennek át és kétségte­lenül az osztrákellenes propa­ganda központjaivá válnak. A menedékházak átadása egyéb­ként teljesen megfelel annak a politikának, amelyet az oszt­rák kormány a fasiszta nagy­német propaganda jóindulatú támogatásával a társadalmi élet más területein is folytat. A nyugatnémet sajtóügynök­ségek jelentése szerint az áta­dást „az osztrák szövetségi kor­mány és a Deutscher Alpen­verein vezetősége közt két éve folyó tárgyalások után“ hatá­rozták el. Tehát az osztrák kor­mány két éven át folytatott tit­kos tárgyalásokat a lakosság háta mögött, hogy az osztrák hegyekben épített 179 mene­dékházat a nyugatnémet egye­sület kezére játssza. 370 kilométeres magasfeszültségű a illamos tápvezeték A kínai ötéves terv egyik fő létesítménye egy 369.25 kilo­méter bosszú magasfeszültségű elektromos távvezeték, amely nyolc megyén húzódik keresztül Eszakkeleti-Kírában. Ez az áramvezeték fogja táplálni a különböző iparvárosokat. Ezen­kívül a közeljövőben több új üzem létesül majd a vezeték mentén. Segítségével nagyot fej­lődhetnek a bányák is. A távvezetéket szovjet szak­emberek segítségével kínai mér­nökök tervezték. Csaknem min­den nyersanyagot, berendezést, ami a vezetékhez szükséges, Kínában gyártottak. Mukden. Ansan. Tiencsin, Dairen. Sang- háj és Peking több mint száz üzemének dolgozói nagyszerű munkát végeztek, kitűnő minő­ségű szerkezetekkel, nyersanya­gokkal segítették a terv meg­valósítását. A hatalmrs távvezeték keresz­tül szeli a hegyes részeket. Fel­építésében számtalan nehézséget kellett leküzdeni. Különösen a gigantikus szerkezetek szállítása jelentett kemény feladatot. A helyi lakosság támogatásával azonban a munkások és a tech­nikusok hat hónap és kilenc nap alatt befejezték a munkát, s hatvankilenc nappal túlszárnyal­ták az előirányzatot. Újabb vasútvonalat villamosítottak Lengyelországban Sok szép útja volt már Ste­fan Cieslowski mozdonyvezető­nek, hiszen 17 esztendeje vezeti a villanyvonatokat. Az idei má­jus elsejét azonban különösen szép, emlékezetes úttal kö­szöntötte. ö vezette azt a vil- íanymozdonyt, amely elsőnek futotta be a Skierniewice— Koluszki villamosított vasútvo­nalat. Amikor a gyönyörűen feldíszített E—111-es mozdony begördült á Koluszki állomásra, a dolgozók nagy örömmel üd­vözölték az első villanyvonatot; Az újonnan villamosított út­vonalszakasz Stalinogróddal és Lodzzal köti össze Varsót. Hu­szonhárom nappal a határidő előtt hajtották végre az útvo­nal villamosítását a lelkesen dolgozó munkások és mérnö­kök. A villamosítás 20 perccel rövidítette meg az utat Skier­niewice és Koluszki között. Zári iilés hétfőn (■enfben A Kínai Népköztársaság genfi küldöttségének sajtóirodája a genfi értekezlet május 31-i ülé­sén létrejött megállapodás alap­ján a következő közleményt adta: „A kilenc küldöttség zárt ülé­sen folytatta az indokínai béke helyreállításának kérdésével kap­csolatos tanácskozásait. Az ér­tekezletet tájékoztatták arról, hogy a két fél katonai megbízot­tai június 1-én előzetes összejö­vetelt tartanak, hogy előkészít­sék a két parancsnokság képvi­selőinek tárgyalásait. A legközelebbi Zárt ülést jú­nius 2-án tartják.” szereknek el kel; tűn­niük az amerikai szá­razföldi ól, meit min­den népnek joga van rendelkezni sorsával. Ez azonban lehetet­len mindaddig, amig nem biztosítják a né­pek politikai függet­lenségét és amíg nem isménk el teljes szu­verenitásukat“. Ez a nyilatkozat, amelyét Guatemala helyénvalónak talált megemlíteni a genfi értekezlet napjaiban, ékesszóló bizonyíté­ka annak a por­hintésnek, hogy az amerikaiak politiká­ja „demokratikus jel­legű“, s hogy az ame­rikai diplomaták együttére/nek e gyar­mati és függő orszá­gok népeivel) Ékesenszóló kommentár Az újságírók és a küldöttek azonban már az alábbi esetből is megítélhették, hogy ezek a hangos frázi­sok mennyire ellen­keznek a valósággal. Guatemala genfi fő- konzulátusa nemrég elküldte a küldöttek­nek és a tudósítóknak Toriello, guatemaiai külügyminiszternek a caracasi X. páname­rikai ' konferencián elmondott beszédét, amelyet brosúrában adtak ki. Toriello be­szédeben leleplezte az északamerikai monopóliumok dél­amerikai politikájá­nak gyarmatosító jel­legét. Többek kö- aótt rámutatott a United Fruit Com­pany felforgató te­vékenységére, s an­nak indítóokait is megvilágította. „A nemzeti felsza­badítás! programm, amelyet kormányom szilárd elhatározás­sal folytat — mon­dotta — az ország ha­ladását és gazdasági fejlődését gátoló kül­földi vállalatok ér­dekeibe ütközött“. Á guatemaiai kül­ügyminiszter elitélfe az Egyesült Államok­nak azt a kísérletét, hogy ráerőszakolja Latin- Amerikára a gyarmati elnyomást. Kijelentette: „A gyarmati rend­SALGÓTARJÁN RENDJÉÉRT, TISZTASÁGÁÉRT Több mint 9 éve, hogy vá­rosunk, Salgótarján, ez a nép­gazdaság szempontjából fontos ipari város felszabadult a né­met és magyar fasiszták igája alól. Salgótarján dolgozói, élén a kommunistákkal közvetlenül a felszabadulás után hozzáfog­tak a gyárak üzembehelyezésé­hez, a romok eltakarításához, a város rendjének helyreállítá­sához. Népi demokráciánkban alaposan megváltozott a város képe. Üj helyi és megyei létesítmé- nvek, lakóházak épültek. A Központi Vezetőség múlt év júniusi határozatában feltárt hibák azonban arra is rámutat- tattak, hogy Salgótarján vá­ros dolgozóinak az egészséges, tiszta és ízléses, rendezett vá­ros kialakítása terén lévő igé­nye közel sem elégült ki. Dol­gozóinknak nemcsak több és jobb ipari és élelmiszercikkre van szükségük, hanem szép, tiszta helységre is, ahol maguk és családjuk él. Városunkban vannak utcák, ahol dolgos, szorgalmas kezek ápolják a vi­rágokat, takarítják az utcákat: például a Liget-utca, a Május 1-, a Dimitrov- és a Sztahanov- út. Városunk szebbétételét se­gítik azok a közületek, válla­latok, amelyek a területükhöz tartozó utcarészeket és üres telkeket parkírozzák. Az ízlé­sesen parkírozott üzemekben, mint például a Tűzhelygyár­ban, Acélárugyárban a dolgo­zók is jobban érzik magukat. Uj létesítményeink előtt, mint a megyei tanács, belügyminisz­térium megyei főosztálya, vala­mint a Felszabadulás-út, s kör­nyékén szép fűpázsit, virág díszük. A városi tanács is egy­re nagyobb gondot fordít az utóbbi időben a város tiszta­ságára és rendjére. Fokozottab­ban ellenőrzi a köztisztasági és ingatlankezelő vállalatok mun­káját, igyekszik segíteni azo­kat. Az eredmények azonban nem kielégítőek. A városi tanács nem mozgósítja megfelelően az illetékes szerveket, a különbö­ző közületeket és lakókat an­nak érdekében, hogy városunk szép és megnyerő legyen. Kü­lönösen nagy a rendetlenség, sok a szemét, a salak és a széj­jeldobált építőanyag Salgótar­ján déli részén. Az egyes épü­letek elkészítése után nem tör­ténik kellő intézkedés, annak érdekében, hogy a törmeléket, szemetet megfelelő helyre el­szállítsák. A megyei tanács, a belügyminisztérium megyei főosztálya és a közgazdasági technikum udvarán szemét­dombok tornyosulnak. A megyei tanács és a belügy­minisztérium megyei főosztá­lyának gondnokai csak az épü­letek előtti részt igyekeznek karbantartani — bár ezek a parkírozások is igen szegénye­sek. nem felelnek meg annak a követelménynek, amelyet dolgozóink joggal elvárnak e szervektől. A városban szá­mos helyen a kerítések is ízlés­telenek, rozogák. Kevés a megfelelő ülőhely a város te­rületén, ahol a dolgozók pihen­hetnének. Különös felelősség terheli ezért elsősorban a 63/1. Építőipari Vállalatot. A tűz­oltólaktanya építkezésénél ér­tékes vasanyagok hevernek szanaszét, amelyet vagy a rozs­da tesz tönkre, vagy betakar­ják földdel. A nép érdeke azt követeli, hogy az illetékesek gondoskodjanak az építőanya­gok megfelelő tárolásáról, küzdjenek az építőiparban im­már károsan hagyományossá vált anyagpocsékolás ellen. Hiányzik a megfelelő, előze­tes karbantartás a patakoknál, szennycsatornáknál. A váro­sunk területén lévő vállalatok nem követik az Acélárugyár példáját, amely az üzemek kö­zül a legjobban gondozza a la­kótelepet, saját beruházásból szabályozta és kövezte ki á pa­takot és most gyermekjátszó­teret létesített. A Szolgáltató Vállalathoz és az Üveggyárhoz tartozó patakrészeket azonban nem kezelik, nem gondozzák az illetékesek. Nem sokat törődik ezzel a lakótelepkezelőség sem. Ebből következik aztán, hogy például az Üveggyár lakótele­pén szennyvíztócsák állnak az utakon, az udvarokon, amely nagyobb esőzések idején a la­kóházakat is veszélyeztetik. Az illetékesek nem értik meg, hogy ha a szennyvíz nem folyik le, vagy visszajön a kanálisból, ez különböző fertőzőbetegségek melegágya. Ha megértenék, nem vitatkozhatnának 3000— 4000 forinton, hanem a faár ki­utalt összeget az ilyen és eh­hez hasonló problémák sürgős, közmegelégedésre történő meg­oldására fordítanák. Már több, mint egy fél éve, hogy a fen­tebb említett területen a szennycsatornákban nem főijük le a víz. A 9-es kolónia háta mögött a békák százai nem hagyják aludni a dolgozókat. Mi lesz a nyári záporok ide­jén? — teszik fel jogosan a kérdést az ott lakók. E tartha­tatlan állapotot sürgősen ki kell javítani. Ez a dolgozókról való gon­doskodás. A megyei tanács kezelésé­ben lévő utak és az útszélen lé­vő árkok is .rendkívül elha­nyagolt állapotban vannak. Esőzések idején a víz nem tud az utakról lefolyni, a Rá- kóczi-út—Csizmadia-út két ol­dalán pedig félméter magas­ságban van a sár. Esőzések idején a víz a sarat ráhordja az útra, onnan pedig a járművek a járókelők ruhájára vágják. A Vendéglátó Vállalathoz tartozó szíkvíztizemből maholnap már a kocsi sem tud kijönni, mert közel egy méter magasságban van a sár felüányva. Bár a Köztisztasági Vállalat az utóbbi időkben igyekszik feladatát mindjobban megol­dani, munkájában még min­dig megtalálható a szervezet­lenség. Városunk egyes terüle­teit még most is a tál folyamán felgyülemlett salakhegyek ék- telenítik. Például a miskolci fu­varozási vállalat kirendeltségé­nek telephelye mellett és a MÁVAUT szolgálati lakásának a fűtés folyamán visszama­radt salakja a szomszédos ház oldalához van fölhányva. így van ez a nemzeti szállónál is, azzal a különbséggel, hogy ott nem kupacban, hanem széjjel­terítve. A MÁV főtéri rakodó­ján a sár féllábszárig ér, amely komoly gátja a munkának. Vá­rosunk rendjét és tisztaságát nagyban gátolja az is, hogy egyesek felelőtlenségből, nem­törődömségből letépik a fákat, kiszakítják a virágokat. A fu­varozási vállalat és az építke­zéshez tartozó kocsik több eset­ben széjjelszórják rakományu­kat és ezzel is növelik az utcán lévő szemetet. Kétségtelen, hogy a város tisztaságáért és rendjéért to­vábbra is a városi tanács fe- felelős, de a város, szebbé, egészségesebbé, ízlésesebbé té­tele nemcsak a városi tanács érdeke, hanem valamennyi dol­gozóé, éppen ezért kollektív munkát követel. A város tisz­tántartásához, a lakók támo­gatására is szükség van. Há­zaik környékének tisztántartá­sával segítsék a tanács és az illetékes szervek munkáját. A köztisztasági vállalat jobb munkaszervezéssel, a munka­erő gazdaságosabb elosztásával biztosítsa, hogy naponta el­szállítsák a lakóházak, hiva­talok, intézmények, által össze­gyűjtött szemetet és egyéb hulladékanyagot. A város dol­gozóinak egészsége érdekében nagyobb gondot kell fordítani az utcák portalanítására is. A köztisztasági vállalat az öntö- zők^csik állandó és folyamatos üzemeltetésével óvja a város dolgozóinak egészségét. A vá­rosi tanács ellenőrző munkájá­val, bírálatával segítse az in­gatlankezelő vállalatot és a la­kótelep kezelőségét, hogy a la­kóházak és udvarok tiszták, rendezettek legyenek. A szol­gáltató vállalat, az üveggyár gondoskodjanak a hozzájuk tartozó patakrészek folyamatos tisztításáról. Az üzemek, hivatalok, in­tézmények. s közületek a sa­ját területükhöz tartozó terek, utcarészek parkosításával se­gítsék ezt a munkát. Az MNDSZ lelkesítse az asszonyo­kat, indítson mozgalmat az asz- szonyok között a város tiszta­ságáért. A DISZ, a vöröske­reszt. az egyes üzemek, hiva­talok versenyezzenek azért, hogy a város egy-egy terén melyikük tart nagyobb rendet, készíti a legszebb parkosítást. írják ki egy-egy tér felett és táblával jelöljék meg, hogy melyik vállalat, hiva­tal dolgozói gondoskodnak annak szépségéről. A vá­rosi tanács, a közületeknek ezt a munkáját időközönként értékelje és az értékelést hoz­zák nyilvánosságra. Nagy a feladata a vendéglá­tó vállalatnak is. Biztosítsa, hogy megfelelő mennyiségű és Ízlésesen berendezett nyári szó­rakozóhelyeken növelni kell a papírkosarak számát, hogy ez­zel is óvjuk a város tisztasá­gát. A megj'ei tanács tegyen kellő intézkedést a területéhez tartozó utak és árkok rendjé­ért. Szorgalmazza jobban a köztisztasági vállalat felszere­léseinek bővítését is. A rend­őrség fordítson nagyobb figyel­met és fokozottabb éberséget a város tisztaságára és rendjére. A szocialista törvényesség be­tartásával nevelje azokat, akik még nem értették meg, mi a jelentősége ennek a dolgozók egészsége szempontjából. Ne nézze el, hogy a Belsped és a 33-as számú autófuvarozási vállalat járművei belegázolja­nak a parkosított területekbe. Természetesen ezeknek a válla­latiknak pártszervezetei is ne­velő, felvilágosító munkával tudatosítsák ezt. A városunk rendjéért és tisz­taságáért karolják fel az e té­ren kibontakozó kezdeménye­zéseket, adjanak meg minden segítséget a tömegszervezetek- n_k, vállalatoknak, intézmé­nyeknek, hogy városunkat rö­vid időn belül tisztává, egész­ségessé, ízlésessé tegyük, ame­lyet joggal elvárnak tőlünk a termelésben helytálló dolgozók. Tözsér Pál, a városi pártbizottság szerve­zési osztályának vezetője. FÖLDMÍVESSZÖVETKEZETEK ÉVI BEMUTATÓJA A Zabar körzeti földműves- szövetkezet Cered községben, a Kisterenye körzeti földmű­vesszövetkezet Doroghá/a köz­ségben árubemutatót és vásárt rendezett. Az árubem'., taté n igen sok szép textiltárut, sok női és férfi ruházati cikket mu­tattak be. A ceredi árubemu­tatón több mint 560 vevő vásá­rolt különböző iparcikkeket. A dolgozók a bemutató közben felmerült szomjúkat a jólfel­szerelt büfékben olcsó hűsítő italokkal «aunieiaeueí meg. Rendelkezésükre állottak a kü­lönböző barna és világos sö­rök, valamint bor és pálinka, finom felvágottak. A bemuta­tó közepette ünnepélyes kere­tek között tartották meg a szö­vetkezeti taggyűlést, amelyen Dolla Sándor járási fogyasztási ellenőr részletesen beszámolt a szövetkezeti mozgalom széle­sítésének fontosságáról, vala­mint a Zabar körzeti fölrimű- vesszövetkezetek sikeres mun­kájáról. A két földművesszövetkezet árubemutató versenyében a ceredi kiállítás mutatkozott a jobbnak. A szép eredmény el­éréséhez nagyban hozzájárult Bolla Sándor fogyasztási ellen­őr közreműködése, akinek ve­zetésével már pénteken meg­kezdték a kiállításra való fel­készülést. A jobb felkészülés bizonyítékául a ceredi kiállí­táson 1200 forinttal nagyobb volt az áruforgalom, mint a dorogházi kiállításon. Ceredet 37.500 forint, míg a doroghái* kiállításon 36.284 forint áiv forgalmat bonyolítottak le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom