Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)
1954-05-22 / 40. szám
2 1954 május 22. SZ 4BB AD KOGRAn A KONGRESSZUSI KÜLDÖTT: Tóth István párttitkár Áfát többször hallottam Tóth Istvánról, eredményeiről, pontosságáról és azokról a kapcsolatokról, amelyet dolgozótársaival, mint párttitkár tart fenn. Ezek a jellemek az egészséges, becsületes munkát igazolják. Amikor megtudtam róla, hogy a megyei pártértekezlet pártunk 111. kongresz- szusára küldöttnek megválasztotta felcsillant bennem az érdeklődés iránta. Munkájáról és eredményeiről ítélve úgy képzeltem el, mint egy magas, derékembert, aki erejénél fogva éri el termelési eredményeit és ez váltja ki a megbecsülését. Ezen álláspontom mellett sokáig kitartottam. Teltek, múltak a napok és úgy adódott a helyzet, hogy Dejtár községbe mentem. Elhatároztam, most felkeresem. A régi elgondolásomhoz híven az erőteljesebb embereket figyeltem; úgy gondoltam, hogy az elképzeléseim alánján mindjárt megismerem. Azonban tévedtem: Tóth István nem az, akinek én gondoltam. Tóth István egy közéotermetü, közepes testalkatú 35 éves, iavakorabeli ember, hosszas arccal, kissé kopaszodó homlokkal. Szemei olyan barátságosan mosolyogtak felém, hogy az első látásra valami közelséget éreztem iránta. Kevés idő állt rendelkezésünkre, hogy elbeszélgessünk, de ezalatt a kis idő alatt is sok mindenről szó esett. Olyan egyszerűen. érdekesen tárta elém gondolatait, hogy teljesen lekötötte figyelmemet. 1951 óta párttag. Még a községi alapszervezet vette fel. Egyhónapos tagsága után, ö Hegedűs László, Petrezsely János és Lengyel Kálmánné mint alapító tagok életrehívták az 1. típusú Szabadság tsz-t. 1953 elején átment a fejlettebb deitári József Attila tsz-be, mely 111. típúsú. Nagyon tetszett neki. Örült, hogy olyan emberek közé került, mint Barta István, Mészáros András. Tóth László elvtársak. akik munkájukban példamutatók, munkatársaikat segítik és jobban őrzik a termelőszövetkezet vagyonát, mint saját tulajdonukat. Tóth elvtárs sem maradt el mögöttük. Tőle telhetőén iparkodott saját munkáját a legjobban elvégezni. Mindig úgy vélekedtek róla, hogy jó párttag. Most már személyesen is tapasztalták. A tsz kommunistái ezért az egyik taggyűlésen a termelőszövetkezet párttitkárává választották. Voltak kezdeti nehézségei, különösen az oktatás megszervezésénél és a tagság mozgósításánál A járási pártbizottság segítségével ezt a hibáját kijavította. Ma már a legjobb pártfunkcionáriusok között foglal helyet, amelyet bizonyít az is. hogy a tavasszal lefolyt vezetőségválasztásnál a tagság újra egyhangúlag megszavazta. Azóta is mint párttitkár dolgozik. Jó munkájáért már több esetben más munkakörbe akarták helyezni, de annyira megszerette a mezőgazdaságot, a termelőszövetkezetet, hogy nem tud tőle elválni. Helyesen irányítja Tóth elvtárs a pártvezetőség munkáját. Erős kézzel valósította meg a kollektív vezetést. A munkákat reszortok szerint adja ki, melyet ő rendszeresen ellenőriz. Ez számára is sokat jelent, mert több idő jut elméleti képzésére és a tagsággal való foglalkozásra. Rendszeresen olvassa az újságot, könyveket, erre neveli a tagságot is. tsz vezetőségével általában megbeszéli a tennivalókat és úgy irányítják a munkát. A kormányprogrammban rájuk eső feladatokat minden esetben végrehajtják és így elérték a balassagyarmati járásban az első helyet, s legyőzték versenytársukat a balassagyarmati Előre tsz-t. Eredményeiket továbbra is biztosítani akarják a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozatok értelmében. Ezért az idén is 65 hold takarmánynövényt vetettek el és csatlakozlak a cukorrépatermelők 200 mázsás mozgalmához is. Tóth elvtárs mindezek melleit saját munkáját is jól ellátja. A fogatosoknál dolgozik. Meg tudtam, hogy idáig 230 munkaegysége van, mely abban a munkakörben a legjobb. Jó lovai vannak, az egyik pej, a másik fekete. Minden reggel tisztítja őket. Megérdemlik; a tavaszi munkákból jól kivették részüket. Nagy gondolt fordít az állatállomány tisztántartására, munkabíró képességeinek növelésére. Ö már jártas ebben. Nem csoda, hisz gyermekkora óta mindig mezőgazdasági munkás volt Szinte rossz neki, ha az emberek hibájából a növények, vagy akár az állatok is nem tudnak kellőképpen fejlődni. A csoport igazgatósági ülésén — amelynek ö is tagja igen. élesen szokta felvetni ezeket a kérdéseket. Most leginkább a növényápolási munkákkal foglalkozik, azt ellenőrzi, ö is kapál. végzi a permetezést a gazdag termés biztosítása érdekében. Ha a termelőszövetkezet egyik-vagy másik tagja mulasztást követ el, alaposan megfon- tolóra teszi, kivizsgálja, mert őszerinle legtöbbször az akaratban van a hiba, pedig az olyan erő, amely sok mindent legyőz Bizony az ö eredményeit is az akaraterő hozta létre, mely párthoz és c. dolgozó néphez való hűségből adódik. Különösen sokat foglalkozik a dolgozókkal, problémáikkal azóta, amióta kongresszusi küldötté választották. A termelőszövetkezet tagjaival külön-kü- lön elbeszélget, kikéri véleményüket, hogy mit mondjon majd el a kongresszuson. Akadnak is javaslatok. Legtöbben azt mondják, hogy az életükről, a tsz eredményeiről, s arról beszéljen, hogy mit tettek a mezőgazdaság fejlesztése érdekében. Igaz, lehet róluk mit mondani, szép eredményeket értek el idáig a takarmánynövények vetésénél, a növényápolási munkálatoknál és eltervezték, hogy a jövőben növelni fogják állatállományukat is. 'J'óth elvtárs boldog, mert résztvehet pártunk kongresszusán. Mint mondja, soha nem gondolta volna, hogy oda is eljut. Tóth elvtárs küldötté való megválasztása a tagságban is nagy örömet váltott ki. Mint mondják: „Büszkék vagyunk arra, hogy tsz-ből is van egy kongresszusi küldött”. Kökényesi Béla LENIN UTOLSÓ BESZÉDEI ÉS CIKKEI: a szocializmus felépítésének tudományosan megalapozott programmja V. I. lenin, az SZKP ve_ zére és a szovjet kormány feje, a nemzetközi munkásmozgalom nagy tanítója. 1922 végén és 1923 elején súlyos betegsége ellenére több beszédei mondott és cikket írt, amelyekben összegezte a proletárhatalom addigi eredményeit, s kidolgozta az elmaradott Oroszország élenjáró, erős, szocialista hatalommá való átalakításának tudományosan megalapozott programmját. A marxizmus nagyszerű továbbfejlesztését adták ezek a művek a szocializmus építésének időszakában, a tudomány fényével világítva meg a fejlődés addig járatlan útjait. Leninnnek e művei közül különösen nagyje- lentőségűek az 1923 eleién írt cikkei. Lenin a szocializmus felépítése tervét a Szovjetunió akkori nemzetközi és belső gazdasági és politikai helyzetének elemzése alapján dolgozta ki. Lenin a nemzetközi helyzetet az „Inkább kevesebbet, de jobban“ című cikkében jellemzi. A nemzetközi helvzet legfőbb vonása, fejtegeti Lenin. hn«v világméretekben kibontakozott a szocializmus és a kapitalizmus erői között az elkeseredett élet-halál küzdelem, ame'v harc kimenetelét végső soron az dönti el, hogy a forradalmi mozgalmakban olvan hatalmas országok dolgozói kapcsolódtak be. mint Oroszország. Kína. India. stb. amelyek a világ lakosságának többségét képezik. Ebben az értelemben a szocializmus világméretű véeső győzelmének minden felté*"le i-npevan és nem lehet kétséges, hogy ez a győzelem bekövetkezik. De a pártnak addig is olyan politikát kell folytatnia, hogy megőrizze a fiatal szovjet állam függetlenségét, elkerüljön minden háborús bonyodalmai. Hógv ez sikerül-e, azt a mindenkori erőviszonyok döntik el. Ezért a párt fő feladata az, hogy erősítse a szovjet hatalmat és sikeresen építse a szocializmust. A belső helyzetet az jellemezte, hogy az Októbei tüzé- hen megerősödött és a győzelem eredményeképpen megszilárdult munkás-paraszt szövetség elég erősnek bizonyult ahhoz, hogv leszámoljon az intervencióval és a belső ellen- forradalmi erőkkel. Az imperialista hatalmaknak nem sikerült megsemmisíteni az első szovjet hatalmat, de az intervenció és a polgárháború olyan nagymérvű bomlást idézett elő az egyébként is elmaradott Oroszország gazdaságában, ami a szocializmus építését szörnyen megnehezítette. Akadályozta a szocializmus építését az a ténv is. hogy bár szétzúzták a kapitalizmus erőit az országon belül, de még nem számolták fel. A burzsoázia szekértolói az országon belül és kívül, élükön a trockistákkal a II. ln- ternacionálé vezéreivel azt hangoztatták, liocv ílve.n viszonyok között nem lehet felépítem a szocializmust. Arra hivatkoztak. hogy Szovjetorosz- országban túlságosan feiletle- nek a termelőerők, alacsony a dolgozók kulturális színvonala és. hoev a munkásosztály nem tudia a parasztságot a szocializmus útjára vezetni. A munkásosztály és a túlsúlyban lévő kisárutermelő parasztság ellentétei a proletárdiktatúra bukását fogják eredményezni. Lenin leleplezte a burzsoáziának e szószólóit, és bebizonyította, hogv esetlen szempont vezeti őket, hitetlenséget, kelteni a szocializmus ügye iránt a munkásosztályban. Az igazság az, mutatott rá Lenin. ..A • szövetkezetekről“ című cikkében, hogv a Szovjetunióban minden feltétele megvan a szocializmus felépítésének. A proletárdiktatúra, a legfejlettebb politikai rendszer létrejötte lehetővé teszi, hogy a győztes munkásosztály a dolgozó parasztsággal karöltve gyorsan felszámolja a gazdasági és kulturális elmaradottságot, a termelőerők rohamos fejlesztésén keresztül, amihez most már meg van minden lehetősége. Meg van minden feltétele annak is, hogy a munkás-paraszt- szövetség a szocializmus építése id-ién a munkásosztály vezetésével tovább szilárduljon, hiszen a dolgozó parasztságnak is érdeke a mindenfajta kizsákmányolás és elnyomás felszámolása. A szövetkezetek az az út, amelyen ’-eresztül a dolgozó paraszt bevonható a szocializmus építésébe. A párt előtt álló feladatok lényege abban áll — mutatott rá Len'P, — hogy a munkásosztály megőrizze vezetőszerepét a parasztság irányában és állandóan erősítse, mert a munkás-paraszt szövetség a proletárdiktatúra alania. A munkás-paraszt „.„vétség megszilárdítása, a dolgozó tömegek bevonása a szocializmus építésébe, anyagi érdekeltségükön keresztül az a központi gondolat, amelyet Lenin állandóan hangsúlyozott, amikor tervét kidolgozta. Lenin pro- grammja számításba vette az oiszág szocialista iparosítását, a nehézipar minden módon való fejlesztését és az egész Egy tolsnácsi dolgozó peresztasszony levele megyénk bányászaihoz Kedves Bányász Elvtár sah! Az 1953 júliusában megjelent kormány- programm sok kedvezményt biztosit nekünk, egyénileg dolgozó parasztoknak is, mint például ingyenes állatorvosi kezelés, a beadás és az adó terén. Pártunk és kormányunk szerető gondoskodását az állam iránti kötelezettségünk pontos teljesítésével akarjuk viszonozni. Fokozottabban meg kell mutatni pártunk és az állam iránti bizalmat, szeretetet most. mikor legnagyobb ünnepünk, a III. párt- kongresszusra készül az egész ország, méa mi, a pártonkívüliek nagy tömege is. A pártkongresszus tiszteletére a mi községünkben. Tolmácson is több dolgozó paraszt tett felajánlást az adófizetés, beadás, mezőgazdasági munkák időbeni elvégzése, s egyéb téren, melyet a május 17-én beinduló kongresszusi hét alkalmából már sokan teljesítettek is. Én, Kelemen Istvánná hatholdas egyénileg dolgozó paraszt felajánlottam a III. pártkongresszus tiszteletére: egészévi tojás- és több mint félévi baromfibeadásomat a kongresszus előtt teljesítem a magam részéről. Hozzá akarok járulni ahhoz, hogy Nógrád megye bányászainak élelemellátása megfelelően legyen biztosítva. Ezt a vállalásomat becsülettel teljesítettem is. A kongresszusi verseny részvevői között ott vannak a dolgozó parasztság legjobbjai is, az a dolgozó parasztság, amely nagy sző- I vetségesével, a munkásosztállyal együtt sok I győzelmes csatát megvívott már. Most is tettekkel kívánjuk segíteni pártunk politikájának megvalósítását, mindannyiunk jólétének növelését. Kedves bányász elvtársak! Nógrád megye bányászai sok széncsatában szereztek már dicsőséget megyénknek. Ne tűrjétek a lemaradást most sem. A kongresszusi héten úgy dolgozzatok, hogy a kongresszusi felajánlásiakat teljesítve, sőt túlteljesítve az ' élre kerüljetek és küldötteitek adósság nélkül állhassanak a kongresszuson a párt és az ország színe elé. Én, községünk és a magam nevében ígérem, úgy fogunk dolgozni, hogy a vándorzászló, mint a beadás terén harmadik helyen álló község, amit a megyétől kaptunk, s azt a vándorzászlót, melyet a járási tanácstól kaptunk, mint a járás első helyezettje, megtarthassuk. A munkás-paraszt szövetség megszilárdításával előre a kongresszusi hét győzelméért, a szocialista építőmunka új sikeréért! Í Kelemen Istvánná hatholdas dolgozó paraszt, Tolmács Gyenge vetéseinken végezzük el a második fejtrágyázást 'T'avasszal termelőszövetkezeteink és egyé- nileg dolgozó parasztságunk soha nem tapasztalt mértékben alkalmazta a nitrogén- fejtrágyázást kalászos növényeinken. A kedvező időjárás következtében ennek eredménye már megmutatkozik abban, hogy a fejtrágyázott növények szebbek, haragoszöldebb színűek. Például az érsekvadkerti Dimitrov tsz vezetősége s tagsága koratavasszal azon tanácskoztak, hogy a 30 hold őszi búzát ki kell szántani gyenge minősége miatt. Ezt nem tették meg, mert hallgattak a szaktanácsra. Holdanként 35—40 kg nitrogén-műtrágyát szórtak ki a vetésre, s ma már arról beszélgetnek, hogy ez az őszibúza-tábla kát. hodanként meg adja majd a 10 mázsás átlagtermést is. Az eredmények ellenére még mindig látunk gyenge, sárgás színű kalászos vetéseket. Különösen azoknál az őszi búzáknál, ahol az elővetemény kukorica volt. Ezeken a területeken a kukorica-gyökerzetet felbontó baktériumok elvonják a feltárolódó nitrogén meny- nyiséget a kalászos elől, így a búza nem jut megfelelő mennyiségű nitrogén tápanyaghoz. Ezeken a területeken szükséges, ha a tavasz folyamán elvégeztük is a nitrogéntrágyázást, hogy szárbainduláskor újra, tehát másodszor is elvégezzük a nitrogén-fejtrágyázást, kát. holdanként mintegy 30 kg mennyiséggel. A második fejtrágyázás jelentőségét nem egy dolgozó parasztunk, vagy termelő- szövetkezetünk értette meg. Ez bizonyítja az is, hogy például a nógrádszakáli Tolbuchin tsz 35 kh, a nógrádmegyeri Petőfi 40 kh, a tereskei Zalka Máté 30 kh őszibúzán végezte el a második fejtrágyázást nitrogén-műtrágyával. Az elkövetkezendő napok egyik legdöntőbb feladata legyen mindazoknak, akiknek vetései nem kielégítő fejlődésüek, vagy sárgásszí- nűek, hogy elvégezzék a második fej trágyázást, amely jelentősen emeli a terméshozamot. HOLLÓSI JÓZSEF főagronómus KÖSZÖNET... Az üzemek és a tsz-ek közötti kapcsolat szélesítésére szép példát mutattak az Acélárúgyár dolgozói. A III. pártkongreszus tiszteletére a sóshartyáni Virágzó Élet termelőszövetkezetet több mezőgazdasági eszközzel ajándékozták meg. A sóshartyáni Virágzó élet tsz tagsága most köszönetét mond ezért. Ez a nemes cselekedet újabb tettekre serkent. Ezévi munkánkkal úgy igyekezünk, hogy határidő előtt végezzünk. Mi így akarjuk a gyárak és a tsz-ek közötti baráti kapcsolatot elmélyíteni, hozzájárulni egy boldog megelégedett ország felépítéséhez. UJJ GYULA, tsz elnök. népgazdaság villamosítását, a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a kultúrforradal- mat. Ezzel választ adott arra, hogyan lehet a szocializmust felépíteni egyetlen gazdaságilag elmaradott agrárországban, amelyet kapitalista országok vesznek körül, Lenin meghatározta, hogy a szocializmus anyagi alapja a legmodernebb technika alapján álló nagyipar. „A szocializmus anyagi alapja csakis a gépi nagyipar lehet, amely a mező- gazdaság átszervezésére is képes. Nem szorítkozhatunk azonban erre az általános tételre. Ezt konkrétizálnunk kell. A legmodernebb technika színvonalának megfelelő, és a mezőgazdaság átszervezésére képes nagyipar az egész ország villamosítását jelenti.’1 (Lenin Művei 32. kötet 493, oldal.) Leninnek ez a meghatározása a szocializmus anyagi alapjáról megjelöli a szocialista iparosítás legfőbb útiait. Lenin különösen nagy jelentőséget tulajdonított a nehézipar, s ezen belül a gépi nagyipar megteremtésének. Felismerte, hogy ennek segítségével lehet az ipar többi á“ait és a mező- gazdaságot is a korszerű technika alapjára helyezni. Ismeretes Leninnek az a mondása, adjunk százezer korszerű traktort a falunak, és ez meggyőzi az egyénileg dolgozó parasztot, a gépi közös. gazdálkodás ’ előnyéről. Nagy jelentőséget tulajdonított Lenin a nehéziparnak az ország függetlenségének megvédésében is. Erről a következőket mondotta a Kommunista Internacionálé IV. Kongresszusán, 1922 őszén: „...a nehézipar helyreállítása nélkül semmiféle ipart nem építhetünk fel, anélkül pedig, mint önálló ország egyáltalában elveszünk.“ (Lenin Művei 33. kötet 426 oldal.) Leninnek ez a terve megfelelt a szocializmus gazdasági alaptörvénye követelményeinek, mivel számításba vette az egész népgazdaság gyors fejlődését a legmodernebb technika alapján. Ezt pedig kiindulópontnak tekintette a dolgozó töme°ek anyagi és kulturális helvzete állandó javításának Lenin több olvan intézkedést, kezdeményezett és felkarolt minden olyan javaslatot, amelyek az adott helyzetben a lehető legjobban szolgálták a dolgozók életszínvonalának emelését. A mezőgazdaság szocialista átszervezése < Lenin tervének egyik legjelentősebb dokumentuma az 1923-ban „A szövetkezetekről“ írt cikke. Lenin ebben a cikkében összegezi a mezőgazdaság szocialista átszervezésének alapelveit. Megállapította, hogv a proletárdiktatúra viszonyai között a szövetkezetek egyszerű fejlődése falun eovbeesik a szocializmus fejlődésével. Rámutatott, hogy „a szövetkezet az új rendre való áttérésnek a lehető legegyszerűbb. legkönnyebb és a parasztok számára legérthetőbb útja“. (Lenin Művei 33. kötet 468. oldal.) A szövetkezetek egyesítik magukban a legtökéletesebben a magánérdeket a közös érdekkel, (kezdetben a kereskedelem terén, majd a termelés területén) s figyelembe veszi a parasztság több évtizedes fejlődésének menetét, és szokásait. Az egyéni érdekeltség fokozása érdekében nagy jelentőseget tulajdonított Lenin a szövetkezeti mozgalom állami támogatásának és a munkásosztály közvetlen segítségének. Lenin erről azt mondotta: „minden társadalmi rendszer csax- is egy bizonyos osztály pénzügyi támogatásával jön létre... ezidős7orint az a társadalmi lendszer, amelyet a szokottnál nagyobb mértékben kell támogatnunk: a szövetkezeti rendszer.’“ (Lenin Művei 33. kötet 469. oldalú Lenin figyelmeztetett arra, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlesztése terén káros minden sietség és türelmetlenség. A mezőgazdaság átszervezéséhez egy egész történelmi szakasz szükséges. Lenin ebben az időben a szocializmus felépítése egyik legnagyobb gátiának a Szovjetunió lakosságának, különösen a falusi lakosság kulturális elmaradottságát tekintette. Rámutatott, hogy valóságos kulturális forradalomra van szükség. A fősúlyt ebben a munkában az elemi iskolai oktatásra kell helyezni, a legszélesebb néprétegeket kell felemelni. Lenin „Naplójeg.vzetek“ című cikkében egész sor fontos intézkedést jelölt meg a kultúra emeléséért. Különösen kiemeli a néptanítók szerepét. Az áldozatos munkát végző néptanítók számára több megbecsülést, anyagi és egyéb támogatást követel. Feladatul tűzi m, hogy olyan magasra emeljék a néptanítót „ ... amilyen magasan soha nem állt, nem áll és nem is állhat a burzsoá társadalomban“. (Lenin művei 33. kötet 465. oldal.) Lenin a szocializmus felépítése elengedhetetlen feltételének tartotta a párt és az állam munkájának állandó javítását, a tömegekkel való kapcsolatok egyre szorosabbá tételét. Ezért utolsó beszédeiben és cikkeiben részletes útmutatást ad az állam és a párt munkájának meg j avításához. A szocializmus felépítése Ír - nini tervét a szovjet nép élen a SZKP Sztálin vezette Központi Bizottságával győzelemre vitte. Ezzel a gyakorlat igazolta Lenin zseniális tanításának igazát. A SZOCialiZlilUS felépítése a mi országunkban is a Lenin által kijelölt úton halad, a párt Központi Vezetőségének irányításával. Ebben a harcunkban élvezzük a Szovjetunió közvetlen támogatását és felhasználjuk a SZKP-nak a szocializmus építése terén szerzett tapasztalatait. Geréb Sándor