Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)

1954-05-08 / 36. szám

6 szabad rvocit'in 1954 május 8. MEGJEGYZÉSEK Az új ellenzői Szépítik Balassagyarmatot JhPéO'tffáT A szőlészettel foglalkozók tudják a legjobban, Hogy meny-r riyi veszödséget, fáradságot, balesetet okoz a többtízezer szőlőkaró kézierövel való föld- keverése. Ez a munka — mivel kézzel végzik — igen lassú, s így sok értékes munkanapot rabol el, különöskép tavasziájt, amikor tengernyi más fontos munka vár elvégzésre. Tóth István III. a Salgótar­jáni Acélárugyár többszörös J újítója, a szőlészek munkája-1 nak megkönnyítése, meggyor-. si/ása céljából 1952 május I 3-án szerkesztett egy .szölő- karóverö" készüléket. E készü­lékkel egy, esetleg kettő láb- nyomással a megkívánt mély­ségbe kerül a karó. Az újítás nagyszerűségéről így ír Ordas István, a Gyapjútermelő Tröszt kertészeti előadója■ „A szerke­zet egyszerű, bármelyik gaz­daság kovács műhelyében elő­állítható. Megmunkált talaj­ban kis erőkifejtéssel jól alkal­mazható szőlő-, vagy esetleg paradicsom-karók megfelelő föl'dbesüllyesztésére. Előnye, hogy az üléssel járó c.nijajg- romlást kiküszöböli és az eset­leges sérüléseket kizárja. Nagy­bani felhasználásnál jelentős idomegíakarilással jár". E szakmegállapításhoz már nem kell különösebb kommen­tár. ★ Ali történi az újítással? Tóth István III. betartva a hivatalos szabályokat, újítását 1952 májusában beadta az acél­árugyár újítási irodájára. <42 iroda továbbította azt a föld­művelésügyi minisztériumba. Később a minisztérium közölte Tóth Istvánnal, hogy újítását elküldték a Kecskemét—Kisfái tangazdaságnak „letár gyalás" végeit. Igen ám, csodák-csodá- iára az újítás tervrajzának nyoma veszett. A minisztérium megint megkérte Tóth Istvánt, hogy a tervrajzot küldje meg az agrártudományi egyetem tan­gazdasága újítási megbízottjá­nak a hevesmegyei Nagygom­bosra. Tóth István úgy is telt. de ha előre látta volna követ­kezményéi, bizony nem paza­rolt volna arra még egy ter­cet sem. Tehát várta a választ, miként döntenek újításáról. Azt ugyan elvárhatta. Válasz nem érkezeit. Tóth már nem bírta „cérná­val”. személyesen elutazóit Nagygombosra. Ott szó szót követett, s ma jdnem hogy ősz- szeveszett a tangazdaság ’gaz- gutájával, mert az kijelentette: „Ha a minisztériumnak volnék, ez összes újításokat betilta­nám”. Végül azzal búcsúztatta el Tóthot, „Nem érünk mi rá újításokkal foglalkozni". Ez lett Tóth. István, nagy- tzerü ájílásának sorsa. ★ Egyes maradi vetítők bü­rokratikus gondolkodásukkal sajnos még ma is felesleges költségekbe keverik a dolgozó­kat, megkeserítik azok életét, megrontják munkakedv ükéi. Ezen túlmenőteg akadályokat gördítenek hasznos újítások gyakorlatban való alkalmazása elé. ezzel gátolva a mezőgaz­dasági programúi meg valóst tu­sát. A bürokrata gondolkodási módot kemény, határozott in­tézkedésekkel izzé-norrá leltei zúzni — s ez a földművelés- ügyi minisztérium illetékes osztályának a feladata, mert most már nem aklatologatá- sokra, hanem gyakorlati végre­hajtásokra van szükség! Tóth István III. a munkásosztály egyik lagia. 0 segítségei nyújt a falunak a mezőgazdasági Programm végrehajtásához, s most ennek a segítségnek ér­fényt is kell szere2n.il (lantos) Időszerű teendők a szarvasmarha tenyésztés terén A legeltetés megkezdésével. ^ a zöldtakarmány beveze­tésével együtt járó változáshoz az állatokat már jó előre foko- ko~atosan hozzá kell szoktatni. Napközben legalább egy-két órás szabadon való tartást, mozgást, jártatást kell az álla­tok számára biztosítani. A zöld­takarmányozásra fokozatos át­menettel kell áttérni. Ellenkező esetben erős hasmenés jelent­kezik az állatoknál. A hasme­nés csökkentése érdekében bő­ségesen kell az állatoknak ada­golni szénsavas takarmányme- szet (abrakkilogrammonként 3—4 százalékot). A legeltetés megkezdése után két-három hétig száraztakarmányokat kell reggel és este az állatok­nak biztosítani, (széna, szal­ma. kukoricaszár stb.) hogy ezek a legelő sok vizet tartal­mazó füvével összekeveredve csökkentsék a hasmenést.. így a vizenyős és tápanyagokban, vitaminokban gazdag takar­mány hosszabb ideig marad az állat emésztőcsatornájában, s ezáltal az állati szervezet a takarmány táplálóanyag tar­talmát jobban ki tudja hasz­nálni. A legelő füvének gazdag t.áplálóanvag- és értékes fehér­jetartalmát úgy tudják az ál­latok leggazdaságosabban ki­használni (tejtermelésre, súly­gyarapodásra. növekedésre fordítani), ha a legeltetés meg­kezdése után három-négy hé­tig az istállóban szénhidrát­ban gazdag takarmány (répa­szelet, szecskából készített me- laszos pác, silótakarmány) van részükre biztosítva. Az.ok a termelőszövetkezetek, valamint dolgozó parasztok, akiknek ál­latai részére nincs egésznapos legeltetési lehetőség, az idő fel- melegedésével gondoskodjanak az állatok szabadban való tar­tását karámszerű elhelyezéssel biztosítani. Helyes, ha a nyári melegidő beálltával az állatok az éjszakát kint a szabadban, karámban töltik, amelynek egyrésze szalmatetővel fedett, így az állatok zivatar esetén idejében a fedél alá tudnak húzódni. A termelőszövetkeze­tek vezetőségei olyan helyeken, ahol a legelő azt megengedi, készítsenek a tehenek, továb­bá növendékek részére a le­gelő égy >Véivédeftébb helyén nyári szállást és az állatokat a legeltetési idény alatt ezen a nyári szálláson tartsák. Ez­zel igen jól meg lehet hosz- szabbítani az állatok legelte­tésének idejét, megkíméljük az állatokat a legelőre való ki- és az istállóba történő be­hajtással járó út fáradalmai­tól. S ezt az időt az állatok le- geléssel, esetleg pihenéssel tölthetik el, ami a tehenek tejtermelését, a növendékálla­tok fejlődését és súlygyaraDO- dását igen kedvezően befolyá­solja. Az elmúlt év legeltetési idé­nyében igen ügyesen és jó eredménnyel oldotta meg az állatok nyári karámszerű el­helyezését (nyári szállását) a dejtári József Attila, a pásztói Szabadság, a palotási Május 1, (növendékállatoknál) a varsá­nyi Dózsa tsz vezetősége és szarvasmarha gondozói. Helyes lenne, ha ebben az évben a többi tsz vezetősége is követ­né a felsorolt tsz-ek példáját, mert: csak így tudják tejter­melésüket gazdaságosan fokoz­ni, növendékállataik fejlődési erejét kihasználni, a súlygya­rapodásukat a maximumra emelni. Ezen keresztül a tsz- tagságának jövedelmét bizto­sabbá, nagyobbá tenni. ^ párt Központi Vezetősé­ge és a minisztertanács mezőgazdaság és az állatte­nyésztés fejlesztésére vonat­kozó határozata komoly és nagy feladatok elé állítja ter­melőszövetkezeteinket. dolgo­zó parasztságunkat. Ezeket a feladatokat csak úgy tudják gazdaságosan, gyorsan és ha­táridő előtt teljesíteni, ha az olcsó és természetes lehetősé­geket — mint amilyen a le­geltetés a nyári szálláson és a karámban való tartás — ki­használják. A fejlett állatte­nyésztési és termelési eljárá­sokat — egy ivarzás alatti két­szeri fedeztetés, ellésre való jó felkészítés, kitőgveltetés, ráetetés, itatásos borjúnevelés, napi háromszori fejés, tőgy- masszázás stb. magukévá te­szik és a gyakorlatban a min­dennapi munkájuk során al­kalmazzák. Szlatincsán Gyula főállattenyésztő Balassagyarmat város szépí­tésére a városi tanács közel 100.000 forintot fordít. A mun­ka e téren fokozatosan meg­indult. A város belterületén 869, a külterületeken pedig több mint 1300 facsemetét ül­tettek el. Elültetnek mintegy 300 darab gömbakácot és gömb­juhart is. A Községgazdálko­dási Vállalat kertészeti üzem­egységének dolgozói vállalták, hogy május 26-ig a város fő­utcáján lévő 14 virágágyai rendbehozzák és különböző vi­rágokkal ültetik be. öt darab korszerű szeméttároló építésére 9000 forintot fordítanak. Alun- kába állítottak egy öntözőko­csit is, amely május 1-től por- talanítja a város két legfor­galmasabb utcáját. Megerősí­tették az utcák tisztántartásá­val foglalkozó apparátust is. Teljesítette vas- és fémgyüjtési tervét a salgótarjáni Mill vállalat A nógrádmegyei MÉH-válla- lat négy telepe közül legjobb munkát a salgótarjáni telep dolgozói végezték. Május 20-án délre teljesítették vas- és fém­gyüjtési tervüket, A vállalat szervezői jó kapcsolatot tar­tottak az iskolákkal, napon­ként ellátogattak hozzájuk. Az úttörők eredményén meg is látszott a jó szervezés, jó ve­zetés. Több mint 7 vagon vas gyűjtésével járultak hozzá a vállalat tervteljesitéséhez, Áp­rilis 30-a után sem hagyták abba a munkát, tovább szer­vezték az iskolák naponkénti gyűjtését, így május 4-ig már 24 mázsa fémet és löt) mázsa vasat gyűjtöttek terven felül. A fémgyüjtési hónap meg­hosszabbítása után elhatároz­ták, hogy a hátralévő hét alatt további öt vagon vasat es 10 tnazsa színesfémet szállítanak a kohóknak. Nem dicsekedhetnek ilyen eredménnyel azonban a ba­lassagyarmati, pásztói és szé- csényi telepek. Egyik sem tel­jesítette még felét sem tei-vé- nek. Ä meghosszabbított gyűj­tési időt arra használják fel, hogy már most hozzáfogtak a vasárnapi gyűjtés megszerve­zéséhez és eredményes munká­jukhoz fölkeresik addig vala­mennyi lömegszervezet veze­tőjét, hogy adjanak segítsé­get. Nem tett eleget vasgyüjtés< tervének a nógrádmegyei Mészöv sem. Vasból 32.3. fém­ből 47.6 százalékos teljesítést ért el. Még a legjobb ered­ményt elérő salgótarjáni járási földművesszövetkezetek sem érték el vasgyüjtési tervük 50 százalékát. Fényképpályázat A FOTO szerkesztősége a művészi fényképezés fejlesztése, az amatőr- mozgalom fellendítése, új tehetségek felkutatása, az üzemi és falusi fotó­szakkörök munkájának kiszélesítése és fejlődése érdekében íényképpályá- zatot indít 1954. évre. A pályázaton, amelynek díjösszege 2U.000 forint, résztveheí mindenki olyan fényképekkel, amelyek művészi formában mutatják meg épülő orszá­gunk megváltozott életét, a város és falu, a magyar táj új arcát és benne magát az új embert, mindennapi éle­tünk munkáját, örömét, szórakozá­sát. A pályázatra mindenki korlát lan számú fekete-fehér képet küld hét be. A képeket legalább 13x18 cm mé­retben, reprodukálásra alkalmas ki­vitelben kell beküldeni. A képek hátlapján fel kell tüntetni, a kép címét, a szerző nevét, lakcí­mét, s a felvétel körülményeit. A pályázat ke/.dete 1954. január 1 A beküldött müveket a bírálóbizottság félévenkint értékeli. Az első félév- értékeléséhez beküldési határidő 1951 május 10. A pályázóktó’ sok téli, ta­vaszi képet kérünk. A második félév értékeléséhez be küldési határidő 1954 november 10. A második félévben sok nyári és őszi képet küldjenek be. A fényképeket a ..FOTO” szerkesz­tőségébe (VII., Lenin-körút 9—11.1 kell beküldeni. ,. Fényképpályázat” megjelöléssel a borítékon. A pályaműveket a következőképpen díjazzuk: I. díj 2500, II. 1500, III. 1000. IV—VII. 500. Vili—XVII. díj 300 forint értékű vásárlási utalvány OFOTÉRT-boItekban. A díjazot» képek negatívjail a bí­ráló-bizottság bemutatásra bekérheti. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmeqyei Párt- t>i?4>ütsaqánaw »apja Ffclelöe kiadó: József ^zerkesa.ösee és Ktarlótiivaial: Sa'qótarlán Rákóczi u 92 Pe erorv. feiftifts szerkesztő 30 i.9art. mezrteazxlasái?« é<= kuittlrrovat 52 ki adót»/varai 430 Szikra fsa on vom d 8 Budapest. Rökk SzflArd utca 6. f. Kulcsár ólfhAfcr Fordítsunk több gondot a sportfelszerelésekre Egyre jobban érvényesül a ta­karékosság elve az élet minden területén. A takarékosság hazafias kötelesség. de a politikai öntudat egyik fok nérője is, felismerője an­nak, hogy a szocializmusban min­den a népé. A takarékosság ma már milliók mozgalma. A sport­életben azonban e téren még ko­moly hiányosságokat tapasztalha­tunk. Az elmúlt évben sportköreink és TSB-ínk százezreket fordítottak Felszerelések beszerzésére. A fel­szerelések felhasználásában azon­ban súlyos hibák történtek. Gyak ran láthalók fiatal sportolók, akik a melegítőruhát. melyet a sport körök, vagy a TSB-k adtak ki egy. egy verseny alkalmával, há/iruhá- nak használják. Sportköreinknél is igen gyakran tapasztalhatjuk, hogy egyes labdarúgók úgy bánnak a felszereléssel, mint a mosogató ronggyal, vagy a szertárosok nem gondozzák hűen a rájuk bízott fel szereléseket, szemet hunynak a sportolók könnyelműsége felett és maguk is pazarolnak. A sportvezetők és edzők nagy ré­sze nem ismerte fel a sportfelsze­relésekkel való takarékosság nagy fontosságát és nem törődtek ezzel a kérdéssel. A sportolók képzésé­ben hiányzott a takarékosságra, a felszerelés megbecsülésére való ne­velés. A területi elnökségek, de maga a megyei és a járási TSB sem figyelt fel eddig ezekre a hiányosságokra, vagy ha tudtak is róla, szemet hunytak felette, s nem ellenőrizték a sportkörök ilyen irányú munká­ját. A jövőben minden illetékesnek sokk.ti erélyesebben kell fellépni a pazarlás ellen, mert nemcsak a sportkörök, de egész népünk va­gyonáról van szó. Adjuk ki a jel­szót: takarékoskodj, kíméld a sportfelszereléseket, mert ezzel is bebizonyítod a néphez való hűsége­déi, politikai öntudatodat, igazi sportember mivoltodat. Jól szerepelnek a Salgótarjáni Bányász úttörő tornászai Az idei versenyekre Is igen szorgalmasan készülnek a salgótar­jáni gyerekek. Részt ­vesznek a közeljövőben megrendezendő debrece­ni kétnapos tornászver- senyen. Az előkészüle­tekről így beszél Rtízsik Mihály edző: Dénes Éva gerendagyakorlata. (Spárga) nének részt és ne arat­nának nagy sikert. A Salgótarjáni Bá. nyásznak ez a szakosz tek versenyei előtt tar­tottak tornabeinutatói a gyerekek, kik akkor még alig voltak 8 évesek. tálya alig két éve ala- Szereplésük után hosz- kult. de már sikerekben s/ú percekig zúgott a igen gazdag. hiszen hálás közönség tapsa, nemcsak Salgótarján mely Jelezte, hogy szí- sportszerető közönségét vükbe zártak őket a hódították meg ezek- gverekek jó szerep lé tornakedvelők. Az elmúlt évben síikkel, hanem hazánk Salgótarjáni Bányász több nagy városának, úttörő köztük fővárosunk tor- vettek nakedvelő közönségét is. Kél évvel ezelőit. amikor felnőtt torná­szaink egy-egy edzést tartottak a bányai is­kolában. ezek a gyere­tornászai részt - 111. alapfokú tornászbajnokságon. s versenyen kívül indulva, túl tekék valamennyi felnőtt csapaton, mert szép gyakorlataikra a legtöbb pontszámot kap­ták és messze maguk­kek még az ablakból mögött hagyva őket néztél­nagyok gya- elsők lettek. Ennek korlátáit irigykedve. Égy nagyszerű eredménvnek edzés után néhányon jutalmául meghívást — Igen lelkesen ké szülünk az idei verse­nyekre. különösen az úttörő lányok lelkes és odaadó munkája dicsér heíő. Ezek a lányok egyetlen edzést sem mulasztanak el, s lel­kesedésük példás lehel hiszen már az edzések előtt sokszor félórával Is ott vannak a torna­teremben. A lelkes leányok közül külön ki kell emelnem Alany asz Ildikót, Pálföídi Mártát. Géczi Máriát és Wágnei Máriát, akik máris igen jó formában vannak. lelkesen edzenek az úttörő fiúk is, de az P munkájúk már nem olyan jó, mint a leányo ké. nem olyan od3adóak és nem olyan szorgal masak. A fiúk példát vehetnének a lányok szorgalmáról és lelke­sedéséről. Ha Ők is olyan szorgalmasak len­közülük — a bátrab­bak — odaálltak Ruzsik Mihály elé. s a felnőttek edzőjét arra kérték, hogy foglalkozzon ve­lük is. mert ők nagyon megszerették ezt a sportágat és szeretnének ők is tornászok lenni. Ruzsik elytárs elő­ször még kissé húzó­dott ettől, de azért mégsem tudóit ellenáll­ni a gyerekek kívánsá­gának. így azután a vövetkező edzésen már az úttörő fiúk és lá­nyok is resztvettek. Megalakult 8-8 fővel az úttörő fiú és leány tornászcsapat. melyben Korbár Ilona, a leánycsapat legfiatalabb tagja (9 ott volt már akkor Ma- nyasz Ildikó. PálfölcU Márta. Wagner Mária, a fiúk között pedig Ta­kács Géza. Ménich Ist­ván és a többiek. Ezek a gyerekek egy- :orgalmasabban éves) gyakorlatot végez felemás korláton. kaptak Budapestre a SZOT országos torna- versenyére. ahol a Sport­csarnok nagyszámú kö­zönsége előtt arattak igen nagy sikert. Még ugyanabban az járták az edzésekre és évben Tésztvet.ek bá­nének.. akkor az eddi­gieknél még jobb ered­ményt érhetnének el. A fiúk közül jó eredményt várok: Ménich István tói. Takács Gézától és Hess Róberttól. — ger — Alig van a Salgötai- táni Bányásznak, a vá­rosi es a megyei TSB- nek olyan rendezvénye Salgótarjánban, melyen a Salgótarjáni Bányász legfiatalabb tagjai, út­törő tornászai ne ven­cgyre lelkesebben vé­gezték el az edző által előírt gyakorlatokat, n i el y nek e r ed tnényekén t egy-egy nyilvános tor- nabeniutatón igen s/.ép eredtnéuinel szerepel­tek. Ugyanis u íelnöt­nyász úttörők a Pécsett rendezett országos út­törő tornászversenyen. Itt talajtornában első leit Manvasz Ildikó, má­sodik Pálföídi Márta. Ugrásban első Wagner Mária. Az összetett ver­senyben a fiúknál első, Ménich István. Gyűrűn első Takács Géza. Tá­laitól nában Régi Ernő a második lett. MHK-próba, avagy a Salgótarjáni Bányász-pálya megközelítése? \í ár hónapok óta várjuk, 1 hogy a sportkör vezető­sége megteszi az intézkedést arra, hogy a pálya állóhelyére vezető feljárót megjavíttatja. A lépcsőfeljáróból ugyanis há­rom-négy lépcsőfok is hiány­zik egy-egy helyen, s így a feljutás bizony nem kis ve­széllyel jár, különösen esős időben. A pályát meg nemcsak egészséges emberek látogatják, hanem rokkantak, öregek is. Illő volna már, ha az illetéke­sek végre felfigyelnének e hiá­nyosságra és ezeket mielőbb megszüntetnék. A Salgótarjáni Üveggyár számviteli osztály dolgozói Május 9-e sportműsora: Salgótarjáni Bányász—Szombathe­lyi Lokomotív NB I-es mérkőzés lesz a Salgótarjáni Bányász pályáján. Ezzel a mérkőzéssel zárul az 1954-es év tavaszi szezonja, mert ezután már a magyar labdarúgóválogatott elő­készületei folynak a világbajnok­ságra. Ezen a mérkőzésen nasv küz delemre van kilátás, hiszen a salgo«- tarjáni csapat erősen belekerült % kiesők zónájába s l#a most sem tudja megfogni a két pontot, akkor igen nehéz lesz innen elkerülnie, hi«* szén a többi csapatok is erősen fel­zárkóztak. A mérkőzés 1—2 gólos ha­zai győzelmet ígér. A Salgótarjáni Vasas Miskolcra látogat el, ahol a Miskolci Honvéd ellen mérkőzik. Ezen a mérkőzésen, ha úgy játszik a tarjáni csapat, mint a legutóbb’ mérkőzésén, akkor egy ponto* elhozhat Miskolcról. Nagybátonyi Bányász— Klstercnyei Bányász találkozó kerül sorra Nagy- bátonyoan. ahol mindkét csapat nagy erőfeszítéssel küzd majd a baj«, noki pontokért, hiszen a Kisterenyei Bányásznak van mit behoznia, míg a Nagybátonyi Bányász szerelni pontj'aínak számát tovább növelni*, hogy az élmezőnytől le ne szakadjon, lev naűfv küzdelemre és egvTíétgó-# los hazai győzelemre van kilátás. A megfvei labdarúgóba inokság megváltozhatott sorsolása szerint a következő mérkőzések kerülnek le­játszásra: Zp. Építők—St. üveggyár, Forgács! Bányász—St. Vasas IT, B.-gyarmati Építők—Kisterenyei B. TI, Jobbágyi—St. Vörös Meteor, Bgy. - Lokomotív—Zp. Bányász, Baglvasi Bányász—St. Építők, St. Tfízhelygyái —.Mátranováki Bányász, St. Dózsa— Pásztói VM. Az NB tartalékbajnokság során a Salgótarjáni Bányász II—Szombat- helyi Lokomotiv II mérkőzés előzi meg a két l-ső csapat találkozóját. Tennivalók a falusi sportéletben A falusi spo-tliörök az Wmult évi MHK.tervüket az új üróbázók terén eléggé Jó! elleshették, iszont, ha megnézzük az is- létlő-próbázók számát, akkor meg- (lapíthatjuk, hogy ezen a vonalon tár nem végeztek jó munkát. Ebből s:ül ki elsősorban, hogy a f-Ivakban em kielégítő a minőségi t.port- iiinka. _ . , , , Nem kielégítő a falusi f'ataíoknajC rendszeres sportolásba való bevo- ása. Az ismétlőpróbázások terén el- t gyengébb eredmény részben abból ed,"hogy a falusi fiatalok közül só­in, akik Ismétlőpróbát lehettek vol- a. időközben máshová Kerültek, is­tába vasv elmentek az iparba. Iőfordult az Is. hogyha IMűről a írosba járás okozta kétla űsag ko- :tkeztében a fiatalok sem a ialujuk- 151. sem a munkahelyükön nem pró- iztak még a * MHK L fokozatának, >vetelméuveiből sem. Ezt a problémát feltétlenül meg kell : meg is lehet oldani. A tataiok ott >ortoÍianak és ott próbázzanak. ahol ;t a körülmények iubban lehetőve. szik. Helves, ha a falusi fia aloknak inéi nagyobb tömege ismerkedik eg a sport örömeivel és hasznával, elvtelen azonban, ha ez az ismer- >dés megmarad az ismerkedés kere- i között é> nem válik rendszeres lortolássá. Az MHK testnevelési ndszer célja nem az. hogy — zene- d. énekszóval, tánccal, mulatsággal, így ígérgetésekkel — kicsábítsuk a italokat a sportpályára. A lényeg, >gv tartósan megnyerjük őket a ndszer es sportolásnak. Ehhez ter- észetesen az szükséges, hogy ^a lortkörök vezetői, aktívái, a DISZ- :ervezetek egvénileg ts foglalkozza- ik a falusi fiatalokkal. Elosiör nyer. k meg őket a sportnak, azután — rtsák meg őket a sport s vámára. I z 1953 év’ •hZpartakiádon igen % sok falusi fiatal vett részt me. gvénkben. s ezek a versenye.« en hasznosaknak bizonyultak. Minő­sei leg azonban mée igen sok kíváin­valót hagytak maguk után. A iovo em pontjából sokat ígérő fiatalokat ak kis számban hoztak felszínre :ek a versenyek, holott gvik céljuk Itétlenűl ez. A járási TSB-k a Ta­si sportkörök és a falusi Dl Sz­ervezetek egvik igen szép és kittin- tfi fMndata hosv a falusi fiatalok SPORT SOROKBAN K KÖZPONTI JÁRÁSI LABDARÚGÓ BAJNOKSÁG ALLASA: t. Kazári Bányász 8 9: 4 2. St. Erőmű 8 13:13 3. Salgói Bányász 7 13: 7 4. Somosi Építők 7 12:11) 5. Karancsalja 6 10: 6 6. Xagvbátony II 5 12:10 7. Vizslás 5 11: 7 8. Szécsény 4 11:14 9. B. Lapujtő 3 9:10 10. Kisterenyei Lók. 2 1: 6 11. Palotás 1 2:10 12. St. Petőfi — 2:10 A MEGYEI ASZTALITENISZ FÉRFI CSAPATOK BAJNOKSÁGÁNAK ALLASA AZ EDDIG LEJÁTSZOTT MÉRKŐZÉSEK SZERINT 1. Balassagyarmati VM 8 pont Salgótarjáni Bányász 8 3. Salgótarjáni Vasas 8 ,, 4. Romhányi Kályhagyár 6 „ 5. B.-gyarmati Postás 6 „ 6. Salgói Bányász 6 u 7. Lőrinci Erőmű 4 8. Szécsény 4 „ 9. Z.-pálíalvi Építők 3 „ 10. Baglyasi Bányász 3 11. Pásztó 2 *» 12. Nagybátonyi Bányász — M 13. St. Vörös Meteor — 14. St. Pe'őfi — »* 15. St. Szpartakusz — *• 16. Rónai Bányász — a*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom