Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)

1954-06-16 / 47. szám

1954 június 16. SZABAD XiM.nÁn 5 Egyszázalékos tervteljesítés • 180 ezer forint megtakarítás A gépállomások gazdálkodásáról Hqaossz a rendelés... Az elmúlt évben az Eszak- magyarországi Üzemélelme­zési Vállalat a Kisterenye bá­nyatelepen lévő vállalatnál büfét létesített. A bányász­dolgozók örömmel vették ezt tudomásul. Nem kellett 15—20 perces sétát tenni egy doboz cigarettáért. A büfé nagy for­galomnak örvendett. Június elejétől azonban hiába men­nek a dolgozók cigarettát vá­sárolni. — Nincs — hangzik a válasz. Bővebb oka: kevés volt a kiutalás. A helyi vezetőség a hibák okáért a központot hibáztatja. Pedig a hiba bennük van. Ugyanis negyedévenként törté­nik a rendelés. Ha tekintetbe veszik a dolgozók fogyasztá­sát, akkor jelenleg is lenne készletük. Cigaretta nincs, de előreláthatólag nem is lesz, csak a negyedév végén, ugyan­is akkor csinálnak új rende­lést. Az ezred lánya Június 17—23-ig a Salgótar­jáni November 7. filmszínház az „Ezred lánya“ című oszt­rák filmet tűzte műsorára. A film háttere az osztrák tör­ténelem dicső fejezetét, a ti- roli parasztok szabadságharcát mutatja be a napóleoni ura­lom ellen. Az író Donizetti operáját használta fel, előtérbe helyez­ve egy fiatal markotányosnő alakját. 1811-ben, Tirolban a nép a hegyekbe menekülve harcol a hódító napóleoni se­reg ellen, akik sok hős haza­fit hurcoltak el. A történet színhelyén állo­másozik az az ezred, amelyik tizenkilenc évvel előbb már járt itt és itt találták azt a kislányt, akit az ezred örökbe­fogadott és felnevelt. A kis Marie szépséges hajadonná serdült és mint a csapat mar- kotányosnője érkezik most az ezreddel. Azzal az ezreddel, amelyik a történet végén át­pártol a szabadságszerető ti- roli parasztokhoz. Tirol fel­szabadul és az ezred lánya boldogan hajtja fejét szerel­mese — az ezred egyik kato­nája — mellére. A nemrégiben lezajlott III. pártkongresszus egyik fontos és fő témája volt az ipari és a mezőgazdasági termelésben végrehajtandó önköltségcsök­kentés kérdése. Az önköltség- csökkentés jelentőségét Gerő Ernő elvtárs felszólalásában így jellemezte: „...pártunk politikája megvalósításának alapfeltétele, az életszínvonal emelésének alapfeltétele: a termékek önköltségének állan­dó csökkentése az iparban és a mezőgazdaságban... “ Valljuk meg őszintén, ezzel a kérdéssel eddig gépállomá­sainkon megfelelő súllyal nem foglalkoztunk. Édeskeveset törődtünk az­zal, hogy mibe kerül a gépállomások által vég­zett gépi munka, mennyi­be kerül egy hold föld megszántása, mibe kerül egy vagon gabona elcsép- lése. Az volt a fontos: menjen a gép, meg ne álljon a munka, a kötelesség nem érdekes. Az igaz: elsőrendű feladat, hogy menjen, dolgozzék a gép, hi­szen a termelés és a termés- eredmények fokozása jelenti a jobb életet. De ha egyik kéz­zel adunk, a másikkal elve­szünk: adtunk-e valamit? Pe­dig igen sokkal vagyunk adó­sai népgazdaságunknak, a gyárban dolgozó ipari munkás­ságnak, egész népünknek. A hozott áldozatokat viszonoz­nunk kell. Hozzá kell járul­nunk ahhoz, hogy jó munkánk­kal újabb tartalékok képződje­nek, amelyekből ismét új gé­pek, új gyárak, új iskolák szü­letnek. Hogyan viszonozhatjuk hát ezt aa^ áldozatot, hogyan já­rulhatunk hozzá mi, gépállo­mási dolgozók ehhez a nagy építéshez? Két fontos feladatot kell végrehajtanunk ahhoz, hogy részesei legyünk: a termelési terVeket kell mindenekelőtt teljesíte­nünk, és csökkentenünk kell az önköltséget. Első feladat: a termelési tervek teljesítése, illetőleg túl­teljesítése. Az a körülmény maga, hogy a termelési tervet jól, időben, jó munkával telje­sítjük, magával hozza közvet­ve is az önköltségcsökkentést, a terméseredmények nöyelését. De nem erről az önköltség- csökkentésről kell beszélnünk, hanem arról, hogy a megterve­zett önköltségünkben milyen módszerrel, mennyi anyagot, pénzt, munkát tudunk meg­takarítani; mennyivel olcsób­ban tudunk termelni! Első követelmény tehát a termelési tervek teljesítése, il­letőleg túlteljesítése. A mi ter­melési költségeink túlnyomó- részt olyanok, amelyek akkor is jelentkeznek azonos, vagy megközelítően azonos mérték­ben, ha termel a gépállomás, vagy nem termel. Az alkalma­zottak fizetését, a villanyszám­lát. telefonköltséget akkor is kifizeti a gépállomás, ha benn állnak a gépek az udvaron, s akkor is, ha éjjel nappal dol­goznak kinn a határban. És minél több munkát végez­nek a traktorok, annál jobban megoszlanak ezek a költségek, csökken te­hát az önköltség. Hiába akar tehát önköltséget csökkenteni az a gépállomás, amely a termelési tervét ala­csony százalékban teljesíti, ott kevés a remény arra, hogy csökken az önköltsége. De for­dítva: ha a nógrádmegyei gép­állomások 1954 évi termelési tervüket csupán 1 százalékkal teljesítik túl, és a költségeket az előirányzott mértékben használják fel, ez önmagában véve 180 ezer forintos megta­karítást jelent. Ha pedig az 1 százalékos túlteljesítés mellett 1 szá­zalékos önköltségcsökken­téssel is dolgoznak, ak­kor ez a népgazdaságnak 415 ezer forintos megtaka­N rítást eredményez. Ezen az összegen pedig továb­bi 2450 normálholdnyi munkát végezhetnek a gépállomások. így kapcsolódik tehát a terv­teljesítés, a terv túlteljesítése az önköltségcsökkentés kérdé­séhez. A terv teljesítése, illetőleg túlteljesítése azonban még ön­magában nem, vagy nem min­den esetben jelent önköltség- csökkentést is. Kell tehát más is, más tényezők, más felada­tok elvégzése is ahhoz, hogy valóban csökkentsük a terme­lési költségeket. Soha ilyen súllyal nem je­lentkezett az önköltségcsök­kentés kérdése, de soha még ilyen lehetőségei gépállomá­sainknak nem volt az önkölt­ség csökkentésére. Az 1953. évi­hez viszonyítva az 1954. évi ter­vezett önköltség 42 százalékos növekedést mutat, amiből le­het és kell is megtakarítanunk. Ehhez azonban az kell, hogy a gépállomás minden dolgozója tudatában legyen annak, mit jelent a pazarlás és mit jelent a takarékosság, mit jelent az önköltség csökkentése. Minden gépállomási dol­gozónak, munkagép-keze­lőtől az igazgatóig, úgy kell a reá bízott gépekkel, anyagokkal, és nem utol­sósorban az idővel gaz­dálkodnia. hogy tudatá­ban legyen annak: az a gép, a felszerelés, az anyag, a termelt értékek az övé is, a sajátja is, és ha ezzel a gondolattal vég­zi munkáját, innen az önkölt­ség, a termelési költségek csökkentéséig már csak egy lé­pés hiányzik, amit nem nehéz megtenni. így járulhatnak hoz­zá tehát gépállomásaink dol­gozó népünk életszínvonalának emeléséhez, a több kenyér, több hús, több ruha, jobb élet megteremtésének nagy mun­kájához. Antalfy István a gépállomások megyei igazgatóságának főkönyvelője. VOLPONE A „Somlay Artur“ Központi Szinjátszócsoport bemutatkozó előadása KÖNYVISMERTETŐ Lenin műveinek 10. kötete. A kötet azokat a műveket fog­lalja magában, amelyeket Lenin 1905 novemberétől 1906 júniusáig, az emigrációból hazatérve írt. Ezekben az írásokban Lenin elemzi az orosz- országi forradalom első évének ta­nulságait. megszabja a párt felada­tait a forradalmi helyzetben. Számos cikk foglalkozik az OSZDMP IV. Egyesítő Kongresszusával. Egy-két fő cikk kivételével a kötetben foglalt írások most jelennek meg először magyarul. kötve: 18.— forint. Az MDP IIÍ. kongresszusának rö­vidített jegyzőkönyve. Fűzve: 10.—, kötve 16.— forint. „Előre, Harcra ifjúmunkás" (Válogatott írások a magyar ifjú­munkásmozgalom harcos múltjából, 1919—1945.) A „Mi már nem leszünk kizsák­mányolt proletárok!” c. mű folyta­tása, a Tanácsköztársaság bukásától 1945-ig terjedő időszak dokumen­tumait tartalmazza. Az egyes feje­zetek anyagát, a jegyzetekben, idő­rendi táblán, névmutatón kívül, részletes tanulmány teszi könnyeb­ben érthetővé. Kötve: 35.— forint. IFJÚSÁGI KÖNYVEK * KALMA: LIFTES J!M Ha színesen, érdekesen megírt kis elbeszélés a nyugati országok gyer­mekeinek életéről. A könyv lapjain keresztül kis hősöket ismerünk meg. akik igen nehéz körülmények között, a maguk gyermeki módján küzde­nek a szabadságért. A mi gyerme­keink bizonyára örökre a szívükbe zárják a* megindítóan szép történe­teket és haraggal gondolnak mind­azokra, akik a kis Jim és társai gyermekkorát megkeserítik. Fűzve: 4. —forint. KATAJEV: VANYA, AZ EZRED FIA (Uj kiadás) A Nagy Honvédő Háború idején a szovjet felderítők egy toprongyos, beteg kisgyermeke1 találnak. Szüleit legyilkolták a náci katonák és a kis­fiú két éve kóborol az ellenséges csapatok mögött Katajev sok szere­tettel és nagy művészettel megírt regénye erről szól, hogyan lesz ebből az elhagyatottan csatangoló kisgyermekből az „ezred fia”, aki­nek számára az ezred most már szülőt is, otthont is jelent egyben. Fűzve: 7.— forint IN ó fi rád megyének nin_ csen állandó színháza és a megye dolgozóinak egyre nö­vekvő kultúrszomját az egyes üzemek lelkes kultúrcsoport- jai és az Állami Faluszínház kitűnő előadásai sem képesek már teljes mértékben kielégí­teni. Éppen ezért mindany- nyian örömmel fogadtuk azt a hírt, hogy a népművelési minisztérium és a Népművé­szeti Intézet kezdeményezésé­re megyénkben is megalakult a Központi Színjátszócsoport. Hazánkban ez az ötödik ilyen együttes. A központi csoport 1953 de­cember 18-án tartotta alakuló ülését. Kisebb műsor kereté­ben április 4-én, hazánk fel- szabadulásának évfordulóján mutatkozott be a csoport, be­mutató előadását pedig június 12-én tartotta a Pártoktatók Házában. Ben Jonson: Volpo- ne c. komédiáját adták elő. A „pénz komédiája” törté­netének színhelye a kereske­dő, hajózó, törökkel harcoló középkori Velence. A renais­sance világos, életszerető, pom­pázó szelleme hatja át a vígjá­tékot. Az író szinte elemző tanulmányképet fest a polgá­ri társadalom jellegzetes élős­ködőinek erkölcsi rothadtságá­ról, nemcsak kinevetteti, de el is ítéli az aranygyüjtők mocs­kos erkölcstelenségét. Ben Jonson tizenhárom komédiája közül kiemelkedő a Volpone. E vígjáték ereje abban van, hogy izeire szedi a pénzt is­tenítő társadalmat, megmu­tatja: hogyan változtatja ra­gadozóvá az embereket az arany, a kellemes haszon ker- getése. A Volpone jelenetei azt kiáltják, hogy abban a társadalomban minden eladha­tó és megvásárolható: tekin­tély. erkölcs, rang. társadalmi megbecsülés, lelkiismeret, sze­relem. Jo nson robusztus eszkö­zöket alkalmaz, erkölcse egy­szerű, népi. Nem riad vissza a legvaskosabb jelenetektől sem, hogy szatírái célját elér­je: alakjait a megvetés sze­métdombjára juttassa. Vertich József rendezése ál­talában megfelelt a követel­ményeknek. Rendezői ötletei a jellemekből pattannak elő, s ez a titka annak is, hogy a darab feszült légkörében nem­csak egy színpadi világot ér­zünk, hanem az élet teljessé­gének áramlását is. Meg kel­lett volna azonban engednie, hogy az egyes szereplők még több egyéni ízt vigyenek játé­kukba és az egyes jelenetek nyújtása és lassítása is szük­ségszerű. A jövőben arra is kell vigyázni, hogy az úgyne­vezett „kisebb” szereplők is a legnagyobb gonddal készülje­nek fel az előadásra. Vertich József komoly rendezői mun­káján kívül még játszott is a darabban és ez a tény feltét­lenül a rendezés rovására ment. A Volpone legnagyobb szí­nészalakítása Csákvári Lászlóé. Corbacciót. az uzsorást játsz- sza. Ben Jonson ezt az alakot „vén varjúnak” nevezi. Ez a szó ugyan nem szerepel a da­rab mostani formájában, de nem lehet véletlen, hogy Csák­vári alakításában, külsejében, hangjában, mozgásában rá le­het ismerni Jonson varjára. Amikor pultja mögött ül, s mintegy fészkéből mered ki motyogva, pislogva, a pár­kányra hullott morzsákat sze­melve, vagy amikor eskütétel közben megmutatja énjét, el­lopja a keresztet — olyan pil­lanatokat teremt, melyeket megrajzolni csak nagy karika­turista tudna. Amikor pénzről beszél, rekedt hangjának, fel­törő sipításainak groteszk pá­tosza megrázza a nézőt. A címszerepet vehovszki Frigyes alakítja. Ezt az igen nehéz szerepet Vehovszkinak csak részben sikerült megját­szania. Nem tudta teljesen át­élni a kettős játékot, az un­dorító kéjencet és az arany iránt érzett szerelmét nem fe­jezi ki elég gazdagon. A kezdő és a befejező jelenetekben igazi. Az előadás legjobb alakítá­sai közé tartozik Bárdos György Corvinoja. Ö a pénz­sóvárgásnak, az érvényesülés­nek előkelőbb, leplezettebb színeit alkalmazza. A keres­kedői előkelőség mögött jól érezteti, hogy nincs sok kü­lönbség közte és a piszkos Corbacció között. Meg kell azonban mondani, hogy egyes esetekben arcjátéka és mozdu­latai kissé merevek, nincs bennük jelleméből fakadó őszinte természetszerűség. Bulyovszki Dezső frissen, szellemesen játssza Moscát. Jól pengeti az emberi butasá­got Corbaccióban, Corvinéban, s magában Volponében is. A véleményünk azonban az, hogy Bulyovszki Dezső ebben a sze­repben még sokkal többet is nyújthatott volna. Még színe­sebbé, még ravaszabbá kellett volna tennie a méregkeverést. Az utolsó jelenetben együtt tudunk vele érezni. Vertich József Voltoret,a Közjegyzőt alakítja. Jelenetei feszültek, érdekesek és felfo­kozottak. Maradandó a tör­vényszéki jelenétben nyújtott alakítása. • • Összefoglalva: megálIa„ píthatjuk, hogy a központi együttes kitűnő munkát vég­zett és megérdemelte a fel­törő, viharos tapsokat. A bírá­lat kissé erősebb, de hiszen tőlük sokkal többet is vá­runk, mint akár megyénk leg­jobb színjátszócsoportjától. Keményvárt István megyei színjátszó szakreferens MEGJEGYZÉSEK PIÓCA Közismert megállapítás: a pióca vízi élősdi, vérre van szüksége, hogy életét fenn­tartsa. Vájjon mennyiben kü­lönbözik a piócától a kulák? Csupán annyiban, hogy a pióca vízben, a kulák pedig a szárazföldön él. Tulajdon­ságuk egy és ugyanaz: vér- szopók. A kuláknak olcsó, s főleg tudatlan emberekre van szüksége, hogy azok vérén (munkaerején) élősködhessen. ö maga megszokta a léha. könnyű> fényes, dolognélküli életet, nem szívesen nyúl a hátfájitó kapa után. S ha va­laki azt hiszi, hogy Karancs- keszi község mentes az ilyen „szárazföldi piócáktól“, az na­gyon téved. Van ott épp elég vér szopó! Id. Huszár János kuláknak a múltban 57 holdja volt. öreg pióca. Régi, „jó“ szoká­sait kopás nélkül „átmen­tette“ a népi demokráciába. A legvadállatiasabb szokások ezek ... Amikor apjával ösz- szefogva megvásárolták a pa­raszti féle birtokot, a rozoga, egészségtelen melléképülete­ket bérbe adták a szegény agrárproletároknak. Az odú egy évi használatáért 30 nap napkeltétől-napnyugtáig tartó robotmunkát követelt. A dol­gozóknak állandóan zsírtalan káposztát, vagy babot főze­tett. Húsról még csak nem is álmodozhattak. Ebédidejük rövid percekből állott, utána nem volt pihenő. Alighogy elfogyasztották silány ételü­ket, megkezdték a robotot. Persze az is igaz, nem igen kellett őket biztatni erre. Ha nem ezt teszik, tudták: ki­rúgja őket Huszár még az odúkból is. Id. Huszár kulák a község­ben letelepedett földesurak után következett a ranglét­rán. Ö volt a község bírája, szava szent és sérthetetlen volt. Módjában állott törvény­telen cselekedeteket elkövet­ni, nem vonta ezért felelős­ségre senki. A kapitalista, feudalista hatalom törvénye az ö egyeduralmát védte. így vette fel a ragadozó vámpír­tulajdonságait. „Aprópénzért“ kezébe ragadta a tönkrement parasztok földjeit. 5—6 hóna­pig tartott cselédeket, s ami­kor fizetni kellett volna ne­kik, elkergette azokat éhesen, rongyosan, A balassagyarmati kórházból „kiváltott“ egy em­bert — egyet a három millió koldus közül — akit cseléd­nek tett meg. Adott neki egy rossz ruhát. Ez az ember négy hónapig nyögte az igát, s amikor bérét követelte, Hu­szár kulák az istálóban tal­pig levetkőztette• agyba-főbe verte, s fizetés, ruha nélkül szélnek eresztette. Ez csak egy esemény a sok közül.., Csak azon szegény parasz­toknak és bányászoknak adott bérbe ki földet, akik kötelezték magukat, hogy egész nyári idény alatt robo­tolnak Huszárnak. Több bányász e robot elvégzésé­re szedte ki üdülési szabad­ságát. Részelosztáskor a termény nagyobb részét Hu­szár kapta. Addig a bányász, a szegényparaszt nem vihette haza megmaradt kevés ter­ményét, míg a Huszárét be nem hordta a pincébe, vagy a magtárba, vagy fel a pad­lásra. Tóth Sándor cselédet megölte Huszár bikája Hu­szár, Tóth Sándor feleségé­nek még egy árva fillért sem adott kárpótlásul. íme, így nézett ki Huszár kulák a vámpír bőrköntösé­ben. Reméljük, emlékeznek ezen időkre a csimaváriak!? Felszabadulás után . J. Fe- ketézett. 1948-ban három- és négyszeres áron árusította az árpadarát... Zsizsikes búzát vitt a begyüjtőhelyre ... Azóta is próbálkozik így, pró­bálkozik úgy, mert a vér­szomjúság kínozza. Kihasz­nálva a tanácsvezetők száj- tátiságát, ezév tavaszán bér­beadta megmaradt földjét is. Az egyik ilyen áldozat Ver- bói Mária, Huszár volt cse­lédje. Huszár „rászedte“, hogy ötödén művelje meg földjét. Mily éktelen kizsák­mányolásra áhítozik ... Igen, Huszár kihasználva a tanács­nak a tartalékföldek haszno­sítása terén végzett rossz munkáját, mint a zsákmány­ra leselkedő pióca, abban re­ménykedik, hogy majd újra kövérre hízik minden külö­nösebb erőkifejtés nélkül Verbói Mária vérén (munka­erején). Éppen ideje lenne, ha a he­lyi államhatalmi szervek megérdemelt büntetésben ré­szesítenék e vérszívót.. .1 L. L. Szőlőtermelőink figyelmébe A téli fagy szőlőinkben sok he­lyen igen nagy kárt tett, amivel terméscsökkenést okozott. Ezért minden szőlőtermelőnek, min­dent el kell követnie, hogy sző­lőtermését a betegségektől, kár­tevőktől megvédje és a helyes ag­rotechnika alkalmazásával a ter­méseredményt amennyire csak lehetséges fokozza! Most, amikor az időjárás rend­kívül kedvez a gombabetegsé- geknek, óriási a perenoszpóra veszély! Teljesen tönkreteheti az ígérkező termést, sőt a jövőévi termésre is károsan kihat. Min­den erővel tehát, a peronoszpóra leküzdésére, illetve a fertőzés megakadályozására kell töreked­nünk. Hogy sikeresen tudjunk ellene védekezni, a leglényege­sebb dolgokat tudnunk kell. Sok termelő még most is azt hiszi, hogy elég akkor elkezdeni a per­metezést amikor az úgynevezett olajfoltok, vagy pedig a levelek alsó lapján a kivirágzás látha­tóvá lesz. Pedig akkor már elké­sett vele, mert a fertőzés előző­leg megtörtént. Tudni kell, hogy a peronosz­10—13 foknál 12— 14 foknál 10— 15 foknál 8— 16 foknál 6— 17 foknál 4— 18—19 foknál 3— 20-25 foknál 2— A fertőzés és kivirágzáskor a permetlé már ott legyen a növé­nyen. Ha a fertőzés után (lap- pangási idő alatt), száraz — napsütéses idő, vagy 10 Cel­sius fok alatti, vagy 25 Celsius fok fölötti hőmérséklet uralkodik a peronoszpóra nyári spórái el­pusztulnak — kivirágzás nem következik be — permetezni sem szükséges. A permetezéseket lehetőleg úgy végezzük, hogy a bordóilé a levelek alsó Irpját — hátlapját érje legfőképpen, mert ott törté­póra, csak akkor fertőz és ter­jed, ha a szőlő zöld részei leg­alább másfél órán keresztül ned­vesek — vizesek maradnak és az éjjeli hőmérséklet 10 Celsius fok­nál magasabb, illetve a napi kö­zéphőmérséklet 13 Celsius fok alá nem süllyed. Ez a két köve­telmény pedig megvan most, tehát azonnal permetezni ajánla­tos egy százalékos bordói lével. Ha pedig az eső a permetlevet lemosta, akkor utána minél előbb meg kell a permetezést ismétel­ni. Amennyiben több órán ke­resztül köd, vagy pedig harmat van és a hőmérséklet — amíg a levelek nedvesek — 10 Celsius fokon felül van, a permetezést az alant közölt táblázat figyelembe­vételével okvetlenül be kell fe­jezni, mert csak így tudjuk meg­akadályozni a fertőzést, illetve a peronoszpóra tovább terjedését. Hogy mindenki pontosan tudja, hány napra rá kell a permetezést elvégezni, abban az esetben, ha a középhőmérséklet 13 Celsius fokon felül van és a levelek másfél órán át nedvesek voltak, azt az alábbi táblázatban ismer­tetem: nik a legnagyobb mértékben a fertőzés. Az első permetezést egész zsenge korban, fél száza­lékos, a többit egy százalékos és igen veszélyes időben, másfél százalékos bordóilével végezzük. Ennél erősebb oldat nem szüksé­ges. A peronoszpóra leküzdésénél fontos még, hogy a kötözéseket jól és idejében elvégezzük és a talajt porhanyóan gyommente­sen tartsuk. Soltz Gábor, megyei kertészeti agronómus 14 napra rá kell a permetezést befejezni 11 napra rá kell a permetezést befejezni 10 napra rá kell a permetezést befejezni 8 napra rá kell a permetezést befejezni 5 napra rá kell a permetezést befejezni 4 napra rá kell a permetezést befejezni 3 napra rá kell a permetezést befejezni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom