Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)

1954-05-26 / 41. szám

(Folytatás a harmadik oldatról.) meghatványozták pártunk ere­jét, növelték harci készségét és továbbfejlesztették pártunk poli­tikai és szervezeti szilárdságát, ideológiai egységét. Pártunk so rainak megbonthatatlanságát erősítették a pártunk vezetésé­ben végbemenő elvi jelentőségű változások. A káros egyszemé­lyi vezetés módszerét — amely­ből annyi hiba és kár szárma­zott — a kollektiv vezetés lenini elve és gyakorlata váltotta fel. A párt egysége erősödött és erősebb ma. mint valaha, mert erősödött a pártvezetés egysé­ge is. Mindezek alapján megállapít­hatjuk, hogy nagy pártu.ik meg­erősödve, megbonthatatlan egy­ségbe forrva érkezett el kon­gresszusunkhoz. (Lelkes, ütemes iaps). Ebben van — elvtársak — pártunk harcának és munká­dnak egyik legértékesebb ered­ménye. Pártunk ereje, befolyása an­nak köszönhető, hogy a dolgozó nép pártja, hogy összeforrva a Jolgozó tömegekkel, azok célki- :űzéseit valósítja meg. Pártunk íz elmúlt évek folyamán újra «bizonyította, hogy minden íelyzetben ki tudja munkálni né­pünk számára a legjobb lend- szabályokat, hogy nem fél nyil­án, bátran, önkritikusan feltár- ii az elkövetett hibákat, s hogy gyorsan, határozottan hajt végre 'ordulalot ott, ahol ezt népi de- nokráciánk érdeke megköveteli. Pártunk központi vezetőségének s múlt év júniusában hozott ha­tározata a párt belső éledének, i vezetés módszereinek alapvető megjavításáról lényeges ered­ményeket hozott. Eredményesen számoljak fel a pártban hosszú íveken át meghonosodott dealista, kispolgári nézetet a személyi kultuszról. A párt veze­tésében mind erőteljesebben ér­vényesül a kollektív vezet es '.enini elve, pártunkban bátrab­ban bontakozik ki a bírálat es önbírálat. Közelebb kerültek a aárt vezető szervei a tagsághoz, s maga a párt a néphez. Mind­ennek eredményeképpen megnőtt a ártunk ereje, a párttagok akti­vitása, elevenebbé vált az elet pártunk minden területen. Habár minden kétséget kizá­róan lényeges javulás állapítha­tó meg a párt belső életében es a vezetés módszereiben, mégis le kell szögezni, hogy teljes fordu­latot ezen a béren még nem si­került elérnünk, sőt mi több. szá­mos pártszerveEet, sőt még egyes megyei bizottságok munkájában is megmaradt, vagy visszatért a régi vezetési stílus, a vezetes nem kollektiv, hanem egyszemé­lyi: meggyőzés helyett a paran­csolgatás módszerét alkalmaz­zák és továbbra is lebecsülik a választott szervek jelentőségét. A javulás ellenére még nem ki­elégítően folyik az önbírálat és a felső pártszervek nem eléggé bátorítják az alulról jövő bírá­latot, Vannak olyan pártfunk­cionáriusok, akik az alsóbb párt- szervezetektől ugyan már meg­követelik az alapos önbírálatot, azonban azt már nem tartják szükségesnek, hogy a saját mun­kájukat megbírálják és ha mégis jogos bírálat éri őket, akkor azt gyakran nem fogadják el. Vannak olyan pártfunkcioná­riusok is, akik a bírálatot „elfo­gadják”, sőt mi több. „önbírála- íot” is gyakorolnak, de ezt in­kább a pártmunka kicsit terhes velejárójának tekintik csak Emiatt hibáikat, hiányosságaikat nem számolják fel és mintha mi sem történt volna, megismétlik munkájukban a megbírált hibá­kat. Az önbírálathoz való ilyen formális viszony ellen a párton belül küzdeni kell. mert ez a pár­tot, a pártmunkát csak hátrál­tatja, mert megnehezíti az elkö­vetett hibák kijavítását. A bírálat és önbírálat pártunk fejlődésének egyik legfontosabb hajtóereje, s ezért pártunkban fe’tétlenül biztosítani keit. hogy a bírálatot és önbírálatot nyo mon kövesse a hibák és Hiányos ságok gyors és maradéktalan felszámolása, a pártmunka meg­javítása. Olyan légkört kell teremteni a pártban, amelyben az egyszerű tag félelem nélkül bírálhat, ad­hatja elő panaszát, vagy. beje­lentéseit. A pártban nem ma­radhat felelős munkahelyen olyan elvtárs, aki nem tud kol­lektiven dotgozni, aki elfojtja a kritikát, aki elzárja a párt elől a pártdemokrária friss, éltető le­vegőjét. (Taps.) Biztosítani kell. hogy a kol­lektiv vezetés elve maradékta­lanul érvényesüljön a pártmun­ka minden területén. Nem sza b?d megengedni, hogy a válasz­tott pártszerveket bárhol is hát­térbe szorítsák, pártunk válasz­tott vezetőszerveiben a legjobb legtapasztaltabb kommunisták tízezrei vannak Hatalmas erő. nagy tudás és komoly tapaszta­lat összpontosul pártunk vá­lasztott vezető szerveiben. Ezt az erőt, tudást és tapasztalatot maradéktalanul hasznosítani kell a pártvezetés minden lánc­szemében Ezért gondoskodni kell arról, oogy a választott szervek minden fontos kérdést behatóan megtárgyaljanak és azokban döntést is hozzanak. Különös jelentősége van a mi pártunkban a pártaktivának. A mi pártunk tömegpárt, — ha­talmas erőt képvisel. Ahhoz azonban, hogy pártunk e nagy ereje mind eredményesebben szolgálja a párt politikájának sikeres végrehajtását, az kell. hogy a párt vezetőszervei bátran támaszkodjanak a pártaktivára. a legtevékenvbb párttagok száz­ezres tömegeire. A pártdemokrácia ápolása és erősítése mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy pár­tunk a demokratikus centralizá­ció alapján épül fel, ami azt je­lenti. hogy az alsó pártszervek alá vannak rendelve a felsőbb pártszerveknek és a felsőbb szervek határozatai a párt min­den tagjára kötelezőek. A párt­ban vasfegvelemnek keli ural­kodni: ezért nem szabad tűrni a pártban semmiféle fegyelme­zetlenséget, a párt- és kormány- határozatok megsértését, vagy figyelmen kívül hagyását. Biztosítani kell az úi szakasz politikájának egyöntejű. helyes értelmezését. Erre annál is in­kább szükség van, mert pártunk­ban még elég erö9 a régihez való ragaszkodás. Példa erre a már említett békésmeevei párt­bizottság munkája, ahol tovább­ra is „baloldali” szektáriánus szellemben vitték a párt pa­rasztpolitikáját. A középpanasz- tot nem tekintették a munkás­osztály szövetségesének, és a párt politikáját eltorzítva, a szövetkezeti parasztokat szembe­állították a középparasztsáigga!. Hasonló „baloldali” hibákat kö­vettek el más megyei pártbizott­ságok és pártszervezetek is. Másrészt, különösen az utóbbi időben, tapasztalható, hogy az új szakasz politikáját jobboldali, opportunista irányban torzítják el. Vannak, akik azt hiszik, hogv az úi szakasz politikája lazább állami és munkafegyelmet jelent. A dolgozókról való gondosko­dást egyesek úgy értelmezik, hogy a béralaptúllépés, a nor­máik lazítása ellen már nem sza­bad olyan határozoltan fellépni, mint a múlt év júniusa előtt, hogy a begyűjtés és adóbeszedés elhanyagolható, mert az együtt­jár a parasztok „nyugtalanítá- sával”, „zaklatásával”. Ezek a helytelen nézetek és az a ténv, hogy nem folytatunk ellenük következetes harcot, nagyon ko­moly károkat okoztak már az államnak. Vannak olyan elvtársak is, akik az új szakasz politikáját úgy értelmezik, hogy kulákve- széiy már nincs. Ennek követ­keztében a kulák aktivitása meg­nőtt. anélkül, hogy párt- és ál­lami szerveink részéről komoly ellenállásba ütközött volna. E helytelen nézetek e'terjedése kö­vetkeztében az utolsó 'dobén la­zult a munkafegyelem. Kedvezőt­lenül alakult a munka termelé­kenysége, megnövekedett a bér­alaptúllépés, nem csőnként, ha­nem tovább nőtt az ön Költség és a falun komoly nehézségek mu­tatkoztak a begyűjtésben és az adófizetésben. Pártunk helyes politikáját meg kell védeni mind a „baloldali”, mind a jobboldali veszéllyel és eltorzítással szemben. Feltétle­nül bizlositani kell a párt- és kormányhatározatok helyes és egyöntetű értelmezését, oontos és maradéktalan gyakorlati végre­hajtását. A pártot tehát az eddi­ginél erőteljesebben kelt az éber­ség szellemében nevelni, gon­doskodni kell arról, hogy a kommunista éberség ne csak az ellenséggel szemben, hanem a párt politikájának végrehajtásá­ban megmutatkozó „baloldali" és jobboldali torzításokkal szemben is fokozódjék. A központi vezetőség múlt év júniusi ülése rámutatott arra, hogy pártunkban elmaradás ta­pasztalható az ideológia és az elmélet terén. Az új szakasz fel­adatai a dolgozó nép fokozott közreműködését és aktivitását követelik meg. Ezért rendkívül megnőtt a propaganda és az agitáció szerepe. Az ideológiai munka megerősítése és tovább­fejlesztése viszont elengedhetet­len előfeltétele a propaganda és agitációs munka megjavításának Az e'őttünk álló napy ‘e'ada tok. a nép anyagi jólétének eme lése, a mezőgazdaság erőtelje' fejlesztése megkövetelik, hogy agitációnk és propagandánk a legszélesebb rétegekhez -'özfük a falvak és tanyák dolgozóihoz forduljon. Üj célkitűzéseink a nép legszélesebb tömegeinek ak­tivizálását, közreműködését kö­vetelik meg, s ehhez eleven, bá­tor agitáció és propaganda kell. Olyan agitáció és propaganda, mely világos, érthető, népszerű nyelven ad választ minden fel­merült kérdésre, mely mozgó­sítja a dolgozókat a nehézségen legyőzésére, s ugyanakkor éle­sen, harcosan szembeszáll a nyilt vagy burkolt ellenséges propa­gandával. Agitációnk legyen erőteljes, kapcsolódjék az aktuális, az építő feladatokhoz, a dolgozók életének problémáihoz, mutassa meg az egyszerű dolgozók munkájának s eredményeinek összefüggését az országos fel­adatokkal, s így adjon szélesebb láthatárt, nagyobb perspektívát. Ebből a szempontból át kell vizsgálnunk és meg kell javíta­nunk nemcsak népnevelőink, de a sajtó, a rádió munkáját is. Az osztályharc régi tapasz­talata, hogy az ellenség befész­keli magát arra a területre, melyet elhanyagolunk. Ez ter­mészetesen az ideológiai terü­letre is vonatkozik A kapitalizmus anyagi bázisa erősen összeszűkült. De a ka­pitalista gondolkodás gazdasá­gi bázis nélkül is tovább él és még hosszú esztendőkig a leg­különbözőbb formákban igye­kezni fog befolyását népi demo­kráciánk minden területén érez­tetni. A tőkés ideológia hazai megmaradását minden eszközzel támogatja, tovább élteti az im­perialista környezet is. mely módját ejti annak, hogy ideo­lógiáját a legkülönbözőbb csa­tornákon át eljuttassa hozzánk. Az elmúlt hónapokban tapasz­talhattuk, hogy a régi rend hí­vei nacionalista, soviniszta né­zetek terjesztésével kísérleteztek és megpróbálták életre kelteni az antiszemitizmust, a fasizmus aljas fegyverét. A reakció erő­feszítései különösen arra irá­nyulnak, hogy politikai befolyása alá vonja a dolgozó parasztság tömegeit. Ilyen viszonyok kö­zött fokozottabban szükséges, hogy a párt minden tagja feltét­lenül megszerezze az eszmei, politikai felkészültségnek azt a fokát, mely munkaköre jó ellátá­sához szükséges, mely képessé teszi őt arra, hogy új kérdések felvetésénél gyorsan, helyesen tájékozódjék, s megfelelően tud­jon határozni. Az előttünk álló nagy felada­tok sikeres végrehajtása jelentős mértékben a kádermunka terüle­tén még mindig megmutatkozó komoly hiányosságok gyors és alapos megszüntetésétől függ. Igaz, a központi vezetőség jú­niusi határozata óta ezen a te­rületen is van némi iavuláls, de a párt kádermunkájában még mindig erősen érezhető a bü­rokratikus, sőt nem egyszer ri­deg magatartás. Még mindig gyakori eset. hogv az elvtársak- kai, akiket munkába állítanak, az arra illetékesek nem is beszél­nek, hanem egyszerűen a káder­anyag alapján határoznak. Per­sze. nem szabad figyelmen kívül hagyni az éberség követelmé­nyeit, a káderek múltbeli hibáit, politikai botlásait, de megítélé­süknél mindig tekintetbe kell venni a felszabadulás óta végzett munkájukat és a velük való köz­vetlen, személyes foglalkozás alapján kell dönteni. Véget kell vetni a bürokratikus, csak kérdő­ívek és papírok alapján folyó káder munkának. (Taps.) A fejlődés egvre inkább olyan kádereket követel, akik nemcsak a pártmunkában jártasak, de műveltek s egvben valamely te­rületen még komoly szaktudás­sal is rendelkeznek, ami elmé­leti képzettséggel párosulva, le­hetővé teszi számukra, hogv bo­nyolult helyzetekben is tájéko­zódni tudjanak és helyesen in- tézkedienek. A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban ezért a pálrt vidéki funkcionáriusaitól bizonvos mezőgazdasági szak­tudást követelünk meg. Az eddigieknél fokozottabban kell bevonni a pártvezetés min­den ágába a munkásokból és pa­rasztokból lett értelmiségieket. Ugyancsak rá kell térni arra, hogy a párt funkcionárius gárdá­ját a párthoz hü. a gazdasági és kulturális élet, az államappará­tus. a tömegszervezetek pártpo­litikai tapasztalattal vagy elmé­leti felkészültséggel és jó szak­tudással rendelkező vezetőiből erősítsük meg. A káderek kiválogatásánál a párttapasztalat, szaktudás, marxista és általános műveltség és fejlődőképesség mellett a leg­nagyobb mértékben figyelembe kell venni a bátor, gerinces, egyenes kommunista magatar tást. Olyan kommunistákra van szüksége a pártnak és az állam­nak. ak'knek nemcsak a feje. ha­nem a szíve is a helyén van (taps), akik helytállását a nehéz helyzetek csak szilárdabbá teszik, akik szívósan, engesztelhetetle­nül és eredményesen harcolnak a bajok, a hibák ellen. Éppen ezért a párt- és állami szerveinknek — az új, fejlődőképes fiatal elvtár­sak mellett jobban meg kell be­csülniük a harcokban kipróbált, régi, illegális múlttal rendelkező kádereket. (Taps.) Rákosi elvtárs ezután a párt- iskolák munkájáról és a pártok­tatás feladatairól szólt, majd így folytatta: Hatékonyabbá kell tennünk a határozatok végrehajtásának el­lenőrzését. A párt- és államve­zetés egyik gyengesége a meg­felelő ellenőrzés hiánya és hatá­rozatlansága. Erre vezethető vissza, hogy fontos egész népünk életére kiható határozatokat nagy késéssel, vagy hiányosan hajtanak végre, ami nagy poli­tikai és gazdasági károkat okoz. Meg kell javítani az ellenőrzést felülről, de feltétlenül ki kell egészíteni és össze kell kapcsol­ni a párt és a széles dolgozó tö­megek alulról történő ellenőrzé­sének igénybevételével. Csak a széles tömegek aktivizálásával lehet biztosítani, hogy a határo­zatok, melyek a dolgozó nép ér­dekében jöttek létre, meg is va­lósuljanak. Hátráltatja a párt fejlődését, de a népi demokrácia egész nö­vekedését a bürokratizmus, a túl­zott centralizáció, a rengeteg szervezés és megkötöttség, mely elfojtja a kezdeményezést, nem nevel önállóságra, elmossa az egyéni felelősséget. Az íróasztal meilőli vezetés módszere, az írá­sos jelentések alapján történő döntések, a határozatok tömkele­gének gyártása a végtelenségbe menő és egymást követő ülések és tanácskozások azt eredménye­zik, hogy a vezetés és a vezetők gyakran elszakadnak az élettől, és ezért határozataik, intézkedé­seik gyakran papírszagúak. Párt- és állami funkcionáriu­saink közül sokan abban a téves hitben élnek, hogy a papírral csodákat lehet művelni, hogy elegendő, ha meghozzák a ha­tározatot és akkor már minden kérdés simán, magától megol­dódik. Ne a papírból tanulmá­nyozzák az életet, mert abból úgysem ismerik meg, hanem tartsanak eleven kapcsolatot az életteli Es akkor döntéseik, ha­tározataik helyesebbek lesznek, ha célba találnak és megvaló­sulnak! A bürokrácia ikertestvére a túlzott centralizációi A bürokrá­cia és a túlzott centralizáció kezd egész fejlődésünk akadá­lyává válni. Gyorsan változtatni kell ezen a tarthatatlan helyze­ten. Centralizációra szükség van. de olyan centralizációra, amely bátran támaszkodik az appará­tus és vezetőinek tudására, szakképzettségére, amely bízik a munkatársakban, megadja min­denki számára a szükséges ha­táskört, amely növeli a vezető­ség és a munl<atársak felelősség- tudatát és fejleszti kezdeménye­zésüket. Meg kell szüntetni pártmun­kánkban a befeléfordulást. A belső pártélet felélénkülése gyakran azzal jár, hogy a párt- szervezetek nagy része nem egyezteti össze megfelelően a belső pártmunkát és általában a politikai munkát a termelés fel­adataival, a gazdasági munká­val, s nem kapcsolja szervesen össze munkáját az ipar és me­zőgazdaság aktuális kérdéseivel vagy nem fordít figyelmet a be­gyűjtésre, s egyéb feladatokra. A befeléfordulás akadályozza a tömegszervezetekkel való foglal­kozást. Pedig pártunknak a jö­vőben nagyobb gondot kell for­dítania a törregszervezetek erő­sítésére és tekintélyének növe­lésére. melyen jelentősége éppen az új szakasz feladataival kap­csolatban fokozódott. Figyelembevéve a magyar proletárdiktatúra, a hatalom meghódításának sajátosságait, a tömegszervezetek szerepe a né­pi demokráciában is változatla­nul fontos. A pártnak nemcsak arra keli vigyáznia, hogy a tő megszervezzetek számszerűen erősödjenek de arra is, hogv mind nagyobb politikai, kulturá­lis, gazdasági és nevető tevé­kenységet fejtsenek ki, hogy mindjobban kielégítsék a dol­gozók igényeit. Rákosi eívtárs ezután a szak szervezetek nagy jelentőségéről és feladatairól szólt. A többi között hangsúlyozta hogy az eddiginél hasonlíthatat­lanul nagyobb erővel és nyoma­tékkai kell foglalkozni a munka- versennyel, mely egész szocia­lista termelésünk egyik legfon­tosabb lendítőkereke, mely ha iól kifejlesztjük, minden terüle­ten elörevisz bennünket. Fzufán a DISZ feladataira' beszélt. Pártszerveink és pártszerveze­teink — mondotta — még nem támogatják eléggé a Dolgozó Ifjúság Szövetsége munkáját és nem mindig látják világosan azt a fontos szerepet, melvet a DISZ a szocializmus építésében, a népi demokrácia megerősítésében ját­szik. Változtatni kell ezen. A DISZ. a dolgozó ifjúság e harcos szer­ve, a párt édes gyermeke s minden módon kifejezésre kell juttatni, hogy a párt segíti, tá­mogatja, gondját viseli, állan­dóan törődik vele. A DISZ, melynek soraiban jövő párttagjaink tízezrei neve­lődnek, s amely Sztálinvárosban, Komlón és egyebütt annyi szép példajá* nyújtotta az önfeláldo­zó munkának, most erőinek je­lentékeny részét összpontosítsa a falura is: a falusi dolgozó if­júság megszervezése és mozgó­sítása olyan feladat, mellyel a DISZ nemcsak elősegítheti a mezőgazdaság fejlesztési tervé­nek végrehajtását, de egyben elmélyítheti gyökereit a falun A DISZ-nek, mint a párt fon­tos segítő csapatának nagy sze­repe van az ifjúság szocialista nevelésében. Pártunk és álla­munk tegyen meg mindent, hogy a DISZ e szerepének meg is tudjon felelni. Az MNDSZ további eredmé­nyesebb munkája a dolgozó nők nevelése és mozgósítása terén szükségessé teszi, hogy nagyobb megértésre és segítésre találjon mind a pártszervezetek, mind pedig az állami szervek részé­ről. A párt szervezeteinek sokkal többet kell foglalkoznak az olyan laza tömegszervezetekkel, melyek az ú| szakasz feladatai­nak megvalósítása folyamán jöttek létre mint a falusi ter­melési bizottságok. Ezek kibon­takoztatják a falu dolgozóinak iniciativáját 9 párt- és kor­mányhatározatok megvalósítá­sára. Pártszervezeteinknek az eddi­ginél hasonlíthatatlanul többet kell foglalkoztok a földműves­szövetkezetekkel. Gondoskodja­nak arról, hogy a dolgozó pa- asztság sajátjának tekintse a szö­vetkezeteket, hogy bennük meg ne sértsék a szövetkezeti demo­kráciát s tagjai anyagilag is ér­dekeltek legyenek a szövetkezet fejlesztésében. Végül a pártszervezetek for­dítsanak fokozott figyelmet a legnagyobb tömegszervezet, a tanácsok munkájára. A pártszer­vezetek segítsék, vezessék politi­kailag jobban és ellenőrizzék alaposabban a tanácsokat, ne hagyják őket magukra, de ne helyettesítsék őket és ne sajá­títsák ki funkcióikat. Pártszer­vezeteinknek meg kell érteniök a párt és az állami funkciók különbőzőségét és azt, hogy a tanácsok feladatait a párt nem láthatja el. Pártszervezeteink küzdjenek a tanácsokban elhara­pódzó bürokratizmus ellen, ne tűrjék, hogy a tanácsok érdesen, ridegen bánjanak a lakossággal. Különösen ügyeljenek a párt- szervezetek arra. hogy a taná­csok tartsák be és tartassák be az állami fegyelmet anélkül, hogy a lakosságot zaklatnák, vagy nyakra-főre adminisztratív rendszabályokat alkalmaznának. Küzdjenek a törvényesség betar­tásért és a törvénytelenségek el­len mindenütt élesen lépjenek fel. A pártszervezetek politikai és szervezeti megerősítését első­sorban ott kell megoldani, ahol az új szakasz célkitűzései azt megkövetelik. Mindenekelőtt az ipar olyan kulcspozícióiban, mint a bányászat, a kohászat, a villamosenergiatermelés és azok­ban az üzemekben, melyek a mezőgazdaság fejlesztésén dol­goznak. A pártmunka másik döntő te­rülete a falu. Most mindenekelőtt a falusi pártmunkát kell alapvetően megjavítani, falusi és járási pártszervezeteinket kell lényege­sen megerősíteni. Központi ve­zetőségünk az elmúlt év de­cember 23-i határozatában rész­letesen megjelölte a falusi párt­munka feladatait. E határozatok megkövetelik, hogy a falu, a já­rás. a gépállomások, a termelő- szövetkezetek. az állami gazda­ságok pártszervezeteinek meg­erősítésére, munkájuk, összetéte­lük megjavítására ezer művelt, képzett, szaktudással, pártta­pasztalatokkal rendelkező elv­társat kell küldeni. Eddig több mint 800 elvtársat küldtünk ezen a vonalon falura, június végére mind az ezer a falvakban fog dolgozni. Járási párt- és tanácsszerve­ink jó munkájától függ nagyrészt terveink sikeres megvalósítása. Ezek a párt- és államhatalmi szervek vannak a legközelebb a faluhoz, nekik kell mindenek­előtt a párt- és kormányhatáro­zatok eredményes végrehajtását biztosítani. Ezért fontos, hogy a párt és állami vezetés e döntő helyein olyan párt- és állami funkcionáriusok dolgozzanak, akik kellő műveltséggel,, szak­tudással, párthűséggel és ala­pos politikai felkészültséggel rendelkeznek. Elvtársak! Pártunk fő irány­vonala: a szocializmus alapjai­nak lerakása országunkban és ezzel együtt népünk anyagi és műveltségi színvonalának követ­kezetes emelése, valamint szaka­datlan küzdelem azért, hogy szocialista építőmunkánkat bé­kében folytathassuk. Pártunk fő irányvonalának meg­valósításához szükséges, hogy még jobban kiszélesítsük és megerősítsük pártunk kapcsola­tát a dolgozó néppel s még szo­rosabbra zárjuk paffunk 6orait, hogv pártunk most egységesebb, összekovácsoltabb legyen, mint valaha volt, mert pártunk fő- ereje, Politik áljának helyessége mellett, ideológiai, politikai és szervezeti egységében, a cselek­vés egységében rejlik. Ezért óv­nunk kell pártunk egységét, mint a szemünk fényét, mint leg­drágább kincsünketI (Taps.) Biztosítani kell, hogy pártunkon az ellenség nem rést, de hajszál­repedést se találjon. (Taps.) Pártunk fő irányvonalának va- lóraváltása alapvetően függ attól, hogy társadalmi rendünk vezető ereje, a magyar munkás- osztály minden eddiginél egysé­gesebben, öntudatosaiban, fe­gyelmezettebben sorakozzék fel pártunk mögé. Minden erőnkkel szilárdítanunk kell a pálrt és a munkásosztály kapcsolatait és biztosítanunk kell az ipari mun­kásság vezetését a szocialista építés minden területén. Pártunk fő irányvonalának si­keres megvalósításához elenged­hetetlenül szükséges továbbá, hogy méginkább megerősítsük, megbonthatatlanná tegyük a munkás-paraszt szövetséget, népi demokratikus államunk alapját, eddigi nagy vívmányaink meg­tartásának és további, új győzel­meinek zálogát! Pártunk fő irányvonalának eredményes megvalósítására ki kell szélesítenünk azt az alapot, amelyen pártunk politikája és népi államunk nyugszik: létre kell hoznunk, ki kell fejleszte­nünk a Függetlenségi Népfron­tot, mint az összes hazafias és békeszerető erők legszélesebb összefogását országunkban, mint valamennyi hazája boldogulá­sáért és felemelkedéséért küz­deni kész, jóakaratú magyar ember egységes tömegmozgal mát! Pártunk fő irányvonalának si­keres megvalósítása megköveteli tőlünk, hogy állandóan erősítsük munkás-paraszt államunkat, a népi demokrácia államát; hogy minél szélesebb tömegek vegyék ki cselekvőén részüket az állam munkájában és az ellenőrzésben. Mert a népi demokrácia állama végső fokon maga az államét építő munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló ér­telmiség, a kisemberek milliói­nak összességei Pártunk fő irányvonalának győzelméhez múlhatatlanul szük­séges, hogy elmélyítsük, tovább szilárdítsuk és még bensősége­sebbé tegyük kapcsolatainkat, né­pünk őszinte barátságát a kom­munizmust építő Szovjetunióval; hazánk felszabadítójával, a vi- lágbékeharc zászlóvivőjével, (Percekig tartó ütemes taps.), valamint a népi demokratikus országokkal és közeledést hoz­zunk létre minden olyan ország­gal, amely az imperialista rabló- háború ellen saját függetlensé­géért és a békéért folytat küz­delmet! Az út — fejezte be a beszámo­lót Rákosi elvtárs — amelyet a júniusi fordulat jelent, helyes út! Ezen az úton kell'előreha­ladnunk törhetetlenül! Ezen az úton követi pártunkat munkás- osztályunk, dolgozó parasztsá­gunk, értelmiségünk, egész né­pünk! (Taps.) Ez az út a felemelkedésnek, a magyar nemzeti függetlenség megszilárdításának, az erős, mű­velt virágzó Magyarországnak útja! (Szűnni nem akaró viharos taps, hurrá-kiáltások!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom