Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)

1954-05-08 / 36. szám

T954 május 8. SZARA» AOUitAR Május 1-től kezdve két bányaüzemben lépett életbe a minőségi bérezés A Nógrádi Szénbányászati Tröszt mátranováki vállalatá­nál kedden nagyaktívaértekez- letet tartottak a bányászok. Márton Géza, a Nehézipari Mi­nisztérium Szénbányászati Igazgatóságának küldötte be­számolót tartott arról, hogy május 1-vel életbelépett a mi­nőségi bérezés az ország hét bányaüzemében; a többi kö­zött a nógrádi tröszt Alkot­mány és Gáti üzemében is. Az új bérezés szerint jól járnak azok a csapatok, ame­lyek a tervben előírt pala­mennyiségnél kevesebbet hagy­nak a szénben. Ebben az eset- een az engedélyezett és a meglévő meddőmennyiség kü­lönbségét úgy veszik, mintha ehelyett négyszerannyi szenet adott volna a csapat, tehát a meddőkülönbözet súlyának négyszeresét hozzászámítják a kitermelt szénhez. Ha viszont valamelyik csapat a megenge­dettnél több palát hagy a szén­ben, akkor a túllépés mennyi­ségének kétszeresét levonják a kitermelt szén súlyából, s ennyivel kevesebb szén után kapja fizetését a csapat. A mi­nőségi bérezés szerint a kivá­logatott palamennyiség ará­nyában prémiumot kapnak a palaválogatók, akik eddig nem juthattak prémiumhoz. A szén minőségének javítá­sában érdekeltek a termelést közvetlenül irányító műszaki dolgozók is. Ha a bánya meny- nyiségben és minőségben is tel­jesíti tervét, akkor 10 száza­lékkal több prémiumot kap­nak, sőt a palatartalom csők kentésének minden százaléka után újabb 10 százalékkal emelkedik a kifizetésre kerülő premium összege. A mennyi­ségi és minőségi terv szoros összefüggését a műszakiak ju talmazásánál is kihangsúlyozza a rendelet. Ezt mutatja az is, hogy az előírt palamennyiség­nek 15 százalékánál nagyobb túllépés esetén még akkor sem lehet prémiumot kifizetni, ha a bánya teljesítette mennyiségi tervét. A népjólét emelésének döntő forrása az önköltség csökkentése Pártunk és kormányunk az Utóbbi időben különös gondot fordít a vállalatok önköltségé­nek alakulására. Az új kor- mányprogramm ugyanis célul tűzte ki dolgozó népünk élet- színvonalának fokozottabb emelését, amely nagyrészben az önköltségi tervek pontos be­tartásával, tervszerű csökken­tésével érhető el. A kormány- programm megszabta a szén­bányászat és ezenbelül a Nagy- bátonyi Szénbányák Vállalat feladatát is, mely szerint a ter­melési tervek rendszeres telje­sítése mellett a termelési költséget is állandóan csökkenteni kell. Vállalatunknál azonban ön­költségcsökkentésről sajnos •nem beszélhetünk. Az utóbbi időben jóval a tervezett ön­költségi áron felül termeltünk. Az 1954 első negyedévi terv szerint 1 tonna szenet 101.14 forintért kellett volna termel­ni, ezzel szemben tényleges termelési költségünk 119.49 fo­rint volt. vagyis önköltségi ter­vünket 18 százalékkal léptük túl. A vállalaton belül legna­gyobb túllépés Kossuth-táró üzemnél mutatkozik, ahol az első negyedévben 22.6 százalék­kal lépték túl az önköltségi tervet. Az önköltség emelkedését több tényező befolyásolta, ame­lyek részben a vállalat hibájá­ból, részben pedig gazdálkodá­sától függetlenül állottak elő. Az első negyedév lezárása, a mérlegbeszámoló elkészítése után vállalatunk dolgozói érte­kezleten beszélték meg az első negyedév munkáját, beleértve az önköltség alakulását. Az első negyedévben mutatkozó 18.35 forint tonnánkénti több­letköltség jóformán minden költségfajtánál mutatkozik. Ezenbelül azonban a legna­gyobb önköltség túllépés az anyag és a bérköltségnél je­lentkezett. Az anyagköltsé­günket ugyanis tonnánként 388 forinttal, a bérköltségünket pedig 7.51 forinttal léptük túl. A vállalat rossz gazdálko­dásával, megkárosítottuk népgazdaságunkat nem elősegítőivé, hanem féke- zőivé váltunk a kormánypro- gramm végrehajtásának. Az üzemek vezetői a széntermelő vasárnapok alkalmazásával sokszor olyan inproduktiv dol­gozókat is berendeltek, akikre a vasárnapi üzemeltetésnél nem volt szükség. Ennek kö­vetkeztében igen sok iparos havonta 5—6 vasárnapi műsza­kot is letöltött. A túlóráztatá­son kívül nagy befolyással volt a béralapra és az önköltség túllépésre, hogy az inproduk- tív munkavállalók aránya a produktív munkásokéhoz vi­szonyítva erősen megnőtt. Ezenkívül a munkaátvételek sem voltak megfelelők. Az üzemek műszaki dolgozói la­zaságokat engedtek meg a munkaátvételnél csak azért, hogy népszerűségükből ne ve­szítsenek. Utólagos reklamá­ciók után igen sok jogtalan bér lett kifizetve. A bérfegyelem ilymódon való meglazulásának oka az iá, hogy az üzemek párt­ós szakszervezeti vezetői ma­guk is gyakran támogatták a jogtalan reklamációk követelé­seit. A szükséges felvilágosító munka helyett a „népszerűbb“ feladatot vállalták. Mindezeken kívül hozzájárult mint az anyag, mint a bérköltség emel­kedéséhez. Az a helytelen né­zet, hogy „kerül amibe kerül“, hogy a mennyiségi terv min­denáron teljesítésére töreksze­nek sokszor éppen ezért olyan költségek elszámolására is ad­tak engedélyt, amely mögött megfelelő termelési érték nem mutatkozott. Ezt a nézetet elő­segítették a vállalatok irányító szerveinek vezetői — beleértve a Nógrádmegyei Szénbányá­szati Trösztöt és a nehézipari minisztériumot is — amelyek szintén csak a termelési tervek teljesítését tartották szem előtt. Az utóbbi időben mind gyak­rabban volt a gépmeghibáso­dás, amelyeket a műhelyek rendszerint túlórában javítot­tak ki. Idegen karbantartási költségünk is emelkedik. Ez azonban csak részben függ össze a vállalat gazdálkodásá­val. Legtöbb idegen javítást a Nógrádi Szénszállító és Szol­gáltató Vállalat végez. Az álta­luk végzett munka ára a leg­utóbbi időben szintén erősen emelkedett. Véleményünk sze­rint a szolgáltató vállalatnál sem lehet kielégítő az anyag és bérgazdálkodás és ennek kö­vetkezménye, hogy az általuk végzett munkák költségei is nagyobbak. Az önköltségi terv végrehaj­tása terén elkövetett hibák fel­számolása érdekében vállala­tunk igazgatósága egy egész sor intézkedést foganatosított. A népgazdaság szempontjából igen fontos import bányafa fel- használásának csökkentése ér­dekében Kossuth lejtős front­fejtésének biztosításánál vas- támokat létesítünk. A szoros­pataki üzem Vörös-táró, a szo­rospataki lejtős, a nyugati fő- ereszke légvágatainak összekö­tésénél salakbetonnal fogunk biztosítani, Vörös-táró átácso- lását pedig vasbeton idomkővel végezzük el. Az anyagköltség betartásánál elsősorban az anyagnormákra támaszkodunk. A fontosabb anyagok normáinak alakulá­sát havonként, sőt dekádonként vizsgáljuk, hogy az esetleges túllépést hónap közben is csök­kenteni tudjuk. Ez különösen vonatkozik a robbanószer nor­máinak betartására. A lőszer normát minden előforduló munkára kidolgozzuk. A válla­lat anyagelőadója az anyagfel­használást naponként feldol­gozza és az esetleges terv elté­réstől az illetékeseket értesíti. A helyes bérgazdálkodás ér­dekében a tröszt utasításának megfelelően a vasárnapi szén- termeléseket megszüntetjük. Elrendeltük, hogy üzemeink vizsgálják felül az inproduktiv munkások létszámát és a tervtől magasabb létszámot produktív munkára osszák be. A helytelen munkaátvétel és bérreklamáció megszüntetése érdekében aknászainknak kü­lön előadásokat tartunk. Ezen­kívül intézkedést tettünk arra is, hogy a mellékmunkákat na­ponként a körletvezetők köte­lesek átvenni, illetve az akná­szok által átvett munkát le­ellenőrizni. A fő munkák át­vételét a körzetvezetőknek kell eszközölni dekádonként, a fej­téseknél pedig szükség szerint. A végrehajtásért az üzemveze­tőket tettük felelőssé. Ezektől az intézkedésektől negyedéven­ként mintegy 60.000 forint meg­takarítást várunk. A műszaki normák beveze­tése érdekében a normairoda vezetésével egy jólképzett mű­szaki kádert bízunk meg. A műszaki normák bevezetése a produktív csapatoknál negyed­évenként mintegy 30.000 forint önköltségmegtakarítást ered­ményez. A hűségruha nyilvántartást az üzemeknél minden hónap­ban leellenőrizzük, hogy annak kiadása jogos volt-e, valamint, hogy a munkaruhák kihordá­sának idejét a rendeletnek megfelelően vették-e figye­lembe. A munkás szállítási költségeket, a munkásjára­tok jobb kihasználásával tervezzük csökkenteni. Ezért minden hó elején a te­lepítéskor kapcsolatot te­remtünk az üzemekkel, hogy a dolgozók telepítése a mun­kásjáratok gazdaságos kihasz­nálásának szem előtt tartásá­val történjen. Az intézkedés végrehajtásáért a munkásellá­tási előadót tesszük felelőssé. Az igazgatási költségek csök­kentése és a költségtervek betartása érdekében belső ellenőrzést léptetünk életbe, amely szerint a pénztár ilyen jellegű költségeket csak a pénzügyi főelőadó előzetes láttamozása után fizet­het ki. Az engedélyezést a pénzügyi főelőadó csak a pénz­ügyi tervben megkapott kere­ten belül eszközölheti. A kidolgozott és kiadott in­tézkedésekkel kívánjuk elérni, hogy vállalatunk a második negyedévben önköltségi tervét betartsa, sőt e téren megtaka­rítást is érjünk el. Természe­tesen az önköltségi terv foko­zottabb ellenőrzése mellett mindenekelőtt termelési terv végrehajtását helyezzük elő­térbe, aminek teljesítése, il­letve nem teljesítése már ön­magában véve is befolyásolja az önköltség alakulását. Hogy termelési és önköltségi tervün­ket teljesíteni tudjuk ezenkívül szükséges az összes tervek be­tartása. Vállalatunk minden dolgozója, de elsősorban a mű­szaki kádereknek kell megér­teniük, hogy a kormánypro- gramm végrehajtásával, a dol­gozók életszínvonalának eme­lésében milyen nagy szerepet játszik az önköltségi tervek alakulása. A vállalat minden dolgozójá­nak meg kell magyarázni, hogy az önköltségi tervek betartása és azok csökkentése vezethet csak dolgozó népünk életszín­vonala tervszerű emelésére. A műszaki kádereken, valamint a párt- és szakszervezeti funk­cionáriuson kívül nagy feladat vár az önköltségi tervek csök­kentésénél a pénzügyi és szám­viteli káderekre is. Ezek hiva­tottak ugyanis a számvitelben jelentkező önköltség túllépést előidéző tényezőkre idejében felhívni a vállalat és az üze­mek dolgozóinak, vezetőinek figyelmét. Kuti Károly Az állam iránti kötelezettség teljesítése legyen dicsőség, a lemaradás pedig szégyen Április 29-én a megyei ta nácsülés egyik napirendi pont jaként a begyűjtési feladatok végrehajtását tárgyalta, mely­nek előadója Kerner Lajos elnökhelyettes volt. Beszá mólójában a következőket mondotta: Megyénk szégyenteljesen el­maradt az országos begyűjtési versenyben. Jelenleg a 15. he­lyen állunk. Ezzel a teljesítés­sel megyénk szükségletét nem tudjuk kielégíteni, kénytelenek vagyunk más megyéhez for­dulni az ellátás biztosítása ér­dekében. A lemaradás nem indokolt, mert számtalan járás cs község van, amelyek a ter­vek teljesítésével Igazol­ják, hogy nálunk is meg­van minden feltétele a be­adási kötelezettségek tel­jesítésének. A salgótarjáni járás vágó­marhatervét 117, baromfiter­vét 115, félévi tojástervét már eddig 83.3 százalékra teljesí­tette. A községek közül kima­gasló teljesítményt ért el or­szágos viszonylatban is Nád­újfalu. ahol a vágómarhát is 165 százalékra, a sertést 350. a baromfit 490, a tojást 159 százalékra teljesítették. Ha­sonló eredménnyel dolgoztak Szügy, Kisbágyon, Szécsény és más községek. Ezekben a köz­ségekben a tanácsok megbe­szélték a tervfeladatokat, a pártszervezetek pedig népne­velőmunkával segítették a be­adás teljesítését. A begyűjtési munkánál lévő lemaradások egyik fő oka, hogy a tanácsok nem támasz­kodnak az állandó bizott­ságok munkájára, nem ké­rik segítségüket és így nincs meg a megfelelő politikai felvilágosító munka. De egyes járási és községi ta­nácsoknál nem éreznek fele­A megyei tanács 'ülése lősséget a begyűjtésért. Azzal takaróznak, hogy nem szabad zaklatni a dolgozókat. Nagy bárkány községben éppen az ilyen megalkuvó álláspont kö­vetkeztében a tanácselnök jog­talanul 24 darab vágási en­gedélyt adott ki a hátralékos dolgozóknak. Közben a ter­vek teljesítésével teljes egészé­ben elmaradt. Ilyen és ehhez hasonló esetek következménye, hogy megyénkben május 1-én nem tudtunk megfelelő hús­mennyiséget adni a dolgozók­nak, Szolnok megye segített ki. Ezzel szemben megyénk dolgozó parasztjai és nem utolsósorban tanácsaink külön­böző jogokra hivatkozva kö­vetelményeket állítanak az ál­lammal szemben. Mindez he­lyes. azonban ezzel szemben a kötelezettségeket is teljesítem kell. Nógrád megye falvaiban nem lehet panasz, hogy ál­lamunk nem siet a dolgozó parasztok segítségére. Kultúrházak. iskolák, napközi- otthonok, bölcsődék, gépállo­mások és különböző létesítmé­nyek elégítik dolgozó paraszt­jaink igényeit. Ezek a létesít­mények közvetlen a dolgozo parasztoké, azonban a népjó­lét emeléséhez szükséges a pa­rasztság hozzájárulása is. Községi tanácsaink és já­rási tanácsaink mindezeket nem táriák őszintén a dolgozó parasztok elé. Engedik, hogy egyes hanyag, nemtörődöm, több esetben az ellenség be­folyása alatt álló termelők rontsák a begyűjtési széllé met, a becsületes dolgozó pa­rasztok jogosan mondják, hogy a törvény legyen tör­vény mindenkinek. A dolgozó parasztok zömé­ben megvan a becsületes szán­dék az állam iránti kötelezett­ség teljesítése irányában. Ezt igazolja, hogy pártunk ITT. kongresszusának tiszteletére 122 község, 49 termelőszövet­kezet, 7949 dolgozó paraszt tett felajánlást a begyűjtés ha­ladéktalan teljesítésére. Az eddigi értékelések alap­ján 6376 dolgozó paraszt eleget is tett felajánlásai­nak. Azonban a versenymozgalmat rendkívül akadályozza az, hogy a megyei, járási és köz­ségi tanácsok részéről nincs meg a dolgozó parasztok ver­senymozgalmának értékelése. Patak községben 95 dolgozó paraszt lépett versenybe, de a tanács a megnemértés és ha­nyag munkája következtében elhanyagolja a dolgozó parasz­tok versenymozgalmának, be­gyűjtési eredményeinek nyil- vanosságrahozását. Ezért dol­gozó parasztjaink verseny­kedve visszaesik. Ahhoz, hogy a begyűjtés megfelelő politi­kai munkával legyen alátá­masztva, a pártszervezetek mellett nagy feladatok vár­nak a községi tanácsokra. Ezeknek a feladatoknak ele­get kell tenni. Rendszeresen értékelni kell a dolgozó parasztok begyűjtési teljesítését, tu­domására kell hozni azt a falunak és a becsülettel dolgozókat dicséretben kell részesíteni. Ez a községi tanácsok minden­napi feladata legyen. Ezt a feladatot most még jobban, mint ezidáig, el tudják végez­ni. mert elősegíti ezen munká­jukat az újonnan megalakult Begyűjtési Hivatal. A begyűj­tés maradéktalan teljesítése az egész ország érdeke, hogy ez mennyire lesz végrehajtva, ta­nácsainkon múlik. Tanácsaink dolgozzanak úgy, hogy az ál­lam iránti kötelezettség telje­sítése falun dicsőség legyen, a lemaradás pedig szégyen. Nehéz munka — közös érdek Nagyobb megértést a pénzügyi dolgozók iránt Sok esetben Államunk igen sokoldalú támogatást nyújt a falunak. Egyre több mezőgazdasági gé­pet, több műtrágyát, csereve­tőmagot kapnak dolgozó pa­rasztjaink. Az iparcikkek egy­re növekvő mennyiségéért és az ezernyi más formában megnyilvánuló segítségért a munkásosztály az állam iránti kötelezettség pontos teljesíté­sét várja a dolgozó paraszt' ságtól. Vájjon méltányos do­log-e az, ha — miközben a föld megműveléséhez, a gaz­daság fejlesztéséhez a gépi munkától kezdve a tenyész­állatvásárlás és a házépítésig egy sor dologban igényli az állam segítségét — ugyanak­kor nem akarja megadni az államnak, ami nélkül nem fog­ja tudni segíteni a falu dolgo­zóit sem. Mert nézzük csak meg, hogyan áll megyénkben az adófizetés. A megye pénz­ügyi osztálya jelentése szerint a második negyedévi bevételi terv teljesítése április 30-án a következő volt: 20 % 48 % 56,3% 66 % A lakosság adói: Forgalmiadó Illetékek Borforgalmiadó Bevételi terv összesen 23,8% Ez volt tehát a helyzet áp­rilis 30-án. A lakosság adóinál viszonylag a balassagyarmati járás a legjobb. 32,9 százalék­kal a járások versenyében el­ső. A megyében a balassagyar­mati járás pénzügyi osztálya rendelkezik a legnagyobb ap­parátussal. Nézzük csak meg, hogyan végzi munkáját a pénz­ügyi osztályon belül az adófel­ügyelői csoport. Vadkerti Jenő, Mindszenti László. Varga Ferenc és Vár- konyi Róbert dolgoznak a cso­portban Löké Ernő vezetésé­vel. Ök vetik ki előzetes meg­állapítás után az általános jö­vedelem-, ház- és földadót, va­lamint a mezőgazdaság fejlesz­tési járulékot és a megváltá­si árelőleget. Ezenkívül sok­sok panasz és kérelem érke­zik be a dolgozó parasztoktól, melyek kivizsgálása — hogy kérelmük jogos-e vagy jogta- ián — sok idejüket foglalja le a Nagybatonyi Szénbányák i Ez évben már 2000 ilyen tétel igazgatója. I futott be. Ahogy Lőke Ernő mondja, nagyon háládatlan munkát végeznek. Sokan nem értik meg, mivel tartoznak az államnak, igyekeznek kibúvót keresni. De vannak aztán ma- kacsabbak is, akik egyszerűen nem fizetik adójukat. De a törvény törvény mindenkire, s ilyenkor a záiogolás, vagy a transzferálás következik. So­kan azzal sincsenek tisztában, hogy az adófizetéskor a köz­ségi tanácsnál lévő birtokívből veszik az adatokat és nem az ő hibájuk, ha a földmérés al­kalmával több földterületet vettek számításba, mint a va­lóságban van. Hogy ki csinál­ta? Mindegy az ... menjünk csak a pénzügyi osaíályra. Hej, ha az a sok átok fogna... Hol lennének már ezek az em­bereit. De szerencsére itt van nak a járási tanács pénzügyi osztályán és azon igyekeznek hogy a dolgozó parasztoknak igazságát megkeressék. De na gyón nehezen megy. T agadhatatlan. hogy dol­gozó parasztságunkkal szem. ben a túlkapások egész sorát követtük el és vannak jogos sérelmek, egy-egy dolgozó pa­raszt jogosan követeli annak kivizsgálását. Például Csitár községben 80 dolgozó paraszt házhelyet kért a községi ta­nácstól. A házhelyjuttatást azonban megszüntették. így az adóellenőrzési csoport bekérte a községi tanácstól az igénylők neveit és törölte a házhelyekért járó összeget. Vagy van egy másik példa is. Még 1953 no­vemberében történt. Tomis Ist­ván patvarci lakos kérte, hogy töröljék a 60 forint földadóját, mert nincs saját földje. 800 négyszögöl földterületet bérelt ugyan, de a bérletet megfi­zette. Az ellenőrzési csoport kérte a községi tanácsot, iga­zolja, hogy Tomis István ké­relme megfelel-e a valóság­nak, s amikor megérkezett a községi tanácstól, hogy Tomis István kérése jogos, törölték a jogtalanul kivetett 60 forint adót. azonban jog­talan a kérelem. Istvánovszki János cserháthalápi lakos pél­dául azzal a kéréssel fordult az adóellenőrzési csoporthoz, hogy helytelenül vetették ki az adóját. Ugyanis a kétlakiak kategóriájába sorolták, mert összetévesztették fiával, aki a balassagyarmati MÁV-nál van alkalmazva. Kérése jogos volt, amit a 15 százalékos általános jövedelemadó csökkentésekor figyelembe vettek. Istvánov­szki János azonban még min­dig az adó csökkenését akarja, bár Lőke Ernő már megma­gyarázta neki, hogy nála így csökkentették. Boda Jánosné érsekvadkerti lakos is meg­kapta már a pénzét, mert két­szeresen fizette meg a villany­számlát, mégis még sokáig há­borgatta őket. Sok-sok keserűséget kell le- nyelniök munkájuk során, azenban nagyon türelmesek, ahogy mondják, például Lőke Frnőnek „galambepéje“ van. Bármilyen paprikásán jöhet­nek a gazdák, türelmesen el­magyarázza nekik, hogy mi a tennivaló. 11 éve van már pénzügyi vonalon, de még egyetlen egy esetben sem szá- m< hatott el. Igyekszik meg­győzni a dolgozó parasztokat, elbeszélget velük államunk segítségéről, de elmondja azt is, hogy mi a következménye, ha nem fizetik meg idejében az adót. Most az a tervük, hogy a kivetések után minden községben adónapot tartanak, ahol a dolgozó parasztság a pénzügyi osztály dolgozóival közösen beszéli meg a felvető­dött problémát, mert van még elég hiba, amin javítani keil, de hát nem minden a pénz­ügyi dolgozókon múlik. Nem szabad elfelejteni dolgozó parasztjainknak, hogy ezek az emberek az ő érdekük­ben dolgoznak. Éppen ezért égj kissé nagyobb megértést tanúsítsanak irántuk, mint ahogy ők is igyekeznek meg­érteni a dolgozó parasztok pro­blémáit, segítenek nekik ezek megoldásában. (H. G.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom