Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)
1954-05-12 / 37. szám
1954 május 12. ST\n\T> ivor.ßXn 5 ZÁSZLÓT ADOMÁNYOZOTT A DISZ A NAGYBÁTONYI VÁJÁRISKOLÁNAK Május 8, szombat délután 5 óra volt. A nap csak néha bujt elő a sűrű felhők mögül, hogy életjelt adjon magáról. Helyenként egy-egy esőcsepp hullt alá, ahogy ezt a májustól már megszoktuk. Ez azonban nem nyugtalanította a Nagy- bátony bányavárosi vájáriskola hallgatóit és vezetőségéi, akik egésznapos készülődés után éppen akkor sorakoztak fel az iskola udvarán zászlóátvételre . Az ünnepélyt Szűcs igazgató elvtárs nyitotta meg, majd Bagoly József elvtárs, a megyei DISZ-bizottság küldötte átadott egy zászlót a 209. számú intézet DISZ-titkárának, amelyen a „DISZ“ felirat és körülötte „hűség a párthoz, hűség a néphez“ jelszó állott. Ezt a zászlót a DISZ Központi Vezetőségének határozata alapján valamennyi MTH-in- tézet megkapja. Bagoly elvtárs beszédében megemlékezett a dicső emlékekről, melyek történelmünk forradalmi harcai során a zászlóinkhoz és zászlóvivőinkhez kapcsolódnak. Az 1848-as szabadságharc idején a márciusi ifjak zászlót bontottak és fegyvert fogtak a zsarnokság ellen — mondotta. — A túlerő azonban Világosnál kicsavarta kezéből a fegyvert. Dicső zászlóikat is elkobozták s csak akkor láttuk viszont őket, amikor Szovjetunió visszáadta azokat. Végül elmondotta: „Éljen az elvtársak szívében ez a zászló és ennek jelszava, ne feledjék el soha: e zászló kötelezi az elvtársakat arra, hogy jobban tanuljanak, dolgozzanak, legyenek fegyelmezettek és bizonyítsák be, hogy ezt a zászlót jó kezekbe adtuk.“ Utána Pál József, az intézet párttitkára szólt a tanulókhoz. Méltatta a zászló jelentőségét és azokról a feladatokról beszélt, amelyeket a jövőben meg kell oldaniok. Kovács Miklós, az intézet DISZ-titkára köszönetét mondott a zászlóért és a DISZ- szervezet nevében megígérte, hogy nem fognak e zászlóra szégyent hozni. Őrizni fogják, mint legféltettebb kincsüket. Utána a DISZ-szervezet által javasolt négy legjobb tanulót Batta Bálint, Fejes Lajos, Juhász Sándor, Shmiczkó András elvtársakat, az ajándékzászló alatt lefényképezték és nevüket az intézet becsületkönyvébe beírták. A tanulók közül Daróczi László elvtárs tett fogadalmat, hogy a jövőben még jobban végzik munkájukat. Közben a hangszórón felhangzott a partizáninduló, melynek ütemére a tanulók Kónya József és Pestuka Sándor elvtársak vezetésével díszmenetben elvonultak a zászló előtt. Majd a vájárotthonba mentek és ott az első emelet pihenőjén lévő vörös sarokban elhelyezték a zászlót. Az ünnepély után versekből és táncokból álló kultúrműsor következett és az Erkel-film levetítése után véget ért a zászlóavatás. Vetés után - növényápolás A salgótarjáni járás burgonyavetési tervét 105, a kukoricáét 103 a zabét 107, a tavasziárpáét 97. a tavaszibúzáét pedig 85 százalékra teljesítette. A járás területén minden egyes faluban és tsz-ben folyik a kalászosok gyomtalanítása (acato- lása). A gyomtalanítás céljára felhasználják a fogast. A nagy- keresztúri Petőfi tsz 200 kh., a sóshartyáni Virágzó Elet 60 kh., az etesi Haladás 35 kh.. a koty- házai Vörös Csillag pedig 72 kh. őszi kalászost fogasolt meg. Tóth Kelemen tereskei tanító bátran kiállt úttörőcsapatáért a klerikális reakcióval szemben. A rendszeres és példás csapatmunkában nagy gondot fordű •» hazafias nevelésre Vezetésévél az úttörők kétezer facsemetét ültettek és az iskola mellett sportpályát építettek A Munka Érdeméremmel tüntették ki. Bőséges takarmányt biztosítanak a zabari állami gazdaságban (Tudósítónktól) A zabari állami gazdaság nagyrészben állattenyésztéssel foglalkozik, s így nagy gondot fordít a takarmánytermesztésre. E célból az évelő pillangósokat, (lucernát, lóherét), fogasolják. 30 kh kiöregedett lucernatáblán a györkértövek felújítása céljából kísérletet végeztek. A lucernatáblán tárcsás boronát járattak. Ezáltal a nagy lucerna gyökerekből (lucernatőből) széjjel- hasígatással több lucernatő lett. A kísérlet eredménnyel járt. Az elmúlt évek során a gazdaságban hegyes-dombos területénél fogva, igen nehéz feladatok közé tartozott a hengerezési munkák elvégzése. Ugyanis a csuklós háromtagú vashenger minduntalan rászaladt az igavonó állat lábára, ezáltal lehetetlen volt a lejtőn lefelé henge- rezni. Ezt az akadályt Klátyek József, a gazdaság főagronó- musa úgy oldotta meg, hogy a csuklós vashenger első tagjának vázára rudat erősített, amivel a ló természetesen vissza tudta ( tartani, rögzíteni tudta a hengert. Nem hanyagolják el a legelő gondozását sem. 200 kh legelőn elvégezték a tisztogatást, valamint a 67 kh újonnan telepített, illetve felújított területen kísérletképpen és a nagyobb hozamok elérése érdekében kh-nként 30 kg pétisó műtrágyát szórtak ki. A jó legelő ezévben is nagyban kisegítette a gazdaságot. A takarmányhiány miatt a 3500 darab juhállomány már március 1 -tői a legelőre jár. Ezzel a gazdaság megoldotta a takarmányozást. Két hónap alatt több, mint 21 vagon takarmányt, illetve annak árát, 210.000 forintot takarított meg. .Barátaim!Most áj harc előtt álltok... // Búcsúztatják a vég Május 8-án a hagyományos, kedves ünnepélyre jöttek össze a közgazdasági technikum tanulói. 73 diák végez most, ezeket búcsúztatták társaik. A negyedikesek végigjárták a termeket, ahová oly sok-sok kedves emlék fűzi őket. Ezután Ravasz Dezső üdvözölte a megjelent vendégeket, majd a diákok eredményéről, az előttük álló nagy feladatokról beszélt. Majd a szovjet emlékmű megző középiskolásokat koszorúzása után, a városi pártbizottságot keresték fel a távozó diákok, hogy megköszönjék pártunk szerető gondoskodását a fiatalokról. Barátaim! Most új harc előtt álltok Várnak a gyárak, falvak, üzemek. Dicső feladat most hazánkat Szabad hazánkat építenetek. A verset Koroknyai Oszkár, III. a osztályos tanuló írta. Párthírek Május 14-én este 6 órai kezdettel ,,Iparunk időszerű feladatai” címmel központi előadás lesz Salgótarjánban a pártoktatók házában a pártaktívák, pártvezetőségi tagok, propagandisták, ipari és műszaki káderek részére. Ez az előadás szükséges a funkcionáriusok és a műszaki vezetők részére azért is, mert a további munkájukban segítséget nyújt ahhoz, hogy megismerjék az ipar legfontosabb problémáit és azokat a feladatokat, amelyeket a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány- határozat az ipar elé állít. MB AGIT.-PROP. OSZTÁLY. Műanyaggyártó üzem Balassagyarmaton Balassagyarmaton május 6- án nagy érdeklődés mellett nyílt meg a Salgótarjáni Lakáskarbantartó és Építő Szövetkezet által alakított mű- anyaggyártó üzem. Ez az üzem kizárólag helyi anyagokból és hulladékokból, népgazdaságunk részére szinte nélkülözhetetlen linóleumszerű padlóburkolóanyagot és a dolgozók részére különféle közszükségleti cikkeket fog gyártani. Az üzem megnyitását a dolgozók nagy érdeklődéssel fogadták, mert ez az üzem első az országban, mely ilyirányú termeléssel fog foglalkozni. Az üzemet a szövetkezet dolgozói az OKISZ és a nógrádmegyei KISZÖV támogatásával saját erejéből hozták létre. Szakosított vájáriskola Komlón A Munkaerő Tartalékok Hivatala május 15-én Komlón egyéves szakosított vájáriskolát indít. Felvételre jelentkezhetnek mindazok a 17—18 éves fiúk, akik az általánosiskolának legalább 5 osztályát elvégezték. A tanulók teljes állami ellátásban részesülnek. Ruházkodásukról, élelmezésükről az állam gondoskodik. Ezenkívül — tanulmányi eredményüktől függően — havonta 100—240 forintig terjedő ösztöndíjat kapnak. Az intézettől távol lakó tanulókat otthonban helyezik el. Jelentkezni lehet postán, vagy személyesen az MTH 501. számú iparitanulóintézetnél (Komló-Kökönyös, Ságvári E.-út 1. sz.) A jelentkezéshez a következő iratok szükségesek: utolsó iskolai bizonyítvány, születési anyakönyvi kivonat, szülői beleegyezés, a tanácstól vagyoni bizonyítvány és orvosi igazolás arról, hogy a jelentkező iparitanulónak alkalmas. Magasépítő gyakorlattal bíró: tervező-, szerkesztő-, épületgépészeti tervező, statikus állásra Jelentkezőket kér a Nógrádmegyei Tatarozó és Építővállalat Tervező Cső por a. Salgótarján. Kovács Mihály termelési bizottsági tag Salgótarjánban az oktatás közüggyé válik Még 1953 tavaszán történt. Kovács Mihály éppen a ház körül foglalatoskodott, amikor egyszerre csak beállít hozzá az öreg Pintér Pali bácsi. Arról érdeklődött, lehet-e már vetni a cukorrépát, vagy még várjon vele. Aztán, hogy Kovács Mihály megfelelőnek találta az időt, a vetőgép után kérdezös- ■ ködött. Ugyanis a selypi cukorgyár gépével vetett a tsz. Arra vártak a gazdák, hogy ha végeznek, ők is megkezdik a vetést. Másnap már kint volt a gép a Csattag- dülön és Kovács Mihály után elvetett Pintér Páti bácsi is, de még aznap a dűlő 90 százalékán földbe tették a magot. Azóta újból beköszöntött a tavasz. Fehér és rózsaszín virágpompával hirdették a fák a kikeletet. A határban zöld vetések és barna szántások tarkasága hirdeti a szántó-vető ember munkáját. Kovács Mihályt ’azóta a termelési bizottságba választották, mint munkáját fólértö gazdát. Most tehát méginkább azon van, hogy jól megmunkálja a földjét és segítsen gazdatársainak. „Tanulj, hogy taníthass” — mondja egy jó magyar közmondás. Van ennek egy másik változata is. Kovács Mihály azt tartja, hogy először a maga portáját tegye rendbe az ember és akkor adjon tanácsot másoknak is, mert nem ér akkor a szava egy fabatkát sem, ha ő maga sem hiszi el. amit mond. Kovács Mihály 150 négyszögöl földön mákot vetett még március közepén. Érdemes vele bajlódni, mert meghálálja a fáradságot, hiszen a szabadpiacon litere 20— 2d forint. Csak vigyázni kell ám vele. Háromszor kell kapálni és az első kapálás után egyelni, mert ha nincs meg a 10—15 centiméteres távolság, nem fejlődik kellőképpen a növény. Kovácsék már mepkapálták elsőízben a mákot. lói jár a 600 négyszögöl szerződött lencsével is. Ez a növény nagyon gyenge talajt igényel és kétszeri kapálás után szép termést hoz. Az első kapálást még ideiében elvégezte Kovács Mihály és ez már egyik biztosítéka a jó termésnek. De szépen is sorol a lencse. A dinnyének az első kapálása már itt lenne. De hát nem lehet rámenni a talajra, mert a sok esőtől puha. A cukorrépát is sarabolni kellene. Kovács Mihály korán vetett. A répának nem árt úgy a fagy, mint a kukoricának, mert a répamagot kemény burok védi. Meg aztán azért is jó a korai vetés, hogy mire megjelenik a répabogár, a növény már megerősödik és nem tud benne olyan kárt tenni, mintha meg gyenge lenne. De más probléma is van itt, nemcsak az eső. A cukorgyári szerződésben benne van, hogy ha a termelőknek szükségük van tolókapára, a cukorgyártól igényelhetnek. Rabecz József, körzeti ellenőr amikor kint volt, azt mondta, írják össze az igénylőket s küldjék meg a gyárnak, az majd lefuttatja a községbe a tolókapákat. — Tizenhármán jelentkeztünk — mondja Kovács Mihály. — Most mihelyt az idő engedi, már mennék ki a földre, de még nem érkezett meg a kapa. — Pedig ahogy Kovács József, a szövetkezet ügyvezetője mondja, már két hete fölküldték az igénylést. Igaza van Kovács Mihálynak, ne októberben küldjék a tolókapákat, mert akkor a répa kiszedéséhez villára van szükség. — De csak engedjen az idő — mondja Kovács Mihály — kimegyek én ép hozzálátok Lókapával. A termelési bizottság minden hónapban ülést tart. ahol megbeszélik a soronkövetkező feladatokat. Most minden erőt a növényápolásra kell összpontosítani. Kovács Mihály is erről beszélget mostanában szomszédjával, Kelemen Istvánnal. A növényápolás azért fontos, mert növeli a terméseredményt. A növények fejlődéséhez napfényre levegőre, tápanyagokra és vízre van szüksége. A kapálással szétromboljuk a talaj hajszálcsövecskéit és így megakadályozzuk a víz gyors elpárolgását, másrészt a kapálással a gyomokat irtjuk, amelyek elszívják a növény tápanyagát. Amelyik ember keveset tartózkodik szabad levegőn sápadtabb A Magyar Dolgozók Párt- ja Központi Vezetősége határozatot hozott a közoktatás helyzetéről és feladatairól. A határozat többek között kimondja: „Meg kell gyorsítani az iskolák tatarozását s szükségtantermek felszámolását, az oktatáshoz nélkülözhetetlen eszközök (pad, tábla, térkép) biztosítását. Párt- és tömegszervezeteinknek, valamint állami szerveinknek a helyi társadalmi erőforrások fokozottabb felhasználására kell törekedniök. Elő kell segíteniük a lakosság társadalmi munkáját, az iskolák tatarozása, szépítése, felszerelésének javítása érdekében.“ Pártunk határozata nyomán Salgótarján városban az üzemek és vállalatok részéről kitűnő kezdeményezések, Vállalások születtek, amelyek iskoláink, — üzemeink között baráti légkört teremtettek. A patronálási mozgalom kiszé-, lesítésével kettős célt érünk el. Egyrészt anyagi segítséget szerzünk az üzemektől, másrészt mi is adunk az üzemeknek: úttörők által esetenként kultúrműsort, üzemi gyűléseken, vagy rendezvényeken előadót, felvilágosítjuk .üzemi faliújságokban írott cikkekkel az üzem dolgozóit az oktatás feladatairól, tanulóink tanulmányi eredményéről és az aktuális iskolai problémákról, így az oktatás-nevelés kérdése nemcsak iskolai, hanem közüggyé is válik. A Salgótarjáni Acéláru- gyár és a szénbányászati tröszt patronálási felhívásához számtalan üzem és vállalat csatlakozott már. A Tűzhelygyár, amely a Csizmadia-úti iskola patronálását vállalta, felajánlotta, hogy az iskolát kimeszelik, a kályhákat kisamottozza, kijavítja és átfesti a padokat. De szép felajánlást tettek a salgóbányai somlyó-telepi és a forgácstelepi bányaüzemek is, amelyek a tantermek meszelését, ajtózárak, padok javítását, festését és az iskolák külső tatarozását végzik el. Az üveggyárat is félkértük az egyik legnagyobb iskolánk, a Rákóczi-úti iskola és az üveggyári óvoda patronálásá- ra. Az üveggyáriak válaszuk- _ ban azt írták, hogy óvodának szívesen nyújtanak segítséget, az elhanyagolt udvart rendbehozzák, kisalakozzák és kerítést csinálnak az épület elé. Ezt a segítséget köszönettel fogadjuk, de sokkal nagyobb feladatok várnak megoldásra a Rákóczi-űti iskolánál, amelynek elvégzése csak az üzemmel való szoros kapcsolat révén valósítható meg. A MEZÖKER vállalat se- gítséget ajánlott fel a leány diákotthon, a napközi- otthonok friss, jóminőségű gyümölcs, főzelékfélék soron- kívüli kiszolgálásával és a gyermeknap élelmezéséhez is hozzájárul ingyenes gyümölcsjuttatásával. A patronálási mozgalom keretében kimagasló eredmények azonban csak ott születtek, ahol az iskolaigazgatók kezdeményezők voltak, felkeresték az üzemek vezetőit, és segítséget kértek iskoláink anyagi problémáinak megoldásához. Példának kell állítani igazgatóink elé: Tamási Aladárt, a Bartók Béla- úti általánosiskola igazgatóját és Jobbágy Gusztávot, a Sztahanov-úti iskola igazgatóját, akik fáradságot nem ismerve dolgoztak azért, hogy az üzemekkel minél szorosabb kapcsolatot tarthassanak. A zok az iskolák, amelyek távol maradnak az üzemektől és nem keresték fel az üzem vezetőségét, ott nem is született eredmény. Az eddigi munkánk nem volt hiábavaló, de hogy eredményesebb munkát tudjunk végezni, mindent el kell követnünk azért, hogy az üzemekkel, vállalatokkal még szorosabbra fűzzük a kapcsolatot, ne legyen egy iskolánk sem, amelyiket ne patronálná valamelyik üzem. A patronálási mozgalom szép feladat. Igyekezzünk tehát azon, hogy városunk minden körzetében a legszebb, s a legtisztább épület az iskola legyen.----- Krajtiák Tibor ok tatási osztályvezető. Kövessék az élenjárókat a kisterenyei erdőgazdaságban lesz, s ha nincs meg a szervezetének a szükséges tápanyag, gyengébb is. így van ez a növényeknél is. Ha életfeltételei nincs kellőképpen biztosítva, ha valamelyik hiányzik a növény megsínyli azt, nem fejlődik úgy, ahogy kellene. Nincs is elmaradva Kelemen István a munkákkal. Most a többiekkel ö is azt nézi, mikor tisztul ki az ég, hogy megkezdhesse a répa sa- rabolását. Ezek a beszélgetések látszólag kicsinységek, de ha arra gondolunk, hogy a községben 30 termelési bizottsági tag van, mindjárt más a helyzet, Mert ha csak mind a 30 úgy cselekszik, mint Kovács Mihály — igyekszik fő példával előljárni és szomszédainak elmagyarázni a növényápolás jelentőségét — akkor a kukorica és burgonya kapálását — amely a rossz idő miatt félő, hogy eltolódik — épp oly ügyesen befejezik a szurdokpüspökiek, mint amilyen ügyesen végeztek a mák és a szerződött lencse első kapálásával. (H. G.) A Kisterenyei Erdőgazdaság május 8-án értékelte az első negyedévi tervteljesítését. A legkomolyabb lemaradás a fakitermelésben és a faanyag mozgatásban mutatkozik. A faanyag mozgatáshoz szükséges, hogy nagyobb mértékben támaszkodjanak a gépi munkára, de emellett fejlesszék a fogaterejüket is. Jelenleg 26-tal több fogatra van szükségük, a faanyagszállításhoz, mint amennyi rendelkezésükre áll. Hogy a fogatok zökkenőmentesen ellássák feladatukat, szükséges a takarmány biztosítása. Tavasszal fel kell keresni azokat az erdei tisztásokat, ahol kaszálni lehet, időben gondoskodni kell a takarmány tárolásáról. Lemaradás mutatkozik a gazdaságban a bányafa értékesítésénél is. Április végéig a füledékeny faanyagot is el kellett volna szállítani, a gazdaság azonban elkésett ezzel a munkával. Az erdőgazdaság vezetősége, 21 olyan dolgozót jutalmazott meg, kik jó munkát végeztek - az első negyedév folyamán. Többek között Illés Istvánt üzemi kocsist, aki tervét 150 százalékra teljesítette, 150 forint pénzjutalomban részesült. Gem- biczky Gábor fakitermelő és társa 53 napon át 146 százalékra teljesítette a tervét, amelyér' 200 forint jutalmat kaptak. Gém- biczky Gusztáv fakitermelő és társa 250, Bazsó Sándor pedig 100 forint jutalomban részesült Az erdőgazdaság a karancsal- jai erdészetnél 560, inászói erdészetnél 1010, pásztóinál 170,, salgótarjáninál 250, míg a nagybátonyi erdészetnél 400 forint pénzjutalmat osztott ki a tervüket jó! teljesítő erdőgazdasági dolgozóknak. Clánozist, Datkánv- és ecérfr fertőtlenítés1 vállal főtállással C Vesvészmérnök Budanest. XI. rusz-u. 6. Telefon: 459—037. ★ Állandó munkára felveszílnk lanvszerelőt. lakatost, bádogost talost. senédmnnkásnnt. Dekor Vállalat, RákóczI-út 67. KÁVÉHÁZ A FŐÚTON A salgótarjáni November 7-i filmszínház máius 13—19-ig látssza a „Kávéház a főúton” című csehszlovák filmet. A felszabadulás óta a csehszlovák filmgyártás érdekes, színes témaválasztásával. kiváló filmalkotóinak és művészeinek munkájával tűnt ki a népi demokratikus országok film- művészete közül. Ez alkalommal Is egv Izgalmas mondanivalóid, lebilincselő történetet ’átunk a ..Kávéház a főúton” című film megtekintésekor. írója, Géza Vcelicka saját élményéről merítette a film alaptémáját. Josef Kucera pincér hosszas álláskeresés után elhelyezkedik Prága egvik előkelő zenés kávéházában. A főnöknek hamarosan szemet szúr haladó gondolkodású viselkedése. A kávéház egyik törzsvendége, a Zahar bank cégvezetőié néhány társával egvűtt a tulaldonos megbízásából bankbetörést követ el. hogy megmentse az üzletét a csődtől. Kucera felszolgálás közben fül- tannia lesz a betörést előkészítő beszélgetésnek. Erről említést is tesz a Rudé Pravo sze Vésztőiének. Kucera munkahelyén dolgozik Emil és Jindriska. akik évek óta szeretik egymást. Emil már az első pillanatban féltékenykedik Kucerára, pedig a lánv és az úi pincér kfaöt* mindössze őszinte barátság volt. Féltékenységében Emil elárulja a főnöknek Kucera forradalmi gondolkodási* Ez természetesen azt eredményezi, hogy Kucerát elbocsátják. Vele megv Jindriska is. mert meggyűlölte visel*- kedése miatt eddigi szerelmét. Jindriska _kevés megtakarított pénzét Emil őrizte. A lánv most visszakéri. Emil a pénz átadásának időpontját éiiel fél 1 órára tűzi kJ. E találkozásra a kávéházba Kucera elkíséri a lányt, s a ház előtt vár rá. Röviddel a lánv távozása után Kucera gyors egymásutánban két lövést ball. Jindriska után rohan. A kávéház padlóján súlyos lőtt sebbel a lány s nem messze tőle holtan Emil feküdt. Igv találta őt a helyszínre érkező rendőrség. Mivel a ..vezetőkörök” úgv vélték, hogy a saító eleget foglalkozott a Zahar-bank ügyével, valami mást kívántak ..bedobni a köztudatba”. Kapóra főtt most ez a féltékenvségi dráma. amiből gyilkosság! vádat kovácsoltak Kucera ellen, hogy ezzel az úi szenzációval elvon iák a Zahár- bankház ügyéről a közfigyelmet. Km cerát Jidrfskával egvütt a vádlottak nadiára ültették. A tárgyalásson azonban meghiúsult a körmönfont terv, mert az esetnek nem várt szemtanú}* jelentkezett.
