Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)

1954-05-26 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÓGRÖD MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTT SÁGÁN/ SK LAPJA | X. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM. ARA: 50 FILLER 1954 MÁJUS 26. Rákosi Mátyás elvtárs a központi vezetőség beszámolóját mondja Falusi levelek a kongresszusi versenyről A késői kitavaszodás miatt ^ a tavaszi növények veté­sét április 23-án fejeztük be. Jelenleg a fősúlyt a növény­ápolási munkára fordítjuk. Fi­gyelemmel kísérjük a növények fejlődését. Május 17-én befe­jeztük a 3 kh cukorrépa és az 1 kh takarmányrépa sarabolá- sát és megkezdtük a 3 kh cukor­répa egyelését. A 3 kh burgo­nyát és a 7 kh tengerit megfo- gasoltuk. A 30 'kh gyengén fej­lődött őszibúzára másodjára kh-ként 40 kilogramm mészsa- létromot szórtunk ki a növé­nyek fejlődésének elősegítése céljából. Folyamatban van a mustár és a lencse kapálása is. A III. pártkongresszus tiszte­letére vállaltuk, hogy a 3 kh cukorrépát kiegyeljük, amit teljesítettünk is. Kiss József tehéngondozó tel­jesítette felajánlását. Április 22-től számítva a fejési átlagot .4 literrel emelte. Balogh János kihelyezett agronómus ★ BODA SÁNDOR, Bändel József, Pintér József, Sógor Károly, Szabó István és Lami Flórián nagyoroszi dolgozó pa­rasztok már teljesítették kon­gresszusi vállalásukat. Évi ser­tésbeadásuknak eleget tettek, május 20-ig beadták a tojás és baromfi 75 százalékát is. Kedden kisgyűlés volt a köz­ségben, ahol több dolgozó pa­raszt felajánlotta, hogy a kon­gresszusi héten teljesítik tojás-, baromfi-, sertés- és vágó­marhakötelezettségüket. Szerdán például 65 kg tojást adtak be a községben. Mészá­ros Kálmánná vállalta, hogy évi sertésbeadását teljesíti a héten. Molnár Miklós közép­paraszt a héten 90 kg vágó­marhát ad be. 130 kg-os sertés­beadási kötelezettségét július 31-ig teljesíti. Hűvösvölgyi Lajos párttitkár. ★ TUSKÓ JÓZSEF diósjenői dolgozó paraszt a kongresszus tiszteletére vállalta, hogy telje­síti évi sertés-, tojás- és ba­romfibeadási kötelezettségét. Tuskó József vállalásának már eleget tett. Ugyancsak beadták már a kongresszus tiszteletére vállalt hízottsertést Bögér Ger­gely, D. Bögér Márton, Benedek István, Miklós B. Gergely, Fábi János és Újvári János dolgozó parasztok is. Hovanecz Béla VB-elnök, Diósjenő. ★ A BORSOSBERÉNYI állami gazdaság tehenészei már má­jus 21-re teljesítették kon­gresszusi vállalásukat: a 9,6 literes istállóátlag helyett 10,2 litert értek el. A napi 803 liter tejbeadással szemben május 21-én 994 liter tejet adtak be. Lontai József 20,5, Torma Ká­roly 20 és Nagy András szin­tén 20 literrel emelte a napi tejmennyiséget. A növényter­melés dolgozói sem maradnak le. Görcsi József munkacsapa­ta 159, Molnár Erzsébet 156, Pfaff Kunigunda pedig 158 százalékot ért el a cukorrépa- eg/elésben. A cukorrépa ka­pálásánál Kurucz Imre és Gu- bis György teljesítménye 232, Gubis Istvánnéé pedig 207 százalék. Raj László igazgató A NÓGRÁDKÖVESDI álla­mi gazdaság dolgozói május 18-án értekezletet tartottak, ahol a kongresszus tiszteletére újabb felajánlások születtek. Többek között Verner Antal munkacsapatvezető vállalta, hogy a központi munkacsapat­tal a takarmányt határidőre veszteség nélkül betakarítja. Verner Antal munkacsapata a kongresszusi héten vállalását 150 százalékra teljesítette. Kuti András igazgató. ★ A MAGYARNÁNDORI álla­mi gazdaság dolgozói is kon­gresszusi hetet tartanak. Paksy Péter 52 kh őszi takarmány- keverék silózását és 80 kh lu­cerna lekaszálását vállalta. Tervét május 23-ig 100 száza­lékra teljesítette. Mátyás Ist­ván agronómus 119 katasztrá- lis hold gyümölcsfaalj második kapálásánál 102 százalékos eredményt ért el. Halász De­zső agronómus 4 katasztrális hold szőlő második és 9 5 kh sárgarépa kapálását vállalta. 142 százalékos tervteljesítést ért el. Jakubcsik András igazgató * A KISTERENYEI állami gazdaság traktorosai is meg­állják helyüket a kongresszu­si versenyben. Oláh János évi tervét 80 százalékra teljesítet­te 302,6 normálhold megmun­kálásával. Átlagos teljesítmé­nye 167 százalék. Noskó Fe­renc 290,2 normálholdat mun­kált meg. Ezzel éves tervét 67 százalékra teljesítette, 159 szá­zalékos átlagteljesítmény mel­lett. A növénytermelésben Versé- nyi Sándor munkacsapata na­pi tervét 225, , Somorai Bor­bála munkacsapata pedig 213 százalékra teljesítette. Sárán­ké Irén a cukorrépa egyelés- ben 227, Lőrincz Irén 226, Ja­kab Júlia 227 és Tóth Ilona 226 százalékra teljesítette napi normáját. A málnakapálásban Ambrus István 200 százalékos teljesítményt ért el. A kongresszusi héten a tehe­nészet dolgozói is kiváló ered­ményt értek el. Ifj, Földi Jó­zsef fejési átlaga 13,6 liter. Fa­zekas Lajos vállalta, hogy 8,4 literről 12 literre emeli a fejési átlagot. Jelenleg 12,5 liternél tart. Bocsi B. Márton a vál­lalt 11 liter helyett 12,1 literes fejési átlagot ért el. Bocsi B. Márton fejőgulyás ebben az évben 16.855 liter tejet fejt ki. Az egy tehénre eső átlag 1286 liter. Kiss Károly igazgató ★ A GANZ Vagon- és Gépgyár kezdeményezésére a horpácsi Lenin és a romhányi II. Rá­kóczi termelőszövetkezet is kongresszusi héttel köszönti a III. pártkongresszust. A hor­pácsi Lenin tsz megsarabolta a 4 kh cukorrépát, egy holdat már ki is egyelt. Megkapálta a 17 kh kukoricát és a 3 kh nap­raforgót. A romhányi Rákóczi tsz kiegyelte a 4 hold cukorré­pát, 19 kh kukoricát és 4 kh burgonyát kapáltak meg. A trápvakezelésnél a romhányi II. Rákóczi tsz érte el a jobb eredményt. Lotharidesz Ferenc főagronómus A KÖZPONTI VEZETŐSÉG BESZÁMOLÓJA A III. PÁRTKONGRESSZUS ON Az építőipari és faipari dolgo­zók székhazában május 24-én délután megnyílt a Magyar Dol­gozók Pártjának III. kongresszu­sa. A kongresszust Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke, a párt politikai bizottságának tagja nyitotta meg. Ezután Rákosi Mátyás elvtárs, a központi vezetőség első titkára tartotta meg az MDP központi vezetőségének beszámolóját, amelyből az alábbiakban köz­lünk részleteket. I. Á népi demokrácia tíz esztendeje Tisztelt pártkongresszus! Elv- ■ társak! Ebben az évben lesz tíz esz­tendeje annak hogy a dicsősé­ges szovjet hadsereg átlépte Ma­gyarország határát, megkezdte hazánk felszabadítását. Ha visszatekintünk a felsza­badulás óta eltelt időre, megál­lapíthatjuk, hogy ezeréves tör­ténelmünk folyamán népünk még nem élt át olyan mélyreható gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális átalakulást, mint ez alatt az egyetlen évtized alatt Alig egy évtized folyamán gyökeresen megváltozott hazánk gazdasági rendje, alapjában változott meg gazdaságunk szer« kezete, megváltozott országunk­ban a termelési mód, megvál­toztak a termelési viszonyok. És jóllehet az életszínvonal növeke­désével még korántsem lehetünk megelégedve, mégis elmondhat­juk, hogy a felszabadulás óta eltelt évtized a magyar nép anyagi felemelkedésének, a nyo­morból és a nélkülözésből, a munkanélküliségből való kiemel­kedésének évtizede volt. (Hosz- szantartó taps.) A felszabadulás óta eltelt kö­zel egv évtized alait hatalmas kulturális forradalom bontako­zott ki hazánkban. A kultúrfor- rada'om behatolt és behatol a magyar gazdasági, társadalmi és politikai élet pórusaiba, át­hatja egész szocialista építőmun­kánkat. egész új, nagyszerű éle­tünket. Hazánk tehát a finánctöke or­szágából, a nagybirtok és a nagykapitalizmus, a kizsákmá­nyolok és népelnyomók országá­ból szocializmust építő népi de­mokratikus országgá lett. (Nagy taps.) A legutóbbi évtized folyamán a magyar történelemben először valósult meg — a munkásosztály előrelátó, messzetekintő, céltuda­tos vezetésével — társadalmunk két alapvető, nemzetfenntartó dolgozó osztályának, a munkás­osztálynak és a parasztságnak tartós, szilárd szövetsége. Az elmúlt tíz esztendő legnagyobb vívmánya az, hogy a szilárd és tartós munkás-paraszt szövetség megvalósításával, mely az új államhatalom alapja, valóra vált hazánkban is Lenin láng­eszű tanítása. Tíz év alatt a magyar nemzet újjászületett és egységesebb lett. mint valaha Egységesebb lett nemzetünk azáltal, hogy felszá­molta a hazafiatlan, a nemzeti széthúzásra és az idegen impe­rialista beavatkozásra számító földbirtokos osztályt és a városi burzsoáziát: felszámolta azokat az osztállyokat. amelyeknek lét­érdekük volt a nemzet megosz­tása és a megosztás révén, a kisebbség uralma a többség fe­lett; azokat a nemzetietlen osz­tályokat. amelyek évtizedeken át azzal gyarapították gazdaságu­kat. hogy a legtöbbet ígérő ide­gen hatalomnak adták el a nem­zeti függetlenséget. Egysége­sebb lett a magyar nemzet azért, mert megszűnt a szakadás a nemzet vezető osztályában, a munkásosztályban, mert egysé­ges lett a magyar munkásosz­tály. Egységesebbé vált a nem­zet. mert az egységes munkás- osztály és a parasztság szövet ségének létrejötte szilárd alapot teremtett az úi nemzeti egvség kialakulásához. Egységesebb lett nemzetünk a mindinkább a né­pet szolgáló értelmiség átalaku 'ása és létrejötte révén, s azál­tal. hogy ez az értelmiség fel­zárkózott a munkás-paraszt szö­vetséghez és az egységessé váló nemzethez. Nemzetünk nemcsak társadal­milag lett egységesebb, hanem céljaiban, törekvéseiben is. Abban, hogy felépítse az új, sza­bad, boldogabb Magyarországot és megvédje eddigi nagy vívmá­nyait. (Taps.) Mindez azt jelenti, hogy a régi burzsoál nemzet helyén új nemzet van kialakulóban: az évről évre, hónapról hónapra, napról napra mindjobban szo­cialistáivá váló magyar nemzet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nép mindinkább azonosul a nemzettel, a nép és nemzet mindinkább eggyé válnak. Most lett ezeréves történelme folya­mán először a magyar nép az ország igazi gazdája. (Taps.) Az utóbbi évtized folyamán végbement gazdasági, társadal­mi és politikai változások ered­ményeként, országunkban — az osztályharc mellett -— megjelen­tek és mind nagyobb szerephez jutnak társadalmunk fejlődésé­nek olyan hatalmas, új mozgató- erői, mint a munkás-paraszt szö­vetség, továbbá a kibontakozó szocialista hazafiság, valamint népünk fejlődő, növekvő, erősö­dő erkölcsi-politikai egysége. Ezekkel az új mozgatóerőkkel együtt lépett sorompóba és hat társadalmi fejlődésünkre egy másik, ugyancsak új és szinte felmérhetetlen jelentőségű moz­gatóerő: az az erő, melyet a ha­talmas 800 milliós szocialista tá­borhoz való tartozásunk jelent, s az a tudat, amit ehhez a tábor­hoz való tartozásunk munkás- osztályunk, népünk számára je­lent. Ezek az újtípusú mozgató­erők előreviszik és meggyorsít­ják épülő szocialista társadal­munk fejlődését, és alkalmasak arra, hogy segítségükkel társa­dalmunkban, — amely a kapita­lizmusból a szocializmusba való átmenet gazdasága és társadal­ma, — véglegesen felszámoljuk a belső elenséges erőket; hogy teljessé tegyük népünk erkölcsi­politikai egységét, a magyar nemzeti egységet. A hazánk felszabadulása óta eltelt évtized, az elmondottak mellett, a magyar függetlenség helyreállításának, kivívásának, megalapozásának, megszi’árdí- tásának, s új, teljesebb tartalom­mal való megtöltésének évtizede is volt. Évszázados elnyomatás után hazánk újból visszanyerte függetlenségét. Ez a visszanyert függetlenség azonban más, ha- sonlíthatatlanabbul magusabb- rendű, mint valaha is volt. Más azért, mert egységes munkásosz­tály. szilárd munkás-paraszt szö­vetség, egységes nép áll őrt ha­zánk függetlensége felett. Más tartalmasabb, magasabbrendű az­ért. mert nem elmaradott, gyenge gazdaságra, hanem fejlett, erős, egészséges gazdaságra, fejlett szocialista nagyiparra támaszko­dik, amely képes az ország me­zőgazdaságának gyors fejleszté­sére. Ez a függetlenség nemcsak más. magasabbrendű, fejlettebb! Ez a függetlenség tartós és szi­lárd azért is, mert mérhetetlen erejével mellettünk áll, oldalun­kon van az egész szocialista tá­bor, élén a hatalmas Szovjet­unióval: (lelkes taps) mert mel lettünk van saját igazságunk és a szabadságukért, függetlensé­gükért, a békéért küzdő népek igazsága! Egységes nép, erős ország szilárdan megalapozott függet­lenség — ez lett Magyarország egy évtized leforgása alatt. (Taps.) Mi tette lehetővé ezt a szinte felmérhetetlen jelentőségű, és szédületes gyorsiramú fejlődést, ezt a sorsdöntő történelmi for­dulatot Hazánk, nemzetünk éle­tében? E fordulat kiindulópontja, alapvető feltétele az volt, hogy 1917-ben, a lángeszű Lenin és Lenin alkptta kommunista párt vezetésével az oroszországi mun­kásosztály. szövetségben a pa­rasztság tíz és tízmilliós töme­geivel, áttörte az imperializmus frontját, megdöntötte nemcsak a cári önkényuralmat, hanem a burzsoázia uralmát is, s elő­ször a világtörténelemben, létre­hozta a munkásosztály szilárd államhatalmát. Lehetővé tette az, hogv a Szovjetunióban a mun­kásosztálynak, szövetségben a parasztsággal, a kommunista párt vezetésével, sikerült meg­védenie ezt az első munkásha­talmat mindenfajta ellenséggel, az egész világ imperialista ha­talmainak dühödt támadásával, háborújával, aknamunkájával szemben. Lehetővé tette, hogy a dolgozók állama a Szovjet­unióban a második világháborút megelőző évtizedek alatt nem csak politikailag szilárdult meg. hanem gy-korlatPag bebizonyí­totta hogy a munkásosztály a gazdaságot is jobban tudja ve­zetni, mint a burzsoázia, hogy a kultúra terén is magasan fö­lötte áll annak, amit a burzsoá társadalom valaha is elért; min­den téren bebizonyította a szó cialista rendszer magasabbren- dűségét a kapitalista rendszer felett. Ezt az átalakulást lelte tővé tette az, hogy a dicsőséges szovjet hadsereg, melyet a kom munista párt lelkesített, szétzúz­ta a német fasiszta hadsereget, és vele együtt szétverte a ma­gyar kizsákmányoló osztályok hadseregét és államgépezetének legdöntőbb részét is. Ezzel sza­baddá tette az utat a népi de­mokrácia számára. Szabaddá tette az utat ahhoz, hogv a mun kásosztály amelyet ezelőtt urai kizsákmányoltak és elnyomtak, a hatalom részesévé váljék. Ilyen módon lett a Nagy Ok tóberi Szocialista Forradalom, a Szovjetunió világtörténelmi győ­zelme a fasizmus felett a máso­dik világháborúban — következ­ményeiben magyar nemzeti ügy- gyé. a magyar nemzet sorsát gyökeresen megváltoztató, törté­nelmi átalakulását elindító erővé. Ezért iktatta a magyar nép nem­zeti ünnepei sorába november he­tedikét. Ezért szent és örök min­den magyar hazafi számára a szovjet-magyar barátsági (A küldöttek felállva, lelkes tapssal ünnepük a szovjet-magyar ba­rátságot.) A Szovjetunió azonban nem­csak fejlődésünk útját tette sza­baddá. Állandó gazdasági, poli­tikai, műszaki, tudományos, s minden egyéb segítséget meg­adott és megad ahhoz, hogy né­pünk képes legyen legyőzni a kezdeti nehézségeket és leküz­deni az útközben felmerülő aka­dályokat. A Szovjetunió segít­sége és gazdag tapasztalata megkönnyítette és megkönnyíti építőmunkánkat. A Szovjetunió Kommunista Pártja, s ennek bölcs politikája, amelyet Marx— Engels—Lenin—Sztálin tanítása hat át, egész munkánk vezérlő csillaga. Az új helyzet nyújtotta lehe­tőségek felhasználásának, ame­lyeket a felszabadítás hozott, volt azonban egv elengedhetetlen, alapvető feltétele. Ez a feltétel: olyan politikai erő, olyan párt léte, amely tudja hová. milyen feladatok megoldására kell tiarc- bavinnie a munkásosztályt] mi­lyen szövetségeseket kel! meg­nyernie számára; amely párt­nak világos elgondolása volt arról, hogv milyen úton. milyen eszközökkel lehet kivezetni a nemzetet az összeomlásból. Olyan párt, amely ismerte a magyar valóságot, s egyben fel volt vértezve azzal az elmélettel — a marxizmus-leninizmus győz­hetetlen elméletével — amely alkalmas volt arra. hogy ilyen történelmi kataklizmában a cse­lekvés biztos iránytűje legyen. Olyan politikai erőre, olyan párt­ra volt szükség« népünknek, amely képes volt arra. hogy élére álljon a harcnak, példát mutasson, s megszervezze a munkásosztály, a parasztság, a dolgozó tömegek harcát a nem­zeti felemelkedésért, az új. sza­bad, független Magyarországért, a lerombolt népgazdaság újjá­építéséért. az emberibb életért, a szocializmusért. A magyar nép szerencséjére volt ilyen politikai erő, ilyen, a harcok tüzében kikovácsolódott, megedződött párt Magyarorszá­gon: a Magyar Kommunista Párt (hosszantartó taps), a munkásosztály egyesülése utál? ez a párt a Magyar Dolgozók Pártja lett! Ez a párt vezette a dolgozó nép harcát a felszaba­dulás előtt, biztosította és biz­tosítja az ország felszabadulása óta annak a történelmi, mélyre­ható, a magyar nép sorsát for­máló átalakulásnak megvalósu­lását, amely új Magyarországot hozott létre, újjáalakította ét újjáalakítja nemzetünket. Ez a párt, a mi egységes pár­tunk, a legutóbbi évtized sors­döntő, történelemformáló harcai­ban nemcsak azt bizonyította be, hogy számára nem létezik más érdek mint a nép szolgá­lata, hanem azt is, hogy alapjá­ban elsajátította a zseniális lenini, sztálini stratégia és tak­tika művészetét és képes ezt eredményesen alkalmazni az osztályharc, a forradalom, a szo­cializmus építésének bonyolult viszonyai közepette. Dicsőség a magyar munkás- osztály. a magyar nép pártjá­nak, a Magyar Dolgozók Párt­jának! (Lelkes taps. A küldöt­tek felállva tapsolnak. Felkiáltá­sok: „Éljen a párti”) II. A nemzetközi helyzet A Magva» Dolgozók Pártja II. kongresszusa óta eltelt időben a nemzetközi helyzetet a kapita­lista világrendszer további gyengülése és a Szovjetunió, va­lamint a népi demokratikus or szágok további megerősödése jellemzi Ennek a megerősödés­nek eredményeképpen az el múlt esztendők folyamán a bé ke és a demokrácia tábora si­kereket ért el a nemzetközi fe szültség enyhítéséért, a békéért az új világháború elhárításáért vívott harcban. Az Amerikai Egyesült Álla­mok imperialistáinak az a tö­rekvése. hogy uralmukat az egész világra kiterjesszék hogv akaratuka* ráerőszakolják a többi országokra, egyre nagyobb akadályokba ütközik. Ezt tana ztalhatták az ame rikai imperialisták Koreában. Az a tervük, hogv Korea elfoglaló sával szilárdan megvessék Iá bukat az ázsiai kontinensen s utána megkezdjék Ázsia népei nek gyarmatosítását, kudarcba fulladt. A hős koreai nép és a kínai önkéntesek vissza tudták verni ezt az imperialista próbál­kozást. s példájukkal úi erőt adtak a gvarmati és függőség­ben élő népek szabadságharcé' nak. A koreai háború az első ko­moly háborús vereség melyei az Egyesült Államok fennállási óta elszenvedett. Ehhez a ku* darchoz járulnak újabb nehézsé­gek, melyek az amerikai gazda­sági életben lelentlmznek. A (Folytatás a második oldalon}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom