Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)
1954-05-15 / 38. szám
2 SZABAD Sí Ó Ci R A D 1934 május 15, part És pártépítés 27 új olvasó Minden erővel segítsük az alapszervezeteket, növeljük munkájuk színvonalát A megyei pártinstruktorok értekezlete Május 8-án a megyei párt- bizottság instruktorai értekezletet tartottak, ahol Hajdú elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, rövid beszámolójában ismertette a legfontosabb feladatokat. Majd az instruktorok beszámoltak eddigi munkájukról, a területükön szerzett tapasztalatokról. Elmondották, hogy munkájuk első napjaiban mi lyen jelenségekkel találkoztak és a hibák kijavítására milyen intézkedéseket tettek. Beszéltek a párt- és tömegszervezetek munkájáról, valamint az egyes községek legfontosabb problémáiról. Susán Sándor elvtárs, amikor kikerült a területre, sok olyan problémával találkozott, amelyeket eddig még nem ismert. Bizony nehéz feladatok elé állította öt pártunk, de nem hátrált meg. Legelső munkája az volt, hogy ellátogatott kerületében minden alapszervezethez, összehívta a párt- és tömegszervezetek vezetőit, akiknek elmondotta, a oárt milyen megbízatással küldte őt falura. Amikor Nemti községbe ment. hogy megnézze a vezetőségi ülést, szomorúan tapasztalta hogy a vezetőségi tagok nem jöttek össze. Susán elvtárs nem nyugodott bele. közelebbről is megnézte ennek okát. Fekete elvtárs. aki felelős volt a gyűlés megtartásáért, felelősségre- vonáskor azt válaszolta, hogv 6 az értesítést megadta a hivatal- segédnek. ő arról nem tehet, hogy nem adták tovább. Amikor Susán elvtársék a hivatal- segédhez mentek, nem is találták otthon, mert alaposan ittas állapotban máshol járt. — így lőttem rá aprólékosan azokra a hibákra, amelyek az egészséges szervezeti életet gátolták. Súlyos hiányosság az is. hogy a titkárok nem elég következetesen lépnek fel a soron- lévő feladatok megvalósításáért. BabcsántV Pál elvtárs arról beszélt, hogy á községi alap- szervezeteknél igen sok apró probléma fordul elő. amelyekkel a vezetőségi üléseken is foglalkoznak. Helyes, hogy ha a legapróbb problémákat is megvitatják, de itt úgv nézett ki a dolog, hogy a sok átíró feladat közül, a 'legfontosabbat nem találták meg, elhanyagolták. melynek legtöbbször sú- lvos következményei voltak. Babcsány elvtárs elmondotta még. hogy a pártszervezet munkájában ezen a téren már bizonyos fokú javulás mutatkozik. Több alkalommal elbeszélgeti egy-epv község problémáiról. feladatairól a párttitkár elvtársakkal, maid javaslatot tettek arra hogy a ..Pártépítés” egyik számának cikkét olvassák el. Ez valamennyi párttitkárnak és vezetőségi tagnak komoly segítséget adott munkájához. —■ A hibák teljes felszámolásához szükséges — mint Gre- pns etvtárs mondotta — a nárt- pnttt'kal munka megjavítása. Azonban ez csak úgv lehetséges. hopv ha a párt- és tömegszervezetek szóró* kapcsolatban dolgoznak egymással a felsőbb partszervezeiek irányítása mellett. — E feladatok megvalósítása érdekében egyre jobban dolgoznak az alapszervezetek. Kezdik átszervezni a pártcsoportbi- zalmi- és népne.velőhálózatot. Az alapszervezetekkel közösen készítettünk a pártcsoport- és népnevelőhálózatról egy vázlatot — mondotta Susán elvtárs. Továbbá beszélt a beszámolók hiányosságáról, tartalmatlan- ságápól, melynek okát a pártve- zetoség tagjainak gyenge elméleti felkészültségében látta. Az alapszervezeti titkárok nem becsülik meg a sajtót, nem olvassák és két-három nap múlva eltépik, pedig annak hiányát már több esetben tapasztalták, amikor beszámolóra, vagy előadásra készülnének, nincs mire támaszkodniok. Demjan Margit elvtársnő elmondotta, hogy Alsópetény, Nézsa, Keszeg, Legénd községek pártszervezeteiben a régi vezetőségi tagok minden igyekezetükkel segítik az újakat. — Szervezeti életünk megjavításában, dolgozó népünk látókörének kiszélesítésében nagy jelentőséggel bír a pártoktatás. Ezért különös gonddal készítjük elő a jövőévi pártoktatást. Úgy igyekszünk, hogy május 31-ig befejezzük az előkészítést. A jövőben irányt veszünk arra, hogy a dolgozó parasztoknak még jobban megadjuk a lehetőséget a fejlődésre — mondotta Király András elvtárs. Babcsánv elvtárs arról beszélt. hogy szervezeti életünk, az oktatási munka megjavításához szükséges, hogy a járási pártbizottság is megadja a kellő segítséget. Adjon jó módszereket, irányítsa és ellenőrizze az alapszervezetek munkáját. Király elvtárs hozzászólásában elmondotta, hogy területén a legtöbb hiba, a begyűjtés és az adófizetés körül van. Adódik ez részben abból is, hogy például a felsőpetényi tanács, az adót igen későn vetette ki, továbbá hozzájárul az is. hogy a tanácstagok és a VB-ta- gok nem mutatnak példát a kötelezettség teljesítésében. Hiba van az alapszervezetek munkájában is. Nem egyszer tapasztaltam, hogy a pártszervezetek vezetőségei, elsősorban egyéni ügyeikkel foglalkoznak, ugyanakkor beadtak a dolgozó parasztok egy földkiadási kérvényt és ez a kérvény hat hónapig a fiókban porosodott. Horváth elvtárs is arról beszélt, hogy az állam iránti kötelezettségek teljesítése az ő körzetében sem kielégítő. Dolgozó parasztjaink nagyrésze csak a kedvezményeket akarja élvezni, a kötelezettségeket nem teljesíti. Mindentől súlyosabb, hogy pártszervezeteink nem tudnak erre kellőképpen reagálni. Egyes pártszervezetek a gazdasági munkát teljesen háttérbe helyezik, de vannak olyan községek is. mint Litke, ahol a pártvezetőség politikai munkát egyáltalán nem fejt ki. Gregus elvtárs hozzászólásában elmondotta, hogy Róna faluban maga a párttitkár is hátralékban van az adófizetés terén. Zagyva községben az évi adótervet 35 százalékra. Vizslás községben a beadást 100 százalékra teljesítették. Ez évben a községben a begyűjtés jó, de annál rosszabb a politikai munka, mely abból adódik, hogy a párttitkár elvtárs nagyon ritkán tart a községben taggyűlést, pártnapot. Géczi elvtárs arról beszélt, hogy számos községben elmaradtak az adófizetéssel. Arra hivatkoznak, hogy nincs pénzük. Ennek a valótlanságát bizonyítja az a példa, hogy Diósjenőn nemrég nyilt meg egy áruház, amikor még az ipari munkások fizetés előtt álltak, mégis nagy volt a forgalom, a dolgozó parasztok is nagymennyiségben vásá- ■ roltak. Babcsány elvtárs elmondotta, hogy a pártvezeíőségek a jelenlegi tavaszi munkát nem kapcsolják össze a pártépítéssel Nem foglalkoznak eléggé a tagjelöltek nevelésével. „En ezen ágy jogok segíteni, hogy azokban a községekben, ahol kint járok, érdeklődöm a párttagokról, a pártonkívüliekről, a tanácstól, a pártvezetőségtöl, hogy kik azok, akik élenjárnak a munkában. Ezt feljegyzem magamnak, nyilvántartom, de ugyanakkor megbeszélem az alapszervezetekkel is.” Hajdú elvtárs. a megyei párt- bizottság titkára válaszolt a hozzászólásokra. Hiányolta, hogy nem esett szó a heti in- struktori értekezletről — Nem lenne-e célszerűbb, kéthetenkénl megtartani. Jó lett volna, ha elmondották volna az elvtársak azt is, hogy a heti értekezleteken, milyen segítséget kapnak, elég színvonalasak-e az előadások. — Azt hiszem elvtársak, az általunk felsorolt hibák legnagyobb része, mind a pártszervezetek gyengeségéből adódlak. Ez megköveteli tőlünk, hogy a jövőben is a lehető legtöbb segítséget adjuk az alapszervezetek vezetőségének. Foglalkozni kell egy-egy vezetőségi taggal s ne legyünk türelmetlenek. Azt javasoljuk az elvtársaknak, hogy tegyék mérlegre azt is, hogy egy párttilkárnak az idejét mennyi időre foglalják le. Ugyanakkor helytelen az a dolog is, amikor az instruktor három napig ott van egy községben. de sem a párttitkárt, sem a pártvezetőséget nem keresi fel. Nem kell a hét minden napján aktíva- és különböző értekezleteket tartani. Legyen meg egy héten, az egu vezetőségi ülés, ami ne egy fél napig, hanem rövid ideig tartson, de meg kell beszélni azokat a fontos problémákat, amelyek halaszthatatlanok. — mondotta. Végül felhívta az instruktorok figyelmét, hogy teremtsék meg az összhangot a községekben a nárt- és töme<*szerveze- tek között, a beadási kötelezettség és az adófizetés teljesítésével kapcsolatban, hogy pártunk és kormányunk proprammja minél előbb megvalósuljon. Megjelent a „Társadalmi Szemle“ új száma A „Társadalmi Szemle“ most megjelent áprilisi számának első cikkében Kálmán Endre elvtárs a párt és a tömegek közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdésével foglalkozik. Az MDP küszöbön álló III. kongresszusa alkalmából Luca Ferenc elvtárs cikke a mező- gazdasági termelőszövetkezetek megszilárdításával kapcsolatos időszerű feladatokat tárgyalja. Vásárhelyi Miklós elvtárs „Az összeurópai kollektív biztonsági szerződés — a béke és a népek függetlenségének alapja“ címmel irt cikket. „A közgazdaságtudomány fellendítéséért“ című cikkében Szabó Kálmán elvtárs a gazdasági elméleti alkotó munka elmaradásának okaival és fejlesztésének feladataival foglalkozik. Zala Júlia elvtársnő cikke a számvitel ielentőségét és a számviteli munka megjavításának feladatait elemzi a gazdasági vezetés segítése szempontjából. A magyar zene fejlődésének időszerű kérdéseiről Maróthy János elvtárs írt tanulmányt. A folyóirat több hozzászólást közöl a „nép“ alkalmazásának kérdéseiről Mód Aladár és Kassai Géza elvtársak cikkeivel megindult vitához. A hozzászólásokat Halasi László és József Róbert, Hoch Róbert, Horn Miklós, Pálffi Zoltán, Szabó E. István elvtársak írták. A „Szemle“-rovatban Patkó Imre elvtárs a Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusának és a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusának eredményeit és tanulságait foglalja össze. Göncöl György elvtárs a Caracasban nemrég le- 7 ilott pánamerikai értekezlet elemzésével kapcsolatban ismerteti a latinamerikai népek egyre erősödő harcát, a Wall Street pvarmatosí+ó +ö 'c}rvesei ellen. Köpeczi Béla cikkének címe: „A mai francia irodalom részvétele a nép harcában“. A „könyvismertetések“-ro- vatban Fred Oelssnernek Rosa Luxemburgról írt könyvét Óvári Miklós elvtárs, Sőtér István Eötvös Józsefről írt monográfiáját Pándi Pál elvtárs ismerteti. Könyvankét a gyermekkönyvhét alkalmából Szombaton, május 15-én délután 3 órakor könyvankét lesz a megyei tanács kultúrtermében. Az ankétot a DISZ, az úttörő megyei titkárság és a megyei könyvtár közösen rendezi a „gyermekkönyvhét“ alkalmából. Előadást tart a könyv történetéről, az ifjúsági irodalom problémáiról Enczi Endre író. elvtárs A szécsényfelfalui pártszervezet vezetősége azon dolgozik, hogy a községben minél többen olvassák a pártsajtót. Ennek érdekében a járási lapszervezőnek hathatós segítséget nyújtanak a pártszervezet népnevelői. Április hónapban Bóöi Pál és Licskó Julianna a járási szervezővel 19 előfizetőt szereztek. Említésre méltó Hoffmann András DISZ-tag munkája, aki egyedül 8 előfizetőt szervezett. Áprilisban összesen 27 olvasóval bővült Szécsényfelfaluban a pártsajtó olvasóinak száma. Új autóbuszjáratok Megyénk területén igen tekintélyes számú dolgozó utazik, akiknek jelentősen megváltozott az utazás körülményeivel szemben támasztott igényük is. Az utóbbi időben előfordult még. hogy egyes utazók méltatlankodtak, mert nem fértek fel az autóbuszra. A MÁVAUT salgótarjáni vállalatának vezetősége ezt naponként jelentette. A közlekedésügyi minisztérium látva Salgótarján és környéke utazási problémáit 2 teljesen új autóbuszt adott a 33. számú Autóközlekedési Vállalatnak, melyek az eddigi járatok mellet május 23-án indulnak Karancskeszi—Salgótarján és Mátranovák — Homokterenye — Mátraszele — (Kazár) — Vízválasztó — Salgótarján között. Teljesítették vállalásukat A pásztói Szolgáltató Kisipari Szövetkezet eredményei az elmúlt évben elmaradt a várt eredményektől. Ez év első negyedévében azonban a kongresszusi versenybe vaió bekapcsolódásukkal 193 százalékra teljesítették tervüket, ami a szövetkezet számára több mint 20.000 forint tiszta nyereséget jelent. A versenymozgalom a második negyedévben tovább fokozódott a kisipari termelőszövetkezet dolgozói között. Ezidáig több mint 200 kilogramm hulladékanyagot és 200 kilogramm helyi anyagot dolgoztak fel. A szövetkezet dolgozói becsülettel állták meg helyüket és a III. párt- kongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat már 100 százalékban végrehajtották. Kónya Zoltán szöv. pol. előadó. 600 négyszögöl műveletlen föld Április 27-én EndrefaLva határában határszemlét tartottak. A községben mindössze 600 négyszögöl földterület van műveletlenül, amely Bartus Mihály alsó a községi tanács egyik tagjának kezelésében van. A község a tavaszi munkákat 100 százalékosan elvégezte, csupán Bartus Mihály földje van parlagon. Bartus Mihály alsó mindig a jóldolgozó gazdák között volt. Most azonban a községi tanács felszólítására sem volt hajlandó a földet megművelni. A község dolgozóinak most Bartus Mihály alsó miatt kell szégyenkezniök. Csongrádi Ferenc statisztikus Az üveggyári színjátszóit bemutatják a „Nem magánügy" c. vígjátékot A Salgótarjáni Üveggyár „Kossuth” színjátszó szakosztálya május 15-én, 16-án és 22-én este 7 órai kezdettel a Salgótarjáni Üveggyár kultúrott- honában bemutatja: K. Iszajev és A. Gaücs „Nem magánügy” című háromfeivonásos vígjátékát. Jegyek a kultúrotthonban 4—6—8 és 10 forintos áron kaphatók. A szombati előadás után tánc lesz. A május 23-ra hirdetett előadás a magyar-angoi mérkőzés miatt elmarad. A szécsenyi járás számos községében jól dolgoznak a termelési bizottságok Levél a szerkesztőséghez. Járásunk területén 21 termelési bizottság alakult 42 szakcsoporttal, amelybe 641 dolgozó parasztot választottak be. Nógrádszakálban a termelési bizottság munkájába bevonják a helybeli szakembereket is. Például a méhész és a gyümölcstermelő szakcsoport vezetőjének két pedagógust választottak meg. A termelési bizottság hat tagja többek között Márton János 11, Márton Mihály 8 és György József 15 kh-s dolgozó parasztok vállalták, hogy ez évben bevezetik a szakszerű trágyakezelést. A termelési bizottságok komoly munkát végeztek fejtrágyázás és a felültrágyázás alkalmazásával. Ságújfaluban maga a termelési bizottság elnöke, Győri János jár elől jó példával, aminek eredményeképpen a községben 180 kh-n végezték el a feitrágyázást a dolgozó parasztok. Szécsényben 520 kh a fejtrágyázott terület. Jó! dolgozik az 52 tagú endre- falvi termelési bizottság is. A tervkészítés után azonnal munkához láttak hogy a megjelölt feladatokat végrehajtsák. A hóolvadás után határszemlét tartottak. Ennek megfelelően az őszi vetések nagyrészét hengerezték, illetve fogasol- lák javaslatukra a dolgozó parasztok. Széles körben ismertették, hogy miért előnyös az őszi vetések fejtrágyázása. A községben 310 kh-n szórták el a műtrágyát. Tervbe vették, hogy ez évben 12 kh legelőre pétisót szórnak és fogasolják. Ezt a munkát már el is végezték. Az eredmények elérésében nagy része van id. Serfőzö Pál (fakapus) a termelési bizottság elnökének. De kivették részüket a munkából Deák Béla (pál), Bartus Géza (misa). Kovács János (széles), és ifj. Serfőzö Pál (fakapus) is. De jól dolgoztak a termelési bizottság többi tagjai is. Nagyrészük van abban, hogy a község tavaszi munkákban az elsők között van a járásban. A termelési bizottságok munkájában ezek az eredmények azonban nem általánosak. Nem kapják meg ezek a bizottságok a megfelelő szakoktatást a járási. valamint a községi párt- szervezettől és tanácsoktól. Sok helyen a megalakulás óta még össze sem ültek, hogy értékeljék, mit valósítottak meg már eddig a tervekből. Komoly hiányosság az is, hogy egyes helyeken a termelési bizottságok nem a helyi lehetőségek felhasználásán dolgoznak, hanem különböző terveket készítenek, amely nagyobb anyagi beruházást igényel. Ezt teszik például Ságújfaluban is. Ezen hiányosságok ellenére is. ha megkapják a kellő támogatást. a termelési bizottságok képesek megoldani a párt és a kormány célkitűzéseit. Koncz Borbála Szécsénv, járási pártbizottság „Békében, örömben élni" Uttörőnap Mohorán Május 9-én reg- erdő, díszkapu és gél még borongott meleg szeretet fo- kissé az égbolt, de gadott bennünket, az egészséges, vi- Megérkeztek már a dám gyermekka- szomszéd falvak is- cajtól, amely betol- kólái és nevelői is. főtte az iskola ud- örömtől sugárzó varát, oszladozni arccal szorítottunk kezdtek a felhők: egymással kezet. A Az iskola udvarán fiúk, lányok, kicsik, nagyok, pajtások, úttörők mind ott voltak. Volt itt nóta, játék, tánc. Minden, ami a vidámsághoz szükséges. Jól kezdődik ez a nap is. Még ott sem vagyok, s mennyi öröm, mennyi víg- ság, mennyi életerő cseng ezekből a víg dalokból, ezekből a nótákból. A jókedv később sem szűnt meg, sőt inkább mindig fokozódott, Átragadt ránk, nevelőkre is, s mikor kocsira ültünk, né- hányszáz méter után már az idős kocsisunk is velünk dalolta .. csuda szép gyönyörű az élet.” — Nem éreztünk fáradságot, sőt egész jól megfértünk lő— 16-an egy-egy kocsin. Egy cél, egy akarat volt bennünk. Hiszen úttörőnapra készültünk, amit Mohorán tartottunk. Zászlódisz, virágmi ünnepünk, gyermekeink ünnepe, s o szülők ünnepe ez a nap. S. hogy a nevelés három tényezője: nevelő, szülő és tanuló mind találkozott egymással, ez csalta talán mindenki arcára a mosolyt. A legmegkapóbb jelenet az ifjúság példás felvonulása volt. Uttörőruhás, pirosnyakkendős és népviseletbe öltözött pajtások négyes sorokban, zászlókkal a kezükben, dalolva vonultak az iskolától a kultúr- ház szabadtéri színpadáig. Micsoda színpompa, mily fenséges látvány volt ez. Az élet szinte tündökölt az arcokon, ütemre lépő lábukban milliók ereje feszült. A hangjuk túlszárnyalt minden méreteket, s a szívük, mintha ezt dobogta volna: „Bé-ké-ben, ö-Tömben él-ni! Bé-kében, S-röm-ben élni!“ Könny csillogott a nézők és a felnőttek szemében, az öröm könnye. „Fiaink, szemünk fényei, jövőnk, reménységünk ti vagytok“ — kiáltották « lelkes szülők. A tudomány, az erő, a művészet és a nemes verseny is helyet kapott ezen a napon. Gyönyörködhettünk a galga- gutai, szandai, és a mohorai énekkar tiszta éneklésében, a cserhátsurányi kis színjátszók meséjének előadásában, a terényiek ősi viseletben előadott táncában, a berceliek és cserháthalápiak tornamutatványaiban, Csesztve, Szügy, Debercsény, Szandaváralja, Sza- badéágtelep, Ma- gyarnándor és Nóg- rádkövesd úttörőinek műsorszámaiban. De sorolhatnánk még tovább is azt a sok szépet, amit úttörőink nyújtottak. A nagy nap, mint idő elmúlt, tartalma azonban bennünk maradt, ifjúban, felnőttben egyaránt. Daróczi Ferenc igazgató, Cser- hátsurány. Vasárnap tartották az állami gazdaságok legjobb lovainak versenyét A pásztói állami gazdaság lovasszakosztáiya vasárnap nagyszabású lovasversenyt rendezett, amelyen a legkiválóbb' tenyészállatokkal resztvettek s borsodi, hevesi, nógrádi állami gazdaságok legjobb lovasai. Benevezett a versenyre a bábolnai export-istálló is. Ez volt az állami gazdaságok első lovasversenye. Célja az, hogy fejlesszék a lovassportot és a verseny segítségével felkutassák és kiválasszák a tenyésztésre legalkalmasabb lovakat. s ezek jótulajdonságait keresztezéssel fejlesszék tovább le- származottaikban. A versenyszámokban a pásztói lovak négy első és két harmadik helyet szereztek, de jól szerepeltek a bábolnai exportistálló lovasai és Heves megyéből a poroszlói, valamint Borsod megyéből a vattai állami gazdaság versenyzői is. A pásztói állami gazdaság fiatal csikótelepén két irányban folytatják a kiválasztást. Felkutatják a kiváló versenylónak és a legelőnyösebb tulajdonságokkal rendelkező igáslónak alkalmas tenyészállatokat, hogy minél értékesebb lóíajtákat tenyésszenek ki. A pásztói lovasverseny tapasztalatai nyomán az állami gazdaságok sportköre legközelebb Békéscsabán, majd Balassagyarmaton rendezi meg a lóversenyt
